Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

1959. augusztus I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 03 (DtrmDatDB pajtások a Tisza partján Levél a soproni úttörőtáborból Mátranováki — Úttörőtábor, vigyázz! — őrsvezetőktől jelentést ké­rek! — Aranyos Ferenc, a Si­rály-őrs vezetője jelentem, az őrs esti zászlólevonásra fel­sorakozott ... Szabályos négyszög a tábor zászlaja körül. Három olda­lát egy-egy őrs, negyediket a táborparancsnokság alkotja. Minden reggel és minden este katonás fegyelemmel állnak vigyázzba a pajtások. Talán 10—15 percig tart, utána a tábori élet egyéb programjai töltik ki a napot. Sport, já­ték, fürdés és újra fürdés a Tisza hús vizében. A Tisza, a „Nagy folyó” jelenti a leg­érdekesebb élményt a hegy­vidéki pajtásoknak. Egysze­rűen nem tudnak betelni vele. Igaz, még csak 28-án érkeztek, csaknem teljes két hét van előttük. = Bizony, szokatlan egy kicsit az Alföld, a nagy tér­ség, meg a széles folyó. So­kan most vannak először sík vidéken =■ meséli Tamás Katalin táborparancsnok. — Ttendkivül jó hatást tesz a környezetváltozás, valósággal felvillanyozza a kedélyeket. Természetes, hogy csodálkoz­nak sokmindenen. No, de a várkonyiak is csodálkoztak nálunk — mondja mosolyog­va. Ez tudniillik egy csere­üdülés. A várkonyi úttörők Mátranovákon táboroztak két hétig, mi pedig itt, a ti- szavarti Fűzkertben. Harminc úttörő, fiúk és lányok a Salgótarján mel­letti kis bányászfaluból töl­tik itt a bizonyára kellemes két hetet. — Csak az a baj, hogy sok a szúnyog ■= panaszolja Szoó József Zoltán = agyonra csípnek bennünket. Ügy lát­szik, azok is szeretik a vál­tozatosságot. Egyébként na­Száil a2 éne^ a fák alatt úttörők menetelnek. Hazafelé indult a vidám kis sereg a Damjanich János és a 4579. számú Vámos Ilona úttörő- csapat .. i Kalocsai Elvira csapatveze­tő tanárnő elmondotta, hogy a Baross úti iskola úttörői jú­lius 8-án indultak Mátrahá­zára kéthetes táborozásra Festői környezet fogadta őket. Őrsökre tagozódtak, így könnyebb volt a napi parancs teljesítése is. A napi program nagyon változatos volt: für­dés, sportolás és még sokmin- den szerepelt a műsoron. Már itthon vannak mindannyian. Balázs József pajtás elújsá­golta: kitűnően érezte magát, még futballoztak is a Koltói úti iskola úttörőivel. Felejt­hetetlen emlékek fűződnek ahhoz a mátraházi tábarozás­gyon jó itt. Egész nap füröd- nénk. — A Tiszát sose felejtjük el — vélekedik Bagi József Vili. osztályt végzett úttörő. — Nálunk csak a kis pata­kok vannak, azokban meg hideg a víz. Van ott egy ha­lastó is, legfeljebb abban le­het fürödni, de csak lopva. Tóth Sándor a kosztot di­cséri. — Különösen az ebéd finom — mondja és akkora adagok, hogy alig bírjuk megenni. — A vacsora tán rossz? — sértődik az egyik kislány. Vavanis a reggelit és va­csorát itt helyben készítik a lányok a nevelők segítségé­vel, az ebédet pedig az ál­lami gazdaságtól kapják. Feísőtárkányi táborban van egyik osztálytársam, ahhoz mentem eh Amikor megér­keztem, nagy örömmel fo­gadtak. Nagyon jó volt a sá­torok között. Résztvettem a zászlófelvonáson; De még élvezetesebb volt, mikor be­álltam a konyhára uborkát tisztítani, rőzsét szedni. — Sajnos, beierontott az eső. Ekkor behúzódtunk a sát­rakba és az egyik társam mesélt: Megmásztak magas hegyeket Egyszer, amikor elindultak, gyönyörűen sü­tött a nap, shortban és selyem­blúzban voltak. Amikor fel­értek, erős borulás lepte el a hegyet. S nemsokára esett az eső. Az eső felhőszakadássá fejlődött, nem látták egy­mást, olyan sűrűn esett. El­tévedtek a nagy hegyen, mi­hoz — sorolta Balázs József. Volt részük meglepetésben is. Egyik éjszaka arra ébred­tek, hogy eső csorog a nya­kukba. Hajnali fél háromkor vízlevezető csatomácskákat építettek. Az utolsó napon búcsútábortüzet gyújtottak. Szomorúan állták körül a lo­bogó lángokat; Hiába, letelt az idő, menni kellett. Jóska pajtás mamája, Balázs néni végighallgatta az interjút, s talán az ő gyermekkorára gondolt vissza, amikor só­hajtva megjegyezte: ,.Hol volt ez a régi világban?” —• aztán örömmel megsímogatta Jóska fejét, hiszen az is bol­dogság a mamának, hogy most már így élnek a mai mai gyerekek. Bogyó Katalin Kádas Noémi — Nem, dehogy rossz — erősítik a fiúk szinte kórus­ban. Szalonnás-hagymás rán­totta. Tényleg ízlik mindenki­nek. Bányász gyerekek csaknem valamennyien. A hegyvidéki kis falut hasonlítgatják össze az alföldivel. Munkások a parasztgyerekekkel, a mátra­nováki Tóth Éva a tiszavár- konyi Berkó Margittal barát­kozik. Megismerik egymás életét és kellemesen eltöltött két tábori hét után tapasz­talatokkal gazdagodva térnek vissza szülőföldjükre, hogy a jövő nyári viszontlátásig le­velekben ápolják a nemrég született, de meleg barátsá­got. “ Patkós —* korra elállt az eső és kiér­tek, bőrig áztak. Ezalatt a napos őrsnek is meggyűlt a gondja. A hegy lábánál menteni kellett a sátrakat, amiket el­öntött a víz, a konyhasátor­ban úszott a krumpli a ví­zen. A ruhák mind eláztak. Lugosi Margit Ujszász. L TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 2, Elől megy hat bak, utána hat pap, Hat kis óra hatot üti, Pap a bakot hatszor üti Hány az ütés hát? 2. Melyik a világ legnagyobb vízesése? IL SZÓREJTVÉNY: 1. ETLKI RMÁ A ÜSZIDNÖ. 2. KOS MÉÉNLYT EESZftZÜTNK A ÁONYRN IIL IRODALMI TOTO: L Jókai Mór születése: 1823 — 1825 2. Martinovics Ignác halála: 1785 — 1795 a Fórum válaszol József Attila úttörőcsapat, Jászágó: Köszönjük tudósításo­tokat, amit a Miskolc-tapolcai táborozásról írtatok. Befejezé­sül megemlítettétek a levélben, hogy máskor Is Irtok a csapat életéről, működéséről. Ezt na­gyon helyesli szerkesztőségünk és jó volna, ha kijelölnétek egy kis szerkesztőbizottságot, amely levelezne velünk, rend­szeresen küldene tudósításokat a Fórumnak. Várjuk levelete­ket. Lugosi Margit Ujszász, Vásár út 8: Jóleső érzéssel olvastuk soraidat, amelyben megírtad, hogy milyen önfeláldozóan se­gítettél pajtásodnak. - Mindig Ilyen legyél az életben, akkor szeretni fognak az emberek. Ké­rünk máskor Is írjál élményeid­ről. Jószágéi úttörők a Palota Szállóban Innét küldjük levelünket, a Miskolc-tapolcai hegyvidék gyönyörű erdőiből, fennsík­jairól. Elhatároztuk, hogy írunk levelet a Fórumnak a táborozásról. Kezdjük az ele­jén. Jászágóról indultunk egy hete Miskolc-Tapolcára. — Holt-Csányig teherautóval mentünk, onnan pedig vo­nattal Miskolcra. Miskolctól szintén teherautóval men­tünk tovább, míg megérkez­tünk Tapolcára. Sátrat ver­tünk, elraktuk csomagjain­kat. Erre is sokat esett az eső. De minden időt felhasznál­tunk, hogy megismerjük a Bükköt, Tapolca környékét. A legemlékezetesebb a Pa­lota Szállóban tett látogatá­sunk. Nagyon csodás hely Lillafüred, a Hámori-tó, ahol szintén jártunk. Diósgyőrben a' papírgyárban néztünk szét, Tapolcán a kőbányába men­tünk el. Ott sok érdekes kö­vet szedtünk össze. Bogara­kat is gyűjtöttünk. Sokat fü­rödtünk és csónakáztunk. — Rendeztünk számháborút és akadályversenyt. Esténként, ha jó idő volt, tábortűz mel­lett szórakoztunk, énekel­tünk. A VIT tiszteletére nagy tábortüzet gyújtottunk. Ezen az estén az őrök jel­szava ez volt: „Egy a jel- szónk, a béke!” A jászágói József Attila úttörőcsapat tagjai. 3. Juhász Gyula születése: 1883 — 1893 IV. KÉRDEZZ — FELELEK: 1. Ki találta fel az elektro­mos mozdonyt? 2. Ki írta a Kőszívű ember fiait? E heti feladványunkat Nagy Ilona turkevei pajtás állította össze. Kedves Pajtások! Rejt­vénymegfejtéseiteket úgy ad­játok postára, hogy azok augusztus 6-ig megérkezze­nek szerkesztőségünkbe. Cí­münk: Szolnok megyei Nép­lap Szerkesztőségei Úttörők Fóruma. Múltheti rejtvé­nyeink megfejtése I. TALÁLÓS KÉRDÉSEK: 1. Árnyék, 2. Kékes, 3. 1015 méter. H. SZOREJTVENYEK: 1. Hegyen völgyön szól a nóta 2. Olvass, sportolj a szün­időben. in. IRODALMI TOTO: 2, 1, X. IV. KÉRDEZZ - FELELEK 1. Széchenyi, Verne, Balassi, Csokonai. Az elmúlt héten 17 helyes megfejtés érkezett szerkesztősé­günkbe. Az elmúlt heti felad­ványok megfejtéséért jutalmat kapnak: Mészáros „ Júlia szolno­ki és Kocsik Magdolna kétpói pajtások. Két héttel ezelőtt indul­tunk el Karcagról Sopron felé. A mamák mégegyszer megcsókolták gyermekeiket és mindegyik szülő lelkünkre kötötte, hogy nagyon vigyáz­zunk a gyermekekre. Elláttak bennünket tanácsokkal, hogy az egyik gyermeknek ne ad­junk tejet, a másiknak nincs étvágya, a harmadik a főze­léktől iszonyodik, de csodá­latosképpen már az úton mindegyiknek farkasétvágya volt és szinte egymás bőrönd­jéből szedték ki a jobbnál jobb csemegéket; Egynapi út után megérkez­tünk Sopronba az előre elké­szített szálláshelyre. Sajnos, az első napokban esős idő jár­ta és csak az ablakokból lát­tuk a barokk kapualjakat, a románkori íveket, a gótikus ablakokat. A gyermekeknek így is tudtunk biztosítani programot a kényszerű benn- tartózkcdás idején. Dalokat, játékokat tanítottunk velük, klubestet rendeztünk és ami­korra kisütött a nap, már bent is egész jól éreztük ma­gunkat. De mennyivel jobb volt a szabadban. Megnyílt előttünk a város és a környék minden szépsége. Felejthetet­len városi sétákon, műemlék­látogatásokon vettünk részt. Zengett a dal a soproni ut­cán, amikor táborunk nyolc raja végigvonult. A sopro­niak szeretetteljes mosolya kísérte a menetelő pajtáso­kat. Ma, amikor utoljára felso­rakoztunk a táborunk zászla­ja alatt, fájó érzés suhant át az úttörőszíveken. A búcsú az utcáktól, a házaktól, a környező hegyektől egy kicsit fájt. Jó kollektíva alakult ki a táboron belül, összeforrott közösséggé vált a táborunk. Sohasem felejtem el a kis szőke örsi Icát és a barna Lajtos Marikát, akik min­den szabad idejüket mosással töltötték. Kisfiúk, nagyfiúk, sőt a vezetők is hozzájuk vit­ték az úttörőingüket. Tisztára mosva, frissen vasalva kapta vissiza mindenki a fehérne­műt. Ha valakit bánat ért, ak­kor vigasztaló szóval, kedves­kedéssel oszlatták el szomo­rúságát. Mindenkihez kedve­Jól szórakoztunk A levelemet most Balaton­szárszóról írom. Kéthetes tá­borban vagyunk mi úttörők. Nagyon jól érezzük magun­kat. Az első hét már eltelt. A Balatontól 50 méterre van a sátortáborunk. A létszám 60 fő. Már voltunk egy egész napos kiránduláson Tihany­ban. Rengeteg idegennel ta­lálkoztunk. Lengyel pionír- vezetőkkel úttörői elvény eket cseréltünk. A megnyitó tá­bortüzünk nagyon szép volt. Tréfás dalokat és jeleneteket adtunk elő. Egy operaénekes néhány dallal szórakoztatott bennünket. Még négy napunk van, hogy elteljen a két hét. Nagyon sajnáljuk, hogy el­telik. Ezzel zárom soraim. Üdvözletét küldi: Bajkai Erzsébet, Cibakháza, Rákóczi-u. 31. sek, barátságosak voltak a pajtások. Megszerették a vezetőket is az úttörők, hiszen mindegyi­kőjük édesapai gonddal, fi­gyelmességgel ügyelt a gyer­mekekre. Veres János gimná­ziumi tanár esténként féltő gonddal takargatta az alvó úttörőket. Nánási Miska ifjú­vezető mesével altatta él ra­ját. Hazautazás előtt mégegy­szer végigtekintettünk a tá­borhelyünkön. Elhatároztuk, hegy a jövő évben is me­gyünk táborozni, de új hely­re, új tájra. Azt hiszem, min­den gyermeknek felejthetet­len emléket jelentett a sopro­ni táborozás. lllényi Elemér Karcag Bukkszentléleki híradás A szolnoki járási őrsvezető képző tábor jelenti Bükk- szentlélekről: Táborunk a Bükk gyönyörű vidékén, Bükkszentlélek közelében ütötte fel sátrait, ahol nyolc­van pajtás vesz részt a ki­képzésben. A környezet fes­tői, de a táj szépségeinek megismerésébe és a tábor életébe eddig mindig bele­szólt az időjárás. Egyszer azt látjuk, beborul az ég, hatal­mas dörgés-villámlás és fel­hőszakadás zúdul ránk. Az elmúlt héten majdnem min­dennap így történt. Szeren­csére, a lillafüredi kirándu­lásunkat szép idő kísérte, a bánkútit • annál kevésbé. — Nyakig érő sárban, jól elázva érkeztünk haza. De nem azért emlékezetes ez az út, hanem azért, mert barátsá­got kötöttünk a szovjet tú­ristákkal, akik meglátogattak bennünket és egy napot töl­töttek táborunkban. A pajtások és a vezetők hangulata kitűnő. A komoly munka mellett rengeteget játszunk, énekelünk. A békés táborozásunkat megzavarta a napokban a budapesti 13. sz. ipari tanulók hadá. Ultimá­tumot küldtek, amelyet a mi csapatunk csatakiáltások közepette elfogadott, és ki­hirdettük a hadiállapotot A jól előkészített ütközetet zászló és emberveszteség nélkül megnyertük. Húsz el­lenséget ejtettünk foglyul, akiket összekötözve gyűjtöt­tünk a tábor közepére. A békekötés a másnap esti VIT tábortűz mellett történt Előre: a szolnoki járási őrsvezető­képző tábor pajtásai. >00000000000000000000 Márta-napra Ezen a szép Márta-napon Besüt a nap az ablakon. Édesanyám az ablaknál.. Nincsen szebb a Márta napnál Kinyílott az összes virág Mártát köszönt egész világ. örülök, hogy megszülettem, örülök, hogy Márta lettem Vlrágdíszes az ablakunk Csendes a ml kis otthonunk Csodaszép ez a nyár A Márták is alusznak már. Hernádi Márta Vt o. t. Bőrig ástak • • • MÁTRAHÁZÁN... m w Zord a fejed, érdemes A napokban Kormos kandúr Cementből kutyult habarcsot Ma]d Ihletett művész manccsal Megformált egy bütykös csontot Palettáján csontsztnt kevert Festékkel és sonkalével Sejtette már, kit lep majd meg A kőkemény csemegével. S most itt a perc! Kormos kandúr — Aki álnokok közt Is álnok — így szól: „Edzzed fogaidat, Három hétig lesz mit rágnod.”' Csipp-csopp-csöppen Floki nyála Pillantva az öles csontra, A sonkalé csábos szagát Szimmantja remegő orra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom