Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-30 / 177. szám
f * 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdődött az Országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az első oldalról) takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel. — A nyereségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában. Ez adott lehetőséget, hogy 1'58-ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának javításánál. Célszerűnek bizonyultak a beruházások hatékonyságának emelésére hozott intézkedések. ezer szarvasmarha új istállóban, a többi átalakított épületekben lesz elhelyezhető Ezenkívül 14 ezer sertés részére fiaetató 44 ezer sertés részére sertéséi, 85 ezer juh részére korszerű juh- hodály és 200 ezer barom] részére megfelelő nagyüzemi baromfiól épül a termelőszövetkezeteknél. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állatférőhely-szükség- letét általában ki lehet elégíteni. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a közös állatállományt minél előbb megteremtsék. A belépő parasztok nagy számban vittek be a szövetkezetekbe állatokat. Júniu. 30-ig mintegy 80 ezer szarvasmarhát, 65 ezer lovat és 25 ezer juhot vittek be a közös gazdaságba. Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek földterülete az idén több mint két mitt-ió holddal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszükségletét. Csupán traktorokból- há- romezerhatszázat kellett terven felül biztosítani. A jelentősen megnövekedett igényt a belföldi mezőgazdasági gépipar csak kis részben tudja fedezni, ezért barátainkhoz fordultunk, nyújtsanak részünkre segítséget terven felüli gépszállításokkal. A belső erők mozgósítása és a baráti segítség együttesen biztosítja a megnövekedett gépi munkaigény zavartalan ellátását. A mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerül a kettős feladatot végrehajtani: szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorál és ugyanakkor dolgozó népünk növekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a mezőgazdasági termelés meny- nyiségét is. Az új termelői árrendszer előnyei Antos István a továbbiakban az új termelői árrendszerről, illetve a régi árrend- s-e. fogyatékosságairól be- s: tt. Elmondotta, hogy a szén, a hengereitáru, a tégla, általa uan igen sok nyersanyag ára, alacsonyabb volt az önköltségnél, a vállalatok rrm sok gondot fordítottak az anyag- és energiatakarék sságra és még egyéb fo- gvptékosságok miatt a régi árrendszer alkalmatlannak bizonyult, hogy helyesen tájékoztassa a gazdaságosság fokozására törekvő vezetőket és dolgozókat. — Á két évi alapos munkával előkészített és ez év január 1-én életbeléptetett új termelői árrendszer — folytatta — nagyrészt megszüntette ezeket a fogyatékosságokat. A termelői árak általános rendezésével Igen jelentős előnyök mutatkoznak: közelebb került egymáshoz a társadalmi és vállalati érdek, szilárdabb alapot teremtettek egy helyes fogyasztói árpolitika céljaira, s anyag- és energiatakarékosságra ösztönöznek. A vállalatok többségénél az új árrendszer csak ezután érezteti hatását« Az idei gazdálkodás 1959 első felében tovább emelkedett népűnk életszínvonala Ezután az idei gazdálkodást ismertette. — Az idei esztendő első félévének teljesítése kedvezően alakult: Különösen a II: negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlődése, — 1959 első féléviben az állami ipar 9 százalékkal termelt többet, mint 1958. I. félévében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét« — A jelentős tervtúltelje- sítés a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szektora szükségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítását, végül az export növelését szolgálta. —- Az ipar kedvező irányú tervtúlteljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése. A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. 1959 első felében a kivitel 18 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A párt és kormány politikájának fontos elve, hogy a szocialista építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság élet- színvonalának rendszeres emelését. Az 1958. évi terv eredményes túlteljesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős rétegeit érintő intézkedés történt. Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos élelmezési cikk ára csökkent, ugyanakkor egyes dolgozó rétegek bére számottevően emelkedett: Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959 első felében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében Ennél kisebb arányban, hat százalékkal növekedett a parasztság vásárlóereje; Ezután hangsúlyozta, hogy a költségvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mutatóit illetően elérjük az eredetileg 1960- ra kitűzött szintet. Az Országgyűlés kilenc bizottsága 183 képviselő részvételével részletesen megtárgyalta a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány jelentését az 1958. évi költségvetés teljesítéséről. A bizottsági üléseken 80 képviselő szólalt fel és számos, értékes észrevétellel és javaslattal nyújtott segítséget a kormányzati munkához. Valamennyi bizottság egyhangúan jóváhagyta a jelentést: A kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, fogadja el a múlt évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot: A beszámoló után hozzászólások következtek, majd az Országgyűlés elnöke a napi ülést bezárta. A termelőszövetkezeti mozgalom iejlődése Ezután hangsúlyozta, hogy az év első hónapjaiban hazánkban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődése, az új termelőszövetkezetek politikai, szervezet, és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhatalom központi és helyi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ezideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot, A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1.500 millió forintot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot építkezésekre. Ebből az építési hitelkeretből egy katasztrális hold termelőszövetkezeti szántóterületre kereken 380 forint jut, az 1958 évi 300 forinttal szemben Májusi adatok szerint a termelőszövetkezetek 13 5 ezer szarvasmarha részére létesítenek istállót. Hetvenhárom1959. július 30. Nixon látogatása a novoszibirszki nehézgépgyárban. NXVOSZIBIRSZK (MTI). Nixon amerikai alelnök kedden látogatást tett a novoszibirszki nehézgépgyárban. Mint a TASZSZ jelenti, Nixon a gyár egyik műhelyében megkérdezte, hogy mit jelent az egyik felirat. Megmaevarázták neki, hogy a gyárnak a hétéves terv alapján végzendő teljesítményét jelenti. A felírat azonban már elavult, mert a felirat szerint a gyár termelését a hétéves tervben l.t- szeresére kellene emelni, — most azonban a gyár dr/,ozói lehetségesnek tartják, hogy kétszeresére növeljék a gyár termelését. Az egyik munkacsoportnál az amerikai alelnök megállt és azt kérdezte: — Tanulnak? — Nálunk mindenki tanul —< mondták a munkások Nixonnak. — Gyárunknak van levelező és esti technikuma, középiskolája, technikai főiskolája. Ezekben bármelyik munkás tanulhat; — Nagyon jó, hogy eljött hozzánk — fordult az egyik munkás Nixonhoz. — Országaink között még mindig nem jó a viszony. Mit szándékozik ön tenni megjavítására? — Egyik beszédemben majd válaszolok az ön kérdésére. — mondotta Nixon. — Meggyőződött a szovjet emberek békeszeretetéről? — tették fel az újabb kérdést a gyár munkásai és alkalmazottai. — Igen, — válaszolta az amerikai alelnök. — Most már nem kételkedem a szovjet nép békeszeretetében. Kedden este Nixon fel-* ségével és kíséretével a tv voszibirszki Opera- és Balett- színházban megtekintet, - Csajkovszkij „Hattyúk .«w című balettjének előadásé« (MTI.) A nyugatiak háfraléptek A Pravda hírmagyarázata Moszkva (TASZSZ). — Naumov, a Pravda genfi tudósítója hírmagyarázatot fűz a külügyminiszteri értekezlet fejleményeihez. A külügyminiszterek nem- hivatalos találkozóikon tárgyaltak nyugat-Berlin ideiglenes státusának kérdéséről. — Az értekezlethez közelálló körök megelégedéssel állapítják meg, hogy a nyugati küldöttek kierőszakolta kéthetes szócsata után végre konkrét kérdésekről tárgyalnak. Ez a szovjet küldöttség érdeme. —■ Ugyanis a Szovjetunió javasolta, hogy a berlini kérdést párhuzamosan vizsgálják meg a német vegyes bizottság létrehozásának kérdésével Mint a tudósító a továbbiakban kiemeli, a genfi megfigyelők csodálkozásukat fejezik ki amiatt, hogy • nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontja ismét komoly változáson ment át, mégpedig rossz értelemben, ugyanis hátra lelitek a legfontosabb kérdésekben; a nyugat-berlini angol, amerikai és francia megszálló csapatok létszámának kérdésében. Június 16-i javaslataik magukban foglalják annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett csökkentik a szóbanforgó csapatok létszámát. Most viszont hallani sem akarnak róla. Kitartanak régi álláspontjuk mellett, a nyugat-berlini területen a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok ellen kifejtett felforgató tevékenység megszüntetésének kérdésében is. (MTI). 1 Új MEZSGYÉK 1 Jászberényben Ennek a nagy forradalmi átalakulásnak sajátságos figurái a nagyítók, a túlozók. Emberi gyengeségből, fontoskodásból, vagy a csoda tudja, milyen meggondolásból a megérdemeltnél nagyobb erkölcsi elismerést szeretnének saját maguknak learatni Rendszerint úgy, hogy a valóban meglévő nehézségeket eltúlozzák. Tényleges fáradozásaikat felnagyítják. Fontoskodásukkal esetenként éppen ők idéznek elő zűrzavart, s indítanak el olyan mendemondát, aminek valójában nincs semmi alapja. A mezsgyék összeszánt ásá- nak első napjaiban történt. Szaladt ám az egyik traktoros Csák elvtárshoz, ahhoz a tsz-elnökhöz, akivel Csuka Lajos két hordó sörben fogadott. (Ennek a történetét előző lapszámunkban megírtuk.) i— Csák elvtárs, baj van! — mondta a traktoros. “ Mi baj, fiam? — kérdezte az elnöki — A maga emberei nem engedik a szántást. Nosza, motorra pattant az elnök és elment azokhoz a gazdákhoz, akiknek nevét a traktoros említette. Megkérdezte az egyiktől, mi ütött belé. Miért tiltotta el a traktorost a munkától, Emberünk nagyot nézett. — Én? Ez félreértés, elnök elvtárs — tiltakozott erélyesen. s elsorolta; csupán arról v<Ai szó, hogy sajnálta a tarlót. Mondogatta a gép kezelőjének, milyen kár felforgatbiek is. Nem csoda hát, hogy ez a karakán tsz-elnök megmondta a traktorosnak: hozzája ezután már csak véres képpel mehet panaszkodni. A traktoros esetéihez hasonló túlzásokba mások is beleesnek. Veszélyes dolog, mert eltereli a figyelmet a valódi problémákról. Varga József megmutatta a szénakazlakat ni, hiszen oda. van. a jó legelő. De azt egyáltalán nem említette, hogy a traktoros forduljon vissza. Pontról pontra így beszéltek a töbItt van ez a Bartal nevezetű kulák. Ez év tavaszán a szövetkezeti gazdák maguk közé vették, megadatott neki hát a lehetőség, hogy a közösségbe beleilleszkedve tisztességes emberként éljen. De hogy kinyílt a szeme. Fölült a magas lóra, s máris irányítani, parancsolgatni szeretne, de nem a szövetkezet hasznára, hanem a kárára. Bartal kulák ügyködését nem tűrhetik a tsz-tagok. Még akkor se, ha — ahogy mondani szokás, egy fecske nem csinál nyarat, vagyis egy kulák nem fordíthatja vissza a haladás kerekét. Mégis, leplezzék le és mondják meg neki: ha nem marad békén, hát kivitt tágasabb, vagy másutt hűvösebb. Ilyen dolgokra azonban csak úgy jut idő, ha a fon- toskodók nem csinálnak álproblémákat A város vezetői persze józan, higgadt, tárgyilagos emberek, akik ebben az ezerarcú változásban rendszerint mindig megkülönböztetik a lényegest a mellékestől. Nagyon sok segítséget kapnak attól a többszáz szőlős Szu- hárhoz hasonló új szövetkezeti tagtól, akik szinte égnek a tettvágytól. De legelsősorban az a hatvankilenc kommunista növeli a forradalmi erőket, aki most, ez év tavaszán lett méltó a párttagságra. Mindannyian dolgozó parasztok. Mögéjük sorakoznak a többiek. Ottjártunkkor délután azt ajánlotta Bacsa elvtárs, a városi pártbizottság titkára, látogassuk meg Varga József gazdát. Felkerestük. Ott él a Jászárokszállás felé vivő kövesút baloldalán egy szép tanyában. Az istállót javítgatta. Ide kötik be majd hamarosan a közös állatállomány egy részét. Varga József arról nevezetes egyébként, hogy 18 métermázsa szálastakarmányt kellett volna bevinni a közösbe. — Beviszi? — kérdeztem tőle, mondta és elvezetett bennünket a tanya mögé. — Ez a két kazal a közösbe megy. mányalapot, — mondjon a Szabad Európa rádió és Bálint gazda, amit akar — a nagyüzemi gazdálkodás meggy Szód éses híve. Ha tetszik Az új világ egyik bátor formálója Szuhár István ■“ Dehát ez több, mint 18 mázsa, — Valamicskével. — Százszáztíz mázsára saccolom. Nos, hát Varga József nagyon szépen példázza, hogy a jászberényi dolgozó parasztok elhatározása valóban komoly. Az az ember, áld 18 mázsa helyett 110 mázsa széez az ellenségnek, ha nem. Jászberény szövetkezeti város dolgozó parasztsága bizakodva, reményteljesen építi a holnapot. Rengeteg történetet írhatnánk még eiről. Most riportsorozatunk végére értünk. De az élet a jászberényi határban is megyen a maga útján, előre, mindig csak előre. nával gyarapítja a takarSzekulity Péter
