Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-15 / 191. szám

1959. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Betetőzés előtt Jászberényben Népnevelők járják a határt — Jól mőködnek a régi termelőszövetkezetek — Felkészültek kezdésre az újak Nincs jövője az egyéni gazdálkodásnak A Lehel Klubban izzít a tenniakarás légköre. Az üzemek munkásai, a párt leg­jobb népnevelői tanácskoz­nak. Nem is tanácskozás ez, inkább az elhatározások ki­nyilatkoztatása. Évtizedeket élt szakmunkások, tőlük ta­nuló fiatalok, zömmel fér­fiak, kisebb számmal nők kémek szót; — Jöttünk a párt hívó sza­vára. Megyünk reggel, dél­ben, este ki a tanyákra. Be- . szélgetünk, vitatkozunk a dolgozó parasztokkal, velük együtt szervezzük meg a szo­cialista Jászberényt. Ha ma nem, holnap, ha holnap nem, holnapután. Nincs csüggedés, a lelkese­dés csak fokozódik. Munka után alighogy ruhát válta­nak, vacsora nélkül ugranak fel a műszakosokat szállító gépkocsikra. Irány: az irdat­lan nagy jászberényi tanya­világ, a Felsőmuszáj, a Zagy­vapart határrészek. A cél vi­lágos: mielőbb befejezni Jászberény mezőgazdaságá­nak teljes átalakítását, bete­tőzni a termelőszövetkezeti mozgalmat* Az ősi jászváros történeté­nek legizgalmasabb napjai ezek. Van már tízéves terme­lőszövetkezet, a környéken híres, jól gazdálkodó a Kos­suth. Ezernyi tervet ková­csolnak az újak. A Béke évek alatt gazdag emberek közös­sége lesz, olyan jól indul ter­melőszövetkezeti gazdálko­dásban. S aztán töredéknyi határréseen még nem tudtak határozni az egyéniek. Értük, jövőjükért, gondolkodásuk, gazdálkodási módjuk meg­változtatásáért járnak hozzá­juk fáradhatatlanul munká­sok, jászberényi tsz-tagok és a karcagiak, A jászok fővárosába a Nagykunság székvárosából ér­keztek vendégek. Az ottani mammut tsz-ekből jöttek el a legjobbak elmondani, mire fejlődtek, hová jutottak ők, mióta szövetkezetiek. Érve­kért, jó eredményekért nem kell ugyan szomszédba járni a jászberényieknek sem. Az 1948-ban alakult Kossuth Tsz húsz mázsás átlagtermést ta­karított be őszi* árpából ezen a nyáron. Tavaszi árpájuk 17 mázsa 30 kilót adott. Kony­hakertészetükből már eddig 117 ezer forint a bevételük, pedig most kezdődött a sze­zon, s várnak is még 600 ezer forintot kertészeti termelvé- nyeikből; Ez a termelőszövetkezet nagy gondot fordít az állat­állományra. Kétszázharminc- esy sertésük, 482 birkájuk. 132 szarvasmarhájuk, közel kétezer törzsbaromfijuk van a Kossuth-belieknek. Állan­dóan gyarapodik a közös va­gyon. Ez évben 100 férőhelyes tehénistálló építését fejezték be, 50 férőhellyel bővítették sertéshizlaldájukat. Nem csoda, hogy a jövedelem igen magas. A betervezett munka­egység érték 40,59 forint ná­luk. Komolyan hivatkoznak a Március 15 Termelőszövetke­zetre is az agitátorok. 1960-as BSségesnelt ígérke­zik a tógazdaságok Ide! haltermése Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tógaz­daságaiban már-már kifogás­ra vár a vizek idei termé­se: kövérre hízott, vaskos pon­tyok, karcsú fogasok, süllők, virgonc compók, sebesen vil­lanó harcsák kavargó, ker- getőző sokadalma. Az időjá­rás általában kedvező volt a halállomány fejlődéséhez, s — az előzetes becslések sze­rint — legalább 170 ezer má­zsa kereskedelmi forgalomba kerülő, úgynevezett áruhalat fognak ki a következő hóna­pokban* beruházásukban csak gépekre 130 ezer forintot fordítanak. Építkezésekre 517 ezer forin­tot költenek s 12 mázsás bú­zatermést mondhatnak ma­gáikénak. Nincs szégyenkeznivalója a Petőfinek. Ellenkezőleg. D. Szabó István kocsis előleg­ként 3200 forintot, két kiló híján 10 mázsa búzát, 1 kiló­val kevesebb mint 4 mázsa árpát, 13 mázsa tűzifát, 10 kilogramm cukrot és 3 liter pálinkát vett fel. S ez csak az előleg. Bár igaz, jelenleg néhány egyéni gazda még tartja a versenyt. Senki nem akarja megmá­sítani: a szőlősgazdák közül még egyesek jobban is élhet­nek, minit a tsz-tagok, de jö­vőjük nincsen már. A tavasz- szal nem véletlenül hagytak fel tömegesen gazdatársaik az egyéni gazdálkodással. Több mint 270O-an 18 ezer hold földet ragasztottak a szövetkezeti területhez. Jász­berény termelőszövetkezeti város a tavasz óta. S az új termelőszövetkezetek nagyon komolyan megindultak. Egy­két év múlva egyetlen egyéni sem versenyezhetne velük. Azért mondják most, indul­junk együtt, nekünk is köny- nyebb lesz, ha többen fo­gunk össze, nektek sem kell külön küszködni az átmenet­tel. Az Uf tsz-ek 30 ezer fé­rőhelyet építettek mór fel ez évben. Fél év alatt 23 ezer juh, 130 ezer baromfi, 18 ezer sertés számára készült ól. A termelési tervek a legtöbbet ígérőek. Együtt a szálasta­karmány, a vetőgabona nagy­része, elszántva a mesgyék, oda az önző magamnak való éléts felfogása. S nincs is abban vita, a még egyéniek sem tagadják, a jövő évben már ez lesz a jellemző a jászberényi határ­ra. S akkorra már rájuk is. Munkások, tsz-tágok keresik fel a szétszórt tanyákat, hogy a kintrekedtekkel együtt be­fejezzék a mezőgazdaság át­alakítását, betetőzzék a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Az ősi jászváros történel­mének legizgalmasabb nap­jai ezek. BORZÁK LAJOS Bemutatja legjobb öntözőgépeit a kunhegyesi vízgépészet A kunhegyesi Vízgépészet műhelyeiben készült nagytel­jesítményű öntözőgépeket az egész országban ismerik. Ta­valy és a megelőző években is szerepeltek, nagy sikert araitak az itt készült beren­dezések az Országos Mező­gazdasági Kiállításon. Az idén újra helyet kap­nak a gépbemutatón. Egy- másodpercenként 600 liter vi­zet emelő CSK elektromos hajtású szivattyút mutatnak be. Ezenkívül különféle per­metezőgépeket működtetnek aj permetezési bemutatón, továbbá csöveket állítanak ki. Nemcsak Budapesten, ha­nem a Mezőtúron megrende­zésre kerülő nagykun napo­kon is szemléltetik az üzem sokrétű munkáját. Egy tíz egységes úszómű komplett modelljét viszik el, melyen az érdeklődők tanulmányoz­hatják a vízkivétel módját* KEPEK a IX. vasutas napról Üres fuvarok az ÉRDÉRT Vállalat jóvoltából LAPUNK egyik régebbi számában rövid értesítés je­lent meg, melyben az ÉR­DÉRT Vállalat szolnoki te­lepe felhívja a megyei tsz- eket, szállítsák el az előre­gyártóit sertésfiaztatók ele­meit. Nos, az érdekelt tsz- ek azonnal mozgósítottak. A karcagi Lenin Tsz például két vontatóval jelent meg Szolnokon. Ám a szállítóesz­közök üresen tértek vissza. Nemrégen ugyanígy járt a Hogy a fiatalok megszeressék a fermeiőszövetkeze'et Sok nehézség között kezd­tünk a kulturális munkához az elmúlt őszön. Mindössze tizenketten voltunk, de ta­vasszal már hatvanra, a nyár kezdetére kilencvenre, ké­sőbb pedig száztízre szapo­rodtunk. Soha nem tapasz­talt érdeklődés nyilvánult meg a fiatalok részéről. Eh­hez az is hozzájárult, hogy a tsz-ek egyesülésével a kar­cagi Lenin fiataljainak szá­ma kétszázharminc lett. Látva a helyzetet, a tsz pártszervezetéhez fordultunk. Harangi József párttitkár elvtárs L. Nagy Lőrincet küldte közénk, hogy segítse a fiatalok kulturális munká­ját. L. Nagy elvtárs minden alkalommal velünk volt, s a munkából ugyanúgy kivette részét, mint bármelyik fia­tal. A Ságvári Endre kulturá­lis seregszemlén drámajáté­kunk és lakodalmasunk ér­tékes díjat kapott, míg nép­dalkórusunk dicséretben ré­szesült.' Tagjaink most is bfejárnak a foglalkozásokra. Színját­szó csoportunk két jelenetet tanul; táncosaink szorgalma­san készülnek, míg népdal­kórusunk karcagi dalokat gyűjt, hogy ősszel azokat mutassuk be. Termelőszövetkezetünk KISZ tagjai nemcsak kul­turális téren, hanem a föl­deken #s a társadalmi mun­kában is kitesznek magu­kért. Eddig hat fiatal szerez­te meg az „önkéntes Ifjú­sági Segítő Brigád” bronz jelvényét, míg tizenöten VIT jutalom jelvényt kaptak pél­damutató helytállásukért. Munkakedvünket fokozza, hogy a tsz pártszervezete, s gazdasági vezetősége minden segítséget megad. — Velünk együtt azon vannak, hogy megtaláljuk azt a módszert, mely a fiatalokkal megsze­retteti a termelőszövetkeze­tet és ifjúságunkat művelt szocialista emberré neveli. További terveink egysze­rűek, reálisak. Tsz házi mú­zeumot akarunk létesíteni, melynek keretében feldol­gozzuk szövetkezetünk tíz­éves történetét. Szeptember 5-én vidám zenés társasjáté­kot rendezünk. E játékon ve­télkedünk a karcagi termelő- szövetkezetek, ifjúságával me­zőgazdasági, városismereti és ifjúságpolitikai kérdésekben. Utána termelőszövetkezeti bálon találkozunk a négy tsz fiataljaival. Legfőbb célunk, hogy a nyári és őszi munkákat idő­ben elvégezzük, s még na­gyobb lehetőséget teremtsünk a tanulásra, a kulturtevé- kenységre és szórakozásra. Somogyvári Imre kultúrbizobsági tag, Karcag, Lenin Tsz. Hasznos források A Hazafias Népfront me­gyei irodája kiadványokkal segíti a mozgalom munká­ját. A napokban vázlatot ad­tak ki a termelőszövetkezeti és lakóterületi agitációhoz, amelyben összesítik a megyé­ben történt változásokat; — Többek között azt, hogy ez- évben mintegy 30 millió fo­rint értékűvel több gép segí­ti a dolgozó parasztok mun­káját a szövetkezetekben. A kiadvány bő tájékoztatót ad arrój hogy milyen módon változik meg az emberek éle­te a szövetkezetekben. Egy másik összeállítás az augusz­tus 20-i ünnepségek megszer­vezéséhez ad segítséget a oépfroptbizottságoknak, a harmadik sokszorosított ki­advány pedig vidám termelő­szövetkezeti tárgyú élőkönyv­tári bemutatókat ad közre. Mindhárom sokszorosított szövegből sok ötletet, érvet meríthetnek a népfront ak­tívák, érdemes hát forgat­niuk azokat. Keresse fel augusztus 18—19—20-án a NAGYKUN NAPOK alkalmából Mezőtúron a Törökszentmiklósi Földművesszövetkezet éttermét a kiállítás terüle­tén. Kitűnő ételek, — vá­lasztékos italok, - egész nap zene. törökszentmiklósi járás két tsz-e is, egy harmadik pedig kénytelen-kelletlen szállított valamit, csakhogy a jármű ne menjen haza üresen. „Sajnáljuk, négy köbméter­nél kisebb tételt nem gdunk ki” — világosították fel egy másik alkalommal a tisza- földvári Lenin Tsz megbí­zottait, akik másfél köbmé­ter faanyagot akartak elvin­ni; Az ÉRDÉRT Vállalat ahe­lyett, hogy minden erővel se­gítené az építkezéseket, így kedveskedik a tsz-eknek. Jól tudjuk, hogy a szolnoki te­lep anyaghiány miatt nem tud eleget tenni minden meg­rendelésnek, de még ez sem indokolja fentebb említett cselekedeteit* KÉRDÉSSEL FORDULUNK az Országos Erdészeti Főigaz­gatósághoz is: mi lesz az ái- latférőhelyekkél? Megyénk tsz-einek ugyanis 156 előre­gyártott elemekből építhető sertésfíaztatóra, juhhodályra és növendékmarhaistállóra lesz szüksége. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság ed­dig 98 építményhez szükséges elem leszállítását ígérte szep­tember végéig. Mi lesz a többivel? Ha szeptember vé­gére mind a 156-ot leszállí­tanák, az épületek legjobb esetben akkor Is csak decem­berre készülnének el. Jogos a Megyei Tanács VB Mező- gazdasági Osztályának aggo- dalma\ mi lesz az állatokkal? Ezt kérdezzük mi is; — pé. — A nagygyűlés díszelnöksége. A beszámolót Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyet Jt se tartja. Belesik János elvtárs, a közlekedési és postaügyi minisz­ter „Érdemes vasutas” kitüntetését adja át Lendvai Ist­ván alvázlakatosnak. Németh Mihály, a szolnoki Vasútállomás főnöke öröm­mel veszi át az élüzem oklevelet a miniszter kiküldött­je tőL A kettős könyvelés jelentősége a termelőszövetkezetekben Megyénk termelőszövetke­zetei közül jelenleg 33 vezet kettős könyvelést. — A ter­melőszövetkezetek zömében azonban még mindig egysze­rű rovatos rendszer szerint könyvelnek. Ha a két könyvelési for­mát összehasonlítjuk, azt ta­pasztaljuk, hogy az egyszerű rovatos könyvelés inkább nyilvántartási jellegű és nem tudja híven követni a gaz­dálkodás eredményességét. Ezen keresztül nem tudjuk kimutatni üzemágakon belül az egyes növényféleségek költségeit és hozamértékét, így nem tudjuk megállapí­tani annak jövedelmezőségét sem. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyes termelőszövetke­zetek a kevésbé jövedelmező növényféleségek termelését szorgalmazzák a jól jövedel- mezőek rovására. Most, amikor az egész me­gye területén befejeződött a mezőgazdaság nagyüzemi át­szervezése és minden erőnket a termelékenység fokozására, a gazdálkodás jövedelmezőb­bé tételére fordítjuk, olyan könyvelésre Van szükségünk, amelyen keresztül minden fillérnek tudjuk követni az útját. Ennek a feladatnak tesz eleget a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kettős könyvvitele, ami a korszerű nagyüzemi gazdálkodás elen­gedhetetlen feltétele. Segít­ségével állandóan figyelem­mel kísérhetjük a költség- vetésben megállapított bevé­telek és kiadások teljesíté­sét, azonnal intézkedhetünk az esetleges lemaradások, ki­esések pótlásáról. Az egy­szerű rovatos könyvelésből ez csak a zárszámadási mér­leg elkészítésekor derül ki, amikor már a pótlásra nincs lehetőség. Á kettős könyveléssel nem­csak összességében, hanem növényféleségenként, illetve állatfajtánként ki tudjuk mu­tatni a ráfordításokat és a hozamokat, megállapíthatjuk az egyes ágazatok jövedel­mezőségét. Lehetővé teszi a gazdaságba beérkező eszkö­zök (pl. műtrágya, gyomirtó- szerek stb.l felhasználásának ellenőrzését. — Segítségével bármikor forintban kimutat­ható az álló- és forgóeszkö­zök értéke, a tsz kötelezett­ségei, nyomon követhetjük a gazdaság vagyoni helyzeté­nek alakulását. Feltétlenül szükséges, hogy a termelési ráfordítások Kö­zül a munkaráfordításV mint legfontosabbat állandóan ki tudjuk mutatni. A kett3s könyvviteli rend­szer előnyeit figyelembevéve az 1962-es gazdasági évre megyénk minden termelőszö­vetkezetének át kell térnie erre a könyvelési rendszerre. A megyei tanács 12 tíz hóna­pos levelező tanfolyamot szervezett a kettős könyvvi­tel elsajátítására. Mivel a következő gazdasági év 1960 január 1-én kezdődik, ezek­nek a tanfolyamoknak a hall­gatói már be tudják vezetni a kettős könyvvitelt, saját termelőszövetkezeteikben. — így a jövő évben előrelát­hatólag már 150 tsz-ben ezt a könyvelési. formát vezetik, az 1962-es gazdasági évben pedig már ettől eltérő köny­velést alkalmazni nem lehet. Ez szükségessé teszi, hogy minden tsz könyvelő állan­dóan képezze magát és minél °lőbb szerezze meg a kettős könyvviteli képesítést. Serfőző Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom