Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 1 Közlemény a francia—amerikai megbeszélésekről EGY JENKI PÁRIZSBAN Párizs (MTI). Eisenhower :lnök péntek reggel elutazott ’árizsból Skóciába, ahol hét- /égi pihenőjét tölti. Az amerikai elnök és a francia államfő tárgyalásai­ról csütörtök este közös köz­leményt adtak ki. Eszerint Eisenhower és De Gaulle szeptember 2-i és 3-i találko­zásán megvitatta a két or­szágot érdeklő összes kérdé­seket. A megbeszéléseken részt vett a két állam kül­ügyminisztere is. A második világháborús volt fegyvertár­sak beszélgetése, a „francia— amerikai kapcsolatokat“ jel­lemző hagyományos baráti és szívélyes légkörben zajlott le” — mondja a közlemény, majd a továbbiakban beszá­mol arról, hogy Eisenhower elnök tekintettel Hruscsov küszöbönálló látogatására, kifejtette De Gaulle tá­bornoknak nézeteit a szovjet —amerikai kapcsolatokról. A cét államfő teljesen egyet­értett a berlini kérdésben, azonos volt a véleményük ab­ban is, hogy hasznos csúcs­értekezletet csak akkor lehet tartani, ha „lehetőség van urnák eredményességere’ Részletesen megvitatták az afrikai problémákat általá­ban és különösen az Észak- Afrikával összefüggő kérdé­seket. Mindkét elnök hangsú­lyozta az Atlanti Szövetség­hez való hűségét, s eszme­cserét folytatott arról, ho­gyan lehetne még hatéko­nyabbá tenni a szövetség mű­ködését. A két elnök megerő­sítette továbbá, hogy nagy fontosságot tulajdonít az ál­talános és ellenőrzött lesze­Franeia dolgosok bér mozgalma Párizs (MTI). A francia dolgozók, alighogy visszatér­ek nyári szabadságukról munkahelyükre, a szabadsá­gok hónapja alatt is tovább emelkedett árak láttán, új lendületet adtak bérmozgal muknak. A Loire-medence parvidékén Rive-de-Gier ké> rémipari gyárának munkásai izerdán 24 órát sztrájkoltak Az állami fegyvergyárak dol­gozói országszerte kétórás munkabeszüntetésre készül­nek — ennek időpontját a CGT és a CFTC szeptember 10-re tűzte ki. A fegyver­gyárak dolgozói 12 százalékos béremelést követelnek. relésről folytatott tárgyalá­sok újrafelvételének, továb­bá a gazdaságilag elmaradt területek támogatásának. Megvizsgálták milyen módon lehetne jobban megszervezni a két ország jobb együttmű­ködését nemzetközi kérdések­ben és itt különösen foglal­koztak a tanácskozások in­tenzívebbé tételével minden nagyobb politikai és katonai kérdésben — fejeződik be a közlemény. Mint az AP tudósítója meg­jegyzi, a közlemény csak igen homályos megfogalma­zásban tett említést az egyik legnehezebb kérdésről, arról, vajon van-e De Gaullenak új terve az algériai háború be­fejezésére. Amerikai és fran­cia szóvivők az erre vonat­kozó kérdésekre nem voltak hajlandók sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a francia elnök Eisenhower előtt is­mertetett-e részleteket új po­litikájáról. Hagerty egy sajtó- értekezleten elmondotta, hogy Eisenhower jelenlegi megbe­szélései során nem ismételte meg De Gaullehoz intézett meghívását, hogy látogossan el az Egyesült Államokba. A szóvivő azonban hangsúlyoz­ta, továbbra is érvényben van az a meghívás, amelyet ha­talomra jutásakor intéztek De Gaullehoz és amelyet Dulles párizsi látogatásakor megismételt. A közös közlemény nem utalt az atomfegyverek fran­ciaországi raktározásának kri­tikus problémájára. • A párizsi megbeszélésekről írt kommentárjában a DPA hírügynöksége megjegyzi, hogy a rövidre fogott közös záróközleményen kívül kevés értesülés szivárgott ki. Fran­cia körökben úgy vélik, hogy az ENSZ-ben az Egyesült Államok „pozitívabb” maga­tartására lehet majd számí­tani. mint amilyen a tavalyi volt. B it békeharco^ok elismerően nyilatkoznak az NDK eredmér yeirői London (ADN). Brr hadvi­seltek békemozgaimának köz­lönye legutóbbi szamában nagy elismeréssel adózik az NDK fejlődésének. A cikk a békemozgalom NDK-ban járt tagjainak tapasztalatai alap­ján megállapítja: a látoga tók saját szemükkel akarta meggyőződni, vajon az NDK a béke útját választotta-e, felszámolták-e a nácizmust és a militarizmust az országban. Meggyőződtek róla, hogy az állam és közigazgatás vezető fisztségeit az antifasiszta el­Meaérkezett Párizsba az új masryar kővet Párizs (MTI). Vineze József a Magyar Népköztársaság ú Párizsa követe pénteken reg gél megérkezett állcmáshe lyére. A pályaudvaron a francia külügyminisztérium protokoll­főnökének képviselője és a baráti országok diplomáciai képviseleteinek vezetői fo­gadták az új párizsi magyar követet lenállás harcosai töltik be akiket mindenütt a legna­gyobb tisztelet övez. A brit békeharcosokban a legmara­dandóbb benyomást a lakos­ság, főleg a fiatalság derűiá tása kellette A fiatalságnak — állapítja meg a cikk — van életcélja és vajon lehet-e szebb cél. mint hazájának bé­kés egyesítése? (MTI) Gershwin amerikai zene­szerző egyik szimíonikus szerzeményének is ez a címe: Egy amerikai Párizsban. Most Eisenhower elnök látogatott el a francia fővárosba és előt­te még Bonnban, a Német Szövetségi Köztársaság fővá­rosába, Londonba, hogy tár­gyaljon Macmillan angol mi­niszterelnökkel. A különböző nyugati lapok statisztikát közölnek arról, hány éve, vagy évtizede nem járt amerikai elnök ezekben a nyugati fővárosokban. Pá­rizsban például utoljára ta­lán Wilson járt, amikor az első világháború végén kidol­gozták a versaillesi békeszer­ződést. Abban, hogy az Egye­sült Államok kormányzója olyan ritkán látogatott el ed­dig Európába, sokféle ok ját­szott közre. Az első és legfon­tosabb az, hogy ebben az or­szágban nagy hagyománya volt az úgynevezett izolacio- nista, vagyis magyarul: elszi- getelődési politikának. Hiva­talosan egészen a második világháborúig ez volt az USA irányvonala. Ez lényegében azon az elven alapult, hogy az amerikai mammut-impe- rializmus elég belső erőfor­rással és elég szervezettség­gel rendelkezik ahhoz, hogy megvédje érdekeit: a világ- politikába nem kell beavat­koznia, hiszen az amerikai tőkés keres a békén, de még jobban a háborún. Ezzel ma­gyarázható az. hogy az ame­rikai elnökök nem tették ki lábukat a kontinensrőL A második világháború be­fejezése óta azonban meg­változott a helyzet. Ekkor ugyanis a kapitalizmus álta­A% Interparlamentáris Unió varsói konferenciájának csütörtöki üléséről VARSÓ (TASZSZ). Mint a PAP hírügynökség jelenti, a? Interparlamen áris Unió 48. konferenciájának csütörtök délelőtti ülésén befejeződött a vita a parlamentnek az em­beri jogok védelmében be töl! ott szerepéről. Az ülésen megvitatták, majd szótöbb séggel elfogadták a brit par lamen-i csoportnak azt a ha­tározati javaslatát hogy mó­dosítsák az Interparlamentá­ris Unió alapszabályzatának harmadik cikkelyét A módo­sítás szerint az új tagok fel­vételének joga kizárólag az Unió tanácsát illeti meg, míg eddig a tagfelvételi döntés meghozatalában résztvett az Unió Végrehajtó Bizottsága is. A döntés elhalasztására benyújtott svéd javaslatot A délelőtti ülésen megvá­lasztották az Interparlamen­táris Unió Végrehajtó Bi­zottságát. A bizottságban Len­gyelország, az Egyesült Álla­mok. Norvégia, India és Iz­rael képviselői kaptak helyet A varsói interparlamen­táris konferencia csütörtö­kön délutáni ülésén a bi­zottságokban kezdődött meg a munka. (MTI). lános válsága új szakaszába lépett. Kialakult a szocialista tábor. Ekkor az Egyesült Ál­lamok, mint a legerősebb im­perialista hatalom, élére állt a kommunistaellenes hideg­háborúnak. Feladta elszigete- lődési politikáját, csapatait ettől fogva eljuttatta a világ minden tájára, támaszponto­kat épít, szerződéseket szö­vöget, amelyeknek katonai ! éle a Szovjetunió ellen irá- | nyúl és amelyeknek főerejét az USA hadserege adja. A J hidegháború virágkorában a ! többi nyugati állam vezetői engedelmesen zarándokoltak el az amerikai fővárosba, hogy kihallgatáson jelenje­nek meg Trumannál, vagy Eisenhowernél, segítséget kér­jenek különböző politikai, gazdasági és katonai problé­máik megoldásához. Az idők azonban változnak. A hidegháború politikája az elmúlt 2—3 évben gyakorla­tilag csődöt mondott, mivel alapvető célját — a Szovjet­unió meggyengítését, megfé­lemlítését — nem érte el. Sőt ellenkezőleg: a Szovjetunió jutott fölénybe katonai, tech­nikai és tudományos téren. És itt nemcsak az interkon­tinentális rakéta számít. A Szovjetunió egyre nagyobb tekintélye a gyarmati sorból nemrég felszabadult orszá­gok között, vagy a szovjet tudósok nagyobb száma is jelentős tényező. Ezek a je­lenségek együttesen arra kényszerítették az Egyesült Államok elnökét, hogy meg­hívja Hruscsovot, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökét Amerikába. Csakhogy a nyugati szövet­ségesek. amelyeknek vezetői eddig engedelmesen zarándo­koltak Washingtonba, most meglepődve és teli gyanúval fogadták a „két nagy” talál­kozásának hírét. Különösen Bonnban és Párizsban fogad­ták aggodalommal a hírt. hi­szen Nyugat-Németország és Franciaország jelenleg a hi­degháborúra tette fel tétjét, ; érdeke a feszültség fenntar­tása, és aggodalommal figyel minden tárgyalási kísérletet. ' Az amerikai elnöknek tehát i ott kellett hagynia a Fehér Ház-beli kényelmes lakosz­tályát, sőt még golfpályával felszerelt gettysburgi farmját is, hogy átröppenjen egy lök- hajtásos repülőgépen az ódon Európába. csak az utolsó pillanatban tá­volították el az amerikai el­nök bevonulásának útvonalá­ról a hajdani német terüle­teket visszakövetelő táblá­kat: ennek megfelelően Ade­nauer is a német fegyverke­zés támogatását követelte és hajthatatlan álláspontra sze­rette volna hangolni Eisen- howert. Londonban viszont az angol miniszterelnök, aki haj­lékonyabb, békeszeretőbb külpolitikai vonalvezetésével szeretné elnyerni az angol választók szavazatait, minél előbbi csúcstalálkozóra igye­kezett rábeszélni Eisenho- wert. Most Párizsban De Gaulle bizonyára az algériai probléma megoldásához sze rette volna elnyerni az elnök támogatását. Mint az első két főváros politikai közvéleménye meg állapítja, a kormányférfia találkozása után álláspontjuk lényegében nem sokat válto­zott — legalábbis ennyi szj várgott ki a nagy nyilvános­ság elé. Mint ismeretes. Eisenhower békülékeny hang­nemben beszélt a világsajtó figyelmének gyújtópontjában — azonban természetesen a jövőben nemannyira a sza­vak, mint a konkrét tettek diplomáciájára van szükség. A szavak kis értékére mu­tat az is, hogy például Nixon amerikai alelnök, aki a Szov­jetunióban realista és béke- szerető kijelentéseket tett, ma — pár héttel később egy amerikai gyűlésen ismét a világkommunizmus veszélyé­ről próbálta meggyőzni hall­gatóit. Hruscsov elvtárs leg­utóbbi vesenszkajai beszédé ben rá is mutatott erre a fur­csa kettősségre. A tárgyalá­soknak semmi értelmük sin­csen, ha eredményük csak addig tart, amíg a nyugat fél fel nem áll a zöldaszta mellől. Eisenhower hamarosan visszatér országába. Keddhez egy hétre pedig megérkezik hozzá Hruscsov, hogy elbe- szélgessenek a békés egymás mellett élés lehetőségeiről. Remélhető, hogy európai kör­útja során az amerikai elnök­nek mégis sikerült elnyernie szövetségesei hozzájárulását tárgyalásaihoz, tehát bizonyos értelemben — ha nem is hi­vatalosan — az egész nyugati világ nevében fog beszélni. (Legalábbis abban az érte­lemben, hogy európai útja Izsák nekilendül AKKORÁT fújtatott, mint sgy indulni készülő moz­dony. Dühösen, arcpirító mé­reggel szusszantott nagyot bozontos bajusza közé A ke- gyelmesit... Majd, mint. aki már végképpen lemondott mindenről szakadozott ba­kancsával nagyot rúgott egy lába előtt heverő göröngybe. Csajla kalapját, amelyikhez kísértetiesen hasonlított szél­től cserzett arca is, egy hir- teiien mozdulattal feljebb lökte. Szabaddá vált a hom­loka, rajta ott virított a for­radás, amit valami tíz esz­tendeje szerzett egy kocsmai verekedés alkalmával. Mert Izsák amellett, hogy a vándoriparosok apjától örö­költ foglalkozását űzte, ter­mészetével sem bírt. Most afelett eszi a méreg, hogy va­laki. amíg percnyi pihenőre elszundított a faíuszéli kör­gát tövében, elemelte a ka- 'apácsát, meg olyan félkiló- nyi nyitszeget — Most aztán mi a nehéz­séget csinálok — kergetne 'gyre jobban bele magát a méregbe. — Annyim sincs. iogy új kalanácsot vegvek, t szegről nem is beszélve — morfondírozott s olyan tekin- 'etet mutatott, mint, aki ha- -agszik az egész világra. Mi agadás alapos ok mutatko­zott a haragra. Izsák ugyanis a kalapáccsal munkaeszkö zétől fnsztódo** meg. Márpe­dig ez nagy szó. Különösen az ő esetében, mivel otthon, a falu másik végén hat éhes száj vár kenyeret. No meg az asszony, mert az is a készt kéri. Mondogatja is neki majd mindennap: — Két gazszálat sem te­szel keresztben és mégis csörfölsz, ogy így meg úgy, kereshetnék többet is. De, hogy magad is lendítenél va­lamit, azt már nem. Mire az asszony: — Ha én nem volnék, még az a csajla kalapod sem len­ne. Azt is meginnád, ha én el nem szedném az árát. Az­tán ilyenkor nem is mond többet az árva lelke, hanem tűnik el Izsák közelébe, tudja, hogy még egy szó és már lendül is a kéz. S7GVAI. ILYEN állapotok uralkodnak Izsákéknál. S most erre a tenger bajra rá­adásul még ez is jött. Nem csoda hát, hogy mielőtt út­nak eredne. — mert mos1 már nincs más hátra haza kell menni — néhány érzéke­nyebb fül??pesz*ésre igen igen alkalmas kárnmke.'tást “reszt meg a legelő felé. Ar­ra aztán alig hailia más mint az a néhány disznó meg a kondás, de az amúgy is nagy szót hall. Már tánászkodik, indulna is, de akkor min*ha villám csapott volna le mellette meedöbbenten megáll. Az ar­ca megvonagiik. a homloká- -a oif-n ráncok szaladnak, hogy beillenének egy egy meglapult szőlőormónak — Mi az istent mondok az asszonynak — kérdezi dü- hödten magától. Gesztikulál is egy kicsit, amikor néhány perces motyogó lamentálás után útnak ered. Perc sem telik, már a kút- nál jár Ott falusi szokás sze­rint néhány ráérő asszony cseveg Miről, miről nem, az most Izsákot nem túlságosan érdekli kicsit le is higgad. A mérge akkor viharzik fel újra, amikor a szőlőge- rádja felől néhány nem lát­ható suhanc szinte dallamo­san fújja: — Drótos, fótos, drótos, fó- tos.., — Hogy az a keserves ro- gyassza rátok, a kék szintefót — szitkozódik Izsák. Még tik sem férhettek a bőrötökben Csak kerülnétek a kezem kö­zé kitekerném a nyakatokat. A gyerekek azonban jól el­rejtőztek és eszük ágában sincs előjönni. így hát Izsás tehetetlen dühében, öles lép­tekkel elviharzik a helyszín­ről. Már a második sarkon kanyarodik befelé, amikor meeáll Hirtelen sarkon for­dul és araszol visszafelé A régi Kós féle ház előtt le- csendesft, mintha inába szállt volna a bátorsága. Felnéze­get a táblára, amelyiken ez áll: Uj Hajnal Termelőszö­vetkezet központja. Már indulna is vissza, meri véglegesen elinalt a mersze mikor nyílik a kapu és Bagi János brigádvezető csattintja maga után a ki­lincset. Maidv-~vrlem egy­másnak ütköznek. — Isten — böki meg Izsák a kalapját. S kicsit makog­va kérdezi: István bátyám ... az elnök elvtárs ... bent... vagyishogy a Pista bácsi .. Amaz nem tudja mire vélni a hebegést, csodálko­zik a nagy erős ember ijedt­ségén. S aztán mintha sejtené merről fuj a szél. csak eny- nyit mond: — Na, gyere velem. Odabent, mármint a kapu meg az iroda közötti úton szó sem esik. Hogy az irodá­ban miről beszélnek, azt sem volna könnyű megmon­dani A kíváncsian beku­kucskáló Köteles Lajos, a magtárak megmondhatója is csak a végső aktusnál se­gédkezik. Akkor, amikor Izsák analfabétás ákombá kommal alákanyarítja nevét a belépési nyilatkozatnak A TOVÁBBIAKBAN már gyorsan peregnek az esemé­nyek. Kötales, sokatmondó- an int, a kézfogás után már induló Izsáknak s aztán az asztal alá nyúl. — Ehun e, ezt meg vidd el már innen. Tudod nem akar­tam, hogy idegenek ellopják, aztán míg aludtál felvettem mellőled. Izsák majdnem sóbálvány nyá válik, s úgy nyúl a kala pács után, min*ha valami drága kincs volna. Aztán fél­úton meggondolja magát: — Adnak maguk ennél ne kém sokkal jobbat — tolja feljebb csajla kalapját és egy öles, nekilendült lépéssel kifordul az irodából Nag> Isiván Az amerikai elnöknek az a célja, hogy megmagyarázza szövetségeseinek bizonyos fej­lődésen átmenő politikai kon­cepcióját továbbá, hogy biz­tosítsa őket saját szövetsége­sei hűsége felől. Persze, a három különböző fővárosban más-más jelleggel fogadták az elnököt. Mint ismeretes, Bonnban csodálatos módon - 1 során alkalma volt a helyszí­nen megismerni a többi, leg­inkább felelős nyugati állam­férfi véleményét.) És éppen ezért okunk van remélni, hogy nem hiába repült át Eisenhower az óceánon — és Hruscsov sem hiába teszi meg ellenkező irányba ezt a hosszú utat. Baracs Dénes ■ — ... Am erikai tengernagy harcias nyilatkozata New York (TASZSZ). Ho­nolului jelentés szerint Feli tengernagy, az Egyesült Álla mok csendes-óceáni és távol keleti fegyveres erőinek pa rancsnoka, nyilatkozott a laoszi helyzetről — Mindig készek vagyunk „beavatkozni és segíteni” — mondotta Felt — a Csendes­óceán nyugati részének és Délkelet-Ázsiának bármely részében. Az amerikai hadi­tengerészeti erők — mint rá­mutatott — „elégséges meny- nyiségben tartózkodnak s Korea, Formoza és Laosz kö ötti térségben”, — A 7. flotta — jelentette ki az amerikai tengernagy — a levegőben is támogathatja e térségben a tengerész gya­logság bármely akcióját. — (MTI) ÉPÍTTETŐK! FIGYELEM! TERMEL ÖSZÖVETKEZETEK, ÉPÍTŐKŐ SZOLNOKI TÜZÉP VÁLLALAT központjában“ - Szolnok, Irodaház, földszint és alábbi telepein SZOLNOK, JÁSZBERÉNY, KACAG, KISÚJSZÁLLÁS, ME ZOTUR, TOROKSZENTMIKLOS, KUNMADARAS. KUN SZENTMARTON, TISZAFÖLD VAR. TURKEVE. KUNHE GYES, TISZAFÜRED, JÁSZAPÁTI. EGY TONNA FOGYASZTÓI ARA: 40.70 Ft. Ezen összegben a ténylegesen felmerült vasúti fuvarköltséi a leadó állomásig nincs benne, az a vevőt terheli. RENDELÉSÉT SÜRGŐSEN ADJA LE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom