Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

1959. július 30, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az érem harmadik oldala Pár nappal ezelőtt írtunk a tiszai öld vári uborkáról. Az volt a lényege, hogy az ot­tani Lenin Tsz gazdái — na­gyon helyesen — ez évben növelték a zöldségtermelő te­rületet, hogy ilyen módon já­ruljanak hozzá a városi la­kosság még jobb ellátásához. Történtek azonban bonyodal­mak, miután a MÉK nagy- mennyiségű uborkaszállít­mányt nem akart átvenni a tsz-től azzal, hogy az áru nem piacképes. Az írás hi­báztatta a Lenin Tsz gazdáit, akik nem vették figyelembe a piac igényeit. Ugyanakkor a MÉK vállalat sem járt el mindenben helyesen. Ez volt az érem két oldala. Van azonban egy harmadik is. Nevezetesen — erről később szereztünk tudomást, — az, hogy a Kertimag Vállalat által küldött magféleségekből nem mindig az a növény kel ki, amire a termelők számí­tanak. A tiszaföldvári Lenin Tsz elnökének állítása sze­rint náluk is ez történt az uborka egy részével. Hason­ló panaszok másfelől is ér­keznek. Célszerű lenne az il­letékes szerveknek — eset­leg a Népi Ellenőrzési Bizott­ságnak — megvizsgálni ezt az érem harmadik oldalát. S z. P. Elegendő gépel kaplak a gépállomá­sok a silókukorica betakarításához Az ország termelőszövetke­zetei csaknem százezer hol­don vetettek silókukoricát ebben az évben. A hatalmas tömegű silótakarmány beta­karításához, elkészítéséhez a gépáillomások nyújtanak se­gítséget a közös gazdaságok­nak. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Gépállomási- és Gépesítési Főigazgatóságán nyert értesülés szerint a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaság­ból vásárolt új gépekkel együtt az idén már 945 siló- kombájnnal rendelkeznek a gépállomások. Szombaton megkezdik az állatok összeterelését a kunhegyesi járásban — Nagy István járási tanácselnök nyilatkozata — Telj ff es erove 1 Versenyben a Kunmadarasi Gépállomás Egy gépállomás csak annyi munkát tervezhet, amennyire szerződése van és amennyit meglévő gépparkjával el is tud végezni. A Kunmadarasi Gépállomás 96.600 normál- holdnyx munka elvégzését tűzte ki ez évben feladatául. Közben a tsz-ek területe — ennek megfelelően gépi mun­kaigénye is jelentősen meg­növekedett. A kongresszusi versenyben a megnövekedett feladatnak teljesítését vállal­ták. Ezt csak éves tervük 20 százalékos túlteljesítésével végezhetik el. Ugyanakkor páros versenyre hívták a Kunhegyes! Gépállomást, ver­seny folyik a brigádok és az egyes traktoristák között is. Eddigi munkájukat a ne­mes versengés szelleme ha­totta át. Ki végez többet, jobban és hamarabb, ez volt a cél. — Ha az eső nem hátrál­tat bennünket, régen befe­jeztük volna az aratást — mondotta Vona István párt­titkár. így azonban még van körülbelül 400 hold aratni- valónk, de ha újabb eső nem lesz, pár napon belül ezzel is végzünk. Azután arról tájékoztat, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére túl nagy veszteség­gel mégsem kell számolni ok a gépállomás körzetébe tar­tozó tsz-eknek. Fokozatosan leállítják az aratógépeket, s a hátralévő gabonát jórészt kombájnokkal takarítják be, mert a kombájn, ha szór is, de csak egyszer. Az arató­gépekkel, vagy kiskaszával vágott gabonát többször is megmozgatják, mire a mag zsákba kerül, sokkal több al­kalom van tehát a szóródás­ra is. A gondos szárítgatás megakadályozta a keresztek csírázását. Nem egy tsz, mint például a kunmadarasi Pe­tőfi, már másodszorra rakta át a kévéket. Az aratógépek és a kom­bájnok kiváló teljesítménye­ket értek el. Tolvaj Sándor aratógépével 230 holdat vá­gott de, de a többi gépeknek is 160, a kombájnoknak pe­dig 200 hold felett van az át­laguk. A gépállomás legjobb kombájnosa címet az eddigi eredmények alapján Forgács Lajos mondhatja magáénak, aki 260 holdról több mint 30 vagon szemesterményt ta­karított be. A brigádok ver­senyében a Vágó brigád áll az élen tavaszi-nyári tervük ?5 százalékos teljesítésével. Teljes erővel folyik a ta- tajmumka is. — Eddig 2500 normálhold szántást végeztek gépeink — mondotta a gép­állomás főmérnöke. Ä szán­tásra két műszakot állítot­tunk. Sőt a gépek jobb ki­használása érdekében azokat a traktorokat, amelyek nap­pal csépelnek, éjjel szán­tásra állítjuk be, természete­sen már új kezelővel. Egy műhelykocsi és hat brigád- szerelő járja állandóan a körzetet, hogy a géphibákat késedelem nélkül ki lehessen javítani. A szántótraktorokat éjjel Is ellenőrzik, a műhely­ben is külön éjszakai javító­műszakot szerveznek. Mindenütt beindult a csép- lés is. Harminc gépünkből 24 csépel, hat pedig kom­bájn-gabonát tisztít. Minden igyekezetünkkel azon va­gyunk, hogy augusztus 20-ra befejezzük a cséplést. Ennek érdekében nincs vasárnap, nincs ünnep, éjjel-nappal dolgozunk. — Ez természetesen nem kényszer — veszi át a szót Vona elvtárs. — Az emberek maguk vállalták, hiszen ók is tudják, sürgős a munka. Ennek eredménye az, hogy a legutóbbi dekádtervunket 2 ezer 200 normólholddal túl­teljesítettük. Pillanatnyilag tervteljesítésben a megye 17 gépállomása között a 6. he­lyen állunk, de Igyekszünk, hogy minél előbbre kerül­jünk a listán. A jó szervezés fél siker; másik részét az emberek lel­kesedése biztosítja. A Kun­madarasi Gépállomáson meg­van mind a kettő, nem hiá­nyozhatnak az eredmények sem. PM. A kunhegy esd járás elsők között fejezte be a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. A 123.700 holdas járási területből csupán 2707 hol­don maradtak meg az egyé­ni gazdák. Nagy István elv­társat, a járási tanács vb el­nökét kerestük meg, tájé­koztassa olvasóinkat a kun- hegyesi járás termelőszövet­kezeteinek megszilárdulásá­ról. — Huszonnyolc termelő- szövetkezet működik a kun- hegyesi járásban. Közöttük olyan régi, híres tsz-ek, mint a kenderesi Vörös Csepel és Petőfi, a kunhegy esi Lenin és Táncsics, az abádszalóki Lenin és Aranykalász, ame­lyekben ezen a nyáron is re­kordterméseket takarítottak be. Mögéjük felzárkóztak az újak, s példájukat követve lát munkához annak a nyolc termelőszövetkezetnek tag­sága, akik őszi kezdésre ala­kultak tavaszon. “ Mi újság az átmenettel kezdőkben? — Nincs már ilyen.- — A nemrégen idesorolt termelő- szövetkezetek megkezdték a munkát, tehát nem ősziek. A kunmadarasi új termelőszö­vetkezetekben, a Hunyadi­ban, Táncsicsban közösen termelték meg a vetőmagot. — Az istállótrágyát közös szárvasba hordták. Ugyanígy közös szarvas díszeleg a ti- szaburai Rákóczi Tsz földjén is. Az új termelőszövetkezeti gazdák Abádszalókon, Tisza- burán, Tiszagyendán különö­sen kiugróan, de az egész já­rásban jó eredménnyel kö­zös asztagokba hordják a vetőmagnak szánt kereszte­ket. A járásban mintegy 20 ezer hold búzát vetnek a ter­melőszövetkezetek, s ehhez megközelítőleg pontosan 690 ezer keresztet gyűjtenek kö­zös asztagokba. — Ezzel párhuzamban csép- lés után beviszik a hiányzó mennyiséget. A járás terüle­tén 300 mázsánál több vető­búza gyűlt össze idáig. Egye­dül az abádszalóki Ezüstka­lászban 70 mázsát adtak ösz- sze már a gazdák. Árpavető- mag 120, takarmány szalma 150 és szálastakarmány 1200 mázsa van már együttesen a most kezdő termelőszövetke­zetekben. — Hogy halad a mezsgyék összeszántása? — A termelőszövetkezeti mozgalom fontos határállo­mása, amikor az eddig egyé­nileg gazdálkodók eltüntetik a mezsgyekarókat, nagy táb­lákba egyesítik földjeiket. — Járásunkban eddig több mint hét és félezer holdon szántot­ták össze a kisparcellák mezsgyéit, s az aratás-csép- lés befejezésével minden tar­lóra ez a sors vár. “ Ez a növénytermesztés. Mi van az állatokkal? — Ezen a héten szombaton nagyot lépünk előre. E na­pon a kunmadarasi Hunyadi­ban, Táncsicsban, Kendere­sen, Bánhalmán megkezdik a jószágok értékelését és a kö­zös istállókba terelését. E három község után a többi helységekben is folyamatosan végzik az állatállomány ösz­szeterelését úgy, hogy októ­ber 1-re a kunhegyesi járás­ban együtt lesz a termelő­szövetkezetek állatállomá­nya. — Ehhez épületek kelle­nek. — Ügy van. Nyolcvanöt ter­melőszövetkezeti épület léte­sül ebben az évben. Ebből 34 épül állami erőből és 51 sa­ját beruházással. Az állami beruházásból készülő állat- férőhelyek közül öt készen van, 24 pedig befejezés előtt áll, a hátralévő 8 lényegében épületátalakítás, s azokkal nem lesz különösebb baj. A saját erőből épülő istállók, ólak közül 30 készültsége elő­rehaladott állapotban van. A többiek időbeni felépülé­sére biztosíték többek között az az 1400 lelkes társadalmi munkás is, akik 4300 társa­dalmi munkaórával segítik'a termelőszövetkezeteket, s e munkamennyiség 40 százalé­kát már el is végezték. —- Végül azt kérdeznénk meg: milyen az új termelő- szövetkezetekben a hangulat ? — Bizakodó. Minden ter­melőszövetkezetben megvan­nak a vezetők és rendszere­sek a vezetőségi ülések, ezt követően a közgyűlések. — Minden termelőszövetkeze­tünk szakemberekhez jutott, Már kialakították a munka- szervezeteket (brigádok, mun­kacsapatok), úgy, hogy az el­következő hetekben, különö­sen szeptemberben ég majd a munka a kunhegyesi járás termelőszövetkezetedben.­B. L. Nem járt üresen a garat A tervezettnél 2,7 millió forinttal jobb üzemi eredmény a Malomipari Vállalatnál A Szolnok megyei Malom­ipari Vállalatnál is sikeresen zárult a második negyedév, jobban, mint az első. Terv- előirányzatukat 116 százalék­ra teljesítették, s ugyanak­kor 87 ezer forint bérmegta­karítást értek el, A jó eredmény elsősorban az őrlemények jobb kiakná­zásénak és a takarékos gaz­dálkodásra való törekvésnek köszönhető. A sikert nemcsak az utóbbi hónapok szorgos munkájával, hanem még an­nakidején, a karbantartás ki­fogástalan elvégzésével ala­pozták meg. Az utóbbi 5—6 évben még soha nem hozták ennyire rendbe gépparkju­kat, berendezéseiket, mint most Ennek következtében csökkent az állásidő, s az energiafogyasztás, az őrlemé­nyek jobb kiaknázása vált lehetővé, A karbantartással egyidő- ben gondoltak a műszaki fej­lesztésre, meglévő berende­zéseik ésszerűbb kihasználá­sára. Mindegyik malmukat villamosították, lecserélték túlméretezett motorjaikat, ki­iktatták felesleges gépeiket. — például Jászalsószentgyör- gyön, s a karcagi hántoló Ki a gazda a szövetkezetben: a tagság vagy a vezetőség? EMBEREK HEVERÉSZ­NEK az árokparton. Szövet­kezeti gazdák. Előttük a nagy darab gyümölcsös, hátuk mö­gött a kévékkel telt tarló. Az ebédszünetet tartják. Két napszítta arcú. koro­sabb ember, Lipcsei Gábor és Deák Ferenc viszi a szót; — Rosszal jött ez az eső az aratásra, hátráltatja a mun­kát — mondja Lipcsei, — Bizony, jobb volna ke­resztezni az állítgatás he­lyett — nyugtázzák a töb­biek, Egyhamar kiderül, hogy a vezetőség keresztezni küldte a munkacsapatot a tarlóra, de az első kévék felemelésé­nél meglátták az emberek, hogy penészedni kezd a ké­vék alja, ezért föl kellene áldítgatni azokat száradni, így is cselekedtek. A szövet­kezet javára, s ezzel a veze­tőség egyetértett. <— Az a baj nálunk — mondja a szövetkezet elnöke. Máthé János —, hogy nem mindegyik ember gondolko­zik így, a gazda eszével. A tagság 20—25 százaléka érzi magát csak igazi gazdának; A szó kihozza azt is ké­sőbb, hogy kevés ember szól bele a gazdálkodás menetébe. Nem mindenki töri a fejét a jövedelem emelése, a jobb gazdálkodás módján. Senki sem hasznavehetetlen ember ugyan, nincs baj a munká­val, de a nagytöbbség nem tesz javaslatot a gazdálko­dáshoz. es Átért ym a msisséo * mondogatják ezek az embe­rek, S AKI feZT MONDJA, an­nak nem jut már eszébe, hogy tavaly, vagy öt évvel ezelőtt a kisebb darab föld minden gondja-baja a vállán nyugodott. Akkor törődni kellett minden talpalatnyi földdel és nem tudni, hogy megunták-e a földdel való vesződség gondját és azért nem szólnak most bele a gaz­dálkodásba. Vagy fjedig nem törődnek azzal, hogy mi tör­ténik a szövetkezetben? —- A tagságot pedig meg­kérdezzük minden esetben, amikor valami döntő határo­zatot hozunk — mondja Nagy Mátyás, a párttitkár, — Ez való igaz hang­zik egyformán a déli pihenőt tartó emberek szájából —, de a vezetők kész ténnyel állnak elébünk —- teszik hozzá, — Javaslatunk mindig van a gazdaság menetére — mondja az elnök. — Ez a fel­adatunk. De a tagságon mú­lik, hogy egyetért-e velünk. Nagy káosz lenne a közgyű­lésen. ha csak a tagságot kér­nénk meg a javaslattételre: miként gazdálkodjunk to­vább. Abban aztán megállapod­tak a dűlőút mellett pihenő emberek, hogy a tsz vezető­ségének gazda módjára kell irányítani a szövetkezetét. De arról is szó esett: a tag­ságnak is gazda módjára kell gondolkoznia, tevékenykednie. Nem úgy, hogy cs$Js azt csi­nálja, amit a vezetők monda­nak, mert 3 vezetők sem lát­nak meg mindent — PARTSZERVEZETÜNK TAGSÁGA iparkodik min­den tsz-taggai megértetni, hogy nyilvánítson véleményt a szövetkezet munkájával kapcsolatban — mondja az alapszervezet titkára. A párt­tagok igyekeznek a tagság véleményért alakítani, for­málni. hogy amit határoz­nak, az jó határozat legyen. Most legutóbb is szükség volt a kommunisták munkájára. Akkor, amikor a termés ki­osztása került szóba. — Ossza ki a vezetőség a betervezett összes gabonajá­randóságot az eddig teljesí­tett munkaegységekre — kö­vetelték a tagok. Ez ugyan a többség kérése volt, de az alapszabály elő­írja. az évi járandóság 60 százalékát lehet csak kiosz­tani előlegként és p pártta­gok megmagyarázták ezt. Zárszámadás után megkapják az előlegen kívül a beterve­zett összes járandóságot, nem érdemes tehát most alapsza­bályellenes határozat megho­zatalára bírni a vezetőséget. Nem kell sok emberrel be­szélni Kengyelen, egyforma a vélmény: olyanok a Sallai Tsz tagjai, hogy nagyon ér­deklődnek a jövedelem ala­kulása felől, de már kevésbé szólnak abba: hogyan legyen több jövedelem. Pedig ahogy az elnök mondja: mindenki egyformán gazdája a szövet­kezetnek. Élhet jogával, min« malomban. Ügyeltek az ener­gia gazdálkodásra is. Mind­ezek következtében a közel­látási búzaőrlésnél 7.68, rizs- feldolgozásnál 3.68 forint má- zsánkénti többleteredmény született. Az ilyen tényeknek kö­szönhető, hogy az egy mun­kásra eső termelési érték 16.1 százalékkal jobb a tervezett­nél. A bérfelhasználás ugyan­akkor 1.4 százalékkal keve­sebb annál, amit a termelési értéknövekedés megengedett Ezek az eredmények biz­tató jelek arra, hogy kong­resszusi versenyvállalásukat — az évi 6 millió forint többleteredményt — nemcsak teljesítik, hanem túl is szár­nyalják, hiszen a munka dandárja — a búzaőrlés fő időszaka, s a rizsfeldolgozós — ezután következik. Lesz lehetőség kiváló teljesítmé­nyek felmutatására. szállították az építőanyagot, oda, ahol megkezdik, s őszig tető alá rakják az 50 férőhe­lyes istállót. A vályoghordást a földművesszövetkezet te­herautóval segítette, s a Hu­nyadi Tsz is kölcsönzött egy kocsit. A tanács dolgozói pe­dig a le- és felrakodásban szorgoskodtak. Ott volt még az öreg Ba­logh Dezső bácsi is, a Dózsa Népe Tsz 79 éves tagja, öt — korára való tekintettél -— nem hívták, s mondogatták is neki: „örülünk, hogy itt van, Dezső bácsi! De ne dol­gozzon. Üljön csak le!" Az öreg Balogh Dezső majd­hogynem megsértődött. Még ilyet! A többiek dolgoznak, 5 meg csak nézze! "Mégha vén ember lennék!’’ — mon­dogatta kicsit dühösen. Nos, a vályogot elszállították és ez a szombati nap emlékezetes marad Besenyszögön. (==- szp m den hasznos, jó javaslaté örömmel fogad a vezetőség Tóth Sándort is dicsérté; majdcsak az égig, mert ki találta: az istálló elé építen dő karámot nemcsak fából hanem betonoszlopokból I meg lehet csinálni. így is tét ték, megváltoztatta a vezető ség az építési tervet A dűlőút széléről felszede lőzködtek az emberek. Ki beszélték magukat kedvűkre Elmondták: ezt tini kém* amazt úgy kéme. “ AZ A BAJ, hogy csal itt mamája el legtöbbjük i gondolatát, de amikor a köz gyűlésre kerül a sor, hallgat mák — mondja a párttitkái majd hozzáteszi: a kommu nisták ismerik az ilyen em bereket, foglalkoznak veiül azért, hogy más embereik, váljanak. Olyanokká, akik : köz ügyének tárgyalásako véleményt mondanak, javas latot tesznek és utána pedii nem kritizálgatják, hanen végrehajtják. Nem sokat kell a doloj után kutatni, kitudódik, i kommunisták, a közzel törő dő. a vezetés gondját meg osztó emberek. Nem azza foglalkoznak, hogy lépten nyomon bírálgatják a köz gyűlés határozatait — min jónéhányan — hanem oko szóval elősegítik a jó határa zaitak meghozatalát. Nem lehet azt állítani, hog rosszul gazdálkodik a tsz Azt viszont lehet: gazdálkod hatma jobban. Ehhez az kell hogy minden tsz-tag éljen < szövetkezeti demokrácia le hetőségével, szóljon bele ! gazdálkodásba, érezzen min< több felelősséget a tsz jövő jéértj > v . ' — tóth m Emlékezetes nap Besenyszögön H Ez a nap éppen szombatra lesett, az elmúlt hét szonbat- Bjára. A kocsi a kocsit érte, • nem akart vége szakadni a f hosszú sornak. A tájékozat- Iflanabbak megálltak a jár- ||dán, s kíváncsian kérdezget- Iték egymástól: mi történt, Érni van ma? Valami felvonu- jgjlás? Semmi különös nem tör­li tént, csak annyi, hogy a be- Isenyszögi Dózsa Népe Tsz •i gazdái — mindannyian újbe- 8 lépők — megmutatták az ji egész falunak erejüket, s azt, St hogy a tettek mezejére lép­itek. Éj Harminckilenc fogat sora­ik kozott fel és indult el a Le- jfinin Termelőszövetkezet köz­li pontjába. A bakon a Dózsa gNépe Tsz gazdái ültek. Vá- Slyogért mentek, s a harminc- V kilenc fogat láttán egyálta­lán nem volt meglepő a fa­lubeliek csodálkozása. A Le- , óin Tsz-bői központjukba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom