Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 15. Tsz-ek bekötőutcáit tervező munkacsoport alakult A falusi bekötőutak építé­sében sok a tennivalónk. Nagy elmaradásokat kell bo­tolnunk. A kormány komoly erőfeszítéseket tesz a hely­zet javítására, de egyszerre lehetetlen megoldani a sok­évtizedes elmaradást A Ha- rafias Népfront vállalta, hogy segítségére lesz ebben a szövetkezeteknek, s társa­dalmi erőket szervez. A kor­mány 70 millió forintot enge­délyezett külön erre a célra. Ebből az összegből 10 kilo­méter bekötőút építéséhez 4 millió 320 ezer forintot ka­pott megyénk. Ezt az össze­get kizárólag az útburkolatok elkészítésére költik. A töb­bit; a csatornázást, földmun­kát, alapozást a népfront bi­zottságok szervezésében tár­sadalmi munkával végzik. Az utak építésére a szövet­kezetek a népfront bizottsá­gok közbenjárására a tanács­csal szocialista szerződést kötnek. Erről tanácskozott a napokban a Hazafias Nép­front megyei irodájának szer­vezésében az útépítő mérnö­kök egyik csoportja. Azok, akik vállalták, hogy társa­dalmi munkával elvégzik az utak tervezését, a földmun­kák és az építkezés műsza­ki vezetését; A harminckét tagú „Tsz bekötőútat tervező munka- csoport”, melyben harminc mérnök és főmérnök vesz részt, megalakult és műkö­dik mindaddig, míg nagy­jából meg nem oldódik a szö­vetkezeteknél a bekötőutak építésének gondja. A csopor­ton belül négytagú vezetőség működik, akik szükség ese­tén megtárgyalják, s irá­nyítják a munkát; Az utak tervezését külön munkacsoport végzi. Az erdő- gazdaság öt mérnöke, Szabó Gyula, Szilágyi Benjámin, Bugyik Endre, Kovács Pál és Nagy Zoltán vállalta, hogy a jászapáti és a jászberényi já­rás szövetkezeteinek bekötő­útjait tervezik meg, elsősor­ban a jászladányi Táncsics, Úttörő, a jászapáti Velemi, a tiszasülyi Vörös Csillag, a jászberényi Győzelem Tsz- ekben. A Vízügyi Igazgatóság ti­zenöt mérnöke Nemes Ger- zson vezetésével a török­szentmiklósi járás három szö­vetkezetében, a szolnoki já­rás négy szövetkezetében,’— valamint az abádszalóki Aranykalászban, a cibakház! Vörös Csillagban, a mester­szállási Úttörőben, a tisza- szentimrel Kossuth-ban, a tiszaderzsi Szabadságban, a karcagi Békében és Dimit- rovban, a kisújszállási Dózsá­ban és a mezőtúri Békében segítenek az utak megépíté­sében. Koncz Károly főépítésveze­tő a szandaszöllősi Vörösme­ző Tsz, Regős Ferenc mérnök a rákócziújfalui Uj Élet és a tiszatenyői November 7 Tsz útépítését segíti. A Budapes­ti Közúti Igazgatóság mér­nökei, Mikus Ervin, Pákozdi József és Főző Irén is komoly munkát vállaltak. Gk végzik el ugyanis a bekötőutakhoz a kőmunkák megtervezését, s részt vesznek a későbbi ter­vezésekben is. A munkacso­port műszaki irányítását pe­dig Pácéit Ferenc, Mata László és Hermány Miklós, a KPM Közúti Főosztályának munkatársai végzik. A munkacsoport tagjai a fmTnrrrmPTm'mvtwHTTPTmrFi'immrrrTTnTTW'H'TrrrTT Köszönet a patron álóknak! Mezőtúron, az Ady Tsz-Í kivéve, minden termelőszö­vetkezetet patronálnak, s csak a Béke, Rákóczi, Ber­csényi, s a többi szövetkezet tagjai a megmondhatói an­nak: mit jelent számukra e segítő, testvéri kéz. Dicsérni kell most a patro- nálókat, őket, akik munka­idejükön túl az üzemekben, vállalatoknál azon törik a fe­jüket, azon dolgoznak: ho­gyan lehetne még többet se­gíteni. A Mezőgazdasági Gé­pészeti Technikumot, ahon­nan a diákok a Kossuth Tsz- ben töltötték gyakorlati ide­jüket, részt vettek a növény­ápolás! munkában, sőt még gépekkel is segítettek. A Pusztabánrévei Állami Gazdaság a szakmai-, gazda­sági segítségen kivül politi­kailag is támogatja az Uj Élet Tsz kollektíváját; A Vörös Október Tsz patronánsa a helyi gépállomás. Jól dolgoz­nak itt is, akárcsak a Köz­séggazdálkodási Vállalat a Szebb Élet Tsz-ben, vagy a Vasipari Vállalat a Rákóczi Tsz közös gazdaságában. Ámde most inkább idézzük Buzi Imre, a mezőtúri Rákóc­zi Tsz párttitkárának szava­it, melyek az összes mezőtúri szövetkezetre, illetve azok patronálóira egyformán talá- lóak. — Köszönettel vesszük a patronálást. Nagyon hasznos dolog ez nekünk. Merem állí­tani, hogy a ml tsz-ünket pat­ronáló Vasipari Vállalatnak is komoly szerepe van abban, hogy az idén — szemben a tavalyi 27 forinttal, — 40 fo­rint körül fizet majd egy munkaegység a Rákóczi Tsz- ben* — bgy. — — ^ Hirdetmény A Szolnok Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága értesíti a me­gye lakosságát, hogy az évek óta felszerelt, de még ki nem próbált szirénákat műszaki el­lenőrzés céljából a megye kije­lölt városaiban, községeiben, — üzemeiben július hó 18-án, 12 óra 80 perckor egy percig tartó folyamatos búgással megszólal­tatja. Tekintettel arra, hogy csak műszaki kipróbálásról van szó, a lakosságra ezzel kapcsolatban semmiféle kötelezettség nem hárul. SZOLNOK MEGYEI TANACS Végrehajtó Bizottsága tanácskozás alkalmával vál­lalták, hogy a tervezést au­gusztus 20-ig elkészítik. A Hazafias Népfront községi bi­zottságaira pedig az a fel­adat hárul e tanácskozás alapján, hogy a községi taná­csokkal, az érdekelt tsz-ek- kel és a tömegszervezetekkel együtt szeptember elsejéig biztosítsák a szükséges föld­munkák elvégzését. Nagyszerű kezdeményezés ez a Hazafias Népfront ré­széről, melyet mindenkinek és mindenhol érdemes támo­gatni. Nagy segítséget ad ez­zel a mozgalom ahhoz, hogy a 160 kilométer bekötőutat, melyre a tsz-eknek szükség gük van, mielőbb megépít­sék. Júüas 24-én érkezik Szolnokra a szovjet VIT delegáció Július 26-án kezdődik Becsben a VII. Világifjúsági Találkozó. A világ legtávo­labbi részeiről már elindul­tak a fiatalok. Hamarosan delegációk vonatai futnak keresztül Szolnokon is. Júli­us 21-én a kínai, július 24-én pedig a szovjet delegáció ér­kezik Szolnokra. A szovjet fiatalok busszal érkeznek, s kétszázhúsz fős csoportjukat félórás vidám ünnepséggel UdvSzlik a Kossuth téren vá­rosunk kiszistál. jegyzetéből 7ä kéti? Emberi halból mesterséges szemöldök Nyugati divatbeszámolók­ban olvastuk, hogy a mester­séges szempillák sikerén fel­buzdulva a kozmetikusok leg­újabban emberi hajból ké­szült mesterséges szemöldök­kel alakítják a változatos kül­sőre vágyó nővendégeik ar­cát. E szokás eredete körülbe­lül arra az időre esik, amikor Bell mester az emberiség leg­nagyobb örömére felfedezte vagy elkészítette (mindegy, mindenképpen rosszul tette) a telefont. Nem azért, mint­ha az nem volna egy nagy áldás. Ajaj, de még mekkora! Képzeljék el: nem kell ro­hangálni jobbra-balra, az em­ber csak leül, megvárja a búgó hangot, tárcsáz és. .. és kezdődik az idegbaj. — Ki kéri? — csilingel a hallgatóban a kedves női hang. — Ki kéri? — dörgi a férfibasszus. — Ki kéri? — csivitelik, rikácsolják, síiüt­jük, vijjogják a hangok: ész­bontó kíváncsisággal, sőt gyakran vénkisasszony os ér­deklődéssel telefonszerte, S ha megmondod? — Miért? — érdeklődik tovább a hang s közben ér­zed: szeretne a vesédbe látni, meggyőződni szándékaid tisz­taságáról, vajh nem akarod-e áhított beszélgető társadat egy tűhegyes szónyíllal a más­világra küldeni. Felesleges fáradság tilta­kozni, vagy legrosszabb eset­ben bejelenteni, hogy majd annak mondod meg nevedet és szándékaidat, akivel be­szélni óhajtol. Még felesle­gesebb harcolni ellene, hiszen a már leküzdött tbc pulmó, a felfelé ívelő lottózás és totó­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiM A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora 223 méteren, 19—20 óra Falusi krónika! Zenés riport- műsor a megye községeinek éle­téből. zás után a telefonon történő személyleírás szerzés a leg- újabbkéletű morbus hungari- cu$ (magyar népbetegség), vagy pontosabban morbus te- lefonicus. Épp ezért, ha már a beteg­ség kórokozóját nem tudjuk likvidálni, javaslok egy áthi­daló, lokalizáló intézkedést. Éspedig: minden telefon mel­lé rendszeresítsünk egy kér­dőívet, amelyen feltüntetik a a következő rubrikákat: név, születési év és hónap, hely­ség, rövid önéletrajz, a be­szélgetés időpontja, a beszél­gető szándéka és még egy se­reg egyéb a nyilván várható bő hozzászólások után. Egyébként e mellett az sem egy mellékes szempont, hogy a hívó szándékára vonatkozó minden beható kíváncsisko- dás nélkül kapcsolják a hí­vott halandót. ‘— nagy — A Nap kél: 4.02 h-kor, nyugszik: 19.37 h-kor. A Hold kél: 14.32 h-kor. Időjárásjelen tés Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen zápor, zivatar. Helyenként élénk északi, északkeleti szél. Fül­ledt meleg idő. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 28—31 fok között. — MEGYÉNKBE látogat a közeljövőben a Francia- Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége. A vendégeik, eszme­cserét folytatnak az MSZBT vezetőivel, majd látogatást tesznek a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövet­kezetben. — CSAKNEM 16 MILLIÓ forintot fordítanak terepren­dezésre ebben az esztendő­ben a közös gazdaságok. — Jövőre újabb 6 ezer hold ön­tözését teszi lehetővé ez. Karcagon a Lenin Tsz-ben csaknem 600 holdas új rizs­telepet alakítanak ki. — TÖBB MINT egyórás műsort készít a Magyar Rá­dió szolnoki Stúdiója me­gyénk gazdasági, politikai és kultúrális életéről a kievi rá­dió részére. Viszonzásul a ki- eviek is hasonló műsort kül­denek a szolnokiaknak. — „UKRAJNA VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGA" cím­mel nyolc helyen rendeznek kiállítást megyénkben. — A tablók és grafikák az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársa­ság kolhozainak, szovhozai- nak eredményes nagyüzemi munkáját szemléltetik. — AUGUSZTUSBAN ren­dezik meg Szolnokon a ma­gyar—szovjet baráti társa­ság aktivistáinak tanácskozá­sát. Az értekezleten mintegy 300 fő — üzemi munkás, tsz- tag és értelmiségi vesz majd részt. — MÁSODPERCENKÉNT il köbméter vizet használnak fel a júliusi kánikulában a megye termelőszövetkezetei. Az éltető vízzel mintegy 10 ezer hold szántóföldi nö­vényt, takarmány félét és 17 ezer hold rizst öntöznek. ■— 90 EZER FORINTTAL túlteljesítette féléves terme­lési tervét a Mezőtúri Faze­kasok Háziipari Termelőszö­vetkezete. A szövetkezetiek azt tervezik, hogy 200 ezer forintos költséggel korszerű alagutkemencét építenek, — MEGKEZDŐDTEK a felvételi vizsgák az egyete­mek levelező-tagozatain. Me­gyénkből sokan jelentkeztek jogi, közgazdasági és böl­csész levelező fakultásokra.. — EMLÉKÉRMET és ok­levelet adnak a kiváló újí­tóknak és feltalálóknak — határozta el a korábbi kor­mányrendelettel egyezően a SZOT titkársága. Az érmet és oklevelet a bevezetett újítások számától és értéké­től függően adományozzák. — AZ ŐSZI ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállítás fő­pavilonjában kapott helyet a Héki Állami Gazdaság. Be­mutatják a gazdag termést adó búzájukat, ősziárpájukat és a kiváló minőségű kendert is. — HAZAFELÉ TARTOTT motorkerékpárján S. Tólh Mihály abonyi lakos. Testvé­re előtte haladt egy másik motoron. Az előtte haladó motor által felvert porban S. Tóth Mihály nem látott megfelelően, elvesztette egyensúlyát és felborult. — Agyrázkódással szállították kórházba; Önmaga felett ítélt... Klein Lajos, a szolnoki Szigligeti Színház szervezője jelentős summákat kezelt. Az idős ember kihasználta a nem éppen gondos ellenőr­zést és az általa felvett ősz- szegek jelentékeny hányadá­ért toto- és lottószelvényeket^ vásárolt. Annak ellenére, hogy semmiféle úgynevezett csalhatatlan szisztéma nem létezik, Klein Lajos vakon hitt a magáéban. Évad végén nem tudott elszámolni, a büntetéstől való félelmében nagyobb mennyiségű Dolorit- tal öngyilkosságot követett el. Á gyulai Erkel Ferenc múzeum kiállítása A gyulai Erkel Ferenc Mú­zeum július 5-én, vasárnap A Megyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat MEZÖSZÖV Értesíti ügyfeleit, hogy júl ius 25-én a szolnoki Iroda­házból kiköltözik a Szolnok, Rékasi úti központi te­lephelyre. (Közvetlenül a vasúti rampa mögött.) — Kérjük a termelőszövetkezeteket, földművesszövetke­zeteket. állami kereskedel mi vállalatok vezetőit és dolgozóit, valamint más ügyfeleinket, hogy Építőanyag, Mezőgazdasági gép, Mezőgazdasági szeráru, Húzott és hengerelt áru (beton, vas), Munkaruhák, Ponyvák, Lószerszámok, Csővázas ép ületelemek igényeik beszerzése érdekében az új telephelyünkön szíveskedjenek vállalatunkat felkeresni. Ideiglenes telefon számunk: 13—86. nyitotta meg Fazekas István nádudvari fazekas népművész kiállítását; Fazekas István családja az 1600-as évek közepe óta fog­lalkozik a fazekassággal, — amely Nádudvar ősi ipara. Jellegzetes készítményük a messze földön híres „fekete edény”, amely a maga egy­szerűségében, ősi formáival, gazdag és sokoldalú díszíté­sével népművészetünk leg­szebb darabjai közé tartozik. A gyulai Erkel Ferenc Mú­zeum kiállítása 170 darabból áll, melyek két csoportra oszlanak: az egyik csoportot a fekete edények alkotják, a másikat pedig mindössze 4 darabbal a debreceni edények mintájára készült színes ké­szítmények képviselik. A kiállítás augusztus 25-ig tekinthető meg, pécsi képeslap A pécsi ember — mármint az „ős { 4 pécsi'1, akit a városban „tűkének” becéznek — kényelmes. Ilyen rekkenő hőségben eszeágában sincs felmászni a Missina tetőre, amely pedig tán egy más­félórányi gyalogtúra lehet a város köz­pontjából. Van ugyan miért, de a „tűké” mindezt ismeri rég. Nem újdonság számára a kilátó mel­lett magasba szökkenő televízió relé-állo­más, amely a környéken is élvezhetővé teszi a budapesti műsort. Nem újdonság, hiszen a hatalmas acéltorony a pécsiek összefogásából született meg■ De a táj is ismerős; megszokottak távol a bányák alatti meddő-hegyek, távolban az erdő- koszorúzta szép vonulatok, az itt-ott ki­bukkanó gyárépületek, a magasba szök­kenő kémények. A pécsi ember tehát nem jön el idáig, csak néhány párocska üldögél a mene­dékház előtti asztalkáknál. Lejjebb, a SZOT-üdülőnél már többen vannak: már csak azért is, mivel motorverseny zúg ezen a vasárnapon. Az üdülő erkélyén az ország minden részéből érkezett vendégek most nem a tájat nézik: nem az alant el­terülő várost. Nem érdekli őket a székes- egyház négy karcsú tornya, a távolba vesző siklósi út, egy pillantást sem vet­itek az új lakótelepre, amelyet sokféle­képpen neveznek: Uj Mecsekül jónak, Ma- kárvárosnák, Újvárosnak, de leginkább Uránvárosnak: a közeli uránmezők bányá­szai dolgoznak ott. A száguldó motoroso­kat követik a tekintetek. Óriási a hőség: a kis társaság — szin­tén az ország más részeiből érkeztek, hi­szen ebbe a városba szüntelenül özönlenek a látogatók — hamarosan visszaindul a szépen kiépített utakon, karcsú ösvénye­ken, a Mecsek illatos fenyői és tölgyei között. A hegyre kapaszkodó úton indá­mon lépegetnek lefelé, aztán gyönyör­ködve sétálnak a szűk utcákban a régi­regi házak között. A legnagyobb múltra a művészettörténeti kiállítás épülete tekint­het, amely a XIV, századból datálódik, amit az épület szűk földszinti ablakai bi­zonyítanak a régészek szerint. A város főterén ilyenkor zajlik az élet. A Dzsámitól, a török kor eme szép emlékétől a park felé vezető utakon pá­rocskák, családok sétálnak: sok a szép lány. Általában minden „tüke” büszke a régi épületekre éppen úgy, mint a városi élet modem jeleire. Csak éppen a rózsá­kért neonvilágítására panaszkodnak: mért kellett a szép hely romantikáját a modern világítással megölni? Esténként különben tucatnyi kerthelyiségben, vendéglőben pezseg az élet — sőt a belvárosi étterem­ben még a lekérés is divatban van, ami viszont kissé meglepő. A Pannónia bár­ban az éjfél utáni műsor során, az is ki­derül, hogy Csiní baba — „pécsi lány és kész?’. /f ómódú a város, ez mindenen meg­őA látszik. Sok a „gazdag” ember, hiszen köröskörül bányák, gyárak övezik Pécset: jók a kereseti lehetőségek. Az üz­letekben gazdag a választék, a pécsi Váci utcán, amelyet Kossuth Lajosról keresz­teltek el, mindent megtalálni, mi szem­szájnak ingere. Itt áll a Nemzeti Színház épüJete is, a szomszéd utcában pedia a kamaraszínház, de „tüke” barátaim büsz­kén mondották, hogy működik itt irodalmi színpad is: sokan látogatják sikere van. Sőt: ősztől fogva a Nemzeti Színháznak operatársulata is lesz. Most nyáron pedig itt rendezik meg sok külföldi résztvevővel a nyári egyetemet, /If i fér még egy képeslapra? A vá- rosban két újság jelenik meg: reg­gel a Dunántúli Napló, délután pedig az Esti Pécsi Napló. Nemsokára elkészül a pécsi állatkert is. A Székesegyház előtti téren pedig a budapesti Képzőművészeti Főiskola diákjai festik, rajzolják a tájat. Csak persze náluk ugyanaz a kérdés, mint itt: sikerül-e egyetlen papírlapon megörö­kíteni Pécs gyorsan változó, mégis kiasz- szikusan nemes és szép arcát? = baracs ==

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom