Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-25 / 198. szám
1959. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kantont megbízatás Kínai film. Bemutatja a jánoshidai Kossuth filmszínház, augusztus 25—26 líeűnfrcs a UaciUa Icäcüi Nagyapám hajdanában, amikor első lépéseket tettem a gyerek-csintaianságok sok örömmel és szórakozással megtűzdelt útján, imigyen szólott, amikor a karikásostort magam körül forgatva- kongattam: úgy forogsz, fiam, mint a kerge birka.-.. Nem tadom, mit szólna ma, amikor a forgás lassan létjogosultságot nyer. Bizonyára rosszallóan ingatná a fejét és mondogatná: ejnye, ejnye. Mint ahogy rosszallóan bólogatott az a tekintélyes nézősereg is akik saját szemükkel láthatták vasárnap a Cukorgyár strandján a forgás magasiskoláját. Történt pedig ez a következőképpen: Egy nagyon is csinosnak mondható leányzó lenge fürdőöltözékben kilépett a vízből maga köré ka- nyarintott egy 'piros karikát, amit úgy hívnak, hogy hula hoop. S aztán nyaktörő rán- gatódzásba kezdett, mintha nyavalyatörős volna. Amikor a lábán volt a karika, a felső teste, mikor a derekán, törzse alsó része járt hihetetlen vi- tustáncot. És mindezt azért, hogy a karika le ne essen. Nem hivatalos, de mérvadó körök hírei szerint ezt a „hula hoop” alkalmatosságot már mi is gyártjuk. Állítólag így pörögni a karikával és közben tekintélyes nézősereget toborozni, használ az egészségnek, megment a hízástól. Lehet, hogy így van ez, any- nyi azonban bizonyos: a szolnokiak közül kevés követője akadt s a kíváncsi fiatalok inkább a karika körül keringtek, mivel az idomok igen-igen jól kvrakatírozódtak s azokon több bámulnivaló került. nagy «s UDOKAKY Repülő laboratóriumok Másfél éve annak, hogy a Szovjet Távirati Iroda hírül adta a Föld első mesterséges bolygójának a felröpítését, azután útnak indult a második szputnyik; az elmúlt hónapban ünnepeltük a harmadik hold keringésének egyéves évfordulóját, végül ez év küszöbén napkörüli útjára indult Naprendszerünk első mesterséges bolygója. Az elmúlt idő nem csökkentette a mesterséges égitestek iránti érdeklődést, sőt fokozta azt. A mesterséges holdakat a Nemzetközi Geofizikai Év keretében, annak programja szerint bocsátották feL Feladatuk: felderíteni a Földnek és az azt körülvevő levegőburoknak a tulajdonságait. Az úttörő az első szputnyik volt. Vele első ízben sikerült a Föld vonzását legyőzni és kijutni a szabad világűr határán. Az első hold főfeladata a légkör kikutatása volt. Erről pályájának megfigyelése és a benne lévő műszerek útján szolgáltatott adatokat. A szputnyik pályáját az erre a célra szerkesztett nagylátószögű távcsövekkel figyelték meg. A szputnyik egyik rádióadója állandóan adott jeleket és a földön lévő vevőállomások irányított \ (J)eeii l&stomíwhz Szohiokőn Haraszti Pál pécsi festőművész már régi ismerősünk. ' Bizonyára sokan emlékeznek még a tavasz folyamán a szolnoki Damjanich Múzeumban megrendezett önálló kiállításra, amelyen a Tisza környékén festett műveinek legjavát mutatta be megyénk közönségének. A festő immár minden évben ellátogat Szolnokra. Most is ott találjuk őt a festőállvány mellett, ecsettel a kezében a Tisza parton. Közeledésünkre abbahagyja a festést és a régi ismerőssel barátságosan kezetszorítunk. A szemlélődés közben elbeszélgetünk a festővel arról, hogy mióta tartózkodik Szolnokon és milyen munkán dolgozik. Az ecset rövid időre megpihen a festő kezében, ahogy érdeklődésünkre válaszok — Amint látják, a „Hajómosók” című képemet festem, amely már régen él itt bennem. A tavaszi kiállítás idején határoztam el, hogy ezt a képet még ezen a nyáron elkészítem. Mint pedagógus csak július elején jöhettem le a csodálatosan szép Tisza partra és azóta is keményen dolgozom. Sok vázlatot készítettem az elmúlt hetekben. Sokszor reggel fél öttől napnyugtáig kerestem a világítást, amelv a kompozíció szempontjából a legmegfelelőbb. E kép. amelyet Egy má|ik kép a tárház gigantikus' monumentalitását adja a reális valóságban. Szépek a halászszövetkezet telepén készített, a motorizált halászok életét bemutató festmények. A Vízügyi Igazgatóság telepén készült vázlatok is nagyobb ígérettel biztatnak. Feltűnőt hogy amíg a festő az elmúlt évekMunkaközben a kutya mit érez és hogyan viselkedik az elindulásnál és a pályára kanyarodásnál vagyis az utazás élettanilag legnehezebb szakaszán. Lajka minden életműködését — mozgását, szívverését, szíváramát, lélegzését, anyagcseréjét — elektromos mérőkészülékek ellenőrizték Elindulás előtt ezeket az adatok... a laboratóriumban tanulmányozták és magát a kutyát hosszas edzéssel készítették elő útjára. Az induláskor a rakéta gyorsulása fokozatosan nő, ennek következtében a kutyára súlyának hatszorosa nehezedik; a rakéta rezgései és a nagy zaj is hat reá. Amíg a gyorsulás kicsiny volt, Lajka szabadon mozgott, azután a reá nehezedő erő a padlóra szorította és továbbra mozdulatlan mamaradt. Szíve hevesebben dobogott, hái uniszor olyan szaporán, mint indulás előtt. A szíváramok vizsgálata a heves szívműködés kénét mutatta, de nem mutatott semmilyen beteges tünetet. Később a gyorsulás tovább nőtt, a szú2ferés mégis nyugodtabb lett. A kutya mellkasa összeszorult, lélegzése szaporábbá és felületesebbé vált: lihegett. Háromszor-négyszer annyi lélegzetet vett, mint nyugodt állapotában. A szputnyik pályájára tért, a gyorsulás rohamosan csők kent, végül is nulla lett; a kutya teljesen súlytalannak érezte magát. Lélegzése és szívdobogása meglassult és lassan visszatért normális állapotába; ehhez a szput- nyikon háromszor olyan nagy időre volt szüksége, mint az előzetes laboratóriumi kísérleteknél. A feljegyzések meglehetősen síma átmenetet mutatnak. A" szíváramok még egy- ideig eltértek a normálistól, de nem voltak beteges jellegűek, majd a szívverés teljesen normális lett. Az indulás semmilyen lényeges és maradó elváltozást nem okozott az életműködésben, viszontagságait Lajka nagyon jól elviselte. Utazás közben, súlytalan állapotában a kutya keveset mozgott. A kísérletek pozitív eredménye arra bátorítja a biológusokat, hogy folytassák a kísérletezést és minél jobban biztosítsák az űrhajón útnak indulók életét és egészségét. A második mesterséges hold tökéletesebb fizikai laboratóriumot vitt magával, mint az első. Legfontosabb fizikai feladata a kozmikus részecskék vizsgálata volt, ez a fizika régi rejtélye, amelyre a rádi óaktív kutatásoknál bukkantak. Ezek a nagyenergiájú részecskék a világűrből érkeznek a földre; ezért nevezik őket kozmikus részecskéknek és áramlásukat kozmikus sugárzásnak. A Föld felületén nem lehet megoldani eredetük kérdését, mert a felső rétegekben a levegő részecskéibe ütközve energiájuk megváltozik és másodlagos sugárzást indítanak útnak. Ha sikerül megoldanunk a kozmikus részecskék eredetének és az általuk előidézett hatásoknak a kérdését, jelentős lépést teszünk az anyag szerkezetének megismerésére és az e téren elért tudományos eredményeket hamarosan hasznosíthatjuk is az atommagtechnika területén. A második szputnyik a múlt év őszén a brazíliai partok közelében stSrűbb légrétegbe került és elégett. Maradványai a tengerbe hullottak. A harmadik mesterséges hold már több mint egy éve kering. Munkájának, működésének megértésére . hatalmas kutató- intézetet kell elképzelnünk,, amelyben többszáz tudományos munkatárs dolgozik, mérési eredményeiket gépírók jelzik, a házi telefonközponton át továbbítják a rádiósoknak, hogy közöljék az érdeklődőkkel. Természetesen az intézetnek saját energiatelepe és javítóműhelye van. Ennek az egész intézetnek a teendőit látják el a harmadik szputnyik készülékei. A feladatokhoz viszonyítva kevésnek látszik a kutatóberendezés egy tonnánál kisebb súlya. Mindent megtettek, hogy a felszerelés súlyát csökkentsék. A Nap fényenergiáját szilícium fényelemek alakítják át elektromos energiává. Az elektronikus berendezésekben a megszokott villanykörtenagyságú elektroncsöveket gyöngyszemnél kisebb félvezetőegységek helyettesítik. A kutatási program mindegyik pontja átgondolt és fontos. A mikrometeoritek gyors égi lövedékek, amelyek veszélyeztetik az űrhajózás biz- /tonságát. Regisztrálásukra ' négy nagynyomású, gázzal töltött dobozt helyeztek el a szputnyik falán. Ha egy kicsiny meteorit átüti a dob.oz vékony falát, akkor a dobozban csökken a nyomás, és ezt a mérőkészülékek jelzik. A levegő adatainak mérése az űrhajók további tervezéséhez ad fontos támpontokat. A légkör elektromos vizsgálatára és főképpen a pozitív töltésű ionok meghatározására a későbbi útnak induló űrhajók a földdel való, biztos, állandó rádióösszeköttetése miatt van szükség. A föld mágneses tér változásának, eredetének meghatározása fontos tudományoá cél. A szovjet tudósok újabb nagy sikere volt a mesterséges bolygó felrepítése. A bolygón lévő mérőkészülékek a Hold mágneses terét mérték és a körülötte lévő kozmikus sugárzást vizsgálták. A mesterséges bolygó fel- repítéséhez el kellelt érni a második kozmikus sebességet 11,2 km/s-ot, amellyel végleg el lehet hagyni a Föld vonzókörét. A harmadik kozmikus sebességgel 16,7 km/s-al pedig már mesterséges csillagot indíthatunk útnak. Naprendszerünkön kívüli térségekbe. Nincs nagyon messze azaz idő, amikor valamelyik bátor kutató személyesen is elindul az ionoszféra meglátogatására. Ehhez csak a visszajutás lehetőségét kell számára biztosítani. A mesterséges bolygó eredményei alapján a Hold meglátogatása sem látszik nagyon távoli célnak. Sokáig súlyos akadálynak tartották a levegő hiányát, most ezt a kérdést akár védőruhával, akár pedig „mesterséges légkörrel” meg tudjuk oldani. A mesterséges égitestek eddig elért eredményeit hamarosan hasznosítani fogják az időjáráskutatásban, rakétatechnikában, atomfizika» rádió és távolbalátótechnika területén, ., I \
