Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-05 / 156. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július S. fi .HOUXA? ykfi&Sfi Négy ilyen merinói juhot visz a Mezőgazdasági Kiállítássá Kása Kálmán. a városnak, körülölelve a települést. Ebben az évben újabb 580 holdat adnak át erdősítési célra, hogy teljesen megvalósítsák a zöldövezetet Kisújszállást erdőség övezi majd körben, ahogy a nóta mondja: kerek erdő. Ez az év ismét közelebb vitte a kisújszállásiakat a zöldövezethez. Huszonkét hektár területen létesítettek fasorokat, ligeteket a tavaszon. Az éltető vfz .Tizenegy ezer hold tartozik tanácsi felügyelet alá a határból, s ebből ötezer hold az öntözésre beépített terület. Rizst 117Ö holdon termelnek, lucernát és kukoricát 330— 330 holdon termesztenek öntözéssel, legelőt 420 holdon árasztanak, silókukorica is 80 hold területen terem majd víz alatt. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kutatóintézet kisújszállási öntözési részlegével egyetemben nagyarányú vízkísérleteket végeznek jelenleg. A Búzakalászban Mihályfalvi István tudományos kutató 37 holdon kísérletezik: több adagban a talajba juttatott nagydózisú műtrágyával, szervestrágyával és az erre jövő öntözővízzel. A Sallaiban kívánr csian várják a termésbetakarítást. A következők miatt; négy 400 négyszögöles parcellát így állítottak be; az első táblán 18 mázsa műtrágyát (14 mázsa alap- és 4 mázsa fejtrágya) kapott a silókukorica talaja. A másodikon már csak hatot, a harmadikon műtrágyázás nélkül öntöznek, a negyedik pedig kontroli-terület — trágyázás és öntözés nélkül. Kézfogási mozgalom Szerte a városban nagy a mozgolódás. Kilenc termelő- szövetkezet uralja a határt, s rájöttek a gazdák: ha még jobban egyesítik erőiket, többre mennek. Általában a nagyobb termelőszövetkezetek törtek az élre, s azt latolgatják az emberek: mi lenne, ha őszre a kilenc helyett négy nagy termelőszövetkezetben kezdenék a következő évet. Irta: Borzák Lajos Fényképezte: Csikós Ferenc A termelőszövetkezetek fejlesztése Szolnok megyében Lapunk számára írta: Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos * Akadémia főtitkára 1 keresztül érhetjük el azt is, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezése teljesen megvalósuljon, s azt is, hogy mezőgazdasági termelésünk magasabb szintre emelkedjék és belterjesebbé váljék. Nyilvánvaló, hogy ez sokoldalú és nagyarányú szervezési, technikai és anyagi erőfeszítést követel mind a megye mezőgazdasági dolgozói és vezetői, valamint a mező- gazdasági tudományos intézmények és szakemberek részéről. Ez vezette a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemtani Intézetét is, amikor a megye vezetőinek ösztönzésére vállalkoztunk arra, hogy feldolgozzuk a megye szövetkezeti helyzetét, hogy a gyakorlati üzemszervezési munka számára minél több tudományos segítséget nyújthassunk. Ennek a munkának az első lépéseként mintegy beköszöntőül kívánunk most áttekintést adni a megye termelőszövetkezeti fejlesztésének a legfőbb problémáiról és feladatairól. 1959 március 31-én a megyében a termelőszövetkezeti tagok száma kereken 70.000, a családok száma pedig 63 ezer. A - két adat egybevetéséből kitűnik, hogy egy termelőszövetkezeti családra mindössze 1.1 tag jut, ami Duli Dezső, m Tsz tenyészkanéval rendkívül kevés. Valószínű, hogy a szövetkezeti fejlesztés során általában csak a családfők léptek be a termelőszövetkezetekbe. Feltétlenül rá kell mutatni arra, hogy a szövetkezetekben belterjes fejlesztést folytatni csak megfelelő munkaerővel lehet, tehát feltétlenül szükséges a családtagok részvétele a közös gazdálkodásban. Ahogyan az egyéni gazdálkodás korában az egész család együtt dolgozott, éppen- úgy szükséges a termelő- szövetkezetekben általában könnyebb munkafeltételek között is, az egész család munkaképes tagjainak részvétele a termelőmunkában. Ezt különösen érdemes hangsúlyozni Szolnok megyében, ahol korábban már érezték annak a kedvezőtlen tapasztalatait, hogy a termelőszövetkezetek munkájában a családtagok nem vettek kellően részt. Viszont figyelemreméltó az, hogy a termelőszövetkezeti családoknak jelenleg közel 28 százaléka 7 kát. holdnál nagyobb területtel lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ez azt jelenti, hogy önálló gazdálkodási tapasztalattal rendelkező dolgozó parasztok nagy számban léptek be a termelőszövetkezetekbe, akiknek a termelési tapasztalatait hasznos lesz felhasználni a nagyobb lehetőségeket nyújtó közös gazdálkodás belterjes fejlesztésében. Jellemző sajátossága a Szolnok megyei szövetkezeti fejlődésnek, hogy jelenleg az összes szövetkezeti gazdaságok közel kétharmada (63 százaléka) ezer kát. holdnál nagyobb összterületű gazdaság. A 400 kát. holdon aluliak aránya mindössze 11 százalék. Ez azt jelenti, hogy Szolnok megyében kialakultak a valóban nagyüzemi gazdálkodás kereted. Általános az olyan üzemnagyság, ahol eredményesen megvalósítható a nagyüzemi munkaszervezés, a terület nagyüzemi berendezése, a vetésforgó, a majorok célszerű elrendezése, stb. A továbbfejlesztésben azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy tagra 8.2 kát. hold összterület és ezen belül 6.7 kát. hold szántó- terület jut. (A múlt évben a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben ugyanez 10.7 kát. hold, illetve 7.3 kát. hold volt.) Bár az egy tagra jutó terület még így is felette vari; az országos átlagnak, .mindenképpen indokolt az elmúlt éveknél belterjesebb gazdálkodást kialakítani. Ez azonban nem megy egyik évről a másikra és nem járhat az eddigi gazdálkodási rendszer gyors felszámolásával, hanem a további fejlesztés fővonalait kijelölve fokozatosan kell a belterjesebb gazdálkodáshoz eljutni. A tavaly meglevő termelő- szövetkezetekben egy kát. hold termelőszövetkezeti területre 36 munkaegységet használtak fel. Ez nem tekinthető túlságosan soknak, A felületes látogató is el ragadtatással nyilatkozik i város szépségéről, a főté gondozottságáról, pompázi virágairól, az állomás előtt parkról, a várost körülöleli erdőkről. Pedig ez a szemr< is tetszetős külszín csupát velejárója a legfőbb belsc értéknek, a termelőszöveitke zetek fejlődésének, a magasban lévő, s még magasabb« törő gazdálkodásnak; Nem fél egészség a tisztasági Ezt tartják a Kinizsi istállóiban. Úgy ragyog ott minden, mint a templomban. Hí egy szál szalma már nem s helyére kerül, Janó János borjúnevelőnek oda a nyugodalmas éjszakája. Azt tartja: az állattenyésztésben a tisztaság nem fél, hanem egész egészség. S főleg a nagyüzemi, tudományos borjúnevelésben, mert itt nemcsak megye, hanem országoshírű állatállománnyal ismerkedhetünk. Kezdjük a boci születésétől Világrajötte után, nyolc nap 1- Így: ,a A mesterséges borjúneve- ir -lőben kiválasztják a közös- ségből a tenyészalanyokat, s a külön takarmányozási el- 1° látásban részesülő üszőneve- e lő telepre kerülnek, ahol 18 ü hónap alatt 420 kg súlyt is el- 10 érnek. Olyan nagymérvű a saját nevelésű tenyészálla- ’’ tokhoz való ragaszkodás, — a hogy ebben az évben öszesen 75 tehenet vásárol a kilenc termelőszövetkezet, a többit maguk tenyésztik; Az éllésre váró tehén vem- t- hpsségének hetedik hónapjá- i- ban a szárazfejészethez ke- a rül, vagyis nem fejik tovább, a Abrakot annyit kap, ameny- is nyi volt az elmúlt évben egy i- napra eső tejtermelése. Egy i: liter tej 40 dekagramm ázta- :- tolt aljraktakarmányt jelent z a teheneknek; ka y Ellés után egyedi takarmá- k nyozásra fogják A kifejt tej ű mennyiségén kívül 3 literre " rátartási előleg-abrakot kap a tehén, amit a tehenészek a „fejfára” kiírt számok sze- p rint porcióznaks Kinizsi Termelőszövetkezet , 35 hold négyzetes silókukoricája ott térik el az istálló körűi; Tanfolyamod végzett gondozók Talán merész a fordulat a szarvasmarhatenyésztéstől a baromfineveléshez irányítani a kedves olvasó figyelmét Az még nagyobb merészség, amit a kisújszállásiak csinálnak. A Kinizsi és a Sallai baromfitörzs tenyészete a Román Népköztársaságban — Aradon megrendezett nemzetközi baromfikiállításról „orozta” el az oklevelet, számos országot megelőzve. Ez évben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon vetélkednek, Év végére különben 8.500 tenyészbaromfi marad a tavaszon vásárolt 25 ezez naposcsibéből a városban. Kitűnő a felnevelési átlag, Az egész városban 4 százalék alatt az elhullás, sőt a Kinizsiben ezerből 14 nem került rántottcsibeként a vasárnapi terített asztalra, bár márciusban már ezer pecsenyecsibét szállított az előbb említett napos oktatásban részesül - ezévben is, sőt az Uj Élet, i • Búzakalász, a Kinizsi ba romfin-evelői Gödöllőn is merkedtek egy hétig a ba romfineveiés legkorszerűbt eredményeivel. Nem csoda hogy tudományos alapra he 1 lyezték a csibenevelést. 1 A városban 1959-ben már: 1 felhasznált takarmány & I százaléka baromfitáp, szám > szerint 545 mázsa tápot vásá ■ lolífek a termdtöszövetkeze 1 tek, Kihat ez természetesen s 1 tojáshozamra is. Egy tyukri ■ évi 83 az átlag a városban, a Kinizsiben 120-ra mentei ■ fel eddig. Ugyancsak megles: ; az Ady-ban is tyúkonként i '100 tojás ebben az évben; — ' (Már eddig 75J Aranyaí ér& bankák Nem aranygyapjas juhok, d( aranyat ér gyapjúszőrzetük. A Búzakalász 5 kiló 20 dekát nyírt átlagban 601 birkájáról. A Dózsa nem sokkal kevesebbet 5 kiló 14 dekát, s a városi átlag 4.64 kg Ügy hogy az egy birkára eső melléktermék is 262 forintot ho2 a tsz-eknek évente. Márpedig nagyon sok birka legel Kisújszállás határában. Az Ady- ban 1281, a Dózsában 885; s favorit juhteiiyészetek. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra hatot küldenek, s ebben az évben 30 tenyészkosnövendéket neveltek a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodának, kilogrammját 16 forintért. A téli, takarmányozás már természetes dolog a tsz- efcben, s hogy méginkább fellendül a nagyüzemi juhtenyésztés: bizonyítja: ebben az évben is 3 nagy juhhodály létesül 1200 férőhelyre a Dózsában, 'Sz Uj Barázdában, a Sallaiban, De szép kerek erdő A nagyhírű állattenyésztést talán a sertésekkel zárnánk. Ebben az évben az a cél: fehér hússertés állományt. A Kinizsiben 48, az Ady-ban 25 tenyész anyakocát vettek törzsállományba. A növénytermesztést pedig az erdősítéssel kezdhetnénk. Eddig is 500 hold erdeje van Nyári szabadszálláson a Kinizsi tehenei. elteltével elválasztják a gyen ge állatot. Uj lakhelye a bor júnevelő, ahol tbc-mente tehenek tejadományában ré szesül, mégpedig mindig egy azon időben, percnyi pontos sággaL A „kajának” csupái a mennyisége és összetétel változik. Minden kg-os súly gyarapodásnál újabb 8 lite tej illeti a kis jószágot. És ; káváié minőségű borjúszéni külön szárítva, tárolva, be kazlazva, A Kinizsi volt az ilyenfaj ta mesterséges borjúneveié városi kezdeményezője, de i Búzakalász már megelőzi tanítómesterét; Az Ady-va egyetemben most pedig j Dózsának épül a speciálisai e célra szolgáló épület, i mesterséges borjúnevelő; I. sz. Manci családfa Manci a Kinizsi Termelő' szövetkezet tehenészeténei ősanyája. Előtte meghajtjál szarvaikat tehéntársai, tote misztikus tisztelettel veregetik meg nyakát gondózói. I sz. Mancinak 17 utódja gyarapítja az. egyre szerteágazóbb családfát a tenyész- törzsben. A Kinizsiben (és i Búzakalászban is) ugyanis i családtenyésztés honosodott meg. A legjobban tejele egyedek leszármazottait megtartják továbbtenyésztésre; >- Mennyi fejel kapuul « Kisűjról? í* Érdemes a város tejterme r~ lési mutatószámainál kiss s- elidőzni, A fejési átlag eg n évre egy tehénre 2.239 lite e Kisújszálláson. De a Búzaka lászban 2.600 liter, a Kinizsi -r nél 2.400 liter, Kisújszállás a ról ebben az évben 6.904 hek a téliter tejet kapunk, a Búza *■ kalászból 1.058 hektóliteri a Kinizsitől 957 hektóliteri i- Illetve ennyi volt a terv, d s> jóval több lesz, hiszen a Bú a zakalász eddig 997 hektoliter e szállított, s 984-et a Kinizsi ű Pedig még hátra van egy tel a jes félév; n S nem akármilyen tejrő a van szó. A Kinizsiben heten ként fertőtlenítik a tejházal a Búzakalászban külön legelő re járnak a gümőkórra pozitn vagy negatív tehenek, öntő zött legelő természetesen. I I- múltévi 256 holddal szembei k az idén már 420 holt k szarvasmarha-legelőt öntöz- nek a termelőszövetkezetek •- A Búzakalász és az Ady 15l [. —150, a Kinizsi 100 holdat- ahol aztán szakaszos legel- tetéssel fogyasztják a jószá ,- gok a dús füvet, a S az sem utolsó dolog, hog) a a vetésforgót úgy alakítják: i t takarmány terület istáUókö- . zelben legyen. Ahogy it: 3 mondják: a tehén szájábar ■ teremjen a kukorica. S majdnem szó szerint így van. A ( tsz 32 forintjával kilogrammonként A jövedelmezősége magyarázza, hogy törődnek- a baromfitenyésztéssel; > Alapelv a városban: fanfold lyam nélkül nem vállalhat- gondozói beosztást senki. •—- Minden gondozó legalább 3 | Az év elején bekővetke- jzefct nagyarányú szövetkezeti íjfejlődés eredményeként Szőlőnek megye az ország legnagyobb termelőszövetkezeti 'megyéje lett. Az ország termelőszövetkezeteinek közel : tíz százaléka, az összes ter- Jmelőszö vetkezeti közös terü- letnek és az összes termelőszövetkezeti tagoknak szin- jtén közel 15 százaléka Szolnok megyében van, épper ezért a Szolnok megyei termelőszövetkezetek fejlesztésének nemcsak a megye lakossága és vezetői részére van különlegesen nagy jelentősége, hanem a termelő- szövetkezetek országos fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű feladat ez. i De mit jelent a termelő- ' szövetkezetek fejlesztése a jelenlegi helyzetben, amikor á tsz-ek területe országosan a tanácsi szektor termőterületének 37.1 százaléka, szántóterületének pedig 41.8 százaléka; s ugyanezek az arányok Szolnok megyében 88, illetőleg 94 százaléka? Egészében véve azt jelenti, hogy most a tsz-ek megszilárdítása, közös nagyüzemi gazdálkodásuk alapjainak lerakása és eredményesen gazdálkodó szocialista nagygazdaságokká való fejlesztése a főfeladat. Ezen a lépcsőfokon