Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. szeptember rí. Kelet- és Közép-Afrika szabadságmozgalmának értekezlete NAIROBI (MTI). A Reuter jelentése szerint Moshi- ban (Tanganyika) összeült Kelet és Közép-Afrika Szabadságmozgalmának értekezlete, amelyen a politikai és munkásszervezetek több mint 30 küldöttje vett részt, Kenyából, Ugandából, Tanganyikából, Zanzibárból, s Belga Kongóból. Julius Nyerere, a Tanga- nyikai Afrikai Nemzeti Unió vezetője elnöki beszédében hangoztatta, hogy átmeneti időszak után teljes függetlenséget követelnek minden közép és keletafrikai ország számára. (MTI). A francia atombomba és Bonn tervei — A Krasznaja Zvezda cikke — Moszkva (TASZSZ.) — A bonni revanspolitikusok nyilván nem elégszenek meg azzal, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket szállít a nyugatnémet hadseregnek, hanem Franciaország közreműködésével igyekszenek megkezdeni a saját atom- fegyvergyártásukat — írja a Krasznaja Zvezda csütörtöki számában. A francia kormány magatartása — folytatja a Krasznaja Zvezda — voltaképpen fizetség a nyugatnémet kolléga bizonyos szolgálataiért. Franciaország ugyanis óriási összegeket fordít az algériai háborúra és ezért nincsenek megfelelő anyagi eszközei ahhoz, hogy saját erejéből végrehajtsa atomfegyverkezési terveit. — A szükséges anyagi eszközök pedig éppen Nyugat-N émetországból származnak, aminek eredményeképpen a francia hatóságok meggyorsíthatják az atombomba létrehozását Kétségbe vonható-e — hangsúlyozza a lap —, hogy a nyugatnémet vezető katonai körök a jövőben részt követelnek e munka eredményedből? Egyáltalán nem irigylésre méltó szerepet töltenek be Franciaország vezető körei, amikor Nyugat- Németország atomhatalommá válásának útját' egyengetik. (MTI.) Folytatódik az argentínai politikai válság BUENOS AIRES (MTI.) A múlt héten kirobbant argentínai politikai válság tovább folytatódik — jelenti az Uj Kína. Rodolfo Larcher, az új hadügyminiszter és Toranzo Montero, az argentínai haderők főparancsnoka benyújtotta Frondizi elnöknek a kormány megváltoztatásával kapcsolatos követeléseit. Ramon Ibrahim, a légierők minisztere és helyettese Hora- cio Rivara hétfőn be akarták nyújtani lemondásukat, de Frondizi elnök elutasította azt — jelenti az AP. A kormány több tagja, — köztük Alfredo Vitolo belügyminiszter szintén le akart mondani tisztségéről. Az argentin kormány új válsága felfedi, milyen viszályok dúlnak az imperialista-barát oligarchia kebelében a politikai hatalomért, — mondotta Ernesto Giudizi, az Argentínai Kommunista Párt Központi Bi- --------------A Fehér Ház cáfolja az elnök indiai látogatásának hírét WASHINGTON (MTI). Eisenhower elnök semmiképpen nem tervezi, hogy ősszel Uj-Delhibe látogasson — jelentette ki a Fehér Ház szóvivője szerdai sajtóértekezletén. A szóvivő ezzel megcáfolta New York-i sajtó azon híreit, amelyek szerint Eisenhower komolyan mérlegeli, hogy a Szovjetunióban teendő útja után Indiába utazik. Mint az AFP jelenti a szóvivő cáfolta azt is, hogy az elnök közeli látogatást tervez a Fülöp-szigetekre és Japánbaj Gaitskell televíziós beszéde London (AP—Reuter). — Gaitskell angol munkáspárti vezető nyilatkozott az angol televízióban. — Kijelentette, hogy Hruscsowal folytatott megbeszélése a következőkről győzte meg: HiiiiiniiimiminiiiiniiiiiiiiitiiiimiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii De Gaulle a jövő szerdán hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolásait PÁRIZS (MTI). A francia Minisztertanács szerdai ülésén bejelentették, hogy De Gaulle tábornok a jövő szerdán, szeptember 16-án hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolásait! A nyilatkozat még el sem hangzott, de máris vihart kavart, elsősorban Algériában, szélsőjobboldali és gyarmatosító körökben. Az algériai hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága Challe tábornokhoz, a francia hadsereg főparancsnokához intézett nyilt levelében tiltakozott „az ördögibbnél, ördögibb megoldások kísérleti léggömbjeinek felengedése ellen,” A francia nemzetgyűlés 49 algériai képviselője ugyancsak tiltakozó nyilatkozatot adott ki: nem hajlandó elfogadni ezt a lehetőséget, hogy Algéria valaha is kikerülhet a francia szuve- rénitás alóL Debré miniszterelnök a nemzetgyűlés külügyi és hadügyi bizottságában megnyugtatta a jobboldal és a gyarmatosítók képviselőit. A válasz nem késett: a hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága táviratban köszöntötte Debrét: „ha egyáltalában létezik algériai probléma, megoldása nyilvánvaló: Algéria francia és az is marad...” (MTI). 1. Az oroszok akarják a megegyezést az atomfegyver kísérletek megszüntetésére és ez meg is valósítható a tárgyalófelek csekély kölcsönös engedményei alapján; 2. a Szovjetunió támogatja a csökkentett fegyverzetű európai övezet megteremtését és az angolokhoz hasonlóan azt tartja, ez lenne a legjobb megoldás Németország újrafelfegyverzésének megakadályozására. Nyugat Németországnak el kell fogadnia az Odera—Neisse határt LONDON (Reuter). A Daily Herald csütörtöki számában azt írja, hogy Nyugat-N ímet- országnak előbb, vagy utóbb el kell ismernie Lengyelországot és el kell fogadnia az Odera-Neisse határvonalat. Ez ahhoz, hogy béke legyen Európában — szükséges. A lap megjegyzi, hogy Eisenhower hír szerint sürgette Adenauer kancellárt a Lengyel- országgal való megegyezésre. (MTI). zottságának tagja. Ugyanakkor az egymással vetélkedő csoportok kommunista ellenes haircra készülnék, amelyet lényegében az ország ösz- szes demokratikus erői ellen akarnak kibontakoztatni — tette hozzá. A reakciós erők az amerikai imperializmussal karöltve fokozzák népellenes tevékenységüket, mivel az argentin nép és a munkásosztály harca napról-napra szélesedik és a munkásmozgalom egysége mindjobban erősödik. (MTI); Hatalmas vegyi* kombinát épül Maros- vásárhely közelében A romániai Magyar Autonóm Tartományban, Maros- vásárhely közelében hatalmas vegyipari kombinát épül a helyi metángáz hasznosítására. Ha majd a kombinát elkészül, évente félmillió tonna nitrogén-műtrágyát, valamint jelentős mennyiségű acetilénszármazékot, műrostot és műanyagot állít élő. A kombinát mellett 150 000 ki- lowattos hőerőművet építenek. (TASZSZ). Törökszentmiklósi Pa tó Páíok Idén tavasszal kilenc új tsz alakult Törökszentmiklóson. A régiekkel együtt most már tizenhat működik a város területén. Az új tsz-ek- ben összegyűjtötték a közös takarmányt, folyik az építkezés, összeadták a közös vetőmag nagyobb részét is. Készülődnek az első közös vetésre. Általában jól dolgoznak. Egy kivétel azért mégis- van — talán csak azért, hogy erősítse a szabályt. Ez a kivétel a Bajcsy Zsilinszky Tsz. Nem nagy, alig 500 holdas, hatvankét tagja van — papíron. Mert a valóságban csak Vona Vince elnök, meg tán egy-két vezetőségi tag dolgozna, ha él nem keserítené őket a tagság nemtörődömsége. — A legutóbbi közgyűlésen elhatároztuk — mondotta az idős elnök, hogy összehordjuk a szénát, de még senki sem vitte be. No, vetőmag úgy 40 mázsa körül már 5sz- szegyűlt, de azon túl semmi mozgás. Én nem tudom, mi van velük. Tavasszal egyhangúlag megválasztottak elnöknek, s azóta úgy gondolják, ezzel el is intéztek mindent Pedig amúgy szorgalmas, dolgos emberek volnának. Ezt csak az elnök mondja, — de a látogató másról győződhet meg. Valami 12 holdat szántottak meg eddig, de még annak a szántásdíjával, 600 forinttal is adósak. Az Aranykalász Tsz-ben nem 600, hanem 35 ezer forintot adtak össze a gazdák, hogy darálót vehessenek. Ott bíznak a tsz-ben, pedig az is új. Itt meg 600 forint miatt áll a munka. Talán ők maguk sem tudják, mire várnak. — Nekilendült a sokáig utolsó helyen kullogó Tiszazug, szövetkezeti község lett Gser- keszöllő; Cibakháza, Csépa is mozgolódik — nem beszélve a törökszentmiklósi tsz-ekről. Az árral szemben úszni haszontalan és eredménytelen próbálkozás. Bízunk benne, hogy ezt a Bajcsy Zsilinszky Ts« tagjai is mielőbb belátják s hozzáfognak a munkához. Helyzetük annyival könnyebb, hogy építkezniük nem sokat kell, mert a legszükségesebb épületeket készen kapták. A tsz megalakításával már megtették az első lépést, saját érdekük, hogy megtegyék a másodikat, majd a harmadikat is. Érjék utói a többi termelőszövetkezetet, amelyek megindultak, 9 egyre lendületesebben haladnak az új úton. , — patkót — Ami jo es ami rossz egy üzemi tanácsülésen A Járműjavító üzemi tanácsa első ízben ült össze a szakszervezeti választás óta. Két napirendi pont került tárgyalásra. Megbeszélték az 1958-as év munkáját és az 1959. évi nyereségrészesedés felosztásának irányelveit Meglepő volt az, hogy szeptember 9-én került napirendre a múlt év hiányosságai és eredményeiről szóló beszámoló. Ez a tény azt mutatta, hogy az üzemi tanács a Járműjavítóban nem tölti be azt a feladatát, amjt vár tőle a párt, kormányunk és nem utolsó sorban az üzem dolgozói. Az első napirend beszámolója erre világosan bizonyítékokkal is szolgált Az általánosságban foglalkozó értékelés — mely minden konkrétumot nélkülözött — nem egy esetben olyan hiányosságokért vonta felelősségre az üzemi tanács tagjait, ami rajtuk kívül álló okokból származott. Többek között ostorozta őket az ellenőrző munka elmulasztásáért. de ugyanakkor azt is megállapította a következő mondatokban, hogy az üzemi KI A SZABAD PARASZT? tanács vezetői nem készítették fel a tagokat erre a munkára. Szó esett a gazdaságosság, önköltségcsökkentés, termelékenység, termelési mutatók fontosságáról, de arról egy szó sem az elnök részéről, hogy mit tettek ennek érdekében. A hiányosságok közölt aláhúzta a tényt a beszámoló, hogy az üzemi tanácstagok nem beszélgettek el a dolgozókkal egyes határozathozatal előtt. Ez pedig ilyenkor igen fontos kérdés, hogy a dolgozók ismerjék és segítséget adjanak a határozatok meghozatalához. Ezekből a hiányosságokból származik az a megállapítás, hogy az üzemi tanácstagok nem voltak feladatokkal ellátva és így nem is tulajdonítottak nagyobb jelentőséget funkciójuknak. A beszámolóból az a rész, hogy „nem tettünk meg mindent”, nagyon helytálló. Azt kellett volna még hozzátenni, hogy ezt a mulasztást a vezetőség követte el és hogyan fognak változtatni ezen. A megállapítást teljesen igazolta a második napirendi pont vitája. Bírálatot gyakoroltak a vezetőség felé, hogy a nyereségfelosztási javaslatot nem küldték meg a tanácstagoknak, s így azt a dolgozókkal sem tudták megbeszélni. Fontos lett volna, mert így csak egyéni vélemény alapján hozta az üzemi tanács a döntését, nem pedig a dolgozók véleménye alapján. Ennek ellenére megmutatkozott a hozzászólásban, hogy •a tanácstagok éreznek felelősséget a döntésekért. Ezt bizonyította az alapos, körültekintő vita a javaslatok felett, továbbá a kiegészítő javaslatok alapossága. Ugyanakkor megmutatkozott a tanácstagok javaslataiban az a fejlődés, mely társadalmi rendünkből fakad. Mind (öbb szó eset! az elvtársi segítségről, örömmel álltak olyan javaslatok mellé — melyet többek között a vállalat igazgatója is tett —, hogv társadalmi ösz- szefogással segítsék a kisla- kásépítőket, hogy a munka- fegyelem megszilárdítása érdekében számolják fel az elvtelen baráti viszonyokat, vagy pogjanak hozzá az üzemi étkezde építéséhez és a műhely szépítéséhez, társadalmi munkával. Erre már példa is akadt. Megmozdultak a dolgozók. A kovácsok mintegy húszán alakítottak társadalmi munkabrigádot és a munkaidő után megkezdték az üzem szépítését. Az üzemi tanácstagok lelkesen támogattak minden olyan javaslatot, amely a fejlődést szolgálja. Nem voltak szűkmarkúak a nyereségfelosztásnál sem, a szorgalmas dolgozók javára. De kizárták a fegyelemsértőket, a táppénzcsalókat. Az elvtársias segítés megnyilvánulása volt az, hogy a kislakásépítő és lakáshiányban szenvedő munkatársaik megsegítésére gazdasági alapot biztosítanak és vállalták társadalmi munka megszervezését. Az üzemi tanácsülés második felében igazi arccal jelentkeztek a tanácstagok. Lelkesen, aktívan kapcsolódtak a munkába, ragaszkodtak az újhoz, a fejlődőhöz. Emberiek, elvtársiasak voltak a megszorultakhoz. Bebizonyították, hogy igazán a dolgozókat képviselik és hajlandók az üzemi munkásokért áldozatot vállalni. De látszott rajtuk az is, hogy könyörtelen harcot folytatnak azok ellen, akik a közösség, a társadalmi rendünk ellen cselekednek. Nagy erő van ebben a tanácsban, és ez jő. A vezetőségnek a feladata abban van hogy ezt a jót hasznosítsa, hogy a meglévő hiányosságok megszűnjenek és teljes egészében töltse be hivatását az üzem fejlődése érdekében az üzemi tanács. — ab — «iiiiiimiiimiiimiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiiiiii Népfront aktívák indu’nak a mező- gazdasági kiállítás mea^et* intésére Százhuszan a Hazafié.- Népfront megyei aktivál kö zül kollektiven látogtják meg e hó 18-án, pénteken a mezőgazdasági kiállítást. A mozgalom vezetői mellett több. mint nyolcvanan lesznek a látogatók között olyan aktivák, kik a tsz fejlesztésben és a megszilárdítás munkájában legtöbbet, leghatásosabban tevékenykedtek. s jelenleg is a megszilárdítás Az NDK-ban 1959 június 30-án a megművelhető mezőgazdasági terület 48.2 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz, és már 1050 községben folyt közös gazdálkodás. Az egyénileg dolgozó parasztok áramlása a termelő- szövetkezetekbe tovább tart, s ezek többnyire szép gazdasággal rendelkező parasztok. Mi készteti őket arra, hogy mégiscsak a közös gazdálkodás útjára térjenek, holott eddig ragaszkodtak egyéni gazdaságukhoz és — akárcsak Franz Hummer wen- dorfi paraszt is — arra hivatkoztak, hogy „szabad parasztok” akarnak maradni? A „Neues Deutschland” nemrégiben vezércikket közölt „Ki a szabad paraszt" címmel. A cikk Franz Hum- memak válaszolt, de egyúttal mindenkinek megmagyarázza, milyen téves felfogás, hogy az egyénileg dolgozó paraszt „szabad". Franz Hummer jó gazda. 46 éves és hat hektár földön öt tehenet és több mint 20 disznót tart. A tehenek átlag 4000 kg tejet adnak évente. Hummer két éve még azt hangoztatta, hogy sohase lép be termelőszövetkezetbe. A gyerekei azt tehetik, amit akarnak. Otthagyták apjuk földjét, mert nem akarnak egyénileg dolgozó parasztok lenni. Vajon miért? Bizonyára, mert nincs kedvük naponta 30 kilométert a borona mögött gyalogolni. — Ilyen távolság még az országúton is nagy, hát még a borona mögött, ahol a talaj puha, a láb besüpped, az ember elfárad, elborítja a verejték, vagy veri az eső. Valószínűleg erre is gondolt Hummer, amikor nemrégiben elhatározta,: mégiscsak belép a termelőszövetkezetbe. Hummer elismeri, hogy a nagyüzemi gazdálkodás gazdaságosabb, mint kis területeken termelni; a termelőszövetkezetekben megkönnyítik a munkát a korszerű gépek; a termelőszövetkezeti tagok jobban élnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Mindezzel tisztában van, mert okos ember Csak egy kételye van még mindig: vajon nem veszti-e el szabadságát? A vezércikk rávilágít arra. hogy éppen ennek az ellenkezője áll fenn. Az egyénileg dolgozó paraszt a termelő- szövetkezetbe való belépésekor nem a szabadságát, hanem a korlátlan munkanap igáját, a 30 kilométeres gyaloglás kényszerét, a nehéz fizikai munka terhét veszti el. Ezzel is egyetért Hummer, de most meg más a baj: nem csinálhatja többé azt. amit akar. Vajon egyénileg dolgozó parasztként azt teheti-e, amit akar? Természetesen nem. Répát kell egyelnie, le kell aratnia a gabonát, meg kell etetnie az állatokat, stb. Eszébe sem jut, hogy mindent otthagy, s azt csinálja, amire éppen kedve szottyan. A túlságosan sok munka — ez az ura és parancsolója. Megkérdezték tőle, vajon akar-e naponta 30 kilométert a borona mögött megtenni? Azt felelte: nem. Megkérdezték: vajon elmehet-e színházba, ha nincsenek megetetve az állatok? A válasz: természetesen nem! S egyáltalában: lehet-e szabadság a társadalmi fejlődés keretén kívül? Élhet-e az egyénileg dolgozó paraszt Robinsonhoz hasonlóan? Pedig még Robinson sem tehette azt. amire éppen kedve volt: a gyomra diktált neki. A gépkocsivezetőnek tartózkodnia kell az alkoholtól A benzinkútkezelőnek nem szabad munka közben dohányoznia. Vajon úgy érzik-e emiatt, hogy megfosztották őket szabadságuktól. A paraszt köteles a kolorádóboga- rat és a répalegyet vegyszerekkel irtani. Vajon ezzel korlátozzák szabadságát. Az emberi társadalom és annak érdekei megszabják, hogy mit tegyünk, mit ne anélkül, hogy ezzel az egyén szabadságát a legcsekélyebb mértékben is korlátoznák. A szabadság magában foglalja azonban a szükség követelményeinek felismerését. — Ahhoz pedig, hogy a társadalmat több. jobb és olcsóbb élelmiszerrel lehessen ellátni, szükség van a társadalmi termelőerők fejlesztésére, a nagyüzemi állattenyésztésre, a tudományos vívmányok alkalmazására. A „Deutsche l,andwirtschaft Hehe Presse”, a nyugatnémet agrártőkének Inpia. amelytől érthetőleg távol áll a szocializmus dicsérete június. c'-i számában mégiscsak kénytelen volt az alábbi következtetést levonni: „A fejlődés fa mezőgazdaságban) a gépesítés és az iparosítás jegyében bizonyára feltartóztat hatatlan — T,együnk elég báítak ezt belátni”.
