Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-04 / 155. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július 1 „Itt az ideje, hogy egyszer s mindenkorra határozottan megjavítsak a nemzetközi helyzetei” Frol Kozloiv beszéde a washingtoni Országos Sajtóklub villásreggelijén WASHINGTON (TASZSZ) Az Amerikai Országos Sajtóklub és a tengerentúli Írók elnevezésű Újságíró Szövetség csütörtökön Washington legnagyobb szállodájában villásreggelit adott Frol Koz- lovnak, a Szovjet Miniszter- tanács első elnökhelyettesének tiszteletére. Kozlov a villásreggelin résztvevő háromszáz neves amerikai és külföldi szemleíró és tudósító előtt beszédet mondott, amelyet a National Broadcasting Compamy televíziós hálózat közvetített. A Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettesének szavait meleg taps fogadta; Ilyen nagyszámú hallgatóság előtt, mint a mai, csak a legfontosabbról akarok beszélni, arról, ami elsősorban nyugtalanítja népeinket — mondotta bevezetőül Frol Kozlov. Ez pedig mindenekelőtt az a kérdés, hogyan fejlesszük és erősítsük az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértését és barátságát Ne engedjük, hogy az amerikai—szovjet kapcsolatok a hidegháború alapján fejlődjenek. Itt az ideje, hogy egyszer s mind: rra határozottam megjavítsuk a nemzetközi helyzetet. A népek felvirágzását és boldogulását nem a fegyverkezési versenyre és az ellenségeskedés szitásának bizonytalan talajára, hanem a kölcsönös bizalomra, a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélésének szilárd alapjára kell építeni Űj, kommunista társadalmat érpítünk — folytatta a továbbiakban Kozlov — úgy gondoljuk, hogy ez lesz a földön a legigazságosabb társadalmi rend, de senkire nem kényszerítjük és nem szándékozunk rákényszeríteni ezt a rendszert. Ez politikánk és cselekedeteink leglényegesebb alapja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok különböző társadalmi rendszerei nem akadályozhatják a két nép jószomszédi és őszinte viszonyának fejlődését. Ezek a különbségek nem gátoltak bennünket abban, hogy szövetségesek legyünk a fasizmus ellen vívott harcban, nem szabad közébünk állniuk most sem, amikor jóviszonyunk kialakításáért, a háborús veszély elhárításáért harcolunk. Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélésre utalva Kozlov kijelentette, hogy nem elegendő csupán őhajtani a békét. Most jobban, mint valaha, tevékenyen harcolni keU érte* Kozlov emlékeztetett a szovjet kormány legutóbbi intézkedéseire, amelyek a béke megszilárdítását és a népek jobb megértését szolgálták. Utalt arra, hogy a Szovjetunió kétmillióval csökkentette fegyveres erőinek létszámát, csökkentette fegyverzetét, katonai kiadásait, megszüntette katonai támaszpontjait idegen államok területén. Vajon mindez — tette fel a kérdést — nem jóakaratunk bizonyítéka? Készek vagyunk kivonni csapatainkat az NDK, Magyarország és Lengyelország területéről, ha a nyugati hatalmak kivonják csapataikat Nyugat-Németország és a többi európai szövetségesük országából. Hajlandók vagyunk az atom- és hidrogén- fegyverek teljes betiltására, sőt megsemmisítésére — mondotta Kozlov. — Javasoljuk továbbá a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentését. Barátsági és együttműködési szerződés megkötését indítványozzuk az önök országának. Vajon mindez nem jóakaratunk bizonyítéka? Javasoljuk a meglévő katonái csoportosulások megszüntetését, vagy legalább is megnemtámadási szerződés megkötését a NATO és a varsói szerződés szervezetei között. Javasoljuk, hogy tegyünk pontot a második világháború után — kössük meg a német békeszerződést és rendezzük a nyugatberlini helyzetet A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese ezután a német és a nyugatberlini kérdéssel összefüggő szovjet javaslatokkal foglalkozott- Kijelentette, hogy ezek nem jelentenek ultimátumot Javasoljuk — mondotta Kozlov —, hogy egy vagy másfél évig paritásos alapon dolgozzék a két német állam képviselőiből alakított bizottság és indítványozzuk, hogy határozzák meg Nyugat-Berlin ideiglenes státusát Ha ez alatt az idő alatt a németek nem egyeznek meg egymással és nem valósul meg a békeszerződés, amely önmagában megoldaná a nyugat-berlini kérdést, ismét tárgyalásokat javaslunk erről a kérdésről. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmének fejlesztéséről szólva Kozlov megjegyezte, hogy jelenleg majdnem teljesen szünetelnek a két állam kereskedelmi kapcsolatai, de nem a szovjet fél hibájából. Kozlov utalt Hruscsovnak Eisenho- werhez intézett ismeretes üzenetére, amelyben a szovjet kormány konkrét programot terjesztett elő a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztésére Kozlov dőreségnek nevezte az olyan állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok a kommunizmus építését fogja segíteni, ha kereskedik a Szovjetunióval és gépeket ad el neki. A Szovjetunió — mondotta — olyan erős hatalom, olyan sok őszinte barátja van világszerte, hogy felépíthetjük a kommunizmust a tőkések segítsége nélkül is. Hétéves tervünket saját erőinkre alapoztuk. És ha mégis állhatatosan javasoljuk a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, ezt azért tesszük, mert a kölcsönösen előnyös kereskedelem országaink jóviszonyának és e viszony fejlesztésének legjobb módszere. Sajnos, a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek megoldását és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését célzó javaslataink nem találtak kellő megértésre az Egyesült Államok kormánya részéről. De nem szabad elcsüggednünk. Kétségkívül sok időre és fáradságra van szükség, hogy lényeges javulást érjünk el az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában. A szovjet—amerikai kulturális és tudományos csere- egyezmények megkötése — mondotta Kozlov — bizonyos mértékben elősegíti a megoldást. Nagy megelégedéssel vesszük tudomásul a tudományos és műszaki csere szélesedését Megörvendeztet bennünket az a tény is, hogy az utóbbi években bővülnek a kapcsolatok országaink államférfiai, politikusai és egyszerű emberei között Kozlov befejezésül hangoztatta, reméli, hogy a két ország és nép között kialakuló kapcsolatok azok a kis patakok, amelyek folyammá duzzadva végül is megrepesztik és elsodorják a hidegháború jegét. Felszólalása után Kozlov válaszolt a jelenlévők kérdéseire. (MTI) Meggyőző erővel JtelopatóU A SZOVJETUNIÓRÓL Napjainkban szinte megszokott, hogy egyszerű munkások, termelőszövetkezeti gazdák, ügyvédek, orvosokhivatali dolgozók százai utaznak a Szovjetunióba. A baráti látogatások mögött, ha titkon is, élénk kíváncsiság rejlik, hogyan élnek a szovjet emberek, miként fejlődik a világ vezető államává az épülő kommunizmus nagy országa. Sok embertől sok véleményt gyűjtött össze az jMSZBT megyei elnöksége. Ebből adunk most egy csok- I rőt, ki hogyan látta a Szovjetunió békés fejlődését, milyen felejthetetlen élményeket szerzett. Az Egyesüli Államok löbb rakéta* támaszpont felépítését tervezi a Távol-Keleten Peking (Uj Kína). Az amerikai légierő vezetői új légi- és rakétatámaszpontok felállítását tervezik a Távol-Keleten, hogy fokozzák Kína- ellenes háborús fenyegetésüket. Amerikai repülőtisztek Japán és a Fülöp-szigetek között tizenhat légitámaszpont felállítását sürgetik több mint 25 000 000 dollár költséggel, ezenkívül követelik, hogy építsenek új rakétatámaszpontokat Dél-Koreában és Tajvanon már meglévők kiegészítésére. A jövő év februárjáig kívánják befejezni az okinavai új rakétatámasz- pan* építését ÍMT4 DEBRECZENI ISTVÁNNÉ védőnő többek között ezeket vetette papírra: A Szovjetunióban tett utazásom során sok minden tetszett, de figyelmemet különösen megragadta Kiev fekvése, építési stílusa, parkjainak szépsége. A panoráma kedvező hangulatkeltését méltóképpen egészítette ki a szovjet emberek őszinte ba- rátkozása, közvetlensége. Az egyetemen tett látogatásunk sokáig felejthetetlen lesz számomra. A tanulóifjúság meleg szeretettel vett körül bennünket és különösen jól eső érzés volt látni, hogy a szovjet fiatalok nagy érdeklődést tanúsítanák a magyar irodalom és költészet iránt. Sokszor az az érzésünk támadt. hogy odahaza vagyunk magyar földön, különösen: mikor az egyetemi fiatalok aikán felcsendültek a szebb- nél-szebb magyarnóták, amelyekkel minket köszöntöttek Mire az egyetemi látogatásunknak vége lett. ránk köszöntött az este és a város millió lámnáiruik fenve csil logoit ■ szép városban. SZABÓ BÉLA, a Palotást Állami Gazdaság dolgozójának gazdag élményei között ezeket olvashatjuk: Szeretem a művészetet és ezért nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a világhírű Tretyakov Képtárat. Kísérőmtől megtudtam, hogy ezt o hatalmas képtárat 1856-ban egy Tretyakov nevű kereskedő alapította, azzal a céllal, hogy a legszebb festményeket összegyűjtse. Ekkor még csak 200 darab kép volt benne, s jelenleg kereken 30 ezer. Ez a hihetetlen méretű galéria csak a régi orosz művészek alkotásait őrzi. Itt láthatjuk a XVII, XVIII. és XIX. század képeit, amit ebben az időben az előkelőség, a pompa, a hangulat jellemez. A XIX. században viszont már olyan művészi alkotások is születtek, amelyek a nők és a jobbágyság helyzetével is foglalkoztak. Sok kitűnő orosz festőművészt ismertünk meg alkotásain keresztül, de a képtárnak sajnos, csak egy részét láthattuk. Hiszen harmincezer jászapáti járásban a nem hatott át mindenkit, — még nem ragadt át mindenkire a közös munkáért való lelkesedés. Akik még néhány hór/ippal ezelőtt csak maguk gondja-bajával törődtek, ha akarják sem tudják egyből megtanulni a közösért, az egymásért való törődést, gondoskodást; A pártalapszervezeteknek, amelyek hivatottak a megnövekedett feladatok lebonyolítására, ez sok tennivalót jelent; Perspektívát adni, s azt napról-mapra feleleveníteni az emberekben*; Szép példáját adják ennek a meggyőző erejű politikai munkának a tiszasülyi Kossuth Népe Tsz-ben. A tizenhéttagú pártszervezet szinte minden tagja fáradhatatlan „politikus”. Mert ha valami gazdasági tennivalóról beszélnek, szóbahozzák azt is, hogy mivel mit nyernek, milyen munka mennyivel viszi előbbre közös ügyüket. A tsz elnök Luzsi elvtárs is sokat ad erre. Nagy István élvtárs, a párttitkár elsősorban a Központi Bizottság március 6-i határozatából „él” — Abból is elsősorban azt hangsúlyozzák leggyakrabban, hogy csak a termelés alapján növekedhet a jólét nálunk is. Halad is a munkájuk. Kutat fúrnak, istálló-' kát építenek, rizst ápolnak, a közös takarmányai ap biztosításáért is mindent megtesznek. S ámít közös érdekként elfogadnak, azért közösen is viselik a felelősségei Gond, probléma, amelynek levezetése, megnyugtató elintézése elsősorban a pártszervezetekre tartozik, olyan helyeken is akad, ahol a tagság jórésze már jártas, gyakorlott a szövetkezeti életben. A jászapáti Alkotmány Tsz- ben például, ahol elismerésre méltóan dolgozik a párt- szervezet, most komoly gonddal küzdenek. Nem az emberek hibájából, vagy rosszindulatából ered ez, egyáltalán nem. Az uj helyzet, a tsz- nek a tavalyihoz viszonyítva háromszorosára való növekedése kikerülhetetlenül hozta magával azt, hogy a tagok számához viszonyítva kevés az aratnivaló. Az emberek ragaszkodnak a kézi aratáshoz, holott a Jászkiséri Gépállomás kombájnjai sok verejték hullatástól kímélheti meg őket. S bár dicséretes a szorgalom, a dologra való törekvés, a pártszervezetnek komoly erőfeszítéseket kellett tenni, hogy megértsék: Sokkal jobban járnak, ha aratás helyett olyan munkát végeznek kézzel, amire nincs gép, ha inkább a konyhakertészetben, a gyümölcsösben dolgoznak és nem a gép helvett. Emellett a jövő kilátásait is magyarázniuk kellett. Azt, hogy a következő években ez a helyzet már nem fog ilyen szembetűnően jelentkezni, mert jövőre már tekintetbe veszik az idei tapasztala tót; tavasz folyamán háromszorosára növekedett a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete. A földdel rendelkező dolgozó parasztoknak több mint 94 százaléka szakított a régi, kisüzemi gazdálkodással. — Közel 10 ezer tsz tag, 71 és félezer holdon most már nagyüzemi módon termel, gazdálkodik. S ha a gazdasági sikerekről szólunk, mellette rögtön meg kell említeni azt a nagyerejű lelkesedést is, ami az átszervezés után tapasztalható volt. — Négyezer ember, akik eddig nem láttak túl saját néhány holdas táblájukon, azonnal munkához látott, hogy a föld, a termés észre ne vegye nagy elhatározásukat, csak majd akkor, ha bővebb lesz'» termés. Az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek másfélezer holdon vetettek siló- kukoricáit, közel 4 és félezer holdon vörösherét, 7 ezer holdon kukoricát, hogy a jószágoknak legyen mit enni. A járás bármely részén meg lehet nézni a szépen, gondosan művelt területeket. Ez magában véve is beszédes bizonyítéka annak, hogy régi és új tsz tagok nagytöbbsége egyaránt helytállt jövőjének megalapozásában. A vezetés érdekében eddig 11 ag- ronómust, öt könyvelőt, három tsz elnököt adtak a járástól a szövetkezeteknek. A járási pártbizottság segítségével a tsz-ekben egy kivételével megalakították a párt- szervezeteket. 30 helyen pedig a KISZ-t is. A fejlesztés idején munkájukkal, s azóta is példamutatásukkal kitűnt emberek közül köziéi százat vettek fel a párttagok és tagjelöltek soraiba Mindezek a szervezési eredmények tehát igazolják a törekvések, célkitűzések helyességét, biztatást adnak a további sikerekhez. Mert bármilyen jók az eredmények, ha a ma követelményeinek megfelelnek is, holnap már kevésnek bizonyulhatnak, holnap már ennél is többre lesz szükség. B ármily fordulatot hozott is az út, amelyet tavasz óta megjártak, túl közel járunk még a kiinduláshoz. Az említett feladatok megoldása tagadhatatlanul nagyon sokat formált, változtatott az embereken. De a megoldottak helyébe számtalan sok új tennivaló tódult A kezdeti lendület még kép megtekintésére napokra, sőt hetekre volna szükség. SEBESTYÉN FERENC kunszentmártoni VB. titkár így ír: Nagy benyomást tett rám a szovjet városok szépsége és tisztasága. Részesei lehet~ tünk annak a nálunk is sajnos ritka jelenségnek, hogy az emberek nem szemetelnek az utcán, parkjaikat féltve őrzik, hogy ezzel is kellemesebbé, egészségesebbé tegyék környezetüket. A szovjet embereket a fegyelem is jellemzi. Nem tolakodnak az üzletekben, az autóbusz-megállóknál, hanem szép sorjában, érkezési sorrendben szállnak fel. Feltűnt az is, hogy a városokban igen kevés az italbolt, de annál több könyvesboltot láttam, amely az emberek művelődését szolgálja. Hárem ember, három rövid vélemény abból az oldalakra, sőt kötetekre tehető élményekből, amelyeket az egyszerű emberek szereztek az épülő kommunizmus nagy országában. Nem mesterkélt szavak, nem rózsaszínű látomás ez, hanem az élő, igaz valóság, úgy, ahogyan ők látták, az egyszerű, dolgos szovjet hétköznapokon. • > - ^ • E. S. H elyenként, különösen a járás új szövetkezeteiben azonban nem mindenütt tapasztalható a pártszervezetek említettekhez hasonló határozott iránymutatása. Érthető ez, ha ott kezdjük a dolgot hogy a vezetőségi tagok jó része is kezdő a munkában, hogy ők maguk sem rég estek át a nagy változásokon. De a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gyakorlatlanság mellett a hibák megelőzéséhez, kijavításához szükséges következetesség sincs meg mindenhol. Jásszentandráson, a Petőfi Tsz-ben sokáig elnézték például, hogy sokan hordták a közöst Nem szóltak azért, hogy „ne ártsanak” egymásnak; Jóllehet pedig sokan voltak kommunisták, sőt pártinkívüliek is, akik nagyon jól tudták, hogy ezzel az elnézéssel ártanak csak igazán egymásnak, s maguknak. Mi más hiányzik az ilyen helyről, ha nem a politikai felvilágosító munka, olyan közhangulat kialakítása, amelyben mindenki a jövő után érdeklődik, ahol a holnapban hisznek, s ahol szégyen a kicsinyesség, az egymás kárára való gyarapodás; Most a gazdasági év egyik legfontosabb munkája az aratás zajlik a járásban. Helyenként azt mondják, aratunk, nincs idő politikára; Pedig kétségbevonh*úó-e, hogy az egész járás egyik legfontosabb politikai kérdése: az aratás idejére meg van-e kapálva, betakarították-e a szálas takarmányokat, hogy lesz-e a közös jószágállománynak elegendő szem, stb. Főleg az új tsz- eknek lesz az eddigi legnagyobb vizsgatétele az aratás- cséplés. Ahogy végzik ezt a munkát, olyan mértékben veszik hasznát; Ha féltenek, óvnak, betakarítanak minden szem gabonát, akkor gyarapodik az összjövedelem, növekszik az egy munkaegységre járó rész. Hát nem ezért dolgoztak volna mindidálg, nem ez lenne minden eddigi törekvésnek a végeredménye? Bizony ez. S ha ez év Sikerül, nem dolgoznak e nagyobb szorgalommal, — kedvvel az emberek? A körülmények biztatóak, hisz az őszi kalászosok szépen fejlettek, dúsak, a tavalyinál átlag másfél mázsával többet várhatnak egy- egy holdról. Lehet-e, szabad- e hát hagyni, hogy az emberek minderről ne beszéljenek, hogy a biztató dolgok mellett esetleg csak azt lássák, amiben az örökké elégedetlenkedők fitymálnak? — Aratás, vagy kapálás, szántás, vagy vetés, pártszervezeteinknek minden időben lehet és kell politizálni, úgy, hogy az emberek érzéseihez, tudatához ne férhessen kétség, ne találjon tala'jra a kétkedők hangja. Mert csak egyet fogadhatnak el: jövőjük alapjait lerakták. Formálásának — alakulásának további mesterei is ők lehetnek. Borsi Eszter Bonn pénzeli a hetedik VIT ellen tervezett zavaró akciók központját Becs (MTI). Lapjelentések szerint Majna-Frankfurtban a bonni kormány anyagi és politikai támogatásával központi szervet létesítettek a Bécsben tartandó hetedik VIT ellen tervezett zavaró akciók összehangolására, A Bécsiben végrehajtandó akciókhoz többek között tíz hangszórós gépkocsit bocsátottak a zavaró központ rendelkezésére; A központi szerv vezetői. Tragubov orosz fehérgárdista emigráns, Gitta Bauer, egy nőfasiszta szervezet titkárnője és Sagnar nyugatnémet őrnagy, Strauss bonni hadügy miniszter tanácsadója a „lélektani hadviselés” kérdéseiben. Kozlov pénteken kezdte meg kör utazását Washington (MTI). Frol Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese csütörtökön délután ellátogatott az egyik washingtoni áruházba, majd rövid autókörsétát tett a városban. Tervek szerint Kozlov pénteken megkezdte körutazását aa Egyesül* ÁUamo&baai
