Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

1959. ».ept ember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Néhány gondolat a színházról I Az évadnyitó társulati ülés után IÓ, HA TUDJUK... Ki vállalhat második állást és mellékfoglalkozást? Tíz éve államosították a magyar színházakat Ez alatt a tíz év alatt sikereken és a lelkes közönség tapsai köze­pette kudarcokon és buktató­kon vezetett a magyár szín­játszás útja. De ezek a ku­darcok és buktatók is tanul­ságul szolgáltak. Egyre ke­vesebb akad belőlük és el­mondhatjuk, hogy a színház ízlésnevelő és öntudatfejlesz­tő szerepét egyre jobban be­tölti. A Szigligeti Színház útja a göröngyökön, nehézségeken keresztül is, de felfelé vezet. Minden év hoz valami újat, és ha személyi ellentétek ne­hezítették is például az el­múlt év munkáját, mégis igen komoly, nemesveretű, művészi sikerek fémjelezték (egy-két gyengébb teljesít­mény mellett) a színház út­ját Ezek a gondolatok jutottak eszünkbe akkor, amikor a sok figyelő derűs, optimista arcot nézegettük a színház nézőterén. Most nem nézők, hanem színészek ültek a zső- lyékben és a feldíszített asz­tal mögött a színház igazga­tója adott programot művé­szi hitvallást az új társulat­nak. Szándékkal használtuk az „új” kifejezést. Nem marad­hat változatlan egy olyan szí­nész-együttes, amelynek pon­tosan 30 százaléka cserélő­dött ki. Oj tehát az együttes, ami csak részben hátrány. Az első előadásoknál az össze- forrottsággal, a kollektív mű­vészi teljesítménnyel valószí­nű akadnak még hibák. Más­részről azonban az együttes „tiszta lap”-pal indulhat Nem feszélyezi és nem bé­nítja a múlt hibája, esetleg keserűsége. forrasztása. A beszámoló igen nagy súlyt fektetett a színházi fegyelemre, a szín­pad tiszteletére. Nagyon he­lyes törekvés ez, és az öntu­datos művészek ezzel bizo­nyára teljesen egyetértenek. Nagyon örvendetes vonása a társulati ülésnek, hogy a műszakiakkal is foglalkozott. Műszaki és technikai sze­mélyzet nélkül a legnagyobb rendezők és színészek sem képesek jó színházat csinálni. A forró sikerekben a szabó­nak, fodrásznak, világosító­nak, díszletmunkásnak a ke­ze, esze és szíve is benne van. Örömmel töltött el min­denkit, hogy két kiváló mű­szaki dolgozót: Pintér Lász­ló gondnokot és Szabó Béla műszaki felügyelőt, akik szíwel-lélekkel vettek részt a színház tatarozási munká­iban és 75 ezer forint meg­takarítást értek el, névsze- rint is megdicsérte az új igazgató. És ha már itt tartunk, di­csérettel kell megemlékezni arról, hogy a színház részben a megyei tanács támogatásá­val, részben saját erejéből igen jelentős változásokat esz­közölt a színpadon és néző­téren egyaránt. A nézőteret szépen kifestették, új világí­tással látták el, megszületett a színpad igen modern, új világítási effektusa. Rendbe­hozták, kifestették az öltöző­ket, két új férfi öltözőt épí­tettek és ezzel megoldják az eddigi sok bosszúságot okozó zsúfoltságot. Az előcsarnokot szintén kifestették. A kultú­ráltabb környezet a színház- látogatókat is inkább vonzza. Legvégére hagyták a leg­jelentősebb kérdést, amelyről megfelelő súllyal esett szó, mind a színház társulati ülé­sén, mind egyéb terveiben: A dolgozó néppel való igen szoros kapcsolatot. És meg kell mondani,- éppen ezt a törekvést tartjuk az új szín­ház megindulása fő pozitívu­mának. A módszerek, ame­lyekkel ezt el akarják érni, sokrétűek. Szerepelnek ben­ne értékelések, közönségszer­vezőkkel való állandó érint­kezés, munkás-művész talál­kozók, termelőszövetkezeti lá­togatások. Már a legközeleb­bi napokban bérletező-brigá- dok indulnak az egyes üze­mekbe, megismerkedni a dol­gozókkal, elősegíteni a fizikai dolgozók bérletvásárlásának fontos kultúrpolitikai mun­káját. És ez a helyes út Ismerjék meg a színészt mint embert, mint művészt Ez a megis­merés a színház tekintélyét is öregbíteni fogja. És ez az egészséges folyamat, nem pe­dig a dolgozóktól gőgös el- zárkózottságban élő színészek magánéletéről folytatott sut­togás. Jó hangulat, bizalom ural­kodott ezen az első ünnepi társulati ülésen. Az ülés nem tartott sokáig, hiszen már délután kezdődnek a próbák, a megfeszített kemény mun­ka. Még 1959-ben 93 benti és 85 tájelőadást tart a Szigli­geti Színház. Bizton remél­jük: hatalmas sikerreL Hernádi Tibor Különféle esetekkel kap­csolatban — nyugdíj, bér­rendezés, stb. — többször felmerül, hogy mi számít második állásnak és mi mel­lékfoglalkozásnak. A hivatalos álláspont sze­rint a második állás és a mellékfoglalkozás lényegé­ben azonos fogalmak, leg­alábbis annyiban, hogy mind a kettő második munkavi­szonyt jelent. A mellékfoglalkozás — szemben a főfoglalkozással — olyan munkakör betölté­sét jelenti, amely általában egymagában nem biztosítja a létfenntartást. A különbségtételnek a má­sodik állás és a mellékfog­lalkozás gyakorlati jelentő­sége elsősorban az, hogy a mellékfoglalkozásnál a dol­gozó korlátozás nélkül meg­kapja a mellékfoglalkozás alapján járó munkabérét, míg a második állás eseté­ben a második állás munka­bérének csak 50 százaléka illeti meg. A második állásra és a mellékfoglalkozásra a külön­böző szakágak dolgozói sze­rint eltérő rendelkezések vannak érvényben, de álta­lánosan érvényesülő szabály, hogy mind a második állás, mind a mellékfoglalkozás el­vállalásához a vállalat hoz­zájárulása szükséges. A második munkaviszonyt szabályozó rendelet kimond­ja, hogy egy dolgozó nem tölthet be ugyanazon főha­tóság alá tartozó intézmény­nél kettőnél több állandó il­letménnyel járó olyan állást, amely általában a létfenn­Szerződés a kultúra érdekében Berényi Gábor igazgató be­számolójából is kitetszett, de magunk is meg vagyunk győződve arról, hogy a szín­háznak jelenlegi összetételé­ben minden esélye meg van a sikerre. A műsorterv, amely a szín­háznak mintegy előzetes bi­zonyítványa, jó jegyet érde­mel. Ez a legmondanivaló- sabb, legnívósabb műsorterve a színháznak talán fennállá­sa óta. Helyesen tükröződik benne a prózai és zenés da­rabok aránya és a zenés da­rabok sem a giccses bécsi operettek közül kerülnek ki. A jó művészi légkör kiala­kítása részben a vezetőség, részben a művészi kollektí­va feladata. Ügy gondoljuk, hogy nem lesz nehéz az újon­nan érkezett és régi tagok erős közösségbe való össze­Délutáni csönd fogad ben­nünket a kunszentmártoni járási könyvtárban. így köny- nyen el tudunk beszélgetni Csik Mihály könyvtárvezető­vel arról a szerződésről, ame­lyet a szegedi Egyetemi Könyvtárral kötöttek. Még májusban történt, hogy a szegedi könyvtár né­hány vezető dolgozója / meg­jelent Kunszentmártonban és arról érdeklődtek: mit tehet­ne a nagy tudományos appa­rátussal rendelkező és bő könyvállományú intézmény a járási könyvtárért? A megbeszélés eredménye­képpen szocialista szerződés született. Ebben a szegediek kötelezték magukat arra, hogy rendszeresen látogatják a járási könyvtárat, segítsé­get nyújtanak a könyvállo­mány feldolgozásához és a birtokukban lévő duplumok­ból (több példányban meg­lévő könyvekből) jelentős mennyiséget adnak ót időről időre a kunszentmártoniak­nak. — Már kétízben látogattak el hozzánk Szegedről a könyvtárból — újságolja Csik Mihály. Elbeszélgettek velünk igényeinkről. Minde­nekelőtt az öcsödi könyvtár részére kértünk 12 folyómé­ter könyvtartó állványt. Ezt meg is Ígérték, reméljük rö­videsen megérkezik a külde­mény. Kaptunk vagy 20—30 kötet nyomtatványt és mint­egy 10 kötet igen értékes és alig beszerezhető szakköny­vet. A nagyobb könyvátadást a náluk folyó munkák aka­dályozzák, de őszre kapunk elég sok új könyvet. gyobb önállóságot kapnak, beállítják őket a községi költ­ségvetésbe és a tanács is fe- lelősebbnek érzi majd ma­gát a könyvtár működéséért. — Néhány érdekes adatot kértünk a könyvtárróL — 1953-ban indultunk. Ak­kor egész évben 18 237 köte­tet kölcsönöztünk, most fél­év alatt 25 921-et. Meg kell mondanunk, volt olyan évünk is, 1955, amikor még a mai­nál is jóval magasabb volt a kölcsönzött kötetek száma. Azután mélypont jött, amely­ből most lábalunk ki. Az ör­vendetes azonban nemcsak ez, hanem az is, hogy a meny- nyiségi növekedésen felül tartalmában is értékesebbet olvasnak ma az emberek. Filmművészet a felszabadult Bulgáriában A néphatalom átvétele óta eltelt 15 évben Bulgáriában 400 dokumentum és híradó- film készült. A bolgár film­gyártás hallatlan fellendülé­sével ugrásszerűen emelke­dett a mozilátogatók száma is. 1944 előtt évente kb. 14.9 millió látogatója volt a bol- 4ár moziknak 1959-ben, az év végére ez a szám 89.4 millióra emelkedik. 1944-ben az ország minden lakója át­lag egyszer vagy kétszer járt évente moziba, 1959-ben át­lag 13-szor. Állandóan bő­vítik á mozik hálózatát az országban. A terv előirány­zata szerint 1962-ig a legtá­volabbi falvakban is létesí­A MÜ. M. 605. SZ. IPARI- TANULÓ INTÉZET felvesz helybeli fiata­lokat műköves tanulónak | Jelentkezhetnek az álta- I iános iskola 8 osztályát : végzett fiatalok az Intézet ' (ózpontjában. — Szolnok, ; Petőfi Sándor u. 3. sz. a. tenek állandó filmszínháza­kat. A következő 3 évben főleg a jelen problémáival foglalkozó filmeket akarnak gyártani. Az írókat és ren­dezőket felszólították, hogy a dolgozókkal való szorosabb együttműködés révén köves­senek el mindent, hogy a bolgár filmművészet még jobban meg tudja oldani fel­adatát. Hallottak-e kedves olva­sóink — a sárga leveli bé­káról? Ne ijedjenek meg, nem egy új állatfajtát aka­runk ismertetni, csak egy tudománytörténeti apróságot. A múlt század végén sok gazdakörnek járt egy sárga­színű levelezőlap nagyságú papír, amelyen naptár sze­rint kéthetenként előre meg­jósolták a pontos időjárást. A napokban akadt a kezem­be egy ilyen lap Tiszafüre­den, az ottani gazdakör kap­ta még 1889 február 22-én. Érdemes megnézni, milyen volt a meteorológiai szolgá­lat akkor. Az időjárás előrejelzést a Np’f a völgyi Gazdasági Egy­let agrármeteorológiai ob — Egyébként segítségünk­re voltak abban is, hogy a tanácsokkal jobb kapcsolatot teremthessünk. Elmentek a tanácsokhoz és nagyobb tá­mogatást kértek részünkre, no meg jobb hozzáállást a könyvtárügyhöz. Közbelépé­sük több esetben hasznos­nak bizonyult. Sok érdekes dologról szá­molt még be Csik elvtárs. Elmondotta, hogy átvették a Medosz kultúrház könyvtá­rát. Ennek anyagát most dol­gozzák fel. Jelentős vívmány az, hogy a könyvtárak taná­csi kezelésbe kerülnek. Na­szervatóriuma igazgatósága készítette Ó-Széplakon, tehát a Magas Tátrában. Könnyű volt az időjárást megtudni róla: a vékony betűkkel nyo­mott lapokon mindig jó idő, a vastag betűkkel szedett napokon pedig rossz időjá­rás várható. A két hét alatt volt azonban egy kérdőjellel jelzett vasárnap is, amelyről a jegyzetben azt tudhatjuk meg; hogy a kérdőjellel jel­zett kritikus napok bizony­talanok, és ott az időjárás 12—24 órai eltolódást is szenvedhet. Jellemző az időjárásjelen­tés „megbízhatóságára”, hogy szerepel rajta még egy megtngiizés: „magától érte­tődik, hogy a kalendárium Növekedett a tudományos is­meretterjesztő könyveket ol­vasók száma. A nők és a csillagok Amikor Heutzer, a neves csil­lagász megtudta, hogy egy Win­ter Hansen nevű lány, aki a koppenhágai csillagvizsgálóban dolgozik, új üstököst fedezett fel, kijelentette: „A nők igazán elviselhetetlenek: mióta joguk­ban áll, hogy belenézzenek te­leszkópjainkba, minden két hét­ben új világot fedeznek fel”. mindenütt, tehát Magyaror­szágon is érvényes”. S ezeket a kéthetes idő­járás-jelentéseket báró Ke­mény Gábor földművelésügyi miniszter rendeletére adták ki és rendeltették meg a gazdakörökkel. Találóan ne­vezte a néphumor „sárga le­veli békáknak" e lapokat. — Szerencsére, ma a tudomány emberei szerényebbek. Meg­elégszenek, ha mára vagy holnapra tudják előre jelez­ni az időjárást. Mi pedig örülni tudunk annak is, ha a reggeli időjárásjelentési meghallgatva, könnyű nyári ruhánkat nem áztatja el egy váratlan esti zivatar. K. Gy. Az időjárásról és a sárga leveli békáról tartást biztosító egyedüli ál­lásnak szokott minősülni. Ugyanakkor a mellékfoglal­kozás folytatására az enge­délyt csak akkor lehet meg­tagadni, ha a mellékfoglal­kozás az alkalmazott állan­dó munkakörének ellátásá­val nem fér össze, akár mert a munkakör tekintélyével nem egyeztethető össze, akár mert a dolgozót a munka­körrel járó kötelességek el­látásában elfogulttá tenné, továbbá, ha a mellékfoglal­kozás a dolgozó idejét a fő­foglalkozás terhére túlságo­san igénybevenné. A mellékfoglalkozás enge­délyezését határidőhöz lehet kötni, s az engedélyt bármi­kor vissza lehet vonni. A megvonás ellen a dolgozó az illetékes miniszterhez felleb­bezhet. A pótszabadság mértékéta főfoglalkozás és a mellék- foglalkozás alapján külön- külön kell kiszámítani. Mel­lékfoglalkozás után a dol­gozót csak oly mértékű pót- szabadság illeti meg, axneny- nyi szolgálati időt a mellék­foglalkozásban eltöltött. Ha a dolgozót főfoglalkozása alapján több szabadság illeti meg, mint a mellékfoglalko­zás után, csak abban az eset­ben veheti ki főfoglalkozá­sával kapcsolatos teljes sza­badságát, ha mellékfoglalko­zásában megfelelő számú napra fizetés nélküli szabad­ságot engedélyeznek. El kell-e tartania a nevelt gyermek­nek a rászoruló nevelőszülőket? A Legfelsőbb Bíróság leg­utóbb elvi döntést hozott az­zal a kérdéssel kapcsolat­ban, hogy a gyermeknek a szülő iránti eltartási kötele­zettsége vonatkozik-e a ne­velőszülő — nevelt gyermek esetére is. A döntés megállapítja, hogy a törvényben előírt el­tartási kötelezettség a ro­koni köteléken túl azt is alapnak tekintt, hogy a gyermek a családi körben hosszabb időn keresztül el- ........... ta rtottként szerepel. Mivel pedig a nevelt gyermek a nevelőszülők beleegyezésével kerül a nevelőszülők háztar­tásába, és ott családi körben biztosítják számára az eltar­tást, gondozást — tehát az eltartási kötelezettség meg­állapítása jogos. A döntés­ben szerepel, hogy a társa­dalmi közfelfogásnak és az igazságérzetnek is az felel meg, hogy a nevelt gyermek tartási kötelezettségét a tör­vény is biztosítsa. ►^>--------------­Atomerőmű a Don folyón Voronyezs közelében, a Don partján megkezdték az atomerőmű építését. Most rakják az erőmű főépületé­nek falait. Itt szerelik össze a reaktort és az egyenként 70.000 kilowatt teljesítményű turbó-generátort. A reaktor számára már elkészült a vas- betonágy, amelynek 3 mé­ter vastag falai megbízható védelmet nyújtanak a rádió­aktív kisugárzások ellen. Az erőmű „tüzelőanyaga” dúsí­tott urán lesz. A reaktorban a hőfejlesztő urán tömbök össz-súlya eléri a 44 tonnát. Ez az uránmennyiség a be­rendezés 1.5 évig tartó szün­telen üzemeltetésére elegen­dő. A voronyezsi atomerőmű­vet teljesen automatizálják. Irányítását egyetlen vezérlő­asztalról végzik. Az erőmű­vet bekapcsolják a Szovjet­unió európai részének egy­séges energetikai rendsze­rébe. CSAK 3 NAPIG! CSAK 3 NAPIG! Jászberényben a Vásártéren 1959. szeptember 12-14-ig Előadások: a megnyitás napjan este 8 órakor, a többi napokon du. fél 4 és este 8 órakor. A eros Nagycirkusz monstre revüje: „150 ÉV A PORONDON“ A berlini, bukaresti, szófiai, varsói, prágai és budapesti világsiker után AZ UTÓBBI 20 ÉV LEGNAGYOBB CIRKUSZ- ÉLMÉNYE. AZ A E R 0 S NAGYCIRKUSZ „GÖRDÜLŐ ALLATKERTJE” 350 ALLATTAL A VILÁG MINDEN TAJARÖU Megtekinthető naponta reggel 9 órától este 7 óráig. CIRKUSZTELEFON: 450. ELŐADÁSOK UTÁN KÜLÖN AUTÓBUSZJÁRATOK! KÜLÖN KERÉKPÁR ÉS MOTORKERÉKPÁR MEGŐRZÉSI Jegyek elővételben kaphatók: Az „AEROS” Nagycirkusz pénztáránál. Telefon: 450. Az „AEROS'* elővételi pénztárkocsinál, Lehel tér. Az „AEROS’’ szervezési irodában, Déryné kultúrház, Víz u. 1. Telefon: 236. Valamint az üzemi közönség- szervezőknél, Vidéken érdeklődni lehet a tanácsházán, vagy a kuftúrházban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom