Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ ÁTMEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 178. szám. Ara 50 fillér 1959. július 31. péntek. j ^eeooeoooeeooooqoogooooooeoeoeaoo^» \\ ® o A közömbösség méreg § = | Várkonyí verőfénY |) Egy „halott” intézmény életrekel ' 1 eeeeeeeeeet? Külföldi háziasszonyok vásárolják A kunhegyes! Lenin Tsz kertészetében és gyümölcsösé­ben százharminc nő dolgozik, köztük sokan „csak” mun­kakönyvesek. A szép zöldség termelésén azonban egyfor­ma szorgalommal serénykednek. Különben hogy is válo­gathatnának exportra a paradicsomból. Márpedig azt csi­nálják. Incze Teréz, Szendrei Jánosné, Kiss Anna és Jám­bor Rózsa exportra csomagol 20 hold terméséből. Jól meg kell nézni, mert a hosszú útat csak egészséges gyü­mölcs bírja. Ba- ranyi Elza át­vevő szeme még a láda alján Is megtalálja a hibásakat. Ke- cső néninek te­hát vissza kell vinni a ládát, kicserélni a szemeket Az elmúl! héten 829 vagon gabonát vásároltak a terményforgalmi telepek Szolnok megye egész te­rületén folyik a hordás és a cséplés. Ezzel egyidejűleg a szövetkezeti gazdák a fe­lesleges mennyiséget szállít­ják a Terményforgalmi Vál­lalat telepeire, az államnak adják el a gabonát. Az elmúlt héten 629 vagon gabonát vásároltak a terményforgalmi telepek. Ed­dig összesen 1440 vagont tá­rolnak már az idei termés­ből. Általában megyeszerte megkezdték az új tsz-ek ve- tőgabona csépiését és beszál­lítását csere céljából. Több­száz métermázsa gyűlt már össze. Később a szokványmi­nőségűért fémzárolt vetőma­got kapnak vissza. Sok az értetlenség a terme­lőszövetkezeti vezetők részé­ről a felesleges mennyiségek értékesítésében; Nem ma­gyarázzák meg a szövetkeze­ti gazdáknak, hogy államunk igényt tart a feleslegekre. Káros és haszontalan a spe­kulálás, vagy a piacozás. Az a célszerű, ha a szükséglete­ket meghaladó gabonameny- nyiséget nyomban átadják az államnak, jó árat kapnak ér­te s a pénzt osztják ki. E téren még sok a tenni­való. A jászapáti termelő­szövetkezeti vezetők is ide­genkednek a felesleges meny- nyiség értékesítésétől. Eddig még mindössze 228 méter­mázsa ezabadgabonát adtak el. Ez nagyon kevés. Annál is inkább érthetetlen egyes szövetkezetek eléggé el nem ítélhető, helytelen felfogása, mert végeredményben a fe­lesleget úgyis csak értékesí­teni kell, senkinek nincs szüksége két ember kenyér- adagjára. Nagyon óvatosak a szolnoki Tisza Antal Tsz gazdái is. Igaz ugyan, hogy 250 mázsára megkötötték a szerződést, viszont a várható felesleg többnek mutatko­zik, mert gazdag termést ta­karítottak be. Nyolc mázsát vártak, s a becslések szerint meg lesz a tizenhárom. A Szovjetunió csaknem kétmilliárd rúpia kitelt ad Indiának Újdelhi (Reuter). Az In­diai pénzügyminisztérium — szerdán hivatalos közlemény­ben jelentette be, hogy — az indiai kormány két tagjának nemrégiben Moszkvában folytatott tárgyalásai alapján — a Szovjetunió 1,8 milliárd rúpia hitelt ad Indiának, — 1961-ben kezdődő harmadik ötéves terve végrehaj tásáhoe. (MTTV Jó úton vagyunk, hogy fejlődésünk ütemét gyorsítva még nagyobb eredményeket érjünk el Kállai Gyula elvtárs beszéde Az alábbiakban részleteket ködünk Kállai Gyula elvtárs felszólalásából, amely az országgyűlés szerdai ülé­sén «— a zárszámadás parlamenti vitájában r- hangzott ek A pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlődésének képe. Az elmúlt esztendőben sikeresen folytat­tuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazda­sági alapjainak megteremté­sében — mondotta elöljáró­ban, majd így folytatta: Itt az országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhat­juk, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány politikájának he­lyességét, a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a s éppen ezért végrehajtásáért a párttagok és pártonkívü- liek, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt dol­goznak. Az eddigi eredmé­nyek alapján joggal számít­hatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hátralévő ré­szében fokozódik, s elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célt. az éves terv négyszázalékos túlteljesítését. Ahhoz azon­ban, hogy a Központi Bizott­ság márciusi határozatában javasolt termelékenységi mu­tatót is elérjük, az év hátra­lévő részében nagyobb lépé­A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a mezőgaz­dasági termelés támogatására tett intézkedéseink hatása jelentkezik a várható termés- eredményekben. Az ez évi termésátlagok — a becslések szerint — kenyérgabonából, takarmánygabonából, burgo­nyából, cukorrépából és ku­koricából meghaladják a múlt évi eredményeket és na­gyobbak lesznek a tervezett­nél. Az évi terv előirányza­tait az állattenyésztésben is túl fogjuk teljesíteni. Szólnom kell itt — tisztelt országgyűlés — arról a ren­delkezésről is, amelvet a Forradalmi Munkás-Paraszi Kormány két héttel ezelőtt hozott. A párt és a kormány szem előtt tartva a paraszt­ság érdekeit, a jó termés el­lenére sem változtatta meg az alapivető mezőgazdasági termékek felvásárlási árait. Az állam, a munkásosztály most elvárja a dolgozó pa­rasztságtól, hogy felesleges terményeit az állam által biz­tosított kedvező áron. a fel­vásárló szerveknek adja. át így járuljon hozzá a munkás- osztály, a városi lakosság élelmiszerellátásához. Az állam és a termelőszö­vetkezeti tagság érdeke egy­aránt azt kívánja, hogy a jó termésből képezzenek közös tartalékokat. S ami különö­sen fontos: az idei jó takar­mánygabona-termésből meg­felelő takarmánybázisit ala­kítsanak ki, hogy a termelő­szövetkezetek közös állatállo. szocializmus ügyéihez, vala­mint a vezetés és a tömegek szoros kapcsolatát ma már nemcsak a néphatalom hely­reállításának és megszilárdí­tásának politikai sikerei jel­zik, hanem azok a vitathatat­lan eredmények is, amelye­ket a szocializmus építésének meggyorsításában értünk éL Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb ered­ményeket érjünk el és vi­szonylag rövid idő alatt vég­leg lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, hogy a környező népi demokratikus országokkal azonos történel­mi időszakban befejezzük a szocializmus építését. seket kell tennünk a terme­lékenység területén. Bízunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői — a műszaki értel­miség segítségével, támasz­kodva a munkásosztály ver­senymozgalmának nagy len­dületére — megoldják ezt a feladatot is. Az elmúlt időszakban szá­mottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Hazánk szán­tóterületének 50,3 százaléka termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok birtokában van, tehát a népgazdaság szo­cialista szektorához tartozik. mányát az őszi és téli hóna­pokban jól elláthassák. Napjainkban forradalmi erjedésnek lehetünk tanúi a magyar falvakban. A terme­lőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésének alapja továbbra is a politikai meggyőző munka. Ez minden falusi, állami, párt és társadalmi szervezet­re. minden kommunistára, ifjú kommunistára s a szo­cializmus ügyéhez hű pártan. kíviilire azt a kötelességet ró­ja, hogy szívós felvilágosító munkával, állandóan harcol­jon a szövetkezeti eszme ter­jesztéséért, küzdjön a régi megszokott, begyökeresedett paraszti életmód élő, de már idejétmúlt szemlélete ellen. A szocializmus hívei tudatosít­sák a még egyéni gazdákkal, hogy a szocialista mezőgaz­daság megteremtése az egész nép, s benne a parasztság tehát minden egyes gazda egyéni érdeke is. A történelmi fejlődés kü­lönben is azt mutatja, hogy a társadalmi kérdések megol­dásában nem lehet megállni félúton. A párt és a munkás- osztály azzal, hogy 1945-ben széttörte a félfeudális nagy­birtokrendszer bilincseit és felosztotta a földet a nincste­len parasztság milliói között, történelmi mértékkel ráérve, csak félmunkát végzett Az egyéni parcella megszabadí­totta ugyan az országot a há­rommillió koldustól, megsza­badította a parasztságot az emberpiac szörnyűségeitől, a 80 filléres napszámtól gátat vetett a pusztító népbetegsé­geknek, s elindította a pa­rasztok tömegeit az emberi élet útjain. De az egyéni par­cella semmiképpen sem biz­tosítja azt, hogy a parasztság modem, korszerű gazdálko- d:" it folytasson, nem biztosít­ja azt, hogy állandóan foko­zódó jólétben éljen, nem biz­tosítja azt, hogy mint osztály felszámolja a társadalom más osztályaihoz viszonyított kul­Az ellenforradalom kárte­vését felszámoltuk, s ezzel az eszmei politikai konszoli­dáció folyamata befejeződött a kulturális életben is. Az irodalom és a művészetek legjobb képviselői ma már eredményesen vesznek részt népünk szocialista nevelésé­ben. *— Kulturális életünk kér­dései közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista ne­velésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk re­formjáról kívánok részlete­sebben szólni. Az iskolarend­szer reformját elsősorban azért határoztuk él, mert közoktatási rendszerünk el­maradt az élet fejlődésének ütemétől, különösen az ipar és a mezőgazdaság, a tech­nika és a természettudomá­nyok fejlődésétől. — Iskola- rendszerünk legnagyobb fo­gyatékossága az, hogy a fel­növekvő nemzedéket nem tanítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően az életre. Mindennapos jelenség, tisztelt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett ifjúság jelentős része húzó­dozik a fizikai munkától. Sajnos, a szülők egy része is csak akkor látja gyermeke turális, szellemi és politikai elmaradottságát. Ezért a föld­osztás nagy művét be kell te- tőzni a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével, mert ez teremti meg az egységes, kul­túrált, jómódú szocialista pa­rasztosztályt, amely a mun­kásosztállyal szövetségben to­vább halad a társadalmi fej­lődés ranglétráján a szocia­lizmus, majd pedig a kommu­nizmus felé. jövőjét biztosítottnak, ha az valamiféle szellemi, hivatali pályára lép. Jelentős rétegek még min­dig nem becsülik kellően a fizikai munkát. E helytelen és káros jelenség ellen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét. A szellemi és fizikai munka közötti különbség nem úgy tűnik majd el, hogy csökken a fizikai munkások száma és mindenki értelmiségi lesz, hanem úgy, hogy a fizikai munkások szellemi színvo­nala állandóan növekedik, s megközelíti és eléri a szel­lemi munkások színvonalál Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a fo­lyamatot kell segítenie. Ezért a megvalósítandó iskolare­form alapelve az ,a követel­mény, hogy az iskola adjon korszerű, általános alapmű­veltségei adjon a tanulóknak politechnikai képzettséget és jártasságot a fizikai munká­ban, ismertesse meg velük az ipari és mezőgazdasági munka alapjait s tovább­tanulásra jogosító érettségi bizonyítvány mellett egy szakmában nyújtson olyan képzettséget, amelynek bir­tokában az ifjú nemzedék tehetségének és hajlamainak megfelelő életpályát választ­hat magának. Iskolarendszerünk átalakítása az egész társadalom ügye Ezért iskoláink átalakítás Sára mozgósítani kell a tár­sadalom valamennyi osztá­lyának, rétegének, valameny- nyi szervezetének erőforrá­sait. A kormány nemrég tár­sadalmi bizottságot küldött ki az iskolai reformjavaslat kidolgozására. A reformjavas­latot széleskörű társadalmi vitára bocsátjuk, majd fel­használva e vita tapasztala­tait, a jövő évben az ország- gyűlés elé terjesztjük. Ezután az állami szervek munkájáról szólott: — Az elmúlt év eredmé­nyeiben nagy szerepe volt az állami igazgatási szervek munkájának is. Az állam- apparátus munkája javult, elvégezte a feladatait. A szo­cializmus építése meggyorsí­tásának feladatai azonban megkövetelik azt, hogy az államhatalom és az Igazga­tás központi és helyi szer­ved, az országgyűlés, a mi­nisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok, tovább tökéletesítsék munkájukat. — A szocializmus építésé­nek meggyorsításában igen nagy jelentősége van a tár­sadalom önkéntes tevékeny­ségének. Az állami szervek és külö­nösen a tanácsok munka- programjukban olyan, a tö­megek mindennapi érdekeit szolgáló feladatokat tűznek ki, amelyekért a harcot, a fáradságot, a munkát, száz­ezrek és milliók vállalják, mert e munka gyümölcseit is százezrek és milliók élve­zik. Kállai Gyula elvtárs a nemzetközi helyzet kérdései­ről beszélt, majd végül a következőket mondotta: — Tisztelt országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló Írás­beli és szóbeli jelentéssel, mint fejlődésünk reális hely­zetképével, egyetértek, azt a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány nevé­ben elfogadom s képviselő- társaimnak is elfogadásra ajánlom. (MTI.) A Központi Bizottság márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, Terméseredményeink nagyobbak lesznek a tervezettnél Az elmúlt évben egészségesen fejlődött a kulturális élet is

Next

/
Oldalképek
Tartalom