Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 29. A sivatagi stance példájáról mindenki hallott már. A strucc ugyanis arról nevezetes, hogy fejét huza­mosabb ideig a homokba dugja, minek következtében a külvilágról szerzett benyo­másai meglehetősen sötétek és hiányosak. Aligha való­színű azonban, hogy a világ legbutább és legsivatagibb strucca homokba dughatná fejét, ha körülötte 17 ezer fiatal fiú és lány színpompás felvonulása zajlana. Ha ne­tán a buta állat mégis így tenne, mentségére szolgálna, hogy csupán strucc, nem pe­dig bécsi polgári újságíró. Becsben ugyanis az osztrák polgárt lapok riporterei olyan arányban dugták homokba fejüket, hogy a struccok is elpirulnának szégyenükben. Az történt, hogy vasárnap a zsúfolásig telt Práter Sta­dionban 120 nemzet fiai vo­nultak fel, hogy hitet tegye­nek a béke és barátság esz­méje mellett; Kell-e ennél szebb téma az újságírónak? A világ minden tájáról szá­zával érkeztek a tudósítók hogy a fiatalság e nagyszerű forgatagáról hirt adjanak és a tudósításokat másnap épp úgy olvashatták Amerikában mint Ázsiában. De a bécsi polgár hiába nyitotta ki ér­deklődve hétfőn kedvelt új­ságait. A Welt am Montag első oldalán pisztolyos bandi­tákról, a vllágszépségver- seny japán győzteséről ír, a Kurier szenzációja pedig egy autóbaleset volt A fesztivál­ról, a vasárnap nagy esemé­nyéről, amelynek százezrek voltak tanúi, nincs a lapok­ban egy árva sor sem. a. Ha késői korokban valaki a bécsi polgári lapokiból keres­né 1959. július 26-ának nagy eseményét, errevonatkozóan nem találna dokumentumot. Viszont találna az osztrák polgári újságírók reményte­len és ostoba erőfeszítésére, amellyel le akarták tagadni a béke és barátság fesztivál­jának csillagát Bécs egéről. — baracs — A Pravda a hidegháború bajnokainak csúfos kudarcáról Moszkva (TASZSZ). A hi­degháború amerikai bajno­kainak az a provokációs csel­szövése, hogy megpróbálják megszervezni az úgynevezett „rab nemzetek hetét”, csúfos kudarcba fulladt — írja ked­di számában a Pravda. Sem a Nyugaton, sem a Keleten egyetlen becsületes ember nem csatlakozott ehhez a kalandor-kampányhoz. A szocialista országok sza­bad népeinek dörgő tiltakozó szava méltó válasz volt a fo- gadatlan imperialista „fel­szabadítóknak”« Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Romá­nia, Bulgária, Albánia és a többi szocialista ország dol- goződ erélyesen elítélték az amerikai kormánykörök dur­va beavatkozását a független országok belügyeibe. Ezen or­szágok közvéleménye egybe­hangzóan megállapította, hogy a hidegháború bajno­kainak ez az ármánykodása elárulja az amerikai mono­polisták rettegését, a Szov­jetunió és az egész szocia­lista tábor óriási sikerei lát­tán, e sikereknek a tőkés já­romban sínylődő dolgozókra gyakorolt egyre növekvő be­folyása és annak láttán, hogy a két rendszer között folyó békés versenyben elkerülhe­tetlen a szocializmus dia­dala. Rendkívül figyelemre mél­tó — folytatja a Pravda —■, hogy az Egyesült Államok­ban csupán maroknyi cso­port támogatta a reakciósok e provokációs akcióját. Az amerikai burzsoá lapok és folyóiratok többsége még figyelemre sem méltatta ezt a propaganda-kampányt. Az egész tisztességes Amerika elfordult a provokátor-propa - gandistáktóL Az Izvesztyija szintén be­hatóan foglalkozik a hideg­háború amerikai propagan­distáinak kudarcával (MTI) Az amerikai földművelésügyi miniszter megtekintette a New York i szovjet kiállítást New York (TASZSZ). Bensőn amerikai földműve­lésügyi miniszter hétfőn fe­lesége társaságában megte­kintette a New York-i szov­jet kiállítást. Újságírók kér­déseire válaszolva távozó­ban kijelentette, hogy a szovjet Áállítás mély benyo­mást tett rá. A miniszter a szovjet-ame­rikai kereskedelmi kapcsola­tok kibővítésének lehetősé­geiről szólva kijelentette, az Egyesült Államok sok expor­tálható árucikkel rendelke­zik. Szeretném, ha a keres­kedelem még szabadabb len­ne — mondotta —, az ameri­kai farmerek kétségkívül csak hasznát látnák ennek. Benson végül kijelentette, reméli, hogy az idén elláto­gat a Szovjetunióba. Hozzá­fűzte, hogy mint államférfi utazik a Szovjetunióba a szovjet mezőgazdaság tanul­mányozására. (MTI). A VIT első „hétköznapja 66 Becs (MTI.) A vasárnapi megnyitó után hétfőn meg­kezdődött a VIT tulajdon­képpeni munkaprogramja. — Már délelőtt fiatal tehetsé­gek és műkedvelő csoportok léptek pódiumra, hogy a ki­tűnő művészekből, világhírű karmesterekből és rendezők­ből álló nemzetközi zsűri előtt felvegyék egymással a versenyt A fiatal tehetségek e hete­Újabb és újabb külföldi VIT-küldött ségek érkeznek Bécsbe Bécs (MTI). Bernini, a DÍVSZ elnöke a VIT Nem­zetközi Előkészítő Bizottságá­nak sajtóértekezletén kije­lentette: — Sohasem kételkedtünk a bécsi lakosság irántunk va­ló baráti érzéseiben, de az, amit vasárnap a VII. VIT megnyitó ünnepségén a Prá- ter-stadionban láttunk, min­den várakozásunkat felül­múlta. Bemini elmondta, hogy egyre újabb és újabb kül­földi VIT-küldöttségek érkez­nek Bécsibe. A külföldi rész­vevők pontos számát két-há- rom nap múlva közlik. A VIT-en részvevő osztrák küldöttség a Práterben lévő Walfisch kerti étteremben látta vendégül a szovjet de­legáció képviselőit. Az oszt­rák és a szovjet fiúk és leányok barátságosan elbe­szélgettek kicserélték tapasz­talataikat, majd a vidám ze­ne hangjaira táncra perdül­tek. Kedden délben a bécsi áru- mintavásár szovjet pavilonjá­ban találkoztak és meghitt, baráti eszmecserét folytat­tak a VIT-en részvevő szov­jet és amerikai küldöttek kép­viselői. Az amerikai vendége­ket Szergej Rcmanoyszkij. a szovjet küldöttség vezetője köszöntötte. Az üdvözlésre Charles Jones, az amerikai küldöttség néger tagja vála­szolt. Ezután mindkét kül­döttség művésztagjai bemu­tatták műsoruk legszebb szá­mait. Az amerikai vendégek között volt Paul Robeson, a világhírű néger énekes fia is. A magyar VIT-küldöttek egy része kedden délben a bécsi nagykövetség reprezen­tációs termeiben vendégül látta a finn ifjúság huszonöt képviselőjét. A magyar és finn fiatalok fesztelen beszélgetésen tájé­koztatták egymást munkájuk­ról. érdeklődési körükről és életkörülményeikről. Termé­szetesen sok szó esett a ma­gyarok és a finnek nyelvcsa- ládbeli rokonságáról is. Vi­dám tánccal és kölcsönös ajándékozással zárult a test­véri találkozó. A VTT-ELLENES AKCIÖ KUDARCBA FÜLT Az amerikai, nyugatnémet és osztrák reakció nagy költ­séggel előkészített VIT-elle­nes akciója teljes kudarcot vallott. A Bécs különböző pontjain felállított „tájékoz­tató kioszkok” üresen táton- ganak. A hét különböző nyel­ven megjelenő és ingyen osz­togatott VIT-ellenes napila­pokat a külföldi küldöttek alig olvassák. Az angol munkáspárti képviselők követelik a gyarmatügyi miniszter lemondását LONDON (MTI) A Reuter és az AP jelentése szerint hétfőn este az angol parla­mentben a munkáspárti kép­viselők követelték Lennox- Boyd gyarmatügyi miniszter és Baring kenyai kormány­zó lemondását. A parlamenti képviselők hétfőn éjjel kezd­ték meg vitájukat a kenyai helyzetről és a márciusban meghalt tizenegy bennszü­lött fogoly esetéről, (Márciusban egy kenyai fo­golytáborban az őrök tizen­egy bennszülött rabot agyon­vertek, Az eset nagy felhábo­rodást keltett). (Szerk.) A parlament vitája csak a késő éjszakai órákban kez­dődött meg és kedden hajna­li 3 óráig tartott, Lennox-Boyd gyarmatügyi miniszter nem sok sikerrel megkísérelte visszautasítani az ellenzéki bírálatot. » dik nemzetközi seregszemlé­jének jelentőségét Tito Scipa, a világhírű olasz énekes mél­tatta. Mintegy száz verseny­ző lép fel énekszámokkal, klasszikus táncszámokkal, stb. * A bécsi vásárcsarnok két óriási kiállítótermében dél­előtt megnyílt a VIT nem­zetközi képzőművészeti kiál­lítása. Ezen több mint 1500 festményt, szoborművet, s egyéb művészi alkotást mu­tat be 45 ország fiatalsága. A kiállítást Jankov bolgár küldött nyitotta meg. Ten Nakun ceyloni parla­menti képviselő, a kiállítás megtekintése után adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, hogy ez a népek művé­szetét bemutató nemzetközi kiállítás jelentősége előmoz­dítja az egész világ ifjúsá­gának egymáshoz való köze­ledését. A művészet nem a háborút, hanem a béke meg­szilárdításának nemes ügyét szolgálja — mondotta. Amint megnyílt a kiállí­tás, percek alatt hatalmas emberáradat nyüzseött a ki­állított tárgyak körül. • Hétfőn hatalmas külföldi társasgépkocsik árasztották el az osztrák főváros útvo­nalait. Sportruhás vidám if- iak és leányok igyekeztek a VIT sportrendezvénveire, hogy barátságos mérkőzése­ken versenyezzenek egymás­sal, vagy edzőgyakorlatokon vegyenek részt. A kosár­labda- és labdarúgómérkőzé­sek délelőtt 9 órakor kez­dődtek. Két órával később a bécsi sportcsarnokban meg­indultak az asztalitenisz ver­senyek. A VII. VIT sport- rendezvényein rendkívül élénk, mozgalmas események követték egymást. NYUGATI VÉLEMÉNYEK Nixon Szovjetunió-beli látogatásáról A nyugati sajtó élénken kommentálja Nixon amerikai aleinöknek Moszkvában foly­tatott eddigi tárgyalásait. Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, „az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vétségéhez közelálló körök*’ szerint Eisenhower elnök — akinek Nixon beszámolt ed­digi megbeszéléseiről — olyan új utasításokat adott az ame­rikai alelnöknek, amelyek újabb tárgyalásokat eredmé­nyezhetnek Nixon és Hrus­csov között, s e tárgyalások új irányt szabhatnak a genfi értekezletnek is. Az AFP kommentárja egyébként meg­állapítja, hogy Nixon Szov­jetunió-beli tartózkodása Macmillan 'moszkvai látoga­tásával ellentétes képet mu­tat. Az AFP emlékeztet rá, hogy Macmillan tárgyalásai­nak kezdetben barátságos légköre később elhidegült, re­mélhető azonban, hogy az amerikai alelnök az első na­pok hűvösebb hangulata után eredményes tárgyalásokat folytathat A New York Herald Tri­bune a tárgyalásokkal fog­lalkozva megjegyzi, hogy azok rendkívül sok kérdést öleltek fel. iiiuiiiiiiiHiiMiiKiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimm Külföldi nyomdászok is támogatják az angol nyomdász- sztrájkol London (MTI.) Mint a TASZSZ jelenti, hatodik hete folytatódik 150 ezer angol nyomdászipari dolgozó sztrájkja, amelynek követ­keztében több mint ezer vi­déki lap és folyóirat nem je­lenik meg. A sztrájkolók ki­tartása a munkások követe­léseinek teljesítésére kész­tetett több kiadóvállalatot. Külföldi szakszervezetek is támogatják a sztrájkólókat. Franciaország, Belgium és más országok nyomdászai megakadályozták, hogy náluk teljesítsék az angol kiadó- vállalatok megrendeléseit. — Ciprusban sem sikerült sztrájktörőket toborozni an­gol időszaki kiadványok és kőny vek kiny «mására. [ U) MEZSGYÉK ) Jászberényben TIZENHÉT esztendővel ez­előtt, 1942-ben vaskos könyv jelent meg a Jászságról. Benne találtunk néhány fényképet; A szerzők bemu­tatják az ottani építési szo­kásokat. A jellegzetes jász­sági putriháziakat. A putri­házakról készült fényképek­ről a nyomor valósággal or­dít; így építkeztek ott na­gyon sokan. A könyv szerint azért, mert a Jászságban ez hagyomány, szokás. Másszó­val, ragaszkodnak a putrik­hoz; Ragaszkodnak? Ép ész­szel nehéz ezt elhinni. In­kább az az igazság, hogy azért lett jellegzetes jász szokás a putriház, mert — szebbre, jobbra nem tellett. — Vagyi9 mindenkinek. A kisebb módú ember örült, ha fedél alá jutott épp úgy, — mint Borsod megyében a me­zőkövesdi járás néhány köz­ségében, ahol a barlanglaká­sok jelentették a kiáltó sze­génységet; Hová lett a régi „jelleg­zetes jászsági szokás?” Ki épít ma putriházat? Senki. Sőt, akik még ilyenekben laknak, azokat is ki akarjuk onnét „emelni” szebbe, job­ba. Annál több ma már a deszkapadlós, tágas, világos villaszerű családi ház. így építkeznek. Ez a felszabadu­lás óta a jellegzetes jászsá­gi építkezési szokás. Jászbe­rényben is. A villaházakban szövetkezeti és egyéni gaz­dák laknak. Azok építették, bizonyságául annak, hogy a felszabadulásig nem valami fenenagy jászsági virtusból ragaszkodtak a putriházak­hoz, hanem egészen egyszerű­en — kényszerűségből. Ettől a rendszertől kapták a lehe­tőséget, hogy a putriktól, s ezzel együtt a tüdőbajtól, meg a sokfajta más beteg­ségtől megszabaduljanak. Egy-egy dolgozó paraszttal ott Jászberény határában sok vita volt és hellyel-közzel van még ma is a jövőt illetően. Milyen lesz, nos milyen le­het? —- Ez a rendszer, amelyik eltünteti a putriházakat, a szövetkezéssel is csak iót akarhat nekünk — jelentette ki meggyőződéssel a szöllős Szuhár, s értik meg napról- napra mind többen. A szöllős Szuhár csupa tettvágy em­ber. Állítását még nagyobb meggyőződéssel már gyakor­lati tapasztalatokra hivatkoz­va bizonyította az a három ember, akikkel a régóta mű­ködő Kossuth Tsz búzaföld­jén beszélgettünk. Arattak. Nagyjából egyformán beszél­tek mindhárman, ezért csak Mag János szavát idézzük. 1955. óta tagja a Kossuthnak. BÚZAKÉVÉN ÜLT. Meg­kérdeztem tőle: — Hogyan válik be a szö­vetkezeti gúnya? — Nem panaszkodom, — mondta. — De nem is dicsekedhet, igaz-e? — Dicsekedhetek* csal nem szokásom* — Mégis? — Ha nagyon akarja! Év jövedelmem a 22 ezer forin tot mindig fölözi. Elmegj harmincig. Ezt csak a közös­re értem, a háztájit nem szá­molom. A házam megmutat­ja, hogy élek. .. — Az ellenforradalomkoi mehettem volna. Még akkoi se megyek, ha zavarnak* Mag János szó szerint ez1 mondta. Ott, ahol velük be szélgettünk, azon a környé­ken van még néhány egyén: gazda. Valahogy kimaradtak Nos, ennélfogva érdekes módon jelentkezik itt a kél véglet. Mag János többszá; társával még nem szocialista de már teljes egészében szö­vetkezeti ember. Amikor ők valahol beszélnek életükről sorsukról, akkor akarva-aka- ratlanul a szövetkezés fel­sőbbrendűségét bizonyítják s ha nem is formálják mes c precíz szavakkal, a maguk módján akkor is kimondják, hogy a felemelkedésnek ez i az egyetlen lehetséges útja.- Ezek az emberek az igaz ügy r névtelen, de nagyon értékes • szószólói. Erősítik a hitet- azokban, akik ezév tavaszán- választottak a szövetkezést, akik egyrészének a gondolko­- dásában még megvan a fe- : lemás állapot. De már sze­mélyes sértésnek veszik, ha t a szövetkezésre valaki a ki- . vülállók közül rosszat mond. . Mert az egyéniek képviselik i jelenleg a másik végletet, s ahogyan természetes a régi j szövetkezeti gazdák részé- t ről a nem mindig tudatos, de r törvényszerűen mindig pozi­tív állásfoglalás, ugyanúgy ’ természetes az egyéniek leg- ; többször egyáltalán nem rosszindulatú, inkább fecse- ! gő, negatív állásfoglalása. Almási János a Kinizsi , Tsz egyik vezető embere. ; !— Majd hozzám jöttök Egyformán beszél tek mindhárman. napszámba, —• mondta neki’ gúnyolódva valamelyik nap- az egyik kívülálló. Almási] János nem vágta zsebre a; sértést és megmondta a ma-[ gáét. Teljes joggal. Nos, azj eféle megnyilvánul! ások bi- \ zonyos értelemben törvény-! szerűek. A változás, a pilla-] natnyi sokarcúság velejárói.; De meddig? Ezt a meddig-eti oktalanság lenne dátumhoz! kötni. Az a helyes, amiből Almást; János és a többi szövetkeze-] ti gazda kiindul. Nevezetesen,; hogy a ma még egyénileg] dolgozó parasztok kicsiny| gazdaságát sem kerüli el a? haladás. A 10—15 holdakat! nem keríthetik körül kőke-! rítéssel. A szövetkezeti gaz-| daságok terjeszkednek, erő-f södnek, s egyáltalán nincs| kizárva, hogy az az ember,; aki a közelmúltban Almási] Jánossal ízetlenkedeít, őszre! már maga is szövetkezeti] gazdaként dolgozik. Nincs! kizárva, sőt ez a legvalószí-] nűbb. Annál is inkább, mert! döntő többségének ez az aka-l rata. Miért? Hogy még többi legyen a boldog ember, s a! az ottani dolgozó parasztok! putriházaknak még az emlé-! ke is eltűnjék. AHOGY mértük lépéseink- ] kel az óriási jászberényi ha-| tárt, tanyáról-tanyára tapasz-; taltuk az egészséges szövetke-! zeti erők mindent elsöprő fö- = lényét, azt, hogy az ostoba! maradiság kínos próbálkozá-1 sa egyszerűen nevetséges. Ér-= dekes, togy ezt a próbálko-] zást valamiféle személyes ér-; dekek szerzése céljából | egyesek felnagyítják. Eltu-f W.zák. Erről holnap Írunk. | Péter —

Next

/
Oldalképek
Tartalom