Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

1959. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A TORREÁDOR rtn «• •• f 1őrünk­sásunk? Bemutatja a szolnoki Tisza filmszínház aug. 13—16. Bátor, becsületes és nagyon emberi a spanyol filmgyár­tás nálunk legközelebb be­mutatásra kerülő filmje, A TORREÁDOR, amely kendő­zetlenül mutatja be a mai Spanyolország elesettjeinek életét. Hőse egy kiöregedett, nyomorgó torreádor és árva kis unokaöccse. Ennek a két embernek senkije sincsen egymáson kívül, az elképzel­hető legnyomorúságosabb kö­rülmények között élnek, mégis tiszták, becsületesek, melegszivüek. Jacinto, az öreg torreádor életében még egyszer meg­jelenik a nagy lehetőség. Fel­lépést kínálnak neki, de a fellépéshez ruha kell, a ruhá­hoz pedig pénz. A film egy napjukat mutatja be, ez az egyetlen nap áll rendelkezé­sükre, hogy előteremtsék o 300 pesetát. A gyermeki le­leményesség, az erőt megha­ladó eltökéltség mind nem elég ahhoz, hogy megszerez­hessék ezt a számukra hatal­mas összeget. Kudarcok sora éri őket, megjárják az első törvénytelenség útvesztőjét és a rendőrséget. Amikor vé­gül Jacinto mégis magára öltheti az annyira áhított torreádor-ruhát, akkor éri élete legnagyobb csalódása. A kisfiú pedig, akinek mindene ez a megtört, kiégett öreg ember, a kisfiú, akinek még gondtalanul játszadozni kellene, iskolába járni, ahe­lyett, hogy ilyen korán meg­ismerje a nyomort, a gondo­kat, a szenvedést — ez a kis­fiú meleg, érző szívével meg­találja az orvosságot a sze­retett Jacinto számára. Visz- szaadja álmait, megmenti maradék önérzetét. Erről szól röviden a film, amely hű keresztmetszetét adja a mai spanyol nagy­városnak. Kitűnő szereplő­gárdája tolmácsolja az öt író: Andrés László, Jósé San- tugini, Max Komer, Gian Luigi Rondi és Ladislao Vajda mondanivalóját. —* Az okos, ügyes Pepotét Pablito Calvo alakítja remekül, Já­cintot pedig Antonio Vico. A koprodukció számára az olaszok két ismert művészt adtak: Paolo Stoppát és Wal­ter Chiarit. A magyar származású La­dislao Vajda rendezése mel­lett dicséret illeti Enrique Guerner operatőrt és Roman Vlad zeneszerzőt. Szállítottak már tojást ta­licskával, ki is borították, össze is tört. A tégla alkotó anyagánál fogva szilárdabb, \ mint a tojás, de mégis töré- j kény. Különösen akkor törik, ! ha úgy szállítják, ahogy i Szolnokon, a Petőfi út sar- I kán a közelmúltban bontásra került romépületnél. Sokan megállnak fejcsóválásnyi idő­re és hümgetnek, mondván: valahogy másként is lehetne. Azt ugyanis még értik, hogy a kibontott használt, de mégis értékes téglát nagy­jából már a bontásnál össze­törik csákánnyal, meri ezt alig lehet másként. Azt vi­szont már egyáltalán nem, miért kell a még egészben maradt téglákat az FB 61—86 számú dömperre feldobálni, majd az egészet, mintha leg­alább is föld volna, a már korábban összehordott ha­lomhoz borítani. Lehet, hogy így látszatra olcsóbb, keve­sebbe kerül a szállítás, de a törés-zúzással rengeteg még felhasználható tégla használ­hatatlanná válik. És ez nem egy utolsó szempont! Hanglemez* képeslapokat hoznak forgalomba Rövidesen Ismét bővül a képeslap választék, hangle­mez képeslapokkal. Egyelőre három-négyféle lap kiadásá­ra készülnek, amelyek közül az egyiken magyar nóta, a többin táncdal lesz. A lapo­kon levő felvétel mintegy százszor játszható le. Hang­lemez-képeslapok ára előre­láthatólag 10—12 forint lesz. (MTI) Helyreigazítás Augusztus 4.-1 lapszámunkban tévedés folytán arról adtunk hírt, hogy az aratásban a szol­noki Járás maradt le leginkább. A valóságban a tiszafüredi Já­rás maradt le. Sajtóhiba folytán 304 forintot tüntettünk fel a tur- kevel Vörös Csillag Tsá 100 hold redukált szántójának áruterme­lési értékeként. A helyes összeg: 304 ezer forint. Patkós Több új cikk, bővülő választék az őszi ellátás terveiben Még augusztust mutat a naptár. Az előrelátók azon­ban már most készülnek az őszre, mert szeptember nem várat magára sokáig. S az utolsó pillanatban már min­denki válogat, nehezebb meg­találni azt, ami éppen szük­séges a családnak. Arra vol­tunk kíváncsiak, mit tettek a közelgő szezon előtt a nagy­kereskedelmi vállalatok, hogy kielégítsék a keresletet, ne legyen választékihiány. Dralon és őrlőn az ősz újdonságai A Keletmagyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Nagykeres­kedelmi Vállalat szolnoki le- rakatában telt raktárak fo­gadják a látogatót. A napi cikkek mellett már jelentős mennyiségű őszi árut is tá­rolnak. S hogy az érdeklődés milyen nagy a cikkeik után .azt bizonyítja: eddig ebben a negyedévben már mintegy 15 millió forint értékű kü­lönböző árut szállítottak ki a kiskereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezeteik. Mit várhatunk az őszre? A lerakat vezetője így vá­Hétfőn, az esti órákban Szolnokon, különösen a na­gyobb üzletekben nem le­hetett kenyeret kapni. A ke­nyér csak este nyolc óra tájon érkezett a boltokba, amikor már sokan várták, türelmetlenül. Többek kéré­sére megkérdeztük a Sütő­ipari Vállalat illetékeseit: miért fordulhatott elő, hogy Szolnokon sorba kellett áll­ni kenyérért, laszol: a tavalyinál sokkal bővebb választékot) —1 Természetesen — foly­tatja — kerülnek még árufé­leségek, melyekből korlátlan mennyiséget nem tudunk biztosítani. De még az állan­dó hiánycikkből, a nylon ké­szítményekből is körülbelül 40 százalékkal szállítunk töb­bet, mint tavaly. Újdonságnak Ígérkezik a műanyag családfa újabb két hajtása, a dralon és az őrlőn. Ezekből ízléses kötött árukat hoznak forgalomba a har­madik negyedév végén, a negyedik negyedév elején. És a mamáknak egy kis öröm­hír: ha nem is lesz a legtel­jesebb az ellátás, de az idei őszön már gyermek tréning ruhákból 10 százalékkal, gyapjú kötött árukból pedig 40 százalékkal szaporított készlet közül válogathatnak csemetéiknek. Falun sem lesz hiány cipőben, csizmában Ezzel a kedvező jóslattal Szabó István, a cipő nagyke­reskedelmi vállalat raktárve­A vállalat műszaki vezető­je elmondotta: a termelési kiesést műszaki hiba okoz­ta. A sütőüzem szitólógépe elromlott és ez több, mint két órával visszavetette a pékek munkáját. A hiba ki­javítása után a lemaradást behozták és — igaz, hogy csak a késő esti órákban — minden súlyponti üzletbe szállítottak kenyeretj zetője biztatott bennünket. S mindjárt hozzá is tette; az­ért, mert idén a korábbi éveiktől eltérően a földmű- vessző vetkezetek is hozzá­kezdtek az őszi készletek ki­alakításához. így elsősorban jelentős mennyiségű gumi lábbelit vásároltak már eddig is min­denféle méretben és minden fajtáiban, S most. hogy a nyári áruk már egyre inkább kiszorulnak a rendelőlapok­ról, előtérbe kerülnek az is­kola cipők. Idén ebből há­rom fajtával is szolgál az ipar. A martfűi Tisza Cipő­gyár huszonihetestől harminc- nyolcas nagyságig gyártja fúvott vikszos és terep talp­pal. A Duna Cipőgyár pedig ugyané fajta cipőből bőrtalp­pal szállít megyénkbe több- ezer párat. Férfi és női cipőben sem lesz hiány. Különösen nagy érdeklődésre számíthat a férfi átvarrott és ragasztott hegyesarrú félcipő, melyet szürke, csau és drapp szín­ben kaphatnak majd a vá­sárlók. A női cipők felsoro­lása külön cikket igényelne, így elégedjünk meg ennyi­vel: színben, árban, válasz­tékban mindenki a kedvének megfelelőt találhatja majd. A falusi embereket még mindig érdekli a csizma. Eb­ben sem lesz hiány. Ugyanis a bőr- és vászonsz árúak mellett, vikszos és box bőr­ből készült csizmák is több színben kerülnek az üzletek­be. Műszaki hiba okozta a hétfő esti kenyérhiányt Kunhegyes! epizód A közemultban, egy fülledt, meleg délután „csoda” történt Kunhegyesen. Az emberek táguló orral szívták a tiszta levegőt, s így szóltak egy­máshoz: — Nézd csak, városdaso­duhk! — Bárcsak így lenne nap­jában legalább háromszor! Az izgalom oka a tanács jóvoltából megjelent új öntö­zőkocsi volt. Szinte jólesett nézni, amint vizet árasztva suhant tova a poros, meleg utcán. Az emberek örültek az öntözőkocsinak, a boltos azért, mert nem árad be a por az üzletbe, a járókelők, mert nem kell a járművek által felkavart port szívniuk. Sajnos az örömíbe üröm ve­gyült Ugyanis napjában egyszer (vagy esetleg két­szer) a késő délutáni órák­ban — amikor már csökken a járműforgalom és kezd a por elülni — jelenik meg az öntözőkocsL Ezt a pillanatot úgy várják az emberek, mint Indiában az esőt hozó mon­szunt Kérjük az illetékeseket, ha üzembe helyezték ezt a hasz­nos kocsit, a délelőtti és kora délutáni órákban is üzemel­tessék. Demeter Miklós Kunhegyes Az asszonyok is segítenek-A városi nőtanács legutób­bi kibővített aktívaülésén megtárgyalta miként segít­hetnek az asszonyok a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének scronkövetkező mun­kájában. A városi nőtanács titkára, P. Szilágyi Lajosné beszámolójában többek kö­zött elmondotta, hogy a ta­vaszi első lépést, a belépési nyilatkozatok aláírását, most követi a második, az, hogy fel kell vermi a munkát a tsz- ben az új belépőknek is. Majd ismertette a termelőszövetke­zetek terméseredményeit, ez­zel is érzékeltetve a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Ezután esett szó a felada­tokról. A termelőszövetkeze­tekben működő nőbizottságok megkapták az új belépők névsorát, s felosztva a terüle­tet aktíváik között, családlá­togatásokat végeznek. Ennek során ismertetik a munka fel­vételének fontosságát is. Az aktívaülés résztvevői szívesen hallgatták Bakó Kálmán elv­társnak, a városi pártbizott­ság munkatársának hozzászó­lását, aki okos szavaival ér­veket, tanácsokat adott a megoldandó feladatok elvég­zéséhez. Az értekezlet után elkísér­tem egy asszonycsoportot, akik egész úton a hallottak helyességéről, a feladatok megoldásáról beszéltek. Bí­zunk abban, hogy a nőtanács aktívái hasonlóan a tavaszi eredményes munkájukhoz, most is sikerrel végrehajtják a kapott feladatokat. F. L. Kisújszállás Harmadik hete őt géppel csépelünk A bőséges termés betaka­rítása, tárolása a gyakori eső­zések miatt nagy gondot okoz. Naponta mintegy tíz vagon termény elhelyezését kell biztosítanunk. A tagság­nak előlegként 4 kg búzát osztottunk munkaegységen­ként, s ezzel kb. ötven vagon kenyérgabona tárolásától mentesültünk, de még így is igénybe kell vennünk minden tárolásra alkalmas helyet Kisebb lenne a gondunk, ha az államnak átadandó gabo­nát a gép alól szállíthatnánk be, de előbb szárítgatni kell. Mostan már azért is írnom kell a szerkesztő Bácsiknak, mert most nagyon sokan mongyák, hogy az én leve­leimben túli sok a hejesírási hiba. Most észt szeretném megmagyarázni, mert ennek is megvan a maga oka. Az úgy történt, hogya kőnig Ilonnal, a Kapuéi Pistivel és a Nagyfülűvel — teccik tudni, így nevezzük Barna Pistit, mert nagy a füle — elhatároztuk, hogy hejesírási versenyre lépünk, ök a ta­nító bácsihoz mentek kérde­zősködni, én meg kifundál- tam. hogy lepipálom őket. Megvettem tehát az Akadé­mia hejesírási útmutatóját és minden szót megnésztem abban, hogy hogyan írják. Erre mi történt? Mindenki elkezdte mondani, hogy a büfét nem egy effel írják, hanem kettővel, hogy a pedd- zük szót nem két dével ír­ják, hanem eggyel, meg hogy meghiúsul az rövid u. Én ekkor mindig elővettem a he­lyesírás szabájait és megmu­tattam, hogy nekem van iga­zam. De végülis meguntam és az lett a dolog vége, hogy most már nem strapálom magamat. Ha akkor is meg­pelünk, s mindenképpen meg kell előznünk, hogy az időjárás miatt veszteség érjen bennünket A tagság igyeke­zetével nincs is hiba, min­denki tudja, hogy szorgalmá­nak maga látja hasznát Ezt az előlegosztás is igazolja. Nagyon sok család van, akik­nek 30 mázsánál több búzát vittek haza csupán előleg­ként. Más terményből is szá­mításon felül kaptak. Termé­szetesen az abraktákarxnány- előleg osztásinál figyelembe vettük, hogy első az állatállo­mány szükségletének biztosí­tása, s az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesí­tése. Nagyban folyik az építke­zés is, hogy állataink számá­ra megfelelő férőhelyet bizto­síthassunk. Istállót, juhho- dályt és dohánypajtát épí­tünk. Emellett más beruhá­zást is eszközlünk. Vásárol­tunk a teherautó mellé egy új Zetor vontatót, gondolva arra, hogy a bőséges cukorrépa és kukorica betakarításnál hasz­nát látjuk. Mosit is a gépállo­más 5—6 vontatója és 70 fo­ga tos iga dolgozik állandóan. Gojsza János Jászapáti, Alkotmány Tsz szidnak, ha hejesen írók, ak­kor ugyanezt elérhetem min­den fáradság nélkül. Nem igaz? Most még egy bonyolult kérdésben szeretném megkér­dezni a szerkesztő Bácsik véleményét, méghozzá azt nem tudom, hogy hol lakik az én legjobb barátom. Dini. Méghozzá nem azért nem tu­dom, mert 6 eltitkolja előlem a címét, hanem mert ő magam se tudja, hogy hol lakik. — Teccik ezt érteni? Eddig ugyanis Dini úgy tudta, hogy a Keskeny János utca 7. alatt lakik, de most megjelent Szolnok új térképe és abból kiderül, hogy ó tulajdonké­pen a Vécsey- és a Batt- hyányi-utca közötti kis házi­kóban fizeti a lakbért. Mos- tann teljesen ősze van zava­rodva és nem tudja, hova cimeztesse ezután a neki szó­ló leveleket. Igaz ugyan, hogy egyet még a térkép megjelenése után is megka- pot a régi címén. Kérem Szerkesztő Bácsit, hogy majd tessék megkérdezni a Városi Tanácsnál és azután tessék megírni neki, hogy hol lakik. Kezeiket csókolja PENNA ANNA Harmadik hete öt géppel csé­Kedves^mkmtS 'Bdcdik! Szekrényt szállítottam A dolog négy évvel ezelőtt kezdődött, mikor cimborám: Péter megnősült. Ekkortájt némi rezignációval búcsút mondott a kurtakocsmáknak, az élet egyéb agglegényt örö­meinek — s asszonykája dandárnoksága mellett bú­torra kezdett gyűjteni. Fia­talokhoz illően először is re- kamié került az új otthonba, azután asztal, székek — o múlt hét végén pedig egy csudás, háromajtós politúros szekrény. Az élet általában komplikáltabb, mint az iro­dalom; ami félperc alatt pa­pírra kerül, olykor csak két órás verejtékezéssel jut a szobába. így történt ez a szekrénnyel is.í. A két komor úr leemelte Péter új bútordarabját a két­kerekű kocsiról s néhány meaieavzest tett a szakmai nehézségekre vonatkozóan majd a Gólya kocsma közel­ségére célzott... Furcsamód egy pillanat alatt megértet­tük egymást. S — ugyebár? — míg a fröcsivás ösztöne elég erős az emberekben a borravaló adásé meglepően gyenge... Röviden: elhatá­roztuk, hogy mi magunk ci­peljük be helyére a szek­rényt. Nem valamely speciális épí­tészeti megoldás, hanem az idő okozta, hogy barátunk otthonában enyhén félolda­lasra sűlyedt az ajtókeret. Ez viszont azt eredményezte, hogy a szekrény beszorult a küszöb és a szemöldökfa kö­zé. Pista, ki szintén felcsa­pott szállítómunkásnak, fej­szét ragadott s felszakította a küszöböt. A várt eredmény ötven százalékig bekövetke­zett: a szekrény felét sikerült a szobába továbbítanunk. „Szekrény az ajtón se be, se ki!” írhatta volna Arany János; ami bizonyára kisebb erőfeszítéssel járt volna szá­mára, mint miénkre a közel kétmázsás alkotmány meg­mozgatása. Rövid percek alatt kiderült, hogy nemcsak a ló nem indít imádságra, de a szekrény sem — még ellen­kező előjelű fohászkodásra sem ... Négy-ötnél semmi esetre sem érte több csákánycsapás a szekrénylábat, míg feltör­tük a konyhakövezetet. Ó, nem nagy darabon, csupán annyin, hogy a keletkezett árokban becsúsztathassuk a hosszúra méretezett (?) bú­torlábat. Később kiderült, hogy a takaréktűzhely elfor- dításával eldughatjuk a csá­kánnyal megzománctalanítoitt oldalát... Péter feleségét és a házi­nénit elég hamar sikerült fellocsolni. Az utóbbi elég gyorsan visszanyerte lelki egyensúlyát. Csupán annyit kért, hogy a zenekedvelő há­zaspár — ottlakásának ideje alatt — tartózkodjék a házi- orgona-vásárlástól. Ellenkező esetben ugyanis bizonyára a mennyezet kibontásával ten­nénk helyére a jókora méretű hangszert. Konyhacementezés közben értesültünk arról, hogy a szekrény — mellyel annyit kínlódtunk — könnyen szét­ég összeszerelhető. Hiába, mindig tanul valamit az em­ber... ftsb. Z.m*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom