Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

1959. augusztus 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Lendületes

lermelőszsvetkezeti építkezések

a kunszentmártoni járásban

A kunszentmártoni járásban a jövő esztendőben jelentős beruházással építkeznek a termelőszövetkezetek. Idén — mint ismeretes — 370 férőhelynek megfelelő tehén- istálló felhúzását kezdték meg — ebbői 100 jövőre készül el. Míg ebben az esztendőben körülbelül négy és félmillió forintot fordítanak a közös építkezésekre — ebből 3 millió 800 ezret állami hiteiből — addig jövőre már a most rendelkezésre álló adatok szerint is hét és félmilliót;

Mi épül ebből az összegből? Többek között hét tehénistálló, öt sertésfiaztató, hat süldőszállás, két rizstelep. A ti- szainokai és az öcsödi Szabadság, valamint a kungyalui Zöld Mező Tsz összesen 696 ezer forint hitellel és 180 ezer forint értékű saját munkával, négyszázférőhe lyes juhhodályt rendez be. Természetesen ezek a számok még nő; nek majd, hiszen a kunszentmártoni járás három községében most ismét megindult a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése;

A jövő esztendőben tovább

nő a saját erőből történő építkezés aránya ebben a járásban is. így például tizenhárom közös gazdaság saját építőbrigádjával kezdi meg az épületek falainak felhúzását. A saját erőből történő építkezések értéke jövőre kereken másfélmillió forint lesz.

Az ősszel kezdő termelőszövetkezetek tagjai is belátják a2 állatállomány elhelyezésének fontosságát. így a nagyrév! Uj Élet Tsz amellett, hogy 48 férőhelyes tehénistállót építtet állami hitelből, részben saját erőből 59 férőhelyes lóistállót, ezerötszáz férőhelyes baromfiólat épít, sőt saját brigádjával (tizenöten dolgoznak benne, ami még nagymultú szövetkezeteknél is elég ritkaság) ser- tésfiaztatót épít 20 férőhely- lyeL

A kunszentmártoni járásban már eddig is sok létesítmény elkészült. így például a kungyalui Zöld Mező Tsz 52 férőhelyes tehénistállója, a mesterszállási Ezüstkalász Tsz 24-es tehénistállója, a mesterszállása Rákóczi és a szelevé- nyl Szikra Tsz sertésfiazta- tója is ezek közé tartozik.

A jászkiséri téglagyár teljesítette éves tervét

A jászkiséri téglagyár dolgozói megértették az idők szavát, s a pártkongresszus tiszteletére értékes vállalást tettek. Megfogadták, hogy a 2.5 millió téglatervükön felül 500 ezer nyerstéglát gyártanak; Ezzel a termelő- szövetkezetek építési programját kívánják elősegíteni.

Az üzem dolgozóinak jó munkája kitűnik abból is. hogy éves tervüket már augusztus 10-én teljesítették. Most kongresszusi vállalásuk teljesítésén fáradoznak. Minden remény megvan arra, hogy becsülettel helytállnak szavuknak.

Huszonhárom ezer hold mélyszántás

Az időjárás esősre fordultával gépállomásaink abbahagyták a tarlóhántást, s áttértek a vetőágyelőkészítésre. \ vetés alá történő nyári mélyszántás halad megyénkben. Eddig huszonháromezer holdon végezték el a vetőszántást; A szolnoki járás teljesítménye kimagaslik a

megye többi járása és városa eredményeihez képest, A szolnoki járásban közel ötezer hold nyári mélyszántás van már. A második helyen lévő jászberényi járásban háromezer holdnyi földön véMEGALAPOZTÁK JÖVŐJÜKET

Átmenettel kezdő

tsz-ek — így emlegetjük azokat a közös gazdaságokat, amelyek formailag tavasszal alakultak ugyan, de a tulajdonképpeni közös munkát csak ősszel kezdik, őszre terelik össze a közös állatállományt. Okos emberek tudják: az idő .pénz; s ki hogyan sáfárkodik vele, úgy látja hasznát. A tiszaőrsi Búzakalász Tsz jól használta fel ezt az átmeneti időszakot.

“ Mi úgy gondoltuk — mondotta Lengyel György, tsz-elnök — ez az idő arra való, hogy felépítsük a szükséges állatférőhelyeket, megteremtsük a közös takar- mányalapot, biztosítsuk a jövő évi vetőmagot, meg egy

geztek nyári szántást,

llllllilllllllllllllllllllllllllllllllilllHllllllllltlIIIIIIIMIItlIIHIIIIIIIIItlIllilllllllllimillllllMlltlIIII

Minden másnap egy hízott d sznóf...

... vágnak a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság üzemi konyhájára. Sőt most a nyári hónapokban még gyakrabban, mert sok időszaki munkással dolgoznak. Bodnár József és Pandaházi József henteseknek van bőven mit csinálni.

ÖNTÖK KÖZÖTT

Késő délutánba hajlik már a nap, a második műszak dolgozik a törökszentmiklósi Mezőgépgyár öntödéjében. — Azaz nem teljes egészében. A kemence tetején ott szorgoskodik Kocsis főművezető elvtárs is> a délelőtti parti vezetője.

Kettőkor hazamehetett volna már, de elromlott a felvonó, s addig nem tágít, míg nem teszi rendbe. A fizetésnélküli „túlórázás” igen gyakori nála. Igaz, senki sem kéri erre, jó szót sem kap érte, mégis marad, ha valami baj van, hiszen 21 éve él itt. a folyékony vasból hasznos tárgyakat formáló öntők között, örül, ha segíthet társain. Ha kérdik, miért teszi, azt feleli: „betyárbecsület is van a világon”. Hívták már máshová is, lakást is Ígértek, mégsem ment. Márpedig a lakás nagy szó a gépgyáriak között.

A kemencék előtt katonás rendiben sorakoznak a formát rejtő „szekrények”. Egy-egy műszak alatt többszáz szekrényt öntenek. A homokformánál 4—5 százalékos selejt van, bárhogy vigyáznak is, hiszen — Kocsis elvtárs szerint — annyi az öntés ellensége, mint a földeken díszlő vetésé. Ezt bizonygatja Kiss Vince is. Elég, ha homok- tömörítésnél a stampolóval kicsit jobban odaütnek, már nem lesz jó minőségű a gyártmány. S az öntésnél gáz- hólyagosodás, salakozódás lehet. Az öntvények megmunkálása jelent ezután nagy munkát. Ezért karolták fel az úgynevezett „kokilla”-öntést. Ennek lényege az, hogy nem homok, hanem vasformába öntik a vasat. Gyorsabb, jobb minőségű ezáltal a munka. Most kísérleteznek kisebb

idén 102.5 százaléknál alább sosem adták. Pedig a gépesítéssel igen csehül állnak. — Most kaptak ugyan egy rázógépet, de olyant, amit már más üzemben kiselejteztek. Nem is fűznek hozzá nagy reményt.

Koséi hétezer holdon istálló- trágyáztak eddig a megyében

Szolnok megyében az aratás és cséplési munkálatokkal egyidőben megkezdődött a talaj előkészítés. Az őszi kalászosok alá már trágyáznak a termelőszövetkezetek. Eddig több, mint hatezer holdat terítettek meg istállótrágyával. A kunhegyesi és jászapáti járás jár élen.

kicsit beleszokjunk a közös munkába.

Ez a „mi” a tsz egészét jelenti. Egy akaraton van itt tagság és vezetőség. Csak így összefogva tudtak olyan eredményeket elérni, melynek alapján — ha nem is első, de a járás új tsz-ei között vezető helyre kerültek.

Már tavasszal az egyik közgyűlésen elhatározták, hogy a tsz-ben adódó munkákat munkaegységre végzik. Ebből kétszeres haszon származik. Egyrészt követni tudják, ki mennyit dolgozott a közösben, másrészt pedig megszokják magát a munkaegységet. Tizenhetet vállalt mindenki Azért ,,válla!ták‘’, mert erre részesedést még nem űzetnek, csupán a közös munkában való részvételt az őszi kezdésig így határozták meg.

SOKKAL JOBB, mintha munkanapokat vállaltak volna — meséli Lengyel elvtárs —, mert a munkanapot lehet letölteni is, de a munkaegység követelményeit teljesíteni kell Jöttek is szívesen az emberek. Katona Imre, Felesik István, Czirbik Elek meg Sinka Jani bácsi elsők voltak. Pedig egyik-másik már idős ember. Akár trágyahordásról, akár vetésről, kaszálásról, vagy szénahordásról volt szó, nem kellett sok agitáció. A tagságnak legalább a fele máris teljesdtette 17 munkaegységes felajánlását,

A szívesen, jókedvvel végzett munka nem is maradt eredménytelen. Még a tavasszal kihordtak körülbelül 35 ezer mázsa trágyát, közösen vetettek 63 hold vörösherét, 10 hold árpát, meg 35 hóid silókukoricát. Utóbbit meg isi kapálták rendesen. Hogy kevesebbet kelljen ösz- szeadni, közösen kaszáltak szénát is. Harminc holdat a Legeltetési Bizottságtól vállaltak felesbe, harmincat pedig a kunmadarasa gyakorlótéren kaszáltak meg.

— Negyvenötén voltunk kint egyszerre — így Müller István, a tsz mezőgazdásza. — De megérte, mert 280 mázsa szénát hoztunk haza.

ARRÓL NEM BESZÉL, hogy ő maga is egy sorban vágta a többiekkel, pedig a jó példa hatása nem maradt el. Sokan úgy vélekedtek, hogy „ha már az agronómus is ott van, én is megyek”. így vágták le és hordták be idejében a szénát. Akkor aztán megmozdultak a jó kazalrakó mesterek: Dengi Lajos, Kardos József, de még a 70 év körüli Kovács Bálint bácsi is eljött.

— Rakjuk össze, nehogy az idő kárt tegyen benne —, mondogatták. Azzal együtt, amit a tsz-tagok behoztak, most már közel 2200 mázsa szálastakarmány várja takarosán kazalba rakva az őszi etetést. Szépen halad a vetőmag-, meg a szemestakarmány összehordása is.

— Hát a fiatalság mozgolódik-e?

— Marika, gyere már közelebb — szólít válasz helyett az elnök egy vékonyka kislányt. Tóth Mária helyettes KISZ titkár arról számol be, hogy a községi KISZ szervezetet áthozták a tsz-be és szervezik az itteni fiatalokat is, — Már vállalásunk is van, — mondja pironkodva. ■*— Harmincnégyen elhatároztuk, hogy 30—órát dolgozunk a tsz-ben. A kapálásban már részt vettunk, most majd gyékényt vágunk tetőnek,

NO, AZ JÓ LESZ, — így az elnök —, mert épltenivaló akad bőven. Negyvenezer vályog már elkészült, csak éppen fel kell használni. Csép- lés után teljes erővel nekilátunk. Állami hitelből épül egy 48 férőhelyes magtárpad- lásos tehénistálló, a többit, 500 férőhelyes juhhodályt, meg egy csomó átalakítást magunk csináljuk. Készen is lesz mind, mire szükség lesz rá. Igyekeznünk kell, mert á jövő héten vagy 60 süldőt akarunk vásárolni hizlalásra. Leszerződjük, s tavaszra már pénzt hoz a tsz-nek.

A jövőévi termés érdekében legalább még vagy 30 ezer mázsa trágyát kihordanak. Ebben már az újonnan vásárolt Zetor is segít. Kell a trágya a kertészetbe. Mert a gazdasági terv szerint (már azt is elkészítették), 110 holdas kertészetet létesítenek. Burgonyát, dohányt, paradicsomot, káposztát is termelnek a kenyérgabona és takarmánynövények mellett.

ÍGY DOLGOZIK egy új tsz, amelyik élni, fejlődni; gyarapodni akar. Az összehordott közös takarmány, az énüTő istállók, a később beállítandó állatállomány, valamint az emberek munkakedve alapfeltétele, s egyben biztosítéka a későbbi ered- ménves gazdálkodásnak. — Jól használták fel az átmeneti időszakot, meealannzták jövőjüket. Patkós Mihály

Gyakorlati tanácsadás a sílózáshoz

Jó lesz az öntvény, — állapítja meg Kovács Zsigmond és Bernáth Sándor.

darabok kokillaöntésével is. Lépést akarnak tartani a fejlődéssel, nem akarják, hogy lemaradjanak a tervteljesítéssel. Ecsédi Menyhért, Karsai Károly és a többiek joggal büszkék arra, hogy az

Szolnok megyéből tizenöt termelőszövetkezet szerepel állataival a mezőgazdasági kiállításon

nyészállatok 40 százalékát teszik ki az összes létszámnak. Megyénkből tizenöt termelő- szövetkezet mutatja be tenyészállatait. Győr megyéből pedig harmincöt termelőszövetkezet képviselteti magát az állatkiállításom " •

A napokban fejezték be a bírálóbizottságok a tenyészállatok kiválogatását. Az őszi kiállításra bejelentett 5100 tenyészállatból 2200 kiváló tenyészállatot javasoltak bemutatásra. A termelőszövetkezetek által bemutatott teNézem a hosszú szekrénysor között ballagó, az öntvények anyagát kézierővel továbbító embereket, s arra gondolok, hogy a közelmúltba)! épült új öntödében nemcsak az egészséges munkahelyet kellett volna megteremteni, hanem gépesítéssel a munkafolyamatot is tökéletesíteni. Most még daru sincs, pedig nagyon elkelne a többmázsás öntvényeknél. A kézierővel végzett munka különben sem jelenthet olyan felfutást az öntödében, amilyent a gyár iránt támasztott igények követelnek. Gépesíteni kellene a homok előkészítése mellett a formázást, az öntést. — Érdemes volna ezeket fontolóra venni az illetékeseknek, s megvalósításukhoz biztosítani az anyagi fedezetet, ' ' (Simon)

A szolnoki járás tsz-ei 2 ezer holdon termelnek siló- kukoricát. A kedvező időjárás következtében kát. holdanként 200—250 mázsa hozam várható. így mintegy 50 ezer köbméter silót kell tárolniok.

Ahol már a silózást megkezdték, azt tapasztaltuk, hogy tsz-ek és a gépállomások részéről nem történt megfelelő felkészülés. Első nap tanácstalanul, kapkodva indult a munka. Ennek megszüntetésére néhány gyakorlati tanácsot szeretnénk adni:

A silókombájnoktól pótkocsik hordják be a felaprózott takarmányt. Indulás előtt a pótkocsikra egyméteres oldalmagasítókat kell szerelni, mert azok alkalmazása nélkül a megtermelt takarmánynak 10—15 százaléka szétszóródik, kárbamegy;

A silőzás megkezdése előtt gondosan ki kell takarítani a silógödröket, ki kell szívatni az esetleg meggyűlt csapadékvizet. Ahol a gépi munka után az áthajtós silógödör fala durva kimunkálású, — nem egyenletes, ásóval nyes- sük le a falat, az aljáról a darabos földet vagy a sarat távolítsuk el. Az árok oldalát, alját klóros mésszel mindenütt fertőtleníteni kell. Ezután a silógödör fenekére és az oldalfalhoz fokozatosan 20 centiméteres szalmaréteget tegyünk, hogy a takarmány a földdel ne érintkezzék; A túlságosan száraz szalmát vizzel locsoljuk meg,

A gödörben történő silóanyag lerakását középen kezdjük meg és azt kifli alakban földszinig rakjuk fel. Csak így tudjuk elérni, hogy egy helyre, egyszerre sok silóanyag kerüljön; csak így tudunk annak egyenletes tömítést biztosítani, meri ahogy a taposógép megy, oldalról. — felülről mindig összefelé nyomja. Ha végigterítjük silóanyaggal a gödröt és végigjárunk a tömí- tőgéppel, az 1 és 4 méteres silóra ugyanannyiszor megyünk rá. Természetes, hogy így a tömítés nem lesz egyenletes. Az egyenletes tömítés a jó légtelenítés feltétele. Lánctalpassal való taposás esetén 4

—6 napig is folyhat egy gödörben a silózás, körmös traktorral történő tömítés esetén 3—4 nap a maximum, ha a ledugott ellenőrző vasrúd nem jelez melegedést. Utána le kell zárni a gödröt; ,

Mivel a silókukorica édes, célszerű, ha kevés vízben áztatott marhasóval sózást alkalmazunk. Köbméterenként 30—40 dekagramm javasolható de enélkül is jőminő- ségű silót kapunk. Egy silógödör töltését akkor kell abbahagyni. ha az eredeti földszinttől a tapostatott silóanyag egy-másfél méterrel magasabb és hossznézetben kiflialakű;

A silógödőrbe tett siló- anyag két végét metszővel úgy vágjuk le, hogy a fenéktáj a tetejéig egy-másfél

méter siló legyen. Az oldalról lecsúszott részt szintén le kell vágni és a csomó tetéjére rakni;

Fedés előtt a silózott anyag tetejére tegyünk 20 centiméteres szalmaréteget, ezt járassuk bele, tömítsük a silóhoz. Ha lánctalpassal tapos- tattunk. fedéshez 15—20 centiméter földréteg elegendő; Megfigyelés alapján földtakaró nélkül a siló 30—40 centimétert emelkedik, visszalazul. Ennek ellensúlyozására kell a földréteg, amely a csapadéktól. fagytól is megvédi a takarmányt. Ha kör- mössel tapostattunk, vastagabb földtakaró szükséges* legalább 20—30 centiméter, mert ez esetben légtelenítést és tömítést is szolgál. A fedéshez szükséges földet célszerű egy — a silógödröt körülvevő — árokból kitermelni, hogy az esővíz elvezethető legyen.

A lánctalpas erőgép a tömítésnél nélkülözhetetlen, de ha ez nincs, és körmössel tapostatunk, akkor egy gödör hosszúságú drótkötél kell, mert a körmös-erőgép a siló tetején a pótkocsit húzni nem tudja;

Ahol még az áthajtásos ároksilók nem készültek el, de már a silókukorica teljes és viajzérés között van, ott a régi módszerekkel haladéktalanul kezdjék meg a henger és téglaalakú silógödrök töltését;

Vágó Mihály;

Szolnok Járási Tanács főállat tenyésztő j e