Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-17 / 166. szám
1§59. július 17) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A dzsungel könyve színes angol film. Bemutatja július 16—22-ig a szolnoki Vörös Csillag mozi A népies indiai piacon kíváncsiak gyűrűje fog körül egy ősz szakálla, aggastyánt, aki néhány odavetett garasért mesél nekik. — Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen... A dzsungel mélyén élő szegény emberek elhatározták, hogy együttes erővel falut építenek, amely megvédi őket a vadállatok támadásaitól, biztonságos életet nyújt számukra. Hozzáláttak a munkához, amikor kétség- beesett kiáltások hírül adták, hogy a vadon rettegett ura, a vérszomjas, csíkos tigris megtámadta épülő falujukat. Mire védekezni tudtak volna, a vadállat széjjelmarcangolta egyiküket, akinek zokogó, kezeit tördelő fiatal felesége néhány pillanat múlva észrevette, hogy kicsi fiacskája nyomtalanul eltűnt. A gyermek a tigristámadás okozta zűrzavarban elhagyta fekhelyét, és gyenge lábacskáin elindult az ezer titkot rejtő vadonba. Sir Khán, a vérszomjas tigris a nyomába szegődött, a kisfiút azonban magukhoz fogadták a farkasok és az anyafarkas köly- keivel együtt őt is felnevelte. Elnevezték Mauglinak — békakölyöknek —, és hamarosan barátja lett a vadon minden lakója. Megtanult a fákon kúszni, liánokon ugrálni, megszerette őt a gyönyörű fekete párdúc, az óriáskígyó, az elefántok. 1ST lobban esik a munka A kunhegyesi járási tanács KISZ szervezetének leányai 3 napos kézimunkakiállítást rendeztek. Több mint 100 fajta munka, díszpámák, falvédők, függönyök igazolták a kunhegyesi lányok ügyességét. A kiállítást több mint 800-an látogatták meg. — A legszebb darabokat készítő lányokat a legközelebbi KISZ taggyűlésen jutalomban részesítik. Az alapszervezet tagjai szoros kapcsolatot tartanak a „felnövő” fiatalokkal. — A nyolcadik általánost most végzőket klubestére hívták meg, hogy megismertessék velük a mozgalmi életet. — Gyakran tartanak a fiatalok a „nagyobbaknak” is klubestet, ahol az MSZBT-vel közösen a fiatalokat érdeklő témákból tartanak előadást. Utána különböző operákból vagy operettekből a legkedveltebb részleteket hanglemezről lejátsszák. Szórakoznak, művelődnek a kunhegyesi járási tanács fiataljai, s így jobban esik, könnyebben megy a munka is. Hófehér, méltóságteljes mormogasú hajóesika siklik a Tiszán: orrán kék rombusz- szál díszített fehér lobogó leng: a révőns „felségjele”. Zömök legény a kormánynál, délcegen magas a fedélzeten. Elhúzunk a szolnoki „potya- strand” előtt; úgy látszik, használt a tragikus vasárnapi lecke: seniki sem úszik a boly-ákon kívül. Bezzeg az üdülő-soron !:.. A TÜZEP, az SZTK, a Pedagógus Szakszervezet, az Építőipari Vállalat, az MTH frontján mindenki szabálytalanul fürdik, aM — fürdik. Jóllehet, • szabály nem ismerése senkit sem mentesít a büntetés — még kevésbé az életveszély — alól, az üdülők tulajdonosait, gondozóit terheli ezért nagyrészben a felelősség Sehol egy bólyák- kal kerített vízmező, sehol egy figyelmeztető tábla: od „neuetd etnßeb" Happy Bernie Fein 32 éves amerikai állampolgár furcsa módon keresi meg mindennapi kenyerét. Happy Bernie Fein ugyanis hivatásos nevető. A fiatalember eredetileg színész volt, de soha sem jutott komolyabb szerephez. — Ezzel szemben a legutóbbi tíz évben több, mint száz amerikai vígjátékot nevetett véX» Szo,nokon antikvárium ? Valahány párizsi regény ■=* annyi hangulatos leírás a szajnaparti antikváriusokról.. > Szép a mi Tiszánk Iáidból árusító könyvesek nélkül is; Szolnok — sőt Szolnok megye — joggal igényli azonban, hogy ebben a kulturális központban mielőbb kaphatók s eladhatók legyenek a használt könyvek. Miért? — arról szóljon néhány szolnoki lakos, min* leghivatattabb. KOVÁCS FERENC, a Ver seghy Gimnázium helyettes igazgatója: Mint apa s min! pedagógus egyaránt szükségesnek tartom az antikvárium megnyitását. A tankönyvek kézből-kézbe forgalma nem helyes; karbantartásuk ®incs kellően biztosítva. Véleményem szerint az antikváriumnak egy könyvkötő műhellyel kellene szorosan együttműködésben lennie, BOKROS LÁSZLÓ képzőművész: A pesti antikváriumokban könyvek mellett régi metszetek is kaphatók. — Töredék-lexikonokból egész, használható sorozatokat lehetne kialakítani. Valósítsák meg minél előbb! BÁLINT GYÖRGY rendező, színész: A kor levegőjét csak az a színész, rendező érzékeltetheti a színpadon, aki maga is ismeri. Sajnos, számtalan ilyen tárgyú mű csak jószerencsével, „kéz alatt” kapható olykor-olykor. Szolnoknak kell az antikvárium. Dr. LÉVAI KAROLY főorvos: Helyeslem a javaslatot! Szövetkezeti megyénkbe mind több fiatal orvos, védőnő kerül. Remélem, *— mindannyian szeretnék magukat otthon is továbbképezni. Többszáz kilométert természetesen senkinek sem lehet kedve utazni csak azért, hogy — esetleg! — a megye határain túl beszerezhessen egy szakkönyvet, melynek minden kiadása elfogyott már a könyvesboltokból. SZALAI FERENCNÉ, adminisztrátor: Itt, a közjegyzői hivatalban munkám során számtalan végrendeletet látok. Félkezemen el tudnám sorolni, hogy az utóbbi években hányas intézkedtek könyveik sorsáról. A könyv lárt egyiedig „kegyelettel” őrizgetik, — azaz hagyják porosodni. Később ez is, az Is elhord belőle. Sajnos, éppen a legértékesebbeket: a szakkönyveket fenyegeti az a veszély, hogy TÜKER-alágyuj- tós helyett a tűzhelybe kerülnek. BÓDI BERTALAN, a Verseghy könyvtár könyvkötő műhelyének vezetője: Remélem, mielőbb visszatérhetünk régi „birodalmunkba”; a nálunk vendégeskedő Bőripari KTSZ építkezése igen szépen halad. Ha sikerül berendezni, szakmunkással ellátni a megnagyobbítandó könyvkötő műhelyt: nem kell munkahiánytól tartanunk, segíthetjük az antikváriumot, RÉPASI MIKLÓS, a megyei tanács művészeti előadója: Megyénk tudományos dolgozói, diákjai, könyvgyűjtői egyaránt s joggal igénylik az antikváriumot. Tudom: ez nem csekély részben helyiség-kérdés. — Am szüntessenek meg inkább egy italboltot, — de .legyen ■antikvárium! Kultúrális jelentőségét — gondolom, — nem kell bővebben fejtegetnem. S az anyagiak? Biztosítana annyi állami bevételt, mint egy italbolt. Abel JÓZSEF, a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója: Ebben a kérdésben magam nem dönt- hetek. Nézetem szerint a mostanihoz hasonló időszakban még kevés Is a vendéglátó üzemegységek száma. A megyei tanács kereskedelmi osztálya — sajnos — alig tud bennünket újabb helyiségekhez segíteni KALOCSAI BÉLA, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője: Helytelen lenne meglévő üzemegységet megszüntetni. A tervezőknek javaslom: tervezzenek az épülő új házakba antikváriumot! Munkatársaim s magam is szívesen segítenénk a használt könyvek boltjának megvalósulását. Az új házak tervezőit már ezúton kérjük: vegyék fel a kapcsolatot mielőbb az arra hivatott szervekkel. így tegyék lehetővé, hogy a legközelebbi (!) antikvárium ne Budapesten, Debrecenben _ vagy Szegeden legyen, hanem — Szolnokon. gig a nézőtérről nagyobb ösz- szeg ellenében. Happy Bernie Fein ugyanis olyan magávalragadóan, oly őszinte örömmel nevet, hogy senki sem tud komoly maradni mellette, mindenki Jókedvű lesz körülötte, s ha ő ott van, akkor bizonyosra vehető a vígjáték sikere. Bernie véletlenül került erre a ritka és jól jövedelmező pályára. Egy alkalommal két lámpalázas színésznek akart segíteni, beült a nézőtérre és ahol csak lehetett, jókat nevetett. A színház igazgatója véletlenül észrevette, hogy az előnevelés milyen hatásos volt, s ezekután Happy Bernie Fe- innek nem kellett mást tennie, mint esténként 30 dollár ellenében végigvigyorogni, — végignevetni az előadásokat. Bernie ma már 50 dollárt keres esténként, de mégis aggódik jövője miatt, mert az amerikai televízióban mind többet nevetnek lemezről. Bernie „konzervdoboz” nevetésnek nevezi ezt a piszkos konkurrenclát, de mint mondja, ha elszomorodik, csak a saját nevetéséről készült „konzervet” kell elővennie, s visszatér vidámsága. Egyébként ne sajnáljuk túlságosan fiatal barátunkat, a „konzervdoboz konkurencia” ellenére az utóbbi tíz évben jól megkereste a tejbe aprítani valót és így minden oka megvan a vidámságra. Tataroznak . •. szegény lak óh A Beloiannisz út 13-as számú ház lakóinak egyike levelet írt a városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Mit írt meg benne? Ne soroljuk fel. Helyette inkább mondjuk el: felkerekedett három ember, Balajti János, a városi NEB elnöke, Elek Lajos, a városi tanács VB elnökhelyettese és az újságíró azt megtudni: mennyire igaz a levél tartalma. Mondjuk el sorban miről volt szó. Az Ingatlankezelő Vállalat tűzrendészed, meg szépészeti és korszerűségi okokra hivatkozva — helyesen, — elhatározta, tataroz- tatja a már említett házat. Megbízták ezzel az Építőipari és Javító Vállalatot. A vállalat július 1-re vállalta a munka kezdését. S miért, miért nem — bizonyára oka volt rá — június elsején kezdett hozzá. Ezzel tehát különösebb baj nem lenne. A baj ott kezdődik, hogy a vállalat szakemberei június elsején hozzákezdtek a villanyszereléshez. összepakoltalak nyolc családot egyszerre. Mindenki azt hitte, hogy — képletesen szólva — rekordidő alatt felfalják az egén tatarozás^ A bizakodó lakók csalódtak. Mert a munka, a lendületes összerá- moltatás után még mindig épp csak hogy ballag. Menésről szó sem lehet, hiszen az összepakolt bútorok még mindig a szoba közepén árválkodnak ponyvával letakarva júniu# eleje óta. Pedig már a július közepét is meghaladtuk. Kezdjük talán Itt U az elején. Kélt lakást látogattunk meg. Az egyikben már nagyjából végeztek volna. S ilyen képet mutat. A kivésett villanyvezeték helyének bevakolása, — ahogy a tanácselnökhelyettes megjegyezte, — munka, csak nem jó. — Ugyanez vonatkozik a falak reperálására Is. A friss vakolás már pereg. Csak egy újjal kell megkopogitatni ahhoz, hogy elhagyja helyét s újra előkerüljön a régi repedés. No Igen, a repedés. Ebben aztán van részük most is a lakóknak, az új vakolat már repedezik. De menjünk tovább. Á másik lakásba, — ahol még a szoba közepén árválkodik egy kupacban a bútor, — már befejezték a festést és most Új festészeti technika Richard Smith angol fiatalember festőművésszé nyilvánította magát. Művészeti hitvallása: „A képeket a padlóra fektetett vászonra kell festeni, tehát a művész szeméhez viszonyítva alacsony szinten, de csak akkor szabad megtekinteni őket, és akkor szabad ítéletet mondani róluk; ha azokat a mennyezetre rögzítik. Ez által létrejön a szükséges eltolódás az alkotás és az értelmezés között.” Az eredetiség terén Smith riválisa William Green, aki a maximális technikai találékonyságról tesz bizonyságot, amikor műveit három fázisban festi. Az első fázis: a vízszintesen kifeszített vászonra festéket és tintát önt, majd erre homokot hint: a második fázis: az így bevont vászonra a festő, lábán egy pár ócska cipővel, sétálni kezd, lábával pedig hol erőteljesebben, hol gyen- gédebben tapossa ki az elérendő „hatásokat”, a harmadik és egyben a döntő fázis: a mester kerékpárra ül és bizonytalan egyensúlyozással kerékpározik, a még nedves festéken, időnként pedig hirtelen fékez, A „művet” ezután már csak meg kell szárítani. Állítólag szósszal „a la alkotói szabadság” tálalják. lyett a fiát szádja :.: Kedves Anyuka! ön az idősebb, önnek kellene megfontoltabban gondolkodnia, mint tizenkét- évee fiacskájának!..} — Figyelje meg, milyen szaikadékosan lépcsőzetes a part! — mutat „kapitányunk’.’ az erdő aljába. — Nem irigyeljük mi a dolgozóktól a fürdést; dehogy! Saját érdekükben magyarázzuk meg napjában számtalanszor: Az efféle lépcsőkről lecsúszva, pillanat alatt elmerül még az úszni tudó is. Sajnos, igen gyakran hiába a jó sző... Évente 20—30 embert nyel él orvul a hullámsír; kivétel nélkül a szabálytalanul für- dőzők soraiból Szeretett Tiszánk a hídtól délre más okból is veszedelmes. Ezt akkor tudjuk meg mikor a nyolcadik általánosból kikerült B. Julikával és F, Annával — a Vasműszaki Vállalat együk dolgozójával — találkozunk. Mindkettejük bőre harmatos; semmi kétség: a Járműjavító sporttelepének partjánál fürödtek, — Szabad fürdő? Sosem hallottam róla;.. — csodálkozik F. Annus. Nehéz ilyesmit egy szolnoki születésű lányról elhinni Sokkal valószínűbb, hogy idejönnie — vagy átúsznia — kényelmesebb volt, mint a „potyáig” elsétálni Olyan magabiztos fajta fruska ez az Annus; tán csak közelgő névnapjára gondol, semmi másra?... Pedig lenne mire! A szolnoki révőrs vezetője elsorolja, hány csatorna szennyvize torkollik errefelé a Tiszába: a Tüdő- és Honvédkórházé, a városé, a Fűtőházé, sok más üzemé. Kellemetlen, lassan gyógyuló betegség a bőrfertőzés; aki beleesik, arra a nyárra búcsút mondiba* a fürdőzésnek. Okosabban gondolkodik az a legényke, ki az MTH másodéves tanulójaként mutatkozik be. Megvallja: kicsiny, zsúfolt számára a szabad strand — nem érti, miért nem bővítette ki már réges- rég a városi tanácsi (Ama azt illeti: ml sem.) Ha a „potya” nagyobb lenne — ő sem tűnődnék a tilos (és fertőzött) víziben. Sovány vigasz lehet a várasd tanács számára, hogy Rákóczdfalvám, Tisza várkonyban, Martfűn még olyan szabad fürdő sincs, mint Szolnokon. Ha a névőms rendőreinek nem a nevelés — és a halálos balesetek ilyen megelőzése — lenne a céljuk, naponta száz-szám tehetnének szabálysértési feljelentést. Tíz forinttól 1000 forintig terjed a bírság..» A szomorú vízbefúláci statisztika szerint 12-től 25 éves korú az áldozatok zöme Tehát arra a korra esik — tisztelet a kdvételnék — mikor az ember már vitézkedni kezd s még legény létére sem nőtt be a feje lágya. Igen sokat tehetnének a tanácstagok, a tanácsok. Az előbbieknek erkölcsi kötelessége sürgetni a tanácsokat, hogy mielőbb szereljék fel szabályszerűen a fürdésre kijelölt partrészeket. Nem boszorkányság az! Szegeden például az úszni nem tudók s a gyermekek részére sekélyvizű részt jelöltek ki a Tiszából... Hófehér, méltóságteljes mormogású hajócska siklik a Tiszán; orrán kék rombusz- szál díszített fehér lobogó leng: a révőrs felségjele. Életünk őrei, jóbarátaink hajóznak rajta; intő, figyelmeztető szavukat a mi érdekünkben emelik fel, ha a tilosba tévedtünk; Fürödjünk tehát ügy, hogy sose kelljen felbúgnia a mélyzengésű hajókürtnek .. i „w borváró m Kék rombusz fehér lobogón — Akik a fürdőzők életére vigyáznak — „fürödni veszélyes és tilos!” Szinte érthetetlen a mulasztás ekkora aránva; hiszen az 5/1&52. B. M. számú rendelet a napnál világosabban intézkedik arról, hogy mi módon kell a fürdőzők életbiztonságáról gondoskodni. A rendeletben kötelezővé tett mentőcsónaknak, övnek, ügyelő személynek semmi nyoma. i. —Uuuu. s. T — bőd ül a hajókürt s a folyó közepe táján úszkáló legényke riadtan visszafordul, a partra úszik. Szepegve áll meg a bokáig érő vízben. A délceg tiszt- helyettes a fiúcska mamájának holléte felől érdeklődik. Nincs mit tenni, a mama, ki — úgy látszik — igyekezett „inkognitóban’* maradni, a motoros hajóhoz jön. S- míg a révőrs vezetője szeretetteljesen magyarázza meg a kisfiúnak a könnyelmű úszkáiás veszélyeit — saját maga hekezdenek majd hozzá kijavítani a féléves csőrepedést, Szóval kifogásolnivaló bőven kerül. Persze a kész munkában könnyű gáncsot lelni, de azért tegyük hozzá: az ellenőrzés körül mutatkozik a hiányosság, A lakók szerint sem a kezdésnél, sem a végzésnél még nem láttak ellenőrzést. így aztán a régi kiszikkadt falra víz nélkül kenték a maltert és a villanyszerelők, kőművesek hibáját a festők vagy a mázolók a legnagyobb igyekezet mellett sem tudták eltüntetni. A kásás fal, akkor is kásás marad, ha lefestik, s a rosszul felkent malter festékkel együtt is lepereg. Nagyjából ennyi volna a tapasztalat. Többet is el lehetne mondani, de Inkább javasoljuk: tartsanak tapasztalatcserét a házmester lakásában, aki az egyik kőműves szerinti rossz anyagból is szemre szépen és tartósan bepucolta a lakását. És még egy: hasznos volna, ha az illetékesek valamilyen formában elmondanák, mit akarnak tenni, hogy megszűnjön a Beloiannisz út 13-as számú ház lakóinak nehéz helyzete ss nagy —
