Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-03 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július S. Tárgyalások — tárgyalási szünetben Kaszára, kombájnra! AZ ÚJSÁGÍRÓ leírja a címet és egy pillanatra el­gondolkozik. Mert ez a szó — tárgyalások — az utóbbi időben olyan gyakori a nem­zetközi hírmagyarázatokban, hogy az újságíró töpreng: más címet kéne választani, nem ilyen megszokottat.' De aztán meggondolja magát. Ez a szó — akár testvére, a béke kifejezés — mindig kedve­sebb, mint bárminő szenzá- ciőkeltő cím. A tárgyalások­ról hosszú ideje, évek óta cik­kezik már a sajtó; de min­dig csak arról, hogy hasznos lenne a Kelet és Nyugat kö­zötti megbeszélés a nemzet­közi helyzet vitás problémái megoldására. De most, 1959- ben az újságíró végre a már megindult, megegyezéssel ke­csegtető konferenciákról és egyre magasabb szintű talál­kozókról írhat, A genfi megbeszéléseket három hétre elnapolták; Igaz ugyan, hogy az értekezlet ed­dig nem ért el közvetlen eredményeket, de — mint Gromiko szovjet külügymi­niszter legutóbbi nyilatkoza­tában rámutatott, — máris bizonyos: világosabban tisztá­zódtak a tárgyalások résztve­vőinek nézetei, pontosabban kirajzolódtak « nézetkülönb­ségek és kísérletek történtek olyan irányban, hogy köze­lebb kerül jenek egymáshoz a felek egyes kérdésekben el­foglalt álláspontjai A SZÜNETBEN azonban tovább kavarog a „nagypoli­tika” színjáték a. Tudjuk, hogy a genfi értekezletet jó­részben Mikojan szovjet mi- niszterelnökhelyettes januári amerikai látogatása tette le­hetővé. Most egy másik ma­gasállású szovjet vezető, Koz­lov miniszterelnökhelyettes látogatott el az Egyesült Ál­lamokba. Az alkalom, amely ezt a látogatást lehetővé tet­te. nem mindennapi. Sőt: pél­dátlan a második világhábo­rú utáni évek történetében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapo­dás értelmében New York­ban a Szovjetunió, Moszkvá­ban pedig az VSA rendez ki­állítást. Hétfőn az amerikai nagyvárosban megnyílt a szovjet kiállítást Közismert dolog, hogy az Egyesült Államokban rajon­ganak a technikáért, a tech­nikai csúcseredményekért Amikor Cskalov szovjet pi­lóta vagy negyedszázada át­repülte az Északi Sarkot, Amerikába érkezésekor óriási füttykoncert fogadta. Ez a tetszés jele az USA-ban. Most az amerikaiak egy má­sik repülőcsúcsnak lehettek tanúi: a világ legnagyobb személyszállító gépén Kozlov leszállás nélkül tette meg az utóit Moszkvából New York­«iiiimtHiiiHiiiimiiiiniHHiiiiMiimtiiHiiHiM Mentsük meg Gfezosz életét! ATHÉN; Görögországban nagy mozgalom bontakozik ki Manolisz Glezosznak, a görög nép nemzeti hősének megmentéséért A Glezosz védelmére alakult bizottság Számos táviratot és levelet kap. A Polgári Haladó Párt Ifjúsági Szervezete követelte, hogy Glezosz ügyét ne kato­nai, hanem polgári bíróság tárgyalja Passzalidisz, az ADA (bal­oldali demokratikus tömö­rülés) elnöke a görög kor­mányhoz intézett táviratá­ban tiltakozott az ellen, hogy Glezosz ügyét katonai bíró­ság tárgyalja és követelte azonnali szabadlábra helye­zését. Mint az Avgl jelenti, Glezoszt teljesen váratlanul szállították a krétai börtön­ből Athénbe. Görögország szégyene, hogy emberhez nem méltó körülmények kö­zött szállították Glezoszt egy hajó gyomrában Athén­be — írja a lap. — Amikor a pireusi nép tudomást szer­zett Glezosz érkezéséről, a kikötőben lelkesen üdvözöl­te a nemzeti hőst* ba. Az amerikaiak tömegesen zarándokolnak a repülőtérre, ahol a gépcsoda — a TU—114 áll. Ez jelzi azt a változást is amely általában bekövetke­zett az utolsó években. Míg Cskalov rekordja elsősorban siportteljesítményként volt nagyszerű, a TU—114 már a Szovjetunió nagyarányú tech­nikai és gazdasági előretöré­sét bizonyítja. Végeredmény­ben ez az előretörés, ez az erő az, amely józanabb belá­tásra, tárgyalásra készteti a nyugati hatalmaikat. Az amerikai és angol la­pok „mellék csúcsértekezlet- ■ ről” beszélnek Kozlov és Eisenhower megbeszélésével kapcsolatban Valóban: a szovjet államférfi amerikai fogadtatása békeszerető han­gú volt és ő maga is hang­súlyozta beszédeiben, hogy a közvetlen megbeszélések át­kaimat adnak a kölcsönös megértésre. Kozlov azt mon­dotta, hogy a szovjet—ameri­kai barátság a világbéke fenntartásának döntő ténye­zője lehet TERMÉSZETESEN még igen sok tényező akadályozza a két nagyhatalom közötti megértést A hivatalos ameri­kai politika mindmáig szov­jetellenes irányzatáról is­mert Ugyanakkor azonban az Egyesült Államokban is mindinkább nő azoknak az üzleti köröknek nyomása, amelyek a Szovjetunióval való megegyezést és a békés gazdasági versenyt követelik, melyek mindinkább látják azt a nyomasztó hatást, ame­Washington (MTI.) A Szov­jet Minisztertanács első el­nökhelyettesének amerikai látogatása továbbra is a vi­lághírügynökségek érdeklő­désének középpontjában áll. Mint a TASZSZ jelenti, az Amerikai Szenátus Külügyi Bizottsága szerdán délben villásreggelit adott a vezető szovjet államférfi tisztele­tére. AFP-jelentés szerint Koz­lov a villásreggeli után fel­kereste hivatalában Richard Nixon-t, az Egyesült Álla­mok alelnökét, akivel foly­tatta politikai tanácskozá­agy akarat lakozik eb­ben a Kiss Imrében. Ki se nézné belőle az ember, mert akkorákat hallgat, hogy látszólag ötig se tud szá­molni. De aztán, ha valamit kimond, az ki van mondva. Nehezen indul. És ha egy­szer nekifog valaminek, nem hagyja abba, még akkor sem, ha aprófát vágnak a hátán. Nály nincs visszafordulás, pedig elindítani hej, de ne­héz! Amikor azt mondja, hogy átlábal a Tiszán, akkor meg is teszt De ha fejébe veszi, hogy a „Jössze” mel­letti árkot emberfia nem lépi át, nos, hiába magyarázza neki bárki, hogy még az óvo­dás is átugorja, csak hajto­gatja: nem és nem. Ilyen akaratos ember Kiss Imre, s amikor ennek az em­lékezetes esztendőnek a ta­vaszán aláírta azt a belépési nyilatkozatot, amelyikről ki­jelentette, hogy a keze soha nem áll rá, Balogh Imrének — a legjobb barátjának ki­esett a kezéből a söröskorsó. Annyira meglepődött. Mert volt már itt sokfajta csoda, de ilyen még soha. A szövetkezet elnökét pe­dig erre a hírre így „vigasz­talták”: — Kiss Imrével alaposan bevásároltál, komám! Az elnök szőke kis baju­szát pödörgetve mosolygott. — Majd meglátjuk. Végén csattan az ostor. Ennek az elnöknek évek során kialakult a megfelelő emberismerete. Találkozott ő már olyannal, aki nagy dér- rel-durral. nekiveselkedéssel jött a szövetkezetbe, hogy maid így. meg úov. megmu­tatja. s utána amilyen gyor­san nekitüzesedett. olyan bo­lyét a hidegháború gyakorol az Egyesült Államok gazda­sági életére. Éppen ezért a szovjet ál­lamférfi látogatása pozitív hatással járhat. Még a genfi tárgyalások újrafelvétele előtt Nixon, az USA alelnöke Moszkvába repül, hogy a maga részéről az amerikai kiállításit nyissa meg a szov­jet fővárosban. Ez újabb al­kalmat fog nyújtani a szov­jet—amerikai magasszintű megbeszélések folytatásához. A VILÁG népei tudják, hogy a nemzetközi helyzet égető problémáinak rendezé­sére elsősorban az egyes álla­mok kormányfői, a legna­gyobb felhatalmazással bíró államférfiak képesek; Ha Genifben a külügyminiszterek nem is érnének el konkrét megegyezést: a magasszintű szovjet—amerikai találkozá­sok eredményei azt bizonyít­ják: megérett az idő a csúcsa Róma (MTI.) Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára beszédet mon­dott Emilia tartomány párt- szervezetének értekezletén,— közli a TASZSZ. Togliatti hangsúlyozta, hogy Olaszországban új helyzet van kialakulóban. Kudarcba fulladt a Kereszténydemok­rata Pártnak arra irányuló Szerda este Nixon alelnök adott fogadást Kozlov tisz­teletére. A DPA tudósítója szerint a fogadáson mintegy százötven személyiség jelent meg. Az AFP tudósításában kiemeli, hogy Nixon és Koz­lov az estélyen vidáman be­szélgetett egymással. Később Herter amerikai külügymi­niszter is csatlakozott hozzá­juk. A fogadáson egyébként jelen volt az elnök fivére, Milton Eisenhower is, aki Nixon alelnököt elkíséri majd Moszkvába, az ameri­kai kiállítás megnyitó ün­nepségére. (MTI.) mar kihűlt. Ebből kifolyólag hangoztatta közgyűlésen, meg más alkalmas helyen a tsz elnöke, hogy legjobb óvakod­ni azoktól, akik hamar lel­kesednek. Kiss Imrét más fából fa­ragták, neki ami a szivén, az a száján. Emiatt — mi­tagadás — néha nehezteltek rá, különösen olykor, amikor a szövetkezésről kifejtette vé­leményét. Mert megmondta: akkor lesz belőle szövetkezeti tag, ha meglátja a háta kö­zepét. Nem csoda, hogy egye­sek ellenséges beállítottságú embernek is tartották, holott egyszerűen csak annyi volt az igazság, hogy nagyon ra­gaszkodott a régihez, a meg­szokotthoz. Nehéz lenne el­találni, mi minden történt vele, mennyit gondolkodott, milyen számításokat végzett ahhoz, hogy végre mégis megértse az idők szavát. — Azért is nehéz beléjelátni, mert ő bizony elhatározásá­ról nem beszélt senkinek. Aláírta a nyilatkozatot és másnap munkára jelent­kezett az Alkotmány Tsz iro­dáján. Ügy dolgozott, mint hét más. Természete nem változott semmit. Mindig ki­mondta a szót. még akkor is, ha egyik-másik társának nem naoyon tetszett. Tartottak tőle. Az első közgyűlésen csendesen végighallgatott mindent és úgy a végefelé ő is letette a garast. — Elnéztem ott az egyik lucernatáblát. Állítólag azt valaki lekaszálta. — Akárki Kiszesek! EZ TEHAT A FELADA­TUNK, elvtársak. Minden erőnkkel a betakarítást se­gítsük! A fiatalok járjanak az élen az aratásban, csép- lésben — zárta le a kun­szentmártoni járás KISZ tit­kárainak értekezletét Kardos György, járási titkár; S az ambícióval telt, csil­logószemű ifi vezetők elin­dultak haza falujukba. Alig­hogy megérkeztek, máris szétröppent a hír: mindegyik fiatal jelenjen meg estére rendkívüli megbeszélésre. Nem engedték hosszúra a szót: mindegyik titkár el­mondta, amit bent a járásnál hallott és mindenütt kiadták a jelszót: Kiszesek! Kaszára, kom­bájnra! Legyen az ifjúság a betakarítás élharcosa; Több, mint egy hét telt el a jelszó óta. S ez az egy hét megmutatta, hogy a szövet­kezetek, az állami gazdasá­gok számíthatnak a fiatalok­ra. Ott vannak, ahol szőrit a kísérlete, hogy az 1958. évi parlamenti választások után megszilárdítsa politikai ural­mát és ellenőrzése alá vegye az ország egész életét. A gaz­dasági konjunktúrát depresz- szió követte. Máig sem oldódott meg sok olyan kérdés, minit a munkanélküliség, az alacsony bérszínvonal, a lakáshiány, egyes gazdasági ágazatok ha­nyatlása. A parasztok tízez­rével hagyják el a falvakat, de nem fejlődik az ipar, amely felszívhatná ezt a nagymennyiségű munkaerőt Nálunk is meg szeretnék ismételni a franciaországi eseményeket el akarják ven­ni a demokratikus szabad­ságjogokat, hogy reakciós diktátori rendszert teremt­senek — mondotta. — Azon­ban minden ilyen törekvés erős ellenállásba ütközik. Ez az ellenállás még erősebb és egységesebb lesz, ha leszá­molunk az antikommuniz- mus ideológiai előítéletével, mint a politikai önkény for­rásával; volt, azt a kaszálást nem ne­vezem munkának. A vezető­ség nézze meg. Munkaegy- ségjóváirás helyett büntetést javasolok. A szövetkezetben így nem lehet. nnyit mondott csupán és leült. Ettől a be­szédtől néhány embernek me­lege lett. A szövetkezet el­nöke pedig megint csak pö- dörgette szőke kis bajuszát és nevetett az örömtől. Azt mondták neki, Kiss Imrével alaposan bevásárolt. Be. Ilyen emberek kellenek ide. Szókimondó Kiss Imre a szövetkezet legerősebb táma­sza lett. Nemcsak a szájával, hanem a kezével, szorgalmá­val. Mikor a szőlőt perme­tezték, este a brigád lerakta a szerszámokat és szedelőz- ködtek hazafelé. Csak Kiss Imre állt nyugodalmasan, nem mozdult semerre. A bri­gádvezető megkérdezte tőle: — Tán itt akarsz éjsza­kázni. Imrei Bólintott. ■— Eltaláltad. Valahogy így számítom a dolgot, — és a permeteshordóra támaszkod­va a hazafelé tartó emberek után nézett. A brigádvezető faggatta: — összekülönböztél az asz- szonnyal? — Nem. Nagyon szép az este. Dologhoz van kedvem, — válaszolta Kiss Imre és tüzet adott a brigádvezető­nek. Az feléje fordult: — Tudod Imre mi nagyon menizerettünk téged. — Ne vedd rossz néven, mondanék neked valamit. munka, önzetlenül, lelkesen állnak csatasorba a betakarí­tás sikeréért. Szívesen ál­dozzák szabadidejüket is, ha a kenyérnekvalóról van szó. — AMÍG AZ ARATÄS TART, minden szombaton és vasárnap kint leszünk a tsz- ekben, s társadalmi munká­ban segítünk a kévehordás­nál, a betakarításnál, — ha­tározták el a tiszazugi fia­talok; — Megmutatjuk, hogy mit tud az ifjúság! Külön csép­lőcsapatot szervezünk és versenyre szólítjuk a többi brigád cséplőcsapatát, — szü­letett meg az elhatározás a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz kiszeseibeiVi Már szóltak is a gazda­ságvezetésnek: adjanak ne­kik cséplőgépet. Remélik, hogy engedélyezik az ifjúsági cséplőcsapat létrehozását Valami olyant hallani ugyan­is a fiataloktól, hogy a tsz vezetés nem szívesen járul ehhez. A fiatalok szétszórtan dolgoznak és ha összevonnák őket, felborítanák a brigád- rendet „Ha változtatni is kell a brigádbeosztáson, mi mégis önálló ifjúsági csapat­ban akarunk dolgozni” — mondják a fiatalok Volna minden brigádban annyi em­ber, hogy két-három fiatal helyett mást osszanak be a brigád egyetlen cséplőcsapa- tához. A pártszervezet gyors köz­belépését várják a fiatalok — az 5 javukra. Hogy meg- érdemlik-e ezt a segítséget? Nézzük, hogy mit csinálnak. — SEM CSALADUNK, — SEM FELESÉGÜNK. Mi egy órával korábban meg­Változatlanul fart az olasz fengerész- sztrájk Róma (AP). Az olasz ten­gerészek immár 23. napja tartó sztrájkjának következ­tében a világ kikötőiben veszteglő olasz teher- és utas­szállító hajók száma elérte a százat. A hajótulajdonosok becslések szerint körülbelül 200 millió dollárt vesztettek. A sztrájkoló tengerészek bé­rük harminc százalékos eme­lését követelik. (MTI.) Bólintott. — Jó. — Tartottunk tőled. Nem is nagyon szerettük, hogy ide­jössz közénk. Gyorsan jár a szád, akaratos vagy. De most már, még ha menni akarsz, akkor se engedünk. Kiss Imre permetes bakan­csával a homokba vonalakat rajzolt és fejét a földnek szegezte. Nem szerette az ér­zékeny beszédet. — Én is féltem tőletek. Nagyon nehezen adtam rá a fejem. Hiába küldenétek, nem mennék. Tudod, más is együtt. Magányosan olyan az ember, mint a farkas. Ide is harap, oda is harap, de sokszor neki is az inába harapnak. Válto­zik az élet. szótlanul nézte egymást a két ember. Szívük­ben sok melegséggel. Beszél­tek szó nélkül. A brigádve­zető törte meg ismét a csen­det — Miért akarsz itt marad­ni Imre? ■— Reggelig kifőzöm a mészlcénlevet. Bízd csak rám. Ha nem lesz jó, ne írj mun­kaegységet — és azzal dolog­hoz látott. A kékes-fehér ruhába öltö­zött szőlőtőkék között elült a csend, csak a másik dűlőn fütyörészett egy hazafelé tartó legény, aztán elhalkult a füttyszó is. Szókimondó Kiss Imre. a szövetkezet gaz­dája elmélyült gonddal tett­vett a nagy csendességben. Később eszébe jutott egy régi nóta, s azt dudorászta. Utoljára legénykorában éne­kelt ilyen vidáman, jóked­vűen. Szekulity Péter kezdjük és egy órával ké­sőbb fejezzük be a munkát az aratás idején, hogy mi­nél előbb zsákba kerüljön a gabona — határozták el a Zalka Tsz fiataljai. Tartják is szavukat. Hát nem érdem­lik meg, hogy külön mun­kacsaplatban dolgozhassa­nak? Hiszen versenyt is kezdeményeztek! — Én azt mondom, akkor segítjük legjobban az ara­tást, ha nem állunk le szom­bat délben hétfő reggelig pihenőre, hanem vágjuk a géppel, amíg lesz mit. Ennyit mondott a párttaggyűlésen if j; Süveges Sándor, a Kun­szentmártoni Gépállomás fia­tal dolgozója, de még hoz­zátette: Adjanak a tsz-ek embert a gépre, mert csak így tudunk vasárnap is dol­gozni; Meghallották a kunszent- mátoni tsz-ek kiszistáá ezt a kérelmet Már értesítették is a gépállomást: jöhet a gép, ők vállalnak védnökséget a vasárnapi munka fölött A kiszesek állnak a gépre a pihenőnapon; — Ha kell, még a szom­szédos községekbe is át­megyünk segíteni — mondta a tiszainokr’ Szabadság Tsz legutóbbi 3Z gyűlésén Pető Juli. Megmutatjuk, —• hogy van erőnk őket is se­gíteni; — Mi tudjuk — mondta a KISZ járási küldötte, hogy a szövetkezet kiszistái már voltak Csépán is kapálni egy tsz-nek. Most mégis a saját szövetkezetüket kell segíte­ni. Ha keresztekben a ter­més, akkor esetleg másho­vá is lehet menni. így aztán a Szabadság Tsz fiataljai egyelőre a saját tsz-üket se­gítik, hogy mit ér egy jől DOLGOZÓ KISZ SZERVE­ZET a tsz-ben, vagy állami gazdaságban és mindenütt, azt példázza a kunszentmár­toni Állami Gazdaság cibak­házi üzemegységének KISZ szervezete. E hét elején ala­kult az alapszervezet és más­nap már kész tervvel álltak az üzemegység vezetői elé; — Ifjúsági arató munka­csapatokat szerveztünk. — ötöt. Ahol dőlt a gaz és nem bír vele a kombájn, engedje­nek oda minket, kiszes fia­talokat Meg akarjuk mu­tatni, nem hiába alakultunk meg. öröm látni, hallani, hogy a kiszesek milyen nagy aka­rattal és eredménnyel vesz­nek részt az idei aratásban. Megértették: a termelés ro­hamcsapatát kell alkotmlok és ahol szorít a munka, ott teremnek; Felharsan a jel­szó: kiszesek előre; — tóth = Két előadás — hét siker Vasárnap este másodszor adta elő a túrkevei művelő­dési otthon központi színját­szóegyüttese Fehér Klára „Nem vagyunk angyalok’’ című, mai tárgyú darabját. Annak ellenére, hogy a me­zőgazdasági munkák dandár­jának napjait éljük, majd­nem telt ház előtt — s őszin­te sikerrel — pergett le a jól rendezett előadás. Amit Ducza Katalin peda­gógus és az arasznyi Fried­rich Miklós produkált, hiva­tásos színészeknek is dicsére­tére válnék. A fiatal peda­gógusnő alakítása filmen —, hol a segédeszközök légiója is segíti a művészt, — sem lehetne jobb. Friedrich Mikit legszívesebben azonnal örök­befogadná a néző — ha papá­ja: a ktsz bádogos beleegyez­ne. Eddigi amatőr-művészi pá­lyájához méltó élményt nyúj­tott Talamasz Lajos molnár- segéd. Igaz ‘ barátsággal ajánljuk: fogja halkabbra szerepéit, jobb lesz! Olyan gondos mértéktartásra gon­dolunk, aminőt a „Bekötött szemmel” előadásain tanúsí­tott. A keviek előadásán nem­csak az alapos felkészülés, tehetség, mű vészetszereteft érezhető, de az az elvtársi, közvetlenül baráti légkör Is, mely az öntevékeny csoport tagjait körülöleli* ~ ­Fogadások Washingtonban Frol Kozlov tiszteletére A vzókitnöhdá KISS IMRE találkozóra. B. D. Új helyzet alakul ki Olaszországban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom