Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. Július S.

A TITKÁR GONDJAI

Az elnök Major János valahol a községben járt. Hivatalos minőségben nézelődött Tiszasülyön, miközben azon gondolkozott, miként jut el estére a Búzakalász termelőszövetkezet közgyűlésére,

A titkár, Korpás András, fiatal olyan harmincas, magas barna ember pedig az irodába „kínozta” az írógépet, adminisztrált. Mit, mit nem jószerint meg sem mondható, mert a szíves kézfogás után még egy utolsó simítás közben az asztalon heverő többi tíz közé rejtett tei

■ Határidősök —• mutatott a papírhalomra, s látszott, nem nagyon örül a vendégeknek. Igyekezni kell velük, mert se adminisztrátor, se ügyintéző, ezeknek meg a járáshoz kell menni. Késni meg nem szokásunk.

Kicsit fáradtan ráncolta a homlokát. Korán kezdte a napot Reggel talán még a hetet sem kondi tóttá az óra, már a tanácsházán volt De közben még egy-két dolgot úgy futtában el is intézett. Többek között megnézte, hogyan állnak a községi cseretelep építésével, aztán ellátogatott a földművesszövetkezethez, mert tudni szerette volna, megvan e minden az aratásnál elengedhetetlenül szükséges cikkekből.

* Korai volt az ébresztő, ám Korpás András kicsit már megszokta ezt. Lassan 10 éve, hogy a tanácsnál dolgozik, ötödik éve titkár, így nem csodálkozik, ha élőiről vagy hátulról nyúlik a nap. Észre sem veszi a gondok között

Mert gondjai aztán kerülnek. Hamarosan nem is lehetne felsorolni mi mindenre kell ügyelni;

Csak a mindennaposak közül néhányat,

— Mindennaposok?

mosolyog a kérdés mellé. Talán nincsenek ilyenek? Mert például itt van a községfejlesztés. Sok mindent csináltunk már, de most egy kicsit leálltunk. Nincs cement s azt sem tudom mint osztjuk el a meglévő százötven mázsá- nyit, hogy mindenhová jusson. Meg aztán a másik: nálunk úgy vándorolnak az emberek, hogy az már nem is igaz. Ha vidékről idejön valaki Sülyre, néhány hónap múlva már el is köszön tőlünk. Megúnja a száraz kosz- tot és megy;

Nem is ok nélkül. Ugyanis akárhogy forgatja magát, hacsak háznál nem főzet — ez meg egy , kicsit költséges, — Tiszasülyön nem jut főtt ételhez. A földművesszövetkezet ugyan már tavaly hozzákezdett volna a kisvendéglő építéséhez, de a tervezés után az egész elakadt valahol. Ugyanígy járt a hizlalás is. Beállítottak 60 hizó- nakvalót, s most vagdalják, mert a keretszám mellé nem kaptak takarmányt. S most a húsellátásban gyakran kerülnek zökkenők;

De inkább ne soroljunk tovább ilyen dolgokat, jócskán kerül egyéb fajta gond is.

— Az értekezletek, gyűlesek — ezek az én meg az elnök elvtárs gondjai között talán a legnagyobbak. Sokszor gondolkodunk, hova, mikor, melyikre menjünk — Mert valahogy olyan szemlélet alakult nálunk ki, hogy a tanács csak akkor képviselteti magát, ha a VB. vezetői közül megy el valaki. Ez vonatkozik minden értekezésre.

Pedighát a tanács dolgozói vagy a tanácstagok közül

valaki éppúgy képviselheti a végrehajtó bizottságot Sőt talán néhol jobban, mert gyakran azon gondolkodik a titkár, vagy az elnök, hogyan jut el máshova. Nézzük csak: Korpás elvtárs az ujján számolta ki. mi mindennek tagja ő. Ne említsünk most olyat ami a funkcióból vagy a párttagságból származik. O sem említi. De például egyebek között munkásőr. vezetőségi tagja a Vöröskereszt nek és állítólag most választatták meg távollétében a nemrég alakult MSZBT csoport elnökségébe is. Ehhez járul még, hogy rendszeresen eljár az állandó bizottsági ülésekre. termelőszövetkezeti vezetőségi és közgyűlésekre. résztvesz az úttörők és a nőtanács rendezvényein és ki győzné még

felsorolni mindet.

//

O sem győzi. Inkább

csak egy kis öniróniával megjegyzi: ha háromfele

szakadna, sokszor akkor sem jutna el mindenhova úgy, hogy közben a munkáját is elvégezze, «— nagy —

Indiában m ginduit a nagy esőzés

A napokban négyszáz millió indiai ujjongó örömmel fogadta a megváltó évi monszun-eső kezdetét. A kegyetlen trópusi nap által kiégetett indiai föld mohón issza be a rázúduló tömérdek vízmenynyi séget. — A hőmérséklet egyetlen éjszaka alatt 45 fokról 35 fokra süllyedt. A 650 ezer indiai faluban a parasztok boldogan fogadják az esőt és remélik, hogy minél tovább eltart Még a nagyvárosokban is ez foglalkoztatja leginkább az embereket, a nagy indiai lapok első oldalán örömmel üdvözlik a „nagy esőzés’* beálltát

Indiai meteorológusok különös érdeklődéssel fordulnak Asszam tartomány 1600 méter magasban fekvő egyik kis faluja felé, ahol évente százezer milliméter csapadék esik. Ez a kis falu a világ Iegcsapadékdúsatib pontja. — Ezekben a napokban és hetekben olyan felhőszakadások vannak errefelé, amelyeknek hevességéről európai ember nem is tud fogalmat alkotni magának. (DPAj.

iimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMmiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiimiiiiiu

KÉPEK

a martfűi ifjúsági találkozóról

A bürokrácia kicsiben a mese főnix-madarára hasonlít. Mégpedig: kimúlik egyik formájában s aztán, ki tudja, miért — lehet, hogy megszokás szüli újjá — újabb formában jelentkezik.

Legújabb formája: „csak a felsőbb szerv nyilatkozhat.” Különös valami ez s, aki először kitalálta, bizonyára a céljával is tisztában van. Jómagam annál kevésbé, mivel teljesen érthetetlen előttem, miért nincs joga a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat szakemberének nyilatkozni, aki jól ismeri a vállalat adottságait, forgalmát és mégsem illetékes arra, hogy megmondja: mennyi mosógépet, rádiót szállítottak a megye boltjaiba.

Az említett szakember szerint a Belkereskedelmi Minisztérium felügyeletet gyakorló Főosztályának van egy rendelkezése, amelyik megtiltja az ilyenirányú tájékoztatást. Nem tudom, így áll-e ez, de mindenesetre furcsa. Furcsa, mert véleményem szerint ez az adat nem titkolni való. Vagy talán a képességeivel kapcsolatban bizalmatlan a felsőbb szerv? Akkor miért állították arra a posztra, amit most betölt?, Sok oldalról lehetne még érveket sorakoztatni más területről is, amelyek arról szólnak, hogy néhol nem nagyon bíznák az emberek tudásában s talán egy kicsit a jóakaratában sem. Mert végső soron, a bürokrácia mellett kicsit ez is közrejátszik, amikor a tájékoztatást megtiltó körleveleket megfogalmazzák vagy szóban kiadják. «— nagy

A Nap kél: 3.52 h-kor, nyugszik;

19.45 h-kor. A Hold kél: 2.06 h-kor, nyugszik: 17.16 h-koc.

Idő járásjelentés

Várható időjárás: felhőát- vonulások, több helyen, elsősorban nyugaton és északon kisebb esők. Mérsékelt északnyugati nyugati, átmenetileg délnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: ászaikon 20—23, délen 23—26 fok között,

— NYOLCVAN SZEMÉLYES iskolai napközi otthonná alakítják át Szajolban, 82 ezer forintos költséggel —az eddigi szükség-tantermeket. Az új napközit ősszel avatják.

— A MEGYEI TANÁCS Végrehajtó Bizottsága költségvetési többletbevételből 400 ezer forinttal járul hozzá az alföldi televízió állomás építéséhez.

— „TÁRSADALMI tulajdon őre” bizottságot alakítot- tottak a szolnoki Vízügyi Igazgatóságnál. Az öttagú bizottságot jelvényekkel látják el és a jövőben ellenőrzik a társadalmi tulajdon védelmét az Igazgatóság minden munkaterületén.

— A SZENTTAMÁSI Állami Gazdaságiban a bébi bikák gyarapodása a korábbi

1—1.20 kg-os hízással szemben a jó takarmányozás következtében elérte az 1.5 kilogrammot

— ÖTSZÁZ FÉRŐHELYES baromfiszállást épít saját erőből a kunmadarast Uj Barázda Termelőszövetkezet. Az új szállást a kialakítandó törzsállomány részére építik.

— MEGYEI reklám-konferenciát rendez július 6-án Szolnokon az MSZBT klubjában a Megyei Tanács VB. kereskedelmi osztálya, — a MÉSZÖV és a KPVDSZ. A tanácskozáson szó esik majd a belkereskedelmi reklám feladatairól, a modern kirakatrendezés- és világítástechnika aktuális kérdéseiről.

— A TURKEVEI Vörös Csillag Tsz gazdái 170 kát. holdnyi területen termelnek idén fehérbabot;

— KERÉKPÁRRAL utazott Berkó János tószegi lakos. Eddig ismeretlen okok miatt leesett; bordatöréssel szállították kórházba.

— JULIUS 1-től önelszámoló rendszerre tértek át a szolnoki Alföldi Állami Áruház illatszer-, bőrönd- és díszmű-, valamint strandcikkek osztályán. Az első napok tapasztalatai szerint körülbelül 30 százalékkal rövidült a vásárlási Idő,

— TÁRSADALMI MUNKÁBAN már falegyenig felépítették a szolnoki Vízügyi Igazgatóság dolgozói Márton József fűtő és Pénzes Pál hajóvezető házát. A jövő héten a tervek szerint már a tetőt is elkészítik szintén társadalmi munkában.

— HÉTVÉGI szórakoztató műsorokat ad a termelőszövetkezetekben a jászberényi, valamint a karcagi városi kultúrotthon művelődési autója.-- ELŐFIZETÉSES vacsorát honosít meg a Béke étteremben, a szolnoki Vendéglátó Vállalat. A kétféle menüt a dolgozó nők el is szállíthatják a vendéglőbőL

— ÚJ VEGYESBOLTOT létesített a község újtelepi részén 110 ezer forintos költséggel a tószegi földművesszövetkezet. Az új boltban 60 ezer forintos árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére.

*=*» ÖCSÖDÖN, Kunszent- mártonban és Cibakházán rövidesen falusi irodalmi színpad nyílik. A színpad műsorában öntevékeny kul- túrcsoportok, hívatásos művészek tolmácsolják majd a világ és a magyar irodalom, valamint a színművészet legjobb alkotásait.

— A LENGYEL—MAGYAR barátsági hét keretében július 19-én Kunhegyesen élménybeszámolót tart lengyelországi útjáról Fehér Lajosné, az Országos Nőtanács munkatársa.

A martfűi Ifjúsági találkozón sokezer fiatal vett részt. Az ünnepségre zárt rendben zászlóerdő alatt vonultak fel.

I Ha a múzeumi teremőrö- ! két megkérdeznénk arról, | hogy hány esztendős koruktól I helyes a gyermekeket mú- | zeumba vinni, alighanem | olyan korhatárt javasolná- ! nak, amely tulajdoniképpen | már az ifjúkor kezdete. Az | idős őrök figyelmét és türel- | mét elég sokszor próbára te- szik a legfiatalabb múzeum- | látogatók. Hozzányúlnak a | műtárgyakhoz, megfognak

1 minden foghatót, elpobyog- | tatnak papírt, kiflivégeket,- cukroszacskót és a tárlók

2 zegzugát alkalmas terepnek- tartják különféle harci játé- “ kokra,- Az őrzésért felelős öregek | emiatt talán akaratlanul is- kezdik ellenséges szemmel l nézni a gyermekeket.

| Minek a kisgyermeket- múzeumba vinni? Mit tanul = itt? Mixe emlékszik belőle?- — Sok felnőtt teszi fel eze1 két a kérdéseket. Van is ben- . nük valami elgondolkodtató,

2 de azért mégsem fejezik ki- az igazságot. A gyermek fej- " iődésóben nincsen felesleges- élmény. Ahhoz, hogy a gyer- 2 mek később némi tudjon,

előbb látnia kell. Hány gyer1 mek ismerte meg a régi ,,Af- rika-kiállításion” az állatvilág

2 képeskönyvét valóságos áila- | tokon, pedig először az orosz- I lántól a hiénáig mindent ku- | tyának nevezett. Igaz, hogy = az állatkert jobban megfelel | ennek a célnak és a múzeum = számára csak mellékes léhe- | tőség volt, hogy képeskönyv- ! nek is bevált Jó felügyeletA találkozón több község lányai szebbnél-szebb népi- 1 tel azonban semmi akadálya tánc-ruhában vonultak fel. Képünkön a tószegi lányok | sincs annak, hogy a múzeum egy csoportja. «a gyermek szemében adott

^iiiuitiniiiiiiiwiiiiiuiiitiiiuiiiaiiiiiiiiiuiiiiiiiutiiiMiiiiuiiiiitwiiiiiuiiiftuiiiiiiiitiuaHiiitiiiiiBiiiRAtiMiiiuutiiiiKBiiiHitiaiiiiiiivNiiiiiiiiiiiiiiiiiiBuiiifHiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiii» HiitainiiiniiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiinaiiM I ^ — 111 szemlélet gyakran csak felüi Múzeumlátogatásról — szülőknek SS S:'S SS,Üt

gólja él a múzeumlátogatások szervezését, de nagy könnyelműség, ha a fiatalok szabadidejében volna erre alkalom és mégsem kerül sor múzeumok látogatására.

A mai szülő gyermekében a jövő mérnökét, orvosát — jólkereső, korszerű foglalkozást folytató, boldog emberét látja, A hangsúly túlságosan is a gyermek jövő anyagi életszínvonalára esik, a többit — gondolják — természetesem megkapja közben. Pedig ennél jóval előbbrevaló annak a nevelési célnak megvalósítása, amely a gyermekből becsületesen dolgozó, művelt, a szocialista építést önzetlenül és őszintén előbbre vivő felnőttet akar nevelni. Még akkor is, ha a gyermek szigorúan egy szakma vonzását követi kiskorától fogva, szükség van arra, hogy minél kevesebb idő alatt minél nagyobb tájékozottságra tegyen szert a természettudományos és humanista műveltség különféle ágaiban. S vajon hány könyvet kellene végig olvasni, amíg valaki olyan értékes, élményszerű tájékozódáshoz juthatna, mint néhány óra alatt a Szépművészeti Múzeumban? A történelem, néprajz, a távoli földrészek élete, a mindennapi környezetet rendező ízlés; az iparművészet és sok más szükséges: tanulmány gyors, maradandó oktatója a múzeum. Ha a szülő mindezt felismeri, bizonyára ném fogja sajnálni az időt és fáradságot, hogy gyermeke nevelésének ezt a lehetőségét is kihasználja.

' r ‘ Dr. Solymár Istyám

esetben más látványosságokat pótoljon.

Az általános iskola alsó osztályába járó gyermek már találhat értelmes szórakozást a múzeumban, ha kérdéseire kielégítő válaszokat kap a felnőttektől. A látványosabb tárgyak és tárgycsoportok már lekötik figyelmét: fegyverek, páncélok, régi ruhák, ékszerek, történelmi nevezetességek stb. Figyelme igen fogékony és igen gyorsan fárad; a mozgalmasságot, változatosságot keresd. Harmadikos, negyedikes gyerekek is aszerint tesznek különbséget múzeumok között, hogy egyik helyen „sok minden volt”, másik helyen pedig például „csak" képek. Előfordul azonban az ellenkezője ia Erős fantáziájú gyermekek elmerülnek a képek szemléletében. Az eseményeket keresik a képen — különösen kedvelik a magyar történelemből ábrázolt nagy harci jeleneteket. A fantázia természetesen fejleszthető.

Az első nagy szolgálatot a gyermek érzelmi világának fejlesztésében teheti a múzeum. Minden igazi művészet felemeli az embert, de ehhez fogékonyság, gazdag érzelmi kultúra szükséges, A fogékonyság pedig a gyermekkorban alakul ki Ha a gyermeket nem érték olyan hatások, amelyek a későbbi műértés alapját jelenthetik, akkor felnőtt korában esetleg csak a technikai ügyességet fogja észrevenni a legnagyszerűbb műalkotásokon ist A gyermek érzelmi világának gazdagodása hat a jellem alakulására ísl A szülők és az egész társadalom csak örülhetnek annak, ha a gyermekek érzelmi világát magasabb példák érintik meg és nem lesznek kiszolgáltatva a divatos autós-, vagány-, fut- ballista-éLetideál vonzásának.

Korán ébred a gyermek természettudományos érdeklődése is. Amit a felnőtt egyszerűen elfogad, több-kevesebb ismerethez, tapasztalathoz csatolva, az a gyermek számára néha csupa izgalmas kérdőjel. A múzeum a dolgok történetét, fejlődését, kialakulásá t meséli éL

A tájmúzeumok a környezet, a szőkébb haza megismeréséhez igen jó segítséget adnak. Az emlékmúzeumok, szakmúzeumok már több előzetes ismeretet kívánnak. Általában a múzeumok kiállításait nem iskoláskorúak számára rendezik, hanem bizonyos műveltséggel már rendelkező felnőttek számára. A múzeumok teljesebb értékű értelmi hatása csak a középiskolák félsőosztályos diákjainál és a náluk idősebbeknél bontakozik ki. Mindeddig tehát ott kell állnia a gyermek mellett — legalább időnként — a felnőttnek, ha ez a felnőtt a szülő.

Az iskolai múzeumlátogatások más jellegűek. Ilyenkor sok gyermek van együtt, s maga az alkalom félig iskolai, félig kötetlen. A közösség viselkedése, érdeklődési foka határozza meg legtöbbször az egész csoport érdeklődését. Legtöbbször sietős a dolog a múzeum megközelítése is sok időt vetsz ej. s a