Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 19. Á TIT falusi szervezeteinek életrehívásáról A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat a megyei művelődés arculatá­nak kialakításában egyre na­gyobb szerepet kap. Nagyobb városokban, járási székhelye­ken színvonalas előadások százai hangzanak el a TIT rendezésében. Az előadások tematikájában a műtrágya­felhasználástól a szputnyikok mibenlétéig, az agrárprole- tármozgalmak történetétől a XX. század magyar irodal­mának kérdéséig a tudo­mány és a művészet majd­nem minden ágát felölelték. A tudományos ismeretter­jesztésnek a városokban és a járási székhelyeken az utóbbi két évben igen ko­moly bázisai alakultak. A szép eredmények azoknak az ér­telmiségieknek köszönhetők, akik fáradtságot nem kiméi­vé készültek fel előadásaik­ra és tartották meg azokat a kultűrotthonokban, vagy a munkásszállásokon. A községekben már nem mindenütt sikerült olyan színvonalú előadásokat tarta­ni, amelyek a szocialista épí­tés tudományos igényeinek megfeleltek volna. Gyakran előfordult, hogy színvonalat- lan, gyenge előadásokat hal­lottak a falusi dolgozók, — amely a hibás ismeretátadás veszélyén kívül azzal a szo­morú következménnyel is együttjár, hogy a falu dolgo­zóinak bizalma megrendül az ismeretterjesztő munka iránt; O ka volt részben a hi­báknak, hogy igen sok társadalmi szervezetünk a saját szakállára tervezett és tartott különböző előadáso­kat. Az alacsony színvonal veszélye itt is fennállott. Hozzájött ehhez még az is, hogy összehangoltság hiányá­ban több egyforma témájú előadást terveztek azonos időszakra egy-egy községben. Még Szolnokon is előfordult, hogy egyes szervezetek elő­adásai nem ütötték meg a kívánt színvonalat. Túlten­gett például a nyakra-főre tartott, nem a legszínvonala­sabb egészségügyi előadások száma; A fentiek ismeretében csak üdvözölni lehet azt a törek­vést, amely a pártszervezetek és állami szervek részéről az ismeretterjesztő munka összehangolását, egységesíté­sét, színvonalának biztosítá­sát kívánja szolgálni. A me­gyei művelődésügyi szervek véleménye a jövőben isme­retterjesztő jellegű előadáso- iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi Találkozó azMSzBT Klubban Szovjet turisták' és az MSZBT aktívák találkoz- koztak kedden este az MSZBT Klubban. A műso tos esten a Vásárhelyi Pál Közgazdasáig Technikum énekkara és a Bartók Béla Zeneiskola növendékei adtak műsort, akik indulókkal és énekszámokkal szórakoztat­ták a vendégeket. A turisták a Vegyiművek dolgozóit is felkeresték ott­honukban. ahol ajándékok­kal kedveskedtek egymás­nak. A műsorosest után pe­dig a vendégek elbeszélget­tek az aktívis.tákkal. Legközelebb június 30-án rendeznek ismét turista ta- 'álkozót a klubhelyiségben. kát csak a társulat előadóil tarthatnak, a magas színvo­nal biztosítása érdekében. Ez a törekvés maga után vonja, hogy községenként előadói kollektívákat kell szervezni az értelmiség minél széle- sebbkörű bevonásával. Nem jelenti ez azt, hogy a már úgyis agyonterhelt falusi pedagógusokat újabb bizott- ságosdival sújtják. A falusi előadói munkaközösségeknek éppen az a céljuk, hogy a központtal a legszorosabb összeköttetést tartva, meg­könnyítsék a községi isme­retterjesztés munkáját és jó előadókat tudjanak biztosí­tani minden tárgykörből a faluban mutatkozó igények kielégítésére; A TIT elnökségi ülésen a faluban megszervezendő tár­sulati csoportok gondolata osztatlan helyeslésre talált. Hozzátehetjük azt is, hogy itt nemcsak a jelenleg működő erőkre, hanem fiatal pedagó­gusokra, agronómusokra, or­vosokra, egyszóval a falusi értelmiség szélesebb csoport­jára kívánnak támaszkodni. A TIT legfontosabb felada­tának tartja, hogy meggyőz­ze a falu értelmiségét az ismeretterjesztő munka rend­kívüli fontosságáról és való ság^al feltérképezze a köz­ségeket abból a szempontból, kikre lehet számítani a jövő ismeretterjesztési évad foko­zott hatalmas munkájában. A falusi csoportok szer­vezése természetesen nem megy egyik napról a másikra. Lelkes, áldozat­kész aktívák felkutatására van itt szükség. El kell ké­szíteni a jövő évad oktatás: tematikáját, segítséget kell nyújtani előadásvázlatokkal, bibliográfiákkal, konzultáci­ókkal és ellenőrzésekkel az újonnan kialakult falusi is­meretterjesztő csoportoknak. A segítség legfontosabb for­mája a szeptember hó folya­mán tartandó előadói to­vább képzés lesz. Ezt a járás székhelyeken szervezik az új falusi csoportok számára. A tervek szerint egyelőre a megye harminc községében szerveznek ilyen előadói kol­lektívákat, olyan helyeken ahol az adottságok (lélek- szám, nagyszámú értelmiségi dolgozó) lehetővé teszik ezt Az itt feldolgozott tapaszta­latok alapján azután igye­keznek a legkisebb faluban is megteremteni ezeket a csoportokat. Az irányelvek a legfonto­sabb feladatok közé sorol ják a falusi ismeretterjesz­tést, a szocialista falu tu­datának formálását, átalakí­tását a mezőgazdasági kul­túra széleskörű elterj iszté- sét; Az új falusi TIT cso­portok megtisztelő feladata lesz ennek a magasztos elv­nek gyakorlati valóraváltása. — hernádi — Tudományos brigád a dolgozó parasztok között A „Tudományos és kultu­rális ismereteket terjesztő társaság” tagozata a Magyar Autonóm Tartományban or­vosokból, jogászokból és ag­rármérnökökből tudományos brigádot alakított. A brigád tagjai vasárna­ponként meglátogatják a tar­tomány falvait, előadásokat tartanak a bel- és külpoli­tika, a természettudomány, az orvostudomány legfonto­sabb kérdéseiről, s ezzel hoz­zájárulnak a falusi dolgozók neveléséhez, kulturális szín­vonaluk emeléséhez. A tudományos brigád leg­utóbbi kiszállásakor például 250 dolgozó paraszt elölt tartott előadást a fel nem osztható alap fontosságáról a mezőgazdasági társulások­ban, a közös munka előnyei­ről, valamint a föld keletke­zéséről a Nap-rendszerben, stb. Az előadásokat a dol­gozó parasztok nagy érdek­lődéssel hallgatták végig. Hasonló tudományos brigá­dok keresték fel a falvakat az ország különböző más te­rületein is. Öregdiákok a tábla előtt AZ ÖREG fiúgimnázium ezekben az órákban olyan, mintha huszonötéves érettsé­gi találkozót tartanának. A negyven-negyvenötéves öreg­diákok azonban nem negyed- százada hagyták el az Alma Matert. Diákok ők most is, és mint a feleleteikből kiderül, — a javából, Jászberényben, az Alföld kultúrájának egyik fellegvá­rában vagyunk. A teremben ünnepi izgalom. Az egész év eredményeit mérik le a ta­nárok. Mit tanult az eszter­gályos, a postaműszeréz, a katona; Most éppen fizikai és ké­mia vizsga folyik. Vissza- emlékszem saját diákéletem­re, mennyi bajt és gondot okozott éppen ez a két tárgy. Pedig nekem csak a tanulás volt az egyedüli kötelessé­gem. Mennyivel nagyobb, — mennyivel komolyabb mun kát, éjszakázást jelent azok­nak, akik a munkapad mel­lől telepedtek le a tanköny­vekhez, , **^£0$, ZÖMÖK, Izmos negyvenöt körüli férfi, Forgó László áll éppén a táblánál. Az erő­átviteli eszközöket rajzolja föl egymásután. Simán, biz­tosan „vette” az akadályt és boldog mosollyal nyugtáz­ta az érte kapott jelest, •— Egyébként a második osz­tály legjobb növendéke. — Forgó László azt tartja, kö­zösen a legjobb a tanulás. Négytagú tanulókör tágja. A négy közül három — saját gyereke; Takács Mária a fiatalabb évjárat~tagja. Szintén máso­dik osztályos. Határozott élet­célja van, asszisztensnő sze­retne lenni. Most a városi kórház ápolónője. Céltudatos, bátor nő, aki felelősségteljes sok éjszakázással járó foglal­kozása mellett vágott neki a nagy útnak az érettségiig. A kémiát, fizikát nagyon sze­reti, ebből is áll a legjob­ban. Nyugodtan, bátran, ma­gabiztosan felel, nem féltjük, a laboratóriumban is megáll­ja majd a helyét, HALASZ Tibor a „zord” tanár jóval fiatalabb növen­dékeinél; Kedves, mosoly­gósarcú fiatalember, szere­tik a tanulók és 6 jó oktatói munkával igyekszik a bizal­mat viszonozni, örül ha nö­vendékeiről beszélhet, * na­gyon büszke rájuk; — Nagyon meg vagyok elégedve a vizsgák, különö­sen a szóbeli vizsgák ered­ményével. Bukás nem lesz a jelek szerint, legtöbb tanú­vá természetvédelem Már Í300 évvel ezelőtt megvalósult az a máig is kor­szerű gondolat, hogy a ter­mészetben védett területe­ket kell létesíteni ritka ál­lat- és növényfajták te­nyésztésére. Tibet volt az el­_ 1 ffOBTOte | ■ tibeti találmány só ország a világon, ahol ilyen védett területeket lé­tesítettek^ Tibetben már ősidők óta „Hó a madarak országában”, költői elnevezéssel illetik az egész Himalája hegységet. A hegység középső részét, az India és Tibet közötti hegy­láncot pedig „Madarak or­szága délen” néven ismerik. Az i. u. hetedik évszázad­ban Szón Csangampo király uralkodott Tibetben, aki a „Madarak országát délen” madárvédelmi területnek nyilvánította. A buddhista tanok alap­ján minden élet szent, ezért a madárvédelmi intézkedé­sek betartása aligha okozha­tott nehézséget a tibetiek­nek és szinte meglepő, hogy miért éppen a tibeti király­nak kellett ilyen rendelke­zést hoznia. Valószínűleg csak az énekes madarak ösz- szefogását tiltották a rendel­kezéssel, mivel ilyen madár csak kevés van Tibet magas hegységeiben! lónk jó, sőt számosán kitűnő eredménnyel végeznek. Ez persze az egész évi munka mérlege. Pedig ez a mérce igen magasra van rakva. A lemorzsolódás kevés, sok se­gítséget kapunk ezirányban a dolgozók vállalataitól. — A vizsga folyik tovább. — Munkások, katonák csopor­tosan „még egyszer és utol­jára” belenéznek a tankönyv­be, jegyzetbe, azután belép­nek az ajtón. A gépkocsisze­relő, az esztergályos, a pos­tás megáll a tábla előtt. A dolgozók birtokukba veszik a tudást, az új világ meghódításának legélesebb fegyverét; , Cselényi József A Nap kél 3.46 h-kor, nyugszik 19.44 h-kor. A Hold kél 18.02 h-kor, nyugszik 2.44 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások, ma eső nélkül, holnap néhány helyen, első­sorban nyugaton és északon závoresővel és zivatarral. — Mérsékelt délnyugati-nyugati szél. — A meleg észak­nyugaton kissé csökken, máshol alig változik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: észak-nyugaton 22—25, máshol 24—27 fok között. — ÉJSZAKAI „rókavadá­szatot” rendez a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség szol­noki rádiósklubja a július 4-ről 5-re virradó éjszaka. A „vadászat” résztvevőinek ki­zárólag vevőkészülékük alap­ján kell megtalálniok a szan­dál repülőtéren elrejtett rá­dióadót — 1500 VAGON PAPÍR gyűlt össze a MÉH Vállalat területén eddig a papírgyűj­tő hetek alatt. Egyes helyek­ről kiemelkedő eredménye­ket jelentenek. Pusztatas- konyban az iskola tanulóira például átlagosan 14 kiló papír jut. — 10.000 FORINTOS „Ki mit szeret” vás. utalványt nyert D. 7.365.308 számú 19. heti szelvényével Ballagó Fe- rencné, jászárokszállási la­kos. Ballagóné két hónapja játszik, heti két-három szel­vénnyel. — AZ ÉRETTSÉGIZETT fiatalok elhelyezkedési gond­jait kívánja csökkenteni a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat Mint a szerkesztőségnek írott levél­ben közük, több fiatalt szí­vesen megtanítanának a ke­reskedő szakmára, iiuimiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiimiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora 223 méteren, 19—20 óra Szív küldi szívnek szívesen. — Pajtáshíradó. — Jászkunsági hír­adó. — Mezőgazdasági riportmű­sor. — „Kedves Rádió” levele­zőink írásaiból. — VASÁRNAP ESTE ad­ja elő először a tűrkevei mű­velődési otthon együttese Fe­hér Klára „Nem vagyunk angyalok” című három felvo- násos színművét Rendeziő Telek Zoltán pedagógus. — A SZOVJETUNIÓBAN járt egy négytagú küldöttség tagjaként Csató Mihályné, a Megyei Nőtanács elnöke. A szovjet antifasiszta nőbizott­ság meghívására utaztak. A közeljövőben élménybeszá­molót rendeznek Jászapáti­ban, ahol Erdei Lászlóné, az Országos Nőtanács elnöke, a küldöttség vezetője is tájé­koztatja az asszonyokat az út részleteiről. — TÖBBEZER ember vég­zett már elsősegélynyújtó tanfolyamot megyénkben. A nyári munkák közeledtével a Vöröskereszt felkéri a legal­kalmasabbakat: ha körzetük­ben baleset történik, nyújt­sanak első segélyt az áldo­zatnak. — KIÁLLÍTÁST rendez július 11-én a szolnoki MHS Rádióklub az úttörőházban. A kiállításon bemutatják az amatőrök által épített ké­szülékeket, valamint az álla­mi ipar termékeit, a legkü­lönbözőbb típusú rádiókészü­lékeket. — TANÁCSTAGI BESZÁ­MOLOK: Dr. Bene Zoltán, a szolnoki 86-os körzet ta­nácstagja szombaton délután 6-Uor beszámolót tart a Csal­lóközi orvosi rendelőbe^ Ugyanezen a napon Rák Jó­zsef, a szolnoki 9-es körzet tanácstagja az I. kerület párthelyiségében délután 5 órakor tart tanácstagi beszá­molót. Ma délután 6 órakor Tornyos Vilmos, a 76 számú körzet tanácstagja tart be­számolót az Abonyi úti isko­lában. — A RENDŐRSÉG FEL­HÍVÁSA. A Szolnoki Városi és Járási Rendőrkapitányság felhívja a lakosság figyelmét: az a személy, aki Barócsi István Szandaszöllős, Rákó­czi út 60. sz. alatti lakosnak bármilyen célból pénzt adott kölcsön, jelentkezzen a Vá­rosi és Járási Rendőrkapi­tányságon. A jelentkezés he­lye: Ságvári Endre u. 11. I. emelet 39-es szoba. Rózsás Frigyes r. szds. a rendőrkapitányság vezetője. FOLDBEREJTETT KINCSEK Az emberek képzeletét gyakran foglalkoztatja a földberejtett kincs. Az ilyen utáni kutatás nem sok re­ménnyel kecsegtet ugyan, de a véletlen gyakran hoz fel­színre tudománytörténeti szempontból értékes anya­got. így került napvilágra Túrkevén a Vörös Csillag Tsz központi tanyájának közelé­ben egy jelentős éremlelet. Másodvetésü tengeritábla megmunkálásakor a traktor­eke egy csomó pénzdarabot vetett ki a földből. Szeren­csére észrevette a közelben dolgozó Csótó Géza, a tsz műszaki üzemvezetője, lelkes múzeumbarát, és nyomban értesítette a tűrkevei múze­um vezetőjét, Dr. Győrffy Lajost. A helyszíni vizsgálat a kö­vetkezőket állapította meg. A felszántott barázda fene­kén egy cserépedényt talál­tak szájával lefelé fordítva, mely színültig tele volt ezüst pénzdarabokkal. Az eke az edénynek a felfelé néző fe­nekét szántotta el. Körülbe­lül 5000 darab lehetett a földberejtett magyar dénárok száma. Vékony kis ezüst pén­zek ezek. S már első meg­vizsgálás alkalmával meg le­hetett állapítani, hogy az ér­mék nagy része Mátyás ki­rály, II. Ulászló, kisebb ré­sze pedig 11. Lajos korából való. Ami azt jelenti, hogy 1480—90-től 1526-ig kerültek kibocsátásra, illetve forga­lomba. De akad köztük 1—2 darab I. Ferdinánd idejéből származó dénár is. S mivel ez az előbbieknél később ke­rült forgalomba, ez az 1—2 darab pénz határozza meg a pénzlelet földbekerülésének idejét. Tehát valószínűleg , a XVI. század első felében, a Mohácsi-vész utáni zavaros időszakban áshatta el a tulaj­donosa. Abban az időben elég jelentős összeg lehetett. Sajnos, a lelet hírére igen sok érdeklődő csapott fel mű­kedvelő régésznek, és a fel­színre került sokezer pénz­darabból sokat elhordták „emlékül”. A leletből eddig 4200 darab került a tűrkevei Múzeumba, ahol a jelentős lelet osztályozása és tudomá­nyos feldolgozása meg is kez­dődött. Ezután is kérjük a Szolnok megyei Néplap olva­sóit, segítsenek abban, hogy a szétszóródott 800 darab kö­rüli dénár is bekerüljön a túrkevei Múzeumba. Az éremlelet tudományos feldol­gozásához szükséges ugyanis az, hogy a teljes anyagot le­hessen vizsgálni, mert biztos tudományos eredményt csak úgy nyerhetünk. Elég legyen ennek megvilágítására csak a fentiekre hivatkoznom. A lelet nagy része a XV. szá­zadból való, és mégis az 1—2 XVI. századi Ferdinánd- dénár mondja meg biztosan a földbeásás valószínű idő­pontját. S a szétszóródott pénzdarabok között lehetnek esetleg még később kibocsá­tott pénzek is, amelyek a fenti megállapítást módosít­hatják. A lelőhelyet megvizsgálva, meg lehet állapítani, hogy nem volt a közvetlen környé­kén akkoriban település, te­hát valamely község határá­ban és nem a belterületén ásták el a pénzeket. Megmaradt az edény, igaz, hogy töredékes állapotban, de tudományos vizsgálatra így is alkalmas. A földberej- tés időpontja meghatározza egyúttal azt is, hogy milyen típusú cserépedény volt ab­ban az időben használatban. De a pénzek megvizsgálá­sa még más eredményeket is hozhat. A verdejelek, az egyes pénzsorozatok, a pén­zek minőségi vizsgálása, a súlyuk összevetése pénztör­téneti szempontból eredmé­nyezhet új megállapításokat. Esetleg eddig nem ismert so- rozot darabja is lehet köz­tük. A XVI. században gyak­ran előfordult az is, hogy egyes feudális kiskirályok ha­mis dénárokat verettek. Ilyen éremlelet van a miskolci mú­zeumban, de került elő 78 hamis dénár a szolnoki vár területéről is. Nincs helyünk, hogy fel­soroljuk a felmerülő tudo­mányos problémákat, ame­lyek megoldását elősegítheti a teljes éremlelet. De szeret­nénk arra is felhívni a fi­gyelmet, hogy ma a tudo­mányos vizsgálat korszerű módon az előkerült leleteket összefüggéseiben vizsgálja és nemcsak az egyes pénztípu­sokból gyűjt 1—2 darabot. Ezért van feltétlenül szükség a lelet széthordott darabjai­ra is. Kaposvári Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom