Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

1959. augusztus 27: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Míg az öregtarhonya megfő Tizenkét és félév börtön a tiszasasi méregkeverők büntetése — Jó estét! — köszöntőm a kimosakodott, megfésülkö- dött éltes kőművest, a mart­fűi építkezés munkásszállása előtt, A köszönés fogadása után bemutatkozik. — Idős Demény Bálint va­gyok. Közben többen is jönnek idős ás fiatal építőmunkások. A környék a műszak utáni csendéletet varázsolja az em­ber szeme elé. A festő-tanu­lók takarítanak, míg egy fia­tal a motorját csutakolja nagy szeretettel és gondos­sággal. Murányi Imre bácsi a hulladékfát gyűjti a nyár- son-sütéshez A leányszállás­ról ízlésesen öltözött építő­lányok indulnak sétára. A folyosóról ínycsiklandozó il­lat száll ki az előtérre, s mindez együtt olyan termé­szetes, megszokott. — Kerül­jünk beljebb — invitál idős Demény Bálint. A folyosó vége felé benyitunk a két­személyes tágas, tiszta szo­bába. Hát Inneei származik a jó ételillat, — Mi készül vacsorára? — öreg tarhonyát eszünk ma, de mcsr két tojást is ütök rá, hogy Cjó»i2on, A lábasról leverd a fedőt és rr.sghavsr.ia az illatos ételt a sok főzést látott fa­kanalával, majd megízleli, hogy kell-e még valami hoz­zá. Jónak találja, mert cset­tint a nyelvével. Asztalhoz ülünk és házi­gazdánk beszélni kezd, — 1952 óta járom az orszá­got az építőkkel, mert ez a mi munkánkkal jár. Elkészül egy épüiet, megyünk a má­sikra. Megszoktam már. Jól is esik néha a vándorlás. — Legtovább Sztálinvárosban dolgoztam egyfolytában. A két év alatt ott is megszeret­tem, Azelőtt földműves vol­tam, A család nagy, pénz után kellett nézni. Most már betanított segédmunkás va­gyok s ha kell, mindent csi­nálok, Közben feláll, megkavarja az öreg tarhonyát, ismét kós­tolja, csettint a nyelvével és folytatja: — A fiam is velem dolgo­zik. Itt nősült a cipőgyárból. Le is telepedett helyben. Por­tát vett és így esténként va­csora után a többi építőmun­kás segítségével rakjuk a csa­ládi fészket. Nem kell itt kérni senkit a segítésre. Ez is olyan természetes, hogy ha egy építőmunkás épít, a szak­társak segítenek, ellenszolgál­tatás nélkül. Higyje el, jól esik ez az embernek, — Van aztán olyan is, hogy csak úgy, esténként más kis­lakás építőnek is besegítünk. De mit is csinálnánk egész este? Mi idősebbek nem ud­variunk már és így hasznos munkával töltjük az estét. Közben az öreg tarhonya is elfőtte vizét, A két tojás is rákerül, majd félreteszi idős Demény Bálint, hadd hűljön egy kicsit. Én sem zavarom tovább, de ő kikísér, ahogy a a vendéget illik, A szállás előtti téren tűz ropog az összeszedett hulla- dékíúból. A tűz előtt török­ülésben Murányi Imre bácsi forgatja nyársát, melyen 30 dekánál is nagyobb fehér­szalonna pirosodik, a nagy fej vöröshagymával, — Igaza volt a cigánynak, mikor a szalonnasütést vá­lasztotta — incselkednek a többiek az izzadó munkással. — Melegszel is, meg hama­rosan jól is laksz komám! — Hiába gúnyolódsz, én már ilyen vagyok, csak a ÁLLANDÓ MUNKÁRA KERESÜNK kőműveseket és ácsokat Fizetés kbllektív szerint. Ter­mészetbeni juttatás: illetmény- föld, téli tüzelő, stt>. JELENTKEZNI LEHET: Erdőgazdaság, Szolnok, Ady Endre a. 99. sz. n. emelet. nyárson sült szalonnát sze­retem. Ehhez szoktam, mikor részes-arató voltam az ura- Ságnál. Ha lábasba sülne, meg sem enném. Közben meghűlt az öreg­tarhonya, a szalonna is meg­sült. Jó étvágyat kívántunk az építőknek, akik vacsora után társuk segítségére indul­tak, andrási — HULL A Tegnapelőtt vettem észre. Nem akartam hinni a sze­memnek. Nehéz belenyugod­ni, hogy végére jár augusz­tus is, jön az első ember hó­nap. Azt hittem, beteg a fa... S mikor továbbsétáltam a parkban, ime ezeket láttam: Minden fa levelén apró, de számtalan barna folt kelet­kezett néhány nap alatt, amíg nem jártam erre. És bár melegen tűs a nap — ezt már éreztem —, c Tisza fe­lől hús — vagy talán hűvös? — szellő borzolgatta a sárgás­barna színben játszó lombo­kat. lA park örökös lakója, egy őszhajú néni — a gyerekek Erzsi néninek emlegetik — háttal ült a napnak. És ez már csalhatatlan prognózis. Azt jelenti, hiába is próbál­juk tagadni, hiába zsúfolt még mindig a strand, az ősz már kopogtat az ajtón. Ha­marosan átalakítja a zöldelő lombokat. Bámul, sárgul a gesztenyé­sek lombja a Magyar utcá­ban is, meg a vasúton túl is. Szóval mindenütt. S hogy hamarosan eljön az ősz, ar­ról tanúskodnak a TÜZÉP- telepek. Megélénkült környé­kükön az élet. Percről perc­re gördülnek ki a kapukon a tüzelővel megrakott szeke­rek. S aki fuvarost kap, az majdnem dédelgeti, mert ez is velejárója a levélhullás­nak, És még egy.~ Kinn a Olvasóink bizonyára emlé­keznek: néhány hónapja ri­portsorozatban számoltunk be arról, hogy Tiszasas köz­ségben néhány ember ho­gyan akarja útját állni az új­nak, a termelőszövetkezeti mozgalom terebélyesedésé- nek. Akkor joggal hihette bárki, hogy a figyelmeztető FALEVÉL határban az opportó, a riz- ling, sőt néhol már a kadar is zsendül. Nem lehet még megenni, ahhoz savanyú, de levelein már ott játszanak az első árulkodó foltok a nap­fényben. Valahol pedig a szőlő sűrűjében türelmetlenül csiripelnek a madarak. Ke­resik az első érett szemeket. Találnak-e, nem-e? — nem tudható. Annyi azonban bi­zonyos, hogy itt-ott egyre in­kább bátrabban hangzik fel a dúdolás: „sárgul már, sár­gul már, a falevél..." Ki dúdolja? Nehéz volna megtalálni. Elrejtőzött a dú­san Ígérő tőkék között, ahol ő is az első érett szemeket kutatja. Hagyjuk magára, hiszen esteledik. És bizony — ki hitte volna még ezt egy hó­napja? — az augusztus végi szellő bekíváncsiskodik a len­ge ingek, a panyókára ve­tett kardigánok alá. Meg­csiklandozza a bőrt és eny­he borzongást vált ki a sé­tálóból. Még csak simogató ez a borzongás, a „libabőr’’ is csak a gyengébben takart részeken ütközik ki, de már figyelmeztet: közeledik a nyár vége, jön szeptember, hűvös lehelletével, első „de­recskéi vendégével” és vég­legesen avarrá változtatja a sárgásán bámuló hulló fa­leveleket. _ N. L sorok hatást gyakorolnak ezekre a visszahúzókra; ki- józanodnak és becsületes emberekhez illően jó útra térnek, a fecsegés, a rémhír- terjesztés és uszítás helyett dolgozni kezdenek a közösség érdekében. Nem így történt. A riport- sorozatban már bemutatott hajdani nyilas Gyói Áron felesége, Hajdú István, Mező Sándor, Gyói B. Áron és Horváth Lászlóné talán még dühödtebb támadásba kezd­tek a szövetkezeti mozgalom ellen. Pocskondiázták ott, ahol érték, rémhírekkel nyug­talanították Tiszasas dolgo­zó parasztjait, rágalmazták a termelőszövetkezeteket. El- vakultságukban még attól sem riadtak vissza, hogy megmásítsák azt, amit egy Pestre utazás alkalmával a Földművelésügyi Minisztéri­umban mondtak. Kiforgatták az ott hallottakat és ezzel a községben nyugtalanságot igyekeztek szítani. Ugyanak­kor megpróbálták szándékuk­tól eltéríteni azokat, akik már munkálkodtak a tavasz- szal alakult termelőszövetke­zet megerősödésén. Tetteikért kedden feleltek a bíróságon. A kunszentmár­toni járásbíróság dr. Nagy tanácsa egy egész napon át tárgyalta az öt vádlott: Gyói Áronná, Hajdú István, Mező Sándor, Gyói B. Áron és Hor­váth Lászlóné bűnügyét. A vádlottak tagadták bűnössé­güket. Azzal is megpróbál­koztak, hogy körmönfont ki­térőkkel a mellékkérdések felnagyításával és a legfonto­sabb tényezők megmászásá­val kedvező ítéletet csikar­janak ki. A bíró, az ügyész keresztkérdései, valamint a terhelő tanúvallomások té­nyei elől nem tudtak azon­ban kitérni, összeroppantak a bizonyítékok súlya alatt, s az ítélethirdetést megelőzően enyhe büntetésért folyamod­tak. Az ítéletet alapos per­beszéd és védőbeszédek előz­ték meg. A vádat képviselő járási ügyész pontról pontra leplezte le cselekményeiket, s különösen kitért a tett tár­sadalmi veszélyességére. Hangsúlyozta: a vádlottak azzal, hogy próbálták nehe­zíteni a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, ártot­tak egész társadalmunknak, de legtöbbet ártottak Tisza­sas józangondoikozású ter­melőszövetkezeti gazdáinak. A két védő beszédében nem kisebbítette a vádlottak cselekményeinek súlyosságát. Egyetlen mentő' körülmény­ként a vádlottak családi hely­zetét, korát és egészségi ál­lapotát hozták fel. Ítélethirdetésre az esti órákban került sor. A teljes bizonyítást nyert ügyben a járásbíróság dr. Nagy taná­csa bűnösnek mondta ki a vádlottakat termelőszövetke­zet elleni izgatás bűntetté­ben. S e súlyos társadalmi veszélyességet rejtő cselek­ményért az elsőrendű vádlott Gyói Áronnét 4 évi börtönre ítélte, egyes jogainak gyakor­lásától 5 évre eltiltotta és elrendelte Tiszasasról törté­nő kiutasítását. A másod­rendű vádlott Hajdú István 2 évi börtönbüntetést kapott, egyes jogainak gyakorlásá­tól 3 évre tiltotta el a bün­tető tanács: Mező Sándor harmadrendű vádlottat 2 és félév börtönnel és 3 év jog­vesztéssel sújtotta a bíróság. A negyedrendű vádlott Gyói B. Áront 3 évi börtönre, 5 évi jogvesztésre, 10 ezer fo­rint vagyonelkobzásra ítél­ték és 3 évre kitiltották Ti­szasasról. Az ötödik vádlott, Horváth Lászlóné 1 év bör­tönbüntetést kapott. Az ítélet kihirdetése után az ügyész, a védők és a vád­lottak 3 nap gondolkodási időt kértek a büntető tanács­tól, így az ítéletek még nem jogerősek. nagy — ÍJfJtoUlJLIUlJlJlJUUIJLLJlJLJUUUULJLJLAJLiLJLJlJlJLJlJLJlJLJlJlJlJlJL- OHODCJDa TANÁCSOK kövéreknek — és soványaknak A szépség megőrzésének legjobb módszere az egész­séges életmód. Ennek pedig első követelménye a megfe­lelő táplálkozás. Megfelelő táplálkozás a szervezetet mindig egyensúlyban tartja. Az egyensúly többek között azt is jelenti, hogy testsú­lyunk, alakunk legyen ará­nyos, egészséges. Nem szabad sem elhízni, sem lesoványod­ni. Nézzük meg, mit tehe­tünk, hogy se egyik, se má­sik ne következzék be. A hízásra hajlamosak ter­mészetesen csökkentsék a táplálék mennyiségét, de ne koplaljanak, mert az nem vezet jóra. Többet érnek el minőségi csökkentéssel, tehát kerüljék azokat a táplálé­kokat, melyekből a szervezet könnyen tud zsírt készíteni: a lisztes, cukros és zsíros ételeket. Bőven fogyaszthat­nak fehérjéket és vitamin­dús, de kis tápértékű főzelé­keket, gyümölcsöket, tartóz­kodjanak azonban a szeszes­italoktól, mert azok minél töményebbek, annál nagyobb mennyiségben tartalmaznak magas tápértékű alkoholt és cukrot. Mindezeket a szabá­lyokat szigorúan be kell tar­tanunk és sajnos, igen hosz- szú ideig, mert amint lazí­tunk a korlátozásokon, újból hízásnak indulhatunk. Heten­ként iktassunk be egy gyü­mölcsnapot. Ilyenkor ne együnk mást, mint 1—2 kg gyümölcsöt, de természetesen ne a legmozgalmasabb mun­kanapunkat válasszuk erre a célra. Hiába minden igyeke­zetünk, ha az étkezések idő­rendjét nem tartjuk be pon­tosan, s a fő étkezések kö­zött gyakran fogyasztunk ap­ró nyalánkságokat, melyek együttvéve elősegítik a hí­zást. A soványságra hajlamosak ennek épp az ellenkezőjét tegyék: nagy tápértékű, cuk­ros, zsíros ételeket egyenek, és a fő étkezéseken kívül — amennyire étvágyuk engedi fogyasszanak édességeket, cukros tejet, tejfelt. Szokják meg, hogy vacsora után le­fekvés előtt közvetlenül egye­nek még valamit, ez a reg­geli étvágyat nem befolyá­solja. Vitaminszükségletüket cukrozott gyümölccsel,- ola­jos salátákkal, rántásos, va­jas főzelékekkel mindenkép­pen bőven fedezzék. EXPRESSZ-SÜTEMÉNY. Összekeverünk két egész to­jást, 35 dkg lisztet, 30 dkg cukrot, negyedliter tejet, 2 evőkanál hígabb lekvárt és kiskanál szódabikarbónát. — Zsírozott, lisztezett kisebb tepsibe megsütjük. Kockákra vágva tálaljuk. Kirándulásra is elvihető, nem morzsáié tésztaféléi FÉL VAJAS KIFLI | Két dkg élesztőből fél deci tejjel, cukorral kovászt ké­szítünk. 30 dkg lisztet a gyú­ródeszkán elmorzsolunk 15 Milyen lesz Az 1959/60. évi téli divatot mutatták be az elmúlt héten a francia divitszalonok. A sok egyéni és különleges ru- hakreáció mellett megálla­pítható, hogy a szoknyák va­lamivel hosszabbak lettek. Sok a kosztüm, a kosztüm­kabátok hosszabbak, gyakran széles övvel viselik a csípő­nél laza ráncokba szedett ka­bátokat. Az öv nélküli ka­bátkák viszont kissé az alak­hoz igazodnak. A kosztüm­szoknyák zöme egyenes, sőt szűkszabású. A kabátok bő- hátúak, a reneszánsz köpe­nyekre emlékeztetnek. A délelőtti és délutáni ruhák dereka gyakran hosszított, a szoknyák jelentős része szűk. Az estélyiruhák szintén szűk szoknyával készültek, és csak bokáig érnek. Divatos a pici kalap és egy­dkg margarinnal, hozzáadunk 2 tojás sárgáját, parányi sót, 5 dkg cukrot, ha kell, kevés tejfelt, és a megkeit élesztő­vel íágyabb tésztát dolgozunk ki. Kisodorjuk, összehajtogat­juk, jó melegen betakarjuk és ezt nagyedórai pihenőkkel háromszor megismételjük. — Vékonyan kisodorjuk, négy­szögeket vágunk, sarkukra finom ízt teszünk, felsodor­juk, kiflire formázzuk. Tojás- fehérjével megkenjük, diós cukorral megszórjuk, megsüt­jük, Frissen különösen finom, a téli divat? re nagyobb tért hódit a tur­bán minden formája. Színek: a barna és a bor­vörös minden árnyalata, dél­előttre inkább világos twe­edszövet. Délutánra, estére sok puha fekete szövet és bársony. Mézsárga könnyű szövetből készült fiatalos ruha: elöl princesszvonalú, hátán a csattal záródó öv fölött bő­ven húzott, buggyos, fehér gallér és fekete bársonysza­lag díszíti.-------­J{ecepfe k // f BEFŐZÉS • Augusztus a befőzések hónapja. A jó befőtt első feltétele, hogy a légfrissebb és legszebb gyümölcsből ké­szüljön. Kompótnak kissé éretlen, lekvárnak jó érett, de nem hibás gyümölcsöt vásárolunk. Ahogy hazaérünk a piacról, azonnal lássunk hozzá az elkészítéséhez. Legelőször szódás vízben mossuk tisztára az üvegeket, aztán jól kiöblítve, szájuk­kal lefelé egy kosárba borít­juk. Legjobb a patentüveg, de ha közönséges üvegünk van, celofánnal lekötjük és ezüstpapírt borítunk rá, hogy meg ne bámuljon a kompót teteje és ne apadjon le a le­ve. A gyümölcsöt jól meg­mossuk. szitára téve lecsur­gatjuk és átválogatjuk. A kompót télen a gyümöl­csöt pótolja. Minél nyerseb­ben tesszük el, annál jobban megőrzi vitamintartalmát — és annál kevesebb vele a dol­gunk. AZ ECETES SZILVA olyan ropogós marad, mintha fris­sen szedtük volna a fáról. Körömnyi kéndarabokat meg- gyujtunk és a szélesszájú üvegeket ráborítjuk, míg be nem tölti őket a fehér kén­gáz. Gyorsan megtömjük megmosott, hamvas, magva­váló szilvával és hogy a gőz el ne illanjon, kistányérral lefedjük. Közben egy liter vízhez számítva negyedkiló cukorral és kb. egy deci ecet­tel szirupot főzünk (megkós­toljuk, hogy ne legyen túl savanyú) és forrón a szilvá­ra öntve, lekötve szárazgőz­be tesszük. A kén ízének nyo­ma se marad. Télen pecse­nye, szárnyas vagy rántott­hal mellé nincs ennél jobb körítés. A NYERS SZILVA eltevé- se egyszerűbb, öt kiló kima­gozott szilvát összekeverünk egy kiló cukorral és egy deka szalicillel. Egy napi állás után üvegekbe töltjük és li­terenként egy evőkanál ru­mot ráöntve lekötjük és a kamrába tesszük. Nemcsak kompótnak, de gombóctölte­léknek is kitűnő^ A BRASSÓI SALÁTA vál­tozatos, jóízű-és mutatós téli savanyúság. Ecet nem kell hozzá, mert a benne lévő ká­poszta savanyítja meg a töb­bi zöldséget. Egy tízliteres üvegre számítva a következő hozzávalókat kell beszerezni: egy kiló fehér- és 70 deka vöröskáposztát cikkekre vág­va, fél kiló édes hegyespap­rikát, fél kiló kis, gömbölyű paprikát, fél kiló uborkát, 8 darab kisdinnyét, egy kiló rózsáira szedett karfiolt, két szép sárgarépát négyrét vág­va, egy-egy csokor kaprot és zellerzöldjét Mindezeket válogatva, csinosan berak­juk az üvegbe. Sós vizet forralunk, literenként egy csukott marék sót számítva, és amikor már csak langyos, ráöntjük a zöldségfélékre. Lekötve a kamrába tesszük, ahol néhány nap múlva meg- zavarosodik, majd kitisztul. DINNYE-DZSEM. Ízes, ke­ményebb sárgabélű dinnye húsát kockákra vágjuk. 2 kg tisztasúlyú gyümölcshöz ve­gyünk egy kis rúd vaníliát, egy citromot, papírvékony karikákra vágva. Főzzük, míg levét elfőtte. Fél kg cukrot tegyünk minden kg gyümölcs­höz. Hozzáadjuk és addig főz­zük, míg üveges nem lesz. Heti étrend Csütörtök: Burgonyaleves, pa­radicsomos káposzta, sült hús. Péntek: Rizsleves, túrós pala­csinta. dinnye. Szombat: Rántott leves, lecsó, szilva. Vasárnap: Raguleves, fiatal kacsa sütve, burgonya, saláta, fél vaj as kifli. Hétfő: Almaleves, rakott bur­gonya, szőló. Kedd: Paradicsomleves, párolt marhafartő, kelkáposztafőzelék, gyümölcs. Szerda: Gulyásleves, szilvás lepény, dinnye,

Next

/
Oldalképek
Tartalom