Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 23. Akik a levegőt rontják • • • Csöppet elfogódva járom a homokos jászszentandrási ut­cákat. De nagy változás tör­tént néhány hónap alatt! A dolgozó parasztok szövetkez­tek és elhatározták: jobbá, szebbé teszik életüket. Az utcák üresek, csendesek. Nem csoda. Egyrészt dél az idő, másrészt nagy a dologidő. Az ősz keményen fogja a pa­rasztembert. Igaz, most az a munka járja, amelyik nem­csak fárasztó, hanem boldo­gító is. Tavasztól mindig az volt, hogy kifelé, most azt mondja a gazdaember: be­felé. Vagyis: őszig leginkább csak hordja az ember a ha­tárba az ennivalót, az erejét, a szorgalmát, s aztán ilyen­kor viszi haza mindezeknek a gyümölcsét. Itt-ott szekér nyikorog, az­tán újból nagy a csendesség. De jó lenne valamiféle va­rázs-szemmel belelátni a köz­ség „leikébe”, megnézni és megtudni; mit éreznek, ho­gyan gondolkodnak ezek az új úton járó szorgalmas pá- rasztemberek. A tanácsháza udvarán a kis pádon a köz­ség vezetői üldögélnek, de­lelnek. Rajtuk, szavaikon ke­resztül próbálom helyettesí­teni azt a bizonyos varázs- szemet. Bizakodóak. De meg­jegyzik: a búzába is bekerül a konkoly, hát így van ez itt is. Akadnak néhányan, akik a levegőt rontják. A vénlány szája . Ez a vénlány is olyan itt a falu népe között, mint a búzában a konkoly. Ki tudja, miért? Összesűrűsödött ben­ne a rosszindulat és sokszor a szájával még akkor is árt, amikor nem akar. Budai An­na a neve. Megyen az utcán, s itt is, ott is szórja fullánk­jait. Belesúgja az emberek fülébe a rosszat — Akinek megvan a köte­lező munkaegysége, ne dol­gozzon! Nem érdemes! — A asszonynak otthon a helye. — Micsoda pipogya ember, aki nem képes eltartani a féleségét! — és így tovább. Aztán a konkoly itt-ott a még rendezetlen, de jószán­dékú gondolatok között gyö­keret ereszt. Budai Anna pe­dig beszél, fecseg, a szája — akár a kereplő — nem áll be soha. Vajon meddig? Szépen, lassan, nyugodtan Néhányan lassúság! verseny­re akarják rábimi a Petőfi Tsz gazdáit. Ez a Petőfi Tsz ezév tavaszán alakult, 2600 holdon mintegy négyszáz dol­gozó paraszt kezdte meg a közös munkát. Érthetően még sokmindenben járatlanok és legtöbbször bizony akarva- akaratlanul felülnek azok­nak, akik a lassúsági ver­seny szószólói. Itt volt a panadicsomsze- dés. Ez a munka éppencsak megyegetett. Naponta egy va­gonnal is beszállíthattak vol­na és ehelyett 20 mázsát szedtek össze, de nagynehezen. Miért? Mert vannak embe­rek néhányan Jászszentand- ráson, akik azt szeretnék, hogy az új úton járók ne ta­lálják meg számításukat. Kik ezek? Faragó Imire, Faragó József és még egy-két em­ber. Saját maguk sincsenek meggyőződve arról, hogy fe­lelőtlen ki j elöntéseikkel kárt okoznak a közösségnek. Per­sze, az idő kerekét Jászszent- andráson sem fordíthatják vissza és eljön az az idő, amikor Faragó Imre, meg a hozzá hasonló néhány ember nagyon restelli majd a mos­tani viselkedését. Egy fecske nem csinál nyaral A búza közé is bekerül a konkoly. Ez a nagy változás, ez a történelmi átalakulás Jászszentandráson sem zök­kenőmentes, Ez érthető és természetes. De az is igaz, hogy egy fecske nem csinál nyarat, vagyis az a pár fele­lőtlen hangoskodó nem állít­hatja meg a termelőszövetke­zetek előrehaladását. Legfel­jebb ideig-óráig néhány ember fejében zavart okoz. A Petőfi Tsz tagjainak túlnyomó több­sége tudja: munka nélkül a termelőszövetkezetben sem lehet élni. Időnként a közös munkában előfordul fennaka­dás, mint a paradicsomnál is, de végeredményben mégis egy lépéssel mindig tovább jutnak. Az építkezéseknél különösen szép eredményeket értek el, erről elismerően be­szélnek járás-szerte. Szó, ami szó, egy fecske nem csinál­hat nyarat Beköszönt az ősz, ■ ősszel vetjük a magot, de csak esz­tendő múltán aratunk. Jász­szentandráson tavasszal hin­tették el a reménység magját és az beérik. Csak ki kell várni. Lesz náluk gazdag ara­tás, annál hamarább, minél előbb megszabadítják magu­kat a „konkolytól”, Sz. P. Tizenhárom millió forint értékű áru A már korábban ismerte­tett terveknek megfeleljen szeptember 26—27-én rende­zik meg Jásza,pátin az idei el­ső kétnapos őszi vásárt. A Jösszei részen lebonyolításra kerülő vásárra felvonultatja árukészletét a szolnoki és karcagi Kiskereskedelmi Vál­lalat, a törökszentmiklósi és szolnoki földművesszövetke­zetek vásározó részlege, a Szolnok és Vidéke Vendéglá- tóipari Vállalat, a jászapáti járás minden földművetsszö- vetkezete és a kisipari szövet­kezetek. A felvonuló kereskedelmi szervek mintegy 13 millió fo­rint értékű ruházati, háztar­tási, élelmiszer és egyéb cik­keket kínólnak majd el­adásra. A kirakodó vásár mellett állatvásárt is tarta­nak a vásártéren. Pontos mérték: pontos mérés Ötven éves a magyar mérésügv — Üzemi mérő­gárdákat szerveznek - A patikamérleg pontossága rfhiőy&fi idio-tn? Első hallásra kicsit időszerűtlennek tűnik a kérdés, hiszen amióta rendezték a bor árakat, a szakértők és laikusok vélemnye szerint javult a bor minősége. Ámde honnan tudnám, ha meg nem kóstolnám? — elvégre az Ízt ízléssel érzékelik. Az adminisztratív minőséget azonban nem. Ezt általában táblácskákon szokták feltüntetni a le­vegőtől gondosan elzárt bor tároló edényekben. De min­denütt, sőt túlzás nélkül állítható, hogy a szolnoki Nép­büfében soha. így aztán akarva, akaratan meg kell kós­tolni, s ha nem esik ínyemre, bizony roszallóan emlékezem meg néhány vendéglátó szakemberről. •— nini — Címeres, komoly zománc­tábla függ egy Ságvári úti ház falán: Országos Mérés­ügyi Hivatal Mértékhitelesítő Kirendeltsége. Vezetője hosz- saú évek tapasztalataival di­csekedhetnék, ha — nem lenne szerény ember s nem igyekeznék az ismeretlen vi­lágba merészkedőt felvilágo­sítás előtt néhány mérésügyi aprósággal nekibátorítani, felvidítani. I. László korá­ban — említi Szentisitváni Jó­zsef — veszedelmes volt ha­mis mérleggel mérni. Akit ezen kaptak, kissé megmárto- gatták a folyóban; ha „peche” volt a delikvensnek — bele­fulladt. „Mérési probléma” a Velencei kalmár c. Shakes­peare-műben is előfordul: ki lehet-e mérni valakiből húst — vér nélkül.: ■ — Mi persze nem vagyunk ilyen vérengzők — nyugtat meg Szentistváni elvtárs. — Gyakorlatibb dolgokra va­gyunk kíváncsiak. Arra, hogy a forgalomban lévő hossz-, űr-, súlymérték, benzin- és árammérők, vízmérők, mérle­gek pontossága megfelél-e az előírt követelményeknek. Az egyes hibahatárok változnak az új, a használt s a javított eszközök tekintetében. ötven évvel ezelőtt láttak munkához a magyar mérés­ügyi szakemberek. Akkortájt még előfordult, hogy az egyik kilogrammos súly csak 90 dekagrammot nyomott, a másik száztizet. Néhány lelkiismeretlen kúfár úgy csapta be velük a sze­gényparasztot, ahogy akarta. Ennek az időnek vége; nap­jainkban már nyugodt lehet a vásárló, hogy megkapja pénzének ellenértékét. — A bolti mérlegeknek pél­dául — folytatja a szolnoki kirendeltség vezetője — egy kilogramm mérésénél 3 gramm, öt kilogramm méré­sénél 5 gramm pontosságúak- naik kell lenniök. A gyógy­szertári mérlegeknél még na­gyobb a precizitás; a mért súly fél—egy ezrelékéig ter­jed. A pontos működést az garantálja, hogy minden mérleget három különböző súllyal vizsgálunk. Puha piros posztóval bélelt ládában krómfényű súlyok pihennek, mellettük néhány tenyérnyi szarvasbőr. Minek ide szarvasbör? — érdeklődik a kíváncsi ri­porter és a súlyok felé nyúL — Hopp! Éppen ehhez kell a szarvasbőr! — hangzik a fi­gyelmeztetés. — Ez kiren­deltségünk főnonmálsúly- so­rozata. Oly érzékeny, hogy puszta kézzel nem szabad érinteni A nedves ujjak a gramm tízezred részének megfelelő változást idézné­nek elő súlyában; ez pedig mifelénk öreg hiba! Kereken harminc mérőesz­közre vonatkozik az úgyne­vezett „hitelesítési kényszer”. Lázmérő, tejmérce, viteldíj- jelző szerepel a felsorolásban. Valamennyiök pontossága az embert szolgálja. A mérésügyi kirendeltség dolgozói kétévenként vizsgál­ják — többi feladatuk ellátá­sa mellett — a forgalom,ban lévő súlyokat, 1—1,50 forint ellenében. Szemügyre veszik Újra a fiatalság szórakozóhelye lesz várja láto­Csaknem egy hónapja már, hogy megkezdték az Ady Endre Művelődési Ház Koltói Anna úti épületének (a volt Móricz Zsigmond kultúrott- honnak) rendbehozását Szol­nokon. A művelődési ház ve­zetősége ebben az épületben kívánja megoldani a fiatalok "oglakoztatórát. A belső ja­vítási munkák már javában folynak, sőt a befejezéshez közelednek. A mintegy nyolcvanezer forintos felújításból nemcsak új festést és parkettázást kap az otthon, hanem új fűtőbe­rendezést, társalgót, ruhatá­rat és büfét is létekének az épületben. Az otthon ősszel már felkészülten gatóit. A nagyteremben rendezik majd meg a tánctanfolyamo­kat és a zenei esteket. Ugyan csak itt tartják meg a gyer­mekelőadásokat és a mese- délelőttöket is. A társalgó­ban is élénk, színvonalas klubéletet kívánnak kialakí­tani. Az otthon vezetőségének az a célja, hogy az otthont a fiatalok kedvelt szórakozóhe­lyévé tegyék. A megnyitót előreláthatólag október 4-én tartják meg. Ez alkalminál a budapesti XIV. kerületi nőtanács bábjátszó, csoportja tart előadást a gyer­mekeknek, a mérlegeket is; egy kétszáz mázsás mérleg vizsgálatáért például £0 forintot számi ta­naik. — Nyereséges vállalat a miénk — ékelődik a ki- rendeltség vezetője. — Már ebben az évben 160 ezer fo­rintot kaptunk méréseinkért. Munkánk fontosságát azon­ban nem ez jellemzi, hanem az a bizalom, melynek fenn kell állnia a kereskedelem és a vevők között Minap a Magyar Tudomá­nyos Akadémia ünnepi ülé­sen emlékezett meg mérés­ügyünk ötven éves jubileu­máról. Kiss Árpád elvtárs, megyénk képviselője, az Or­szágos Tervhivatal elnöke mondotta ezen a megnyitó szavakat Sokat keli pótolnunk a mé­résügyben. — Arra kell törekednünk, hogy ipari mé­rőeszközeink — így a mik­rométerek, kaliberek, toló- mércék — mielőbb állami el­lenőrzés alá kerüljenek. Ki kell majd képeznünk az üze­mi mérőfelelősök gárdáját. A szükséges tapasztalatok meg­szerzésére rövidesen többtagú mérésügyi szakemberekből álló küldöttség indul a Szov­jetunióba. Az alacsony vízállás miatt végig a Danin körülményes a teherhajózás jVem lehet eléggé kihasználni az uszályokat Az alacsony dunai vízállás igen nagy gondot okoz a ha­jósoknak. Egy-két hét óta ugyanis a Duna felső szaka­szán, pár nap óta pedig vé­gig a Dunán igen körülmé­nyes, nehéz a teherhajózás Az uszályokat nem szabad színültig megtölteni, a rakfe­lületnek csupán a felét, vagy a kétharmadát lehet ki­használná, nehogy a gázlókon fennakadjanak a hajók. Pe­dig van bőségesen szállítani- való, hiszen a Tiszán már erőteljesen megkezdődött a cukorrépa víziúton történő továbbítása, a Dunán kendert szállítanak, s kő és szén is nagy mennyiségben kerül vi- ziútan rendeltetési helyére. A belföldi szállításokon túl­menően az alsó Duna-szaka- szom ércféleségeket hoznak hajóink, a felső Duna-szaka- szon pedig olajat és darab­árut. Ezekben a napokban a hajósoknak a szokottnál is nagyobb figyelmet kell tanú- sítaniók, nehogy zátonyra fussanak az alacsony Dunán. A MAHART felkészült arra, hogy az alacsony dunai vizái. lás okozta szállítási elmara­dásokat, amint csak lehetsé­ges, pótolja. (MTI) A Nap kel: 5.31 h-kor, nyugszik: 17.41 h-kor. A Hold kel: 21.18 h-kor, nyugszik: 11.44 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások. Az ország északi felében néhány helyen eső. Legmagasabb nappali hőmér­séklet északon 19—22, délen 22—25 fok között. — CSÖKKENT Szolnokon a strandolok száma. A ta­valyi 124 ezerrel szemben az idei strandszezonban csak 106 ezer vendég kereste fel a szolnoki fürdőt. — JAVUL A KENYÉR MINŐSÉGE? A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a kö­zelmúltban vizsgálta a szol­noki Kenyérgyár üzemelteté­sét. Több olyan hibát tártak fel a népi ellenőrök, amelyek gátolják a jó minőségű ke­nyér előállítását. — ISMÉT KÉT repülőgép dolgozik a Tiszasülyi A’ianii Gazdaságban. A gépek mint­egy 1600 kh. föld műtrágyá­zását végzik el. — A TERVEK szerint a 80 ágyas pusztataskonyi TBC-s betegotthon tervezésére, a megfelelő helyiségek kiala­kítására és a szükséges fel­szerelésekre több mint 6.8 millió forintot fordítanak. — Az ÉV HÁTRALÉVŐ hónapjaiban öt árubemutatót rendez Szolnokon a 121-es csemegebolt. A hét végén három napon keresztül szőlő és borbemutatót, ezt köve­tően sajátkészítményű cuk­rászati termékekből, majd hidegkonyhai készítmények­ből rendeznek bemutatókat. — A SZOLNOKON épülő 250 személyes munkásszállás terveinek adaptálásával 9.6 millió forintos költséggel me­gyei ápolónőképző iskolát és kollégiumot építenek. Az egészségügyi középkáderek nevelését igen jelentős intéz­mény felépítését két év alatt tervezik. OKTÓBER elején avat­ják Jászberény második 500 személy befogadására alkal­mas filmszínházát. Az átala­kításokkal létrehozott mozi Déryné nevét viseli majd. — TÖBB MINT 120 ezer forintos költséggel víztor­nyot építettek községfejlesz­tési alapból Martfűn. A to­vábbi tervek szerint a közel­jövőben még 1200 méter víz­vezetékkel és 6 közíkifolyóval javítják a község vízellátá­sát. — KÍSÉRLETKÉPPEN ka- lendula nevű virágot termesz­tettek mintegy 400 négyszögöl területen a fegyvernéki Vö­rös Csillag Tsz-ben. A szövet­kezet a virágmag mázsájáért 19 ezer forintot kap. — KÉPES tájékoztatót ké­szít a megyei tanács népmű­velési csoportja a legjobban működő művelődési ottho­nokról. A tervek szerint az első ilyen tájékoztatót a me­zőtúri városi művelődési ház életéről, munkájáról készí­tik. — MINTEGY 20 EZER forint értékű alumínium te- jeskamnát, egyéb tároló edé­nyeket, itatóvályúkat és iro­dai felszerelést juttatott a zuglói Alumínium Gyár az általa patronált jászágói Uj Barázda Termelőszövetkezet­nek, — MUNKA-, védő-, és egyenruhák beszerzésére me­gyénkben 3 millió 221 ezer forintot fordítanak idén a ta­nácsi ipari vállalatoknál. Agyvérzés okozta a szombati szerencsétlenséget Szombaton, Szolnokon a 26-os számú búsboltban, munka köz­ben elvágta kezét Hornylk Béla 22 éves abonyi lakos, a bolt egyik dolgozója. Azonnal orvos­hoz szállították, de elsősegély- nyújtás közben meghalt. A körülményekről orvosi szak- véleményt kértünk. Mint az az orvosi jelentésből kitűnik, Hor­nylk Béla halálát nem a kezén esett sérülés, hanem baloldali klsagyl agyvérzés okozta. Az agy e részén megtalált zöld dló- nyi nagyságú vérző rész akadá­lyozta a légzőközpont működé­sét és már a halált megelőző balesetet is ez idézte elő. ÜDÜLNEK A SZOVJETUNIÓBAN Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem több dolgozót — az eddig végzett jó munkájáért — jutalomüdülésre küldött a Szovjetunióba. Így Somogyi Imre hegesztő, Fejes József gépkocsivezető, Újvári Béla főfúrómester és Makra Sán­dor ács csoportvezető élvezi a jutalomüdülést. Ez aztán a szabadegyetem A Hazafias Népfront Me­gyei Bizottsága legjobb aktí­vái számára autóbusz-kirán­dulást szervezett az Országos Mezőgazdasági Kiállítás meg­tekintésére. A részvevők a lá­togatás befejeztével hossza­san vitatkoztak arról, mi volt számukra a legszebb, legérde­kesebb, leghasznosabb. Sze­rencsés Józsefnek, a Hazafias Népfront jászfényszarua elnö­kének az öntözéses gazdálko­dás bemutatója tetszett leg­jobban. — Nálunk egyszerű kutak­ból öntöznek a kertészek Nem dolgoznak rosszul, de itt a kiállításon bebizonyoso­dott, hogy csak a nagyüzemi öntözéses kertészetnek van igazán jövője. Igyekezni fo­gok, hogy ezeket a módszere­ket nálunk is megvalósítsák. Eszes Ambrus Jászboldog házáról nem titkolt büszke­séggel nézegette a kiállítás állatait, hiszen ott volt közöt­tük a j ásztaoldogházi Zöld Mező Tsz első díjat nyert bi­kája, a Bíbor és az Arany­kalászból Szultán, amelyik harmadik díjat kapott — Nem jósoltunk rosszul mondta aztán a gabonabemu­tatónál. — A mezőhéki Tán­csics Tsz árpája és búzája nagydíjat kapott. Ugyanis a jászboldogháziak még májusban ellátogattak a mezőhéki Táncsicsba, s ott annak a véleményüknek ad­tak kifejezést, hogy a tsz pá­ratlanul szép gabonája a me­zőgazdasági kiállításon is megállja majd a helyét. — Nincs ebben semmi bo­szorkányság — mondotta. — A siker alapja az, hogy oko­san kihasználták a nagyüze­mi gazdálkodás minden elő­nyét és lehetőségeit. Ez az út számunkra is nyitva áll. Sa­ját érdekünk és a jász-becsü­let is azt követeli, hogy meg­mutassuk: mi is tudunk szép eredményeket elérni, nem­csak az állattenyésztésiben, hanem a növénytermesztés­ben is. — Hatvankilenc esztendős vagyok, de remélem hogy még sokáig dolgozhatom a Kossuth Tsz-ben, mert ezek az ügyes gépek nagyon meg­könnyítik a parasztember munkáját — mondotta LA- báth Kálmán, a jászjákóhal- mi Kossuth Tsz tagja, mi­után a legkisebb csavarig át­tanulmányozott egy magyar silózógépet, egy német mű­trágyaszórót és egy francia szőlőkapát. — Jó szabadegye­temet rendezett az elmúlt két évben Jákóhalmán a Haza­fias Népfront, de én azt mondom, hogy ez a kiállítás a parasztember igazi szabad­egyeteme, A látogatók mindegyikének más és más tetszett a leg­jobban, egyben azonban meg­egyeztek a vélemények: me­zőgazdaságunk hatalmasat lé­pett előre a fejlődés útján. — Köszönetünket fejezzük ki a Hazafias Népfrontnak —• mondották —, hogy lehetővé tette számunkra a kiállítás megtekintését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom