Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-04 / 207. szám
1959. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI Ml. s Mi ketten egyedül Olasz film. Játssza a szolnoki Vörös Csillag filmszínház 3—9-ig. szeptember Őszi tánctanfolyam indul Szolnokon Az Ady Endre Művelődési Ház őszi tánctanfolyamot indít szeptember közepén Szolnokon. A tanfolyam műsorában a régi és új társastáncok tanítása szerepel. Beiratkozás szeptember 18-án este 8 órakor az Ady Endre Művelődési Házban. A tanfolyamot Seres Gyula tánctanár vezeti. Mikor utazhatunk a Holdba ? Az Ady Endre Művelődési Ház gazdag programot dolgozott ki az őszre. Mikor utazhatunk a Holdba? — címmel Kiss Jenő gimnáziumi tanár tart előadást szeptember 11-én este 7 órai kezdettel a Magyar—Szovjet Baráti Társaság klubhelységében. Az előadás keretében A föld első szputnyikja — című kisérőfilmet vetítik. A színházi bérleirendszer és a szolnoki színház új évadja A tőkés világban a színházi bérletrendszer az anyagi válságokkal küzdő tőkés színházak utolsó szalmaszála volt. Ezért a bérletezés kizárólag üzleti célokat szolgált. Igyekeztek akalmaz- kodni annak a keskeny rétegnek az ízléséhez, amelynek módja volt bérletet vásárolni. így nem szóltak, — nem is szólhattak a tömegekhez. Ma. amikor a színházak állami támogatásban részesülnek, amikor a munkás- osztály és a parasztság birtokába v-‘te az országot, a nagy cél az új közönség kialakítása és ízlésének fejlesztése. nemesítése. Ennek a célnak szolgálatában áll a bérletrendszer, ezért adnak komoly kedvezményeket, ezért alakítják ki úgy a műsorpolitikát, hogy a vidám és nemes veretű komoly darabok arányosan szerepeljenek a műsorban. őszintén meg kell mondanunk, a színházi bérletek gondolata eddig nem volt túlságosan népszerű városunkban és környékén. Ennek számos oka volt. Sokan nem láttak „fantáziát” a bérletben, sokaknak az nem tetszett, hogy nincs biztosított helyük, vagy nem járhatnak szombatonként a szín házba Része volt azonban a közömbösségben az egyes vállalati és üzemi színházi szervezőknek. ak;k úgy érezték: munkájuk kimerül ab ban, hogy krétával felírják a hirdetőtáblára az előadás helyét és idejét. A Szigligeti Színház új vezetése nagyon komolyan, nagyon lelkiismeretesen sze- -etné felszámolni ebben az évben a bérletrendszer körüli hibákat Dunai József, a színház új szervezője, aki Bécs, Békéscsaba és Eger után került színházunkhoz, az alábbiakat mondotta erről: — Ez évben észszerűsítet tűk a közönség igényeinek megfelelőbbé tettük a bérle tét. A közönség igényeinek jobban megfelelő formában egy-egy darabhoz nyolc bérleti napot jelöltünk ki A bérletben a hétköznapokon kívül két szombati nap és a premier napja is szerepel az eddigi gyakorlattól eltérően. Ezenkívül igen magas százalékú kedvezményt biztosítottunk a napi jegyárakhoz képest. A kedvezmények közé tartozik még az is, fyogy a multévi saelvénybérletes rendszer érvénybenhagyása melleit rátérünk a napra és a helyre szóló bérletek árusítására. Ezt már nagyon sokan kérték tőlünk olyanok, akik állandóan ugyanazon a napon, ugyanazon a helyen szeretnek ülni az előadásokon. Dunai József arról is beszélt, mit szándékoznak tenni a közönségszervezés megjavítása érdekében. Elmondotta, hogy az eddigi leglényegesebb hiba a színház és az üzemek közötti nem' túlságosan jó kapcsolat volt. A majdnem tisz'án pénzügyi jellegű összeköttetés nem volt alkalmas arra. hogy serkentse — lelkesítse a szervezőket, fontos kulturmissziójuk é!lá*á sában. Ezért az SZMT-vel kötött megállapodás alapján megjavítják ezt a kapcsolatot. -Lehefővé teszik, amit már évek óta ígértek, ti., hogy még a bemutató előtt láthassák a szervezők a darabot. Meg szeretnék értetni velük, hogy feladatuk nem adminisztratív, hanem elsősorban nevelő jellegű. Hetedikén összehívják a a szervezőket a színházba — Képviseltetni fogja magát a megyei pártbizottság a megyei tanács művelődési ősz■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininim,, Kedves Jmkedzta 75icdíló! Összhangot, jobb ellenőrzést az ismeretterjesztésben! R övidesen megkezdődnek megyeszerte az ismeret- terjesztő előadások, előadás- sorozatok, tanfolyamok, szakkörök. Az élet napról napra többet kíván, bővülnie kell szakmai tudásunknak, általános műveltségünknek. A jó ismeretterjesztés feltétele az összhang, az ellenőrzés és a szilárd eszmei alap, mindháromban van még javítanivaló a megyében. Sokszor panaszkodnak népművelési felügyelők, művelődési ház igazgatók és más kulturmunkások így: — Számtalan szerv rendez ismeretterjesztő előadásokat, az egyik terv keresztezi a másikat, aztán csodálkozunk, ha kevés a hallgató. Miért nem lehet ez kizárólag az állami népművelés feladata? Mi az igazság ebben? Kétségtelenül bizonyosfokú anarchia jelentkezett a múlt évben is az~ ismeretterjesztésben. De az állami „monopóliumot” követelők megfeledkeznek egyről-másról. Arról például, hogy a szocialista kultúrát maguk a dolgozó tömegek hozzák létre. A tömegszervezeteknek — Hazafias Népfrontnak, KISZ-nek. Nőtanácsnak és a többieknek — sajátos feladataik vannak, amelyeket az állami vonal egyedül el sem tudna végezni. A zűrzavarok oka az, hogy néhol nem egyeztetik össze megfelelően a különböző terveket, elképzeléseket. Pedig ez sok nehézséget okoz városon, de még inkább falun. Képzeljük el például, hogy egy kisebb faluban egészségügyi előadássorozatot indít a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Tőle függetlenül ugyanezt teszi a Vöröskereszt, sőt a Nőtanács is. Három tanfolyam — háromfelé oszló hallgatóság! Ha viszont összefog a három szerv, és együtt, egy helyen, közösen szervezi meg az előadássorozatot, föltétlenül nagyobb lesz a siker. A példa durva, de kisebb-nagyobb mértékben ez lesz a következménye az eevmástól elszigetelt munkának. Mit tegyünk a zűrzavar kiküszöbölésére? A tömegszervezetek terjesszék terveiket a tanács művelődési állandó bizottsága, illetőleg a művelődési tanács elé (a művelődési tanács az állandó bizottság kibővített formája). A művelődési tanács felülvizsgálja a terveket, megállapítja, melyek a községben vagy városban megvalósítandó legfontosabb feladatok, egyezteti, összehangolja, ha szükséges, megváltoztatja az elképzeléseket. A városi vagy községi ismehevesen voltunk... :;: az évad első ismeret- terjesztő előadásán az Ady Endre Művelődési Otthonban. Pedig nagyon izgi ías az ősemberrel történő „találkozás”. pr. Bedei Endre gimnáziumi tanár érdekes adatokat mesélt az ősember életéről és művészetéről. Kár, hogy nem tért ki részletesebben azokra a segédtudományokra, amelyek segítik az ősköri leletek feltárását és talán részletesebben be- ! szélhetett volna az altamirai | barnlag vagy más, az ősember művészetét tükröző lelőhely leleteiről. így is érdeklődéssel hallgattuk az _ előadást mind a harmincán. Az előadásnak volt egy ' szépséghibája is, nem érkezett vissza időben „Az ősem bér művészete” című film ezért az ókori lovasnépekről mutattak be egy ismeretterjesztő filmet, ami a maga ne mében érdekes volt, de sajnos nem támasztotta alá az előadás megállapításait. Máskor az ilyen bosszantó technikai hibákat ajánlatos kiküszöbölni. Visszatérve a kevés nézőre, azt is megállapíthatjuk, hogy összetételükben inkább értelmiségiek, kisdiákok vettek részt az előadáson. Azt hisszük, hogy ezen jó szervező munkával lehet és kell is segíteni. A plakát, vagy a sokszorosított meghívó (alig olvasható, gyenge lenyomatokban) nem pótolja az éló agitáció', hangos bemondást, vagy a hírközlés egyéb formáját. Célunk az, hogy mi nél több fizikai dolgozó hallgassa meg ezeket az érdekes, hasznos előadásokat. Jókor szólunk, hiszen ez az évad első előadása volit és bizton reméljük, hogy a következőkben büszkén írhatjuk le: „egy gombostűt sem lehetett leejteni az előadóteremben.” — ht. — retterjesztő tervet aztán a végrehajtó bizottság emeli „törvényerőre”. Sok helyen eddig is így csinálták, nem is akadozott az ismeretterjesztés. Másutt panaszkodtak, „fölülről” várták az összhang „elrendelését”, ahelyett, hogy saját maguk megteremtették volna. E llenőrző munkánkon is van javítanivaló. Az elmúlt években az előadások többségét különböző okok miatt nem ellenőriztük. Az idén elérjük, hogy az előadások 70 százalékát ellenőrizzék. Pontosan megszabjuk, hány előadást kell ellenőriznie a népművelési felügyelőnek, a művelődési ház igazgatójának, a járási és városi TXT titkárok is megkapják megyei központjuktól az „ellenőrzési normát”, és az eddiginél nagyobb részt vállal az ellenőrzésből az ismeretterjesztés megyei gazdája, a Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya. A fokozott ellenőrzés nem bizalmatlanság. A jó munkát elismerni, a hibákat kiküszöbölni csak úgy lehet, ha pontosan tudjuk, mi és hogyan történt megyeszerte e téren. Szorosan az ellenőrzéshez kapcsolódó kérdés: a következő időszakban el akarjuk érni, hogy előadóink többsége a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagja legyen. A Társulat vázlatokkal, előadásanyagokkal látja el tagjait, vitákat, ankéto- kat rendez fontos problémák tisztázására, a szakosztályokon keresztül elősegíti tagjai politikai és szakmai fejlődését, kiadja a Természettudományi Közlönyt és a Való- ság-ot, mindezen felül közvetlenül is ellenőrzi tevékenységüket. A Társulaton kívül működő előadó mindettől elesik, magára hagyatva kénytelen dolgozni. Természetesen a TIT-be csak azokat az előadókat vonjuk be, akik megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek és a marxizmus-leninizmus alapján állva, akarnak dolgozni. Aki ezt nem vállalja, vagy nem tudja vállalni, nem tarthat ismeretterjesztő előadást. IJa ezeket az intézkedése- * két megvalósítjuk, nagymértékben fog fejlődni ismeretterjesztő munkánk. Szabó Ernő megyei ismeretterjesztési főelőadó. ARANY JÁNOS Ködmön Bálint agg tanító (1825—1910) | elbeszélése nyo mán AZ 1825. EV november 29-én Köd- mön István és Varga Zsuzsánna szegény szülőknek Kisújszálláson fiuk született, aki a kereszt- ségben Bálint nevet nyert. A vá- ros központjától távol eső Sá- sastó utca szegényes házában látta meg a napvilágot s nőtt fel a gyermek. Bálint szépen fejlődő eszes fiú volt. A városi fiúiskolát 1831-től szorgalmasan látogatta, kitartóan tanult. Eleven észjárása, alkalmazkodó képessége kiemelik társai közül. 1834-ben, amikor Arany János Kisújszállásra kerül tanítónak, az iskola harmadik osztályában tanul. A fiú jeles előrehaladása arra sarkalja a szülőket, hogy beírassák a négy osztály elvégzése után a latin iskolába. Itt elvégzi a négy osztályt, majd Debrecenben az egyéves tanítói tanfolyamon tanul. Előbb Szoboszlón tanít, — majd haza kerül Kisújszállásra tanítónak. A FIÚISKOLÁBAN a tanítók szobája békés, kedélyes tartózkodási helye lett a preceptorok- nak, ahol sok szó esik Arany Jánosról, aki egy évig 1834 március 19-től 1835 április 2-ig tanít Kisújszálláson. A költő Toldijával 1847-ben megnyeri a Kisfaludy társaság pályadíját, neve egy csapásra közismert lesz és Kisújszálláson Is felújul emlékezete. Agg korában Ködmön Bálint a kaszinó egylet olvasó szobájában Most abból az alkalomból írok, hogy láttam egy gyönyörű szép verset. Annyira teccet, hogy ideírom: Névnapot tart vagy tort,-Nálunk vegyen olcsó bort. Vem bántja soha a bú, Soh’ se lesz majd szomorú”. Apuka nagyon szomorú lett i verstől és olyasmit mon- iott, hogy ha a bor is ilyen ?sz, mint a vers, akkor in- ■ább nem vesz. Pedig nagyon szép vers, az óvodás húgom rtelméhez van méretezve. Dehát az Ijjés Gyula bácsi biztos nem foglalkozik reklámversek írásával. Ja igen, ez az 1-es bolt előtt olvasható. A versről jut eszembe, a kánig Ilon papája ojan verseskönyvet akart venni, amijenből ünnepségeken szavalni lehet, de ojat se égen, se földön nem lehet kapni, csak régit és rosszat. Fzér az Ilon se tud betanulni egy verset l a bekövetkező ünnepségekre. ■ ö is mérges, mer monta, hogy i az anyám tyúkját mégse adhasa elő az iskolaji ünepe- ken. Egyébként amikor legutób a szerkesztőségben jártam, a Zoli bácsi, meg a Dénes bácsi panaszkottak, hogy nem t értik a postát. Ha példáiul ■ vidékről hívják a szerkesztő- i séget, mindig arra a vonalra ■ kapcsolják, amin éppen be- t szélnek. Emiatt sokat bosz- i szánkódnak, hiszen három . vonalon is beszélhetnének, i mér pont azt az egyet kel el■ veni. Még hozzá teték, hogy , azt kívánják a telefonos kis- asszonynak, hogy amikor a vőlegényével beszél, akor szai kítsák őket így félbe. Mos- már zárom sorajimat, mer a- König Ilonái elakarjuk olvas- • ni a Népsportot, válaszoltak-e > már ara a cikre, amelyik bi- : rálja őket. A szerkesztőség ! kezejit csókolja t PENNA ANNA sokat beszélt Arany Jánosról, s ml a fiatal pedagógusok szívesen hallgattuk. Tanítótársai közül Makay Bálint és Szűcs János együtt tanítottak a költővel, tőlük merített I Ok ismerték a poéta tanító működését, a tanítási módszereit, fegyelmező készségét. Bálint bátyánk agg kort ért, 85-ik életévében temettük el 1910 december 15-én. Az ő elbeszélése nyomán foglaltam össze Írásomat. Arany János osztályában a tavaszi félévben, mely márciustól július végéig tartott, nyolcvanöt fiú járt az első osztályba. Mint áldottlelkű szelíd tanítóról emlékezik Ködmön Bálint. Még ha rossz volt is a gyermek, nem durván, hanem szelíden bánt vele. Nem használta a pálcát, kőr- möst. tenyerest sem adott. Ha jóságos szemeivel haragosan nézett s felhúzta homlokát, kedves tanítójuk korholó tekintete előtt meghunyászkodtak a tanulók. Az volt a szokása, ha az írás, olvasás és számolási időn túl jutott, az osztály jelenlétében elbeszélgetett egyik vagy másik növendékével. Szerette, ha a fiúknak megeredt a nyelve. Az osztály legjobb tanulója Szöllősi János eleven eszű fiú volt. Arany büszke volt reá! Ot kérdezte meg sokszor, kikérdezte sorsa, állapota felől. A fiú szülei szegénysorsú eselédemberek voltak Karaháton, közel a városhoz. Éppen ezért szegődtek a közeli tanyára szolgálatba, hogy a fiuk el ne maradjon a tanulástól, innen iskoláztathassák. „No Jancsi! Ml újság nálatok?” - Kérdezi egy Ízben a fiút. — Nagy baj van nálunk Preceptor Ur! Beteg a kedves kutya: a Pityke. A kutyát szeretem Preceptor Ur! Hiszen eszes, hűséges állat. Szokása volt, hogy a tanyáról bekísért a városba, egész az iskoláig. Ide nem eresztettem be, aztán mindég haza szaladt. Gyorslábú volt. Ha vadászat volt a tanya körül és ml kíváncsian szétnéztünk, ő is velünk kémlelt, vigyázott, néztük a sebzett nyúl merre szaladt. Mikor a vadászok tova húzódtak, édesapám kiment vele a sebzett nyúl után. Pityke ló szaglásával hamar rábukkant és ha még volt élet a nyálban, elfogta. Sokszor jóllaktunk a kutya ügyességéből nyúlhús- sal. Most beteg Pityke, sajnálom, engemet nagyobb bánat nem érne. mintha elpusztulna a mi kedves kutyánk”. ARANY JANOS végighallgatta a fiú beszédét, megvigasztalta Jancsit. „Ne félj, nem pusztul el a kutya, ha ezután is gondját viseled”. Elmondott egy más esetet is Ködmön Bálint Arany tanításának köréből Míg a fekete tábla előtt állt a preceptor, írogatta a betűket, számokat, egyik-másik nebuló visszaélt a helyzettel, rendetlenkedett. így Oros István. E fiú előtti pádban ült Szegő János jó magaviseletű fiú, éppen előtte Orosnak. Míg a preceptor a tábla előtt állott, háttal a tanítványok felé, Oros Szegőnek a haját húzogatta és pala vesszővel szurkálta a fejét Már nem tudta türtőztetni magát a bántalmazott fiú, otthon elpanaszkodott anyjának és anyját, aki érzékenylelkü volt, panaszával felháborította. Folyt a tanítás! Egyszer nyílik az ajtó. felűühösödve ront be Szegő- né s ott a tanteremben mondja el panaszát s kéri ültesse el Orost az ő fia háta mögül és példásan büntesse meg Arany János a tanító. Arany János higgadtan beszél, lecsillapítja az anyát, azonnal más helyre ülteti el Orost. Még ezzel nem ért véget a panas2 intézése. Kihívja a bántalmazót és az anyjának fiát a padokból, oda álltja őket az osztály elé, ott kell megkérlelni Orosnak Szegó Jánost. A tanító után mondja a szavakat eképpen: „Kedves Jancsi! Tudom sokszor voltam helytelen, bántottalak, míg a Preceptor Ür a tanításban fáradozott. Bűnösnek érzem magamai s tőled Édesanyád és az osztály előtt bocsánatot kérek. FELEJTSD EL helytelen tettemet! Legyünk ezután jó barátok, úgyis közel lakunk egymáshoz a Dübögő utcában. En ott házatokban többször felkereslek, tanulgassunk együtt”. - Tetszett az anyának Arany intézkedése. Az ítélet meghozta áldásos következményét. Oros Pista szülei is jónak ,látták, hogy az ő vásott fiuk a 1ó magaviseletű fiúval barátkozzék. A két gyermek összeszokott, barátok lettek, Oros Pista a jő tanulótárs mellett szelídült magaviseletében. A két eset példázza, hogy melegszívű tanító volt Arany János! Tanítását ellenőrizte az Iskolai felügyelőtestület. Mindig kedvezően számoltak be Arany János tanításáról, s az iskolák fenntartótesiöietp meg volt elégedve a jő tanítóval. Bari* Szabó Jenő a kisújszállási népiskolai tanító tálya, a színház vezetősége Itt beszélik meg a tennivalókat. Más eszközökkel is bebizonyítják, hogy a színházi szervezők munkája igen fontos politikai jelentőségű munka. A legjobb szervezők értékes jutalmakban részesülnek. A jutalmak között szerepel egy kéthetes külföldi utazás, egy kétszemélyes — kéthetes belföldi utazás, nagyobb pénzjutalom és még néhány kisebb jutalom. Mivel segíti a színház a bérletszervezők munkáját? — A színház vezető művészeiből bérletezési brigádokat állítunk össze. Ezek a brigádok kimennek az egyes üzemekre, üzemrészekbe szolnoki és Szolnok környéki tsz-ekbe. Itt kis műsort adnak, bemutatkoznak, elbeszélgetnek a dolgozókkal. — Érdekességként megtudjuk még azt is, hogy ifjúsági bérletet is bocsát ki a színház a lehető legolcsóbb áron az: ifjúság nevelését célzó da- ! rabokhoz. Ha a színház és az üzemek szervezői teljes lelkese- ! déssel állnak neki fontos po- J litikai munkájuk elvégzéséhez, akkor elérheti sőt túl is sz myalha'tja a színház a tervezett 3 ezres bériőszá mot és ezzel nemcsak a színművészet, hanem a kulturális forradalom ügye is korrtolv rcatát nver
