Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

1959. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a pártkongresszus képviseleti rendjéről és napirendjéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott a párttagság kongresszusi képviseletéről. Eszerint a kongresszuson minden 600 párttagot egy szavazati joggal, minden 600 tagjelöltet egy tanácskozási1 joggal rendel­kező küldött képvisel. A Központi Bizott­ság határozata kimondja, hogy a küldöt­teket éppúgy, mint a vezetőségek tagjait, minden fokon titkosan kell megválasz­tani. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a következő napirendi javaslatot ter­jeszti a november 30-ra összehívott kong­resszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgaz­dasági terv elkészítéséhez. 3. A párt Szervezeti Szabályzajának módosítása. 4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. 5. A Fellebbviíeli Bizottság jelentése. 6. A Központi Bizottság és a Köz­ponti Revíziós Bizottság megválasztása. Az első napirendi pont előadója Ká­dár János elvtárs, a második napirendi pont előadója Fock Jenő elvtárs, a harma­dik napirendi pont előadója Marosán György elvtárs, a negyedik napirendi pont előadója Fodor Gyula elvtárs. Korszerűsítik a Járműjavítót A szolnoki Járműjavító 1959. évre közel 20 millió fo­rintot irányzott elő műszaki fejlesztésre. Az üzem beren­dezése és gépparkja — bár a felszabadulás óta nagyban korszerűsödött — magán hordja a kapitalista állami üzem maradványait. A mű­szaki fejlesztés és újítások eredménye alapján javító­üzemek viszonylatában előre Lépett a vállalat. Ma már a régi „Vulkán” esztergapadok legtöbbje helyett modem fél­automata és revolver-padok könnyítik a munkát.- A kézi­erőt és megmunkálást majd­nem teljesen a gépi munka váltja fel. A most épülő hidromatikus alkatrész mosó felváltja az ammóniát» fürdőt, ami igen ártalmas volt a dolgozó egész­ségére. Befejezés előtt áll az ultraszónikus repedés-vizsgá­ló állomás épülete is, mely­hez a szükséges műszereket mintegy 100 ezer forintért vá­sárolták. Az új repedés-vizsgálónak nagy jelentősége van az üzemben. A vasúti járművek keréktengelyeit egy évszáza­da a veszélyes keresztmet­szetnél úgy vizsgálták meg, hogy bizonyos időszakokban hidraulikus úton lesajtolták a kerekeket. Ezután a ten­gelyt esztergapadon csiszolás után nagyítóval vizsgálták. Ez a módszer igen Költséges és megbízhatatlan volt. Most az új módszer szerint — amit a műszaki fejlesztés biz­tosított az üzem számára — a sok munkát igénylő folya­mat elmarad és pontos gépi vizsgálat állapítja meg a ten­gelyen előforduló repedése­ket Ez évben beütemezett 22 félautomata esztergagép több mint fele máris termel az üzemben. Megérkezett a 10 új fúrógép is. A faanyag-feldol­gozást 5 modem faipari szer­számgép segíti elő. Ami a legfontosabb a vállalatnál — a fizikai erő kímélésére — 28 pneumatikus szerszámot (sze- gec selőkal apács, fúrógép, csi­szoló) is szereztek be. A műszaki intézkedési terv azt is célul tűzte, hogy a sze­gecsek melegítésénél kikü­szöböli a kovácsszenes nyílt tüzes melegítést, mert ez igen ártalmas az egészségre. Ez évben már 6 villamos szegecs melegítő ritkítja a széngázt. • Az újításokat is figyelembe vették a tervezésnél. A mű­szín-terv egy jelentős részét, mintegy 237 ezer forint ér­tékben újításból irányozták elő. Ezidáig 148 ezer forintot valósítottak meg, ami a ter­vezet 62 százalékának felel meg. A műszaki intézkedések megvalósítására minden fel­tétel biztosítva van az üzem­ben. Az újítási hónap tovább növeli a korszerűbb terme­lést. A műszaki fejlesztési terv 100 százalékos megvaló­sítása az elkövetkező évben már 1 millió 100 ezer forint megtakarítást biztosít a vál­lalat dolgozóinak a könnyebb munkavégzés mellett. ab Három esztendő munkájának értékelése A SZOCIALISTA TÁRSADALMI REND GYŐZELMÉÉRT Kunszentmártoniban a köz­ségi pártalapszervezet tagjai vezetőség-újjáválasztó tag­gyűlésen tették mérlegre az alapszervezet három eszten­dős munkáját. Ez alatt az idő alatt sok feladatot ered­ményesen oldott meg a párt­tagság, de követtek el hibá­kat is, amelyeket most kom­munista őszinteséggel hoztak felszínre. Bírálat hangzott el a pártoktatásiban mutatkozó lazaságok, mulasztások miatt, s egyben a kívánság is, hogy az újjáválasztott pártvezető­ség fokozottabban gondoljon a párttagság politikai képzé­sére. Van mit tenni a tá'ggyű- lések látogatottságának és színvonalának emeléséért is. Az eddig végzett munka ér­tékelése, a jövő tennivalói­nak megvitatása után került sor a vezetőség újjáválasztá- sára. Az új pártvezetőség felé Kómár András elvtárs tol­mácsolta a tagság kívánságát, hogy még eredményesebben munkálkodjon az alapszerve, zet erősítésén, a pártfegye­lem szilárdításáért, a tagság politikai neveléséért. Kiss Boldizsár Kunszentmárton Az egész ország életére, fejlődésére kiható politikai esemény előtt állunk, a kö­zeljövőben ül össze a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A központi Bizottság nyilvánosságra hoz­ta a kongresszus munkájának alapját képező irányelvek ok­mányait. Ezáltal dolgozóink előtt főbb vonalaiban máris ismertté vált, mivel foglal­kozik a párt legmagasabb fó­ruma. Az irányelvekből minde­nekelőtt az növeli a pártta­gok önbizalmát, hogy a Köz­ponti Bizottság az ellenforra­dalom óta folytatott politika szentesítését, a szocialista építő munka gyorsítását kéri a kongresszustól, s bizonyára nem hiába, hiszen ország-vi­lág elismeri a politikai hely­zet konszolidálásában, a gaz­dasági élet fellendítésében ki­fejtett munka vitathatatlan sikereit. Jó úton járunk te­hát, emelt fővel állhat a párt vezető testületé a küldöttek, az ország szine előtt. Az ellenforradalom óta el­telt időben a párt egységes, határozott volt, sosem tett politikai engedményeket min­den cselekedetében hű ma­radt a marxi-lenini eszmék­hez. Ezzel kivívta a tömegek megbecsülését és aktív támo­gatását. Az ő segítségükre, al­kotó munkájukra számítva jelölte meg a Központi Bi­zottság irányelveiben a kö­vetkező évek alapvető fel­adatait, országunk fejlődésé­nek lelkesítő távlatait is. Az ország ipari termelésének — 1958-hoz viszonyítva — 1965 végére legalább 65—7(j száza­lékkal, a mezőgazdaság ho­zamának az 1954—58-as évek átlagához képest 30—32 szá­zalékkal kell növekedni. He­lyes gazdálkodással mintegy másfélszeresére emeljük a nemzeti jövedelmet, az egy főre eső reáljövedelmet leg­alább 26—29, a lakosság fo­gyasztási alapját meg 40—50 százalékkal növeljük. Meg­teremtjük a szükséges felté­teleket ahhoz, hogy a dolgo­zó parasztokkal egyetértve be­fejezzük a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Meny­nyi merész, de reális célkitű­zés! Olyanok, melyek a nép anyagi és kultúrális színvo­nalának emelését, a néphata­lom további virágzását biz­tosítják, — melyekért érde­mes erőnket megfeszíteni, tu­dásunk javát adni. Nagy célunk; a szocializ­mus alapjainak teljes leraká­sának kitűzése megfelelő elő­készületek, a fejlődés’ vi­szonylag magas — nem is könnyen elérhető fokát kí­vánja meg. Éppen ezért ér­demes visszatekinteni a meg­tett útra, elemezni sikereink okát, levonni a megfelelő tanulságokat, hiszen a Ma­gyar Kommunista Pártot és a Magyar Dolgozók Pártját elődjének valló Magyar Szo­cialista Munkáspárt is tapasz­talatokban gazdag utat tett meg a dolgozók jóléte, ha­talmának biztosításáért foly­tatott harcban. A többévtizedes küzdelem jónéhány állomása. — Így az 1956-os ellenforradalmi Idő­szak is — azt bizonyította, hogy cáfolhatatlan az a le­nini tanítás, mely szerint a tömegekkel eggyéforrott marxista párt vezető és irányító szerepe nélkül lehetetlen a néphatatom, Szőke János, a tsz-szervező Különös ember. Ha ránézel, 45 éves­nek gondolod, de egy 25 éves fiatalember lendületével dolgozik. Egyébként 38 éves, körzeti szerelő a Cibakházi Gépállomáson, Szőke Jánosnak hívják. Jó pár hete tsz-szervező. Milyen sziirk.3, hétköznapi szó. Sokak számára ta­lán csak egy nagy szavakat hangoztató, a tanyák, házak nyugalmát felborító embert jelent, aki jár, egyre csak jár a gazdák nyakára. Nem, ez nagyon felületes megállapítás lenne. Ha szabad ezt a kifejezést használ­nunk: Szőke János igazi agitátor. Nem hajtja unos untalan a maga mondókáját, inkább csak kérdez, meg a hozzá intézett, gyakran elég fogas kérdésekre vá’aszol. Bár 6 maga — foglalkozását tekintve — gépész ember, de alaposan ismeri mind az egyéni, mind pedig a szövetkezeti gaz­dák életét, eredményeiket; a kétféle mó­don végzett munka különbségét, s tsz-ékre vonatkozó összes rendeleteket. Nem üres szavakkal, tényekkel érvvel. Végtelen tü­relemmel hinti szerte a meggyőzés mag- vát, s munltája nyomán egyre többen dobják el az évszázados, megszokott és jónak tartott gazdálkodási formát és vá­lasztják az újat, amit csak hallomásból, vagy csak igen felületesen ismernek. Hogy miért? Mert azt ma már min­denki beismeri, hogy a traktor sokkal jobb, több s így olcsóbb munkát végez, mint a lófogat, hogy kombájnnal jobban halad a cséplés, hogy az öregségi nyugdíj és az ingyenes orvosi kezelés jó dolog, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítése. Ezért követ el mindent a burzsoá­zia, ■— ahol módjában áll a párt betiltásával, rendőrter­rorral, a párt sorainak bom- lasztási kísérletével, a töme­gek félrevezetésével és min­den lehető módon való táma­dással, hogy gyengítse a párt befolyását. Ezért kell nekünk féltő gonddal őrizni és erősí­teni a pártot, ápolni a töme­gekhez fűződő kapcsolatát, biztosítani egységét és veze­tő szerepét. Az MSZMP taglétszámát te­kintve lényegesen kisebb, mint az MDP volt, — tömeg­befolyása, ereje mégis vitatha­tatlanul nagy. Mivel magya­rázható ez? — Mindenekelőtt a mostani, határozott, meg­rázkódtatásoktól mentes po­litikával. A népgazdaság irá- _ nyitásának megjavítására ho­♦ zott párthatározatok hasznos­♦ nak bizonyultak. .Növekedett l a vállalatok önállósága, ja- 1 vult a bér- és normarendszer, I bevezették a nyereségrószese- J dést, fejlődött az üzemi de­mokrácia, bővült a szakszer­vezetek jogköre, a beadási kötelezettségről áttértünk a szerződéses termeltetés és sza­bad felvásárlás rendszerére, védelmeztük és fejlesztettük a termelőszövetkezeti moz­galmat. Jónéhány ilyen fon­tos határozat következtében javult a dolgozók iparcikkel és mezőgazdasági termékkel való ellátása, emelkedett jö­vedelme. A helyes politika mellett a párt erejét növeli az is, hogy megszabadult a karri­erista elemektől, soraiban — sokkal inkább, mint az előző években — olyan emberek tömörültek, akik azonos el­veket vallanak, akik önként készek áldozatvállalóan küz­deni a közösség ügyéért. A karrierista elemektől való megszabadulás mellett biztató az is, hogy a párttagság mintegy 60 százaléka eredeti foglalkozás szerint munkás, örvendetes jelenség az is, hogy féltő gonddal vigyáznak a párt tisztaságára, óvják a nem odavaló, karrierista, — vagy revizionista elemektől. Persze — s ezt hangsúlyoz­za a Központi Bizottság irányelve — a volt párttagok s jelenleg pártonkívüliek kö­zött tömegével vannak olya­nok. akik jóhiszeműek. együttérzők a párttal, de esz­meileg nem nagyon szilárdak, — ezért távolmaradásuk c=ak erősíti a pártot. A szocializ­mus építésébe való bevoná­suk. rokonszenvük és munká­juk értékelése azonban fon­tos a párt számára. A pártnak a társadalmi és a politikai életben kivívott ve­zető szerepe, a nép sorsáért ráháruló felelősség mégin- kább szükségessé teszi, hogy megtartsak a pártéiet lenini normáit, revizionizmust tartják, rámu­tatva, hogy a revizionizmus törvényszerűen osztály-árulás­hoz, hazaáruláshoz vezet. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt is megmutatták hogy a dogmatizmus, a szektásság is súlyos károkat okoz, ezért fel kell venni a sikereink nyomán helyenként isméi je­lentkező elbizakodottság, a politikai munka lekicsinylé­se elleni harcot is. Munkánk akkor lesz eredményes, ha a tömegszervezetek közremű­ködésével nap mint nap erő­feszítéseket teszünk a töme­gek megnyeréséért, a prole­tárdiktatúra szilárdításáért. Csakis így válhatunk méltó tagjává a szocialista orszá gok népes táborának« A kongresszus egyik fon­tos napirendi pontját képe­zik a gazdasági építő- munka kérdései Az ipari termelés 1965-re való 60—70 százalékos növe­lése, az áramtermelés közel 4 millió kW órával való foko­zása, a nyersvastermelésnek a mostani évi 24 millió ton­náról 27—29 millió tonoara való emelése, a gépipar ter­melésének 80—90 százalékkal való bővítése, s így sorolhat­nánk tovább az irányelvek főbb mutatóit — a népjólét emelésének kétségkívüli nö­veléséhez járul hozzá. A mennyiségnövekedéssel együtt bővül a választék, javul a termékek minősége iS; Az ipar fejlődése jótékony hatással lesz a mezőgazd jsá- gi termelés alakulására is. A műtrágyafelhasználást a je­lenleginek mintegy három­szorosára, traktorállomá­nyunkat mintegy két és fél­szeresére növeljük; nagy gon­dot fordítunk az öntözés, a talajjavítás, a nemesített ve­tőmagok széleskörű alkalma­zására. E néhány főbb célki­tűzésből is lemérhető; pár­tunk szívén viseli a dolgo­zó parasztok munkájának könnyítését, eredményeinek javítását, emberi életének megteremtését. Mindezek érdekében előre­látóan kell gazdálkodni a népgazdaság javaival, az ed­diginél nagyobb ütemű ter­melő jellegű beruházásokat eszközölni. A Köziponti Bi­zottság Irányelvei ezért há­ny óznak elő az ötéves terv idejére beruh^záeofcra 170—175 milliárd forintot, másfélszer annyit, mint 1955- 60-ban. A dolgozókról való grfndos- kodás jegyében kerül sor a következő években a bérek emelésével, árleszállítással a nagycsaládos dolgozók és a munkából kiöregedettek anya­gi helyzetének javításával stb. a reáljövedelmek 26—29 százalékkal való növelésére. A vezetés színvonalának ja­vításával, a szocialista mun­kaverseny szervezésével, be­csületes munkavégzéssel e cé­lok megvalósítását segíteni mindnyájunk kötelessége. Eszmei és kultúrális mun­kánk legfőbb célja Is szerepel a Központi Bizottság irány­elvei között, amit -öviden így jellemezhetnénk: munkál­kodjunk azért, hogy dolgozó népünk egésze szocialista módon éljen és gondolkozzék, számoljuk fel a kapitalista szemlélet ma még fellelhető maradványait. Általános figyelemre méltó iskolareformot is találunk az irányelvekben; a középisko­lákat úgy alakítják át, hogy a fiatalok az általános művelt­ség megszerzése mellett egy- egy szakmát is megszerezze ­nek. Az ilyen elgondolások azon alapulnak, hogy köze­lebb szeretnék hozni az éle­tet, jobban megismertetni a tanulókkal, elérni, ^ogv vi­lágnézetileg tisztán látó. jó szakemberek legyenek belő­lük. Az irodalom, művészet elemzése, az ezekkel kapcso­latos szervek és intézmények feladatának meghatározása után az irányelvek kimond- iák: pártszervezeteink tekint­sék mindennapi munkájuk szerves részének a kulturális munka segítését, irányítását.. Feladataink tehát sokrétűek és igen nagyok. Megoldásuk megköveteli, hogy a munkás- osztály vezetésével, a párt 'rányításéval összefogjunk or­szágunkban minden haladó erőt, használjuk ki a kedve­ző nemzetközi helyzetet, él­jünk a szocialista táborba való tartozásból származó előnyökkel, s feleljünk meg annak a várakozásnak, ami a világ haladó közvéleménye részéről a pártkongresszus és az azt követő idők munkája iránt irányul Miért van hát akikor szükség szerve- 1 z8kre> agitátorokra? Azért, mert bár el- ] ismerik a kollektív gazdálkodás előnyét, J de nehéz legyőzni a megszokást, az „én \ földem”-hez való ösztönös raga zkodást, j az „apám, nagyapám is így csinálta, nekem < is jó" elvét. < — Nem rábeszélni igyekszem az em- < beteket, hanem inkább segítek nekik, hogy J maguk ismerjék fel a mezőgazdaság át- J szervezésének szükségességét —- mon- ! dotta Szőke elvtárs. J Számára nem csak addig fontos egy- j egy ember, amíg alá nem írta a belépési | nyilatokzatot, hiszen ezzel még csak az < első lépést tette meg. Utána még ezernyi J kérdés marad bennük, mindre válaszolni J kell — Szőke elvtárs — szólítják meg ! nemegyszer az utcán — kérdezni szeret- 3 nék valamit, mikor ér rá? 3 — Estére elmegyek. Jó lesz? Vagy a lakásán keresik fel: ‘— Hogy j is lesz az a földjáradék? Hány év után jár ! a nyugdíj? Mi lesz az öregekkel? — röp- • pennek fel a kérdések, s ő magyaráz újra < és újra türelemmel. < Szőke János és a többi szervező nevét J nem jegyzi fel a történelem, pár év múlva J még talán az a harmireegynéhány módos 1 szövetkezeti gazda is elfelejti, akik az 5 { meggyőző szavai nyomán választották az < új utat. Mi nem feledjük el. Szervező j munkája — bár csepp a tengerben —. de < nem haszontalan, e= pm =a < erősítsük a demokratikus centralizmust, bátorítsuk a demagógiától mentes vita­szellemet, az útmutató bírá­latot, érvényesítsük a kol­lektív vezetés elvét. S ami a legfőbb: biztosítsuk a párt eszmei, politikai és szerve­zeti egységét mely nemcsak a pártélet egészséges fejlődésé­nek. hanem a szocializmus felépítésének is alapkérdése. Mivel ennek eléréséhez első­sorban eszmei és politikai egységre van szükség — enél- kül nem beszélhetünk a párt egységéről — a Központi Bi­zottság irányelvei nagy fi­gyelmet szentelnek a marxiz- mus-leninizmushoz való esz­mei hűségre, a dogmatikus és revizionista irányzatok le­küzdAsárA Ffí vrazAIv iaIt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom