Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. szeptember rí. Kelet- és Közép-Afrika szabad­ságmozgalmának értekezlete NAIROBI (MTI). A Reu­ter jelentése szerint Moshi- ban (Tanganyika) összeült Kelet és Közép-Afrika Sza­badságmozgalmának értekez­lete, amelyen a politikai és munkásszervezetek több mint 30 küldöttje vett részt, Ke­nyából, Ugandából, Tanga­nyikából, Zanzibárból, s Bel­ga Kongóból. Julius Nyerere, a Tanga- nyikai Afrikai Nemzeti Unió vezetője elnöki beszédében hangoztatta, hogy átmeneti időszak után teljes függet­lenséget követelnek minden közép és keletafrikai ország számára. (MTI). A francia atombomba és Bonn tervei — A Krasznaja Zvezda cikke — Moszkva (TASZSZ.) — A bonni revanspolitikusok nyil­ván nem elégszenek meg az­zal, hogy az Egyesült Álla­mok atomfegyvereket szállít a nyugatnémet hadseregnek, hanem Franciaország közre­működésével igyekszenek megkezdeni a saját atom- fegyvergyártásukat — írja a Krasznaja Zvezda csütörtöki számában. A francia kormány maga­tartása — folytatja a Krasz­naja Zvezda — voltaképpen fizetség a nyugatnémet kol­léga bizonyos szolgálataiért. Franciaország ugyanis óriási összegeket fordít az algériai háborúra és ezért nincsenek megfelelő anyagi eszközei ahhoz, hogy saját erejéből végrehajtsa atomfegyverke­zési terveit. — A szükséges anyagi eszközök pedig éppen Nyugat-N émetországból szár­maznak, aminek eredménye­képpen a francia hatóságok meggyorsíthatják az atom­bomba létrehozását Kétségbe vonható-e — hangsúlyozza a lap —, hogy a nyugatnémet vezető kato­nai körök a jövőben részt követelnek e munka eredmé­nyedből? Egyáltalán nem irigylésre méltó szerepet töl­tenek be Franciaország ve­zető körei, amikor Nyugat- Németország atomhatalommá válásának útját' egyengetik. (MTI.) Folytatódik az argentínai politikai válság BUENOS AIRES (MTI.) A múlt héten kirobbant argen­tínai politikai válság tovább folytatódik — jelenti az Uj Kína. Rodolfo Larcher, az új had­ügyminiszter és Toranzo Montero, az argentínai had­erők főparancsnoka benyúj­totta Frondizi elnöknek a kormány megváltoztatásával kapcsolatos követeléseit. Ra­mon Ibrahim, a légierők mi­nisztere és helyettese Hora- cio Rivara hétfőn be akarták nyújtani lemondásukat, de Frondizi elnök elutasította azt — jelenti az AP. A kormány több tagja, — köztük Alfredo Vitolo bel­ügyminiszter szintén le akart mondani tisztségéről. Az argentin kormány új válsága felfedi, milyen vi­szályok dúlnak az imperia­lista-barát oligarchia ke­belében a politikai hatalo­mért, — mondotta Ernesto Giudizi, az Argentínai Kom­munista Párt Központi Bi- --------------­A Fehér Ház cáfolja az elnök indiai látogatásának hírét WASHINGTON (MTI). Ei­senhower elnök semmikép­pen nem tervezi, hogy ősszel Uj-Delhibe látogasson — je­lentette ki a Fehér Ház szó­vivője szerdai sajtóértekezle­tén. A szóvivő ezzel megcá­folta New York-i sajtó azon híreit, amelyek szerint Eisen­hower komolyan mérlegeli, hogy a Szovjetunióban teen­dő útja után Indiába utazik. Mint az AFP jelenti a szó­vivő cáfolta azt is, hogy az elnök közeli látogatást ter­vez a Fülöp-szigetekre és Japánbaj Gaitskell televíziós beszéde London (AP—Reuter). — Gaitskell angol munkáspárti vezető nyilatkozott az angol televízióban. — Kijelentette, hogy Hruscsowal folytatott megbeszélése a következők­ről győzte meg: HiiiiiniiimiminiiiiniiiiiiiiitiiiimiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii De Gaulle a jövő szerdán hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolásait PÁRIZS (MTI). A francia Minisztertanács szerdai ülé­sén bejelentették, hogy De Gaulle tábornok a jövő szer­dán, szeptember 16-án hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolásait! A nyilatkozat még el sem hangzott, de máris vihart ka­vart, elsősorban Algériában, szélsőjobboldali és gyarma­tosító körökben. Az algériai hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága Challe tábornokhoz, a fran­cia hadsereg főparancsnoká­hoz intézett nyilt levelében tiltakozott „az ördögibbnél, ördögibb megoldások kísérle­ti léggömbjeinek felengedé­se ellen,” A francia nemzet­gyűlés 49 algériai képviselő­je ugyancsak tiltakozó nyi­latkozatot adott ki: nem haj­landó elfogadni ezt a lehe­tőséget, hogy Algéria valaha is kikerülhet a francia szuve- rénitás alóL Debré miniszterelnök a nemzetgyűlés külügyi és hadügyi bizottságában meg­nyugtatta a jobboldal és a gyarmatosítók képviselőit. A válasz nem késett: a hadvi­seltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága távirat­ban köszöntötte Debrét: „ha egyáltalában létezik algériai probléma, megoldása nyil­vánvaló: Algéria francia és az is marad...” (MTI). 1. Az oroszok akarják a megegyezést az atomfegyver kísérletek megszüntetésére és ez meg is valósítható a tár­gyalófelek csekély kölcsönös engedményei alapján; 2. a Szovjetunió támogatja a csökkentett fegyverzetű európai övezet megteremté­sét és az angolokhoz hason­lóan azt tartja, ez lenne a legjobb megoldás Németor­szág újrafelfegyverzésének megakadályozására. Nyugat Németország­nak el kell fogadnia az Odera—Neisse határt LONDON (Reuter). A Daily Herald csütörtöki számában azt írja, hogy Nyugat-N ímet- országnak előbb, vagy utóbb el kell ismernie Lengyelor­szágot és el kell fogadnia az Odera-Neisse határvonalat. Ez ahhoz, hogy béke legyen Európában — szükséges. A lap megjegyzi, hogy Eisenho­wer hír szerint sürgette Ade­nauer kancellárt a Lengyel- országgal való megegyezés­re. (MTI). zottságának tagja. Ugyanak­kor az egymással vetélkedő csoportok kommunista elle­nes haircra készülnék, ame­lyet lényegében az ország ösz- szes demokratikus erői ellen akarnak kibontakoztatni — tette hozzá. A reakciós erők az amerikai imperializmus­sal karöltve fokozzák népel­lenes tevékenységüket, mivel az argentin nép és a munkás­osztály harca napról-napra szélesedik és a munkásmoz­galom egysége mindjobban erősödik. (MTI); Hatalmas vegyi* kombinát épül Maros- vásárhely közelében A romániai Magyar Auto­nóm Tartományban, Maros- vásárhely közelében hatal­mas vegyipari kombinát épül a helyi metángáz hasznosítá­sára. Ha majd a kombinát elkészül, évente félmillió ton­na nitrogén-műtrágyát, vala­mint jelentős mennyiségű acetilénszármazékot, műros­tot és műanyagot állít élő. A kombinát mellett 150 000 ki- lowattos hőerőművet építe­nek. (TASZSZ). Törökszentmiklósi Pa tó Páíok Idén tavasszal kilenc új tsz alakult Törökszentmikló­son. A régiekkel együtt most már tizenhat működik a vá­ros területén. Az új tsz-ek- ben összegyűjtötték a közös takarmányt, folyik az építke­zés, összeadták a közös vető­mag nagyobb részét is. Ké­szülődnek az első közös ve­tésre. Általában jól dolgoz­nak. Egy kivétel azért mégis- van — talán csak azért, hogy erősítse a szabályt. Ez a ki­vétel a Bajcsy Zsilinszky Tsz. Nem nagy, alig 500 hol­das, hatvankét tagja van — papíron. Mert a valóságban csak Vona Vince elnök, meg tán egy-két vezetőségi tag dolgozna, ha él nem keserí­tené őket a tagság nemtörő­dömsége. — A legutóbbi közgyűlésen elhatároztuk — mondotta az idős elnök, hogy összehord­juk a szénát, de még senki sem vitte be. No, vetőmag úgy 40 mázsa körül már 5sz- szegyűlt, de azon túl semmi mozgás. Én nem tudom, mi van velük. Tavasszal egy­hangúlag megválasztottak el­nöknek, s azóta úgy gondol­ják, ezzel el is intéztek min­dent Pedig amúgy szorgal­mas, dolgos emberek volná­nak. Ezt csak az elnök mondja, — de a látogató másról győ­ződhet meg. Valami 12 hol­dat szántottak meg eddig, de még annak a szántásdíjával, 600 forinttal is adósak. Az Aranykalász Tsz-ben nem 600, hanem 35 ezer forintot adtak össze a gazdák, hogy darálót vehessenek. Ott bíz­nak a tsz-ben, pedig az is új. Itt meg 600 forint miatt áll a munka. Talán ők maguk sem tudják, mire várnak. — Nekilendült a sokáig utolsó helyen kullogó Tiszazug, szö­vetkezeti község lett Gser- keszöllő; Cibakháza, Csépa is mozgolódik — nem be­szélve a törökszentmiklósi tsz-ekről. Az árral szemben úszni haszontalan és ered­ménytelen próbálkozás. Bí­zunk benne, hogy ezt a Bajcsy Zsilinszky Ts« tagjai is mielőbb belátják s hozzá­fognak a munkához. Helyze­tük annyival könnyebb, hogy építkezniük nem sokat kell, mert a legszükségesebb épü­leteket készen kapták. A tsz megalakításával már megtették az első lépést, sa­ját érdekük, hogy megtegyék a másodikat, majd a harma­dikat is. Érjék utói a többi termelőszövetkezetet, ame­lyek megindultak, 9 egyre lendületesebben haladnak az új úton. , — patkót — Ami jo es ami rossz egy üzemi tanácsülésen A Járműjavító üzemi taná­csa első ízben ült össze a szakszervezeti választás óta. Két napirendi pont került tárgyalásra. Megbeszélték az 1958-as év munkáját és az 1959. évi nyereségrészesedés felosztásának irányelveit Meglepő volt az, hogy szep­tember 9-én került napirend­re a múlt év hiányosságai és eredményeiről szóló beszá­moló. Ez a tény azt mutatta, hogy az üzemi tanács a Jár­műjavítóban nem tölti be azt a feladatát, amjt vár tőle a párt, kormányunk és nem utolsó sorban az üzem dol­gozói. Az első napirend be­számolója erre világosan bi­zonyítékokkal is szolgált Az általánosságban foglal­kozó értékelés — mely min­den konkrétumot nélkülözött — nem egy esetben olyan hiányosságokért vonta fele­lősségre az üzemi tanács tag­jait, ami rajtuk kívül álló okokból származott. Többek között ostorozta őket az el­lenőrző munka elmulasztásá­ért. de ugyanakkor azt is megállapította a következő mondatokban, hogy az üzemi KI A SZABAD PARASZT? tanács vezetői nem készítet­ték fel a tagokat erre a mun­kára. Szó esett a gazdaságos­ság, önköltségcsökkentés, ter­melékenység, termelési mu­tatók fontosságáról, de arról egy szó sem az elnök részé­ről, hogy mit tettek ennek érdekében. A hiányosságok közölt aláhúzta a tényt a beszámoló, hogy az üzemi tanácstagok nem beszélgettek el a dolgo­zókkal egyes határozathozatal előtt. Ez pedig ilyenkor igen fontos kérdés, hogy a dolgo­zók ismerjék és segítséget ad­janak a határozatok megho­zatalához. Ezekből a hiányosságokból származik az a megállapítás, hogy az üzemi tanácstagok nem voltak feladatokkal el­látva és így nem is tulajdo­nítottak nagyobb jelentősé­get funkciójuknak. A beszá­molóból az a rész, hogy „nem tettünk meg mindent”, na­gyon helytálló. Azt kellett volna még hozzátenni, hogy ezt a mulasztást a vezetőség követte el és hogyan fognak változtatni ezen. A megállapítást teljesen igazolta a második napiren­di pont vitája. Bírálatot gya­koroltak a vezetőség felé, hogy a nyereségfelosztási ja­vaslatot nem küldték meg a tanácstagoknak, s így azt a dolgozókkal sem tudták meg­beszélni. Fontos lett volna, mert így csak egyéni véle­mény alapján hozta az üze­mi tanács a döntését, nem pedig a dolgozók véleménye alapján. Ennek ellenére megmutat­kozott a hozzászólásban, hogy •a tanácstagok éreznek fele­lősséget a döntésekért. Ezt bizonyította az alapos, körül­tekintő vita a javaslatok fe­lett, továbbá a kiegészítő ja­vaslatok alapossága. Ugyan­akkor megmutatkozott a ta­nácstagok javaslataiban az a fejlődés, mely társadalmi rendünkből fakad. Mind (öbb szó eset! az elvtársi segítségről, öröm­mel álltak olyan javaslatok mellé — melyet többek kö­zött a vállalat igazgatója is tett —, hogv társadalmi ösz- szefogással segítsék a kisla- kásépítőket, hogy a munka- fegyelem megszilárdítása ér­dekében számolják fel az elv­telen baráti viszonyokat, vagy pogjanak hozzá az üzemi ét­kezde építéséhez és a műhely szépítéséhez, társadalmi mun­kával. Erre már példa is akadt. Megmozdultak a dolgozók. A kovácsok mintegy húszán alakítottak társadalmi mun­kabrigádot és a munkaidő után megkezdték az üzem szépítését. Az üzemi tanács­tagok lelkesen támogattak minden olyan javaslatot, amely a fejlődést szolgálja. Nem voltak szűkmarkúak a nyereségfelosztásnál sem, a szorgalmas dolgozók javára. De kizárták a fegyelemsértő­ket, a táppénzcsalókat. Az elvtársias segítés megnyilvá­nulása volt az, hogy a kis­lakásépítő és lakáshiányban szenvedő munkatársaik meg­segítésére gazdasági alapot biztosítanak és vállalták tár­sadalmi munka megszervezé­sét. Az üzemi tanácsülés máso­dik felében igazi arccal je­lentkeztek a tanácstagok. Lelkesen, aktívan kapcsolód­tak a munkába, ragaszkod­tak az újhoz, a fejlődőhöz. Emberiek, elvtársiasak vol­tak a megszorultakhoz. Bebi­zonyították, hogy igazán a dolgozókat képviselik és haj­landók az üzemi munkáso­kért áldozatot vállalni. De látszott rajtuk az is, hogy könyörtelen harcot folytatnak azok ellen, akik a közösség, a társadalmi rendünk ellen cselekednek. Nagy erő van ebben a ta­nácsban, és ez jő. A vezető­ségnek a feladata abban van hogy ezt a jót hasznosítsa, hogy a meglévő hiányosságok megszűnjenek és teljes egé­szében töltse be hivatását az üzem fejlődése érdekében az üzemi tanács. — ab — «iiiiiimiiimiiimiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiiiiii Népfront aktívák indu’nak a mező- gazdasági kiállítás mea^et* intésére Százhuszan a Hazafié.- Népfront megyei aktivál kö zül kollektiven látogtják meg e hó 18-án, pénteken a me­zőgazdasági kiállítást. A mozgalom vezetői mellett több. mint nyolcvanan lesz­nek a látogatók között olyan aktivák, kik a tsz fejlesztés­ben és a megszilárdítás mun­kájában legtöbbet, leghatáso­sabban tevékenykedtek. s jelenleg is a megszilárdítás Az NDK-ban 1959 június 30-án a megművelhető me­zőgazdasági terület 48.2 szá­zaléka tartozott a szocialista szektorhoz, és már 1050 köz­ségben folyt közös gazdálko­dás. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok áramlása a termelő- szövetkezetekbe tovább tart, s ezek többnyire szép gazda­sággal rendelkező parasztok. Mi készteti őket arra, hogy mégiscsak a közös gazdálko­dás útjára térjenek, holott eddig ragaszkodtak egyéni gazdaságukhoz és — akár­csak Franz Hummer wen- dorfi paraszt is — arra hi­vatkoztak, hogy „szabad pa­rasztok” akarnak maradni? A „Neues Deutschland” nemrégiben vezércikket kö­zölt „Ki a szabad paraszt" címmel. A cikk Franz Hum- memak válaszolt, de egy­úttal mindenkinek megma­gyarázza, milyen téves fel­fogás, hogy az egyénileg dol­gozó paraszt „szabad". Franz Hummer jó gazda. 46 éves és hat hektár földön öt tehenet és több mint 20 disznót tart. A tehenek átlag 4000 kg tejet adnak évente. Hummer két éve még azt hangoztatta, hogy sohase lép be termelőszövetkezetbe. A gyerekei azt tehetik, amit akarnak. Otthagyták apjuk földjét, mert nem akarnak egyénileg dolgozó parasztok lenni. Vajon miért? Bizonyára, mert nincs ked­vük naponta 30 kilométert a borona mögött gyalogolni. — Ilyen távolság még az ország­úton is nagy, hát még a bo­rona mögött, ahol a talaj puha, a láb besüpped, az em­ber elfárad, elborítja a verej­ték, vagy veri az eső. Valószínűleg erre is gon­dolt Hummer, amikor nemré­giben elhatározta,: mégiscsak belép a termelőszövetkezet­be. Hummer elismeri, hogy a nagyüzemi gazdálkodás gazdaságosabb, mint kis te­rületeken termelni; a ter­melőszövetkezetekben meg­könnyítik a munkát a kor­szerű gépek; a termelőszö­vetkezeti tagok jobban élnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Mindezzel tisztá­ban van, mert okos ember Csak egy kételye van még mindig: vajon nem veszti-e el szabadságát? A vezércikk rávilágít arra. hogy éppen ennek az ellen­kezője áll fenn. Az egyénileg dolgozó paraszt a termelő- szövetkezetbe való belépése­kor nem a szabadságát, ha­nem a korlátlan munkanap igáját, a 30 kilométeres gya­loglás kényszerét, a nehéz fi­zikai munka terhét veszti el. Ezzel is egyetért Hummer, de most meg más a baj: nem csinálhatja többé azt. amit akar. Vajon egyénileg dol­gozó parasztként azt teheti-e, amit akar? Természetesen nem. Répát kell egyelnie, le kell aratnia a gabonát, meg kell etetnie az állatokat, stb. Eszébe sem jut, hogy min­dent otthagy, s azt csinálja, amire éppen kedve szottyan. A túlságosan sok munka — ez az ura és parancsolója. Megkérdezték tőle, vajon akar-e naponta 30 kilométert a borona mögött megtenni? Azt felelte: nem. Megkér­dezték: vajon elmehet-e szín­házba, ha nincsenek meg­etetve az állatok? A válasz: természetesen nem! S egyál­talában: lehet-e szabadság a társadalmi fejlődés keretén kívül? Élhet-e az egyénileg dolgozó paraszt Robinsonhoz hasonlóan? Pedig még Ro­binson sem tehette azt. ami­re éppen kedve volt: a gyom­ra diktált neki. A gépkocsivezetőnek tar­tózkodnia kell az alkoholtól A benzinkútkezelőnek nem szabad munka közben dohá­nyoznia. Vajon úgy érzik-e emiatt, hogy megfosztották őket szabadságuktól. A pa­raszt köteles a kolorádóboga- rat és a répalegyet vegysze­rekkel irtani. Vajon ezzel korlátozzák szabadságát. Az emberi társadalom és annak érdekei megszabják, hogy mit tegyünk, mit ne anélkül, hogy ezzel az egyén szabadságát a legcsekélyebb mértékben is korlátoznák. A szabadság magában foglalja azonban a szükség követel­ményeinek felismerését. — Ahhoz pedig, hogy a társa­dalmat több. jobb és olcsóbb élelmiszerrel lehessen ellát­ni, szükség van a társadalmi termelőerők fejlesztésére, a nagyüzemi állattenyésztésre, a tudományos vívmányok al­kalmazására. A „Deutsche l,andwirtschaft Hehe Presse”, a nyugatnémet agrártőkének Inpia. amelytől érthetőleg távol áll a szo­cializmus dicsérete június. c'-i számában mégiscsak kény­telen volt az alábbi követ­keztetést levonni: „A fejlődés fa mezőgazdaságban) a gépe­sítés és az iparosítás jegyé­ben bizonyára feltartóztat hatatlan — T,együnk elég báítak ezt belátni”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom