Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

1959. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI Ml. s Mi ketten egyedül Olasz film. Játssza a szolnoki Vörös Csillag filmszínház 3—9-ig. szeptember Őszi tánctanfolyam indul Szolnokon Az Ady Endre Művelődési Ház őszi tánctanfolyamot in­dít szeptember közepén Szol­nokon. A tanfolyam műsorá­ban a régi és új társastáncok tanítása szerepel. Beiratkozás szeptember 18-án este 8 óra­kor az Ady Endre Művelő­dési Házban. A tanfolyamot Seres Gyula tánctanár vezeti. Mikor utazhatunk a Holdba ? Az Ady Endre Művelődési Ház gazdag programot dol­gozott ki az őszre. Mikor utazhatunk a Holdba? — cím­mel Kiss Jenő gimnáziumi tanár tart előadást szeptem­ber 11-én este 7 órai kezdet­tel a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság klubhelységé­ben. Az előadás keretében A föld első szputnyikja — cí­mű kisérőfilmet vetítik. A színházi bérleirendszer és a szolnoki színház új évadja A tőkés világban a színhá­zi bérletrendszer az anyagi válságokkal küzdő tőkés színházak utolsó szalmaszá­la volt. Ezért a bérletezés kizárólag üzleti célokat szol­gált. Igyekeztek akalmaz- kodni annak a keskeny ré­tegnek az ízléséhez, amely­nek módja volt bérletet vá­sárolni. így nem szóltak, — nem is szólhattak a töme­gekhez. Ma. amikor a színházak állami támogatásban része­sülnek, amikor a munkás- osztály és a parasztság bir­tokába v-‘te az országot, a nagy cél az új közönség ki­alakítása és ízlésének fej­lesztése. nemesítése. Ennek a célnak szolgálatában áll a bérletrendszer, ezért ad­nak komoly kedvezménye­ket, ezért alakítják ki úgy a műsorpolitikát, hogy a vi­dám és nemes veretű ko­moly darabok arányosan szerepeljenek a műsorban. őszintén meg kell monda­nunk, a színházi bérletek gondolata eddig nem volt túlságosan népszerű váro­sunkban és környékén. En­nek számos oka volt. Sokan nem láttak „fantáziát” a bérletben, sokaknak az nem tetszett, hogy nincs biztosí­tott helyük, vagy nem jár­hatnak szombatonként a szín házba Része volt azonban a közömbösségben az egyes vállalati és üzemi színházi szervezőknek. ak;k úgy érez­ték: munkájuk kimerül ab ban, hogy krétával felírják a hirdetőtáblára az előadás helyét és idejét. A Szigligeti Színház új ve­zetése nagyon komolyan, na­gyon lelkiismeretesen sze- -etné felszámolni ebben az évben a bérletrendszer kö­rüli hibákat Dunai József, a színház új szervezője, aki Bécs, Békéscsaba és Eger után került színházunkhoz, az alábbiakat mondotta er­ről: — Ez évben észszerűsítet tűk a közönség igényeinek megfelelőbbé tettük a bérle tét. A közönség igényeinek jobban megfelelő formában egy-egy darabhoz nyolc bér­leti napot jelöltünk ki A bérletben a hétköznapokon kívül két szombati nap és a premier napja is szerepel az eddigi gyakorlattól eltérően. Ezenkívül igen magas száza­lékú kedvezményt biztosítot­tunk a napi jegyárakhoz ké­pest. A kedvezmények közé tartozik még az is, fyogy a multévi saelvénybérletes rendszer érvénybenhagyása melleit rátérünk a napra és a helyre szóló bérletek árusí­tására. Ezt már nagyon so­kan kérték tőlünk olyanok, akik állandóan ugyanazon a napon, ugyanazon a helyen szeretnek ülni az előadáso­kon. Dunai József arról is be­szélt, mit szándékoznak tenni a közönségszervezés megjaví­tása érdekében. Elmondotta, hogy az eddigi leglényege­sebb hiba a színház és az üze­mek közötti nem' túlságosan jó kapcsolat volt. A majd­nem tisz'án pénzügyi jellegű összeköttetés nem volt alkal­mas arra. hogy serkentse — lelkesítse a szervezőket, fon­tos kulturmissziójuk é!lá*á sában. Ezért az SZMT-vel kötött megállapodás alapján megjavítják ezt a kapcsola­tot. -Lehefővé teszik, amit már évek óta ígértek, ti., hogy még a bemutató előtt láthassák a szervezők a dara­bot. Meg szeretnék értetni velük, hogy feladatuk nem adminisztratív, hanem első­sorban nevelő jellegű. Hetedikén összehívják a a szervezőket a színházba — Képviseltetni fogja magát a megyei pártbizottság a me­gyei tanács művelődési ősz­■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininim,, Kedves Jmkedzta 75icdíló! Összhangot, jobb ellenőrzést az ismeretterjesztésben! R övidesen megkezdődnek megyeszerte az ismeret- terjesztő előadások, előadás- sorozatok, tanfolyamok, szak­körök. Az élet napról napra többet kíván, bővülnie kell szakmai tudásunknak, általá­nos műveltségünknek. A jó ismeretterjesztés feltétele az összhang, az ellenőrzés és a szilárd eszmei alap, mindhá­romban van még javítani­való a megyében. Sokszor panaszkodnak nép­művelési felügyelők, művelő­dési ház igazgatók és más kulturmunkások így: — Számtalan szerv rendez ismeretterjesztő előadásokat, az egyik terv keresztezi a másikat, aztán csodálkozunk, ha kevés a hallgató. Miért nem lehet ez kizárólag az ál­lami népművelés feladata? Mi az igazság ebben? Kétségtelenül bizonyosfokú anarchia jelentkezett a múlt évben is az~ ismeretterjesztés­ben. De az állami „monopó­liumot” követelők megfeled­keznek egyről-másról. Arról például, hogy a szocialista kultúrát maguk a dolgozó tömegek hozzák létre. A tö­megszervezeteknek — Haza­fias Népfrontnak, KISZ-nek. Nőtanácsnak és a többieknek — sajátos feladataik vannak, amelyeket az állami vonal egyedül el sem tudna vé­gezni. A zűrzavarok oka az, hogy néhol nem egyez­tetik össze megfelelően a kü­lönböző terveket, elképzelése­ket. Pedig ez sok nehézséget okoz városon, de még inkább falun. Képzeljük el például, hogy egy kisebb faluban egészségügyi előadássorozatot indít a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat. Tőle füg­getlenül ugyanezt teszi a Vöröskereszt, sőt a Nőtanács is. Három tanfolyam — há­romfelé oszló hallgatóság! Ha viszont összefog a három szerv, és együtt, egy helyen, közösen szervezi meg az elő­adássorozatot, föltétlenül na­gyobb lesz a siker. A példa durva, de kisebb-nagyobb mértékben ez lesz a követ­kezménye az eevmástól elszi­getelt munkának. Mit tegyünk a zűrzavar ki­küszöbölésére? A tömegszervezetek ter­jesszék terveiket a tanács művelődési állandó bizottsá­ga, illetőleg a művelődési ta­nács elé (a művelődési tanács az állandó bizottság kibőví­tett formája). A művelődési tanács felülvizsgálja a terve­ket, megállapítja, melyek a községben vagy városban megvalósítandó legfontosabb feladatok, egyezteti, össze­hangolja, ha szükséges, meg­változtatja az elképzeléseket. A városi vagy községi isme­hevesen voltunk... :;: az évad első ismeret- terjesztő előadásán az Ady Endre Művelődési Otthon­ban. Pedig nagyon izgi ías az ősemberrel történő „talál­kozás”. pr. Bedei Endre gim­náziumi tanár érdekes ada­tokat mesélt az ősember éle­téről és művészetéről. Kár, hogy nem tért ki részlete­sebben azokra a segédtudo­mányokra, amelyek segítik az ősköri leletek feltárását és talán részletesebben be- ! szélhetett volna az altamirai | barnlag vagy más, az ősem­ber művészetét tükröző lelő­hely leleteiről. így is érdek­lődéssel hallgattuk az _ elő­adást mind a harmincán. Az előadásnak volt egy ' szépséghibája is, nem érke­zett vissza időben „Az ősem bér művészete” című film ezért az ókori lovasnépekről mutattak be egy ismeretter­jesztő filmet, ami a maga ne mében érdekes volt, de saj­nos nem támasztotta alá az előadás megállapításait. Más­kor az ilyen bosszantó tech­nikai hibákat ajánlatos kikü­szöbölni. Visszatérve a kevés néző­re, azt is megállapíthatjuk, hogy összetételükben inkább értelmiségiek, kisdiákok vet­tek részt az előadáson. Azt hisszük, hogy ezen jó szerve­ző munkával lehet és kell is segíteni. A plakát, vagy a sokszorosított meghívó (alig olvasható, gyenge lenyoma­tokban) nem pótolja az éló agitáció', hangos bemondást, vagy a hírközlés egyéb for­máját. Célunk az, hogy mi nél több fizikai dolgozó hall­gassa meg ezeket az érdekes, hasznos előadásokat. Jókor szólunk, hiszen ez az évad első előadása volit és bizton reméljük, hogy a következők­ben büszkén írhatjuk le: „egy gombostűt sem lehetett leejteni az előadóteremben.” — ht. — retterjesztő tervet aztán a végrehajtó bizottság emeli „törvényerőre”. Sok helyen eddig is így csinálták, nem is akadozott az ismeretterjesz­tés. Másutt panaszkodtak, „fölülről” várták az összhang „elrendelését”, ahelyett, hogy saját maguk megteremtették volna. E llenőrző munkánkon is van javítanivaló. Az elmúlt években az előadások többségét különböző okok miatt nem ellenőriztük. Az idén elérjük, hogy az előadá­sok 70 százalékát ellenőriz­zék. Pontosan megszabjuk, hány előadást kell ellenőriz­nie a népművelési felügyelő­nek, a művelődési ház igaz­gatójának, a járási és városi TXT titkárok is megkapják megyei központjuktól az „el­lenőrzési normát”, és az ed­diginél nagyobb részt vállal az ellenőrzésből az ismeret­terjesztés megyei gazdája, a Megyei Tanács VB Művelő­désügyi Osztálya. A fokozott ellenőrzés nem bizalmatlan­ság. A jó munkát elismerni, a hibákat kiküszöbölni csak úgy lehet, ha pontosan tud­juk, mi és hogyan történt megyeszerte e téren. Szorosan az ellenőrzéshez kapcsolódó kérdés: a követ­kező időszakban el akarjuk érni, hogy előadóink többsége a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tagja legyen. A Társulat vázlatokkal, elő­adásanyagokkal látja el tag­jait, vitákat, ankéto- kat rendez fontos problémák tisztázására, a szakosztályo­kon keresztül elősegíti tagjai politikai és szakmai fejlődé­sét, kiadja a Természettudo­mányi Közlönyt és a Való- ság-ot, mindezen felül köz­vetlenül is ellenőrzi tevé­kenységüket. A Társulaton kívül működő előadó mind­ettől elesik, magára hagyat­va kénytelen dolgozni. Ter­mészetesen a TIT-be csak azokat az előadókat vonjuk be, akik megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek és a marxizmus-leninizmus alapján állva, akarnak dolgoz­ni. Aki ezt nem vállalja, vagy nem tudja vállalni, nem tart­hat ismeretterjesztő előadást. IJa ezeket az intézkedése- * két megvalósítjuk, nagymértékben fog fejlődni ismeretterjesztő munkánk. Szabó Ernő megyei ismeretterjesztési főelőadó. ARANY JÁNOS Ködmön Bálint agg tanító (1825—1910) | elbeszélése nyo mán AZ 1825. EV november 29-én Köd- mön István és Varga Zsuzsánna szegény szülőknek Kisújszállá­son fiuk született, aki a kereszt- ségben Bálint nevet nyert. A vá- ros központjától távol eső Sá- sastó utca szegényes házában látta meg a napvilágot s nőtt fel a gyermek. Bálint szépen fejlődő eszes fiú volt. A városi fiúiskolát 1831-től szorgalmasan látogatta, kitartóan tanult. Eleven észjárása, alkal­mazkodó képessége kiemelik társai közül. 1834-ben, amikor Arany János Kisújszállásra ke­rül tanítónak, az iskola harma­dik osztályában tanul. A fiú je­les előrehaladása arra sarkalja a szülőket, hogy beírassák a négy osztály elvégzése után a latin iskolába. Itt elvégzi a négy osztályt, majd Debrecenben az egyéves tanítói tanfolyamon ta­nul. Előbb Szoboszlón tanít, — majd haza kerül Kisújszállásra tanítónak. A FIÚISKOLÁBAN a tanítók szobája békés, kedélyes tartóz­kodási helye lett a preceptorok- nak, ahol sok szó esik Arany Jánosról, aki egy évig 1834 már­cius 19-től 1835 április 2-ig tanít Kisújszálláson. A költő Toldijá­val 1847-ben megnyeri a Kisfa­ludy társaság pályadíját, neve egy csapásra közismert lesz és Kisújszálláson Is felújul emlé­kezete. Agg korában Ködmön Bálint a kaszinó egylet olvasó szobájában Most abból az alkalomból írok, hogy láttam egy gyö­nyörű szép verset. Annyira teccet, hogy ideírom: Névnapot tart vagy tort,-Nálunk vegyen olcsó bort. Vem bántja soha a bú, Soh’ se lesz majd szomorú”. Apuka nagyon szomorú lett i verstől és olyasmit mon- iott, hogy ha a bor is ilyen ?sz, mint a vers, akkor in- ■ább nem vesz. Pedig nagyon szép vers, az óvodás húgom rtelméhez van méretezve. Dehát az Ijjés Gyula bácsi biztos nem foglalkozik rek­lámversek írásával. Ja igen, ez az 1-es bolt előtt olvas­ható. A versről jut eszembe, a kánig Ilon papája ojan ver­seskönyvet akart venni, ami­jenből ünnepségeken szaval­ni lehet, de ojat se égen, se földön nem lehet kapni, csak régit és rosszat. Fzér az Ilon se tud betanulni egy verset l a bekövetkező ünnepségekre. ■ ö is mérges, mer monta, hogy i az anyám tyúkját mégse ad­hasa elő az iskolaji ünepe- ken. Egyébként amikor legutób a szerkesztőségben jártam, a Zoli bácsi, meg a Dénes bá­csi panaszkottak, hogy nem t értik a postát. Ha példáiul ■ vidékről hívják a szerkesztő- i séget, mindig arra a vonalra ■ kapcsolják, amin éppen be- t szélnek. Emiatt sokat bosz- i szánkódnak, hiszen három . vonalon is beszélhetnének, i mér pont azt az egyet kel el­■ veni. Még hozzá teték, hogy , azt kívánják a telefonos kis­- asszonynak, hogy amikor a vőlegényével beszél, akor sza­i kítsák őket így félbe. Mos- már zárom sorajimat, mer a- König Ilonái elakarjuk olvas- • ni a Népsportot, válaszoltak-e > már ara a cikre, amelyik bi- : rálja őket. A szerkesztőség ! kezejit csókolja t PENNA ANNA sokat beszélt Arany Jánosról, s ml a fiatal pedagógusok szívesen hallgattuk. Tanítótársai közül Makay Bálint és Szűcs János együtt tanítottak a költővel, tő­lük merített I Ok ismerték a poéta tanító működését, a taní­tási módszereit, fegyelmező kész­ségét. Bálint bátyánk agg kort ért, 85-ik életévében temettük el 1910 december 15-én. Az ő elbe­szélése nyomán foglaltam össze Írásomat. Arany János osztályában a ta­vaszi félévben, mely márciustól július végéig tartott, nyolcvanöt fiú járt az első osztályba. Mint áldottlelkű szelíd tanítóról emlé­kezik Ködmön Bálint. Még ha rossz volt is a gyermek, nem durván, hanem szelíden bánt ve­le. Nem használta a pálcát, kőr- möst. tenyerest sem adott. Ha jóságos szemeivel haragosan né­zett s felhúzta homlokát, kedves tanítójuk korholó tekintete előtt meghunyászkodtak a tanulók. Az volt a szokása, ha az írás, olva­sás és számolási időn túl jutott, az osztály jelenlétében elbeszél­getett egyik vagy másik növen­dékével. Szerette, ha a fiúknak megeredt a nyelve. Az osztály legjobb tanulója Szöllősi János eleven eszű fiú volt. Arany büszke volt reá! Ot kérdezte meg sokszor, kikérdezte sorsa, állapota felől. A fiú szülei sze­génysorsú eselédemberek voltak Karaháton, közel a városhoz. Éppen ezért szegődtek a közeli tanyára szolgálatba, hogy a fiuk el ne maradjon a tanulás­tól, innen iskoláztathassák. „No Jancsi! Ml újság nálatok?” - Kérdezi egy Ízben a fiút. — Nagy baj van nálunk Preceptor Ur! Beteg a kedves kutya: a Pityke. A kutyát szeretem Pre­ceptor Ur! Hiszen eszes, hűsé­ges állat. Szokása volt, hogy a tanyáról bekísért a városba, egész az iskoláig. Ide nem eresztettem be, aztán mindég haza szaladt. Gyorslábú volt. Ha vadászat volt a tanya körül és ml kíváncsian szétnéztünk, ő is velünk kémlelt, vigyázott, néztük a sebzett nyúl merre szaladt. Mikor a vadászok tova húzódtak, édesapám kiment ve­le a sebzett nyúl után. Pityke ló szaglásával hamar rábuk­kant és ha még volt élet a nyál­ban, elfogta. Sokszor jóllaktunk a kutya ügyességéből nyúlhús- sal. Most beteg Pityke, sajná­lom, engemet nagyobb bánat nem érne. mintha elpusztulna a mi kedves kutyánk”. ARANY JANOS végighallgatta a fiú beszédét, megvigasztalta Jancsit. „Ne félj, nem pusztul el a kutya, ha ezután is gond­ját viseled”. Elmondott egy más esetet is Ködmön Bálint Arany tanításának köréből Míg a fe­kete tábla előtt állt a preceptor, írogatta a betűket, számokat, egyik-másik nebuló visszaélt a helyzettel, rendetlenkedett. így Oros István. E fiú előtti pádban ült Szegő János jó magaviseletű fiú, éppen előtte Orosnak. Míg a preceptor a tábla előtt állott, háttal a tanítványok felé, Oros Szegőnek a haját húzogatta és pala vesszővel szurkálta a fejét Már nem tudta türtőztetni ma­gát a bántalmazott fiú, otthon elpanaszkodott anyjának és anyját, aki érzékenylelkü volt, panaszával felháborította. Folyt a tanítás! Egyszer nyílik az aj­tó. felűühösödve ront be Szegő- né s ott a tanteremben mondja el panaszát s kéri ültesse el Orost az ő fia háta mögül és példásan büntesse meg Arany János a tanító. Arany János higgadtan beszél, lecsillapítja az anyát, azonnal más helyre ülteti el Orost. Még ezzel nem ért véget a panas2 intézése. Kihívja a bántalmazót és az anyjának fiát a padokból, oda álltja őket az osztály elé, ott kell megkérlelni Orosnak Szegó Jánost. A tanító után mondja a szavakat eképpen: „Kedves Jan­csi! Tudom sokszor voltam hely­telen, bántottalak, míg a Pre­ceptor Ür a tanításban fárado­zott. Bűnösnek érzem magamai s tőled Édesanyád és az osztály előtt bocsánatot kérek. FELEJTSD EL helytelen tette­met! Legyünk ezután jó bará­tok, úgyis közel lakunk egy­máshoz a Dübögő utcában. En ott házatokban többször felke­reslek, tanulgassunk együtt”. - Tetszett az anyának Arany in­tézkedése. Az ítélet meghozta áldásos következményét. Oros Pista szülei is jónak ,látták, hogy az ő vásott fiuk a 1ó ma­gaviseletű fiúval barátkozzék. A két gyermek összeszokott, ba­rátok lettek, Oros Pista a jő ta­nulótárs mellett szelídült maga­viseletében. A két eset példázza, hogy me­legszívű tanító volt Arany Já­nos! Tanítását ellenőrizte az Iskolai felügyelőtestület. Mindig kedvezően számoltak be Arany János tanításáról, s az iskolák fenntartótesiöietp meg volt elé­gedve a jő tanítóval. Bari* Szabó Jenő a kisújszállási népiskolai tanító tálya, a színház vezetősége Itt beszélik meg a tennivaló­kat. Más eszközökkel is bebi­zonyítják, hogy a színházi szervezők munkája igen fon­tos politikai jelentőségű mun­ka. A legjobb szervezők ér­tékes jutalmakban részesül­nek. A jutalmak között sze­repel egy kéthetes külföldi utazás, egy kétszemélyes — kéthetes belföldi utazás, na­gyobb pénzjutalom és még néhány kisebb jutalom. Mivel segíti a színház a bérletszervezők munkáját? — A színház vezető művé­szeiből bérletezési brigádo­kat állítunk össze. Ezek a bri­gádok kimennek az egyes üzemekre, üzemrészekbe szolnoki és Szolnok környé­ki tsz-ekbe. Itt kis műsort adnak, bemutatkoznak, elbe­szélgetnek a dolgozókkal. — Érdekességként megtudjuk még azt is, hogy ifjúsági bér­letet is bocsát ki a színház a lehető legolcsóbb áron az: ifjúság nevelését célzó da- ! rabokhoz. Ha a színház és az üze­mek szervezői teljes lelkese- ! déssel állnak neki fontos po- J litikai munkájuk elvégzésé­hez, akkor elérheti sőt túl is sz myalha'tja a színház a tervezett 3 ezres bériőszá mot és ezzel nemcsak a szín­művészet, hanem a kulturá­lis forradalom ügye is ko­rrtolv rcatát nver

Next

/
Oldalképek
Tartalom