Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám - 1959-09-02 / 205. szám
T 1959. szeptember 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nagyarányú rekonstrukció a Szolnoki Papírgyárban A tissaroffiak okulására — nem zsebből, fejből Szerelők, papírgyári munkások, kőművesek népes serege tolong a Papírgyár 1-es gépe körül, megkezdődött a rekonstrukciós munka, s tart — a terv szerint december 14-ig. — Akkorára el kell végezni a próbaüzemeltetést, s megkezdeni a termelőmunkát. Most még olyan a gép környéke, mint a csatatér. Légkalapácsokkal szaggatják a betont, szerelik le az alkatrészeket. Néhány hónap múlva azonban az eredetinél sokkal szebb, S főleg jobb állapotban dolgozik majd itt a papírgép. Meg kell hagyni, ráfért már a rekonstrukció. Az iparág egvik legöregebb berendezése volt, korszerűtlen, s a hazai színvonalhoz képest is eléggé gazdaságtalanul termeltek rajta. Negyven-negyvenöt éves „múltja” alatt igen hányatott sorsa volt. 1935-ben Ausztriában már ócskavasként árulták — így vette meg öt budapesti papírkereskedő, s hozatta rendbe német szerelőkkel. Üzemeltetni azonban nem tudták, csődbe jutottak. Ezután került át az Első Magyar Papíripar tulajdonába, ahol bizonyos fokig modernizálták, s azóta — a háborús megszakításokat figyelmen kívül hagyva — folyamatosan üzemelt. Kezdeti produktumához képest alaposan megnövekedett a teljesítménye. A tőkések keze alatt naponta 6—7 tonnát termelt, most, e rekonstrukció kezdése előtt naponta 16—17 tonna papír is lekerült róla. Korszerűsítése után napi teljesítménye 20—21 tonnára szökik. A rekonstrukció során új szitaszakaszt, új meghajtóberendezést. új gépsímítót és új feltekercselőt kap a gép. Ezek lehetővé teszik a pa- pírgép 15—20 százalékkal nagyobb sebességgel való üzemeltetését. Ezek az új berendezések lényegében a régiek modernizálását jelentik. Mellettük felszerelésre kerül azonban egy modernebb technológiát biztosító szerkezet is: a páraelszívó és hőhasznosító berendezés üzembeállításával a többtermelést több- letgőzenergia nélkül valósítja meg. A minőség javítása érdekében 65 köbméteres nyersanyagtároló kádat is építenek. Az 1-es papírgép rekonstrukciója — bár kétségtelen haszonnal jár — időlegesen mégis csak termeléskiesést jelent. Éppen ezért a gyár vezetősége — a felsőbb szervekkel egyetértésben — 17 ezer forint célprémiumot tűzött ki a korszerűsítési munkák határidő előtti teljesítése érdekében. Ha a kezdeti lendület nem csökken, ha továbbra is tartják, vagy fokozzák a tempót, a szakemberek szerint december elejére elérhetik a maguk elé tűzött célt. így elnyerhetik a prémiumot, s a népgazdaság is jóljár. Mind az egvéni, mind a közösségi érdeknek a határidő közelebbrehozása felel tehát meg. A vállalat — igen helyesen — éppen ezért nagy erőt összpontosított a feladat megoldására. A papírgyáriakkal együttműködő Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat, a Budapesti Villanyszerelő Vállalat, a 22. Építőipari Vállalat, s az alvállalkozók dolgozói minden bizonnyal megértik az ügy fontosságát és tőlük telhetőén segítik a termelés mielőbbi megkezdését. A szerelés irányítására két német vállalattól érkeznek szerelők. Az NDK-ból szerezték be a rekonstrukcióhoz szükséges alkatrészeket, mert ilyeneket Magyarországon nem gyártanak. A német vezetőszerelők előreláthatóan a hét végén kezdik meg a munkát Szolnokon. A papírgyáriak az 1-es gép korszerűsítésével a minőség lényeges javulására is számítanak. s remélik, hogy ezzel a rekonstrukcióval a kivívott és két éven át tartott elsőségüket — melyet a Miniszter- tanács és a SZOT náluk lévő vörös vándorzászlaja is fémjelez —, megtartják a további években is. — Simon — MINDIG igaz volt, hogy aki szemléli vagy ellenőrzi a dolgokat, hamarább észreveszi az esetleges hibákat (és persze az eredményeket is), mint az, aki abban a dologban éppen munkálkodik. Nos, ebből következik, hogy a hibát elkövetők nem mindig találják meg a kivezető utat és ezért jó, ha ilyen vagy olyan beosztásban lévő vezetők nemcsak megállapítják, regisztrálják a gyengeségeket, hanem felhívják a figyelmet a bajok orvoslásának módozataira, megszüntetésére. Számtalanszar előfordul a különös állapot: egyazon járás területén hasonló adottságokkal rendelkező községekben nagy az eltérés a tsz- mozgalom megszilárdításában. Éppen Bakos elvtárssal, a kunhegyes! járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjével beszélgettünk erről. Tiszaroffot és Kunmadarast említette. A két közMegmaradtak hivatásuk mellett A kisipari termelőszövetkezetek és a helyiipari vállalatok előszeretettel kérnek a nagyobb üzemek, vállalatok munkájából részt. Így rendszerint hosszabb időre kötik le kapacitásukat a jőlfizető munkával. Nem így a kisújszállási Asztalosipari KTSZ. Náluk a munka gerincét a lakosság igényeinek és megrendeléseinek kielégítése képezi. Gyártanak fényezett, festett hálókat, kombinált szobákat, konyhabútorokat, de ha szükséges, akkor a megrendelő lakására is kimennek, hogy télire az ablakokat és ajtókat beillesszék. Ezeken a munkákon felül bármiféle szakbavágó javítást is elvállalnak. f Debreceni István kisújszállási lakosnak egy fényezett asztalt, négy kárpitozott szék vázát készítették el és amellett a teljes szobabútorát átfestették. özv. Deák István- nénak festett középdió-hálót készítettek újonnan. Pál József fényezett hálószobát rendelt náluk. Ha nyoma nytisstelet ? Az Élelmiszeripari Minisztérium egyik utasítása szerint az új raktárakat — ha arra lehetőség van — a malmok szomszédságában kell felépíteni. Érthető és igen helyes ez a rendelet, hiszen a nagyobb malmoknál már kiépített iparvágányhálózat van, az odavezető közút is többnyire megfelelő. Ezekre tehát nem kellene újonnan költeni. Előny az is, hogy a helyileg feldolgozott gabonát nem kell messziről szállítani, hanem egyszerű szalagszállítással megoldható nialom- bavitele. Ennek ellenére megyénkben az tapasztalható, hogy a tárházakat a malmoktól messzire építik — a malomipari szakemberek előtt rejtélyes okból — talán rosz- szul értelmezett hagyomány- tiszteletből? Tegyük hozzá: körültekintőbben is lehetne esetenként építeni. Ez évben többszáz dolgozó családnak készítették el az új «bútorokat a javítások mellett. A megrendelők a környező városokból és községekből is felkeresik őket. Eddig 94 festett, 5 fényezett hálót, 5 fényezett kombinált szobát, 29 konyhagar- niturát készítettek a lakosoknak. Ezen felül a bútorértékesítőnek is elkészült 90 festett hálószoba, továbbá 400 garnitúra matracot is szállítottak a Corvin áruháznak. A bútorgyártáson kívül van ség között a termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából e,ég nagy az eltérés. Kunmadarast tavasz óta értekezleteken, — különböző megbeszéléseken mindig úgy emlegetik, mint jó példát. Ebben a községben számottevő. figyelemre méltó, szép eredményekkel büszkélkedhetnek az új tsz-ek. Ugyanakkor Tiszaroffon a kezdeti, a fejlesztés idején meglévő dicsérendő lendület kissé alábbhagyot és ez érezteti hatását. Nincs olyan előrehaladás, mint amennyi joggal várható, kevés a kezdeményezés, hiányoznak az ötletek, egyszóval nem tartanak ott. ahol már tartaniok kellene. Mi lehet ennek a dolognak az oka? Bakos elv- társ elmondta, hogy Kunmadarason megtaláljuk a választ és nem ártana a tiszaroffiak okulására ezt a választ nyilvánosságra hozni. (Márcsak azért is, hogy mások is tanuljanak.) A kunmadaras! községi tanács vb elnökét kerestük fel, hogy tájékozódjunk. Lovas elvtárs — és ez már feltűnt — fejből válaszolt mindenre. Nem keresgélt semmiféle papírokat, feljegyzéseket, hanem úgy sorolta a dolgokat, mintha maga is állandóan a termelőszövetkezetben élne. Az állatok összeterelése az új tsz-ekben megkezdődött. Gondosan, tervszerűen. Előbb a férőhelyeket biztosították, majd a takarmányt és később a gondozókat jelölték ki. Majd folyamatosan annyi jószágot hajtottak a közösbe, amennyit az előbb felsorolt lehetővé tettek. Erős volt az fiszőgfertőzés: gondosan csávázzuk a gabonavetőmagot! Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívással fordult a termelőkhöz: az idei csapadékos időjárás kedvezett a gabonaüszög terjedésének, így a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítani az ősszel a gabonavetőmagvak csávázására. A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak elsősorban ajánlható, hogy a nagymeny- nyiségű vetőgabonájukat a növényvédő állomások korszerű P. C. csávázógépeivel fertőtlenítsék. A gépi csává- zás előnye — az olcsó és gyors munkán kívül —, hogy mór most a vetés megindulása előtt egyszerre fertőtleníthetik egész vetőmagkészletüket, a csávázott mag'zsákokban máglyázva akár több hétig is eltartható, károsodás nélkül. Az egyénileg dolgozó parasztoknak elsősorban az úgynevezett kosaras csávázási módszer ajánlható. A szakemberek jó előre felhívják a termelők ügyeimét, hogy rézgálic-oldatot ne használjanak gabanacsávázásra, mert üszög-spóraölő hatása gyenge, ugyanakkor számottevően csökkenti a gabona csírázóképességét A földművesszövetkezeti boltokban elegendő mennyiségű, kipróbált, jóhatású higanyos csávázószer áll a termelők rendelkezésére. (MTI) A továbbiakban is így csinálják. A Táncsics Tsz-be eddig 13 szarvasmarhát, 2 lovat és 40 juhot vittek. A Hunyadi Termelőszövetkezetnek pedig már legel a nyája: 600 birka. S AMI MÉG igen lényeges. A legelők még nagyon jók. éppen ezért a már közösben lévő jószágállományt nem a készből, az összehordott takarmányból tartják, hanem legeltetik. Ez a termelőszövetkezetek vezetőinek gondosságára vall. A Táncsics Tsz és a Hunyadi Tsz gazdái még mindig hordják a szénát, hogy legyen elegendő. Megértették, a vetőmag begyűjtésével sem szabad késlekedniök, hiszen végső soron a lusta, tétovázó tag saját magát és szövetkezetét károsítja meg, ha miatta elhúzódik a vetés. A vetőmag összegyűjtésével egyébként nincs semmi probléma. A munkaszervezeteket kialakító, iák, a brigád vezetők ismerik kötelességüket és eigy-egy feladat elvégzésére már ők mozgósítják a hozzájuk tartozó tagokat. Nem csoda hát, hogy a Hunyadi Tsz a silókukoricát napok alatt betakarította, s már a vetésre készülődnek, a Táncsics Tsz gazdái hasonló módon munkálkodnak. A határ csupa elevenség. Mindenki iparkodik, igyekeznek gyorsan betakarítani a kapásnövényeket, hogy ne legyen semmi akadálya a magágy készítésének, a búzatáblák kialakításának. Szinte természetes, hogy az új tsz-ek gazdái idejében kijelölték azt a területet, ahová az őszi árpa és a búza kerül. Itt persze arról szó sincs, hogy minden egyszerűen és magától megy. Nem. Sokat beszélgetnek a tsz vezetői az emberekkel, s ami a leglényegesebb, rengeteget segít a község két fáradhatatlan vezetője Gyűjtő elvtárs, a párttitkár és Lovas elvtárs, a tanács vb- elnöke. Nem csoda, hogy a községi tanács elnöke fejből sorolja az adatokat, hiszen valósággal ott él most a szövetkezeti gazdák között. Ő a Hunyadi Tsz-t patronálja, Gyűjtő elvtárs a Táncsics Tsz-t. Tanácsokat adnak. Mindig olyat, ami az adott helyzetben a legcélszerűbb. Most is ugyanolyan lelkesedéssel foglalkoznak a megszilárdítással, mini ez év tavaszán foglalkoztak a fejlesztéssel. A TSZ VEZETŐIT szinte magával ragadja ennek a két embernek szívóssága, energiája, lelkesedése. A szövetkezeti gazdák pedig azért bizakodóak, mert ott látják mindig maguk között a falu vezetőit és különböző kérdésekre nyomban választ is kapnak tőlük. S éppen ez hiányzik Tiszaroffon. Erre lenne szükség, s a változás gyorsan bekövetkezne. Zsíros elvtárs, a tiszaroffi községi tanács vb elnöke jól tenné, ha átvenné a kunmadaras;* módszerét. Ha visz- szatéme a régi, pár hónappal ezelőtti munkamódszeréhez, ha ott élne a szövetkezeti gazdák között S ez persze nemcsak Zsíros elvtársra, hanem kisebb-nagyobb mértékben Tiszaroff többi vezetőire is érvényes. Sz. P. Tiszaörsön semmi újság ru-u-u-u-iru-u-lnnlrirv^.-i^ir »~>^*~y*****+>***+****s Újabb szövetkezeti istálló kéről tető alá »•zwwnm» ys Rövidesen tető alá kerül a kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet 48 férőhelyes, etetőutas gépesített tehénistállója. A munkái a járási tanács mezőgazdasági osztályának vándor építőbrigádja végzi p tervük szerint szeptember végére lesz kész. IIJSÄG UTÁN kutattam; régi hírlapíró _ vonás ez. Olyan dolgok, eseményeit érdekeltek volna, melyekkel még nem, vagy nagyon ritkán találkoztam. — Nálunk ilyen nincs — hagyta abba a krumplivágást a tanácselnök. Erdei Ferenc. Tiszaőrs, csendes kis község, > alig történik valami. S az> tán —, de ne vágjunk a dol- | gok elé. j Kezdjük sorban, ahogy il- { lik. Leültünk a tanácshá- i za udvarán felhalmozott akácderekakra, kezembe vettem a ceruzát és hallgattam, mégpedig újságokat. Mert a tiszaőrsi mindennapos dolgok újság számba mennek. Hol is fogjuk meg a végét. Talán itt: — A községfejleszltés során — mondja a tanácselnök — minden négyzetméter járdára tizenöt forint társadalmi munkát terveztünk. S mára — a szóbeli napon vasárnap volt — 20 ezer forintot már teljesítettünk is, minden különösebb szervezés í nélkül. | Úgy ám, minden különö- í sebb szervezét nélkül, mert í őrsön már szokássá vált a | társadalmi munka. Tavaly > nem kevesebb, mint 117 ezer i forintra rúgott az az összeg, < amivel a község szépítését támogatták a lakosok, öregek, fiatalok, jóformán személyes válogatás nélkül. Alig lehetne nevet felsorolni, — anélkül, hogy valaki ki ne maradjon a listából. MERT NÉZZÜK csak: Bo- hácsi József meg a községi KISZ szervezet fiataljai egyszer összedugták a fejüket. — Mi lenne — susmogták kicsit titkolódzva —, ha egy kicsit mi is „beszállnánk” a Búzakalász építkezéseibe. S aztán el is készült a terv. Minden fiatal 30 órát dolgozik a tetőfedőanyag biztosításánál, sás és nádvágásban, hogy mielőbb tető alá kerüljön az 500 férős juhhodály. S példájukat követték a Rákóczi ifjai is. ök ugyanannyit vállaltak, mint Bohá- csiék. S mire más észrevette, letudták a kötelességüket És tovább. Nekilendült az elnök, igaz közben elszólították mellőlem, mert Oláh Gyu- láéknál ezjan a vasárnapon szaporodott a család. Fiú, lány született e? — nem tudom, mert a kismamát Tiszafüredre szállították, a szülőotthonba. Az örömapa pedig jóformán meg sem állt. Az újság nem hagyte nyugton. Az elnököt sem, együtt örült vele» De ne kanyarodjunk el túlságosan. Újságoljuk tovább Tiszaőrjsöt. Mert azért történnek itt dolgok. Nézzük csak, így mondja az elnök: — Adógabona tervünket 140 százalékra teljesítettük. S hogy mindenki megértse; had mondjam el: a községben, a zálogolás, transzferálás az ismeretién fogalmak közé került. Két éve már. hogy ilyen nincs. Miért? Talán azért, mert az őrsiek azt vallják: ami az enyém, az enyém, ami az államé, az mindenkit illet. S mindenki károsításával magam is károsítom; MÄR VÉGÉRE értünk az ujságolásnak. Indulóban voltam, amikor a buszmegálló melletti „pohárürítő” előtt hallottam: gazdát akarnak keresni a környékszerte ismert fürdőnek. Úgy tervezik szövetkezeti fürdővé és üdülővé fejlesztik, ha támogatják ezt a felsőbb szervek Reméljük: elfogadják a még csak szavakban megfogalmazott javaslatot. S akkor, Őrsön, ahol az első hallásra semmi, de később jő sok újság került, még többről tudnak majd mesélni, a kíváncsi hírlapírónak. — nagy — még egy hagyományos gyártmányuk: a szín- és alapfurnér gyártás is. Ezt az ország minden részén ismerik és vásárolják tőlük. Dió szín furnérból 13 000 köbmétert adtak át kisipari szövetkezeteknek és állami vállalatoknak egyaránt. Náluk a furnér- és matrac- gyártás a mellékes munkát képezi és az alapvető foglalkoztatást — úgy, mint eddig — a továbbiakban is a lakosság igényeinek megfelelő munka képezi — ab —■
