Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

2 SZOLNOK MEG TGI NÉPLAP 1959. szeptember 18. nz álltánűvalóra vált Újabb külföldi visszhangok a szovjet holdrakétáról New York. — Az amerikai lapoknak a második szovjet űrrakéta sikeréről szóló köz­leményei a szovjet tudomány és technika vívmányainak nagy elismerését példázzák. A Post Dispatch „Szovjet diadal’“ című szerkesztőségi cikkében ezt írja: „A holdrakéta sikeres fel­bocsátásával a Szovjetunió újabb győzelmet aratott az Egyesült Államok fölött a vi­lágűr meghódításáért 1957. október 4-én, az első mester­séges hold fellövésekor meg­indult versenyben.’’ A Chicago sün and Times kijelenti: nagy tapasztala­tokra és széleskörű ismere­tekre volt szükség ahhoz, hogy egy 858.4 font súlyú fémgömbbel eltalálják a Hol­dat. Az egész világ üdvözli az oroszokat abból az alkalom­ból, hogy elsőnek vertek hi­dat a világűrbe. A Chicago Tribüné megál­lapítja: — újabb bizonyítékot kaptunk arra, hogy az oro­szok megelőztek bennünket a rakétatechnika fontos terüle­tein. A Detroiti News rámutat: „A szovjet tudósok diadala azután következett be, hogy az Egyesült Államok öt si­kertelen űrrakétakísérletef végzett”. Buenos Aires: Correa, a2 Argentin Kormánypárt, az Intranzigens Polgári Radiká­lis Unió egyik parlamenti képviselője határozati javas­latot terjesztett a képviselő­ház elé ezzel a szöveggel: „Az a tény, hogy a szovjet tudósok és szakemberek holdrakétát lőttek ki, a világ­űr meghódításáért harcoló emberiség történelmi jelentő­ségű vívmánya. E kísérlet si­kere újabb lehetőséget nyit meg a népek számára, hogy nagy nemzetközi közösségben éljenek és együttes testvéri erőfeszítéseket tegyenek, a- nélkül, hogy valamely élet­forma és politikai rendszer a másik fölött uralkodnék.’ A Náción, az egyik legna­gyobb polgári lap vezércikké­ben a többi között ezt írja: Az ábránd valóra vált. Az ember elérte a Holdat:.. Szovjet tudósok és szakem­berek műve ez a csoda, amely ugrást jelent a világűrön át a hallgatag Hold égitestre. Moszkva; A Szovjetunióba továbbra is érkeznek a kül­földi üdvözlő táviratok a holdrakéta sikere alkalmából. Enver Hodzsa és Mehmet Shehu, az Albán Munkapárt és a kormány nevében, Dolo­res Ibárruri, a Spanyol Kom­munista Párt nevében küldött üdvözlő táviratot és hangsú­lyozza a szovjet technika és tudomány újabb eredményé­nek hatalmas történelmi je­lentőségét Vorosüovhoz, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnökéhez intézett táviratában Tito, Jugoszlávia elnöke Szerencsek! ván atai t fejezi ki „ahhoz a fényes si­kerhez, amelyet a szovjet tu­dósok értek el a holdrakéta felbocsátásával”. Nehru indiai miniszterel­nök Hruscsovhoz küldött üze­netet, amelyben hangsúlyoz­za, hogy a holdrakéta sikere az emberiség és különösen a szovjet tudósok nagyszerű vívmánya; Hailé Szeiasszié, Etiópia császára és Habib Burgiba tuniszi köztársasági elnök szintén kifejezte szerencsekí- vánatait. (MTI) Gondolatok az űrrakétáról Nem csodálatos-e, milyen I találkozásokat hoz össze né­melykor a történelem. A va-1 sámapi lapok elő oldalas öles címekben adták a világ tudtára, korunk legélenjá- róbb tudománya a szovjet űrhajózási technika felröpí- tette a Holdra száguldó űr­rakétát. Ugyanezen a napon szerényebb helyet kapva, bár a művészettörténet, az iro­dalomtörténet s az ókor tör­ténelme szempontjából na­gyon jelentős híradás járta be a tudományos világot. Gö­rögországban az egyk&ri nagy Hellén kultúra földjén 2 ezer éves alkotások kerültek fel­színre. A pireuszi csatorna- ásók Apolló, Artemis. Pallaq Athenae rézszobrait Hermes képével díszített oszlopot találtak. A trójai ásatások óta nem akadtak ilyen jelen­tős leletre kutatók. S ebben az a csodálatos, a görögök történelme, társa­dalma Marx szavaival élve, az emberiség gyermekkorát jelenti. Hősi époszok, társa­dalmi rendszereken, korokon átmentett megújhodott kul­túrák adóznak csodálattal az emberiség gyermekkorá­nak. S most, amikor felnőtt az emberiség, megvalósította a gyermekded álmokat. Az örökszépsé.gü görög mítoszok egyike, Daedalus és Ikarus mondája elevenedik meg ön­kéntelenül is előttünk. Dae­dalus király és fia úgy akar­nak megszökni a rabságból, hogy szárnyat szerkesztenek maguknak s a világűrbe re­pülnek. Ikarus, mivelhogy közelkerül a Naphoz, a nagy meleatől elolvadnak szárnyai s a hős a tengerbe zuhan. A világűr első mondabeli utasa, Ikarus életével fizetett a görög hitregék szerint, amiért volt merészsége a Földről felemelkedni az égbe, amely az istenek világa. Kétezer év óta, mégis szim­bólummá lett a magasbatö- rés szimbólumává, a sosem létező görög királyfi, Ikarus. Válóidban gyermekes legen­da-alkotásról, gyerekes el­képzelésekről van szó. De nem csodálatos-e, hogy az emberiség már gyermekkorá­ban álmodozott, képzelődött hogy 380.000 km-re tudjon kilőni bizonyos alkotást. — Nagy számok ezek, óriási számok. A világűrben már megszoktuk, s eljött az ideje, hozzá kell szoktatni magun­kat, hogy a mezőgazdaságot is csillagászati számokkal jel­lemezzük. BORZÁK LAJOS Készülődés a pártértekezletre — Három nyilatkozat — Jászladány községben rövidesen befe­jeződik az alapszervi pártvezetésének újjá- választása. A legtöbb helyen lezajlottak a taggyűlések, ahol a párttagság nyílt szív­vel, szávai mondott véleményt a pártve­zetőség eddigi munkájáról, s adott tanár csőt az elkövetkezendő időkre, Amíg néhány héttel ezelőtt a taggyű­lésekre való készülődés jellemezte a párt­éi etet, addig most a községi pártértekez­letek előkészületei folynak. A pántértekez­letre küldöttként megválasztott elvtársak a falu politikai és gazdasági eredményei­ről az elmúlt három évet jellemző esemé­nyekről és a párt előtt álló feladatokról számolnak be az értekezleteken. JászUidányban három elvtársat keres­tünk fel, aikik küldöttek a pártértekezletre és készülődnek, hogy szavukkal, vélemé­nyükkel segítsék a tanácskozást. POMÄZI MIHÁLY, az Út­törő Tsz igazgatósági tagja így nyilatkozik: — A község életében is je­lentős lesz a pártértekezlet. Én fel akarok szólalni és főleg a tsz megszilárdítás helyzetéről kívánok beszélni. Elmondom, hogy nálunk már nem probléma a vetőmag összeadás, és az új belépők munkábaállítása, mert a gaz­daság-vezetőség és a pár!ve­zetőség felkeresett minden új belépőt és meggyőztük őkel a vetőmag, a takarmány ösz- szeadás szükségességéről; Javaslom a községi párt- értekezleten a többi :sz párt­vezetőségének, hogy töreked­jünk jobban megismerni egy­más munkamódszerét, hono­sítsuk meg mindenütt a jól bevált pártvezetési tapaszta­latokat. Vegyünk részt egy­más pártvezetőségi ülésein és a taggyűléseken, ahol megismerjük a testvér párt- szervezet életét, problémáit. Szólok még a tsz vezetés és a pártvezetés kapcsolatá­nak erősítéséről, mert a mi termelőszövetkezetünkben ezen a téren hiba volt és akadályozta néha a gazdasá­gi és politikai munkát. Úgy gondolom az sem lesz hiá­bavaló. ha az ifjúság kérdé­séről beszélek, arról, hogy a KISZ-t lássák el a pártszer­vezetek pártmegbizatások- kal, foglalkozzanak többet a fiatalokkal, adjunk melléjük tapasztalt párttagokat, akik segíteni tudnak a munká­nál. POLGÁR ISTVÁN, a föld­művesszövetkezet tagja ezt mondja: — Én arról szándékozok szólni a községi pártértekez­leten, hogy milyen szerepe van a földművesszövetkezet- a termelőszövetkezetek meg­szilárdításában, hogy mit tet­tünk eddig és mit kell még tennünk. Elmondom: szövet­kezeti tagjaink a pultagitá- ciótól kezdve, — amikor a boltosok beszéltek az új be­lépőkkel a vetőmag és a ta­karmányösszeadás jelentősé­géről — a személyes segít­ségünkig, mi mindent tet­tünk a tsz megszilárdításá­ért. De elmondom azt is, hogy a tsz-ek nem használ­ják ki a szerződéskötési le­hetőségeket és így jelentős jövedelemtől esnek eL Jó példája volt ennek az idén az Úttörő Tsz, amelynek ve­zetősége a világért sem akart szerződést kötni és a végén minden árut kevesebb jöve­delemmel adtak el, mintha szerződést kötöttek volna a földművesszövetkezettel. — Úgy gondolom, hogy mon danivalómnak ezek lesznek a főbb gondolatai, de addig még beszélek sok emberrel, és megkérdezem tőlük is; mik a község problémái, mit tár­gyaljunk meg a pártértekez létén, mire kell felhívni a községi pártszervezet figyel­mét. MAJOR MIKLÓS elvtárs községi tanács elnöke a kö­vetkezőkről akar beszélni: — Uj fajta gondok jelent­keztek nálunk a községben. A következő évi jövedelem megvetésének a gondjai. A pártértekezlet fórumáról fel­hívom a tsz küldöttek figyel­mét; nagy figyelemmel ter­vezzenek, mert az új belé­pők földjei nagyrészt rosz- szul művelt területek, ame­lyek csak sekélyszántást kaptak és vagy trágyázták őket, vagy nem. Ezt figye­lembe kell venni a tervezés­éi és ajánlom a tsz-eknek, hogy az állattenyésztés foko­zásával próbálják fokozni azt a jövedelem kiesést, amit az újbelépők gyengébb mi­nőségű földje okoz. Szólni fogok a pártértekez­leten arról is, hogy többet foglalkozzanak a tsz-ek az új belépőkkel. Meg kellene min­denütt valósítani, hogy be­osszák őket brigádokba, mun­kacsapatokba és erről előze­tesen is beszéljenek az új belépőkkel. így jobban érzik; számít rájuk a tsz, számít rájuk a saját közösségük és az ő kívánságuk szerint áll­hatnak munkába. De azt is elmondom: nem volna rossz, ha a beosztás után megláto­gatnák a régi tagok az úja­kat és felvilágosítást adná­nak a tsz munkaszervezésé­ről, a gazdálkodás menetéről. • Mindhárom elvtárs úgy ké­szül a pártértekezletre, mint­ha egymaga a falu gazdája volna. Vállukra veszik a gondot, tolmácsolják a vé­leményeket. Egyszóval lelki- ismeretesen készülnek a köz­ség kommunistáinak nagy je­lentőségű tanácskozására. ■f Pártunkat ezernyi tartós szál köti össze a tömegekkel A Lenin jégtörő Kronstadtban: Moszkva (TASZSZ). A „Lenin” atommeghajtású j zovjet jégtörő kedden este Kronstadt vizeire érkezett. A < jégtörő a közeljövőben próbaútra indul a Balti-tengerre. < Szerdán reggel óla j sz áll í t óh a j ók, ivővízszállító bárkák < ás más teherhajók vették korül a jégtörőt. Megkezdődött ; a Diesel-motorok üzemanyagának és az ivó'dznek az át- ' szivattyúzása. A Néva-fo’.yón nem lehetett mindezt elvé­gezni. mert a folyó és a tengeri csat -rna mélysége nem 1 n.n.rfaz1í mzirt o n o iTu/\KK műríílóct i | a világűrről, s szellemiekben legalább kísérletet tett a I megközelítésére. S mily kü­lönös öröm, bogy a földön „éppen abban az időben ku­tatók keresik” gyermekko­runk emlékeit, amikor raké­táinkat felröpítettük a Hold­ra. m Sokkal prózaibb dolog, de nem érdemtelen szóbahozni. Cservényük Emil, a Szolnok megyei Gépállomások Igaz­gatóságának föagronómusa éppen a napokban mondta: A megye erőgép kapacitása 48 ezer lóerő. E nagy kiter­jedésű megye gépesítési foka ioen jó. Kétezernégyszáz 15 lóerős erőgép képes meg­munkálni óriási erővel, 48 ezer lóerővel termelőszövet­kezeteink földjeit. A horribilis számokat ked­velőknek tán kedvük kere­kedik e számadat birtoklása után számítgatni, mi min­dent lehetne megmozgatni ekkora vonóerővel. Az össze­hasonlítások elképesztőek let­tek volna, ha közbe nem jön valami. Űtjára bocsájtották a Lenin első atomjégtörő hajót, amely éppen 44 ezer lóerővel dolgozik. Mindössze 4 ezer lóerővel kevesebbel, mint a megye összerőgépeinek össz- lóereje. * Kisújszálláson nagy nép­szerűségnek örvendő párt­munkás, egy idős kommu­nista találóan mondta egyik termelőszövetkezet tehené­szetére: — Az ember lassan eljut a Holdba, de a tehenektől még mindig keveset fejünk. S lám. milyen érdekes. Ép­pen ezekben a napokban ké­szülnek a termelőszövetkeze­tek távlati tervei. Annyit már is tudunk: a jászapáti járás 5 ezer hlzottsertéssel ad többet jövőre, mint ebben az évben. A szolnoki tárás­ban félmillió baromrit akar­nak adni jövőre, sőt Mező­túron egy termelőszövetkezet ■ szándékszik félmillió barom- ’ fit felnevelni láRü-ban Szinte : hihetetlen. Csakhogy az is hl­■ betetlen volt. hogy az ember i rakétát küldjön a Holdba, j A közégi népfront bizott­♦ Ságok előtt álló fontosabb •feladatokról tanácskoztak a ■ ♦ Hazafias Népfront megyei ; J bizottságának tagjai és a köz­J ségi bizottságok titkárai, el- ; J nőkéi A tanácskozáson, me­llyen több mint kétszáz ak­■ Jtívája vett részt a mozga­♦ lomnak, Csótó István, megyei : í elnök megnyitó szavai u'án . jPallai Sándorné elvtársnő, a ! «népfront megyei titkára tar­• • tott beszámolót arról „ho- i {gyan dolgoznak a mozgalom ■ {tagjai most, a mezőgazdaság {átszervezése után.” ♦ PALLAINÉ elvtársnő be­■ »számolójában hangsúlyozta, ' «hogy: — Ilyen széleskörű ta ■ {nácskozása a mozgalom ak- : {tíváinak csak az ellenforra- " * da imát követő időszakban {volt, s azóta nagyon sokat t j változott minden. Akkor még ! -az eszmei zűrzavarok tisztá­zása. a mozgalom újraélesz­- jtése volt a gond. Azóta újjá­- {szerveztük mozgalmunkat, —- { megerősítettük bizottságain- f {kát S most egészen más l {gondjaink vannak. — S itt az l {előadó a nemzetközi helyzet * {kimagasló eredményeit — ■ »Hruscsov elvtárs washing’o- ~ {ni látoga'ását a Holdba kül­■ »dött rakétát, a világ első f Jatommeghajlású jégtörő hajó­siját — említette mindenek 0 lelőtt, mint amik napi felada- ‘ {teink lankadatlan megoldásé r {hoz kimeríthetetlen erőt, bi­{zakódást adhatnak. | — FELADATAINK pedig ♦nagyok. Ezév novemberében | {ül össze pártunk kongresszu­ssá. Ez kihatással lesz nem- {csak a párt. hanem az egész {ország, az egész dolgozó nép {éleiére is —hangsúlyoz'a Pai- {lamé e1vtársT'ő. maid pár- ítunk hosszú éveken át foly­atatott harcát elemezve ooz.zá­* fűzte: > ► ___ A 7 fort ♦ végig azt bizonyítja, hogy pártunk akkor ér el tartós, — megingathatatlan eredménye­ket, ha szoros kapcsolat fűzi össze a néppel, a tömegekkel. Ma elmondhatjuk, hogy az MSZMP-t ezernyi tartós szál köti össze a tömegekkel — s az előadó nyomban hozzá­tette azt is: — A hazafias népfront bi­zottságok fontos feladata, — hogy segítsék ezeket a szá­lakat mindig és mindennol erősíteni, a párt és a töme­gek kapcsolatát szélesíteni. Az útja ennek az. hogy az elkövetkezendő időkben ké­szítsük fel a pártonkívülieket is a pártkongresszusra Úgy, hogy különböző munkákban aktivizáljuk, magunkhoz kö­zelebb hozzuk azokat is. Népfrontbizottságaink első igazán sikeres munkája az ellenforradalom óta az 1958 tavaszán meerendezeti Népek Barátságának Hónapja volt Később már a községfeilesz- tési tervek kidolgozásában s annak megvalósításába is be tudtuk vonni a lakosság többségét. Sokat segí'ettünk a tanácsülések előkészítésé­ben és sok más munkában is. A későbbiek során arról beszélt Pallainé elvtársnő, hogy a mezőgazdaság á*szer- yozéséhez is nagv segítsége* adtak a néofrontbizoltságok Azok is részesei annak a nagy munkának, ami* az átszerve­zés során a pártszervezetek vezetésével megvúrilrhpn elér­tünk. Mintegy 200 esetben -endeztek találkozót szövet­kezeti és egvéni parasztok között. Legalább 400 alka­lommal tartottak réteggyű- lést. ez,entúl sok-sok kisgyű- iósen falugyűlésen és egyéni agitációval ismerte'‘ék az aktívák a nagyüzemi gazdái­A továbbiakban így foly­tatta beszámolóját Pallai Sándorné: — MEGYÉNKBEN ezzel az átalakulással új helyzet ál­lott elő. A termelőszövetke­zeti községekben az új hely­zetnek megfelelően kell dol­gozni a hazafias népfrontbi­zottságoknak is. Ma már nem a meglévő termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztése, hanem a meglévők politikai és gazdasági megszilárdítása a fő feladat. A szövetkezetek megszi­lárdítása érdekében a hazafi­as népfrontbizottságoknak a következő fő feladatok meg­oldásában kellett és kell résztvállalniuk: Az új termelőszövetkeze­tek a közös tevékenység be­indítása, a közös állatállo­mány részére a közgyűlés ál­tal meghatározott szálasta­karmány összegyűjtése, a vé­tőméig. az alomszalma ösz- szegyűjtése. az állatok részé­re szükséges férőhelyek biz­tosítása, mindezek jelentősé­gét széleskörű politikai mun­kával megértetni a termelő­szövetkezetek tagjaival. Népfrontbizottsági tagjaink többsége az elmúlt he'ekben eredményesen tevékenyked­tek az új tsz-ek gazdasági eredményeinek megteremté­sében, a közös takarmány, vetőmag összegyűjtésében és a közös férőhelyek felépíté­sében. Többs^áz kisgyűlést tartottak, egyéni agitáció so­rán szorgalmazták és meg­magyarázták ennek jelentő­ségét Welvenkónf resztvettek a közös istálló, férőhely sk fpl^uftésében. A MEGYEI, járási, de a községi népfrontbÍ7.ot,ság tag­jai közül is sokan egyénileg is patronálnak egy egy ter­melőszövetkezetet. A több terme’ús. a fejle't m^zégaz dasági módszerek elterjeszté­se érdekében az állattenyész­tési, silózási és gépesítéssel kapcsolatos tapasztalatcseré­ket szerveztek. Karcagon bú­zatermelési ankétot, szolnoki járásban silózási bemutató­kat, jászberényi Járásban népfrontnapok kereteben szerveztek tapasztalatcseré­ket, a többtermelés, az állat- tenyésztés kialakítása, a ho­zamok növelése érdekében. A szövetkezetek megerősí­tése mellett mellőzhetetlen feladatként jelölte meg az előadó a jelenlévők számára a községfejlesztési tervek tel­jesítésének szorgalmazását, szervezését, a téli oktatásban való feltétlen részvételt, A hozzászólásokból az tük­röződött. hogy az aktíváknak most már vérükké vált, hogy nem várakoznak felsőbb irá­nyításra, utasításra, hanem maguk is szerveznek, mozgó­sítanak a célkitűzések eléré­sére. Erre engedett következ­tetni Dancsházi István jász- ladányi. Ádám Géza jászalsó- szentgyörgyi, Fehér Istvánná karcagi aktívák felszóla'ása és több másoké is, akik na­gyon határozottan képvisel­ték a bátor kezdeményezést, a meg nem pihenés hangját. AZ ÉRTEKEZLETEN részt- , vett Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP megyei párt-végre­hajtó bizottságának első tit­kára. Számtalan hasznos ta­pasztalattal, jótanáccsal, út­mutatással látta el a tanács­kozás résztvevőit. Nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy min­den jónak forrása a munka oálunk. Erre serkentsenek hát mindenkor a népfront aktívái. Ne féljenek az újtól. • legyenek annak tántoríthatat­lan képviselői. Javasolta, hogy a bizottságok hosszabb- lélegzetű célkitűzéseket dol­gozzanak ki a maguk számá­ra. s így jobhao többen dol­goztának majd annak meg­valósításáért. A most tartott megyei ta­nácskozást hónap végéig a községi bizottságok beszámo­lója tanácskozása követi maid a népfrontbizottságok­ban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom