Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

1959. szeptember 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 GAZDAGODTUNK A gondolkodó ember sok­szor eltűnődik egy-egy épülő házsor, iskola, üzem, vagy akár kis kertes, csa­ládiház előtt. Lám-lám, pár esztendővel ezelőtt ez még nem volt; és most már van. Mert öröm látni és tud­ni, hogy gazdagodik, szem- melláthatóan gyarapodik megyénk minden községe, városa és a gazdagodás je­lét viseli magán a határ is. Valahol megkezdik az alapok ásását, s az embe- ' rek kíváncsian kérdezgetik egymástól, „vajon itt mi épül?” Később egyre ma­gasodnak a falak, jönnek a szerelők, érkeznek a gé­pek, s már is tető alatt egy új üzem. Utána a környék lakói büszkélkedve újságol­ják, hogy már el is készült és hamarosan megkezdi munkáját. A büszkeség jo­gos, hiszen minden léte­sítményhez köze van úgy­szólván hazánk valamennyi dolgozójának. így vagy úgy, közvetlenül vagy közvetve, benne van mindannyiunk erőfeszítése. Benne van a Szenttamá­si Állami Gazdaság köz­pontjában épült új hibrid­kukoricaszárító és osztá­lyozó üzemben is. Az Álla­mi Gazdaságok Főigazga­tósága nem rég bejelentet­te: a kukoricagyár elké­szült. Szeptember végén megkezdi a munkáját. Szovjet tapasztalatok alap­ján építették és Szovjet­unióból kaptuk a gépeket is. Egy esztendővel ezelőtt Törökszentmiklós és Me­zőtúr között a kövesút jobboldalán, ahol most az új üzem épületei magasod­nak, még nem volt semmi. Ügy ilyen idő tájt emberek jöttek szerszámokkal, gé­pekkel, megkezdték az alapok ásását, s a környék­beliek kíváncsian kérdez­gették egymástól „vajon itt mi lesz?” S az üzem esztendőre elkészült. Ismét gazdagabbak lettünk. Háromezer hold hibrid- kukorica termését dolgozza feL Jövőre még hatalma­sabb mennyiségű, a szok­ványostól bővebben termő jó minőségű vetőmaghoz jutnak ennek következté­ben a szövetkezeti gazdák. Sz. P. ....... ­Kö rültekintően, gondosan készülünk alapszervezetünk­nél a pártvezetőség ujjává- lasztására az SZTK Szolnok megyei Alközpontjánál Veze­tőségi ülésen, taggyűlésen már több esetben foglalkoz­tunk e fontos munkával, s a bizalmiak is beszélgetnek a párttagokkal. Legutóbbi tag­gyűlésünk jóváhagyta a ve­zetőség választó taggyűlés beszámolójának fő szempont­jait A beszámoló kollektív munkával készül, s felhasz­náljuk a dolgozóktól kapott értékes észrevételeket, véle­ményeket is, A járulékügyi csoport dol­gozói és a KISZ tagjai kér­ték, hogy az új pártvezetőség Újabb szovjet turistacsoport érkezik megyénkbe Csütörtökön este újabb szovjet turistacsoport érkezik Szolnokra. A turistacsopor­tot este 7 órakor az MSzBT Klubban fogadják a szolno­kiak, ahol a tiszteletükre rendezett kultúrműsort te­kintik meg a vendégek. Az esten közreműködnek: Tóvi- zi Mária, Ozsgyán Karola és Pápay Mihály. HiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiHitiiiimiiiiniiiimiiiiiiiiiiiíiiiiiih V édek ezzimk a sertéspestis ellen! imbolyog, szaporán előtt álló egyik feladatként vegyük határozati javaslatba a pártonkívüliekkel való fo­kozottabb foglalkozást, akik közül sokan pártoktatásban kívánnak résztvenni. Palánk! Zoltán SE URA, SE GAZDÁJA a martfűi Ezüstkalász Tsz építkezésének. Odáig csak el­jutottak, hogy a téglát, fa­anyagot megvették, a vályo­got kiverették, azóta azonban mit sem csinálnak. Hétfőn megérkezett hozzá­juk a Tisza Cipőgyár har­minctagú építőbrigádja, hogy felépítése az 50 férőhelyes te­hénistállót. Ám,, ha a gépál­lomás nem adott volna egy vontatót, majd egiy teher­autót segítségül, már har­madnap el is mehettek volna, mert elfogy az odakészített anyag. Harminckét fogatas gazdát járt sorra a tsz brigádvezető- je, kérve őket, hogy jöjjenek vályogot hordani. A harminc- kettő közül csak egy jött el, az is csak úgy tíz óra után. Az elnök már azt sem tudja, hová legyen szégyenében. Pe­dig nem őrá, hanem a tagok­ra vet rossz fényt, hogy fülük botját sem mozgatják az épít­kezés érdekében. A Tisza Ci­pőgyár karbantartó brigádja saját munkáját későbbre ha­lasztva igyekszik segíteni. Az építkezés költsége legalább százezer forint lenné, ennyit takarítanak meg a tsz-nek. S a tagok annyit nem tudnak (vagy nem akarnak?) megten­ni, hogy az anyagot odaszál­lítsák, mikorra kell* A munkási-paraszt szövet­ség nemcsak azt jelenti, hogy elfogadjuk a munkásság se­gítségét Ezt a segítséget majd viszonozni kell azzal, hogy több, olcsóbb gabonát és húst adnak a munkásságnak. Ezt viszont csak akkor tudják megtenni, ha gazdaságilag megfelelően felkészülnek rá. Mi nem ilyennek gondoljuk a felkészülést •— pé —■ Bátran formálják a jövőt J ászapáti Szolnok megye ama járásai közé tar­tozik, ahol — miután a járás szövetkezeti lett — a tsz-ek zöme tavasszal kezdte meg a közös tevékenységet A 34 termelőszövetkezetiből mind­össze 6 alakult őszi kezdésre. Ez a körülmény szükségsze­rűen megkövetelte tőlünk, kommunistáktól, hogy újsze­rűén munkálkodjunk. Már maga az a tény, hogy a tör­ténelmi változás bekövetke­zett szintén nagyobb felada­tokat ró ránk. Kevésszer volt még falvainkban oly fontos a pártszervezetek, a kommunis­ták következetes helytállása, mint éppen a tsz-ek szerve­zése, majd később a tsz-ek megszilárdítása idején. Érdemes visszapillantani, mit tettek, hogyan dolgoztaik a jászapáti járás kommunis­tái, hogy a termelőszövetke­zetekbe tömörülő gazdák döntő többsége azonnal a kö­zös munkához lásson. Rövi­den így adhatnánk válasz: a kérdésre. Következetesen, fá­radhatatlanul munkálkodtak igazságuk tudatában. Nem volt ez könnyű dolog. Az okos szó, a szilárd helytállás meghozta gyümölcsét. Az új tsz-ek megalakulásá­val párhuzamosan létrejöttek a pártszervezetek is. A leg­kiválóbbak soronkívüli tag­felvételével, a tagjelölt felvé­telek szorgalmazásával és mintegy másfélszáz tapasz­talt kommunista termelőszö­vetkezetek.be történő átirá­nyításával április végére két tsz kivételével a pártszerveze­tek munkához láttak. Azóta már e két tsz-ben is létrejött a pártszervezet. Megalakításuk nem volt könnyű, de talán még nehe­zebb volt munkájuk megkez­dése. A nagyüzemi gazdálko­dás irányításához még ang értő párttagokat segíteni kel­lett a „szakma" elsajátítására. Jól szolgálta ezt a célt a me­gyei párt végrehajtó bizottság határozata alapján megtartott előadássorozat. Ezt követően a kétnapos tanácskozás, ahol a legfontosabb párt- és kor­mányhatározatokat ismertet­tük. A kommunisták tekintélyét növelte az olyan intézkedés is, amely értelmében a poli­tikai és a gazdasági vezetés­ben jártas párttagok a tsz-ek- be mentek dolgozni. Nagy Károlyt, a jászladányi közsé­gi bizottság titkárát az ottani Béke Tsz; Tóth Béla állami gazdasági agronómust a tisza- sülyi Sallai Tsz; Grósz Fe­rencet, a szolnoki járási ta­nács vb volt szervezőjét a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz; Kiss Emánuelt, a jász- kiséri tanács vb mezőgazdá­szát az ottani Alkotmány Tsz tagjai fogadták örömmel, min­denütt elnöknek választották őket. , t/r alamennyl tsz-ünkfcen ’ van pártszervezet, de a párttagok száma a tsz-tagok Farkas Bálint állja a sarat — Annak semmi értelme sincs, hogy spekuláljunk a kezdésen, mint:.. harapta el Farkas Bálint, mikor lavasz- szal a termelőszövetkezetbe lépés ideje került szóba. A ESY .7SZ-B/Rl OH, melyet az uraktól és a sziktől hódítottak Az autóbuszon együtt utaz­tam Vígh Sándorral, a kócsi Petőfi Tsz könyvelőjével. A közös gazdaságról beszélget­tünk, az iránt érdeklődlem, hogyan alakul, fejlődik a sző vetkezetiek élete, milyen gyü­mölcsöt érlel a tagság szor­galmas munkája. A terméseredmények ma­gasak, az állatállomány jó, de hogy miről lehetne írni, fogalmam sincs — válaszol­ja érdeklődésemre a köny­velő. Az új elnök Petrovics György a járási tanácstól került tavasszal a közös gazdaság élére. S hogy megnyerte az emberek bizal­Az utóbbi időben több köz­ségben észleltek pestises ser­tésmegbetegedést. A védeke­zés néhány módjára szeret nénk felhívni olvasóink fi­gyelmét; Miről ismerhető fel a beteg sertés? A betegség kezdetén a ser­tés bágyadt, étvágytalan, — társaitól elhúzódik és az alomba bújva fekszik. Elein­te székrekedés, később állan­dó hasmenés, hányás, az ál­lat nagyfokú levertsége ész­lelhető. A beteg állat járás Babot, tökmagot magas áron vásárol­nak a TERMÉNYFORGALMI FELV ÁSA RLÖHELY El közben lélegzik. Hogyan védekezzünk a be­tegség ellen? Ne járjunk más sertéstartó udvarában. Sertésólaínktól tartsunk távol idegen embert, különösen a kóborló, házaló személyeket. Az újonnan vá­sárolt sertést 21 napig tart­suk elkülönítve s csak aztán engedjük a többiek közé. — Nyershús mosóvízé4 soha se öntsünk felforralás nélkül sem az udvarra, sem a mos­lékba. Idegen helyről szár­mazó moslékot is csak forra­lás után szabad megetetni. Az állattartó kötelessége, — hogy ha sertésén pestisre gyanús megbetegedést észl«I azonnal jelentse a községi ál­latorvosnak és a helyi ta­nácsnak. Aki a megbetege­dés, kényszervágás vagy el­hullás bejelentését elmulaszt,- ia, büntetendő kihágást kö vet eh A hullákat legalább 2 mé­ter mélyen el kell földelni. Jelenteni kell a tanácsnak azt is, ha a döstemeó kör­nyékén idegen >*bor czemé lyek tartózkodnak* mát, s hasznos javaslatait megszívlelik, ezt nem ő mondja el, hanem a tagok beszélnek róla. Éppen röpr gyűlést tart, aztán végigve­zet a gazdaságon. A kora reg­geli mUnka — az almozás, a jószág etetés már befejező­dött — az állatok tisztán, jóllakottan állnak, vagy fek­szenek az istállókban, ólak­ban; Elsőként Kovács Miklóssal beszélgetünk. 1951, az ala­kulás óta tsz tag. kétszere­sen kitüntetett állatgondozó, — így mutatja be az elnök. S még hozzáfűzi: a múlt évek­ben mangalicánál átlag 8 ma- lacos fiaztatást ért el. Kovács Miklóshoz intézem a kérdést: mangalica, vagy angol sertésekkel érdemesebb foglalkozni? — A mangalica mellől nem állunk el teljesen —, vála­szolja. Mert azt két hónapos korban elcsaphatjuk a lege­lőn, ahol a jorksir, vagy a kornvall nem élne meg. Hiz­lalásra azonban a mangalica és jorksir keresztezést neve­lünk. Tavasz óta, mióta az elnök elvtárs idejött, , ugyan­csak neki fogtunk a hizlalás­nak. Vásároltunk is 67 majd 157 hízónak valót. Most pe­dig ólat építünk. Az kell ne­künk, megfelelő kutriea, meg jó törzs. Bele kóstolt a tanulásba Mátyus elvtárs, a tsz ál­lattenyésztési brigádvezetője a hódmezővásárhelyi mező- gazdasági szakiskolán tanult. Úgy vélekedett, hogy a szak­iskola jó alapot adott a me­zőgazdasági technikum el­végzéséhez, ahol levelező ta­gozaton kíván tanulni. így kezdi a beszélgetést: Márciusban mikor hazajöt­tem bizony gyenge állapot­ban találtam a jószágállo mányt. A teheneknél 2.3 li­ter volt a fejési átlag. A szakszerű takarmányozással “lértük, a 7 literes felesi át­lagot (borjú tejjel 10 litert). Nagy gondot fordítunk a a tisztaságra, a gondozásra ist A sőre hizlalás is igen kifi­zető, ezért hetvenet állítot­tunk be, s havonta mérjük a súlygyarapodást, ami általá­ban 36—38 kg darabonként. Becsák Sándor gondozó kí­sérletképpen bent itatja a jó­szágokat, s ezzel darabonként még további 5 kg-os súly- gyarapodást ért el havonta. Juhászatunk is szép, de még nagy a fejlődési lehető­sége. A gyapjúért most 51.000 forintot kaptunk, 200 bárá­nyunk lett az 186 anyától. A növénytermesztésről is sokat lehetne írni, de összefoglal­va csak ennyit: az idén ter­ven felül 120—150 ezer fo­rintos többlet bevételük lesz. Eldőlt a kócsi per Tiszafüred történetében az* 1700-as évektől kezdve kés-) hegyig menő harc folyt a föl- • dekért. A jobbágyok is sze-! ■rették volna, — ha árendába is — megszerezni, de az urak között is folyt a per. Várady Zsigmondné osziá lyos pert indított Veress László ellen 1737-ben, mely­nek célja az volt, hogy a fü­redi és kócsi határt osszák fel a földesurak közt, a kö­zös őstől való leszármazás alapján. „Ezért a kócsi határ sze­kérkerékkel méretődött, — melynek minden fordultát megolvasták és megszo­rozták a kerék kerületével Szóval az urak marakodtak Kócsért. A kócsi per eldőlt. Ma már visszavonhatatlanul az álla­mi gazdaság dolgozói, a Pe­tőfi Termelőszövetkezet tag­jai a föld birtokosai, ők él­vezik termését A jobbágy­utódok, a tsz tagok tovább hódítanak, legutóbb 50 hold sziket szelídítettek meg me- szerzéssel. Kócsújfalu !s egy­re szépül, növekszik. Megér­demelné, hogy önálló község­gé léptessék elő. Nagy .Tánn® Tiszafüred hasonlatot azért nem mon­dotta végig, mert asszony sze­mélyek is voltak szép szám­mal a gyűlésen. i. Ekként következett tehát a folytatá­sa: — Kezdjük azonnal, majd én megmutatom, hogyan. — A hatvan évivel? — kot- nyeleskedett valaki az em- bersűrűbőL — Azzal! — vágta rá a szálastermetű Farkas Bálint. A legszebb szövetkezeti táblákról 14—15 mázsa búza is lekerült a kunmadarasi Uj Barázdában, A meghá­romszorozódott területű kö­zös gazdaságban nem csekély gondot okozott a tárolás kér­dése. Farkas gazda volt, ki addig-addig argumentált az úttörőház vezetőjénél, míg az nemcsak a derekát adta be —, de kölcsönbe helyiséget is juttatott; S milyen rátarti kényes­séggel őrzi a rendet Farkas Bálint a háztáji gazdaságá­ban, legalább olyan gond­dal kezeli a közös vagyont. Mind a tagság, mind Gönczi Lajos elnök és Porkoláb De­zső agronómus igaz tisztelet­tel emlékezik meg munkás­ságáról.- A tisztesség mellett az sem utolsó szempont, hogy a 10 holdas gazda neve mel­lé havonta közel ötven mun­kaegységet írnak jóvá, — egyenként több mint har­minc forintos értékben. számához viszonyítva igen alacsony. Ez év januárjában a tsz-tagok 19 százaléka volt párttag, most a nagyarányú felfejlődés következtében csak 5 százaléka. Jelenleg azon fáradozunk, hogy növel­jük a pártszervezetek taglét­számát, erejét, becsületes, dolgos, arra alkalmas embe­rekkel. Az igazsághoz tarto­zik, hogy erre nem töreked­nek mindegyik tsz pártszer­vezetében. Szűklátókörűség, esetenként szektáns magatar­tás akadályozza a számbeli növekedést. Természetesen nem felhígításra gondolunk, amikor ezt megemlítjük. A nyári betakarítási mun­kák végzése is bebizonyította, ahol a pártszervezetek, a kommunisták kezdeménye- zően léptek fel, szaporábban ment a munka. A tiszasülyi Sallai Tsz-ben, a jászkiséri Táncsics Tsz-ben és még több közös gazdaságban. Mindez azt matatja, hogy a szövetke­zetekben dolgozó kommunis­ták mindinkább megértik, nincs öncélú pártmunka, s hogy a pártmunkának a ter­melést kell elősegítenie. Ép­pen ezt az elvet szem előtt tartva a pártszervezetek ja­vaslatára jó néhány tsz elké­szítette ötéves tervét. A jász­apáti Alkotmány Tsz-ben, a Velemi Endre Tsz-ben, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben már rögzítették az elkövetkezendő öt esztendő tervszámait, A jászapáti Alkotmány Tsz például a 10 mázsás kenyér- gabona termésátlagát 13 má­zsára tervezte. A 100 kh-ra eső számosállat-állományát 17-ről 25-re növeli. A többi tsz-ekben is hozzáláttak e ter­vek kidolgozásához* sak töredéket említet- tünk a járás szövetke­zeti mozgalmának életéből. De az elmondottak, úgy vél­jük, igazolják, hogy a szövet­kezeti gazdák zöme szorgal­masan dolgozik, tervezget, biztos' -a ■ jövőjében. Bizako^ dóak vagyunk, de nem elbd» zakodottak. A legnehezebb és egyben a legszebb feladat megoldása még hátra van. Ez pedig az emberek átnevelése, az egyéni gazdálkodás illú­ziójától való végleges meg­szabadítás.. Pártszervezeteink, a kommunisták megbirkóz­nak ezzel a feladattal is. Mimikájuk nyomán megszüle­tik az új, szocialista földmű­velő ember. Tóth Imre Jászapáti Járási Pártbiz. titkára BETONKAVICS vasúti bera- Kását állami, szövetkezeti — vagy magánrendelőnek vállal­tuk. Szállítás a rendelés sor­rendjében. Taksonyi Lenin” Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet. Taksony. A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora Hangos Újság! A Szolnoki Rá­dió zenés ifjúsági riportműsora. Szerkeszti: a KISZ szervezet, — Napi események. imimiiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiimiiiimmimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiimimiiiiiiiiiiiiiiiiimifiiim Figyelem I Figyelem ! Fontos közleménY! AZ ALLATFORGALMI VALLALAT községi felvásárlói változatlanul előnyös feltételek mellett új akció keretében megkezdték az 1960. évi sertéshizlalási szerződések kötését magas Átvételi arak: KAMATMENTES ELŐLEGEK! rERMELOSZOVETK EZETEKNEK NAGYÜZEMI FELÁR! Emellett tovább folyik az 1959. negyedik negyedévi átadásra történő sertéshizlalási szerződéskötés is. SZOLNOK HFVES MEGYEI Alfa i Miro almi vali alat MMiimmiiiimiHiiiiilUHiiiimmmiiiiiHHilMmilllUUUlliHiiHiilUUUllUUlliUilUUitttUNM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom