Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 22. FIDEL CASTRO még nem döntött Havanna (MTI). Kuba és az egész világ közvéleménye hétfőn egész nap érdeklődés­sel várta Fidel Castro meg­nyilatkozását, de a lemon­dott kubai miniszterelnök nem nyilatkozott. Dorticos, az új köztársasági elnök hétfőn kijelentette, hogy to­vábbra is Castrot tekinti Kuba miniszterelnökének. Az AFP tudósítója szerint sokan feltételezik, hogy Cast­ro csak július 26-án, a Ba­tista ellen 1953-ban ezen a ‘ napon indított első, de siker­telen forradalmi mozgalmá­nak évfordulóján jelenti be végleges elhatározását. Bizonytalan időre elhalasztották Hruscsov elvtárs skandináviai útját MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet kormány a moszkvai, dán, svéd és norvég nagykö­vetségeknek emlékiratot adott át, amelyben közli azt az el­határozást, hogy kedvezőbb időpontra halasztják Nyikiía Hruscsov miniszterelnök dá­niai, svédországi és norvégiai utazását. Az emlékiratok tények fel­sorolásával bizonyítják, hogy a három skandináv ország­ban Hruscsov utazásának kö­zeledtével több szervezet és a sajtóorgánum fokozta a szovjetellenes tevékenységet, így mesterségesen olyan lég­SzáznyolcTanezer argentin vasas általános sztrájkja BUENOS AIRES (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, száz­nyolcvanezer tagot számlá­ló argentin vasas-szakszerve­zet hétfőn általános sztrájkot hirdetett, mert a vállalkozók megtagadták a béremelést és a dolgozók egyéb követelése­inek teljesítését; Ez a sztrájk az argentin dolgozók egyik legnagyobb megmozdulása jogiak védelmében, az árak Az indonéz k ülügy miniszter nyilatkozata Djakarta (MTI), Subandrio külügyminiszter nyilatkozott Indonézia külpolitikájáról — jelenti a TASZSZ. — Indonézia a nép akaratá­nak megfelelően továbbra is imperialista-ellenes politikát folytat <— hangoztatta. Állást foglalt az ázsiai és afrikai né­pek “ országokkal való ba­ráti kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus ellen har­coló országok egységének erősítése mellett. Subandrio kijelentette, hogy szükségesnek tartja a Kínai Népköztársaság jogi elismerését. -Utána arról be­szélt, hogy Indonéziának tá­madó taktikára kell áttérnie, mert Hollandia nem hajlandó tárgyalni a nyugat-iráni kér­désről. gyors drágulása és a nyomor fokozódása ellem Az AP jelentése szerint hétfőn reggel több bomba robbant az argentin főváros­ban. A vas- és fémipari vál­lalkozók szövetsége ezt arra használta fel, hogy Alfredo Vitolo belügyminisztertől kö­vetelje a vasasok mozgalmá­nak megfékezését, tuitiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiitiiiiiiiiiiiiiiiiiin* Rekord rizstermés Indiában Indiában az idén 29.7 mil­lió tonna rizs termett, szem­ben az elmúlt évi 28.3 mil­lió tonnával. Az idei rizster­més rekordnak számit. (MTI). kört alakítanak ki, amely nem kedvez egy hivatalos miniszterelnöki látogatásnak. A szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő helyzetben a szovjet miniszterelnök utazá­sa aligha lenne időszerű, s ez az utazás elhalasztható anél­kül, hogy ezzel kárt szenved­ne a Szovjetunió és a skan­dináv államok viszonya, sőt a halasztás esetleg még hasz­nos is lehet. A szovjet kormány remé­li, hogy a jövőben — esetleg egy év múlva — a skandináv országokban kedvezőbb fel­tételek lesznek a látogatás­hoz, s akkor vissza térhetnek a kérdéshez. A szovjet kormány a finn nagykövetségnek átadott em­lékiratában közölte, hogy mi­vel a skandináv országokba tervezett látogatása elmarad, a szovjet kormány ez idő sze­rint a finn kormány meghí­vásának sem tehet eleget. 1 LENGYELORSZÁG ÜNNEPÉN T avaly láttam a Csatorna című lengyel filmet. A varsói felkelésről szól ez a rettenetes költemény. Hősi­ességről és emberségről, gyá­vaságról és árulásról: mind­ez a földalatti szennyvízben végeláthatatlan egyforma csatornákban. Sohasem felej­tem el az utolsó képet: a ná­ci túlerő bosszúja elől már- már megmenekült lengyel parancsnok látja, hogy egy­sége eltévedt a föld alatt. És akkor — visszaereszkedik a mélybe, a csaknem biztos ha­lálba. Pisztolyát magasra tartja, először a dereka tűnik el, ahogy ereszkedik, aztán a feje, végül csak a karja lát­szik a fegyverrel, majd az is eltűnik. Talán egyetlen nép sem szenvedett ennyit a máso­dik világháborúban, mint a lengyel. E nép története kü­lönben is tragikus momentu­mokkal zsúfolt. Évszázado­kon át a nagyhatalmak osz­tották fel egymás közt terü­letét* kegyetlenül elnyomva nemzeti létét. Amikor „füg­getlen” volt. akkor a külön­böző földesúri szövetségek gyötörték. Pedig e népnek olyan fiai voltak, mint Cho­pin, mint Mickiewicz vagy madame Curie, aki férjével együtt felfedezte a rádiu­mot. De mindez csupán fény­kéve, egy-egy villanás a len­gyel nép sötét történelmé­ben. A legszörnyűbb a má­sodik világháború volt, ami­kor szabadon tombolt a ná­cizmus a lengyel földön. Itt állították fel az emberiség történetének legborzalma­sabb intézményét, az oswie- clmi (auschwitzi) haláltábort, ahol a világ minden részé­ből ideszállított emberi hen­tesáruval együtt milliószám­ra ölték és égették a lengye­leket A második világháború következtében 6 millió ember pusztult el (1958-ban az or­Kovács János elégedett — Százfajták az emberek, százfajták az igények — így Kovács János jászárokszállá­si szövetkezeti gazda, amikor faggatom, mennyire elégedett a termelőszövetkezetben. — ■— Magamról szólva: elége­dett vagyok. Ez a Kovács János 1952- ben választotta a szövetkeze­ti utat. Az agrárproletárok, a kisparasztok akkoriban tö­megesen kérték felvételü­ket a termelőszövetkezetek­Szovjet turistacsoport látogatása megyénkben Hétfőn délután huszonhét fogú szovjet turistacsoport érkezett Szolnokra. A vendé gek rövid városnézés után meglátogatták a martfűd Ti­sza Cipőgyárat, ahol elbeszél­gettek a dolgozókkal A tu­ristákat az üzem MSZBT szervezete látta vendégül. Este pedig a szolnoki MSZBT klubban műsoros esten vettek részt, ahol a városi népi együttes énekkara szolgálta­tott vidám műsort. A vendégek tegnap dél­előtt megkoszorúzták a szov­jet hősök sírját a városi te­metőben. Majd pedig a Ve­gyiművek lakótelepére láto­gattak el ahol családlátoga­táson vettek részt, A turisták szívélyesen elbeszélgettek a gyár dolgozóival munkájuk­ról, életükről Kedden délben hosszabb városnézés után a vendégek tovább utaztak Sze­gedre, A „borítékolt“ és titkos lépés Genfben Különös javaslat fekszik a genfi külügyminiszteri ér­tekezlet tárgyalóasztalán. — Ködös és általános, de annyi már biztos, hogy a ködös fo­galmazás között nagyon is világos és határozott szán­dék húzódik meg: látványos szakítás nélkül, a felelősség felvetése nélkül kudarcba fullasztani a genfi külügy­miniszteri értekezlet munká­ját. Mint Ismeretes, a három hetes szünet után a második felvonás az új szovjet javas­lat fölötti vita jegyében in­dult meg. Ez a javaslat — ha szabad ezzel a hasonlattal élni — afféle borítékolt lé­pés volt: a sakkozók szokták félbeszakítani úgy játszmái­kat, hogy az éppen soronkö- vetkező játékos borítékba zárja a lépését rögzítő papír­lapot és azt csak a játszma folytatásakor ismeri meg az ellenfél. Gromiko a külügyminisz­teri értekezlet utolsó napján nyújtotta be azt az indít­ványt, amely össznémet bi­zottság felállítását javasolta a két Németország közötti közeledés előmozdítására, a békeszerződés kidolgozására. Ugyanakkor a Szovjetunió nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot, amikor le­szögezte: ha ez a bizottság másfél év alatt nem jut meg­egyezésre, akkor ismét össze­ülhet a külügyminiszteri kon­ferencia, hogy tovább tár­gyaljon a megoldás módoza­tairól. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nem tervez egy­oldalú lépést* - - - ' Bár a diplomáciai párvia­dal félbeszakításánál Gromi­ko borítékolta’’ javaslatát, mégis a másik oldalon tettek titkos lépést: Adenauer szi­gorúan bizalmas memoran­dumot intézett a három nyu­gati nagyhatalomhoz, amely­ben n«m kevesebbet követel, mint a nyugat-berlini kérdés levételét a napirendről, sőt, szerette volna elérni az ér­tekezlet félbeszakítását. Ez a váratlan obstrukció még a nyugati konzultációs partne­reknél is — hogy isimét egy sakk-kifejezéssel éljünk — zavart okozott. Egy héten keresztül tehát nem tudtak válaszolni a Szovjetunió ésszerű kezdeményezésére, amely a korábbi nyugati ja­vaslatok sok elemét is ma­gába olvasztotta. Végül azon­ban — a kulisszák mögötti késhegyig menő harc után — megszületett a megegyezés — a megegyezés ellen. A Herter által hétfőn be­nyújtott javaslat lényege az, hogy a genfi külügyminisz­teri értekezlet jelenlegi ösz- szetételében maradjon to­vábbra is fenn az egész né­met probléma megvizsgálá­sára, s ugyancsak foglalkoz­zék a Németország két része közötti érintkezés kiszélesí­tésével kancsolatos kérdések­kel. E célból a konferencia időközönként üljön össze a felek közötti megállapodás szerinti szinten és helyen. Herter még azt is hozzáfűzte a javaslathoz, hogy az módot adna a négy hatalomnak, hogy igénybe vegyen német tanácsadókat is. E javaslat tendenciája vi­lágos: megakadályozni a kér­dések érdembeni megtárgya­lását, levenni a napirendről a nyugat-berlini kérdést (leg­alább is a gyakorlatban), ugyanakkor pedig a semmit meg nem oldó értekezlet ilyen formában való fenntar­tásával biztosítani a nyugat- berlini megszállók jogtalan „jogait’', megőrizni 14 évvel a háború befejezése után a háború következtében kiala­kult status quot, és végül kizárni a németeket a német kérdés megoldásából. Noha előzőleg arról érkez­tek jelentések, hogy a nyu­gati hatalmak hűvösen fo­gadták a bonni titkos emlék­iratot, a hétfői javaslat lé­nyegében behódolást jelent a bonni álláspont előtt. Ter­mészetesen az elkövetkezen­dő napok vitái fogják eldön­teni, hogy e javaslat taktikai célt szolgál csupán, vagy valóban az értekezlet mun­kájának meghiúsítására sze­retnék felhasználni a nyuga­tiak. Egy azonban biztos: a nyug­talankodó Adenauer elége­dett a legújabb fejlemények­kel. S miután ismét elhelye­zett néhány aknát a meg­egyezés meghiúsítására, be­jelentette, hogy Hamarosan újabb egy hónapra szabad­ságra utazik egy festői olasz fürdőhelyre. Reméljük azon­ban, ez az üdülés nem lesz zavartalan: a genfi tárgyaló­teremben még felülkereked­het a megegyezés józan szel­leme, amelytől annyira ret­teg a vén kancellár. B. D. be. Csakhogy Kovács János jómódú középparaszt volt vi­lágéletében. Tizennyolc hol­dat csatolt akkor a szövetke­zeti földterülethez, mint a Táncsics Termelőszövetkezet egyetlen középparaszt belé­pője. A többieknek, a középpa­raszt gazdatársaknak leesett az álluk- Kovács János tettén, s kertelés nélkül mondták: — Nem gondolkozik ec a Kovács Jani. 0 csak elhúzott egy mo­solyt a szája szélén. ■— Majd meglátjuk, Id nem használja gondolkozásra az eszét. Ezerkilencszááotvenh étiben férjhez adta a lányát. Bútor, stafirung, félszáznyi lakodal­mi vendég. — Mibe került? •— Olyan harmincezer, de nem is ez az érdekes. — Hanem? ■— Egyéni korukban a gaz­dák egy ilyen kiházasításkor eladták a legtávolabb esó földdarabjaikat, s még így is megsínylették. Az a mondás járta: kivetkőztetett a lagzi. Kovács János fiát is tanít­tatta ez idő alatt. Három évig tanult Gyöngyösön a Ko­vács fiú. Miből vajon? ötvennégy éves apja per­sze nem első már a munká­ban. A tsz fiataljai könnyen lehagyják. De azért a 400 munkaegységet megszerzi minden évben, az pedig har­minchárommal szorzandó. No meg a háztáji* Az mennyi is? — Olyan 1400—1500 forint az együttes jövedelem ha­vonta. És a megbecsülés. Ezt a kérdést felteszem Kovács Jánosnak. A felesége megelőzi. *— Ajaj, annyi mindenben benne van, hogy a feje sein látszik ki* Valóban. Az első napon, amikor belépett, rögtön el­nökhelyettesnek választották a szövetkezet tagjai a na­gyobb termelési tapasztalat­tal bíró Kovács gazdát. Sőt ez évben megyei és járási ta­nácstag lett, S arra a leg­büszkébb. — Az én véleményemet Faragó elvtárs, a tanácselnök is sokszor kikéri« Közepes tsz az eredménye­ket illetően a jászárokszál­lási Táncsics. S mégis. Ko­vács János szövetkezeti gaz­da ott nem hagyná semennyi pénzért. Könnyebb ott a mun­ka, több a megbecsülés, . BU ** ^ %» Kiváló szovjet balettmüvészek a szegedi ünnepi játékokon A száztagú társulatban szá­MOSZKVA (MTI). Július 27-én Moszkvából Budapestre utazik a SzlanyisZlavszkij — Nyemirovics Dancseko Szín­ház száztagú balettegyütitese, amely részt vesz a szegedi ünnepi játékokon, s több előadást tart a magyar fővá­rosban és az ipari központok­ban. mos ismert szovjet balettmű­vész van, közöttük Vlaszova és Rjegyina, a színház pri- mabalerimája is a magyar kö­zönség régi ismerőse, Mari­us Llepa, a színház vezető férfitáncosa. uiiiiiiimmimiHiimiiimiHmimHiwtMHitummimmmiiHHHmimmMiHmmiminiiiHi Mezőgazdasági szakiskola Karcagon A Földművelésügyi Minisz­térium mezőgazdasági szak­iskolát indít Karcagon az 1959/60-as tanévben. Az is­kolába a termelőszövetkeze­tek vezetői (brigádvezetők, vezetőségi tagok) és a több­éves mezőgazdasági gyakor­lattal rendelkező 26 éven fe­lüli termelőszövetkezeti ta­gok jelentkezhetnek. A szak­iskola elvégzésének időtar­tama két év és két tagozaton indul be oktatás az általános- és állattenyésztési karon. A beiratkozott hallgatók csak az elméleti félévben vesznek részt iskolai oktatásban, a gyakorlati félévet termelő- szövetkezetükben töltik ter­melő munkában, rendszeres tanári ellenőrzés mellett. A tanítás és a kollégium­ellátás ingyenes. A hallgatók gon tartottak elnökségi ülést. havi 360 forint keresettérí­tést kapnak az iskolától. A szakiskolára azok a termelő­szövetkezeti tagok vehetők fel, akiket a közgyűlés java­sol, 1959. augusztus 15-ig je­lentkezési lapjukat beküldik a Mezőgazdasági Szakiskola igazgatóságához (Karcag, Kisföldek címre), és a felvé­teli vizsgán megfelelnek. milKIIHIIIIIIIIIHIIMIIIHlHMMMIHMWllimtH MSZBT elnökségi ülések megyeszerte A Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi elnökségei a hét folyamán tartják ülései­ket. Az ülésen az elkövetke­zendő félév programját tár­gyalják meg. Pénteken Túr- kevén, tegnap pedig Karca­szág lakóinak száma 28 és félmillió volt). Minden ne­gyedik lengyel meghalt. Más­fél millió ember munkakép­telenné vált. Az ipari épüle­tek 35 százaléka, az erőmű­vek 52 százaléka, a gépek és berendezések 45 százaléka el­pusztult. Varsóban szinte egyetlen epület sem maradt épen, és akadtak emberek, akik azt javasolták: hagyják a romtengert sorsára és épít­sék fel másutt a népi len- gyelország új fővárosát Igen, ebben az időben *■ szinte az egész népet a föld alá, a csatornába kény­szerítette a náci őrület A lengyelek emlékeznek, de ma már új életet emeltek a ro­mok fölé. Varsó, a sokak ál­tal felépíthetetlennek vélt Varsó újra áll. A lengyel fő­város minden hatodik lako­sa valamilyen úton-módon részt vesa az építési munká­ban: mérnök vagy technikus, kőműves, ács, valamelyik emelődarut irányítja, vagy tehergépkocsin szállítja a téglát és az előregyártott épü­letelemeket. Mindenki előtt ismert a varsói Öváros, e vi­lághírű régi negyed történe­te. A fasiszták kihajtották az embereket és aztán tervsze­rűen, utcáról-utcára haladva felrobbantották a pótolhatat­lan művészeti értékű* nagy nemzed kincset jelentő ne­gyedet Az Óváros ma mégis meg­tekinthető. A világ minden részéről érkezett vendégek láthatják a régi, ósdi házakat pedig még a tervrajzok sem maradtak meg. Pályázatot Ír­tak ki és beküldött fényké­pek, sőt a környék lakóinak visszaemlékezése alapján épí­tették újjá a múltat Persze a homlokzat mögött szép kor­szerű lakások húzódnak meg. Ez a negyed a lengyel nép nemzeti érzésének és hősi újjáépítő lendületének for­mában régi vanulú, de szel­lemi tartalomban optimista és merész dokumentuma. És ahogy Varsó feltámadt, feltámadt az ország. Amíg a háború előtt Lengyelország egyike volt a legelmaradot­tabb európai országoknak — sőt, csak itt termeltek keve­sebbet 1937-ben, mint 1913- ban. Most — páratlan ütemű fejlődés eredményeként — az ipari termelés ötszöröse a háború előttinek. A francia ipar termelése ugyanannyi idő alatt 122 százalékkal, a japáné pedig 87 százalékkal nőtt. 1957-ben Lengyelország­ban az egy lakósra eső ter­melés acélból 78 százalékkal, villamosenergiából 17 száza­lékkal, üzemanyagból 144 százalékkal volt nagyobb^ mint a nemzetközi átlag. Az egy lakósra jutó nem­zeti jövedelem az 1938. évi 3100 zlotyról 1958-ig körül­belül 10 ezer zlotyra növeke­dett. A kulturális fejlődésről pedig eleget mond az a tény, hogy például a rádióelőfize­tők száma négyszeresére nőtt, vagy az, hogy ma négyszer annyit olvasnak ebben az or­szágban, mint a háború előtt« De ezek csupán számok. A kultúra szelleméről talán többet mond az a társadalmi mozgalom, amelynek célja: 1965-re, a lengyel állam fenn­állásának ezredik évforduló­jára ezer iskolát építeni az ifjúság részére. A népi Lengyelország nagy eredményeivel megbe­csülésre tett szert a világ minden táján. Nemcsak a hősöket és a sokat szenvedet­teket látják a lengyelekben, hanem az építőket is. Len- gyelország a hatalmas szoeia- lista tábor része. Ez megfe­lel az egész lengyel nép tör­ténelmi érdekének, hiszen az ország csak a többi béke­szerető néppel összefogva védheti meg függetlenségét a német militarizmus fenye­getésével szemben. A Len­gyel Egyesült Munkáspárt ép­pen ezért elismerten az or­szág vezető ereje és a többi pártok együttműködnek vele a szocializmus építésében. Az új Lengyelország szüle­tésnapján üdvözletünket küldjük barátainknak. ■= bar ács ■»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom