Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

1959, Július 10.

SZOLNOK MEGYEI NEPLAf

3

A gazdák kérdeznek —

a Néplap válaszol

VETHETNEK-E MÁSODVETÉST AZOK, AKIKNEK TERÜLETE A SZÖVETKEZETI TÁBLÁBA ESIK?

Gyakori jelenség mostanában, hogy a kalászosok lekerülése után másodvetésre művelik meg tarlóikat a gazdák. Azt mondják, joggal teszik, mert a termelőszövetkezetük csak ősszel kezd. Hogy is áll a dolog?

A tagosítások során a föld- rendezéssel minden termelő- szövetkezet részére kijelölték a táblákat, s azokat a t»z-ek birtokba vették). A birtokbavétel percétől kezdve a tábla szövetkezeti tulajdon. S azzal csak a termelőszövetkezet rendelkezhet továbbra. Annak a gazdának, akinek területe a szövetkezeti táblába esett, arra joga van, hogy learassa azt a terményt, amely a tagosítás idején rajta volt. Az esetben természetesen, ha helyette kártalanításul nem kapott ugyanolyan vetésterületeit, vagy nem kártalanították. A termény levétele után azonban már semmiféle munkát nem végezhet a termelőszövetkezet vezetőségének tudta és beleegyezése nélkül.

A másodvetések ugyanis akadályozzák a szövetkezeti táblák kialakítását, az egységes szövetkezeti munkák kezdetét. Azok a gazdák, akik bevitt földjeiken tarlóvetést végeznek, megsértik a szövetkezeti vagyont,

melyet a törvény szigorúan büntet. Legjobb eset, ha a tábla kialakításakor az engedély nélküli másodvetés vetőmagját a szövetkezet megtéríti, vagy ha a tábla kialakítását a másodvetés akadályozza, ez esetben a szövetkezet kiszánttatja.

Né.sierü

a kélmenetes aratás

Ezévben megyénkben először kísérletképpen Kisújszálláson, Mezőtúron, Túr- kevén, Karcagon és Mester- szálláson a gépállomások körzetében kétmenetes aratást végeznek. A kétmenetes aratás lényege az, hogy az áratógép a cséplés előtt 2—3 nappal levágja s renden hagyja a gabonát, amely kitűnően megszárad. A cséplés után fajsúlytartalma eléri a 84 kilogrammot; Nedvesség- tartalma csupán 14 százalék körül mozog, úgy, hogy cséplés után azonnal tárolható,

A termelőszövetkezeti városokban meghódította a termelőszövetkezeti gazdákat a kétmenetes aratás, s azon versengnek; a gépállomások hová küldjék a kétmenetes arató-cséplőgépeiket.

Másodszorra

kaszálják

a lucernát

Megyénk talajadottsága kiválóan alkalmas a lucerna, vöröshere, s más takarmányfélék termesztésére, összesen 35 ezer 116 hold lucerna díszük a megye területén, s a kiváló időjárásnak megfelelően már a második kaszálás is befejezéshez közeledik. A termelőszövetkezetekben a lucernaterület 75 százalékán már végeztek a lucerna második kaszálásával is, s ezzel egyidőben — főképpen Jászberény és a Nagykunság környékén — kaszálják a rétek sarjuit is.

n szemveszteség nélküli betakarításért

Hogyan mozgósítanak az aratásra a kunszentmártoni pártszervezetek

Néhány nappal az idei aratás megkezdése előtt tanácskozásra hívta a község párttitkárait a helyi párt- bizottság. Mindenki tudta, miről lesz szó. Aratás előtt álltak — tehát ez a napirend.

— A pártszervezeteknek nemcsak a kommunistákat, hanem az egész tsz-tagságot kell mozgósítaniok az aratásra, mert többhelyt megdőlt a gabona és ott kézierővel kell betakarítani a termést — kezdte Vincze MiKiszesek !

Kaszára, kombájnra!

Ezzel a címmel jelent meg a július 3-i Néplapban egy cikk, amely a kunszentmártoni járás kiszeseiről szólt. Ebben a tudósításban olvastuk, hogy a járás fiatalsága példásan helyt áll a betakarítási munkáknál Levelemben én is arról számolhatok be, hogy a mi fiataljaink sem maradnak hátul a termés betakarításában. Az őszi árpát arató négy kombájnon tizenkét kiszísta lány dolgozik és ők is korareggeltől késő estig, erejüket nem kímélve, helyt állnak az aratásiban Ha kell, vasárnap is dolgoznak, mert fiataljaink is örülnek annak, hogy szemveszteség nélkül betakarítjuk a gabonát. Munkájukhoz nagy ambíciót adott, hogy

£#& nap. a tá&őtözá fatalakkal

szerzéséért. Megtámadták a KISZ-tábor parancsnoki sátrát és rövid közelharc során visszaszerezték a zászlót. Most, hogy ne áruljunk el titkot, az úttörők akarják elrabolni a kiszesek tábor zászlaját;

'~lf .a eljön a hétvége, szo- morúan gondolnák a táborozok arra, hogy hajóra kell szállni és helyüket elfoglalja egy másik csoport. Olyan szívesen maradna mindenki még egy hétig *— de menni keil. S táborozás végén felhangzik a dal:

Ott voltunk boldogok,

Hol az öreg Tisza ballagott...

T.

Papp Imre agronómus területén, Fehér Gábor brigádjában a 72 holdas őszi árpatáblán 19 mázsa fél kiló a csép- lési eredmény holdanként Ez tsz-ekben most még ritka jelenség. Mi is arra törekedünk, hogy felsorakozzunk azok mögé a tsz-ek és állatni gazdaságok mögé, amelyek 20—21 mázsát termelnek őszi árpából egy holdon.

Arról is beszámolhatok, hogy a szemszállítás nálunk is az új módszerek szerint történik. Zetorok szállítják a kombájnszérűre, ahonnét lég- fúvással viszi a szerkezet a gabonát a 100 férőhelyes te- hénisitálló magtárpadlására.

A mi tagjainknak és a ki- szeseinknek is van még mit tenni a közeljövőben, mert a 280 hold őszi árpa, 400 hold búza, 150 hold tavaszi árpa aratását még nem fejeztük be, de a 90 hold őszi árpakeverék és a 250 hold zabos- bükköny aratását sem.

Az 5 kombájn, a 2 aratógép mellett 40 kézikasza segít a gépeknek. Minden munkahelyen példát mutatnak fiataljaink és ennek eredményét az idei jövedelemelosztásnál tapasztalják, amikor bőven vihetik haza a példás munkáért kapott pénzt, terményt. A gazdag jövedelemre azért is küátás van, mert minden terményféleségnél túlteljesítettük a betervezett termésmennyiségeket;

Endrédi Károly, a kunhegyes!

Vörös Október Tsz párttitkára

hály községi párttitkár, majd megbeszélték apróra, hogy mit hogyan kell csinálni.

A pártvezetőségi tagok és azután az alapszervezetek párttagsága gyűlt össze a titkári értekezletet követően. A párttaggyűléseken is külön napirendi pont volt az aratási felkészülés. — Kérdés: miért foglalkoznak a párt- szervezetek az aratással, hiszen az gazdasági feldat, s a gazdaságvezetés úgyis megszervezné a betakarítást Ez így is van, de a kommunisták, mint az ország vezető erejéhez tartozó emberek, mindenütt felelősséget éreznek a gazdasági feladatok végrehajtásáért. Ellenőrzik azt és javaslatokkal segítik a tennivalók megvalósítását. Elmondhatják: nincs talán megyénkben egyetlen olyan pártszervezet sem, ahol ne adtak volna jelentős segítséget az idei aratás megszervezéséhez és most magához a betakarításhoz.

Kunszentmárf ónban

is több értékes javaslat, kezdeményezés született a párttaggyűlések során. A kommunisták munkára szólították a tagságot azzal, hogy a saját kenyérről van szó és nem mindegy, hogy egy holdról mennyit takarítanak be. A Búzakalász, a Zalka Máté Tsz-ekben a párttagok javaslatára felmérték, hogy menynyi embert lehet kivonni a műhelyekből és az egyéb munkahelyekről. Mindenkit az aratásra irányítottak.

— A kenyerünkről van szó — kezdődött a nyugdíjas tsz- ta^okhoz szóló felhívás a Zalka Tsz-ben. — Az idősebbekre is számítunk. Akinek telik erejéből, azt munkára hívjuk.

A MYUofdi fás kommunisták, F. Szabó István 71 éves, Vincze Lukács 73 éves tsz-tagok példájára jelentkeztek a tsz-vezetésnél a betakarítás könnyebb munkáira. * '

— Mi, kommunisták a családtagok munkábaállításánál is mutassunk példát — mondta ki a Zalka Máté Tsz párt- taggyűlése. — Elhatározták, hogy nemcsak a feleségeket, hanem a nyári szabadságon lévő hozzátartozóikat is felkeresik és megkérik őket: álljanak csatasorba az idei kenyérért. Annyi is az „idegen” a gabonatáblákon, hogy alig tudnak eligazodni a mun- kaesaoatvezetők.

Négy és félezer hold gabona ért kasza alá az idén a község tsz-eiben. A termés is jó, búzából 14, őszi árpából 17 mázsa. A kalászosok legnagyobb részét a gépállomás vágja le. Az idén már nem fordul elő, ami az elmúlt

években gyakori volt, hogy a tsz-ek hiába várták a kombájnt, a gépet, az sűrűn eltört, bedöglött. Kézzel kellett nekikezdeni a munkának és a betakarítás elhúzódása miatt pergett a szem.

— A községi pártbizottság idejében ellenőrizte a gépállomás aratási felkészülését. A gépszemle kiválóan sikerült és nem is romlik a gép az idei aratásnál. Azok javították a kombájnt, akik most dolgoznak vele, tehát saját érdeküket szolgálta a becsületes munka — számolt be a község párttitkára a gépállomás helyzetéről.

A gépállomás kombájnosai között pedig folyik a vetélkedés, hogy ki vág le többet — kevesebb idő alatt. A versenyben a párttagokat az elsők között lehet találni, s ez is a kommunista példa- mutatásra vall.

Azt lehet tapasztalni a községben, hogy az aratás símán, zökkenőmentesen folyik. Ez azonban nem nyugtatja meg a községi pártbizottságot: rendszeresen ellenőrzi a betakarítás helyzetét. Még az aratás előtt a pártbizottság tagjai felosztották maguk között a község tsz-eit és Baranyi József a Búzakalászban, Mucsi György a Haladásban, Vincze Mihály a Zalka Máté Tsz-ben ellenőrzi a betakarítási munkákat és szükség esetén közvetlen segítséget nyújt

A telefon is sűrűn cseng a községi pártbizottság szobájában. Kakukk Károly, a gépállomás főagronómusa is tájékoztatja a pártbizottságot, hogy hol mennyire haladnak a munkákkal. Az idő is kedvez, a munka is jól halad és éppen ez a két dolog ad alapot ahhoz a reményhez, hogy az idei aratást jóval előbb befejezik, mint a tavalyit Nagy a valószínűsége annak, hogy az augusztus 1-től 7-ig tartandó pérttaggyűléseken már arról lesz szó: miként zajlott le az idei aratás és mit kell tenni a cséplés gyors befejezéséért

Mindegyik termelőszövetkezetben és községi viszonylatban is úgymondva „kezükben tartják” a pártszervezetek a betakarítási munkákat Jelentős dolog, hogy a pártonkivüliék és a kommunisták is egyforma akarattal, lelkesedéssel, ambícióval dolgoznak. Ez betudható annak a rendszeres politikai felvilágosító munkának, amit a község pártszervezeted végeznek nemcsak az aratás, hanem az egyéb gazdasági munkák végrehajtása érdekében is.

Tóth József

A svájcisapkás motoros

NAGY PORFELHŐT kavarva Csepel berreg a kátyús dűlőúton. A nyeregben kék- overallos, svájcisapkás fiatalember rázódik. Napégette arcát, ruháját por lepi, foga között is por csikorog. Szidja a döcögős dűlőutat, de azért megy, mert mennie kell.

Aztán átvág egy sekély árkon, be a tarlóra. Ott megáll, standardre állítja a motort és gyalog megy tovább. A tábla túlsó végéről kombájn közeledik. Mellette ballag egy ideig, majd a zsákba nyúl és kivesz egy marék árpát. Morzsolgatja, nézegeti, egy-két szemet fogával is kettéharap.

—- Elég érett, " mondja magyarázatképpen a zsákosnak. — Tartottam tőle, hogy itt a laposban még nem jó. De vághatják nyugodtan. — Azzal fogja a motort, berúgja és indul tovább.

Megint dűlőutak, megint por, döcögés.

Egyszercsak szeméhez emeli tenyerét, a távolba kémlel. Attól, amit látott, rossza- lóan csóválja fejét és ráhúzza a gázt De aztán újra csökkenti a sebességet, mert a

véket, majd ő Is elindul. Motorjával hol itt, hol ott tűnik fel. Ellenőriz, segít, tanácsot ad. Sok helyre kell eljutnia, hiszen nagy a tsz határa, közel négyezer hold. S hogy minden munka rendben menjen, azért ő, a svájcisapkás fiatalember felelős. A neve: Matuz János, a kenderesi Vörös Csepel Tsz főagronó- musa,

ESTE 6 ÓRA felé találkoztunk vele a tsz tanyaközpontjában, kimutatást készített az aratási munkákról. Mindössze 24 éves. 1957-ben végzett a debreceni Mezőgazda- sági Akadémián. Idén márciusban jött a tsz-be. azelőtt a Növényvédő Állomásnál dolgozott.

— A tsz-nek szüksége volt mezőgazdasági szakemberre. Hívtak, eljöttem, — mondja egyszerűen

A tsz nem volt idegen számára, hiszen a Növényvédő Állomásnál is tsz-ekben dolgozott. meg az Akadémiáról is kijártak a termelőszövetkezetekbe.

— Azért egy kicsit mégis nehéz volt eleinte. — meséli emlékezve, — Tapasztaltam

jónéhány olyan hibát, helytelen felfogást, amit egy korszerű nagyüzemi gazdaságban nem lehet elnézni. Például arról kellett vitatkoznom emberekkel, hogy kell-e a silókukoricát kapálni, vagy sem. Meg a munkafegyelemmel is volt egy kis baj. Lassan azért rendbe jött minden. Ma már nem azt nézik, hogy letelt a tíz óra, hanem hogy elvégezték-e, amit kell

— TERVEI?

— Hogyne, vannak. Fejleszteni kell a gazdaságot. Ma a jövedelem nagyobb részét a növénytermesztés, kisebb részét az állattenyésztés adja. Ezt az irányt kell megváltoztatni. Fokozni az öntözés mértékét, a takarmányöntözést. Szám szerint és minőségileg fejleszteni kell az állat- állományt, növelni a kertészetet. Munkaerőhiány ... ? Majd fokozzuk a belterjességet. Amint látja, van itt feladat elég.

Ilyen lelkesedéssel, ennyi energiával, mint amennyivel Matuz János rendelkezik, bizton sikerülni fog. Minden idejét, még a vasárnapjai jórészét is a tsz-ben tölti. Munkájához csak sikert kívánhatunk,

Patkós Mihály

/>/ emigen gondoltak egy- kor arra Boksa grófok, hogy a kastélyukat körülölelő gyönyörű parkban a megye ifjúságának vezetői töltenek feledhetetlen napokat. Az öreg Tisza partján az évszázados platán, gesztenye és fenyőfák alatt most zöldszínű, sátrak bújnak meg s esténként tábortűz fényénél ropják a táncot a fiúk, lányok.

Már két hét óta zajos a liget Tiszákürtön. KISZ titkárok, vezetőségi tagok ismerkednek az ifjúsági mozgalom vezetésének módszereivel, a szervezet előtt állá feladatokkal. Közben pihennek, szórakoznak, ismerkednek a tájjal, a környező termelőszövetkezetekkel. Mert a táborozás alatt kiruccannak egy-egy tsz-be is, hogy karjuk erejével segítsenek a betakarítás- ban.

Nehéz volna meghatározni, hogy mi a legszebb a táborozásban. A reggeli katonás ébresztő, a kirándulás, a közös játék, a hasznos vezetési módszerek elsajátítása, a szakaszok sportvetélkedései vagy a mozgalmas éjszakai riadó. Mindenből van esemény bőven. SiUye Gábor táborparancsnok azt sem tudja, hogy mit említsen meg először, ö természetesen azt tartja legfontosabbnak és a tábor célja is az, hogy továbbképezzék a vezetőségi tagokat, politikailag felkészítsék őket a szervezetek tartalmasabb vezetésére és alaposan megismertessék velük a szervezeti szabályzatot, amelyet nem mindenütt tartanak be maradéktalanul.

„Akaduje haj, haj, haj!” *=» hangzik fel az indián csata- kiáltás — amikor vendég érkezik a táborba. Egyhamar a szabadtéri tanterem, a négyszázéves platánfa alá gyűlnek a fiatalok és csak győzze hallgatni a vendég, hogy mivel is töltik napjaikat.

— Nem jó a lányokkal együtt táborozni, mert már az első napon is megjártuk, — mondja tréfásan Orsós János, az első szakasz parancsnoka. — Annyi ruhát hoztak, mintha divatbemutatóra

■ jöttek volna —■ és mi görnye- , deztünk a bőröndjeikkel a í táborban.

— Ti meg olyan gyávák 1 vagytok, hogy az esdi tábortűznél még táncolni sem kéritek fel a lányokat, pedig mi nem harapunk ám — kontráz vissza Ágoston Ilona jászfényszarui, Szabó Mária karcagi vezetőségi tag.

S7\ idámság, játék, tréfa fű- szerezi a komoly tanulást. De van ám vita is bőven, mert ha azt meri kérdezni valaki, hogy a két szakasz közül melyik a példá- sabb, melyik az első tanulásban, sportban, mind az 51 torokból felharsan a saját szakasz érdemeinek a hirdetése, ami felér egy kis vásárrali Végül mégiscsak azt lehet kihámozni, hogy az e lső szakasznak vannak szebb eredményei Ez azonban még változhat a hét végi táborozásig Bár Kalla Tibor sportfelelős azt tartja, hogy sportban végleges az első szakasz elsősége.

Talán Bors Lajosnak van a legnehezebb dolga a táborban, mert ő a gazdasági ügyek főnöke. Még nem sikerült annyi élelmet az asztalra varázsolni, hogy ne mondják a gyerekek: van-e még valami harapnivaló. Pedig a koszt bőséges, hiszen jómagam is otthagytam felét az ebédnek. Dehát a friss levegő, a fürdés, na meg a hízást verseny (ebben a lányok nem vesznek részt) megkívánja a gazdagon terített asztalt.

— Állj, ki vagy? A jelszót!

I— hangzik fel néha az éjszakában. Mert az éjjel sem múlik el mindig nyugodtan Az őröknek ugyancsak ébereknek kell lenni, mert visz- sza akarják adni a szomszédban, Tiszaugon táborozó úttörők a tartozást. Az történt ugyanis, hogy a kiszesek az úttörőtábor esti parancshirdetésekor lopva kihallgatták, hogy hová rejtik a zászlót. S egy alkalmas pillanatban elrabolták azt,. S megindult az úttörőtámadás a zászló vissza• motor veszélyesen ugrál a döeeenőkön. Sietne pedig na■ gyón, mert amott, e búzatáblában áll az aratógép. Végre

■ mégis odaér.

Akkorra a traktoros már ki is szerelte és szapora szentségeléssel mutatta az eltört alkatrészt;

— Nincs félórája, hogy itt volt a brigádszerelő. Akkor még nem volt semmi baj. —

. Alighogy elment, eltörött.

Csak annyit kérdez:

— Van a gépállomáson tartalék?

S az igenlő válasz után már robog is a motorral. Alig telik el egy óra, máris itt van az új alkatrésszel. Maga is nekilát, segít a beszerelésnél. — Újabb félóra múlva verejtékező homlokát törölve egyenesedik fel a traktoros.

— Köszönöm, agronómus elvtárs! Meglátja, estig behozom ezt a másfél órát.

— Jól van, — mosolyodik el a svájcisapkás — de a minőséget ellenőrzőm.

— Lehet — rikkant boldogan a traktoros, és indítja a gépet. A svájci sapkás nézi egy darabig a lepottyanó ké-