Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. Júltus T.

Használják ki a tanulók

a nyári szünidőt!

Z"1 end van az iskolában, '-'Sg talán elültek már a családi viharok is, amelyeket a rossz bizonyítványok vertek fel. A megígért ajándékot — akár jó a bizonyítvány, akár rossz — csak megkapják a gyerekek.

Vége a mindennapos, rendszeres tanulásnak. Tíz hónap órákra beosztott rendjét olyan kéthónapos időszak váltja fel, amelynek megtervezéséiül, kitöltéséről, tartalmassá tételéről a szülőknek és a gyermekeknek kell gondoskodniuk. Eltelhet ez a két hónap úgy is, hogy semmi maradandót nem hagy a tanulókban, de eltelhet úgy is, hogy tíz hónap fáradalmait kipihenve, megerősödve, ismeretekben gazdagodva, szülő és gyermeke egymáshoz közelebb kerülve kezdheti el szeptemberiben a munkát.

Hogyan töltsék el a tanulók a nyári szünidőt?

Ügy osszák be, hogy a pihenés, a játék mellett jusson idő hasznos tevékenységre is. Ha csak lehet menjenek valamilyen táborba. A táborozás során megismerkednek hazánk egy-egy szép tájával, népével, a nép alkotásaival. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez a hazaíias nevelésben. — Hozzászoknak a táborban a rendhez. Az elkényeztetett gyerekek is megtanulják itt, hogy nem körülöttük forog a világ. A közösségi magatartás kialakításához sóik segítséget ad egy jól vezetett tábor.

A rokonoknál töltött idő is hasznos lehet, ha ott gondoskodnak arról, hogy megismertessék a gyerekekkel a környék nevezetességeit, ha bevonják bizonyos munkába, ha megkövetelik a rendet, ha sóikat beszélgetnek vele, s nemcsak arra törekednek, hogy minél nagyobb súly- gyarapodással engedjék haza. A szülőknek mindezt meg kell beszélni a rokonokkal!

Az itthon pihenő tanuló se henyéljen! A sok iskolai elfoglaltság miatt év közben nem olvashatott, rajzolhatott, zenélhetett vagy barkácsolhatott kedve szerint. Itt az alkalom, hogy pótolja.

A ház kürti! is van olyan munka, amiben tud segíteni. Végezhet azonban életkorának megfelelő munkát a tsz-ekben és üzemekben is. Hadd tanulják meg szeretni

iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiifitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir

Nagysikerű operettestet rendeztek Törökszentmiklóson

A törökszentmiklósi városi művelődési otthon színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Eisemann-Baróti: Bástyasétány 77 című operettjét június 26-án és 27-én este az otthon nagytermében. A szépszámú közönség lelkes tapssal jutalmazta a szereplők jő munkáját. A sikerben az egész szereplőgárda osztozott. Szinte lehetetlen közülük bárkit is kiemelni. Fiatalság, báj, hangulat és kedvesség jellemezte játékukat. Reméljük, hogy az újraéledt színjátszócsoport még sok kedves estét szerez a jövőben a város dolgozóinak.

tiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilliiiin

Az úszó kutatóállomás útja

Az „Ésizaki Sark—8” elnevezésű szovjet kutatóállomás teljes kört ír le az Északi J eges-tengerem A szovjet sarkkutatók kiszámították, hogy néhány év múlva az úszó jégtábla, amelyen az állomás felépült, visszatér arra a helyre, ahonnan idén áprilisban elindult. A továbbiakban elérkezik majd az úgynevezett anticikloncirkuláció területére, amelyet eddig a tudomány alig ismert. A kutatók felkészültek arra, hogy az állomás útját kihasználva, ritka és érdekes megfigyeléseket tegyenek.

(A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye.)

és becsülni a fizikai munkást és munkát!

Ismerkedjen lakóhelyével,

* látogassa a múzeumokat, nézzen neki való filmeket .Mindezeken kívül életkorának megfelelően sokat játszón és pihenjen! Vigyáznia kell arra, hogy semmit se vigyen túlzásba! Az a néhány tanuló, aki javítóra bukott, júliusban pihenjen, de augusztusban kezdjen hozzá a tanuláshoz! Minden iskolában lesz korrepetálás. Ezt használja is ki.

Mi a szülők feladata a nyári szünetben? — Sokkal több, mint évköziben. Ugyan mit tesz most az a szülő, alki az iskolára hárítja a nevelést? Valószínű, hogy semmit, pedig most van igazán alkalom arra, hogy nevelje gyerekét;

A szülők rendszerint ez időszakban veszik ki szabadságukat. — Akkor menjenek üdülni, amikor gyermekük is

táborban van. Amikor otthon tartózkodik, legyenek együtt. Arra törekedjenek, hogy minél több időt töltsenek közösen. Menjenek együtt kirándulni, fürödni, sétálni a városba, a határba! Beszélgessenek velük minél többet mindenről, s főleg a gyermek problémáiról. Ez a legjobb alkalom arra, hogy igazán közel kerüljön egymáshoz a szülő és gyermeke, hogy jól megismerje a szülő gyermeke tulajdonságait, és ehhez szabja nevelési tennivalóit.

A gyermek számára maradandó élményt jelent a szülőkkel együtt töltött idő... Vétkezik gyermeke ellen, aki nem használja ki eat a lehetőséget. Itt a szünidő. Jöhetnek a „szabad mellű örömök’1, s legyen a szülő is, gyermeke is együtt „nemes, küzdő, szabadlelkű diák1’. így lesz mindkettőjük számára emlékezetes, tartalmas és boldog ez a nyár.

(P)

A honvédelmi nap után

Nem fenyeget már a nyári ár a Zagyva mentén

Megyénk egyik legszeszélyesebb folyója a Zagyva. — Hol kis csermelyként csordogál medre fenekén, hol pedig megáradva fenyegeti a partmenti falvakat és földeket. Éppen ezért a Vízügyi Igazgatóság nagyobbszabású árvízvédelmi, gátépitési munkát végez a folyó megfékezésére. A Zagyva végleges gátrendszerének kiépítésére több év alatt mintegy 50 millió forintot fordítanak.

Bár a munkák még messze vannak a befejezéstől, máris jelentős eredményeket értek el. Azokat az áradásokat, amelyek a nyári esőzések nyomán többször is elvitték a folyómellék termését, már ma is meg tudják fékezni: ehhez már elérték a megfelelő gátmagasságot.

Az árvízvédelmi munka ugyanakkor tovább folyik a Zagyva mentén. Jászberénytől lefelé haladva bárki szemtanúja lehet a munkálatoknak. Jelentős technikai erőkkel, többek között 8 földnyesőgéppel és 2 dózerrel dolgoznak a gát magasításán. 200 ember végzi a kubikos és egyéb munkákat. Idén négymillió forintot fordítanak a szeszélyes folyó megzabolá zására.

Az eszkimók hallják az északi fényt

Az eszkimók nemcsak látják, de hallják is az északi fényt és alig tudják elhinni, hogy a sarki expedíciók tagjai csak az érdekes fényjelenségeket látják, de fülük nem képes felfogni a kísérő hangjelenségeket.

(A „Basler Nachrlch- ten"-ből)

VALAKI MEGTRÉFÁLTA AZ UTÓKORT

Furcsa dolgok kerülnek néha a földből elő. Az elmúlt héten telefonértesítés jött a múzeumiba. A fegyvernek! községi tanács egyik dolgozója jelentette, hogy egy régi épület bontásánál lócsontok kerültek elő. S mellette egy üvegben régi szakadozott írás, amelyet Szabó Sándor kőműves őriz magánál. A szövegből annyit közöltek telefonon, hogy ez a ló mentette meg a wagrami csatában a gazdáját, Petrovay Lászlót, „őfelsége Leopoldus császár testőrkapitányát’'.

Érdekesnek látszott a dolog. Felütöttem egy régi könyvet, s a Nemes családok történetében megnéztem a Petrovay családot. Ennyit tudtam meg belőle: Petrovay László 1791-ben született és 1868-ban halt meg Fegyver- neken. Az előkerült levél szerint tehát 18 esztendős korában, a wagrami csata idejében már testőrkapitány volt (?!). Abban az időben pedig Napoleon nem Lipót császár seregét porolta el, mert akkor I. Ferenc volt Ausztria császára.

A dolognak utána kellett nézni A művelődési autóval kimentem Fegyvernekre, és ott a községi tanácsnál megkerestem T. Nagy elvtársat, akit szabad idejében nagyon érdekel a történelem és különösen Fegyvernek története. Vele együtt mentünk ki az építkezéshez. A bölcsőde mellett megtaláltuk Szabó Sándor kőművest, aki elmondotta, hogy az átalakított épület fundamentumában egy lókoponyát és a ló lábcsontjait találták nagyon porlé- kony állapotban. A fundamentum más helyén pedig palackszerű üvegből került elő az alábbi szövegű írás Régies betűkkel, fakult kékszínű vasrozsdás papíron, amint így következik:

»... aranysarkantyús vitéz és Őfelsége, I. Leopoldeus tsászár testőrző kapitánya valók. Megparantsolám az

kőműves mesternek, Khur- schmitter Uramnak, hogy kedvencz lovamat, amely vélem a Wagrami tsatába’ vala és engem megmente az ellenségeim harag j átül; itten falaztassék be ezen lakásom építésének az alapzatába; az Űr 1817-es esztendejébe’.

Kelt Fegyvernek! pusztán. A. D. 1816. évében, mart. 27.

Vitézlő és Nemzetes Petroway László, Beő, Kürü, Tsobánka,

sitib. földesura................

sége testőrző kapitánya”.

A szöveget futólag olvasva feltűnt, hogy 1817-ben Lipót császárt emleget, aki akkor már régen a földben porla- dozott. Keresgélni kezdtük az üveget, s akkor derült ki, hogy valaki furfangos észjárással meg akarta tréfálni az utókort. Csak nem gondolt arra, hogy a történelem- könyvekben utánanézzen a szereplő személyeknek és időpontoknak. S főleg nem tudott keríteni egy olyan üveget, amilyen a múlt század elején volt használatban.

Ez hát a fegyvernek: levél hiteles története. De ne búsuljanak a fegyvemekiek a csalódás miatt. Mert hiszen mi dicsőség lett volna abból, ha lakott volna Fegyveme- ken valaki, aki a wagrami csatából egyvágtában Fegy- vemekig futott. Igaz, hogy nem egy főúr vagy gróf kapott sikeres futásért címeket és rangot.

Van Fegyvemeken elég sok nevezetesség. A temetőben lévő csonkatorony az Alföld egyik legszebb gótikus műemléke, Mátyás király korában épült. A műút mellett lévő s most restaurált XVIII. századi barokk műemlék építészetileg is figyelemreméltó alkotás. A közelben lévő magtár mellől került már elő avar temető is a 1/111. századból. A csonka- torony mellől az elmúlt évben pedig XV. századbeli gótikus kályhacsempék jöttek napvilágra.

Végezetül még annyit, hogy hazafelé jöttömben a vasútállomás mellett a fegyver- neki gépállomás parkjában láttam és le is fényképeztem egy szép alumínium szobrot. A 40-es évek elején került oda. Ungvári Lajos szobrász- művész alkotása. Körülbelül I méter magas álló leányalak. Jobbjával maga előtt egy testhez szorított sarlót tart, baljával oldalt a feje fölé hajló stilizált kévével. Egyszerű vonalakkal megoldott, jó szobor. Aki nem látta még, nézze meg. Érdemes.

Kaposvári Gyula

Szolnok, Múzeum.

TiaicdO'

Egy évben tán egyszer akad a szakácsnak olyan szerencséje, hogy ekkora halból készítheti az inyencfaia- tokat. A szolnoki „ligeti halászcsárdába” tegnap 2 méter 80 centi hosszú, 68 kilós súlyú óriásharcsát szállított a Kunszentmártoni Viharsarok Termelőszövetkezet. Nylon emelőhálóvál fogták, négy órán át küzdöttek, amíg a hatalmas állatot kiemelték a vízből.

A körülbelül 16 éves állat élete folyamán tonna- számra falta fel a gyengébb, kisebb halakat, míg most végre — terítékre került. — Papp Kovács József, a halászcsárda szakácsa harcsagulyást, halászlét, rántott szeletet, halegyveleget, paprikás szeletet gombás fiiét, hideg harcsaszeletet készít belőle. Ma és holnap este a halász- csárda vendégei az óriás vízi ragadozó húsából készült remekeket ízlelhetik.

A Nap kél: 3.50 h-kor, nyugszik: 19.45 h-kor, a Hold kél: 0.56 h-kor, nyugszik: 15.25 h-kor(

Időjárásjelentés

Várható időjárás: tovább tart az évszakhoz képest a hűvös idő. Holnap a nyugati megyékben fe lhő-}e Iszakadozás. Ma országszerte, holnap főként keleten sok helyen eső. Élénk, helyenként erős északnyugati szél. — Legmagasabb nappali hőmérséklet: 15—18 fok között.

— HARMINCHÉT szovjet turista érkezett tegnap Szolnokra. Vendégeink két napig tartózkodnak városunkban;

— ÜJ SPORTPÁLYÁT építenek Rákóczifalván. Áz öltözővel együtt épülő új létesítmény 120 ezer forintba kerül. A sportélet fejlődését elősegíti az általános iskolában épülő új tornaterem is, amely 130 ezer forintos beruházást igényel.

— A NAGYKUNSÁGI Állami Gazdaság áll az első helyen megyénk állami gazdaságainak tejtermelési versenyében 10,6 literes átlaggal. A második a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság 10,3 literrel.

— több Artézikutat

fúr ebben az évben megyénkben a Kútfúró és Útépítő Vállalat. Fegyvemeken 312 ezer forintos, Tiszafüreden 160 ezer forintos, Pusztamonostoron 266 ezer forintos kölltséggel épül az új kút.

A RIZSTERMELŐ Állami Gazdaságokhoz tartozó gabonaföldeken is megkezdték az aratást. Hétezer holdról takarítják be kombájnnal a termést a gazdaságok területén.

— TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ. Dóka Gyula, a szolnoki 103. körzet tanácstagja június 3-án, pénteken délután 6 órakor a Fűtőház oktatótermében számol be választóinak tevékenységéről.

— NEGYVEN TÄBLA csokoládét kaptak a Vöröshadsereg úti óvoda gyerekei — egyetlen szó eredményeként. Ugyanis az a vevő, aki az áruban elrejtett betűből ösz- szeállítja a csemege szót, 200 forintos utalványt kap. Az óvodában eddig is sok csemegét fogyasztottak, így állíthatták össze a bűvös szót.

— HARMINCEZER forint értékű gyermekjáték érkezett a megye! tanács Egészség- ügyi Osztályához. A játékokat hatvan bölcsőde között osztják szét.

— 34.54 FORINTOT terveznek egy munkaegységre átlagosan megyénk tsz-ei. — Egy munkaegységre átlag 2,95 kilogramm búza, 1,03 kilogramm árpa és zab, 0,66 kilogramm kukorica, 0.23 kilogramm burgonya, 0,76 kilogramm széna, 0,37 kilogramm zöldtakarmány és 0,21 kilogramm cukor jut.

— SZÁZEZER forinttal több saját készítményt! árut adtak el a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipar] Vállalat egységeiben 1959. első öt hónapjában, mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban a cukrászsütemények forgalma emelkedett.

— A TERMELŐSZÖVETKEZETI mozgalom fellendülésével számos új termelő- szövetkezet igényelt raktár és irodahelyiségeket; Eddig 88 iroda és raktárhelyiséget tudtak biztosítani az igénylőknek;

— AZ ALACSONY vízállást kihasználva nagy lendülettel folynak megyeszerte a partbiztosítási munkák. Eddig 10 ezer köbméternyi követ és rozsét használt fel a Vízügyi Igazgatóság a gátrendszerek megerősítésére, — mintegy öt millió forintos beruházással.

Pintér Károly

művelődési otthon igazgatót

Szőke, szimpatikus fiatalember Pintér Ká/roly, a kengyeli művelődési otthon igazgatója. Igaz, csak március óta irányítja az otthon életét, de jó munkáját máris sokan ismerik a községben és a község határán túl is. Amikor rábízták ezt a feladatot, első dolga volt, hogy élénk kulturális életet teremtsen Kengyelen.

KlSZ-fiatdlokból kultúrcso- portot szervezett. A csoport megalakulása óta csaknem ötven fiatalt foglalkoztat. — Gyakran mutatnak be új színdarabokat. A legutóbb előadott „Galgahévízi lakodalmas” című népitánc-játék nemcsak a művelődési otthon, hanem más községek közönsége előtt is nagy sikert aratott. Ismeretterjesztő előadásokat rendezett és sokat törődött a könyvtár munkájával is.

Pintér Károly azonban nem ''légedéit meg csupán ennyivel. Szoros kapcsolatot teremtett a törökszentmiklósi

járás , kulturcsoportjaival, amelyekkel műsorcserét bonyolítottak le. Az igazgató minden szabadidejét a csoport foglalkozásain tölti. Ha nincs próba, vagy más foglalkozás, akkor egyedül tervezget az otthonban. Ilyenkor azon töpreng: vajon hogyan tehetné még élénkebbé, még változatosabbá a fiatalok nyári foglalkozásait. — Most is azt tervezi, hogy a csoportot járási túrára viszi. A nyár folyamán felkeresik a szomszédos községeket, ahol előadásokat, műsoros esteket rendeznek.

Nemrégen kaptak új televíziós készüléket is. A rendszeres televíziós látogatásokon — amelyeken szintén szép számban vesznek részt a község lakói — az igazgató szívesen elbeszélget az emberekkel az otthon programjáról, terveiről.

Most azon fáradozik, hogy tudományos ismeretterjesztő előadásokat szervezzen a

nyári időszakra, mert sok az érdeklődő az előadások iránt. Tervei között szerepel még, hogy irodalmi szakkört hozzon létre a községben, amely havonként rendez majd irodalmi esteket.

Az emberek szeretik és megbecsülik a fiatal művelődési otthon igazgatót. Ha az utcán találkoznak vele, gyakran megállítják, hogy megkérdezzék tőle: mikor lesz az egyik, vagy a másik rendezvény és hogy hol vendégszerepei legközelebb a kultúr csoport. És ő örömmel ad választ nekik, mert azt szeretné, ha az emberek minél jobban éreznék magukat az otthonban.

= cselényi