Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-06 / 209. szám

1959. szeptember 6. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Megyei költők műfordításai ^^^^»Wvv»vywirwnnrr»v¥vyr<wi *rww*r*-w »«r^^rro Búcsú után LEV OZEROV VERSE Fordította: ANTALFY ISTVÁN Nehéz volt Tőled elválnom, nehéz volt, Moszkva zsibongó reggelén, ahol virágzó akácok susogtak, júniusi lombok ölén.. Olyan nehéz elválnom Tőled most is, e nedves őszi éjszakán, tépett akác sötét ágai alján, 6, nem, nem is lehet talán. .., Mostanában álmomban postást látok; ix:suták, utak, emberek, >arátok... 0, milyen nehéz elválnil Tőled elválnom nem lehet! 2 lUfrai MM Lsane-Sien: CSAK ÍIZENÖ1 ÉVES Csak rtze-ruft éves, s mennyi szenvedély! Mint egy kinyílt, édes rózsa! Csupa fény! Hová jönnél vélem találkára? Szólj! Pingcson csapszékébe' találkozunk... Jó! Kire nézel; szíve tudom, megremeg, ferde szemed íve mint messzi hegyek. Mosolyodból én is azt értem: „Jövök .. ,* Mért rejtőzöl mégis legyeződ mögött? TuFti: SZÜLŐHAZÁM Csangcsán, ő, szülőhazám: Játsszák-e a régi játékokat...? Kevés gyermek van, sokan a halottak... Bánatban úszik a nagy palota, ...Hegyes Kis zöldszínű sap­kát viselt... Csangcsán, 6, szülőhazám, ...és egy ezüstzöld ruha.., HA SZÉL HAJLÍTJA Ha szél hajlítja a fát, ezer levél remeg. — Fogd vissza, vigyázz rá, ha szerelmet hord szíved! A Sikingból. Fordította: Antalfy István 210 éve született a költő Johann Wolfgang von Goethe két verse KÖZEL A KEDVES Rád gondolok, a nap ha rám tündököl A tengeren, Rád gondolok, ha holdat old halk öböl Sejtelmesen. Látlak téged én, ha messzi út porát Röpíti szél S a mély estében a keskeny hídon ált Vándor, ha mén. Hallak téged, ha az ár tompán dobol És száll a hab, Csöndes ligetben lelkem halkan oson. Az néma csak. Véled vagyok, ha te mégoly messze vagy, Közel nekem! Csillagok gyúLnák, alámerüi a nap S itt vagy velem! Fordította: Donkó László BOLDOG VÁGYAKOZÁS Senlcisem szól, csak a bölcsek, .Nem maradsz te átkarolva ök gúnyolódnak, oh, bután, Árnyékkal a halk homályban, Éljen az Élet! Ö bölcsebb, Űj vágy sodor vágyakozva Vágyik a lánghalál után. É.gyesülni csodás nászban. A hús szerelem estjében, Téged messzeség se sújt le, Ki téged nemzett, s nemzettél, Szomjazva kék fényeket Elfog' távoli vágy mélyen, És a lángba vágyva jössz te Ha fénylik gyertya s fakó éj. S testedet megégeted. Amíg vágysz a láng után, Tiéd: halál s élet, Bús jövevény vagy csupán, Míg sorsod eléred. Fordította: Donkó László Á falusi népművelési otthonok feladatairól MEGGYES LÁSZLÓ: Piacon( /fi tsz mozgalom a régi- nek, a maradinak utol­só hadállásait ostromolja — sikerrel — megyénkben. Ter­melőszövetkezeti megye let­tünk ebben az évben és ez — sok más terület mellett — a művelődésügy munkásaira és önkénteseire új, az eddi­ginél talán még nehezebb, bonyolultabb feladatokat ró. Kétségtelen, hogy a falusi művelődési otthonaink az el­múlt évben tovább léptek előre, ami a munka tartalmi részét illeti. Sok öntevékeny csoport belső önművelő mun­kájában az ismeretterjesztő előadások számának növelé­sében, helyesebb műsorvá­lasztásban, az ifjúsággal való hathatósabb foglalkozásban nyilvánult ez meg. Tevékeny részt vettek az egyes' műve­lődési otthonok a tsz fejlesz­tés nagy munkájában. A szép eredmények mel­lett azonban nem állhatunk meg. A fejlődés folyamatos, a művelődési munkának tartal­mában tovább kell fejlődnie, javulnia ebben az évben. A párt ezévben két főfeladatot tűzött a falusi művelődési otl honok elé: A munkásosz­tály kulturális ellátottságá­nak fokozását és a ■ termelő- szöve kezetek megszilárdítá­sának segítését a kulturális munka minden eszközével. Ismeretes, hogy Szolnok, Jászberény, Törökszentmik- lós és Martfű ipari közpon­tokban a munkásság jelentős része bejáró, az úgynevezett peremközségekben lakik. A felmérés szerint éppen hu­szonhárom azoknak a közsé­geknek a száma, ahonnan reggelenként munkások tizei, százai indulnak a városokba És bár történtek kísérletek, hogy ezeket a bejáró mun­kásokat meghódítsák a kul­túra ügyének, még mindig a kezdeti lépéseknél tartunk. fy’ddig az üzemen belül próbálták az illetéke­sek ismeretterjesztő előadá­sokkal, műsorokkal, tanfo­lyamokkal, vagy egyéb ren­dezvényekkel lekötni a bejá­ró munkások érdeklődését. Nem sok sikerrel. Műszak után mindenki igyekezett haza. Ezért utóbbi időben egyre határozottabban az a törekvés, hogy a munkásosz­tályt megillető kulturális ellátottságot otthon, a falu­ban biztosítsák a munkások számára. Ennek a 23 község­nek a művelődési otthonára ebben az évben tehát nagy szerep vár. És nehéz feladat. A község állandó lakóinak, termelőszövetkezeti gazdái­nak kulturigénye kielégíté­sén felül a munkásság speci­ális érdeklődésére is gondol- niok kell. A műszaki tanfo­lyamokat, ismeretterjesztő előadásokat, egyéb rendezvé­nyeket tehát a községekben kell megszervezni. Természe­tesen ehhez az üzemi párt- és KISZ szervezet hathatós segítségére is szükség lesz. /fi másik igen jelentős ** feladat a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­nak segítése. Uj módszerrel dolgozik a parasztság, új módszerekkel kell megterem­teni számára a művelődés lehetőségeit, gondolkozásuk­nak, világnézetüknek formá­lását, mezőgazdasági járatos­ságuk növelését A falusi is­meretterjesztés, amely egyik fő módja a fenti feladatok végrehajtásának, sok tekin­tetben elmaradott, rendszer­telen és kevéssé előkészített volt az elmúlt évek során. Helves lesz. ha a falusi mű­velődési otthonok az ismeret- terjesztés igazi otthonaivá válnak, nem 'alkalomszerű­en, hanem rendszeresen meg­határozott és következetesen keresztül vitt tématerwel, amelyben szerepelnek a me­zőgazdasági ismeretek. Olyan mezőgazdasági ismeretek ter­mészetesen, amelyek az adott vidék arculatához, lehetősé­geihez igazodnak. Ezeket az előadásokat • természetesen felváltva ajánlatos tartani a világnézeti és az általános műveltségi előadásokkal. Az elmúlt évben több helyen tapasztalható volt, hogy meg­elégedtek az előadások pla­kátozásával. esetleg hangos­beszélőn hirdették. Ez nem elegendő. Egyénileg is meg kell győzni az embereket ar­ról. hogy saját érdekük látó­körük szélesbedése. Az em­berekkel való beszélgetés a közvéleménykutatás. hogy mi is a kívánságuk a falu embereinek — elengedhetet­lenek az ismeretterjesztés si­keréhez. /É művelődési otthonokra és vezetőségükre nagy szerep vár az öntevékeny művészeti ágak felvirágozta­tásával kapcsolatban. Terme­lőszövetkezeteink legtöbbjé­ben egészséges mozgalom In­dult meg: színjátszócsoporto­kat. néoitána-eevütteseket. énekkarokat Szakítanak. A hogy televíziót vesz magá­nak. Egy 20 éves ifjú! Sokan azonban elmulatják, elisszák keresetük jelentős részét, ahogy azt be is vallották Bagi Balázs százados emberségtől áthatott, barátságos és őszinte kérdéseire. Hogy miért tettek így? A válasz körülbelül az volt: „Hát mit csináltunk volna?” Ezeknek a fiataloknak az is­kola^ végzettsége legtöbbször nem ‘ érte el a nyolc általá­nost. Az iskola elvégzése után általában nem igen törődött velük intézményesen senki, éltek a munkásszállásokon, vagy a kis albérleti szobák­ban Pesten — mert sokan elmentek a fővárosba is — és senki sem mutatott nekik célt, utat. Ámbátor 18 éves korukban már teljes jogú ál­lampolgárok a mégsem egé­szen érett emberek. Ilyenkor volna a legnagyobb szükség a különböző társadalmi szer­vek, tömegszervezetek ifjúság körében végzett munkájára. Az ilyen könnyelmű fiatalok legtöbbször elmondták, nem KISZ-tagok, újságot nem ol­vasnak. mert arra nincs ked­vük vagy idejük. II. A KISZ SZERVEZETEK munkája a legtöbb esetben > lemérhető azon, hogy a KISZ tag fiatalok érdeklődnek a politikai kérdések iránt, leg­alább hozzávetőleges fogal­maik vannak a nemzetközi életről, vagy például arról, hogy mi a különbség a ka­pitalizmus és a szőri-’’,nous között. Hogyan? Ezt a töb­biek nem tudják? Fentebb már szó volt róla: tudatosan nem. Valamennyien élnek a szocializmus lehetőségeivel, de sokszor egyáltalán nem tudják minek köszönhetik szép életüket és lehetőségei­ket. Ezzel szemben örvendetes volt látni, hogy a fiatalok többsége legtöbbször nagy felelősséget érez családja iránt. Igen sokan maguk tart­ják el szüleiket, esetleg be­teg rokonaikat is. Jellemző a házasság problematikája is. Egyáltalán nem ritka, hogy a fiatalok úgyszólván semmi nélkül kerülnek össze — fi­gyeljük meg: itt javarészt 20 éven aluli, vagy 20 év körüli legényekről és még fiatalabb asszonyokról van szó —, és aztán sokszor valószínűtlenül rövid idő alatt megteremtik maguknak a szükséges élet- feltételeket. Csak egy egészen kiugró példa. Dohándi József jászalsószentgyörgyi fiatal két szobás házat hozott össze szinte a semmiből. Munkája mellett 14 ezer vályogot vert ki. Apja. aki kőműves, segí­tett felhúzni a falakat. Ma már csaknem kész az épület. A fiatalember valóban szin­te éjt nappallá téve dolgo­zott. hogy ifjú feleségének és a később gyarapodó család­nak megfelelő otthont te­remtsen. UGYANAKKOR azonban akad példa az ellenkezőjére is. Nem mindenki érzi a fele­lősséget. amely reá hárul. A sorozási bizottság előtt állt például egy 21 éves fiatal­ember, aki Budapestén meg­nősült és ma már egy más­féléves és egy 5 hónapos gye­reke van. Amikor megkér­dezték tőle, nincs-e valami­lyen problémája a bevonu­lással kapcsolatban, azt fe­lelte, hogy nyugodtan behív­hatják. „No és mi lesz az asszonnyal, meg a gyerekek­kel?” — kérdezte Bagi szá­zados. A férj könnyed moz­dulattal vállat vont: „A fele­ségem havonta 800 forintot keres és majd csak lesz va­lahogy”. Szerencsére ez az utóbbi magatartás szinte nem is for­dult másnál elő, viszont a Dohándi Józsefhez hasonló ifjak igen sokan vannak. Emellett ezek között a 20 éve­sek között számos olyan em­ber volt, aki jóval felülemel­kedett társain. Például Kor­mos Mihály, a jászalsószent­györgyi Petőfi Termelőszö­vetkezet brigádvezetője. Két évvel ezelőtt a termelőszö­vetkezet azzal az indokolás­sal kérte a katonai szolgálat alól való ideiglenes felmenté­sét, hogy ez a fiatal nélkü­lözhetetlen, mert szinte az egyedüli olyan brigádvezető a termelőszövetkezetben, aki ismeri az összes földéket, megfelelő termelési tapaszta­latokkal rendelkezik és meg tudja szervezni az embere­ket. Ez a fiatal, aki ma 22 éves, már hét éve brigád­vezető: a cukorgyári célgaz­daságban került először tár­sai élére. Most az a terve, hogy beiratkozik valamilyen mezőgazdasági szakiskola le­velezési tagozatára. TERMÉSZETESEN az a kép, amelyet egy napon nyer­hetünk a mai 20—22 évesek­ről, nem lehet teljes. Ebben az írásban közülük is csupán a kétkezi munkás, paraszt­származású ifjakkal foglal­koztunk; városon bizonyára mások, a problémák. Azon­ban aá eddigiekből is adód­nak bizonyos megszívlelendő tanulságok. Az első az, hogy még mindég nagyon sok fia­talhoz nem jut el a mi sza­vunk: ez nemcsak azt jelen­ti, hogy nem tagja a KISZ- nek, hanem azt is, hogy a KISZ ma még nem sugároz falun olyan vonzóerőt, amely felkeltené a KISZ-en kívüli fiatalok érdeklődését is az ország, a világ, általában a közösség sorsa iránt, amely igényt támasztana bennük egy értékesebb életre, olva­sásra, tájékozódásra, műve­lődésre. Pedig erre meglenné­nek a lehetőségek: ezt abból gondolom, hogy ezek a fiata­lok azért alapjában vala­mennyien becsületes, dolgozó emberek, akik nálunk biztos­nak érzik jövőjüket. Meg kell értetnünk velük, hogy ez mi­lyen nagy vívmány. Itt adódik a másik tanul- ■ság: általában társadalmi szervezeteink, vezetőink, va­lamint a párt tagjai egyénen­ként és együtt is felelősek ezért az ifjúságért. Mindent meg kell tenni azért, hogy az idősebb generáció tagjai több gonddal forduljanak e fiata­lok felé, foglalkozzanak ve­lük, irányítsák őket. Mert is­mételjük: az elmaradottabbák is dolgos, becsületes embe­rek. Hát tegyük őket gondol­kodó, tudatos, masuk elé cé­lokat tűző emberekké is. ÉS EZZEL elérkeztünk a* harmadik tanulsághoz: ah- $ hoz, hogy milyen jelentős aí katonai szolgálat ezeknek az ifjaknak nevelésében. Hiszen az általános iskola (vagy a sokszor alig egy-két elemi) elvégzése óta hosszú évek teltek el: most ismét a kö­zösség erős kötelékébe kerül­nek. Egészen biztos, hogy jelentős részük más ember­ként fog visszakerülni a ka­tonai szolgálat után. Ezzel kapcsolatban igen tanulságos volt megfigyelni a sorozás műsorát. Ugyanis az előző évekhez hasonlóan a sorozás napjára behívott fiatalokkal egész nap komolyan és ala­posan foglalkoztak a tisztek. Előadásokat tartottak szá­mukra a VIT-ről, verseket olvastak fel előttük, a nem­zetközi helyzettől beszélget­tek a rádió hírei alapján, vagy kultúrműsort rendeztek a helyi csoportok bevonásá­val. Igen nagy sikert aratott például Jászberényben a kér- dezz-felelek játék, amelynek során játékos formában bő­vítették tudásukat a fiatalok. És természetesen szó esett a katonaéletről is: a tisztek be­széltek megváltozott jellegé­ről, nehézségeiről és örömei­ről is. Hadd fejezzük be vé­gül ezt az írást az utolsó biz­tató megállapítással: a soro­záson megjelent fiatalok ál­talában ismerik a katonai szolgálat fontosságát, nem igyekeznek kibújni alóla, ha­nem érdeklődéssel s várako-; zással tekintenek nagy isko-; Iája elé. Baracs Dénes művelődési otthonok feladata tanácsokkal, szakemberrel, anyagiakkal (táncruhák, dísz­letek kölcsönzése, stb.) tá­mogatni az öntevékeny mű­vészek új hajtásait, a na­gyobb termelőszövetkezetek­ben. A kisebb termelőszövet­kezeteknél viszont el kell ér­ni, hogy egyesítsék erőiket, bejöjjtenek a művelődési ott­honba és a terület kultur- csoportjának tagjaiként sze­rezzenek dicsőséget közsé­güknek és termelőszövetke­zetüknek. A termelőszövetkezetekben kifejlődő egészséges szellem egyik jele az, hogy egyre na­gyobb anyagi áldozatot is hoznak a művelődésért. Min­den esetben biztosítják a kul­turális alapot. Ennek felhasz­nálásában, ésszerű hovafor- dításában azonban még sok­helyütt uralkodik a bizony­talanság. A művelődési ott­hon. amelynek gazdasági ta­pasztalatai is vannak, ezen a téren is segítse a termelő­szövetkezeteket tanáccsal. inden művelődési ott- ™ hon egyik igen fontos feladata az elkövetkező idő­ben a jubileumi felszabadu­lási ünnepség előkészítése. A gondjaira bízott területen helyes, ha ellenőrzi az ott­hon vezetősége, mit tesznek az egyes szervek, az értelmi­ség a jubileumi kiállítások­ra való anyaggyűjtés érde­kében,milyen műsorokkal készülnek az egyes kulturcso- portök. És mert a művelődési otthon a falu kulturális éle­tének központja, minden erő­vel legyenek rajta, hogy ösz- szehangolják a tömegszerve­zetek kulturális programját és közös erővel együtt ünne­peljék a nagy évfordulót. A feladatok megoldásában művelődési otthonaink veze­tői, az otthon aktívái nem áll­nak egyedül. Segíti őket a megyei népművelési tanács­adó, a helyi párt- és állami szervek és nem utolsó sorban azok az emberek, akik önzet­lenül, lelkesen végzik a kul­turális munkát dolgozótár­saik műveltségi színvonalá­nak emelése, látókörének szé­lesítése érdekében. /fi művelődési otthonok vezetői a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­nak művelődési frontján pa­rancsnoki beosztásban van­nak. És mert a frontokon ép­pen a parancsnokoknak a fe­lelőssége a legnagyobb, érez­zék át ezt a megtisztelő fe­lelősséget, dolgozzanak úgy az 1959—60-as évadban, hogy azt az ügyet, amelynek kato­nái. gyorsan és határozottan vigyék győzelemre. Hernádi Tibor Múzeumi hírek MA NYÍLIK MEG a sop­roni Liszt Ferenc Múzeum 71. ; különkiállftásia, amelyet együttesen Kazinczy és Schil­ler emlékezetének szentelnek abból- az alkalomból, hogy az ősszel lesz születésük 200. év­fordulója.­t A kiállítás szemléltetően í mutatja be a két költő tevé- íkenységének soproni vonat- »kozásalt. Kazinczy élénk kap- > csőlátót tartott fenn Sopron- |nal, Schillernek ott tanítvá- ínyai voltak, darabjait Bécset í megelőzve adták elő Sopron­iban. A kiállítás kéziratokon kívül az eredeti kiadások gaz- - dag sorát, régi színlapokat | stb. mutat be; I JÁSZSÁGI VONATKOZÁ­SA IS LESZ a székesfehér- ; vári múzeumi napoknak. ; Szeptember 6-tól 13-ig tarta­lak a gazdag programú r.a- ;pok. Mindjárt az első napon ! „Lehel kürtje” kiállítást nyit- nak meg. Ugyanaznap este 6 . órakor dr. László Gyula egyetemi tanár tart vetített­képes előadást: Lehel kürtje és kora címmel. A gazdag programban Vaszary János festőművész kiállítása és dr. Dobrovits Aladár egyetemi tanár egyiptomi tanulmány­úti áról szóló beszámolója is szerepel, -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom