Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1959. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP £ FÉLÉV A MÉRLEGEN Az első félév lezárása je­lentős pont termelőmunkánk értékelésében. Ilyenkor már jobban, reálisabban látható, hogy milyen mértékben tud­juk teljesíteni a magunk elé tűzött feladatokat. A megyei ipar féléves tervteljesítése nagyon kedvező képet mu­tat. A minisztériumi ipar­hoz tartozó megyei üzemek 106, a helyiipari vállalatok 110.4, a szövetkezetiek 96.7 százalékra teljesítették elő­irányzatukat; Ezekből a számokból kö­vetkezik, hogy a tervhez vi­szonyítva jónak mondható a kiemelt cikkek termelése is. Például égetett téglából 25.1, égetett cserépből 3 2 száza­lékkal többet állítottunk elő az előirányzottnál. Elmara­dás csupán fogyasztói tejből, kolbászfélék és péksütemény készítésénél van. Ez utóbbi különösen érthetetlen, hiszen a szolnoki kenyérgyár üzem- beléptével jelentős sütőtér szabadult fel, nyersanyag van — a kereslet is számot­tevő, különösen a reggeli órákban, a kínálat viszont erősen kifogásolható. Régebb óta húzódó probléma ez, ide­je lenne, ha a sütőipari ve­zetők többet tennének annak érdekében, hogy a munkába indulók jó minőségű, s ele­gendő mennyiségű péksüte­mény között válogathassa­nak. A termelési mutatók ala­kulását figyelve tehát kitet­tek magukért megyénk üze­mei; Általános az előirány­zatok túlszárnyalása. A mi­nisztériumi iparhoz tartozó vállalatok közül egyedül a törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár maradt adós. Korántsem ilyen kedvező azonban a kép, ha nemcsak a tervteljesítést vizsgáljuk, hanem azt is, hogy a múlt évhez viszonyítva mennyit haladtunk előre. A féléves terv 4,3 százalékkal alacso­nyabb volt a múlt év azonos időszakának tényszámainál. Ezek szerint a vezető szervek nem számítanak kellően a munkások tettvágyának nö­vekedésére, s néhol nagyon óvatosan állapítják meg az előirányzatot. A megyei ipar 1,4 száza­lékkal többet produkált az elmúlt hat hónap során, mint a múlt év azonos idő­szakában. Minek köszönhető ez? Elsősorban a dolgozók szorgos munkájának, s an­nak, hogy közel tíz százalék­kal magasabb most a foglal­koztatottak létszáma, mint tavaly. Ebben az esetben te­hát nem könyvelhetjük el döntő mértékben a többlet­nyereményt a munka jobb szervezésének, a műszaki fej­lesztés sikerének, a termelé­kenység számottevő növelé­sének. Márpedig a főleg lét­számbővítéssel való termelés­növelés nem jelenthet figye­lemreméltó előrehaladást. Érdemes figyelmet szentel­ni a termelékenység alaku­lására. Bár a megyei ipar fél­évi termelékenységi tervét túlszárnyalta, 1958. I. félévé­hez viszonyítva 0,7 százalék visszaesés tapasztalható a termelékenység alakulásá­ban. Az átlagkeresetek ugyanakkor nőttek. A mi­nisztériumi iparhoz tartozó megyei üzemekben például 2.9 százalékkal magasabb volt az átlagkereset a II. ne­gyedév sórán az egy .évvel azelőttinél, a termelékenység viszont majdnem négy száza­lékkal csökkent. A helyiipar­nál lényegében azonos arány­ban nőtt a termelékenység és az átlagkereset. Ez már va­lamivel kedvezőbb, de még mindig nem megnyugtató, hi­szen a tartós életszínvonal­emeléshez elsősorban anyagi alapot kell biztosítani, s ez­ért szükséges a termelékeny­ség nagymérvű növelése. A fentebb említettekből következik, hogy üzemi veze­tőinknek sürgősen felül kell vizsgálniok a műszaki intéz­kedési tervbe foglalt felada­tok megvalósítását, javítani az irányítást, még akkor is, ha a tervteljesítés jól alakul, és sürgetni az új beruházá­sok mielőbbi üzembehelyezé­sét. Egyszóval lehetőségeink kihasználásával tovább jut­hatunk a termelékenység nö­velésében a tavalyi szintnél. Erre összpontosítsuk erőin­ket (si) A közömbösség méreg E mlékezzünk csak. Az ellenforradalom leveré­se után néhány hétig rémihí­rek ezernyi változata járta be keresztül-kasul a falva­kat, a városokat. A megvert ellenséges elemeknek másra már nem volt erejük. így próbálták megakadályozni, vagy legalább késleltetni a békés alkotómunka elkezdé­sét. Több-kevesebb időre egyik-másik balga fejében az amúgyis rendezetlen gondo­latokat még jobban összekú- szálták; Egyébként ma már csak mosQlygunk azon, hogy „Sza- jol térségében dúlnak a har­cok" vagy „Márciusban újra kezdjük” és a többi, és a töb­bi. Restelkedve nevetnek azok is, akik annak idején minden további nélkül elhit­ték, sőt még tovább is adták ezeket az ostoba meséket. Egy esztendővel ezelőtt, ta­valy nyáron felröppent a másik kacsa a szakállas em­berről, aki állítólag egyene­sen az égből szállt alá és túl- világi hangon közölte látnoki Olcsóbban termelnek a tanácsi téglagyárak — 953 ezer forint nyereséget értek el — Statisztikai adatok alapján már beszámoltunk a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat félévi tervteljesítéséről. Az időközben elkészült mérleg- beszámoló elemzése csak alá­támasztja eddigi megállapí­tásainkat. A vállalat az első félévben valamennyi termé­kének önköltségét csökken­tette. Az égetett téglát ezer darabonként 158 forinttal, 28 százalékkal állította elő olcsóbban a tervezettnél. E terméket legjobb önköltség­gel a karcagi téglagyár ál­lította elő. Igen jó ered­ményt ért el a tiszafüredi és a csépai téglagyár is; Nyers téglánál a vállalat megtakarítása ezrenként 76 forint. Ez túlnyomórészben a karcagi,- jászkiséri és csépai téglagyárak jó munkája ered­ményezte. Az égetett és nyers téglát legdrágábban a jász­berényi és a kunhegyes! tég­lagyár termelte; A mozaiklapot négyzetmé­terenként 10 százalékkal gyártottuk olcsóbban. Ezévi önköltségünket •= a január l.-i termelői árvái­Munkás-paraszt szövetség ünnepe a törökszentmiklósi járásban Augusztus 20-án, Alkotmá­nyunk ünnepén a törökszent­miklósi járás ünneplői között ott lesznek a régi és az új termelőszövetkezetek gazdái. Hallgatják majd a nagygyű­lések előadóit, megnézik a fiatalok kultúr- és sport-ve­télkedéseit, élvezik a sokszí­nű ötletet, s a termelőszövet­kezetek kiállításain újfennt megbizonyosodnak arról, jól választottak, amikor ter­melőszövetkezeti útra léptek. Még jónéhány hét, de már megkezdték a készülődést a járás községei. A Hazafias Népfront járá­si bizottsága és a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lya gondozásában három köz­ségben: Fegyverneken, Ken­gyelen és Kuncsorbán mező- gazdasági kiállítás nyílik. — Fegyverneken már megvan­nak az elgondolások a kiállí­tásra s az ünnepségre vonat­kozóan. Délelőtt Z. Nagy Fe­renc országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet a pi­actéren. ahol a kiállítást is szervezik. Délután a kiszesek adnak kultúrműsort. Ruha­bemutatót tartanak, táncze­nével szórakoztatják a kö­zönséget. A sportpályán ez­alatt vidám rendezvények zajlanak; Lepényevés, stafé­tafutás szerepel a műsorterv­ben; A leglátványosabb ünnep­séget talán Tiszabőn ren­dezik meg. Augusztus 19-én este a KISZ szervezet fáklyás fel­vonulást szervez; A Tiszán égő máglyát indítanak el, s mire az a gáthoz ér, ott a par­ton ég egy máglya, minek tüzénél tánc, muzsika káp­ráztatja a fiatalokat. Kengye­len víg estet rendeznek a nagyerdőben; Áz ünnepség előadója Bajtai Károly or­szággyűlési képviselő lesz. Az ünnepségek szervező bizottságai magukba tömörí­tik a párt, tanácsi szerveket. KISZ, úttörő, nőtanács, vö­röskereszt, népfront tömeg- mozgalmakat és tömegszer­vezeteket. A legnagyobb te­ret azonban a termelőszövet­kezetek kapnak Alkotmá­nyunk napján. A kengyeli Sallai Termelőszövetkezet most ünnepli alakulásának tizedik évfordulóiéit. A jubi­leumi ünnepségre ipari mun­kásokat számítanak vendégü1 látni a kengyeliek. Az ottani Dózsa pedig kiváló eredmé- nveivel mutatkozik be a ki­állításon; A kun csorba! mezőgazda­sági kiállítás főszereplőié a nagyhírű Vörös Október Termelőszövetkezet. Fegyverneken a Vörös Csil­lag, a Béke, Kossuth mutatja be a látogatóknak, mit je­lent a szövetkezeti út. A -öíd- művesszövet kezetek egyéb­ként járásszer'e ételről, hűsí­tő italról gondoskodnak a ki­állításokon elfáradtak erőn­létének pótlásáról* tozás kihatásai és az önkölt­ség konstrukciójában történt változás miatt — megnyug­tató módon nem lehet össze­hasonlítani az elmúlt évi ön­költséggel. Az első félévi ön­költség így is azt bizonyitja, hogy az új termelői árak sok­kal jobban megközelítik a valóságot, mint az elmúlt években. A termékek önköltségcsök­kenése féléves szinten 953 ezer forint nyereséghez jut­tatta a vállalatot; Az elért nyereségből, vala­mint a II. félévben jelentke­ző eredményből a vállalat­nak elsősorban kötelezettsé­geit, tartozását kell kiegyen­lítenie. A kötelezettségeket leszá­Iet szerint, a vállalat dol­gozóinak az első félévi munka alapján eddig kb. 14—15 napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedés jut. A téglagyártá9 idényjelle­gű. A nyersgyártásból két és fél hónap, az égetésből még 5 hónap van hátra. Ha a vál­lalat eddigi eredményeit meg akarja tartani, ha még jobb eredményt akar elérni, a hát­ralévő időben megfeszített munkát kell végeznie. To­vább kell emelni a termelé­kenységet, csökkenteni az állásidőket, javítani a gépek, berendezések kihasználását. Az éves terv, a kongresszusi felajánlások - maradéktalan teljesítésével így adhat még „ több készterméket a népgaz­mitva, az érvényben lévó daságnak; nyereségrészesedési rende-1 Bessenyei Sándor Mintegy kétezer mázsa vetőmagot, 23063 mázsa szálastakarmányt, 880 mázsa szemes abrakot hordtak a közösbe az új tsz-ek gazdái Áz új termelőszövetkezetek gazdái megyeszerte hordják a közösbe a szállastakar- ményt és a vetőmagot. Egyik­másik járás területén már eddig jól előrehaladtak ezzál a fontos munkával. A jászbe- rényi járás új tsz-eiben az elmúlt hét végéig 13 382 mé­ter-mázsa szálas, 70 méter-má­zsa abraktakairmányt és 560 mázsa vetőmagot gyűjtöttek össze. Hasonló a lendület a jászapáti, a szolnoki és a ti­szafüredi járás területéin. A kunszentmártoni járásban minden téren fokozni kell ezt a munkát. szavait „Száraz tavasz, esős nyár, véres ősz.” Ennyit mon­dott, aztán se s2ó, se beszéd, ismét visszaszállt az égbe. Pletykásszájú hírharangok égre-földre esküdöztek, hogy itt is látták, ott is láttak. Valójában nem láthatta sen­ki, mert ilyen szakállas em­ber egyszerűen nem létezett, dehát rémhírnek s pánikkel­tésnek jó volt. Ki találhatta ki ezt a határtalan dőresé­get? Csakis olyan, akinek nincs ínyére, hogy hazánk­ban rend, nyugalom van és célratörő munka folyik, nap­ról napra erősebbek és egyre erősödnek a szocializmus erői. Hazánk dolgozói minden té­ren újabb sikereket könyvel­hetnek el, az emberek elége­dettek. Nos, ami jó azoknak, akik kétkezük munkájából élnek, nyilvánvalóan rossz a belső és a külső ellenségnek. Sokat nem tehetnek, kitalál­ják tehát a különböző rém­híreket. Ez a bizonyos sehol nem létező szakállas ember aztán végkép elrepült, egyál­talán nem következett be a véres ősz, az, amit olyannyira állítanak a Horthy-rendszer különböző rendű-rangú ki­szolgálói és szekértolói. Ellen­kezőleg. A béketábor pozíciói erősödtek, szilárdultak, annyi ra, hogy hosszú huzavona után a nyugati külügyminisz­terek mégis a tárgyalóaszt ál­hoz kényszerültek. Az élet pedig itt a mi megyénkben is folyik a maga rendes med- rében. 1959 tavaszán a dolgozó parasztok tízezrei pártunk út­mutatását elfogadva, a leg­nagyobb csapást mérték az ellenségre itt Szolnok megyé­ben, azzal, hogy felhagytak a régi gazdálkodással és a szö­vetkezés útját választották. Az első időben a gyors válto­zás következtében a meglepe­téstől szóhoz sem juthattak a rendszer ellenségei Később aztán rázendítettek. Először azzal kezdték: jó. jó. A nagy­üzem valóban fölényben van a kisparcellával szemben, de bajok lesznek mégis, mert a kormány nem bírja kielégíte­ni a most alaktűt nagyüze­mek gépigényét. M indenki tudja, hogy ha­talmas erőfeszítések árán ugyan, de tavasz óta nap, mint nap küldi a mun­kásosztály a gépek sokasá­gát a Szolnok megyei szö­vetkezeti gazdáknak is. Sőt, segítségükre siettek baráta­ink, a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Lengyelország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. S szó ami szó, ez évben Szolnok megye szövetkezeti parasztsága 300 millió forint értékű korszerű mezőgazda- sági gépet kap, s azok jelen­tős többsége már megérke­zett és dolgozik. Bálint gaz­da társaihoz hasonlóan kény­telen volt levenni a gépügyet a napirendről; Dühüket és gyűlöletüket azonban csak fokozza az a megmásíthatatlan tény, hogy az új tsz-ek a területileg ala­posan megnövekedett nagy­üzemekkel együtt minden nap szilárdabbak, s az új belépők jelentős többségére már nincs hatással a hazug propagan­da. A belső ellenséges erők kieszelték az úiabb rémhíre­ket, terjesztik megyeszerte, most így próbálnak zavart, bizonytalanságot kelteni. S 'mindenütt akadnak emberek akik jólértesültségüket fitog­tatják, a hazugságokat to­vább adják, s így akaratla­nul beállnak a rémhírterjesz­tők táborába; A közszájon forgó badar­ságoknak egyáltalán nincs alapja. Éppen úgy szétpuk­kannak majd, mint a szakál­las ember regéje és a többi butaság. Mégis, az adott hely­zetben veszélyesek, mivel a szövetkezetek új gazdái kö­zött sokan hisznek bennük; Ezért nagy hiba, ha a kom­munisták és a pártonkívüli- ek — legyenek akármilyen beosztásban — csak legyinte­nek^ ahelyett, hogy erélyesen fellépnének a hazugságok terjesztőivel szemben. Igaz, bolond lyukból bolond szél fuj, de vállvonogatással nem intézhetjük el a rosszindula­tú rágalmazókat. Még akkor sem, ha nagyon jól tudjuk, hogy egy sző sem igaz abból, amit beszélnek; \ közömbösség ennek a nagy forradalmi átala­kulásnak időszakában méreg. Vegyük számításba, hogy a dolgozó parasztok maradi gondolkodására hatással van minden haladást gátló meg­nyilvánulás. S éppen ezért — a dolgozó parasztok érdeké­ben — erélyesebben, követ­kezetesebben vegyük fel a harcot, mind a rémhírek. — mind azok terjesztőivel szemben. Ez egyúttal azt je­lenti, hogy a politikailag képzett, jól tájékozott elvtár­sak ne sajnálják az időt, be­szélgessenek a szövetkezeti gazdákkal. A falu színe előtt, nagygyűlésen hívják tetemre a hazugsággyárosokat. Cáfol­ják meg azokat az állításo­kat hogy a tsz ilyen, vagy olyan elszegényedéshez ve­zet. Az érvek bőséges tárhá­za mindenütt a már működő termelőszövetkezet. A dolgo­zó parasztok igénylik a biz­tató, bátorító, okos szót. Ne sajnáljuk. De ahol ellenséges megnyilvánulásokat tapasz­talunk, ott nincs helye a meg­alkuvásnak. Szolnok megye többtízezer új belépő szövet­kezeti gazdájának érdeké­ben cselekszünk; E2 adjon mindig új erőt; ^ SzP. Trágyázás és terméseredmények Elmondta: Balázs Károly, a kuncsorbai Vörös Október Tsz agronőmuea A talaj növényi tápanyag- tartalmának gyarapítása, táp­anyagszolgáltató képességé­nek javítása a korszerű me­zőgazdaságban el nem ha­nyagolható fontos feladat. — Teljes hatást csak az idejé­ben kihordott jóminőségű és megfelelő mélységbe aláfor­gatott trágya fejthet ki. Tervszerű gazdálkodás nél­kül jó eredményt elérni nem lehet. A vetésterv elkészí­tése során mindig elkészítjük a trágyázási tervet is. így már egy évvel előre tudjuk, hogy egy-egy táblán mit ter­melünk, milyen annak a trá­gyaigénye és milyen talaj­munkát kíván. Jóelőre meg­határozzuk a kihordás, a te­rítés és az alászántás ütemét is. Kihordásra a tavaszi (ve­tés utáni, növényápolás előt­ti) holt időszakot, és a csép­ié.? utáni időt használjuk fel. Ebben a gazdasági évben 599 kát. holdat istállótrágyá­zunk. Ebből 238 hold a ku­korica, 190 hold kender, a többi répa, őszi takarmány- keverék és gyümölcsös, A talajerőtől függően 140—200 mázsa trágyát adunk hol­danként. Kivétel a 11 hold gyümölcsös, ennek 300 má­zsát kap minden holdja. Az összes trágyaszükségletünk idén 126 ezer métermázsa. Ennek több mint a felét, 85 ezer mázsát, a közös állat- állomány, a többi részét pe­dig a tagok háztáji állat- állománya biztosítia. A tavaszi trágyakihordásra mozgósítottunk minden erőt. A tsz három vontatója, te­herautója és a közelebbi táb­lákra 15 fogat, ezen kívül a gépállomás vontatói dolgoz­tak. Mi elég jól állunk ezen a téren, mert tavasszal az ösz- szes trágyát kihordtuk a tsz-ből, meg a háztáji gaz­daságokból. Az azóta össze­gyűlt trágya kihordására most, cséplés után kerül sor. Lesz néhány viszonylag csen­des napunk, esetleg hetünk, amikor más munka nem sür­get. Jobban ráérnek az em­berek, a gépállomás is tud vontatókat biztosítani. — A cséplés utáni időszak igen jó alkalom arra, hogy kitaka­rítsuk az udvarokat, meg a tsz-istállók környékét. Ha most nem csináljuk, akkor majd csak az őszi betakarí­tás után lesz rá időnk, ak­kor pedig már a sár nehe­zíti a szállítást. Éppen ezért javaslom a többi tsz-nek is, használják ki a kínálkozó alkalmat. A nyári mélyítő szántást célszerű egyszersmind a trá­gya aláforgatására is fel­használni. Éppen ezért há­rom táblán már most meg­kezdtük az eddig kihordott trágya szétterítését; Tekint­ve, hogy az istállótrágya csak műtrágyával kombinál­va fejthet ki teljes hatást, az istállótrágyázást mindenütt műtrágyaszórás előzi meg. A növény műtrágyaigényétől függően most 50—100 kg pé­tisót adunk alaptrágyaként. Az istálótrágya szétterítésé­vel csaknem egyidőben meg­kezdjük az alászántást is, nehogy • kiszáradás a trá­gya tápanyagértékét csök­kentse. A trágya szétteríté­séhez mindig annyi fogatot, vagy vontatót biztosítsunk, amennyi a szántó traktorok munkáját éppen meggyőzi. Eddig általában ötéven­ként került sor egy-egy terü­let istállótrágyázására. Ezt az időt igyekszünk négy évre csökkenteni, utána nem a trágyázási időszakot rövidít­jük, hanem az egyszeri trá­gyázás mennyiségét növel­jük. Az állatállomány növeke­désével szaporodott a trágya is. Ennek nyomán egyre job­bak lettek terméseredmé­nyeink. Kukoricából például a kezdeti 13 mázsáról előbb 14.6, majd 15.7 mázsára nőtt az átlagtermés, idén pedig 22—23 mázsát várunk má­jusi morzsoltban. Búzából is 14, őszi árpából 20 mázsát értünk el. Az idei adatok csak a régóta tsz kezelésben lévő földekre vonatkoztak. Azokon a területeken, ame­lyeket csak most hoztak be az egyéniek, az átlagtermés sokkal alacsonyabb. Ez is bizonyítja, hogy a mélyművelés mellett a jó terméseredmények elérésé­ben a trágyázásnak döntő szerepe van. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom