Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 30. &WWP] A nagy találkozó előjátéka Eisenhower elnök nyugat­európai kőrútjával megkez­dődött a diplomácia nagy évadja, .mégpedig minden bi­zonnyal a legsorsdöntőfob a háborúutáni évek történeté­ben. Az elmúlt héten „Ike” és európai partnereinek kézszo­rításai kapták ugyan a nyu­gati sajtó főcímeit, de a kom­mentárok továbbra is lanka­datlanul Hruscsöv amerikai látogatásának történelmi táv­latait latolgatják. Nyugaton senki sem tulajdonít túlzott fontosságot annak a diplomá­ciai finomságnak, hogy Hrus­csov és Eisenhower közelgő eszmecseréjét nem tárgyalás­nak, hanem „beszélgetésnek” nevezik. A két legnagyobb világhatalom vezetőjének cse­relátogatásával foglalkozó kommentárok egyre határo­zottabban tükrözik azt a nyugtalan és egyszersmind reményteljes világhangulatot, amelyben szinte tapinthatóan érzékelhető, hogy nagy törté­nelmi döntések érlelődnek. Természetesnek tartják, hogy nem egyszerű „beszélgetés­ről” lesz szó, hiszen a két kormányférfi a mai világ- helyzetben — miként Hrus­csov is megjegyezte — „nem foglalkozhatik csupán a ku- kocirára és az ubörkára vo­natkozó problémákkal”. A fdzan politikusok felismerik, hogy a világ most olyan for­dulópont felé közeledik, ahol eldőlhet, hogy a nemzetközi- kapcsolatok fejlődésének fo­lyamata jó — azaz a békésen versengő együttélés, — vagy rossz — azaz az atomkataszt­rófa — irányába halad-e to­vább. Hruscsov és Eisenhower cserelátogatásának bejelenté­sével a hidegháború termé­szetesen még nem ért véget, de 13 év óta most először te­remtődtek meg a feltételek, hogy a nagyhatalmak vezetői végre pontot tegyenek erre a nyomasztó és vészterhes kor­szakra. A szovjet—amerikai kap­csolatok komoly megj avulá­sának lehetősége — és végső soron ezen múlhat a háború és a béke nagy kérdése — példátlan erővel hozta fel­színre a nyugati katonai szö­vetségi rendszer valamennyi ellentétét. Ez a jelenség egyébként ismét meggyőzően bizonyítja, hogy a NATO há­borúra termett szövetség, s hogy ez az agresszív katonai építmény alapjaiban rendül meg ha enyhébb szelek fúj- dogálnak a világpolitikában. A NATÖ-hatalmak mélyen fekvő ellentétei amelyek a Az É. M, Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz kubikosokat szolnoki, szajoli és jászberé­nyi építkezéseihez, évekig tar­tó munkára. — Szállást, ét-, kezést biztosítunk. Vidéki családfenntartók részére napi 6.— forint különélési díjat fi­zetünk. Jelentkezni lehet a szajoli tárház építkezésén. Jászberényben. Bercsényi út 7. sz. és a vállalat munka­ügyi osztályán, Szolnok, Iro­daház, n. emelet. „zavartalan feszültség” ide­jén alá voltak rendelve az Atlanti Katonai Tömb véle­ményegysége és akcióegysége követelményeinek, most hir­telen, minden kendőzéijnél- kül, előtörtek. Ennek tulajdo­nítható, hogy Eisenhower el­nök, aki európai látogatásán voltaképpen mandátumot akart kapni NATO-partnerei- től a szovjet miniszterelnök­kel folytatandó megbeszélé­seihez, most elsősorban azzal van elfoglalva, hogy rendet próbál teremteni marakodó szövetségesei között. Az Auro­ra című párizsi jobboldali lap is úgy véli, „hogy” a nyugati összefogás súlyos megpróbál­tatásai idején az Egyesült Ál­lamoknak kell az összetartó cementnek lennie". London­ban, Párizsban és Bonnban nincs sok kétség aziránt, hogy végső soron az Egyesült Álla­mok fogja eldönteni, milyen irányvonal mellett kell fel- sorakozniok a NATO-hat al­máknak. De moot, amikor ez a feltételezett új amerikai irányvonal még csak kialaku­lóban van, szövetségesei késhegyig menő harcol vívnak azért, hogy melyikük gyakorolhatja a legnagyobb nyomást az Egyesült Államokra. A vetélkedés tulajdonkép­pen azért folyik, hogy kié le­gyen a másodhegedűs szere­pe a nyugati koncertben. Kü­lönösen éles az ellentét a két legesélyesebb jelölt: Anglia és Nyugat-Németocrszág kö­zött. Nyílt titok, hogy Aden­auer politikájának elsőrendű törekvése a nyugatnémet— angol gazdasági verseny el­döntése a maga javára és a nyugateurópai vezető hely megszerzése, Nyugat-Németország már eddig is sikeresen aknázta alá Anglia pozícióit nemcsak Európában, hanem a Közép- Keleten, Indiában és Latin- Amerikában is. Bonn befo­lyásának mértéktelen megnö­vekedése a nyugati együttes­ben, a hidegháborús korszak természetes következménye. Nyugat-Németország csakis azért nőhette ki magát az Egyesült Államok legfőbb európai partnerévé, mert gaz­dasági és katonai potenciálja a legelőkelőbb szerepet bizto­sította számára az amerikai tábornokok stratégiai tervei­ben. Ezért van az, hogy most Adenauer harcol a legádázab­ban az erőpoliüka feladása ellen, mivel a hidegháború megszűnése szükségképpen végetvetne atomnagyhatalmi ábrándjainak is. Ugyanígy kézenfekvő, hogy a józanabb angol irányzat ki­Babot9 tokmagot magas áron vásárolnak a Termény forgalmi felvásárlóhelyei nnnnnm-1-------------------------------­------­MEGJ ELENTEK AZ őszi-téli divatlapok KAPHATÓK: a postahivatalokban, hírlap­boltokban. KÉRJE AZ Őszi-Téli Divat albumot. Leg­újabb Kabát-Kosztüm Ősz- Tél c. divatlapot Rövidesen megjelenik: a fényképes, rajzos, „PESTI DIVAT” c, divatlap, mely sok szép modellt tartalmaz szabásminta­melléklettel. SZABÁS MINTA SZOLGALAT. ^VVVV^^W/yVVWVVVVVWVVVVVWtfV>AVVVVVVVS<VVWVVWV-iA^AA^VVVVWV> alakulásában — a választási és kereskedelmi érdekek megfontolása mellett — dön­tően közrejátszott az a felis­merés, hogy a „melegháború­ban” Anglia menthetetlenül elpusztulna, a hidegháború folytatása pedig végképpen Bonn kezére játssza ára nyu­gateurópai vezető pozícióját. A nyugati négyesfogat ne­gyedik tagja, De Gaulle el­nök, pedig a jelek szerint minden kártyáját a „franc.a nagyságé irreális politikájára tette fel. — Politikai megfi­gyelők szerint De Gaulle 'a francia együttműködésért cse­rében azt követeli majd Eisenhowertől, hogy támogass sa őt' az algériai fegyveres döntés kikényszerítésében. Ilyen körülmények között az amerikai elnök semmikép­pen sem remélheti, hogy mostani nyugateurópai kör­útja során meggyógyíthatja a NATO ellentétektől marcan­goló beteg szervezetét. Ámde ha nem is „cementezheti ösz- sze” tartósan a NATO-t, arra viszont reális kilátása van, .hogy fontosabb partnerei — legalább formálisan — bizal­mukról biztosítják majd a történelmi jelentőségű talál­kozó küszöbén. Remélni szerelnénk, hogy Eisenhower elnök a szovjet—amerikai kapcsola­tok megjavításának ellenfe­leivel szemben következete­sen tartja magát ' ahhoz az augusztus 26-i sajtóértekezle­tén tett kijelentéséhez, hogy „az amerikai nép megbélye­gezné bármelyik elnökét, aki nem lenne hajlandó latbavet- ni minden erejét és hatal­mát arra, hogy kivezető utat találjon a jelenlegi helyzet­ből”. A Pravda tizenötezredik száma Moszkva (MTI). A ti­zenötezredik száma jelent ma meg a Pravdának —- közli a TASZSZ. Ebből az alkalom­ból a lap vezércikke a szov­jet sajtó szerepét fejtegeti. Hangsúlyozza, hogy a szovjet sajtó hűségesen segíti a Kommunista Pártot a kom­munizmus építésit célzó új alkotó program megvalósítá­sában. A szovjet lapok, ame­lyek a Szovjetunióban élő népek nyelvén jelennek meg több mint 59 millió példány- számban, a Kommunista Párt nagy eszméit viszik el a tö­megekhez. A Pravda, amelyet sok külföldi országban is olvas­nak. ez idő. szerint hatmillió példányszámban jelenik meg. Az az út, amelyet a Pravda eddig megtett, világosan mu­tatja, hogyan fejlődött, nö­vekedett és erősödött az újtí­pusú szovjet sajtó. llllillllllllllllllllllllll^llíllllllllMlHIIIIIIIIIIIU Szov'el tengerészek megmentenek egy görög motorosbafőf Novorosszijszk (TASZSZ). A Nicosia nevű görög motoros­hajó a novorosszijszki kikö­tőből a Boszporusz irányá­ba tartott és mintegy har­minc mérföldre a szovjet ki­kötőből irányt tévesztett. A hajó motorjai teljesen fel­mondták a szolgálatot. Közben vihar támadt és a Nicosia csupán a rádió-tele­fon segítségével tudottávész- jeleket adni. Az SOS-jeleket a Száricsev nevű szovjet hajó fogta fel. A görög hajó vész­jeleit a novorosszijki kikötő­be továbbította, ahonnan azonnal a Nicosia megmen­tésére sietett a kikötő mentő­hajója és védett helyre von­tatta azt. (MTI-) „A világ egyik legnagyobb tényezője manapság: a Kínai Népköztársaság“ — a Daily Herald Kína EISSZ tagságáról London pVTTI). A Daily Héráidban írja Michael Főt. a Tribune főszerkesztője: — A világ vezető nemze­teinek vezérei nemsokára ta­lálkoznak és . ez kétségtele­nül jó dolog. Hiányozni fog azonban a föld legnagyobb, legnépesebb, s a jelen pilla­natban egyik legfontosabb neipzeíe: a Kínai Népköz- társaság, amelyet még min­dig mint kitaszított nemzetet kezelnek. Dehát Kínát is érintő nagyfontosságú prob­lémákat is megvitatnak eze­ken a csúcstalálkozókon. — Ami a laoszi helyzetet illeti, ismeretes, hogy az 1954-ben a Szovjetunióval és Kínával kötött egyezmény értelmé­ben Laoszt semleges állam­nak kell tekinteni a két nagyhatalmi csoport között. Jövőjét nemzetközi bizott­ságnak kell irányítania. A laoszi kormány azonban az amerikaiak szemmellátható támogatásával ezt az egyez­ményt és más egyezménye­ket is megszegett. Ha tehát Laosz kormányát, most ve­szély fenyegeti, ez korántsem bizonyítja, hogy kommunis­ta támadás forogna fenn. Anglia javasolta, hogy ENSZ­Köszüntő a rádióban Az 1959/60-as oktatási év megkezdése alkalmából szep­tember 2-án reggel 8 órakor Ilku Pál művelődésügyi mi­niszterhelyettes rádióbeszédé­ben köszönti a tanulóifjúsá­got és a pedagógusokat — (MTI). Jelentkezé?ek és a tanévkezdés időpontja a dolgozók iskoláiban A Művelődésügyi Miniszté­rium közli, hogy a dolgozók általános iskoláiba, általános gimnáziumaiba és közgazda- sági technikumaiba szeptem­ber 5-ig, a mezőgazdasági ál­talános iskolai tagozatra pe­dig október 1-ig lehet jelent­kezni. A dolgozók általános iskoláinak, általános gimná­ziumainak és közgazdasági technikumainak levelező ta­gozatain a tanítás szeptem­ber második hetében, az esti tagozaton szeptember harma­dik hetében, a mezőgazdasá­gi dolgozók általános iskolai tagozatain' \ pedig október harmadik hetében kezdődik. (MTI)), küldöttség vizsgálja ki a helyzetet Laoszban. — Kína azonban nem tagja azENSZ- nek- Az államférfiak vala­mennyi rendezési kísérlete azon az egyszerű tényen akad fenn, hogy a Kínai Népköztársaságot kizárják az ENSZ-ből azzal az ürügy­gyei, hogy nem létezik, s megakadályozzák abban,, hogy saját ügyét a Nemzetek Tanácsa előtt védhesse. Ez égbekiáltó őrültség, mert ' a világ egyik legnagyobb té­nyezője manapság: a Kínai Népköztársaság. A Német Kommunista Párt támogatja a 22-esek harcát BERLIN — (MTI). A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága nyi­latkozatot adott ki, — amelyben bejelentette: teljes mértékben támogatja az 1922- ben született férfiaknak a NATO-hadseregbe való be­vonulások ellen indított har­cát. A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata emlékeztet a 22- es évfolyamnak a második világháborúban elszenvedett veszteségeire és hangoztatja: „a legutóbbi háború kitöré­sében bűnösöket meg kell akadályozni abban, hogy eze­ket a férfiakat újabb gyil­kosságok elkövetésére hasz­nálják fel. A Német Szövet­ségi Köztársaságban meg kell honosítani a béke és a meg­értés politikáját. A 22-es év­folyam ellenállása a nép akaratát fejezi ki, amely el­fordul Adenauer és csoport­ja veszélyes politikájától. Fokozni kell a militarizmus elleni küzdelmet! Harcolja­tok együtt a nyugatnémet atomfegyverkezés ellen, a két német állam közötti meg­értésért, a békeszerződésért, amely végetvet a militaristák tevékenységének és népünk­nek békét és biztonságot hoz!” — hangzik többek kö­zött a nyilatkozatban. K A KÖZE... A KÉZFOGÁS legtöbbször az egyéniség tükre. A két­színű ember úgy fogja meg kezed, hogy bármelyik pil­lanatban visszalökhesse, — megtagadva még látásodat is. Mások csak odalódítják a formaság kedvéért, mutatván közömbösségüket. A barát­ságtalan alig érteti tenyerét a tiédhez, máris húzza visz- sza — jelét adva érzelmének. Tóth Elek erős- izmos te­nyerében ismerősre találsz. Az emberi forróság, energia, a meleg barátság érződik át szorításából. Ha ismeretlen vagy, csak a kézfogásig ma­radsz az, mert ezzel már ba­rátjává avat. Tóth Elek kommunista. Nem tévedünk állítani: izzig; vérig. Benne pihen a múlt ezernyi harca, szenvedése, s benne lüktet az új minden erőfeszítése. Lőtte a fehérgárdistákat akkor, 1919-ben a szolnoki csatában. Majd kereste a napfényt a börtön penészes ablakán s aztán kereste az igazságot — hasztalan- Sza­vai olyan kegyetlen ridegség­gel toppannak az emlékezet kövén, mint a koporsóra hul­ló rögök keserű dübörgése. Amit mond az a múlt vádja. — Törleszteni akartam eb­ből a keserűségből, amikor módom lett a törlesztésre — szól csöndesen. 1944 őszén lett a Kommu­nista Párt tagja, majd 1945 januárjában Rákóezifalva kommunistáinak cárttitkára. Az első titkár a faluban. Ez­zel kezdte a törlesztést. — Osztottam a földet, bá­torítottam az embereket, hogy legyen merszük a jus­son gazdálkodni. Vívtuk a harcot a proletár rendért, s győztünk. Az idős, 61 éves emberben úgy sorakoznak életének moz­zanatai, mint naptárban a heteket jelző napok- ö is le­tép egyet — beszélve róla — s ezzel mutatja amíg a naptárról minden lap, addig Tóth Elek emlékezete végnélkül adja az események csokrait. Említi sokszor: sajnálja, hogy fia­talságát egy olyan korban töltötte, amikor a hétközna­pok emberének annyi remé­nye volt az emberi élethez, mint a sziklából emelt bör­tönfalon körömmel kaparó rabnak az áttöréshez. MIÉRT SAJNÁLJA, hogy a hetedik évtizedbe lépett? Mert tenni akar még a társa­dalomért. Sokat. A lehető legtöbbet. Úgy. ahogy eddig is csinálta: két kézzel szór­va erejét, ehergiáját ember­társai ügyéért. A Járműjavítóban, ahol pártmegbizatásként műhely­bizottsági titkár volt, felde­rülnek az arcok nevének hal­latára. Jóbarátra, elvtársra, harcostársra emlékeznek, ha őt hozzák szóba- Szerették, úgy sajnálták, amikor 1957 tavaszán nyugctíiasként elbú­csúzott az üzemtől. * — De addig nem mentem Petőfi s ha még jónéhány ilyen lelkes patronálója vol­na, talán könnyebben forog­na a gazdálkodás kereke. —- Én is azért léptem át a Petőfi Tsz pártszervezetébe, hogy ott legyek az esetleges baj fészkénél, s idejében ad­jam segítségemet az orvos­láshoz, — mondja.; A PÁRTVEZETŐSÉGBE is beválasztották Elek bácsit és szívesen veszi a megbíza­tást. Ahogy mondja: most nagyot akar fordítani az új belépők gondolkozásán. *— Azért, hogy ne hasonlítson észjárásuk a porban vágtató lóhoz, amelyik már hét ha­tárral is odébb jár, de a fel­vert por méít mindég elön­ti az utcát. Azaz, gondolkoz­zanak úgy az emberek ahogy cselekszenek- Ha már lép­tek egyet az élet útján, lép­jenek egyet a gondolkodás terén is. Terv és munka, — munka és terv... ez Tóth Elek programja. Élete, ereje a kö­zé, amely eddig is és ezután is támaszkodik rá', n Tóth József

Next

/
Oldalképek
Tartalom