Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-26 / 174. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 26. QTMUMiW. GENF ES MOSZKVA Ez a hét is' bővelkedett nemzetközi eseményekben, de az'érdeklődés középpontjában változatlanul a nagyhatal­mak külügyminisztereinek genfi értekezlete állt; A vi­lág közvéleménye ismét ta­núja lehet, mennyi támadás rosszindulatú akció fenyegeti a békés megegyezésre törek­vő szándékot. A genfi tár­gyalóasztalt elkerülő nyugat­német külügyminiszter vén gazdájának megegyezés elle­nes politikája hangott kapott e héten előterjesztett nyugati javaslatokban, amelyeket Grewe leplezetlenül „bonni tervnek" ismert el. A genfi tárgyalásokat az utóbbi na­pokban a nyugatiak taktikai borúlátása jellemezte; A nyugati partnerek azzal fe­nyegetőztek, hogy félbesza­kítják a megbeszéléseket, ha a Szovjetunió nem enged. A Szovjetunió éppenséggel új­ra és újra minden tettével azt bizonyítja be, hogy kész a tárgyalásokra; A tárgyalá­si készség hiányával vádol­ja a Nyugat a Szovjetuniót de e vád éppen a vádló fe­jére hull vissza; Mindenekelőtt világosan kell látni, hogy A SZOVJETUNIÓ NEM JÁ­RUL HOZZA A GENFI ÉR TEKEZLET MEGSZAKÍTÁ­SÁHOZ. Viszont egyoldalúan meg­szakítani egy ilyen jelentős tanácskozást, rendkívül nagy felelősséget ró a nyugati ha­talmakra. Nyilvánvaló, hogv a Nyugat habozik felelőssé­get vállalni ezért. Nem látha­tó ugyanis, miképpen tudnák a nyugati hatalmak megma­gyarázni még saját közvéle­ményüknek is, hogy miért álltak fel az asztaltól. De ha mégis veszik a kalapjukat és otthagyják Genfet — le­lepleződnek. Ezzel a tettük­kel az egész világ előtt kéz­zelfoghatóan igazolnák, hogy a hidegháborús erőpolitikát részesítik előnyben a tárgya­lások eszméjével szemben. Éppen ezért az a legvalószí­nűbb, hogy a nyugati sajtó pesszimista hangja mögött ki­fejezetten zsarolási manőver húzódik meg. Az ilyen akció pedig őrültség, mert elvi en­gedményekre B Szovjetunió nem lesz hajlandó sohasem, az NDK kárára semmiféle alkuba nem megy bele. Nem lehet vita tárgya, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság a szocialista tábor elsza­kíthatatlan része, A HÉT VÉGÉN KEZDETT ELERNYEDNI A MESTER­SÉGES válság előidé­zőinek EREJE Ugyanis Anglia —, amely­ről Eisenhower állítólag meg­győződött, hogy „engedelme­sen beállt a sorba'’ — a tárgyalások folytatását kí­vánja. Az angol munkáspárt­hoz közelálló Reynolds New? hangoztatja: Amikor Hrus­csov hajlandónak mutatko­zik a közeledésre és az en­gedményekre, az amerikaiak reménytelenül csökönyösek maradnak. Egész Anglia, a konzervatívok és a munkás­pártiak is — úgy érzi, itt a legfőbb ideje, hogy Ameri­ka jobban hallgasson Anglia nézeteire és kevésbé Adena- uerre, valamint az amerikai külügyminisztérium makacs embereire. Macmillan Lon­donban, Selwyn Lloyd pedig Genfben egymást támogatva kialakították a tárgyaláson követendő angol politikát. Azaz, mindaddig tárgyalnak Genfben, amíg Gromiko akarja. Amint az AP ameri­kai hírügynökség genfi tudó­sítója írja, az angol külügy­miniszter nyugati társaitól eltérően, bízik az értekezlet sikerében. Nyugati küldöttsé- gi körökben erős az a benyo­más, hogy MACMILLAN ŐHAJTJA A CSUCSTALÄLKOZ0T, „talán még jobban, mint Hruscsov.” (Persze, tegyük hozzá, hogy az idén esedékes válasz­tások nagyon ebbe az irány­ba nyomják Anglia vezető politikusait.) Genfen kívül is egyre több figyelemre méltó esemény történt a héten a diplomáci­ában. Elég utalni az egyik legjelentősebbre: Nixonnak, az Egyesült Államok alelnö- kének moszkvai útjára. Nyu­gati diplomáciai körökben szinte általános az a véle­mény, hc/gy a genfi konferen­Hruscsov Nfxon kíséretében megtekintette az amerikai kiállítási Moszkva (TASZSZ). Az amerikai kiállítás ünnepé­lyes megnyitása után Nixon amerikai alelnök meghívta Nyikita Hruscsovot, Prod Kazlovot és a kíséretükben lévő személyeket, tekintsék meg a kiállítás fő csarnokát. A bejáratot elzáró szalag elvágása után Nixon és Hrus­csov kezet szorított, majd kí­séretükkel együtt elindultak a csarnokba, hogy megnézzék a kiállítás anyagát. A szovjet és amerikai vezetők kísére­tében volt Thompson moszk­vai nagykövet. (MTI) cia mindaddig egyhelyben to­pog majd, amig Nixon nem találkozik Hruscsowal. Arra számítanak, hogy Nixon út­ban hazafelé, Genfben Herter külügyminiszterré! megtár­gyalja Hruscsowal folytatott megbeszéléseinek eredmé­nyét. . A Times diplomáciai tudó­sítója ezzel kapcsolatban ki­fejti, hogy Nixon moszkvai útja legfontosabb külföldi küldetése lesz, amire valaha is vállalkozott Bizonyosra vehető, hogy a moszkvai esz­mecserén szó lesz a genfi külügyminiszteri értekezlet­ről és a csúcstalálkozóval kapcsolatos szovjet és ame­rikai álláspontról. Nyugati megfigyelők megjegyzik: Ni­xon politikai pályája szem­pontjából rendkívül fontos­nak tekinti ezt a látogatást, mert valamilyen SZEMMEL LÁTHATÓ SI­KER NAGYBAN NÖVELNÉ KILÁTÁSAIT AZ ELNÖKI POSZTRA. A nyugati sajtó cikkeiben külön hangsúlyt ad annak a fénynek, hogyi NSxont út­jára elkísérte többek között Rickover tengernagy, tekin­tettel arra, hogy az atomerő- meghajtás területén különle­ges szaktudással réndelkezik. Nixon ugyanis meg fogja lá­togatni az atomerőmeghajtá- sos Lenin jégtörőt. Az a tény, hogy az Egyesült Államok tengeri haderejének atom­szakértőjét is odaengedik, — rendkívül kedvező benyomást kelt nyugati körökben a Szovjetunió együttműködési készségét illetően. UlllllllllllllllllllllltlIllllllllllltlIlllllllllilllllllllllllillllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIimilllllH A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság teljesítette első ötéves tervét Felháborodással ítélik el az ameri­kai imperialisták újabb provoká­cióit Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati száma „A szocialista országok szikla­szilárd egysége” címmel ve­zércikkben méltatja a Hrus­csov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség lengyelor­szági látogatásának eredmé­nyeit Ezekben a napokban — mutat rá a lap — az egész világ ismét láthatta, hogy a szocialista tábor erős és egy­séges, a szocialista országok népei biztosan és szilárdan haladnak a maguk választot­ta úton a nagy cél, a szocia­lizmus és a kommunizmus felé. — Ez a tény elkeseredett dühöt és félelmet kelt a mi­litaristákban és a monopolis­tákban, a különféle reakciós elemekben. —• A szocializmus növekvő erőitől való félelem diktálta az Amerikai Egyesült Álla­mokban most „Arab nemze­tek hete’’ címmel megrende­zett aljas provokációs had­járatot is. Az amerikai imperialisták újabb durva aljas mesterke­dése haragos felháborodást keltett a szocialista orszá­gokban, amelynek népei, s a világ becsületes emberei ha­tározottan tiltakoznak az el­len. hogy az amerikai impe­rializmus leplezetlenül be­avatkozik más államok bel- ügyeibe. A szocialista orszá­gok népei tiltakoznak a dur­va rágalmak ellen és szilárd elhatározásuk, hogy még job­ban tömörítik soraikat, erősi­tik szocialista közösségüket, fokozzák erejüket. (MTI). Újabb csúcspontjához ért as argentínai belpolitikai válság Buenos Aires (MTI.) Mint ismeretes, néhány héttel ez­előtt komoly belpolitikai vál­ság keletkezett Argentíná­ban. A tábornoki kar egy része több tengernagy támo­gatásával követelte Frondizi elnök politikájának gyökeres megváltoztatását, s a had­ügyminiszter, valamint a ha­ditengerészeti miniszter le­váltását. Már csaknem nyílt felkelésre került sor, amikor a hadügyminiszterhelyettes és a hadügyminiszter lemon­dott. Ekkor némileg lecsilla­podott a helyzet, de az utób­bi napokban ismét erőre ka­pott az elégedetlenség a ka­tonai parancsnokok, s külö­nösen a tengernagyok köré­ben. Ez abban is megnyilvá­nult, hogy több tengernagy benyújtotta lemondását és péntekre már csak három 'A Koreai Központi Statisz­tikai Hivatal a napokban kö­zölte, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami és szövetkezeti ipará­nak össztermelése 1959 első félévében, 1956 megfelelő idő­szakához viszonyítva 2,9-sze- resére, az elmúlt év hasonló időszakához képest pedig 175 százalékra emelkedett. A köz­társaságban idén július vé­GLEZOSZ KÉRDÉSÉI Elhangzott pontosabban hát az ítélet, i bosszú szíva Manolisz Glezosz perében, az Akropolisz alatt. A bírák az ítélet kimondásakor aligha gondoltak arra, hogy ezt a justitzmordot megelőzté már -egy másik, ezredévekkel ez­előtt. Akkor Szókratész állt a bí­rák előtt, a piacok bölcse, akinek nem tudták megbo­csátani, hogy mindig kérde­zett. Szókratész nem sokat adott magára, modora csen­des volt, de sohasem szűnt meg hinni „démon’-ában. abban az istenben, amelyet ma röviden értelemnek, vagy akár igazságnak lehetne for­dítani. Amikor bírái előtt állt, megjegyezte, hogy az ember nem szolgálhatja egy­szerre az igazságot és az at­héni közéletet. Anütosz, a gazdag bőrkereskedő viszont megvádolta, hogy megrontja az ifjúságot. Szókratész nem védekezett, sőt szemére ve­tette a bíráknak, hogy ők igazságtalanok. Ezek a bírák pontosan úgy féltek tőle. mint most Glezosz bírái. ök bosszúból méregpoharat itat­tok a bölccsel — Glezoszt kilenc évi börtönre ítélték. Mert Görögország nemcsak az antik szépség otthona és bölcseje volt, nemcsak meg­teremtette az emberi ideálo­kat. hanem rögtön példát is adott azok eítiprására. Igaz ugyan, hogy ma Anütosz ne­vét jóformán senki sem is­meri, a hatalom akkor mégis' a bőrkereskedő kezében volt. Senki sem ismeri a dühtől elvakult, vérszomjas hadbíró nevét, aki a börtönbüntetést az ügyész indítványánál is súlyosabbra szabta — min­denki fejét meghajtva gon­dol vissza Glezoszra, a hősre. Görögországban azonban ma még a hatalom nem a tiszta szellem és az eszmék embe­reinek kezén van, hanem ama pénzembereknek az utó­dainak a kezében, akik Szok- rateszt is megölték. Manolisz Glezosz is kérde­zett, fáradhatatlanul és meg­alkuvás nélkül. Megkérdezte: hol van a jog, hol az egyen­lőség, hol a demokrácia a mai Görögországban? Küta- tóan nézett körül’ bátor, fia­tal szemével, de fentről nem kapott választ. Mindenki né­mán hallgatott, majd amikor ez a kérdezősködés már na­gyon terhessé vált, bíróság elé állították azt az embert, aki a görög nép lelkiismere­tét személyesítette meg. És Glezosz is bátran szemébe mondta a bíráknak, hogy igazságtalanok és nem kö- nyörgött az életért, hanem vádolt, ahogy a' bölcstől ta­nulta. Nem először állt már bíróság előtt, mert a bátrak­tól és a hazafiaktól mindig féltek ebben az országban a hatalmon lévők. Féltek tőle, amikor letép­te az Akropoliszról a horog­keresztes lobogót. A néme­tek halálra ítélték. De a gyá­vák bírósága éppen ezért akarta a németek után má­sodszor is elítélni: az akkori per görög ügyésze azzal vá­dolta, hogy a horogkeresztes lobogó letépésével a nácik­nak segített, mivel alkalmat adott nagyszabású megtorló műveletekre — holott a ho­rogkeresztes lobogó letépése nagyszabású jeladás volt a nemzeti ellenállásra. Manolisz Glezosz neve most már azoknak a hősök­nek hosszú sorában szerepel, akik a nemzetközi reakció és a fasizmus különböző bí­róságai előtt álltak helyt az emberségért, az igazságért. Életét mentették a milliók, de rab, börtönben van to­vábbra is. A tények ellenére szabták rá a súlyos ítéletet, de ajtényekből már Szókra­tész bírái sem tanultak. Égy nép kíséri tovább ag­gódó figyelemmel sorsát, éle­tét. Az egyszerű görögök, akik „Athénban is spártai módon élnek” — ahogy egy­kor egv nagy magyar publi­cista írta — és akik tudják, hogy Glezosz az ő igazsá­gukért harcolt, kérdezett, emlékeztetett fáradhatatla-’ nul. És az egész világ figve) rá tovább, az egész haladó emberiség, mindenki, aki Szókratész nerében a bölcs és nem Anütosz. a bőrkeres- kedő oldalán állt. baracs — gén az össztermelés szem­pontjából teljesítették az el­ső ötéves tervet; Nyersvasból 2,3-szer, acél­ból 18,5 százalékkal, forgá­csoló szerszámgépekből 5,4- szer, cementből 82 százalék­kal, textilanyagokból pedig kb hatszor annyit gyártot­tak, mint az elmúlt év hason­ló időszakában. A szerszámgéppark növelé­sére indult mozgalom ered­ményeként az idei első félév­ben 2474 ilyen berendezést gyártottak terven felül. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának tavaly szeptemberi teljes ülése után, az ország öntözött területe 377 000 tenboval (1 tenbo — 0.99 hektár) növekedett. Az öntözött terüle*ek jelenlegi nagysága 800 000 tenbo; Az KNDK ipara az idei el­ső félévben 230 000 tonna mű­trágyát termelt terven fe­lül. Ez év június végére a szarvasmarha-állomány 711 ezerre, a sertésállomány 1 millió 850 ezerre növekedett. Az elmúlt év hasonló idősza­kához képest szarvasmarhá­ból 14 százalékkal, sertésből 34 százalékkal, juh- és kecs­kéből 32 százalékkal, nyálból 3-szorosára, tyúkból 35 szá­zalékkal, kacsából 51 száza­lékkal gyarapodott az állo­mány. iiiimmiiiiMiiiiimiimiiiiiitiiiiiiMiiuniitim Tömegesen bocsátják el a vasutasokat Nyngaí­Némefországban A nyugatnémet vasúti aru- forgalom csökkenése miatt tömegesen bocsátják el Nyu- gat-Németországban a vas­utasokat. A Die Weltben kö­zölt hivatalos adatok szerint 1958 áprilisától 1959 májusáig összesen 20 215 vasutast bo csátottak éL (TASZSZ) tartotta meg tengernagy tisztségét. Az újabb válságot az Es­tevez haditengerészeti mi­niszter és Vago ellentenger­nagy között támadt ellenté­tek okozták. Estevez pénte­ken délután felmentette Vago ellentengernagyot és a hadi­tengerészeti műveletek új pa­rancsnokává Perren ellenten­gernagyot nevezte ki. Egy­szersmind elrendelte Vago letartóztatását. Erre a három legnagyobb haditengerészeti támaszpont szolidaritást vál- valt Vago ellentengemagy- gyal, ami szinte lázadásnak számít Estevez haditengeré- részeti miniszter ellen. Vago ugyanis a Corré de La Tarde című lap közlése szerint pén­teken délelőtt kijelentette, hogy a haditengerészet „e pillanattól kezdve nem en­gedelmeskedik Estevez pa­rancsainak"; Frondizi elnök pénteken este hosszabb megbeszélést folytatott az argentínai had­sereg és a haditengerészet parancsnokaival, valamint polgári vezető személyisé­gekkel. Az értekezlet után kiadott közlemény jelentette, hogy Adolfo Estevez ellen­tengernagy, haditengerészeti miniszter lemondott. Fron­dizi elnök még nem döntött, hogy elfogadja-e lemondását. Az AFP valószínűnek tart­ja, hogy a jelenlegi helyzet­ben elkerülhetetlen Estevez végleges távozása. A francia hírügynökség szerint, az ar­gentínai haditengerészet pa­rancsnoki kara most már Frondizi elnök lemondását is követeli. A DPA tudósítója jelenti, hogy Vago ellentengernagyot pénteken a késő esti órák­ban letartóztatták. (MTI.) ■ Véres tüntetés Nicaraguában Managua (MTI). Nyu­gati hírügynökségek jelentik: A Managuához közelfekvő Leonban csütörtökön az esti órákban nagyszabású diák- tüntetés- volt Az egyetemi hallgatók Somoza diktatóri­kus rendszere ellen tüntet­tek, követelték a diktátor le­mondását. A tüntetőik és a kirendelt „nemzetőrök’’ kö­zött összetűzésre került sor, amelynek során négyen meg­haltak és harmincnyolcán megsebesültek. (MTI). Csendes hétvége Genfben Az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének taktikai nyilatkozata (MTI) A genfi külügymi­niszteri értekezlet részvevői — Gromiko és Lothar Bob’ kivételével — a hért végére elhagyták Genfet. Selwyn Lloyd pénteken este érkezett vissza London­ba. A repülőtéren kijelen­tette, rendületlenül folytatód­nak a genfi tárgyalások. „Tu­dom, hogy egyesek szemében a tárgyalások igen lassúak, de véleményem szerint ilyen­fajta tárgyalásoknál szükség van a türelemre. Változatla­nul bízom benne, hogy el tudjuk érni azt a korlátozott megegyezést, amely majd egyengeti az utat a mindany- nyiunk által óhajtott sokkal szélesebb körű megegyezé­sekhez”. Az AP washingtoni jelen­tése ismerteti Josep W. Rea­nek, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivőjének saj­tóértekezletét. A szóvivő hi­vatkozott Herter terveire, amely szerint a külügymi­niszter augusztus 12-én részt vesz az Amerikai Államok Szövetsége külügyminiszte­reinek Santiagóban tartandó tanácskozásán — „ha a nyo­matékos meggondolások — mint például a genfi értekez­let váratlan fejleményei vagy egy esetleges csúcsértekezlet nem szorítják a háttérbe ezt a tervet.” John Hightower, az AP genfi tudósítója lehetséges­nek tartja, hogy Herter a jö­vő héten javasolja majd a külügyminiszteri értekezlet hosszabb elnapolását. Való­színű azonban, hogy ez bele­ütközik szövetségeseinek el­lenállásába is. (MTI) A Kabil-főldi francia offenziva Párizs (MTI). A Kabil­földi francia offenzíváról ke­vés hír érkezik Párizsba. A körülbelül 25 ezer főnyi tá­madó egységek 250 kilométe­res gyűrűt alkottak Kabil- föld hegyei körül, ahol — egyes lapjelentések szerint — tízezer felkelőt sejtettek. Philippeville közelében a felkelők meglepetésszerű tá­madást intéztek egy francia egység ellen. Kilenc francia katona elesett, hatan megse­besültek; öt szenátor járt a napok­ban Algériáiban, a szenátus pártjának képviseletében — természetesen a kommunista szenátoroknak nem adtak helyet a bizottságban. A sze­nátorok jelentésükben elis­merik, hogy a határzárak csak 70-80 százalékban „ered­ményesek". Beszámolnak ar­ról is, hogy a francia légierő egyharmada — 900 repülőgép — az algériai harcokban ke­rül bevetésre. Az anyaországban az algé­riai harcok hevesebbé válá­sát a katonatemetések gy&ko ribbsága Jelzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom