Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

1950. augusztus 8'. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ipari aktívaülés Szolnokon A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa aktívaülésre hívta egy­be tegnap a megye üzemei­nek gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetőit. A na­pirenden az első féléves terv teljesítése, a. további feldtia- talc kijelölése, a kongresszusi munkaversennyel és az át­árazással kapcsolatos problé­mák megvitatása szerepelt elsősorban. Az aktívaülés 'megállapí­totta, hogy jó úton járunk, munkánk eredményes, de többre is képesek, volnánk, A megye szocialista ipara pél­dául az első félév során tel­jes termelési tervét 105,5 szá­zalékra teljesítette, s így az előírtnál 33 millió forint ér­tékűvel több terméket gyár­tott. Különösen a miniszté­riumi ipar — főleg a nehéz­ipari üzemek — munkája volt eredményes. A nehézipari üzemek termelése az elmúlt hat hónap során 27,8 száza­lékkal magasabb volt az elő­ző év azonos időszakánál. Az ipari üzemek, az építő­ipar és a közlekedés kimagas­ló teljesítménye következté­ben meghozta gyümölcsét az első negyedévben keletkezett lemaradások pótlására irá­nyuló . erőfeszítés. A tervtúl­teljesítés mértéke megfelel a Központi Bizottság március 6-i határozatában előírt irányszámoknak. Nem kielé­gítő azonban gz ipari terme­lés növekedése a bázishoz ké­pest, mely abból adódik, hogy a szövetkezeti ipar, az állami helyiipar könnyűipari szék torához tartozó néhány üzem nem teljesítette első félévi tervét, valamint abból, hogy a minisztériumi ipar könnyűipari és élelmiszeripari szék tora 10 százalékkal ter­melt kevesebbet mint 1958 azonos időszakában. Az aktívaülés egyetértett' a megyei pártbizottság megál­lapításával abban, hogy az eredmények fő forrása a március 6-i párthatározat nyomán kibontakozó munka- verseny volt. Az üzemek dön­tő többsége teljesítette, sőt túlteljesítette a kongresszusi vállalásából időarányosan esedékes részt. A miniszté­riumi iparban mintegy tíz vállalat, a helynparban kilenc vállalat, a szolgáltató vállala­tok közül mintegy tizenkét vállalat élüzemszinten dolgo­zott. A terven felül vállalt 58 millió forint értékből 33 mil­liót már teljesítettek me­gyénk üzemei. A jelenlévők egyöntetűen helyeselték a beszámolót tar­tó Tóth János MB. ipari osz­tályvezető elvtársnak azt a megállapítását is, hogy a má­sodik negyedév során bekö­vetkezett nagyarányú előre­haladás egyik fő oka a mun­ka termelékenységének növe­kedése volt. Az első negyed­évhez képest 4 százalékkal növekedett az egy munkásra Felvétel a mezőgazdasági akadémiára A Forradalmi Munkás-Pa­raszt kormánynak ifjúság kö­rében végzendő munkáról szóló határozata kimondja, hogy a mezőgazdasági felső- oktatási intézményekbe való felvételnél előnyben kell ré­szesíteni azokat a fiatalokat, akik tanulmányaik megkez­dése előtt fizikai munkát végeztek a mezőgazdaságban. A Földművelésügyi Minisz­térium ennek alapján enge­délyezte. hogy akadémiánk az előző évhez hasonlóan megszervezze a körzetébe tartozó megyékben az egye­temi felvételt megelőző fizi­kai munkát azok számára, akik a mezőgazdasági pályát élethivatásuknak kívánják választani A fizikai munkára való je­lentkezés önkéntes és első­sorban kitűnő, jeles és jó rendű érettségi bizonyítvány­nyal rendelkező fiatalokat al­kalmazunk, de pályázhatnak munkás és paraszt származá­sú tanulók közül közepes, ki­vételesen elégséges érettségi­vel ÍS; A fizikai munkára jelent­kező érettségizett fiatalokat, termelőüzembe, elsősorban tangazdaságokba és kísérleti gazdaságokba helyezzük el. A felvett fiatalokat a gazda­ság más dolgozóival azonos fizetés illeti meg és részük­re a munkásszálláson való el­helyezést, az üzemi [konyhán való étkeztetést a gazdaság biztosítja; A fizikai munkában foglal­koztatott fiatalok. felkészülé­sét a felvételi vizsgára terv­szerűen elősegítjük. Ennek ér­dekében egyes felvételi vizs­ga tárgyakból hetenként legalább 3—4 órás órarend- szerű foglalkozást szerve­zünk; A fizikai munkában eltöl­tött egy év három ponttal nö­veli a felvételi vizsgán elért pontszámot. így a felvételnél a fizikai munkát végzett A MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDEL­MI VÁLLALAT (Műszak] Bizományi) 1959. augusztus 12-én műszaki becslést végez Szolnok, Mártírok >Üija 9. sz, alatti mEh Helyiségben. — Címeket kéri leadni. hallgatók előnyösebb helyzet­ben vannak. A jelentkezés határideje: 1959 augusztus 25. A pályá­zathoz részletes életrajzot, vagyoni és érettségi bizonyít­ványt kell csatolni; A pályázatokat a Debrece­ni Mezőgazdasági Akadémia Tanulmányi Osztályának cí­mezve, Debrecen, Böszörmé­nyi út 104 sz, alá kell meg­küldeni; eső termelési érték ebben az időszakban. Ezt jelölte meg további járható útként az ak­tívaülés, felhíva a vezetők figyelmét arra, hogy vegyék komolyan a termelékenységi mutatók alakulását, fontos ügyként kezeljék a termelé­kenység és a bérek egymás­hoz való viszonyát. Megállapította az aktíva­ülés azt is, hogy eredmé­nyeink elérésében nagy sze­repet játszott a munkások és alkalmazottak reáljövedelmé­nek növekedése. Az átlagke­resetek 3,7 százalékkal ma­gasabbak voltak az első fél­évben mint egy évvel koráb­ban. (A tervek 2,5 százalékos átlagkeresetnövekedést irá­nyoztak elő.) Különös gonddal foglalko­zott az aktívaülés a termelői árváltozásból adódó átárazás jó elvégzésével, mivel ez ala­pozza meg az elkövetkező évek gazdaságos termelésre irányuló intézkedéseit. Bírál­ták a vállalatok átárazott ter­veiben, illetve termelési költ­ségvetéseiben tapasztalható lazaságokat. Feladatul szabta az aktívaülés az átárazott tervek, termelési költségveté­sek és a vállalások felülvizs­gálását, s indokolt esetben azok módosítását. Ezen túl­menően több javaslatot tett az aktívaülés a járási, illetve a városi part bizottságoknak, valamint az üzemi vezetők­nek. Javasolták például, hogy hívják meg baráti, elvtársi beszélgetésre a szocialista munkabrigádok vezetőit, s tárgyalják meg a verseny ha­tékonyabbá tételét, juttassák kifejezésre megbecsülésüket a brigádok iránt. A javasla­tok között szerepelt a szep­temberi újítási hónap és az októberi újító kiállítás meg­szervezése, valamint a mű­szaki fejlesztési tervek való- raváltásának ellenőrzésére brigádok létrehozása. Remélhető, hogy a jelenle­vők gyakorlati munkájuk so-, rán felhasználják azokat a hasznos' útmutatásokat, me­lyekét az aktívaülés adott. ' (-sí; > A LAKOSSÁGRA TÁMASZKODVA S ok a tennivalónk. A ha­tárból ezekben a na­pokban takarítjuk be a gaz­dag termés egy részét. Fia­tal termelőszövetkezeteink és az átmenettel kezdők most alapozzák a jövő gazdasági évet, formálják a jövendőt. S ezzel é^yidőben megye- szerte alakítjuk, csinosítjuk községeinket, városainkat, rö­viden szólva: az első lépése­ket tesszük az új magyar falu megformálásához, mely­nek végén minden valószínű­ség szerint eltűnik, de leg­alább is jóval kisebb lesz az elvágy akozás. Jelentős ebben az egyálta­lán nem kis munkában a községfejlesztés. — Bátran mondható, hogy a nagy kér­dés, a szocialista mezőgazda­ság megteremtése mellett második helyet foglal el ma falvai nkban: a megváltozott körülmények között, hogyan fejlődnek tovább községeink, városaink. Azt bizonygatni, hogy pártunk és kormányunk milyen erőfeszítéseket tesz a kitűzött célok megvalósítása érdekében, ismétlés számba megy. Az a több mint 72 millió forint, amit az idén községfejlesztésre fordítha­tunk, minden szónál többet mond. Különösen, ha hozzá­tesszük, hogy a lakosság anyagi hozzájárulása nem éri el az összeg felét, épp csak hogy meghaladja a 23 millió forintot. Téves volna azt állítani, hogy megyénk lakói nem látják ezt. Látják s bizonyos értelemben ennek tudható be, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős fejlődés állt elő a községfejlesztési tervek végrehajtásában. — Megnövekedett a tanácsok, a tanácstagok, a lakosság akti­vitása, jobban foglalkoznak a tervekkel és jobban irá­nyítják azok végrehajtását. Különösen elmondható a ja­vulás az első félévi tanács­tagi beszámolók óta. A be­számolók a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései mellett elsősorban a községfejlesztéssel foglalkoz­tak. Több mint 3400 tanács­tag referátuma alapján kö­zel 70 ezer választó vitatta meg a tervek végrehajtását, tett javaslatokat a további munkához. U a a felvételi terveket vizsgáljuk akkor is jó képet kapunk: az egész évre előirányzott 72 millió forint­ból tanácsaink közel 37 mil­lió forintot teljesítettek. — Igen szép eredményt értek el a járások közül Kunhegyes, a városok közül - pedig Kis­újszállás. Időarányos volt a lakosság hozzájárulása is, mert az első félévben a la­kosságra eső 23.239 ezer fo­rintból közel tízmillió forint befizetést eszközöltek. Korántsem volna azonban teljes a kép, ha csak az egyik oldalról mutatnánk be. Van ugyanis egy másik oldal is. Ez pedig sokkal kedvezőtle- nebbül mutatja községfej­lesztésünk helyzetét. Mert nézzük csak: amíg a bevé­teli oldalnál közel 37 millió forintról számolhattunk be, addig a felhasználásnál vagyis a tervezett létesítmé­nyek megvalósításánál mind­össze csak 18 milliónál vala­mivel többről. Vagyis a be­vételként elkönyvelt összeg­nek körülbelül csak a fele realizálódott új létesítmé­nyekben, a többi készpénz­ként áll a tanácsok szám­láin, felhasználásra várva. Hogyan állhatott elő ez a helyzet? Kétségtelen, a fel- használásban mutatkozó le­maradásokat bizonyos mér­tékben indokolja az anyag hiány is. Az, hogy tanácsaink nem tudtak megfelelő meny- nyiségű cementre és egyéb építőanyagra szert tenni, mivel a nagyon fontos ter­melőszövetkezeti építkezések iparunk ilyen termelvényeit nagyrészt felvették. A legdöntőbb azonban az, " hogy még mindig .nem elég rugalmasak a községi tanácsoknál a községfejlesz­téssel foglalkozó elvtársak. Nem reagálnak időben a mu­tatkozó nehézségekre és nem jelzik a tanácsülésnek, hogy a nehezebben beszerezhető JÓ TANÁCSOK a A silókukorica termesztése nálunk nem tekint régi múlt­ra vissza. Az előző években nagyüzemi módszerekkel csak szórványosan termeltek siló- kukoricát. Általánosan elter­jedt Volt az a gyakorlat, hogy silózás céljára főképpen másod és tarlóvetésként ter­melték a kukoricát. Csak a legutolsó években változott meg lényegesen a helyzet és most már — elsősorban Hrus­csov eivtárs Karcagon tett látogatása után és útmuta­tásai nyomán — a silókuko­rica kezdi elfoglalni a ta­karmánynövények között méltó helyét. A fejlett nagy­üzemek tapasztalatai alap­ján egyre világosabbá vá­lik, hogy a silókukorica az a takarmányféleség, amely területegységenként a leg­kevesebb költség felhaszná­lásával a legtöbb tápláló anyagot szolgáltatja. Külö­nösen vonatkozik ez a négy­zetesen, fészkesen vetett si­lókukoricára; Kísérleti tan- és állami gazdaságainkon kívül terme­lőszövetkezeteink is rájöt­tek erre. 1959-ben megsok­szorozódott a silókukorica ve­tésterülete és a Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek több, mint 12.000 holdon ter­melnek fő, Illetve májusi másodvetésű silókukoricát; A silókukorica betakarítá­sának ideje elérkezett. A nagy gonddal, fáradsággal megtermelt és óriási töme­get adó silókukorica idejé­ben történő besilózása igen nagy feladatot jelent. Az idén nehezíti a helyzetet, hogy a silózási munkák egy­beesnek az esős időjárás mi­att elhúzódó gabona betaka­rítás!, csénlési munkákkal. Ennek ellenére semmiképpen sem szabad, hogy a helyes időpont megválasztásánál engedményeket tegyünk, — mert éppen ez az egyik leg­döntőbb kérdés. Általában legjobb betakarítási időnek azt tartják, amikor a csövek túlnyomórésze viaszérésben van. Véleményem szerint azonban ezt az időpontot a betakarítás elhúzódásának veszélye nélkül nem lehet megvárni, mivel minden gépállomási silókombájnrá 100 hold silókukorica esik. Az a helyes, ha a betakarí­tást már akkor elkezdjük, amikor a silókukorica csövei kezdenek tejesérésből viasz­érésbe átmenni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a ku­koricaszemek már megke­ményedtek, a silóban végbe­menő erjedési folyamatokra nem reagálnak megfelelően, kemények maradnak és fel­takarmányozás után jelen'ős részük emésztetlenül kerül kiürítésre, a bélsárral. Ami­kor a kukoricaszem képző­dése megkezdődik a szárrész már nem nő, nem lesz több. így ez sem indokolja, hogy hallogassuk a betakarítást. A termelőszövetkezetekben termesztett silókukorica zö­me járvaszecskáző gépekkel, silókombájnokkal kerül be­takarításra. A silókombájnok zökkenőmentesen, folyama­tos üzemeltetéséhez nagyon körültekintő munkaszerve­zés kell. Az állagban rendel­kezésre álló silókombájnok közül a szovjet gyártmányú SZK. 2—6-os silókombáin a legnagyobb teljesítményű, — mig a magvar SZ.TS 1.8-as és a német Mähhächsler kisebb kapacitású. A szovjet siló­kombájn kiszolgálásához kisebb távolságon 4—5, na­gyobb távolságra 6—7 közúti pótkocsi, a magyar silókom- báinnál pedig 3—5 pótkocsi szükséges. Rendkívül fontos a siló- kombájnok kiszolgálásához annyi pótkocsit -és munkást biztosítanunk, hogy zavarta­lanul, fennakadás nélkül üzemelhessenek, szervezési hiba következtében le ne áll­janak. A munka megszerve­zésénél gondolnunk kell a pótkocsik meg és lerakodásá­ra, a pótkocsin a takarmány eligazítására, a takarmány­nak a silógödörbe való ;e- hányására és eligazi ására. Meggyorsítja a von.ató ki­ürítését, ha a takarmányt le­húzásuk azokról, vagy til- lenőszerkezettel ellátott pót­kocsikat állítunk be. Lehúzó­szerkezetetet fából, vagy vas­lemezből, drótkötéllel, vagy lánccal házilag könnyen el lehet készíteni. Jól felhasz­nálhatjuk a szervestrágya- szóróval felszerelt pótkocsi­kat is, amelyekről a trágya- szóró ha a lapátot leszerel­jük, önműködően letolja a ta­karmányt a silógödörbe. — Ezeknek az ürítő felszerelé­seknek alkalmazása esetén csak a silótakarmánynak a gödörbe való eligazításához van két főre szükség, a le- hányást végző két ember munkáját megtakaríthatjuk és a lerakodás gyorsabbá vá­lik. A silótakarmányt szállító pótkocsikat feltétlenül maga­sítanunk kell, úgy azonban, hogy a magasítás 100 cm-nél nagyobb ne legyen, mert ak­kor a magasított oldalakat a silógödörbe leengedni nem lehet és a takarmány leraká­sa sok időt vesz igénybe. Természetes, ha a lehúzást gépesíteni tudjuk, akkor csak a vontató végét kell le­engedni, így a magasítás bár­milyen méretű lehet. A silókukorica nagyrésze áthajtás, falközi silóba ke­rül besilózásra, mert terme­lőszövetkezeteink a kenderesi bemutató után ez évben már csak áthajtós silókat épí­tettek. Ez örvendetes, mert az ilyen típusú siló megtöltése könnyebb és a takarmány tö­mörítése, a levegő kiszorítása —, ami pedig a jó hideg erje­dés alapfeltétele — ezekben a silókban oldható meg a leg­tökéletesebben; A gödörben lévő levegő kiszo­rításához legalkalmasabbak a lánctalpas traktorok, ezek hiányában kormos traktorok is megfelelnek. Ha silókom­bájntól hengersilóba silózunk párhuzamosan 2—3 silógöd­röt töltsünk, mert ha egy gö­dörbe hordjuk az egész zöld tömeget, idő hiányában lehe­tetlen lesz jó levegő kiszorí­tást végezni, a takarmány nem erjed jól; Termelőszövetkezeteinknél a silók legnagyobb része már elkészült. Mégis felhívom a figyelmet; gépitöltésre csak azok a silók jók, melyeknek szélessége olyan, hogy a pót­kocsi és a taposást végző gép egymás mellett elfér. Tehát legalább öt, de inkább hat méter. Ha keskenyebb a siló, akkor a töltés nagyon nehéz, a taposást végző gépnek min­dig ki kell jönnie a silóból, helyet adva a pótkocsinak. Ha ilyen silónk van, az áthaj­tós siló két vége elé feltétle­nül terítsünk vastag szalma szőnyeget, nehogy az állan­dóan ki és bejáró gép — fő­leg lánctalpas traktor — sok földet, szennyeződést hord­jon a takarmányra. Ha megfelelő szállítóeszköz hiánya, vagy a nagy távolság miatt nem tudjuk a felapri- tott silókukorica zökkenő- mentes beszállítását biztosí­tani, megoldásként választ­hatjuk a silókukorica tábla szélén történő besilózást is. Ilyenkor legjobb, deszkából készült silózó palánkot alkal­maznunk. Ez ese!ben azon­ban gondosan válasszuk ki a silózás helyét és csak olyan helyre tegyük, ahonnan a felhasználás idején könnyen be tudjuk az istállóba horda­ni, lehetőleg tehát kövesút. vagy kisvasúti sinek mellé. Magas íjászló megyei főállattenyésztő anyagokból megépítésre ke­rülő létesítmények helyébe mit hozzanak előre, a kevés­bé anyagigényes feladatok ból vagy éppenséggel mit va­lósítsanak meg a korábbi időkben elmaradottakból. Sokan mondhatják erre, hogy az ember nem szakad­hat ezerféle. Ez igaz, de te­gyük hozzá mindjárt: a köz­ségfejlesztéssel foglalkozni nem csupán egy ember fel­adata. Ahol így végzik, nem is lehet követelni a megfe­lelő intézkedést. Ahol azon­ban gyakorlattá vált, hogy a terheket megosztják, életre hívták a községfejlesztési ideiglenes bizottságot, amely ellenőrzi,, segíti a tervek végrehajtását, észrevételeket tesz az átcsoportosítással kapcsolatban, sokkal köny- nyebben és gyorsabban dol­gozhatnak. Ha az első félév tervtelje­sítését vizsgáljuk, vetődik fel egy másik probléma -is. Többször szó esett már er­ről, de még mindig keveset tettünk a teljes megvalósu­lás érdekében. Még mindig alacsony a társadalmi munka aránya. Arról már szóltunk, hogy a 72 millió forinttal szemben alig két milliót vállaltak megyénk lakosai. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ebből az összegből az év első hat hónapjában csak 665 ezer forintot teljesítettek, jelent­kezik a feladat: tevékenyeb­ben bekapcsolni a lakosságot a tervek végrehajtásába. Természetesen a teljesség ■ igényével tárgyalni hat hónap tapasztalatai alapján a tervek végrehajtását nem lehet. A feladatok egyrésze ugyanis a harmadik negyed­évben kerül megvalósításra. Ugyanakkor‘sok az úgyneve­zett folyamatban lévő mun­ka, melynek értékét csak a negyedév vagy a második félév végén lehet felmérni. Vonatkozik ez a társadalmi munkára és a felhasználásra is.' Azonban ennek ellenére siirgetőleg vetődik fel a tér- ' vek végrehajtásának meg­gyorsítása. még pedig úgy, hogy a községekben, váro­sokban napról-napra több embert kapcsolnak be taná­csaink a célkitűzések meg­valósításába. Nagy István Bemutatók Ugylátszik a bemutatók korát éli a megye. Nem is olyan régen Kenderesen ta­lálkoztak az ország állatte­nyésztési szakemberei az ot­tani silótér létesítési bemu­tatón. A mai napon a kun­szentmártoni* Zalka Máté Tsz látja vendégül négy al­földi megye és a Földműve­lésügyi Minisztérium öntö­zéses kutatóit, a termelőszö­vetkezetek öntözési reszorto- sait, a Szarvasi Kutató In­tézet öntözési bemutatóján; Július 15-én Törökszentmik- lósra sereglenek az építé­szek. Ide pártunk és kormá­nyunk vezetői közül is Ígér­keztek. Az ottani Aranyka­lász termelőszövetkezetben az olcsó építési módszerek tapasztalatait cserélik ki gyakorlati bemutatón, A Jö­vőhéten veszi kezdetét a si­lózási bemutató sorozat. .Ti­zennégy silózási bemutatót rendeznek ebben az évben a megyében. — bl. — Keresünk 1 db LASSŰJARATŰ LEVEGÖKOMPRESZ- SZORT 200—250 m3/ő TELJESÍTMÉNNYEL 20 C° KÜLSŐ LEVE­GŐ HŐMÉRSÉKLET MELLETT. 5—6 AT­MOSZFÉRA NYO­MÁSRA. ÚJPESTI BORGYÁR ME­CHANIKAI OSZTÁLYA, ~ BUDAPEST. TV.» VACZ1 UT 40. Tel.: 292-840.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom