Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

T VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1-Sientan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGYEI-TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 183. szám. Ara 50 fillér 19S9. augusztus 6. csütörtök. Egy összeomlott álom után itthon * Mindannyi link ügye § Szerényen, de következetesen (Uatádí kMm Kenyerünkről van szó Hruscsov elvíárs sajtóértekezlete as Egyesült Államokba teendő utasásáról Mindenki megérti, fölytastni a baráti szocialista megduzzadt szem, elszárad a csíra, s ha vetőmagnak nem is, kenyérgabonának, vagy legvégső esetben takarmány­nak felhasználhatjuk az ázott búzát. MOSZKVA (MTI), Hrus­csov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szerdán délután a moszkvai Kreml­ben sajtóértekezletet tar­tott, A Kreml Szverdlov-termé- ben körülbelül 300 szovjet és külföldi újságíró gyűlt ösz- sze, hogy meghallgassa a szovjet kormány vezetőjét, A sajtóértekezletet V. Kuz- nyecov külügyminiszterhe- lyettes nyitotta meg, majd N. Sz. Hruscsov tett nyilat­kozatot, — Önök már tudják, hogy közöttem és az Egyesült Ál­lamok elnöke között meg­állapodás történt kölcsönös hivatalos látogatásról, — mondta a szovjet kormány­fő. — Valószínűleg szeptem­ber közepén utazom az Egye­sült Államokba, annak elnö­ke pedig ez év őszén érkezik viszontlátogatásra a Szovjet­unióba. — E látogatások alkalmá­val nem hivatalos beszélge­tésre kerül sor közöttünk. — beszélgetésre, nem pedig tár­gyalásokra. Azonban nem tu­lajdonítok különleges jelen­tőséget a véleménycsere for­májának, — legyenek ezek tárgyalások, vagy nem hiva­talos beszélgetések. A lényeg az, hogy a véle­ménycsere eredményeként a megoldásra váró kérdé­sekben közös nyelvet talál­junk, közös értelmezésre jussunk. Az elért eredmények meg­fogalmazása nem probléma, erről bármikor meg lehet ál­lapodni. — Véleményünk a külön­böző országok vezető szemé­lyiségeinek találkozójáról közismert. Mi amellett va­gyunk, . hogy az államfők, vagy kormányfők — azok az emberek, akik fontos veze­tő szerepet töltenek be, s akikben az emberek bíznak. — kicseréljék véleményüket. Ügy gondoljuk, hogy min­den ilyen találkozó a meg­oldásra váró kérdések jobb megértését biztosíthatja, hoz­zájárulhat a tárgyalófelek ál­láspontjának tisztázásához. Ez pedig elősegíti a mindkét fél számára kedvező megál­lapodások elérését. — Ugyanakkor azonban az ilyen tárgyalások csak akkor, járhatnak jó eredménnyel, ha mindkét fél számára a legfőbb kiinduló pont a tar­tós béke biztosítása. Ez az, amit a világ népei elvárnak. Ha eltérünk ettől a fő célki­tűzéstől, és valami más felé veszünk irányt, úgy felvetőd­het a kérdés, hogy a tárgya­lások eredményeképpen az egyik fél veszít, a másik pe­dig nyer. Ezért abból kell kiindulnunk, hogy a béke biztositását célzó megállapodások elérésével senki sem veszít, sőt el­lenkezőleg, minden nép nyer; mivel megszilárdul a béke. Ez az álláspont, vélemé­nyünk szerint, haladó és min­denki támogathatja. Azoknak az államférfiak­nak, akiket valóban e fő cél­kitűzés vezet, elő kell segít e- niök a tartós béke biztosí­tását. Azok viszont, akik el­térnek ettől a célkiűzéstől, s nem a kellő komolysággal foglalnak állást e kérdésben, nem folytatnak eredményes politikát. Ez a véleményünk mindazokról a kérdésekről, amelyeket szem előtt kell ítartaniok az államférfiak­tnak találkozásaik alkalmá­éval milyen nagy jelentőségű a béke és a nemzetközi együttműködés szempontjá­ból a világ két legnagyobb országának, a Szovjetunió­nak és az Egyesült Álla­moknak a kapcsolata. — Vajon lehet-e kételked­ni abban, hogy ha a két or­szág között baráti, jó kap­csolatok jönnek létre, ha si­kerül megalapoznunk együtt­működésünket a béke bizto­sításában, a világ békéje szi­lárdabb, tartósabb lesz? — Vannak-e reális lehető­ségek arra, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolatai a béke és barát­ság alapjára épüljenek? Biz­ton kijelenthetjük, hogy van­nak ilyen lehetőségek. Orszá­gaink között nincs területi vita, nincs megoldatlan el­lentmondás, nincs olyan kér­dés, amely megakadályozná a bizalom és a bölcsönös meg­értés légkörének kialakulá­sát, — Mint ismeretes, a máso­dik világháború éveiben a szovjet és az amerikai nép együtt harcolt a közös ellen­ség ellen. — Mi mindig készen ál­lunk arra, hogy mindent megtegyünk országaink kap­csolatainak megjavításáért, azért, hogy ez a viszony a béke és a baráti együttműkö­dés szilárd alapjára épüljön. — Ezért reméljük, hogy' a látogatáscsere haszonnal jár. A magunk részéről min­dent megteszünk érte, hogy beszélgetéseink és vi­táink hozzájáruljanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak megjavításához, a békéhez. Hruscsov, nyilatkozatának megtétele után körülbelül másfél órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Shapiro, az United Press International amerikai hír- ügynökség képviselője meg­kérdezte, szándékozik-e a szovjet kormányfő amerikai útja előtt megbeszéléseket országok vezetőivel. Hruscsov hangsúlyozta: mindenfajta eszmecsere hasz­nos, mert hozzájárul a felve­tődő kérdések tisztázásához. Valószínűleg ebben az eset­ben is sor kerül vélemény- cserére a szocialista orszá­gok vezetői között} nincs szükség azonban kü­lönleges tanácskozásra, mert a szocialista országok egységesek a béke biztosí­tásának kérdésében, közös álláspontra helyezked­nek és bizalommal vannak egymás iránt. Az amerikai tudósító egy másik kérdésére válaszolva Hruscsov kijelentette: az Eisenhower elnökkel sonra- kerülő tanácskozások nem helyettesíthetik, s nem is zárják ki a csúcstalál­kozót. Ezeken a megbeszéléseken elsősorban a két országot ér­deklő kérdésekről lesz szó. A csúcstalálkozó rendkívül hasznos lehet és ezért a két­oldalú megbeszélés csak elő­segítheti a , nagyfomtosságú tanácskozás létrejöttét. Üjabb kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette, Berlin státusában a tárgyalások be- fejeztéig nem válható kü­lönösebb változás. A kérdések egy része a látogatás várható program­jára vonatkozott. Hruscsov azt mondotta, mindeddig nem dolgozták ki a látogatás prog- ram'át és a megbeszéléseken sorrakerülő kérdéseket. Több tudósító megkérdez­te, milyen helyet foglalhat el a tárgyalásokon a német kér­dés, illetve a berlini vroblé- ma. „A legfontosabb pillanat­nyilag az, hogy felszámoljuk a második világháború ma­radványait — válaszolta a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke — Ezért dön­tő jelentősége van annak, hogy megkössük a békeszer­ződést a két nőimet állam­mal, vagy ha létrejön az egységes német állammal, il­letve a német konföderáció­val. Ez a kérdések kérdése. A berlini probléma csupán ennek következménye. A bé­keszerződés a gordiusi cso­mó, amelyet meg kell oldani. Berlin kérdése minket kevés­sé érint: csupán azt java­soljuk, hogy szüntessük meg a második világháború min­den káros maradványát". E pillanatban kevés a re­mény arra, hogy az egységes Németország a közeljövőben létrejöjjön — folytatta* Ezért a realitás azt diktál­ja, hogy a két Németor­szággal kössük meg a bé­keszerződést és ezzel meg­oldjuk a berlini kérdést is. Nyugat-Berlin kapitalista te­rület egy szocialista ország közepén. Itt a megoldás csak az lehet, hogy Berlin szabad város legyen, s szavatolják kapcsolatait más területek­kel. Az Associated Press ameri­kai hírügynökség tudósítója megkérdezte, készített-e a szovjet kormány előzetes ter­vet Eisenhower elnök úti­programjára, nem szándékoz­na k-e az elnököt egy rakéta­kilövő helyre is elvinni. Hruscsov válaszában kije­lentette, nem éppen békés célnak látszanék, ha rakéta- támaszpontokat mutogatná­nak egymásnak az államfér­fiak. A találkozásnak egészen más a célja. Az, hogy bizto­sítsák a világ tartós békéjét. Hangsúlyozta: . a két államférfi személyes megbeszéléseit jó, őszinte és baráti légkörben kell megtartani. A szovjet fél célja az, hogy biztosítsa ezt a légkört és ez­zel is megmutassa: nem akar rosszat partnerének. A sajtókonferencia végén kijelentette, nyílt szívvel in­dul az Egyesült Államokba Célkitűzése az. hogy hozzájáruljon a hideghábo­rú felszámolásához, jobb megértést biztosítson az Egyesült Államok és a Szovjetunió kpzött és ezzel elősegítse a világ békéjé­nek biztosítását. A baromfitenyésztés fejlesztéséért Szépen híznak a kacsák a karcagi Béke Termelőszövet kezetben. Bényei Gábomé és Háló Róza három ezer ilyen szépen fejlett kacsát gondoznak a bereki üzem­egységben. * Két ilyen baromfiólat • épí­tettek az ipari dolgozók a karcagi Dimitrov Tsz-nek. Az egyiket a Kiskereskedel­mi-, a másikat a Községgaz­dálkodási Vállalat dolgozói készítették. Mindegyik ezer férőt* "Íves. kétharmada a tarlókon, vagy osztagban újabb veszélyek­nek kitéve. Az asztagolással még nem függetlenítettük magunkat az időjárás szeszé­lyeitől. A kazal beázhat, megpenészedhet, felső része kicsírázhat. Az a biztos, ami már a hombárbem, magtár­ban, a terményforgalmi rak­tárakban van. Épp oly fontos hát a csép­lés meggyorsítása is. Ahol elegendő gépi fogat, állati iga és szállítómunkás van, ott a behord ássál egyidőben nyomban gépre is hordhat­nak. Arra vigyázni kell, tar- talékasztag mindig legyen, de a géprehordás azért is előnyös, mert az asztagolási veszteséget elkerüljük, s a kissé nedves gabonát is csépelhetjük. El nem hagy­ható folyamat a kicsépelt gabona szárítása. Kombájn- szérűt szükségmegoldásként aránylag könnyen készíthe­tünk. — A ledöngölt földre ponyvát terítünk, s a rája ömlesztett gabona gyorsan szárad. Vihar közeledtére prizmába seperve, ponyvá­val letakarva megóvható az esőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom