Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

i;,959. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aki bírja, marja Furcsa históriák történtek Cibakháza határában. Még tavasszal kezdődtek azzal, hogy a tiszaföldvári Arany­kalász Tsz bevetett 23 hold cibaki területet. Nem nagy dolog. Ilyesmi előfordulhat, mert a földre nincs ráírva, kié, meg aztán azon a részen elég kacskaringós a két köz­ség határa. Megtörtént, hát megtörtént. A magot kiszed­ni nem lehet, meg felesleges is lenne. Az Aranykalász kor­rigálta a hibát, adott ugyan­olyan darab, hasonló minő­ségű földet helyette azzal, hogy majd ősszel, a betaka­rítás után visszacserélik. A cibaki Haladás Tsz be is vetette ezt a területet, jó­részt kukoricával. — De volt. itt kukoricája, meg búzája a cibaki Vörös Csillag Tsz-nek is. Minden rendeződött tehát = látszólag. Egyszer azon­ban a cibaki Vörös Csillag arról értesült, hogy az ö föld­jéről a földvári Szabad Nép három hold búzát learatott. El is vitték a termést. Mind­járt szóltak nekik, meg is ígérték, hogy majd rendezik, de máig sem tettek semmit. Ezen felbuzdulva, a földvári Aranykalász is akcióba lépett és szintén a Vörös Csillag kukoricájából öt holdat besi- lózcrtt. Természetesen saját magának. Ám ez még mind nem elég. Most meg a cibaki Ha­ladás tagjait érte bosszúság, mert az általuk bevetett és megmunkált kukoricából ki­lenc és fél holdat megint le­tört az Aranykalász. — Tévedtünk, elnéztük a határokat — ismerték be készségesen és meg is Ígér­ték, majd eligazítjuk. Már az is különös, hogy le­het háromszor egymásután a cibakiak rovására tévedni. Még meglepőbb azonban, hogy a többszöri ígéret elle­nére sem tettek semmit, hogy a cibakiakra olyannyira hát­rányos „tévedéseiket” jóvá- tegyék. A földvári Aranyka­lász vezetősége kijelölt ugyan egy hasonló tábla kukoricát, de a tagság úgy vélekedett, hogy abban a cibakiak egy kapavágást sem tettek, ho­gyan is engedhetnék át ne­kik? Nem is engedték még csak közelében sem a ciba- kiakat, maguk fogták hozzá letörni. Furcsa históriák. Nem? “ úgy véljük, Tiszaföldvár ve­zetői, a pártszervezet és a ta­nács az eddigi langyos vé­leménynyilvánítás helyett ki­csit határozottabban is intéz­kedhetnék. Két nagyüzemi gazdaság között nem lehet az „Aki bírja, marja” elvet érvényesíteni. Tévedésből ha az egyik tsz elveszi a másik tulajdonát, miután a tévedés kiderül, haladéktalanul kö­teles azt visszaadni. patkós “■ Paradicsompap­rika és hagyma küllőidnek Az idei bőséges zöldség és gyümölcstermésből, a belföl­di szükséglet kielégítése mel­lett tetemes mennyiséget ex­port minőségben értékesítet­tünk, A Szövetkezetek Szol­nok megyei Értékesítő Köz­pontja csak szilvából 200 va­gonnal szállított külföldre a szilvatermelő tájkörzetekből. Nemrég kezdődött a para­dicsompaprika szállítása. — Jászfényszaruból eddig már 38 gurulóvagon paprikát küldtünk az NSZK piacaira. A jövő hét közepére várható az exportra termelt alma szállítása. Fegyvernek két ter­melőszövetkezetéből mintegy 10 vagonnal küldenek kül­földre az ízes gyümölcsből. Az idén jelentkezik először megyénk a külföldi piacon vöröshagymával. A kisújszál­lási termelők makói hagymá­jából az eddigi rendelések szerint 5 vagonnal szállíta­nak a környező államokba* CÉLKITŰZÉSEINK a baromfitenyésztés fejlesztésére Magas Láscio ei/vtárs, a megyei tanács VB íöá 11a{te­nyésztője, az Országos Mező- gazdasági Kiállításon „A Szol­nok megyei termelőszövetke­zetek baromi i tényé sz lésének fejlesztése terén szerzett ta­pasztalatok’’ címmel előadást tartott. Rövidítve közöljük beszámolóját, 60 000 befesti 179 650 A megyei pánt VB támoga­tásával 1957 őszéin széleskörű akciót kezdtünk. 1958 tava­szán ' ugrásszerűen növeke­dett a tsz-ek közös baromfi- ál lománya. A megszabott 60 ezer naposcsibével szemben a tsz-ek az elmúlt év tava­szán 179 650-et vásároltak. Eh­hez jött még 5 ezer előnevelt jéree, 2 ezer tenyéezjérce, 8 Eredménnyel zárait az újítási hónap Augusztusban a szolnoki Járműjavító dolgozói újítási hónappal segítették a terme­lékenység emelését, a mun­IVem pihennek* míg termény less hint a földeken A kisújszállási Kini­zsi Tsz kommunistái úgy ha­tároztak a legutóbbi taggyű­lésen, hogy az őszi munkákat versenyben végzik eL Nem­csak maguk között versenge­nék, hanem a város többi ter­melőszövetkezetét is vetélke­désre szólították. A kihívás pontjai egytől egyig az őszi munkák gyors és minőségi el­végzésére vonatkoznak. Rizs­aratás, cséplés, kukorica be­takarítás, cukorrépa szedés, őszi mélyszántás, búza-, árpa­vetés és nwiden más munká­nak megjelölték a határide­jét* A versenypofntok alapján gondoskodnak az állatok szá­mára szükséges szálas- és szemestakarmányról. Október 20-ig mindent beteremtenek, mégrneg az állatok elhelyezé­se szerint raktározzák* Persze, a gondoskodást nem most kezdik, de vala­hogy úgy érzik, hogy a végső elrendezéseknél is nagyon meg kell fogni a dolog végét. Takarmányuk már most is annyi van, amennyi még eb­ben a szövetkezetben sose vc’t, ezernégyszáz köbméter csak a siló. Egy pont szere­pei még a versenyfelhívás­ban, a munkaegység felhasz­nálással való gazdálkodás, amdy szerint nagyon ragasz­kodnak a tervezett mennyi­séghez. Rövid, néhány soros a versenykihívás, különösebb külsőségek nélküL A sorok mögött azonban emberek, párttagok és pártonkívüliek Három évre előre terveznek az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban a kötelező keretszámok mellett három évre előre megadják, hogy történetesen 1960-ban, 1961-ben, 1962-ben az illető állami mezőgazdasági szek­tornak hány millió, hány százezer forint értékű árút kell termelnie. Szerdán az országoshírű Héki Állami Gazdaságban tanácskoztak a Rizstermelő Állami Gazda­ságok Szolnoki Igazgatósá­sához tartozó egységek veze­tői. A hároméves rögzített gazdálkodási terven kívül az állattenyésztés helyzetét is tárgyalták. Ma ugyanezekről az állami gazdaságok párttitkárai is tanácskoznak egységes elhatározása, győz- niakarása van. Mindent idő­ben* jó minőségű munkával végeznek el, hogy amit eddig megtermeltek, abból cseppnyi se menjen kárba. Az elhatá­rozás akkor született, amikor a városi pártbizottság zászlót tűzött ki elismerésül annak a tsz-nek, ahol leghamarabb és leggondosabban végeznek az őszi betakarítással* A Kinizsi Tsz tagjai mun­kába lendültek a zászlóért, azt azonban mégis csak szimbólumnak, az elismerés kifejezőjének tartják. A cél az emberek értelméhez szól­ni, hogy ne lohadjon a mun­ka heve, ne csituljom a mun­ka zaja, míg termény lesz kint a földeken, míg nem mondhatják, hogy felkészül­tek jól a télre, az á.latok át- teleltetése sem teg gondot okozni. A munkával ed<Lg sem té­továztak, a szövetkezeti gaz­dák. A napokban az utolsó zsákkal is földbe kerül az őszi árpa és az őszi keveré­kek vetésre szánt magja. A talaj nagyrészét a kukorica­földek kivételével — rendez­ték vetési alá, a Sallai Tsz- ben hozzákezdtek a búza-ve­téshez is. A Kinizsi Tsz párttag­jai megjelölik a határidőket, mat mikorra végeznek el. Nem lennénk tárgyilagosak, ha azt gondolnánk, hogy nem lehet vagy nem lesz némi el­térés a munkák tényleges be­fejezése és a megjelölt idő­pontok között, hisz az még csak irányelv a célok elérése érdekében* Elgondolások, a szövetkezet legjobbjainak egységes állásfoglalása, ami­hez mindennapi tetteiket iga­zíthatják, amivel a tsz tag­ság egészét lelkesíthetik az évi munka utolsónak érlelődő gyümölcseinek betakarításá­hoz* , ; Ma könnyítését* A dolgozók 54 újítást adtak be, melyből ezidáig 19-et fogadtak eL Az új.tások értékelése még nem fejeződött be. Előreláthatóan még több javaslat könnyíti az üzem munkáját Az eddig elfogadottak kö­zül igen jelentős javaslata van többek között Földi Sán­dornak* A mozdonysátor szerelésiéhez betonszerelő lapot javasolt, így nagyban gyorsítja a mun­kát és minőségben kifogás­talan szerelést biztosít* Füredi István és Németh László javaslata alapján több mint 700 kisméretű elfekvő csiszolókorong vált használ­hatóvá. A javaslat alapján csapokkal látták el a koron­gokat. Czakő János az ŰJ nagy­lengyel kerék esztergapad meghibásodását akadályozta meg azzal, hogy az előtoló tengelyt rögzítette a kicsú­szás ellen. így a nagytelje­sítményű pad rendszeres meghibásodását szüntette meg, eaer napos pulyka, 560 napos- liba és 4 ezer naposikacsa. A nevelési eredmény a korábbi esztendőkhöz képest lényege­sen javult. A mezőhékl Táncsics Tsz- ben, a tiszafüredi Úttörő Tsz- ben, a karcagi Szabad Ifjú­ság Tsz-ben, a fászjákóhalmi Béke Tsz-ben és több más közös gazdaságban az átla­gos elhullás 8 százalék alatt vök 5—15 ezer csirkénél. — Mintegy harminc tsz pedig berendezkedett a folyamatos csibenevelésre, a tisztajöve- delem, a húscsirke darabjá­nál 3—6 Ft között változott. A húscsirke előállítása mellett, ott ahol meg volt rá a lehetőség, igyekeztünk a törzsállományt kialakítani. 1958 tavaszán csak néhány tsz-nek volt baromfiállomá­nya, ősszel pedig már 74 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet 35 ezer tyúkkal rendel­kezett. Alkalmas lépesé A tavalyi év alkalmas lép­csőnek látszott ahhoz, hogy a valóban nagyüzemű baromfi- tenyésztést megkezdjük ki­alakítani a tsz-ekben, A telet igyekeztünk jól kihasználni a baromfitenyésztés további népszerűsítésére, — Ankétot, tanfolyamokat rendeztünk, százhuszonhárom gondozót ré­szesítettünk — részben a Gö­döllői Kisállattenyésztő Ku­tató Intézet baromfitelepén egyhetes tanfolyamon — ki­képzésben. Ez évben már 150-nél több tsz foglalkozott különböző napos baromfifé­lék nevelésével, több mint 600 ezret vásároltak, egy-egy tsz-re 4 ezer jut átlagosan. A legjobb adottsággal rendelke­ző tsz-ek januárban meg­kezdték a csibenevelést. Ez évben már 80 olyan tsz-ünk volt, ahol bevezették a folyamatos, ' 2—3 ismétlés­ben történő nevelést. A ked­vet nagyon elősegítette a ked­vező húscsibeár. Jól bevált a mély almon történő nevelés. Emellett több tsz más mód­szerrel is próbálkozott. A törzsállomány lényeges fejlődést mutat. A Szolnok megyei tsz-ek ez év őszére tyúkfélékből százezres, puly­kából 2400-as, gyöngytyúkból 2 ezres, lúdból 1200-as, ka­csából pedig 2500-as törzsál­lomány létesítését tervezték be. E téren különösen jó pél­dát mutat a turkeved Vörös Csillag Tsz, a Táncsics Tsz, Ssép szőnyegek, birodalmában. Katona Julianna torontáli szőnyegen dolgozik a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Termelőszövetkezetben. A fiatal szövötóny szakmailag már tekintélyt képez a nagy iUeic- be». Szorgalma djcséíttivalá. Burai Elemérné éppen az elszakadt szálat köti össze a 360 fejes cérnázógépen. A teljesítmény nagyban az ő fi- Welgi^sygétöl függ. Hosszú munkaterületén lelkiismere­tesen látja el feladatát. a feunhegyesi Vörös Oktober Tsz, a karcagi Béke Tsz és Dimitrov Tsz, ahol már az idén kát. holdanként több mini egy törzsbaromfi jut Megérdemlik as elismerési Az elmúlt években nagy hiba volt, hogy a baromfigon- dozóik részben mert a rossz eredmények miatt nem talál­ták meg számításukat rész­ben egyéb okokból gyakran váltakoztak. Jelenleg jó úton járunk ahhoz, hogy kialakul­jon az állandó gondozói gár­da. A sorozatosan rendezett tanfolyamokon, tapasztalat- cseréken nemcsak szakmai ismereteiket bővítjük, de igyekszünk velük meg is sze­rettetni a baromfitenyésztést. Felvilágosítjuk őket, milyen jelentős, fontos munkát vé­geznek. A termelőszövetkeze­tek vezetőitői és tagtársaiíktól pedig mindinkább megkapják az őket megillető megbecsü­lést. Itt ez alkalommal fe tel szeretném sorolni néhány legkiválóbb gondozó nevét: Túri Ilona és négy társa Tur- kevón a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben munkál­kodik. Tavasszal 19 250 csir­két neveltek fel 1,9 százalé­kos veszteséggel* Farkas Fe­renc a jászapáti Alkotmány Tsz csibenevelője, ö is a leg­jobbak között foglal helyet Szél Gáboméval, a karcagi Dimitrov Tsz, Tóth Jánosné- val a kunhegyes! Vörös Ok­tóber Tsz, Mile Antallal a kis­újszállási Kinizsi Tsz gazdá­jával együtt 1960-ban egymillió naposcsibéi nevelnek Jövőre még tovább jutunk. Felmérve adottságainkat, le­hetőségeinket, már elkészítet­tük az intézkedési tervet. 1960 végére a tsz-eik 220 ezerre nö­velik a baromfi törzsállo­mányt. Legkésőbb 1965-re el­érjük, hogy minden kát. hold szántóra egy törzsbaromfi jusson. Ez kereken félmillió törzsbaromfit jelent. A célki­tűzés reális. Mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogyTur- keve termelőszövetkezeti vá­rosiban ez év végén 24 ezres törzsállomány jut 19 ezer kát. hold szántóterületre^ tehát 100 kát holdra 126, A tsz-ek Szolnok megyében jövőre egymillió naposállatot nevelnek. A Szolnoki Keltető Állomás rövid idő múlva, ok­tóber hónapban, a többi kel­tető állomás pedig január elejétől megkezdi a naposcsi­bék kiadását. A tsz-ek ja­nuárban, nagyabb számban pedig márciusban pecsenye­csirkét ednak a piacoknak. Megvalósítjuk tehát a folya­matosan ismétlődő csibeneve­lést Azt ajánljuk a tsz-eknek, hogy ezer férőhelyesnél ki­sebb ólat és 3 ezer férőhe­lyesnél kisebb nevelőházat ne építsenek. A nagylétszámú baromfiállomány takarmá­nyozásához jövőre 200 vagon csibetápra és 150 vagon ba- romfitápra lesz szükségünk* mimifimiMiiiiimimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimu1 Ma veszi fel nyereményét a VI. Békekölcsön egyik nyertese Kellemes meglepetésben ré­szesült tegnapelőtt a mart­fűi Tisza Cipőgyár egyik dolgozója, Csik Erzsébet édesanyja. A kunszentmár­toni járási OTP fiókhoz vit­te bemutatni leánya, 77.913- as sorozat 01-es számú köt­vényét, amely véleménye sze­rint a leutóbbi sorsolás al­kalmával 200 forintot nyert. S aztán jött a meglepetés. Szaszkó Mária, az OTP já­rási fiókjának vezetője a hi­vatalos nyereményjegyzék­ből megállapította, hogy a Csik Erzsébet tulajdonában lévő kötvény nem 200, ha­nem 50 ezer forintot nyert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom