Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július 1 „Itt az ideje, hogy egyszer s mindenkorra határozottan megjavítsak a nemzetközi helyzetei” Frol Kozloiv beszéde a washingtoni Országos Sajtóklub villásreggelijén WASHINGTON (TASZSZ) Az Amerikai Országos Sajtó­klub és a tengerentúli Írók elnevezésű Újságíró Szövet­ség csütörtökön Washington legnagyobb szállodájában villásreggelit adott Frol Koz- lovnak, a Szovjet Miniszter- tanács első elnökhelyettesé­nek tiszteletére. Kozlov a villásreggelin résztvevő háromszáz neves amerikai és külföldi szemle­író és tudósító előtt beszédet mondott, amelyet a National Broadcasting Compamy tele­víziós hálózat közvetített. A Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettesének szavait meleg taps fogadta; Ilyen nagyszámú hallgató­ság előtt, mint a mai, csak a legfontosabbról akarok be­szélni, arról, ami elsősorban nyugtalanítja népeinket — mondotta bevezetőül Frol Kozlov. Ez pedig mindenekelőtt az a kérdés, hogyan fejlesszük és erősítsük az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió köl­csönös megértését és barát­ságát Ne engedjük, hogy az amerikai—szovjet kapcsola­tok a hidegháború alapján fejlődjenek. Itt az ideje, hogy egyszer s mind: rra hatá­rozottam megjavítsuk a nem­zetközi helyzetet. A népek felvirágzását és boldogulását nem a fegyverkezési verseny­re és az ellenségeskedés szi­tásának bizonytalan talajára, hanem a kölcsönös bizalom­ra, a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélésének szilárd alapjára kell építeni Űj, kommunista társadal­mat érpítünk — folytatta a továbbiakban Kozlov — úgy gondoljuk, hogy ez lesz a földön a legigazságosabb tár­sadalmi rend, de senkire nem kényszerítjük és nem szán­dékozunk rákényszeríteni ezt a rendszert. Ez politikánk és cselekedeteink leglényege­sebb alapja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külön­böző társadalmi rendszerei nem akadályozhatják a két nép jószomszédi és őszinte viszonyának fejlődését. Ezek a különbségek nem gátoltak bennünket abban, hogy szö­vetségesek legyünk a fasiz­mus ellen vívott harcban, nem szabad közébünk állniuk most sem, amikor jóviszo­nyunk kialakításáért, a há­borús veszély elhárításáért harcolunk. Eisenhower elnökkel foly­tatott megbeszélésre utalva Kozlov kijelentette, hogy nem elegendő csupán őhajta­ni a békét. Most jobban, mint valaha, tevékenyen har­colni keU érte* Kozlov emlékeztetett a szovjet kormány legutóbbi intézkedéseire, amelyek a béke megszilárdítását és a népek jobb megértését szol­gálták. Utalt arra, hogy a Szovjetunió kétmillióval csök­kentette fegyveres erőinek létszámát, csökkentette fegy­verzetét, katonai kiadásait, megszüntette katonai támasz­pontjait idegen államok terü­letén. Vajon mindez — tette fel a kérdést — nem jóakara­tunk bizonyítéka? Készek vagyunk kivonni csapatainkat az NDK, Ma­gyarország és Lengyelország területéről, ha a nyugati ha­talmak kivonják csapataikat Nyugat-Németország és a többi európai szövetségesük országából. Hajlandók va­gyunk az atom- és hidrogén- fegyverek teljes betiltására, sőt megsemmisítésére — mondotta Kozlov. — Javasol­juk továbbá a hagyományos fegyverzet jelentős csökken­tését. Barátsági és együttmű­ködési szerződés megkötését indítványozzuk az önök or­szágának. Vajon mindez nem jóakaratunk bizonyítéka? Ja­vasoljuk a meglévő katonái csoportosulások megszünteté­sét, vagy legalább is meg­nemtámadási szerződés meg­kötését a NATO és a varsói szerződés szervezetei között. Javasoljuk, hogy tegyünk pontot a második világhábo­rú után — kössük meg a né­met békeszerződést és rendez­zük a nyugatberlini helyze­tet A Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyette­se ezután a német és a nyu­gatberlini kérdéssel össze­függő szovjet javaslatokkal foglalkozott- Kijelentette, hogy ezek nem jelentenek ul­timátumot Javasoljuk — mondotta Kozlov —, hogy egy vagy másfél évig paritá­sos alapon dolgozzék a két német állam képviselőiből alakított bizottság és indítvá­nyozzuk, hogy határozzák meg Nyugat-Berlin ideiglenes státusát Ha ez alatt az idő alatt a németek nem egyez­nek meg egymással és nem valósul meg a békeszerződés, amely önmagában megoldaná a nyugat-berlini kérdést, is­mét tárgyalásokat javaslunk erről a kérdésről. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kereskedelmé­nek fejlesztéséről szólva Koz­lov megjegyezte, hogy jelen­leg majdnem teljesen szüne­telnek a két állam kereske­delmi kapcsolatai, de nem a szovjet fél hibájából. Kozlov utalt Hruscsovnak Eisenho- werhez intézett ismeretes üzenetére, amelyben a szov­jet kormány konkrét progra­mot terjesztett elő a szov­jet—amerikai kereskedelem fejlesztésére Kozlov dőreségnek nevezte az olyan állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok a kommunizmus építését fogja segíteni, ha kereskedik a Szovjetunióval és gépeket ad el neki. A Szovjetunió — mondotta — olyan erős hata­lom, olyan sok őszinte ba­rátja van világszerte, hogy felépíthetjük a kommuniz­must a tőkések segítsége nél­kül is. Hétéves tervünket sa­ját erőinkre alapoztuk. És ha mégis állhatatosan javasol­juk a kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztését, ezt azért tesszük, mert a kölcsönösen előnyös kereskedelem orszá­gaink jóviszonyának és e vi­szony fejlesztésének legjobb módszere. Sajnos, a nemzetközi hely­zet égető kérdéseinek meg­oldását és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését célzó javaslataink nem találtak kellő megértésre az Egyesült Államok kormánya részéről. De nem szabad elcsügged­nünk. Kétségkívül sok időre és fáradságra van szükség, hogy lényeges javulást ér­jünk el az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyá­ban. A szovjet—amerikai kultu­rális és tudományos csere- egyezmények megkötése — mondotta Kozlov — bizonyos mértékben elősegíti a megol­dást. Nagy megelégedéssel vesszük tudomásul a tudo­mányos és műszaki csere szélesedését Megörvendeztet bennünket az a tény is, hogy az utóbbi években bővülnek a kapcso­latok országaink államférfiai, politikusai és egyszerű embe­rei között Kozlov befejezésül hangoz­tatta, reméli, hogy a két or­szág és nép között kialakuló kapcsolatok azok a kis pata­kok, amelyek folyammá duz­zadva végül is megrepesztik és elsodorják a hidegháború jegét. Felszólalása után Kozlov válaszolt a jelenlévők kérdé­seire. (MTI) Meggyőző erővel JtelopatóU A SZOVJETUNIÓRÓL Napjainkban szinte megszokott, hogy egyszerű munkások, termelőszövetkezeti gazdák, ügyvédek, orvo­sokhivatali dolgozók százai utaznak a Szovjetunióba. A baráti látogatások mögött, ha titkon is, élénk kíváncsiság rejlik, hogyan élnek a szovjet emberek, miként fejlődik a világ vezető államává az épülő kommunizmus nagy országa. Sok embertől sok véleményt gyűjtött össze az jMSZBT megyei elnöksége. Ebből adunk most egy csok- I rőt, ki hogyan látta a Szovjetunió békés fejlődését, mi­lyen felejthetetlen élményeket szerzett. Az Egyesüli Államok löbb rakéta* támaszpont felépítését tervezi a Távol-Keleten Peking (Uj Kína). Az ame­rikai légierő vezetői új légi- és rakétatámaszpontok fel­állítását tervezik a Távol-Ke­leten, hogy fokozzák Kína- ellenes háborús fenyegetésü­ket. Amerikai repülőtisztek Ja­pán és a Fülöp-szigetek kö­zött tizenhat légitámaszpont felállítását sürgetik több mint 25 000 000 dollár költséggel, ezenkívül követelik, hogy építsenek új rakétatámasz­pontokat Dél-Koreában és Tajvanon már meglévők ki­egészítésére. A jövő év feb­ruárjáig kívánják befejezni az okinavai új rakétatámasz- pan* építését ÍMT4 DEBRECZENI ISTVÁNNÉ védőnő többek között ezeket vetette papírra: A Szovjetunióban tett uta­zásom során sok minden tetszett, de figyelmemet kü­lönösen megragadta Kiev fekvése, építési stílusa, park­jainak szépsége. A panoráma kedvező hangulatkeltését méltóképpen egészítette ki a szovjet emberek őszinte ba- rátkozása, közvetlensége. Az egyetemen tett látogatásunk sokáig felejthetetlen lesz számomra. A tanulóifjúság meleg szeretettel vett körül bennünket és különösen jól eső érzés volt látni, hogy a szovjet fiatalok nagy érdek­lődést tanúsítanák a magyar irodalom és költészet iránt. Sokszor az az érzésünk tá­madt. hogy odahaza vagyunk magyar földön, különösen: mikor az egyetemi fiatalok aikán felcsendültek a szebb- nél-szebb magyarnóták, ame­lyekkel minket köszöntöttek Mire az egyetemi látogatá­sunknak vége lett. ránk kö­szöntött az este és a város millió lámnáiruik fenve csil logoit ■ szép városban. SZABÓ BÉLA, a Palotást Állami Gazdaság dolgozójá­nak gazdag élményei között ezeket olvashatjuk: Szeretem a művészetet és ezért nagy érdeklődéssel ta­nulmányoztam a világhírű Tretyakov Képtárat. Kísé­rőmtől megtudtam, hogy ezt o hatalmas képtárat 1856-ban egy Tretyakov nevű keres­kedő alapította, azzal a cél­lal, hogy a legszebb festmé­nyeket összegyűjtse. Ekkor még csak 200 darab kép volt benne, s jelenleg kereken 30 ezer. Ez a hihetetlen méretű galéria csak a régi orosz mű­vészek alkotásait őrzi. Itt láthatjuk a XVII, XVIII. és XIX. század képeit, amit eb­ben az időben az előkelőség, a pompa, a hangulat jelle­mez. A XIX. században vi­szont már olyan művészi al­kotások is születtek, amelyek a nők és a jobbágyság hely­zetével is foglalkoztak. Sok kitűnő orosz festőművészt ismertünk meg alkotásain keresztül, de a képtárnak sajnos, csak egy részét lát­hattuk. Hiszen harmincezer jászapáti járásban a nem hatott át mindenkit, — még nem ragadt át minden­kire a közös munkáért való lelkesedés. Akik még néhány hór/ippal ezelőtt csak ma­guk gondja-bajával törődtek, ha akarják sem tudják egy­ből megtanulni a közösért, az egymásért való törődést, gondoskodást; A pártalapszervezeteknek, amelyek hivatottak a megnö­vekedett feladatok lebonyo­lítására, ez sok tennivalót jelent; Perspektívát adni, s azt napról-mapra felelevení­teni az emberekben*; Szép példáját adják ennek a meg­győző erejű politikai munká­nak a tiszasülyi Kossuth Né­pe Tsz-ben. A tizenhéttagú pártszervezet szinte minden tagja fáradhatatlan „politi­kus”. Mert ha valami gazda­sági tennivalóról beszélnek, szóbahozzák azt is, hogy mi­vel mit nyernek, milyen munka mennyivel viszi előbbre közös ügyüket. A tsz elnök Luzsi elvtárs is sokat ad erre. Nagy István élv­társ, a párttitkár elsősorban a Központi Bizottság márci­us 6-i határozatából „él” — Abból is elsősorban azt hangsúlyozzák leggyakrab­ban, hogy csak a termelés alapján növekedhet a jólét nálunk is. Halad is a mun­kájuk. Kutat fúrnak, istálló-' kát építenek, rizst ápolnak, a közös takarmányai ap bizto­sításáért is mindent meg­tesznek. S ámít közös érdek­ként elfogadnak, azért közö­sen is viselik a felelősségei Gond, probléma, amelynek levezetése, megnyugtató elin­tézése elsősorban a pártszer­vezetekre tartozik, olyan he­lyeken is akad, ahol a tag­ság jórésze már jártas, gya­korlott a szövetkezeti életben. A jászapáti Alkotmány Tsz- ben például, ahol elismerés­re méltóan dolgozik a párt- szervezet, most komoly gond­dal küzdenek. Nem az embe­rek hibájából, vagy rosszin­dulatából ered ez, egyáltalán nem. Az uj helyzet, a tsz- nek a tavalyihoz viszonyít­va háromszorosára való nö­vekedése kikerülhetetlenül hozta magával azt, hogy a tagok számához viszonyítva kevés az aratnivaló. Az em­berek ragaszkodnak a kézi aratáshoz, holott a Jászkiséri Gépállomás kombájnjai sok verejték hullatástól kímélhe­ti meg őket. S bár dicséretes a szorgalom, a dologra való törekvés, a pártszervezetnek komoly erőfeszítéseket kel­lett tenni, hogy megértsék: Sokkal jobban járnak, ha aratás helyett olyan munkát végeznek kézzel, amire nincs gép, ha inkább a konyhaker­tészetben, a gyümölcsösben dolgoznak és nem a gép he­lvett. Emellett a jövő kilá­tásait is magyarázniuk kel­lett. Azt, hogy a következő években ez a helyzet már nem fog ilyen szembetűnően jelentkezni, mert jövőre már tekintetbe veszik az idei ta­pasztala tót; tavasz folyamán há­romszorosára növekedett a termelőszövetkezetek taglét­száma és földterülete. A földdel rendelkező dolgozó parasztoknak több mint 94 százaléka szakított a régi, kisüzemi gazdálkodással. — Közel 10 ezer tsz tag, 71 és félezer holdon most már nagyüzemi módon termel, gazdálkodik. S ha a gazdasá­gi sikerekről szólunk, mel­lette rögtön meg kell emlí­teni azt a nagyerejű lelkese­dést is, ami az átszervezés után tapasztalható volt. — Négyezer ember, akik eddig nem láttak túl saját néhány holdas táblájukon, azonnal munkához látott, hogy a föld, a termés észre ne vegye nagy elhatározásukat, csak majd akkor, ha bővebb lesz'» ter­més. Az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek más­félezer holdon vetettek siló- kukoricáit, közel 4 és félezer holdon vörösherét, 7 ezer holdon kukoricát, hogy a jó­szágoknak legyen mit enni. A járás bármely részén meg lehet nézni a szépen, gondo­san művelt területeket. Ez magában véve is beszédes bizonyítéka annak, hogy régi és új tsz tagok nagytöbbsé­ge egyaránt helytállt jövőjé­nek megalapozásában. A ve­zetés érdekében eddig 11 ag- ronómust, öt könyvelőt, há­rom tsz elnököt adtak a já­rástól a szövetkezeteknek. A járási pártbizottság segítsé­gével a tsz-ekben egy kivé­telével megalakították a párt- szervezeteket. 30 helyen pe­dig a KISZ-t is. A fejlesztés idején munkájukkal, s azóta is példamutatásukkal kitűnt emberek közül köziéi százat vettek fel a párttagok és tag­jelöltek soraiba Mindezek a szervezési eredmények tehát igazolják a törekvések, célkitűzések he­lyességét, biztatást adnak a további sikerekhez. Mert bármilyen jók az eredmé­nyek, ha a ma követelménye­inek megfelelnek is, holnap már kevésnek bizonyulhat­nak, holnap már ennél is többre lesz szükség. B ármily fordulatot ho­zott is az út, amelyet tavasz óta megjártak, túl közel járunk még a kiindu­láshoz. Az említett feladatok megoldása tagadhatatlanul nagyon sokat formált, vál­toztatott az embereken. De a megoldottak helyébe szám­talan sok új tennivaló tó­dult A kezdeti lendület még kép megtekintésére napokra, sőt hetekre volna szükség. SEBESTYÉN FERENC kun­szentmártoni VB. titkár így ír: Nagy benyomást tett rám a szovjet városok szépsége és tisztasága. Részesei lehet~ tünk annak a nálunk is sajnos ritka jelenségnek, hogy az emberek nem sze­metelnek az utcán, parkjai­kat féltve őrzik, hogy ezzel is kellemesebbé, egészsége­sebbé tegyék környezetüket. A szovjet embereket a fegye­lem is jellemzi. Nem tola­kodnak az üzletekben, az autóbusz-megállóknál, hanem szép sorjában, érkezési sor­rendben szállnak fel. Feltűnt az is, hogy a városokban igen kevés az italbolt, de annál több könyvesboltot láttam, amely az emberek művelő­dését szolgálja. Hárem ember, három rövid vélemény abból az oldalakra, sőt kötetekre tehető élmé­nyekből, amelyeket az egy­szerű emberek szereztek az épülő kommunizmus nagy országában. Nem mesterkélt szavak, nem rózsaszínű lá­tomás ez, hanem az élő, igaz valóság, úgy, ahogyan ők látták, az egyszerű, dolgos szovjet hétköznapokon. • > - ^ • E. S. H elyenként, különösen a járás új szövetkeze­teiben azonban nem minde­nütt tapasztalható a párt­szervezetek említettekhez ha­sonló határozott iránymuta­tása. Érthető ez, ha ott kezd­jük a dolgot hogy a vezető­ségi tagok jó része is kezdő a munkában, hogy ők maguk sem rég estek át a nagy vál­tozásokon. De a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gyakorlatlanság mel­lett a hibák megelőzéséhez, kijavításához szükséges kö­vetkezetesség sincs meg min­denhol. Jásszentandráson, a Petőfi Tsz-ben sokáig elnéz­ték például, hogy sokan hordták a közöst Nem szól­tak azért, hogy „ne ártsa­nak” egymásnak; Jóllehet pedig sokan voltak kommu­nisták, sőt pártinkívüliek is, akik nagyon jól tudták, hogy ezzel az elnézéssel ártanak csak igazán egymásnak, s maguknak. Mi más hiányzik az ilyen helyről, ha nem a politikai felvilágosító munka, olyan közhangulat kialakí­tása, amelyben mindenki a jövő után érdeklődik, ahol a holnapban hisznek, s ahol szégyen a kicsinyesség, az egymás kárára való gyara­podás; Most a gazdasági év egyik legfontosabb munkája az aratás zajlik a járásban. Helyenként azt mondják, ara­tunk, nincs idő politikára; Pedig kétségbevonh*úó-e, hogy az egész járás egyik legfontosabb politikai kérdé­se: az aratás idejére meg van-e kapálva, betakarítot­ták-e a szálas takarmányo­kat, hogy lesz-e a közös jó­szágállománynak elegendő szem, stb. Főleg az új tsz- eknek lesz az eddigi legna­gyobb vizsgatétele az aratás- cséplés. Ahogy végzik ezt a munkát, olyan mértékben veszik hasznát; Ha féltenek, óvnak, betakarítanak min­den szem gabonát, akkor gyarapodik az összjövedelem, növekszik az egy munkaegy­ségre járó rész. Hát nem ezért dolgoztak volna mindidálg, nem ez lenne minden eddigi törekvésnek a végeredmé­nye? Bizony ez. S ha ez év Sikerül, nem dolgoznak e nagyobb szorgalommal, — kedvvel az emberek? A körülmények biztatóak, hisz az őszi kalászo­sok szépen fejlettek, dúsak, a tavalyinál átlag másfél má­zsával többet várhatnak egy- egy holdról. Lehet-e, szabad- e hát hagyni, hogy az embe­rek minderről ne beszélje­nek, hogy a biztató dolgok mellett esetleg csak azt lás­sák, amiben az örökké elége­detlenkedők fitymálnak? — Aratás, vagy kapálás, szán­tás, vagy vetés, pártszerveze­teinknek minden időben lehet és kell politizálni, úgy, hogy az emberek érzéseihez, tu­datához ne férhessen kétség, ne találjon tala'jra a kétke­dők hangja. Mert csak egyet fogadhatnak el: jövőjük alap­jait lerakták. Formálásának — alakulásának további mesterei is ők lehetnek. Borsi Eszter Bonn pénzeli a hetedik VIT ellen tervezett zavaró akciók központját Becs (MTI). Lapjelentések szerint Majna-Frankfurtban a bonni kormány anyagi és politikai támogatásával köz­ponti szervet létesítettek a Bécsben tartandó hetedik VIT ellen tervezett zavaró akciók összehangolására, A Bécsiben végrehajtandó ak­ciókhoz többek között tíz hangszórós gépkocsit bocsá­tottak a zavaró központ ren­delkezésére; A központi szerv vezetői. Tragubov orosz fehérgárdista emigráns, Gitta Bauer, egy nőfasiszta szervezet titkárnő­je és Sagnar nyugatnémet őr­nagy, Strauss bonni hadügy miniszter tanácsadója a „lé­lektani hadviselés” kérdései­ben. Kozlov pénteken kezdte meg kör utazását Washington (MTI). Frol Kozlov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese csütörtökön délután ellátogatott az egyik washing­toni áruházba, majd rövid autókörsétát tett a városban. Tervek szerint Kozlov pén­teken megkezdte körutazását aa Egyesül* ÁUamo&baai

Next

/
Oldalképek
Tartalom