Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 19’. Az Izvesztyija cikke a Kínai Népköztársaság ENSZ tagságáról Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija kommentálja az amerikai diplomácia tevé­kenységét, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak rendezé­sét. A nagy kínai nép rész­vétele az ENSZ tevékenysé­gében már nem csupán az igazság és a törvényesség helyreállításának kérdése — írja az Izvesztyija. A tények azt bizonyítják, hogy a Kínai Népköztársa­ság létezhet és sikeresen fejlődhet az ENSZ nélkül is, de az ENSZ hatásosan nem tevékenykedhet Kína nélkül. Lényegében megbénult egy olyan rendkívül fontos nem­zetközi szervezet, mint a Biz­tonsági Tanács, mert vajon kinek jutna az eszébe, hogy komolyan a Biztonsági Ta­nács állandó tagjának és az öt nagyhatalom e ik képvi­selőjének tekintse a new yorki éjszakai mulatóhelyek csangkajsekista törzsvendé­geit. Kína részvétele nélkül az ENSZ nem tudja megvitatni a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. És általában le­het-e megfelelő befolyása a világon annak a nemzetközi szervezetnek, amelyben nincs képviselve a föld lakosságá­nak csaknem egynegyede? Természetes, hogy nem. Mindenki számára nyil­vánvaló, hogy tarthatatlan az amerikai kormánykö­röknek e kérdésben elfog­lalt álláspontja. Most, ami­kor az Egyesült Államok­ban felülkerekedik az az irányzat, hogy tárgyalások útján oldják meg a vitás nemzetközi kérdéseket, a Kínával kapcsolatban el­foglalt álláspont a logika utolsó maradványait is nélkülözi Japán távirányítású lövedéket gyárt Tokió (MTI). A TASZSZ a japán Times című lapra hi­vatkozva jelenti, hogy japán fegyvergyárosok erősen ké­szülődnek a várható nagy megrendelésekre. A jövő pénzügyi évben ugyanis élet­be lép a kormány hosszú- lejáratú „honvédelmi terve”, amely megkívánja teremte­ni a modern fegyverek ha­zai gyártását. Több cég és konszern már& hozzálátott bizonyos típusú távirányítású lövedékek kí­sérleti gyártásához. Várható, hogy a kormány még az idén nagymennyisé­gű páncélkocsit, ágyút, gép­fegyvert és más hadifelszere­lést rendel meg. (MTI) „Mezőgazdaság képzőművészetben" Uj kiállítás nyílik ma a Mezőgazda- sági Múzeumban Vajdahunyad várában új, nagyszabású és a maga ne­méiben eddig páratlan kiállí­tást mutattak -be tegnap a sajtó képviselőinek: a Mező- gazdasági Múzeum, továbbá a Magyar Nemzeti Galéria és a Képzőművészeti Szövetség „Mezőgazdaság a képzőmű­vészetben” című közösen ren­dezett tárlatát. A sajtótájé­koztatón Matolcsi János, a Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgatója ismertette a mező- gazdaság témakörével foglal­kozó első képzőművészeti ki­állítás célját. Utána közölte a Földműve­lésügyi Minisztérium, a Tér­Iz amerikai külügyminiszterek értekezletének hétfői napja Santiago de Chile. (MTI.) Nyugati hírügynökségek je­lentik: Az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó orszá­gok külügyminisztereinek ér­tekezletén a főbizottság elfo­gadott 16 határozati javasla­tot. Ä külügyminiszterek hét­fői plenáris ülésén ismét ösz- szecsapásra került sor Kuba és a Dominikai Köztársaság között. A Kuba-ellenes ak­cióhoz most haiti is csatla­kozott. Mars Haiti külügyminisz­ter azzal vádolta Kubát, hogy polgárháborút szít a je­lenlegi Haiti kormány ellen. ,,/K forradalom tovább folyik Kuba teljes felszabadításáig“ Nicolas Guillen nyilatkozata Az Országos Béketanács és a Kulturális Kapcsolatok Intézete meghívására ked­den Budapestre érkezett Ni­colas Guillen, Nemzetközi Békedíjjal kitüntetett kubai költő, a Béke Világtanács tagja. Megérkezése után a Ferihegyi repülőtéren nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak: Hazám -forradalma — han­goztatta — nemzeti felszaba­dító forradalom az impe­rializmus elleni harc jegyé­ben. — Magyarországon is bi­zonyára tudják, forradal­munk megsértette az impe­rializmus fontos érdekeit. — Különösen vonatkozik ez az agrárreformra. Kubában tör­vényt hoztak, amely korlá­tozza a magántulajdonként birtokolható föld területét, a nagybirtokokat szétosztják a dolgozó parasztok között. Ez nyilvánvalóan vonatkozik az amerikai monopóliumok ha­talmas birtokaira is. Néze­tem szerint többek között a forradalomnak ez a rendkí­vül indokolt intézkedése vál­totta ki különösen az impe­rialisták dühét, ösztönözte őket a támadásra. A forra­dalom ellen folytatott nagy­szabású sajtókampányon kí­vül, a környező országokban állomásozó katonai erőkkel akarják Kubát sakkban tar­tani; titkos ügynököket hasz­nálnak fel arra, hogy ellen­forradalmi aknamunkát szít­sanak. A mi forradalmunk gyökerei azonban rendkívül mélyek népünkben, s ezért bizonyos vagyok abban, hogy teljes győzelmét az impe­rialisták és kiszolgálóik sem­miféle mesterkedése, fenye­getése nem tudja megakadá­lyozni. A világhírű költő végül el­mondotta, hogy ezúttal jár harmadízben Magyarorszá­gon. Jelenlegi, kéthetes tar­tózkodása idején közelről meg kíván ismerkedni hazánknak legutóbbi látogatása óta elért eredményeivel, találkozik majd magyar író- és költő­barátaival. (MTI.) Roa kubai külügyminiszter a Dominikai Köztársaságot vá­dolta Haitinak a vitába való bevonásával. Hangsúlyozta a Dominikai Köztársaságnak az a célja, hogy megnehezítse Kuba részvételért a külügy­miniszterek értekezletén. Ok­mányokat és fényképeket mutatott be „dominikai fel­kelők” Kubába szállításáról és a dominikai kormányt európai és ázsiai zsoldosok toborzásával vádolta. Herrera dominikai külügyminiszter kisérletet tett, hogy Roa ál­lításait visszautasítsa. Vergara chilei külügymi­niszternek, az értekezlet el­nökének sikerült a vitát le­csillapítani és az érdekelt fe­lek hozzájárultak ahhoz a javaslatához, hogy az Ameri­kai Államok Szervezete vizs­gálja ki a két fél állításait Áss Egyesült Államok beavatkozással fenyeget Laoszban Peking (Uj Kína). Burke tengernagy, az amerikai ha­ditengerészet hadműveleti vezérkari főnöke nyilatkozott az amerikai újságíróknak a laoszi helyzetről. Kijelentet­te, hogy „rendkívül komoly­nak” tartja a laoszi esemé­nyeket és azzal fenyegetőd- zött, hogy „lehetségesnek tartja az amerikaiak beavat­kozását.” Akkor ahhoz, hogy ürügyet találjon a fegyveres beavatkozás lehetőségének megindokolására, Burke ten­gernagy még attól sem riadt vissza, hogy megrágalmazza a Kínai Népköztársaságot, azt állítván, hogy a kínai kormánynak része van a laoszi helyzet alakulásában. (MTI.) Gyanakvó szövetségesek lanul békés szándékai van­nak és a béke a kommuniz­musnak kedvez, a nyugatnak úgymond1 — hem szabad Walter Lipmann, a hírre- — Bonn és Washington kö- a békés egymásmellett élés visszariadnia egy háború el­ves amerikai publicista nem- zött. Ha eddig Franciaország- gyakorlatát jelenti. Ismétel- indításától, hiszen az áldo- rég azt írta, hogy Eisenhower féltékeny volt nagyhatalmi jük: az amerikaiak nem is- zatuk alig múlná felül a két- elnök európai utazásával lé- nimbuszára — amelyet De merik el, hogy erről van szó, százmillió halottat. Éppen nyegében beismeri, hogy új Gaulle oly nagy igyekezettel de mi mást jelenthet Nixt>n ezért él lehet képzelni, mi- irányvonalat követ, _ és ezt próbál kikaparni az elmúlt amerikai alelnöknek az a ki- lyen elkeseredetten fogadták akarja megértetni szövetsége- századok pora alól — akkor jelentése, hogy a tárgyalások a bonni kormánykörök a ta- seivel. Természetesen ez a most ez csak megkétszerező- vagy a háború perspektivájá- lálkozók hírét; hiszen az nyil- megjegyzés csupán a dolgok dók, hiszen a franciák nin- ból a tárgyalásokat kell vá- vánvaló, hogy egy ilyen „kis egyik oldalát világítja meg. csenek ott a tárgyalóasztal- lasztani. . csúcstalálkozó” a béke esé­Mert igaz ugyan, hogy némi- nál, ahol a „két nagy” tár- Az új amerikai irányvonal lyeit növeli és nem a leg módosult az amerikai gyal a világ sorsáról. Ha ed- tehát lényegében az erővi- Schlamm-féle gátlástalan hó- külpolitika: de Eisenhower dig Londonban maguknak tu- sztmyok újraértékelésének ta- hérokét. És nem a Strausso- útját nemcsak ez indokolja, lajdonították a dicsőséget a Iájából indult el. Mint Eisen- két, akik előszót írnak az Jelentős az a tény is, hogy hidegháború felmelegítésére hower elnök sajtóértekezletén háborodott elmeszüle­a nyugati egység bizony törekvő erőfeszítésekben, közölte az újságírókkal, erről ményekhez. ugyancsak megtépázódott az most bizony Macmillan év- már Dullessel, a nemrég el- Érthető a nyugati zűrzavar utóbbi hónapokban. Az At- eleji moszkvai útja szinte hunyt amerikai külügymi- amikor Franciaországban a lanti Szövetség tagjai maköl- csak diplomáciatörténeti ese- niszterrel, személyes barátiá- hosszú tábornok éppen most csönös gyanakvással figyelik ménnyé kisebbedéit: tehát val is beszélt ég a néhai mi- próbál 15 év késéssel előálü- egymás lépteit, új, ismeret- nem indokolatlanok a-zok a niszter úgy vélte, hogy ennek tott atombombájával bevo len veszélyeket szimatolnak jelentések, amelyek Anglia — a találkozásnak előbb vagy nulni a nagyhatalmak közé. az enyhülés szelében. Egyre féltékenységéről számolnak utóbb meg kell történnie. Bár Ámbár ez a törekvés nyilván, világosabban látható a kü- be. És ehhez aztán lavinaként Dulles a hidegháború prófétá- valóan nevetséges, hiszen az lönböző csoportosulások kör- sorakozik a különböző ki- ja volt, élete utolsó felében óta többezerszer hatalmasabb vonalai és egyre nehezebb sebb államok megannyi' apró már ő is beismerte, hogy ez hidrogénfegyvereket is feha- palástolni a viszályokat problémája, ami már abban a politika revízióra, felülvizs- láltak már — a tábornok nem Eisenhowemak tehát azért is lemérhető, hogy egyre bő- gálásra szorul. mond le tervéről, nyilvánva­is Európába kell látogatnia, vü? 32 aTnerikal el™k euró- Érthető hát a zűrzavar mm- ]óan késlelteti a kísérletek hosv meeoróbália ismét ősz- 231 programla: íogadni fogja gaton: érthető az ellentétek ^tiltásáról szóló megegyezés hogy megpróbálja ismét ősz- Spanyolország vezetőit, talál- nyiit felbukkanása akkor m©gkötését. És így sorolhat szehozni a marakodó szövet- kozót kémek a belgák, az amikor Bonn mereven ra- nánk á problémákat tovább, jegeseket: összehozni mégpe- olaszok — és így tovább. gaszkodik ahhoz az irányzat- így kapcsolódik az új dig akkor, amikor ő maga Miért, vajon miért folyik hoz, amelyet már a legerő- irányvonal a régi problémák külön útra lepett és az ősz most ez a diplomáciai csata sebb nyugati hatalom sem 'hal — és ezekkel kell meg folyamán Hruscsowal szemé- a nyugatiak között? A válasz tart elég erősnek: pontossb- birkóznia Eisenhowemek, mi Ívesen készül megvitatni a kézenfekvő: az amerikai el- ban nem tartja masát elég előtt sorkerül a nagy találko nemzetközi élet ma még meg- nők találkozásai Hruscsowal erősnek e politika folytatásé- zóra, amelyet azonban csu oldatlan nagy kérdéseit. Az annak az uj politikai vonal- hoz. Ugyanakkor viszont Eisenhower—Hruscsov talál- nak a realizálódását, meg- Nyugat-Németországban a kozó bejelentése természete- valósulását jelentheti, amely- hadügyminiszter írt előszót sen csak olaj volt a ''űzre. Ha ről Walter Lipmann beszélt, egy bizonyos Schlamm neve- eddig voltak német—angol el- Ez a politikai vonal — ám- zetú őrült könyvéhez, amelv- lentétek, most ehhez a fe- bár az amerikaiak óvakodnak ben azt fejtegeti, hogv mivel szültség új elemei járulnak ezt a kifejezést használni — a Szovjetuniónak vitathatat­pán a távolból fognak figyel ni a féltékenykedő és aggódó (már ki hogyan reagál a ilyen tényekre) nyugtalan sző vetségesek. Baraes Dénes melőszövetkezeti Tanács, valamint a MEDOSZ által ki­tűzött díjak nyerteseinek név­sorát, illetve munkáit. A festmények és a grafi­kai művek közül Kuruez D. István Régi és új aratás cí­mű, Szobotka Imre Cséplés Zsennyén című képe nyer’ e a két első díjat, Főnyi Géza Borjúszoptatás és Hock Fe­renc Bogdányi kertészet cí­mű képe a két második, Bak János Szénabetakaritás a ter­melőszövetkezetben és Zsátos Gyula Termelőszövetkezeti karám című képe a két har­madik díjat kapta. Aszódi Weil Erzsébet három rézkar­cával a negyedik díjat nyer­te. A MEDOSZ első, második Á harmadik díjával Kiss Nagy András Ivó paraszt, to­vábbá Molnár József Szüret és Kajári Gyula Bánfl bácsi című művét jutalmazták. A szobor, kisplasztika és érem kategóriában Szabó ist- ván a mezőgazdasági témájú plakettjeiért és érmeiért, to­vábbá Kákonyi István a Rizsarató című szobráért ka­pott első díjat, Simon Ferenc­nek az Arató, Radó Káról y- nak pedig a Palántaültető cí­mű művéért második a díja. Varga Imrének a Magvető cí­mű szobráért harmadik, S'/ő- lőssi Endrének pedig a Nö­vendékbika című művéért negyedik díjat adott a Föld­művelésügyi Minisztérium, illetve a Termelőszövetkezeti Tanács. Pogány ö. Gábor, a Képző- művészeti Szövetség főtitká­ra, a Magyar Nemzeti Galé­ria igazgatója a kollektív erő­feszítéssel létrehozott kiállí­tás művészeti jelentőségét méltatta. A 240 műalkotást bemutató kiállítás az utóbbi 100 év ma<gyar mezőgazdaságát: a falu régi és mai életét, -prob­lémáját és sok-sok új egyéni eszközzel elővülantott sok-sok szépségét tükrözi. Az új kiállítást, amely de­cember 31-ig lesz nyitva, a múzeumot látogató közönség számára szerdán délben nyit­ják meg. (MTI) Amerikai képviselő Kína ENSZ felvétele mellett Washington (MTI.) Mint az AP jelenti, az Amerikai Kép­viselőház 268 szavazattal kettő ellenében megerősítette azt az elhatározását, hogy Kína ENSZ tagsága ellen foglal állást. William Meyer képviselő e felháborító határozat ellen felszólalt, s kijelentette, hogy a képviselőház eljárása „szükségtelen, ostoba, elha­markodott és valószínűleg káros is”. Hangsúlyozta, nem lehet figyelmen kívül hpjy- ni, hogy „a kínai kommu­nista kormány de facto léte­zik, akár tetszik ez az ame­rikaiaknak, akár nem.”- — (MTI.) Magyar-indiai tárgyalások biogáz- gyár ép íí és érői Uj Delhi (MTI). Rónai Sán­dornak, a Magyar Építésügyi Minisztérium főtisztviselőjé­nek vezetésével jelenleg öt­tagú magyar küldöttség tar­tózkodik Uj Delhiben, ahol kedden tárgyalásokat kezdett egy minta-biogázgyár építésé­ről — jelenti az AP,-------- ^ Me gjelent a Belpolitikai Szemle augusztusi száma Az alkotmány ünnepét Or- tutay Gyula írása méltatja: Az alkotmány évfordulójára címmel. Dr. Zala Júlia a népgazdaság féléves fejlődé­sének adatait elemzi. Tallós György „A márciusi párthatározat és a külkeres­kedelem” címmel írt cikket. Dr. Szakosíts D. György ipa­runk műszaki fejlesztésének ösztönzéséről fejti ki véle­ményét, Baktai Ferenc „Szür­ke statisztika” című cikke életszínvonalunk alakulásá­val foglalkozik. „Tízéves az alkotmány” c. írás 1949. óta elért fejlődé­sünk főbb mutatóit tartal­mazza. Bonn új condor- légiót akar Algériá­ba küldeni ? Berlin (MTI.) Bonni körök­ből származó értesülések szerint a nyugatnémet kor­mány fegyveres segítséget akar nyújtani Algériában a francia gyarmatosítóknak. — Amint annakidején Hitler hírhedt condor-légióját küld­te a fasiszta Franco tábor­nok segítségére, úgy most Adenauer akarja egy új „condor-légióval” segíteni De Gaulle-t, az algériai nép el­leni imperialista harcában. Schwedtfeger, a bonni ve­zérkar altábornagya, a na­pokban feltűnést keltő cikk­ben hangoztatta, hogy a fran­cia csapatok algériai tapasz­talatai a nyugatnémet had­sereg kiképzésénél nagy sze­repet játszanak. Az altábor­nagy maga is résztvett a francia csapatok algériai hadműveleteiben. Speidel volt náci tábornok, a NATO kö­zépeurópai szárazföldi csapa­tainak parancsnoka a közel­jövőben látogat el az algé­riai hadszíntérre. (MTI.) Cáfolnak a tények Moszkva (TASZSZ). A szigetek „a Mariana, a Mar- Krasznaja Zvezda keddi szá- shall és a Karolina-szigetek mában vitába száll Nixon körülbelül három millió amerikai elnökkel. Nixon a négyzetmérföld összterülettel moszkvai televízióban azt bi- az óceán óriási térségeire ter- zonygatta, hogy az Egyesült jednek ki Államok békére törekszik és Nem lehet figyelmen kí- tobbek között kijelentette: vüi hagyni azt a „részletkér- íl’áK1 küzdöttünk két világ- dést” sem, mint a Japán te- náboruban, és nem követel- wiiptét tó-ncvA n;,, ti,, tünk és nem is kaptunk egyet- szi' i„ „„„ . getcsoport egy részének, ezen len acre földet, egyetlen cent belül nirimTsn.i jóvátételt sem”. A cikkíró er- r « “eg8?llá* re a következőket írja: Ni- ^korlatilag az Egye- xonnak ez az állítása ellen- Államok gyarmatává kezik a történelmi tények- v6“°^ftta ezt a területet, kel. Az Egyesült Államok jelen­Nixon „elfelejti” többek *s megl*zúllva tartja Taj- közt azt a csekélységet, hogy van^> az ősi kínai területet, az Egyesült Államok a má- Az amerikai monopolisták a sodik világháború után el- masodik világháború követ- lenőrzése alá vont körülbelül keztében nem egy, hanem kétezer, hajdan japán man- egymillió acre területet von- dátumos területet képező szi- tak ellenőrzésük alá. És ebbe getet, valamint az Azori- mé£ sem számítottuk bele a szigeteket és néhány más m-ás országokban létesített területet. • amerikai katonai támaszpon­A gyámsági területként be- tokát — írja befejezésül a kebelezett Csendes-óceáni Krasznaja Zvezda, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom