Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

T I 1959. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A kengyeliek példája Gazdagítják a közöst, gyarapodnak a tagok Az épületeken — az iro­dai kivételével — látszik, nemrégen húzhatták fel őket. A rekkenő melegben a csép­lőgép zúgásán kívül a nem­rég átadott istálló mögötti új férőhely építőinek kala­pácsütései segítenek a csend­zavarásban. Lassan már nem is tsz-központ, hanem | új falu épül itt Valóban. A kengyeli zsel­lérek, középparasztok, kispa- rasztok behozzák a tanyákat. Nemrég küldöttség járt a minisztériumban, engedélyez­zék a települést. A termelő- szövetkezet hetven tagjának ugyanennyi kétszoba-össz- komfortos családi házához óvodát, iskolát, artézikutat kérnek. S ha lehetséges, kis- vasutat is. Nem túlzott igé­nyek ezek? Nem. A Montág Ákos-féle uradalom cselédei, a tanyavilágban lakók odáig jutottak, hogy új falut alapí­tanak, új igényekkel, új le­hetőségekkel) Valahogy a magyar elha- gyatottság, a pusztai kultu- rálatlanság felszámolása, a dolgozó parasztság való jö­vője érik itt Kengyelen. Fő- rizs Lajos, Csik Pál, Balogh András, Gál Károly, Gál Sándor kezdetben nem egy­ből léptek a szövetkezeti útra. Annakidején őket is agitálták, ha nem is voltak nyakasok, makacsok. S most bejelentették, elég volt a ta­nyai sötétségből, lebontják az odút. beépítenek a Dózsa Termelőszövetkezet új tele­pére. A tervek még ezek, neve nincs még a Dózsa Termelő- szövetkezet falvának. De vi­lágos perspektíva már. A jövő pedig a jelenből táplál­kozik. Nyilván ( a jelen biztatja ilyen álmok kovácsolására a kengyelieket. Van okuk bízni magukban, a termelőszövet­kezetben. Ä Dózsa a község egyik leggazdagabbja jelen­leg. A tervezett kétmillió fo­rinttal szemben hárommillió 200 ezer forintos jövedelem­re tesznek szert. Eddig már 679 ezer forintjuk van. Nem számoltak még el nekik 600 ezer forinttal, s hátra van még a betakarítás, a „nagy­halászat”. A növénytermesz­tés szinte ezután ontja még a pénzt a házhoz. Hetven hold cukorrépájukból * 507 ezer forintot várnak, ötven­három hold borsó 208 ezer forintot fizet. Hétszáznyolc­van mázsával termelnek több búzát, mint amire szá­mítottak. A nagyüzemi fel­árral mázsánként 235 forint, összegében 180 ezer forint az is. A répamagból 61 ezret, mákból 36 ezret, mustárból 48, cirokból 70, hagymamag­ból 48, salátamagból 140 ezer forintot kaszíroznak még be. Szinte felsorolni időbe te­lik a bevételi lehetőségeket. A tsz vezetősége nagyon oko­san a legjövedelmezőbb ipari növények termesztésére kö­tött szerződéseket. Jóformán nekik is annyi dolguk van már csupán; felsorolják az érte járó pénzösszeget. Növénytermesztésből hát jóval többet hoznak a kony­hára, mintsem számították. Ezzel szemben mit fizet az állattenyésztés? Eltekintve, hogy önhibájukon kívül a sőrehízlalással náluk is bajok lesznek, máshol bizony nincs okuk panaszra. Sertést 210-et szerződtek le, 87 hízik jelen­leg. Árasbaromfit mintegy 10 ezret adnak le. Férőhe­lyük még nincsen, hát a ta­gokkal neveltették fel, s egyenesen egy budapesti Kö­zértnek adják, 31 forintért kilogrammját. A tehénállományból, a ser­tés tenyészetből, s együtte­sen egymillió többletjövedelem állattenyésztésből idei év kitűnő volt, de nem biztos, hogy ilyen lesz a jövő esztendő. A Dózsa tagjai szeretné­nek is legalább 300 ezer fo­rintot tartalékolni. A több­letberuházás sok-sok évi többletjövedelem alapját veti meg. Szarvasmarhaistállóikat 1960-ban kiegészítik. 1961-re már legalább 200—220 tehe­net akarnak tartani, Zetort, teherautót vesznek. Mind­mind olyan kellék, ami nél­külözhetetlen. S egyszer úgyis meg kellett volna vásárolni. Most itt a nagy alkalom. A jövedelemtöbblet a közösből származik. A közöst kell gyarapítani — vallják az emberek. Üj falu épül hamarosan a kengyeli határban. A Dózsa Tsz tagjai építik. Most ter­ven felül is gyarapítják a közőst, a termelőszövetke­zeti gazdaságot, s így kapnak majd minden évben annyit, hogy könnyen alapítanak új települést.-- borzok —■ Ebben az évben 40 vemhes üszőt vásároltak. Két istálló tehenük van s 200 szarvas- marhára egészítik ki állo­mányukat. Rájöttek: az ál­lattenyésztés fő gazdálkodási ág. Tejet például 115 ezer litert tudnak értékesíteni ez- évben. Csak pénzzel ebből tartja magát a termelőszö­vetkezet, míg a növényter­mesztéshez nem tud hozzá­nyúlni. A Dózsa jó gazdálkodása népszerűvé lett az új belépő harmincöt középparaszt csa­lád előtt. Markovics Mihály bácsi, Kenyeres Sándor, Al- mási János máris jöttek dol­gozni. Hiszen a többletjöve­delemnek már az új belépők is részesei lesznek. A ter­melőszövetkezet a jövőre gondolva tartalékol. A beter­vezett 36 forint helyett 40 fo­rint körül lesz egy munka­egység értéke. Egy hónapra legalább 1900 forint jövede­lem jut a tsz-tagoknak. Az Nyomdászok lesznek... Szép művészi ízlést, nagy technikai tudást igénylő szak­ma a nyomdászat. Egy hete hét fiatal ismerkedik a nyomdászok munkájával a Nyomdaipari Vállalat Mali- novszki utcai üzemében. Reg­gelenként a műszaki vezető, napközben a legjobb szak­munkások, csoportvezetők foglalkoznak a tanulókkal. Három év alatt — a három érettségizett fiúnak két év alatt — kell megtanulnia a szakmát. A tanulóidő lejárta után vizsgamunkával kell bi­zonyítania hogy mint szak­munkás megállja a helyét. A tanulók közül öt kézi- szedő, kettő gépmester lesz majd, ha a próbaidő alatt nem másítja meg elhatározá­sát s a nyomda vezetői is ké­pesnek találják arra, hogy elsajátítsa a szakmát. A vállalat fennállása óta még sosem vett fel ennyi ta­nulót egyszerre. Fokozódó feladatai, azonban megköve­telik a fokozott szakmunkás­utánpótlást. A most felvett fiatalok, — felszabadulásuk után a szolnoki nyomdában kaphatnak állást. Ugyanis több olyan idős ember dolgo­zik itt, akik két-három év múlva nyugdíjba szeretné­nek menni. A szarvasmarha­tenyésztés a jász­apáti járásban A jászapáti járás eddig is nevezetes volt állattenyészté­séről. Miután a járás dolgozó parasztsága a termelőszövet­kezeti utat választotta, még- inkább több gondot fordíta­nak a szarvasmarhatenyész­tésre. A termelőszövetkezetek meglévő állatállományaihoz az új belépők 1650 járlatleve- let adtak már le. A termelő- szövetkezetek ezen kívül 2100 borjút igényeltek Vas megyé­ből. Az idős tsz-tagok helyzetéről Az 1958. év végi Köz­ponti Bizottsági határozat alapján a nagyszerű szerve­zési munka eredményeként Szolnok megye termelőszö­vetkezeti megye lett, A termelőszövetkezetekben a nagyarányú területnöveke­déssel egyidőben a tagok szá­ma is megsokszorozódott, az utolsó hat hónap alatt mint­egy 3,5-szeresére emelke­dett* A fejlesztés során igen megnőtt a termelőszövetkeze­tekben az idős — 60 éven fe­lüli — tagok száma és ará­nya. Ennek oka • az, hogy a fejlesztés idején jelenté­keny számban léptek a ter­melőszövetkezetekbe olyan földdel rendelkező öregek, — akik eddig éppen korukra való hivatkozással tartották magukat távol a közös gaz­daságtól Különösen a nők száma növekedett nagymér­tékben, akik eddig földjüket általában haszonbérba adták, vagy gyermekeikkel művel­tették meg. Az öreg tagok száma a fejlesztés során több mint 11 ezer fővel növeke­dett. Ez év június 30-án 12.584 férfi és 3.892 nő 60 éven felüli tag volt a terme­lőszövetkezetekben. Az öreg tagok helyzetének megnyugtató megoldása nemcsak a termelőszövetke­zeteknek elsőrendű érdeke, hanem a termelőszövetkezet mozgalom további fejleszté­sének is nélkülözhetetlen fel­tétele, E probléma megoldása azért is nagyfontosságú, mert 1959. június 30-án a megye terme­lőszövetkezeti tagságának kö­zel egynegyede 60 éven felüli volt. Az idős tagok nagy száma egyes termelőszövet­kezetekben komoly zavart okoz. Például a tiszaörvényi Uj Élet Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben, ahol a 60 éven felüliek aránya meg­haladta az 50 százalékot. A termelőszövetkezeti idős tagok számának nagyarányú növekedésével részben már a megye vezető szervei is szá­moltak. A tanácsok és párt- bizottságok intézkedéseket ts tettek az öreg tagok érdeké­II brnoi nemzetközi vásárról Szeptember 6 és 21 között rendezik meg Bmoban, Cseh­szlovákia második legna­gyobb városában, az első nemzetközi gépipari nagyvá­sárt. A vásáron összesen 27 ország vesz részt, jóllehet a Jelentkezők száma jóval na­gyobb volt A vásár területe megha­ladja a 130 ezer négyzetmé­ter'., amelynek fele fedett te­rület, A Szovjetunió 3565 négyzetméter fedett és ezen­kívül 1500 négyzetméter sza­bad területen állítja ki áruit. A Kínai Népköztársaság 3 ezer négyzetméter területet bérelt. Lengyelország és a Német Demokratikus Köz­társaság szintén önálló pavi­lonban mutatja be gépipari termékeit. — Magyarország, Bulgária és Románia, ame­lyek gépiparuk tízéves ered­ményeit fogják bemutatni, kisebb területeken állítanak ki. Jugoszlávia 700 négyzet­méternyi területen mutatja be áruit. Kollektív kiállítás­ra készülnek például Hollan­dia, Franciaország, Kanada, Argentina, India és Ausztria. A Német Szövetségi Köztár­saság és Svájc körülbelül 2 ezer négyzetméternyi terüle­tet bérelt. A nyugatnémet cégek a gépipari gyártmá­nyok széleskörű választéká­nak bemutatására készülnek. A Mannesmann konszern főként a megmunkálógépe­ket és a porkohászati beren­dezéseit állítja ki. MINDIG A MAGASBAN Az Állami | Népi Együttes 1000. fellépése alkal­mából a népi tánc, ének, zene gyöngysze­meit egy csokorba köt­ve mutatja be SZOLNOKON augusztus 14-én este 8 órakor. — Állandóan a játékon jár a szokástól. Mraznica József, ját magának se, feljön, akár-, jaz eszük — dohog az öreg. s a fiatal mester lejön, s kész- milyen magas a kémény, egy meszes-malteros papucsot séggel felel kérdéseinkre. — Sok helyen dolgozott 'szorongatva előkecmereg az — Mikorra kell elkészülni már? ) épülő gyárkémény aljából a kéménnyel? — Legalább harminc új ké­)Kicslt hunyorog a napfényen, — December végére, de ményt építettem, s rengete- különösen mikor tekintete megfogadtuk, hogy augusztus get javítottam. 1957-ben pél-1 'felsőklik a negyven mérer 20-ra megcsináljuk. Teljesít- dául- 27 kéményt hoztam (magasan dolgozó társaihoz. ménybérben dolgozunk. Napi rendbe Csepelen, — Megvan — mutatja, másfél méterrel kellene emel- — Szép kilátás van onnan .majd felénk fordulva mond- kedni a kémény falának, s fentről, ugye? ía: . átlag 3 méterrel jutunk ma- — Igen, belátni egész Szol — Nem győzöm a holmiju- gasabbra. Bár most már ne- nőkig, jól kivehetők a Tisza )kat felküldeni. Ha unatkoz- héz ezt a tempót tartani, hi- kanyarjai, nak, játszanak mint a gyere- szén negyven méteren felül — S mit csinálnak télen? kék s mindig leejtenek vala- dolgozunk. Még az a jó, hogy — Akkor igyekszem a ha- )mit- mindannyian fiatalok va- zai tájakra. Leginkább a Me-, — Játszanak ott fenn, a gyünk a fenti munkán. így zőhegyesi Cukorgyárban fala gyárkémény tetején? Nem könnyebben elmegy reggeltől zom a kazánokat. Ott lakom félnek? estig az idő. ner messze, Csanádpalotán Az öreg rámpislant, tekin- — Mennyit keresnek ha- s akkor naponta láthatom, (tétéből az olvasható: Hogy vonta? gyermekeimet Dehát a tél .lehet ilyet kérdezni? De nem — Három-négyezer forin- messze van, addig még Kom­jmond ilyet, csak annyit: tot, a munkától függően. lón felhúzok egy kéményt.!/ a tiszafüredi lírás *»r — Megszokták már, reggel — Azt hiszem, magukat Jól járnak így azok is. meg/) ,, 'ötkor felmennek, s estig nem keveset ellenőrzik. itt a Tisza Cipőgyáriak is < meloszovetkezetei 39 vagon Ijönnek le. Az ebédet Is úgy — Nehogy azt higyje — ne- hamarabb üzembe lehet állj-/szálastakarmányt gyűjtöttek (húzzák fel. veti el magát. — A főnök tani a kazánházat. már össze, s ezen kívül 22 Kérésünkre most eltérnek már 52 éves, de nem hisz sa- (Simon) vagon vetőmaggabonát, A Já­ben. Az intézkedések közül legkonkrétabb a Szolnoki Já­rási Tanács VB. Rákóczifal- ván megtartott vb-ülésén ho­zott határozata. Egyes termelőszövekezetek- ben a vezetőség és tagság kevés felelősséget érez az öreg tagok iránt. Több terme­lőszövetkezetben olyan állás­pontra helyezkedtek, hogy az öreg tagok részére adandó pénz, vagy egyéb juttatás csökkenti a tagok jövedel­mét, tehát csak megterhelést, gondot jelent. A termelőszövetkezetek nagyrésze azonban az öreg tagok iránt megértő maga­tartást tanúsít. A jászladányi Táncsics Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet közgyűlése úgy határozott, hogy az öreg tagok megélhetésének bizto­sítására évenként és fejen­ként a háztáji gazdaságon kívül 300 kg búza, 200 kg ár­pa és 1 kocsi szalma segélyt juttat a szociális alapból A termelőszövetkezetek saját helyzetükön könnyíte- nek, ha öreg — 60 éven fe­lüli — tagjaik részére, akik­nek mintegy 60 százaléka még kisebb-nagyobb fizikai munka végzésére képes, meg­felelő munkaalkalmat terem­tenek. Április 30-ig a mun­kaképes öregek több mint egyharmadának még nem volt beosztása. A munkába állított öregek közel egyhar- mada a szántóföldi növény- termelésben dolgozott éjjeli őrként és alkalmi munkával több mint 10 százalékát fog­lalkoztatták* Az idős tagok foglalkoz­tatása érdekében a termelő­szövetkezetiek nem használ­nak ki minden lehetőséget. Sokkal nagyobb teret, mun­kaalkalmat lehetne az öreg tagok részére biztosítani az állattenyésztésben, például a baromfiállomány megfelelő fejlesztésével ahol a mun­kaképes öreg tagoknak csak 4 százaléka dolgozik. A ba­romfi farmokon az idősek jól hasznosíthatnák magukat, emellett a baromfinevelés a termelőszövetkezet számára is jövedelmező volna. Az idős tagokról történő gondoskodás érdekében, — amely egyúttal a termelőszö­vetkezetek részére is meg­felelő jövedelmet biztosít, már történtek jó kezdemé­nyezések. A fegyvernek! Bé­ke és a törökszentmiklósi Uj Barázda Termelőszövetkeze­tek az öreg tagok foglalkoz­tatására háziipari üzem fel­állítását tervezik (seprő, ke­fekötés, kosárfonás). Az idős tagok a lehetősé­gekhez mérten általában igyekeznek kivenni részüket a közös munkából és ezzel is hozzá akarnak járulni szö­vetkezetük megerősödéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az év elejétől április 30-ig közel 500 ezer munkaegységet teljesí­tettek. Tekintettel arra hogy ebben az időben nagy mezőgazdasági mun­kák még nem indultak meg, főként éjjeli őrként, alkalmi munkában és kertészetben foglalkoztatták őket. A 60 éven felüliek ebben az idő­ben általában többet dolgoz­tak. — tehát több munka­egységet teljesítettek, — mint az 55—60 év közöttiek. Az igyekezet és segítő szándék az ő részükről nem kétséges Az idős tagok megélheté­sét a munkájukért kapott ré­szesedésen kívül a háztáji föld és a háztáji állatállo­mányból származó jövedelem biztosítja. A háztáji terüle­tek kiadásánál tekintettel voltak rájuk és általában kap­tak is ilyen területet. Az üzemviteli tervek készí­tésénél is szem előtt tartot­ták az öregek megsegítését Az 1959—60 gazdasági évre szociális juttatásra 4 millté forintot irányoztak elő a múlt évi 2 millió forinttal szemben. A szociális alap nö­velése azonban nincs arány­ban a földterület, illetve a tagok számának növekedésé­vel, mert egy termelőszövet­kezeti tagra a múlt évi 100 forinttal szemben az idén mindössze 65 forint jut* A 80 éven felüli tsz­tagok, illetve termelőszövet­kezeti nyugdíjasok nagyobb része rendelkezik ugyan ház­táji állatállománnyal, de kö­zel 5.200 tagnak egyáltalán nincs állatállománya. így megnehezíti a terme­lőszövetkezeti öregekről va­ló gondoskodást az, hogy a tagság közel 10 százaléka, az öreg tagoknak 28 százaléka munkaképtelen. A munka- képtelenség oka általában az öregséggel járó gyöngeség. Ilyen a munkaképtelen ta­gok mintegy 72 százaléka, számottevő azonban a beteg­ség és rokkantság miatti munkaképtelenek száma fs. A munkaképtelenek meg­élhetéséről részben a terme­lőszövetkezetek, részben a hozzátartozók gondoskodnak. Közel ezer főt, az összes munkaképtelenek 17 százalé­kát teljesen, 1800 főt, a mun­kaképtelenek 32 százalékát részben a hozzátartozók tar­tanak el. A termelőszövetkezetek már eddig is sokat tettel* ugyan a munkaképtelenek eltartá­sa érdekében, azonban nem eleget ahhoz, hogy ez a kér­dés megnyugtatóan rendezve legyen. Igen sok a pótolni való az öregek SZTK-ba való be­jelentésénél Is. Több terme­lőszövetkezet nem tesz ele­get az öreg, Illetve munka- képtelen tagokkal kapcsola­tos bejelentési kötelezettsé­gének. Április 30-án a mun­kaképtelen tagoknak mind­össze 41 százaléka volt csak bejelentve. A mulasztást sok helyen azzal indokolják, hogy munkaegység teljesítés hiányában az előlegezett SZTK járulékot levonni nem tudják* A munkás-paraszt állam nem hagyja magára a termelőszövetkezeteket az öregek problémájának meg­oldásában. Az előírt szolgá­lati idő után a termelőszö­vetkezeti tag éppúgy nyugdíj­ban részesül mint az, akt a népgazdaság más területén dolgozik. A megyében több mint másfélezer a termelő­szövetkezeti nyugdíjasak száma. A Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1959. évi 15, sz. törvényerejű rendelete további kedvezményt nyújt, mert lehetővé teszi, hogy ki­vételes esetben nyugellátást állapítsanak meg azoknak a termelőszövetkezeti tagok­nak, vagy hátramaradt hoz­zátartozóiknak, akik egyéb­ként nem felelnek meg a nyugdíjjogosultsághoz előírt valamennyi feltételeknek* Sok termelőszövetkezet igyekezett eddig is lelkiisme­retesen foglalkozni e prob­lémával és próbált megnyug­tató megoldást találni. Azonban szükséges felfi­gyelni az öregek helyzeté­nek általános megoldására, ősszel még jelentős számú termelőszövetkezet kezdi meg a közös munkát. Ezek­ben már előre gondoskodni kell — esetleg speciális — munkalehetőségek megterem­téséről, foglalkoztatásukról, megélhetésük biztosításáról. Szalóki Erzsébet, KSH Szolnok megyei Igazgatósága Nagyivánon, Tiszaörsön együtt a takarmány rás legél enjáróbb községei Nagyiván és Tiszaőrs. Mind­két helyen teljes egészében együtt van a szálas takar­mány.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom