Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

T 1959. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ IDŐSEBB TESTVÉR A RÉGI VÁROS ÚJ ARCA Türelmetlenül csörög a telefon a kunhegyesi já­rási pártbizottságon. A hang is az, a vonal túlsó végén. — Bánhalmi Állami Gazdaság vagyunk. Öt arató­gépünk azonnal indulhat a termelőszövetkezetekbe. — Mennyi? Öt? — örülnek meg idebenn. — Annyi. Zetorral, emberrel együtt — ahová irá­nyítjátok. — Nagyon köszönjük elvtársak! Ez derék dolog. — Azonnal intézkedünk. — Jó, az már nem tartozik ránk. AKKOR, 1949-BEN, ami­kor a Bánhalmi Állami Gaz­daság megalakult, a környé­ken kisparcellákon nyűglőd­tek még az emberek. De sose tudtak elmenni á kendere- siek, a tiszagyendaiak anél­kül, hogy ne csodálkozzanak a gazdaság fejlődésén. Ott volt a szemük előtt, látták: nagy táblákon jobban boldo­gul az ember. S aztán össze­fogtak ők is. Kenderesen a Vörös Csepel, Tiszagyendán a Vörös Csillag, Tiszaburán a Lenin — követve az idő­sebb testvér, a segítő barát, a Bánhalmi Állami Gazda­ság példáját. S ettől kezdve nem csupán példakép, önzetlen barát is az állami gazdaság. Akármi­lyen ügyes-bajos dolog, gaz­dasági akadály kerülközik, nyugodtan kérhetik a bán­halmiak segítségét. Azok pe­dig kész örömest nyújtják baráti jobbjukat. Különösen ebben az év­ben, ahogy a környék, az egész kunhegyesi járás is szö­vetkezetekbe tömörült. Bán­halma vezetői, dolgozói meg­érezték: mindig sokat, most a lehető legtöbbet a termelő- szövetkezetekért. Tavasszal takarmányt adtak kölcsön a burai Leninnek, a kende- resi Vörös Csepelnek, a kun­hegyesi Vörös Októbernek, s a kenderes! Rákóczinak is« S ott az agronómiái segít­ség. Kezdjük azon, a gazda­ságukban kinevelt kádereket nem sajnálták a termelőszö­vetkezeteknek átadni. Bara- nyi Imre, a tiszaburai közsé­gi párttitkár nemrég az ő dolgozójuk volt még. Mint ahogy Rózsa Sándor, a burai Lenin elnöke is náluk tanul­ta az üzemegységvezetést. S az csak természetes: az igazgató, a párttitkár, Palá- gyi Gábor főagronómus. Sza­bó Béla, a Garai üzemegység agronómusa. Szigeti Mihály és a többiek rendszeresen el­járnak a termelőszövetkeze­tekbe. Szabó a burai Lenin­be, Palágyi g kenderesi Vö­rös Csepelbe, Szigeti a tisza- gyendai Vörös Csillagba. És hát a nagy felajánlás, ötven férőhelyes magtárpad- lásos tehénistálló a kunhe­gyesi Vörös Csillagnak. Anyagbeszerzéstől a munka­erőig minden az övék. Ha kell, csinálják vasárnap, de határidőre felépítik az istál­lót. Csak már a betakarítá­son legyenek túl, vagyis hát legyen túl a környék. Mert az is az ő gondjuk. ALIGHOGY kijavították a tiszaburai Lenin, a tisza- gyendai Vörös Csillag, a ken­deresi Vörös Csepel arató­gépeit, Zetorjait, munkagé­peit, Palágyi Gábor főagro­nómus megállt a kenderesi • Vörös Csepel központjában. Matuz János, az ottani fia­tal agronómus örömmel üd­vözölte. — De jó, hogy jöttél, Palá­gyi elvtárs! — Mi baj? — Magam sem tudom el­dönteni, arassunk-e kombájn­nal. .— Akkor hát irány a ha­tár. Bejárják az árpatáblák, bú­zatáblák mentét, megmor­A szolnoki vasútállomás dolgozói évek óta arról ne­vezetesek, hogy minden na­gyobb kérkedés nélkül, szeré­nyen túlteljesítik tervüket. A sikerük titka nem egyéb, mint a rendszeres munka- verseny, melyet minden dol­gozó ismer és értékelni is tud. A vetélkedés jól szerve­zett nyilvánossága szinte vonzza a dolgozókat műszak, vagy forda után a kiértékelő táblához. Nemcsak dekádon­ként, hanem 24 óránként győződhetnek meg az ered­ményekről a brigádok. Mivel egyik sem akar kisebb lenni a másiknál, élénk harc fo­lyik egy-egy kocsi tartózko­dási idejének csökkentéséért, a menetrendszerinti indulá­sért, a fajlagos kocsimozdí­tásért és a többi feladat meg­valósításáért. A szolnoki vasútasok mun­kakörülménye nem a leg­könnyebb. A háború rombo­lása csak részben van hely­rehozva. A váltók kezelése legnagyobb részt kint a pá­lyán kézzel történik. De so­rolhatnánk egy csomó hiá­nyosságot, amit csak az új állomás felépítése old majd meg a közeljövőben. A korszerűtlen munkafel­tételek mégsem gördítettek leküzdhetetlen akadályt az állomás dolgozói elé. A veze­tőség, a mozgalmi szervek és a dolgozók közös munkáját dicséri a 103,3 százalékos tervteljesítés, ami 1,3 száza­lékkal magasabb a kitűzött élüzemszintnél. Ezen belül a fajlagos kocsimozgatást 104,1, a tehervonatok átlagos terhe­lését 107,3, a kocsitartózko­dást 103,3, míg a kocsikihasz­nálást 106,5 százalékra telje­sítették. Veres József gurításvezető és brigádja arra vigyázott munkájánál, hogy a legrövi­debb idővel osszák fel a vo­natokat, hogy minél előbb továbbíthatók legyenek azok. fgy nem is volt vonattorló­dás a szomszédos állomáso­zsolgatják a kalászokat, s Palágyi, a nagyobb tapaszta­lattal rendelkező agronó­mus rámutat az árpára. — Oda jöhet a kombájn. Eldöntik: kombájnaratás után magtisztítást is végez a Vörös Csepel a sok gyom­mag miatt. Mire Palágyi Gábor visz- szaér az állami gazdaságba, Szabó Gábor is igencsak vé­gez a burai Leninben. Nincs pihenés, itt az ő területükön tán még jobban kell igyekez­ni. Aratás után 24 órán belül tarlóhántás. Az aratógépek már a tsz-ekben munkálkod­nak. Legalább 1900 hold gé­pi aratással segítenek be. S ha úgy jön sora, az arató­gépek után szántó traktorok is kifutnak majd Tiszaburá- ra, Kenderesre, Kunhegyesre, ahová kérik. kon. Dicsérendő munkájuk­ban, hogy e sok veszélyt rej­tő feladat ellátásánál bale­setmentesen dolgoztak. Féléves viszonylatban Ka­tona Sándor tolatásvezető és brigádja 109 százalékos kivá­ló eredményt ért el a teher­vonatok terhelésénél. Talán a legnehezebb feladatot ol­dotta meg, Kókai János vo- natmenesztő térfelvigyázó és váltóőri brigádja, mikor a kézi váltókezelést * úgy szer­vezték, hogy utasítás szerinti pontos, lelkiismeretes mun­Kevés üzemnél okoz olyan problémát a társadalmi tu­lajdon védelme,'mint az épi- tőipari vállalatnál A múlt évben is több mint 80 mun­kahelyen dolgoztak. A szét­szórtság miatti nehezebb el­lenőrzés, a kerítéshiány sok lehetőséget ad az anyagok el­tulajdonítására. Éppen ezért tartottak attól, hogy az idén jelentős mérték­ben növekvő termelési terv­vel együttjáró létszámgyara­podási és anyagkészlet bővü­lés miatt növekszik a társa­dalmi tulajdon kárára elkö­vetett vétségek száma. A számítás azonban — szeren­csére — nem vált be. Na­gyobb bűncselekmények nem tapasztalhatók manapság. Ez arra vall, hogy fejlődés állt be az építőipari munkások gondolatvilágában. Az előző időszakhoz viszonyítva job­ban magukénak érzik a tár sadalmi tulajdont, jobban vi­gyáznak rá. így aztán csök­ken a fegyelmi vétségek szá­M ezőturon azt kerestem, ami volt, de már nincs és ami nem volt, de már van. Most egyszer nem a ha­tárban, nem a nagy, többezer holdas szövetkezeti táblákon, ahol kombájnok dohognak, ha kell, esik az eső, de nem a felhőkből... Nem ott. Má­sutt, a város arcán és az emberekben. Még pontosab­ban: a társadalmi együtt­élésben, amelynek új voná­sai, új íratlan törvényei 10 esztendő óta formálódnak, tökéletesednek, mióta a vá­ros szövetkezeti lett. Igen, Mezőtúr termelőszö­vetkezeti város, s egy évti­zed óta gyökeres vátozás tör­tént a mezőgazdálkodásban. Az ottani dolgozó parasztok nem úgy élnek,, mint 10—15 esztendővel ezelőtt. Jobban, könnyebben. Ennek követ­keztében a régi szabályok, a régi szokások is változnak, kájukkal elősegítették a vo­natok menetrendszerinti in­dítását A jó munkának nem marad el a jutalma sem. A MÁV Budapesti Igazgatósága a kongresszusi verseny élenjá­rói között 19 700 forint jutal­mat osztott ki. Az állomás dolgozói nem pihennek meg babérjaikon, hanem igyekeznek a társszol­gálati ágakkal együttmű­ködve a nagy szállítási idő­szakot úgy szervezni, hogy adott szavukat teljesítsék. donított tárgyak nem nagy értékűek voltak, fegyelmi úton, intézték el az ügyet.— írásbeli' megrovást kaptak. Látszólag enyhe büntetés ez, de a Munkatörvénykönyv szerint az írásbeli megrovás után már csak alacsonyabb munkakörbe való helyezés és elbocsájtás van. Tíz-húsz fo­rintos kárért helytelen volna az elbocsájtás, s nem is vol­na nevelőhatású. Az alacso­nyabb munkakörbe való he­lyezés pedig — teljesítmény­bérezésről lévén szó — gya­korlatilag lehetetlen. Valami más megoldást kellene keres­ni, hogy a nevelés mellett kellő súlyú fenyítéssel jó út­ra tereljék a tévelygőket. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiii Kézikönyv az építési kölcsönökröt, a lakásépítési tudnivalókról Az Országos Takarékpénztár­nál és az építési szakvállalatok­nál igen sokan érdeklődnek a B. L. Áss első félévben is teljesítették as ,,élüzem66 feltételeit WIIMIIIIHmimflilllltmiUHIItttlNUHUMHmUillillllllHimlllHIIIIIIIIIIUMIIHIIIHIIIIIHMHt Javul a társadalmi tálaidon védelme az építőiparban a Állatni vállalatok, figyelem! A JÁSZBERÉNYI AP BITÓGÉPGYÁR elfekvő készletéből FELAJÁNL különféle méretű csavarokat, anyákat, alátéteket, fittingeket, ékszíjakat, lemezeket 7—40 mm vastagságig, nemesacélokat és villamossági cikkeket, stb. A jegyzék megtekinthető Anyagbeszerzési Osz­tályunkon. Telefoni érdeklődőknek felvilágosítást ad: APRlTÓGÉPGYÁR, Jászberény. Telefon: 125. (120-as mellékállomás.) ma. I Megtévedt emberek persze mindig akadnak. Néhányan a J „minden a miénk” elvet sze­retnék „minden az enyém”-re változtatni. Az utóbbi idők­ben különösen — bár kisebb ügyekben — a villanyszere­lőknél volt ez tapasztalható. N. B. villanyszerelő példáu; deszkát vitt haza. T. L. vil­lanyszerelő dróthálót tulaj­donított el. F. M. harmadéves villanyszerelő tanuló 15 ón­dobozt adott el a vállalat tu­lajdonából. Mivel az eltulaj­lakásépítkezés különféle lehető­ségeiről. Ezekre a kérdésekre ad választ a Közgazdasági és Jogi Kiadó „Kézikönyv az építési kölcsönökről — lakásépítés álla­mi támogatással” című, most megjelent könyve. Tájékoztatja az érdeklődőket a családi ház-, a társasház- és a szövetkezeti lakásépítkezésekről, a lakásleválasztásról, az emelet- ráépítésekről, az épület-helyre­állításokról és az állami örökla­kás akcióról. Ismertetést ad a házhelyekkel, a tervekkel, az építési engedélyekkel, az építő anyagok beszerzésével kapcsola­tos kérdésekről és a kölcsönök megszerzésének lehetőségeiről is. (MTI). Tizenhét termelőszövetkezet — 37 ezer mázsa műtrágya A törökszentmiklósi járás­ban 17 termelőszövetkezet je­lentette be eddig műtrágya­szükségletét a járási tanács mezőgazdasági osztályára. A 17 termelőszövetkezet össze­sen 37 311 mázsa műtrágyát rendelt a következő gazdasá­gi évre, amel' ből 13 720 má­zsa a nitrogén, 20 714 mázsa foszfor és 2877 mázsa a ká­lisó, szemtanúi lehetünk a szo­cialista ember születésének. Fokozatosan, szinte észrevét­lenül lett és lesz közügy szá­mos olyan dolog, ami még másutt — Jászfényszarun, Ti- szaroffon, vagy Tiszasason — legtöbbször egy-egy család szomorú magánügye. Világ­szerte aggasztó mértékben nő az alkoholfogyasztás. Ná­lunk különböző módon féke­zik több-kevesebb eredmény­nyel. Alapjában véve az em­berek döntő többsége egyér­telműen elítéli e káros szen­vedélyt. Mégis egy ember vagy hivatal, társadalmi szerv mit tehet? Jászdózsán meséltek a falu szégyeneiről, s akkor hozták szóba a részegen hazatámoly- gó férjeket. Felháborodva beszélnek erről a szomszé­dok, ennél többet azonban nem tesznek és ma még nem is tehetnek. Különböző köz­életi emberek, vezetők, orvo­sok gondolkodnak, töprenge­nek a végleges megoldáson. Mezőtúron éppen az összefo­gás szüli a megoldást. J ellemző az a történet, amit B.-ről meséltek. B, szövetkezeti gazda. Ivott, randalírozott örök életében. Amikor a szövetkezetbe lé­pett — igaz, lassan, sok idő múltán — megváltozott. Nem egyik napról a másikra és szó sincs arról, hogy minden átmenet nélkül. Úgy, ahogy alakult felfogása, gondolko­dásmódja, s ahogyan erősö­dött benne a szégyenérzés társai előtt, akikkel együtt dolgozott és akiknek minden nap a szemükbe kellett néz­nie. S akik segítették is, mert viselkedése, magatartása köz­ügy lett. B. ma boldog em­ber, de felesége még boldo­gabb, s az ő példája csak egy a sok közül. Itt most nem arról van szó, hogy Me­zőtúron nincs iszákos férj, Inkább arról, hogy számuk egyre kevesebb, mert p a új erkölcsi normák szerint nem­csak magukkal, hanem tár­saikkal is törődnek a szövet­kezeti város lakói. B. története nagyon híven kifejezi, hogy a szövetkezeti községekre, városokra nem­csak az új agrotechnikai módszerek alkalmazása, a termésátlagok növekedése lesz a jellemző, hanem még sok, a mindennapi élethez tartozó nagyon fontos dolog. Uj tartalmat kap az örök em­beri méltóság. S talán ez mindennél nagyobb érték. Mezőtúron is, amíg kispar- cellák léteztek, „aki bírja — marja” elv uralkodott. Ma mindenki úgy él, ahogy dol­gozik. Ha jobban dolgozik, többet termel és nő a jöve­delme. Ez a gyakorlatban így is van és igazolódik a tétel, amely szerint a lét változ­tatja a tudatot. Az összefo­gás következtében a szövet­kezeti város határában ma mindenből többet termeinek, mint egy évtizeddel ezelőtt és jobban is élnek. Azelőtt egyáltalán nem volt ritkaság a földper, mesgyék miatti civódás, vagy méginkább a mezei lopás, vagy a tilosban való legeltetés. — A megye több községében még tavaly is sok szabálysértési ügy származott a tilosban való legeltetés miatt. Mezőtúron földper nincs. Nagyobb me­zei lopás évek óta nem sze­repel az arra illetékes ható­ságok feljegyzéseiben. Tilos­ba legeltetés? Talán már azt is elfelejtették a mezőtúri gazdák, hogy ez valamikor létezett. Milyen szempontok szerint történik a párválasztás? Ki­csit furcsán, tudálékosan hangzik, hogy „milyen szem­pontok szerint”. Pár évvel ezelőtt azonban ez nagyon lényeges volt. Első helyen mindig a föld, vagy a fog­lalkozás szerepelt és csak ezután jött esetleg a vonzó­dás. Ma a tsz-ekben két fia­tal megszereti egymást és megesküsznek. Rengeteg egyéb jele van annak, hogy Mezőtúron nem úgy élnek együtt ez emberek, mint rég. Valamikor az alsó- rész és felsőrész összetűzé- s mindennapos volt. Ez a kapára-kaszára világ elmúlt, megszűnt. Csak az emléke maradt a régi háborúskodás­nak, más semmi R itkán, de előfordul kocs­mai civódás. Tömegve­rekedésre, állati öldöklésre, bicskázásra nem emlékeznek a mezőtúriak. Egyre ritkább az ilyen. Közbotrányokozás egyszerűen nincs. Szolnokon a Kossuth Lajos utca lakói­nak többsége éjfél után, haj­naltájban időnként ordítozás- ra riad fel. Záróra után a jó­kedvű emberek veszik bir­tokukba az utcát, legtöbbször egyáltalán nem részegek, csak jókedvűek és nem jut eszükbe, hogy mások aludni szeretnének. Talán jelenték­telen apróság, de mégis jel­lemző, hogy a termelőszövet­kezeti városban erre is gon­dolnak a késői szórakozók. A város csendjét nem zavarják. Megkapó az a gondoskodás, amely övezi a termelőszövet­kezeti város ifjúságát az idő­sebbek részéről Különböző szervek működnek együtt a szövetkezeti asszonyokkal, anyákkal. Mezőtúron valóban érvényt szereztek a rendelet­nek, amely kimondja, hogy a vendéglőkben a fiatalkorúa­kat tilos kiszolgálni. Ott,. $ 18 éven aluliaknak .nem ajánlott filmet a 18. évén aluliak valóban nem látogat­hatják. És így tovább. Ugyan­akkor azonban gondoskodnak a kultúrált szórakozási lehe­tőségről. A szülők értik csak igazán, milyen nagy annak a jelentősége, hogy a nevelés gondját megosztja velük az egész közösség. Rengeteget írhatna a toll­forgató a régi város új arcá­ról Az elmúlt félévben ket­ten követtek el öngyilkossá­got gyógyíthatatlan betegsé­gük miatt. Arra hosszú évek óta nincs példa, hogy valaki megélhetési gondok, létbi­zonytalanság miatt vetne vé­get önkezével életének. Vala­mikor sok mezőtúri paraszt- ember a megerőltetéstől sér- / vet kapott. Most? Végigjár-^1 hatjuk a várost, az utóbbi években talán mind kevesebb az ilyen baj. Nyugdíjas pa­raszt azelőtt nem létezett, most sokan vannak; U jarcú város, szövetkeze­ti város, ahol napról napra boldogabbak az embe­rek. Ez nem holmiféle lei­ken de zés, hanem a tárgyila­gos tények sokasága. Az is többek között, hogy kb. há­romezer napilap, s kb. öt­ezer képeslap, hetilap jár a városba, a rádióelőfizetők száma 6900 s eddig 17 televí­ziót szereltek fel. Szekulity Péter Gápíllomásak! Állami «azdaságok! ES 42” jl070 mm] cséplőgéphez gyártásból visszamaradt mindenfajta alkatrészek cséplődobok, csapágyak, csapágyfedelek, tengelyek, szíjtárcsák, nagyszelelők, toklász olók„ komplett gyűjtőasztalok, kisrázószekrények, és egyéb faalkatrészek, utánrázók, szalmarázó ládák, rugók, rugótartók, rosták és rostakeretek, vasalások, és csavarok stb. FÉLKÉSZ ÉS KÉSZREGY ÁRTOTT ÁLLAPOTBAN RAKTÁRRÓL BESZEREZHETŐK A SZÁLLÍTÓ­BERENDEZÉSEK GYÁRÁBAN (Budapest, III., Szentendrei út 217.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom