Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

f 1959. július 30i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Több, olcsóbb a baromfi, a tojás, mint tavaly Tűlíellesfíés előtt a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat éves terve Esztendővel ezelőtt sem to­jáshoz, sem baromfihoz nem volt könnyű hozzájutni. A hol fel-, hol eltűnő áru ol­csónak sem volt mondható. Ebben a tekintetben örven­detes változást észlelhettek a háziasszonyok: baromfi, tojás, egyaránt kapható, sőt: olcsóbban, mint tavaly. Míg 1958 júliusában egy tojás át­lag 1.40 forintba, egy kg csir­ke átlag 32 forintba került, ezek az árak 1.20 forintra, illetve 28 forintra estek. A javulás okát könnyű megtalálnunk. Tavaly októ­berben egy fontos kereske­delmi miniszteri határozat zárt körzetnek nyilvánította megyénket; azaz — közért­hetőbben — ki parancsolta a „maszek”-felvásárlókat. Ak- kortáj nem egy ízben elő­fordult, hogy a kofák szem­befordították az egyéni ter­melőt a földművesszövetke­zettel: egy-másfél forinttal többet kínáltak a2 áruért. — Más kérdés, hogy mennyit „hoztak be” egyesek a mé­résnél ... Az emlékezetes határozat megjelenése óta a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat dolgozói végzik a felvásárlás felelős­ségteljes munkáját. Az üzem körülbelül fele részben bel-, fele részben külföldi igények kielégítésére fordítja az árut. A vállalat — több mezőgaz­dasági szakemberrel együtt­működésben — fokozta a ter­melőszövetkezetek baromfi­nevelési kedvét. Míg a tsz- ekkel tavaly csak négy va­gon csirkére kötöttek szer­ződést — idén már tizenöt vagon csirkét s további há­rom vagon egyéb szárnyast forgalmaztak. — A Baromfi- feldolgozó Vállalattal szerző­dött közös gazdaságok száma százhúszra emelkedett. Az együttműködés eredménye­ként a vállalat második ne­gyedévi baromfifelvásárlási tervét 122 százalékra, tojás- felvásárlási tervét pedig 397 százalékra teljesítette. — A spekuláció, a kofál- kodás megszüntetése révén nemcsak árubőséget biztosí­tottunk, de az árakat is csök­kentettük. Természetesen eb­ben az állami gazdaságoknak is jelentős szerep jutott, — ismeri el Takács Viktor igaz­gató. — ök biztosították a közfogyasztásra került ba­romfi- és tojásmennyiség harmadrészét. Forgalmunk emelkedéséről, gondolom, rö­viden is sokat mondhatok. Tavalyi forgalmunk — egye­bek mellett — 25 vagon csir­ke, 35 ezer liba, 28 ezer puly­ka volt. Idén 88 ezer libát, 90 ezer pulykát és 46 vagon csirkét veszünk át a termelő- szövetkezetekből és háztáji gazdaságokból. A Baromfifeldolgozó Vál­lalat felvilágosító szóval és okos árpolitikával irányítja a megyei piacot. Egyik célja, hogy minél előbb jusson ko­rai libához; ezért annak át­vételi árát augusztus 15-től október 10-ig 19 forintban, azután 18.50 forintban álla­pította meg. Ennek tudatá­ban a termelők bizonyára élnek az idei nagyszerű ku­koricatermés adta lehetőség­gel s korán kezdik a tömést. Ezzel szemben a pulyka- átadás Idejét célszerűbb ké­sőbbre ütemezni; a pulyka ugyanis november második felében éri el az exportminő­séget. Az előbb levágásra ke­rülő állatok alacsony sú­lyúak, bőrük csúnya, A vál­lalatnál történő néhány na­pos tartásuk is — gyakorlati­lag — megoldhatatlan. A szűk helyen az állatok evés helyett verekszenek, törik egymást. Emiatt naponta kö­rülbelül napi 5 százalékos veszteség éri a népgazdasá­got — A folyamatos átvétel biztosítása érdekében elha­tároztuk, hogy a szállítás napját megbeszéljük az érde­kelt termelőkkel ", így Ta­kács Viktor igazgató. — Ma­gunk pontosak leszünk, ugyanezt reméljük ügyfe­leinktől is. Művészetkedvelő munkások között Jászberényben — Ez a vonal itt nem elég határozott. És honnan vette ezt a lilás színt? — kérdezi Bokros László festőművész egy nyurga fiatalembertől. — Tulajdonképpen azt akar­tam vele kifejezni, hogy... Pereg a vita. Idősebb, fia­talabb férfiak és két kislány ül a „mester” körül, nagy figyelemmel hallgatva ma­gyarázatait ...Amikor az elmúlt év őszén a jászberényi Lehel művelődési otthon meghirdet­te a képzőművészeti kör elő­adását, sokan legyintettek. Nem lesz abból semmi. Je­lentkezik egy pár ember, az­tán majd azok is megunják. A kételkedőknek leesne az álluk, ha betévednének egy- egy rajzórára. Igaz, nem so­MiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiiiiiiiHiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii Kedved-M-Úeétió- 'Bőcdíló! Amijér olyan sokszor kőz- lik a leveleimet, hálából ide­jében szólok, hogy a Tisza­iadról, amikor mentek le a lépcsőn a strandra, akkor nagyon vigyázzanak a lép­csőn. Ugyanis a Miki, ami­kor leesett rajta, akkor ugyanúgy ordított utánna kínjába, mint amikor a ma­mája nem vett neki a sellő- konzervből, amit busp-meg- állónál kínálnak a Kossuth- témél. Teccik tudni, a Miki azúr bőgött, mert nem nem­csak a nadrágjáról jött le a lépcsőn a bőr, hanem arról is, amit a nadrágja takar. Mer a hídépítő bácsik nem tudom miért, de a rücskös oldalukkal rakták felfelé a lépcsőket. Ugyanis a lépcsők rücskös oldalával, nem a ma­gukéval, ezt jegyezzük meg a pontosság kedvéjért. Ászt nem tudom, miért így rakták vissza, de talán ók se tugy- gyák. Igazis, a hónig Ilon mamája kérdeszte, hogy nem-e tudja a mamám, hogy a Patyolat megkereste-e már a néni elveszett kabátját, ami a Patyolatnál veszett el. És a kőnig Bácsi a papámat interjujolta, hogy annak a bácsinak megifezette-e a vas­ipari vállalat a bicigligumi- ját, amiről szintén tetszettek írni. Mer eddig a Néplapba még nem olvastak róla, pe­dig az olvasókat az érdekli, hogy az ügyeket a vállalatok hogyan intézik. A meteoroló­giai távlati terves intézés ugyanis nem jó. Ezt a Ma­rika nénitől tanultam, akkor mondja, ha egy vállalatnál olyan ígéretet hall, hogy „majd ha fagy”. És a szer­kesztő Bácsik mit hallottak a bicigligumiról és a sellő- konzervről és a kabátról? — Legyenek szívesek és írják meg, amíg kezeiket csókolja PENNA ANNA A főzelékekről Ä berántott, behabart fő­zelék magyar specialitás. Külföldön egyszerűen sós víz­ben puhára főzik a zöldség­félét, leszűrik és olvasztott vajjal, vagy pirított morzsá­val, petrezselymes vajjal, vagy besameHel tálalják A főzelék a szakácsköny­vekben is mostoha helyet kap a sok recept között. Álta­lában azt hiszik, hogy főze­léket mindenki tud készíteni — akárcsak lágytojást. Pedig nagyon sok háztartásban nem értenek a főzelék finom el­készítéséhez. Sok helyen túl­fűszerezik, mindegyikbe pap­rika kerül, tejfel nélkül el sem képzelhető, vagy olyan vizes, hogy semmiféle íze sincs. Pontos receptet adni főze­lék-készítéshez nagyon ne­héz. Más eljárást kíván a zsenge tavaszi főzelék, mint az őszi és minden esetben az alapanyaghoz kell alkalmazni az elkészítés helyes módját. Mégis vannak szabályok; Néhány kivételtől eltekint­ve (tök) mind a zöldfőzeléke­ket, mind a száraz hüvelye­seket sós vízben puhára főz­zük. A hangsúly a puhaságon van, mert az át nem főtt fő­zelék élvezhetetlen — de persze elfőtt se legyen. Má­sodszor legyünk óvatosak, kevés vízbe tegyük fel főni. Ha túl sok a víz, berántás előtt le kell róla önteni, de ezzel az ásványi sók, vita­minok és ízek nagy része is kárba vész. A rántás, ame­lyet külön, rántotta sütőben készítünk, ne legyen száraz és ne barnítsuk meg. A bar­na rántás — különösen a zöldfőzelékeknól — kicsapó­dik. Különösen vonatkozik ez a parajra, zöldborsóra, para­dicsomra. Egy kiló zöldfőze­lékhez kb. 3 lapos evőkanál zsírt és ugyanannyi, vagy va­lamivel kevesebb — lisztet vegyünk. A pirospaprikát csak akkor tegyük a rántás­hoz, ha azt a tűzről már le­vettük. Berántott főzeléket nagy lángra nem szabad állí­tani, mert azonnal odakap, megkozmásodik. A főzelékek egy része (sóska, spenót, zöld­borsó, zöldibab, karfiol, bur­gonya) csak frissen finom, a káposztafélék és hüvelyesek jól bírják az esetleg több­szöri felmelegítést isi Az ecettel legyünk nagyon óva­tosak, fokhagymából csak parányit vegyünk A fok­hagyma spenótba, zöldbabba, száraz babba, kelkáposztába való! A vöröshagymát apróra vágva picit futtassuk meg zsíron és így tegyük a főze­lékhez, a zöldpetrezselymet nagyon finomra vágva tála­lás előtt. A tejfelt legjobb, ha két részben adagoljuk: egy részét egy rövid ideig vele főzzük, egy keveset hagyjunk a tálalásihoz. A főzelék táplálkozásunk igen fontos része. Rostes, emészthetetlen (cellulózé) anyaga emésztésünkben ját­szik komoly szerepet, a ben­ne lévő sokféle sav és vita­min pedig egészségünket szolgálja. Minden főzeléknek hagyjuk meg eredeti ízét, zamatét, ne váljék „csusz- pejzzé”, hanem könnyű, élve­zetes értei legyen, amit min­den családtag szívesen fo­gyaszt. MiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Receptek Almáslepény Hozzávalók: 50 deka liszt, 1 csomag sütőporral keverve, 15 deka cukor, 3 tojássárgája, 1—2 evőkanál tejföl vagy tej. Töltelékhez: 1 kg borízű al­ma, 15 deka cukor, 3-5 deka aszalt szőlő, törött fahéj. Készítése: a sütőporral elke­vert lisztet a zsírral eldörzsöl­jük, hozzáadjuk a cukrot, a to­jássárgáját és annyi tejet vagy tejfölt, hogy rétestészta kemény­ségű legyen. Jól eldolgozzuk és két cipót formázunk belőle. Ki­nyújtva az egyiket a tepsi al­jára helyezzük, rászórjuk az almatölteléket, a másik lappal leborltjuk, tojással megkenjük, villával megszurkáljuk és szép clrosra sütjük. Kihűlés után felszeleteljük és vanflláscukor- ral meghintjük. Töltelék: az almát meghámoz­zuk, megreszeljük, elkeverjük a mazsola, a cukor, vaníliáscukor­ral, esetleg kevés törött fahéjjal és azonnal felhasználjuk. Kajszibarack-íz A legelterjedtebb lekvárkészl- tés a következő: A gyümölcsöt mosás után klmagozzuk és há­mozzuk. A nyers gyümölcshöz kilogrammonként 50 - 70 deka cukrot veszünk. Ezzel a gyü­mölcsöt 12 óráig állni hagyjuk. Ezalatt a cukor teljesen felol­dódik. Utána gyors tűznél for­rástól számítva 20-25 percig főzzük. Forrón üvegekbe rak­juk éa lekötjük. HETI ÉTREND Csütörtök: Burgonyaleves, tök­főzelék vagdalt hússal. Péntek: Gulyásleves, lecsó. Szombat: Zöldségleves, rán­tott karaj burgonyával, ková­szos uborka. Gyümölcs. Hétfő Rántott leves, ízes bukta. Redd: Almaleves, marhapör­költ burgonyával, uborkasaláta. Szerda: Karalábéleves, túrós­csusza, gyümölcs, iiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiimimtuimiiimu JÓ TUDNI... Nem ég oda a tej, ha a lá­bast előbb vízzel kiöblítjük, vagy a régi lábast vékonyan bezsírozzuk. A citromhéjat csak gyen­gén reszeljük, különben ke­serű lesz. A lereszelt citrom­héjat cukorral elkeverve és üvegbe rakva sokáig eltart­hatjuk. A citrom sokáig felhasz­nálható, ha szeletekre vágjuk, bőven meghintjük cukorral és üvegben lefödve tartjuk. kan jelentkeztek. De az a ti­zenkét ember, aki kezdettől fogva hiányzás nélkül vesz részt a szakköri foglalkozá­sokon, rengeteget fejlődött Nem csak festettek, hanem megismerték a művészi alko­tások folyamatát is. Művé­szettörténeti előadásokat hal­lottak vezetőjüktől és főleg szigorú, alapos bírálatot. Amikor az újságíró meglá­togatta a kört, nem festet­tek. Vitatkoztak. Éppen Hor­váth Istvánt, a fémnyamó dolgozóját gyúrják... ■— Okvetlenül velünk kell jönnöd, Pista! “ unszolják.-* Én szívesen jönnék, de- hát nem tudom, a feleségem elenged-e " bizonytalanko­dik. — Hiszen nem mulatni megyünk, —■ méltatlankod­nak a többiek. Az újságíró kíváncsi kér­déseire kiderült, hogy a kör — jó munkája jutaimáid — egy hétre táborba vonul.; — „Valahol a I’iszaparton”, a Művelődési Otthon költsé­gére egy hétre tábort ütnek és rengeteget festenek majd, főleg akvarellL Néhány an olajat is hoznak; “Mi a célja a kirándu­lásnak? — kérdezzük Bokros Lászlót. — Főleg az, hogy kikap­csolódva, szabadságidő alatt zavartalanul dolgozhassanak, alkothassanak a kör tagjai. Műveikből szeptember vé­gén kiállítást rendez a Le­hel klub. Ezen a kiállításon meggyőződhetnek a nézők, mit fejlődtek a mi festegető dolgozóink. — Mi nem a hivatásos mű­vészeknek akarunk konkur- renciát csinálni " szól bele a beszélgetésbe Kiss Magda bérelszámoló, a kör egyik igen aktív tagja —, hanem magunkat akarjuk ránevelni a művészi szép élvezésére. — A múltkor történt egy érdekes eset — mondja Ró­zsa Mária az Aprítógépgyár­ból. — Egy asszony jött be a körbe és néhány festmé­nyét hozta. — Borzasztóan giccsesek voltak ezek a „munkák” és harsány haho­ta kísérte őket. “ Hát ez bizony nem volt szép — ismeri ed Mizsei László, a Fémnyamó raktá­rosa. De megesett Belép egy szakköri tag és most újult erővel folyik a vita* ki menjen a hétfőn kezdődő egyhetes festő-tá­borba. Az újságíró hallgatja- hallgatja és meghatódik. — Mert megható és nagyszerű dolog az, hogy tizenkét lelkes, egyszerű dolgozó ennyire át legyen itatva a művészet szeretetéveL És ha helytelen is volt az asszonyt kinevetni, mégis nagyszerű érzés, hogy az ízlés romboló kispolgári giccset első pillantásra felis­merik azok, akik még egy évvel ezelőtt maguk is bele- bele estek ebbe a hibába.; Hallgatja az újságíró a kis kollektíva küzdelmét azert, hogy mindenki részt- vesyen a nagyszerű élményt jelentő kirándulásom — És Horváth István feleségének azt üzeni: Engedje el nyu­godtan a férjét Amit tanul, csak hasznára válik. Neki is, a többieknek is őszinte szív­vel kíván sok megérdemelt sikert. “ hernádi * Az ősz haj is szép Az első ősz h&jszálak fel­fedezése kellemetlen érzést kelt a nőben. Ügy véli, hogy az öregedés első jele, s ez általában jobban elkeseríti, mint az első szarkalábak. Pe­dig semmi sem teszi olyan nemessé az arcot, mint az ősz haj. Érre már a divatszakér­tők és kozmetikusok is rájöt­tek. A nők az utóbbi időben nemcsak, hogy nem festik be ősz hajukat, hanem még őszi- tik magukat Természetesen az ősz haj is csak akkor lehet szép, ha gondozott, és az arc megőrizte üdeségét, fiatalságát. Nagy hiba az, ha a nő erő­nek erejével el akarja titkol­ni éveit. Ezzel bizony még nem lesz fiatalabb. Sokan meg úgy érzik, hogy ha már az ősz hajszálak úgyis elárul­ják éveiket, nem keü többé törődniök magukkal. A mi asszonyaink közül soknak az a szokása, hogy negyven éven túl már csak sötét színű ruhát hordanak. Azt hiszik, hogy őszülő ha­jukhoz nem állnak jól a vi­lágos színek. Ritkábban is járnak fodrászhoz_ pedig most kellene törődniök iga­zán a külsejükkel Vannak aztán, akik a másik végletbe esnek, túlságosan élénk szí­neket hordanak, kislányok­hoz illő szabású ruhákat vi­selnek, hogy eltitkolják évei­ket, ínüiimnmtmnnniinnpiinimiinnmnimnnninnHmr Technika a háztartásban önműködő konyhafelmosó gép. A készüléket a konyha, falába szerelik. Gombnyo­másra automatikusan mű­ködni kezd. Felmossa, fel­töri! és megszárítja a kony- hakövezetet, aztán automati­kusan megtisztítja a felmosó kefét is. Hütő-főző készülék. A há­ziasszony beteszi a főzéshez előkészített alapanyagokat a készülék hűtőrészébe, beál­lítja a jelzőberendezést, mely feltünteti a főzés kezdetének időpontját és tartamát. A jelzett időben a fazék vagy lábas automatikusan a hűtő- részből a főzőrészbe kerül át, majd csengő kSzli a ház asz- szonyával, ha megfőtt az étel. Egyensúlyozó kanál. Kis­babák számára készül. Egyet­len csepp folyadék sem ürül­het ki a tányér és a gyerek szája közötti szakaszon, mert a kanál miniatűr forgóberen­dezéssel van ellátva, ami automatikusan helyreállítja a folyadék egyensúlyát; CA nParii Prets*"-bőU y, Hűvösebb nyári í estékre ajánljuk : ciikos kötött I blúz egyszínű i szoknyával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom