Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-16 / 139. szám
r I 1959. június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szolnok megyeiek a Gyermekvárosban Vasárnap reggel közel hatszázán indultak útnak a megyéből, hogy meglátogassák a Fóti Gyermekvárost. Az IBUSZ különvonata „rekordidő” alatt szállította őket a gyermekbirodalomba, melynek megvalósításáért, fejlesztéséért oly sokat tettek megyénk asszonyai. Az állomáson gyermekek népes csoportja fogadta őket, a legszeretet- tebb pedagógusok egyikének vezetésével. Megyénk asszonyai látták: nemes célt szolgáltak azzal, hogy — annak idején — áldozatot vállaltak a Gyermek- városért. Barna igazgató elv- társ tájékoztatójából megtudták, hogy 1957 őszén a magyar társadalom szinte napok alatt másfélmillió forint ösz- szegyűjtésével tette lehetővé az építkezés megkezdését. Rövidesen több baráti államból érkezett önkéntes hozzájárulás, így egyedül az NDK-ból másfélmillió forint értékű felszerelés. A vendégek leghosszabban — s ez érthető — a Szolnok— Békés megyei pavilonnál időztek. Bizonyára szívesen meghallgatták volna az előadást, melyet fővárosi művészek és a gyermekek színjátszói közösen tartottak, de — nem fértek be a kultúrterembe.,! Sétájuk során szemügyre vették a műhelyeket, melyekben többek között e=z- tergályozást, asztalosságot fodrászsógot, varrást tanulnak a fiatalok. Ezekben a hetekben — mint a szépen haladó munkákból látható volt — négyszáz munkás dolgozik Foton. Már négyszázhatvan gyermek talált itt meleg otthonra; rövidesen ezerre emelkedik számuk. Mészáros Istvánná, a Szolnok városi nőtanács elnöke visszaemlékezésében külön kiemelte: Nem lesz felső korhatár a fiatalok részére — akár egyetemi tanulmányaik alatt is lakói maradhatnak a Gyermekvárosnak. Sőt: a leányok kelengyéjéről is az állam gondoskodik. A Gyermekváros valóban otthona azoknak a gyermekeknek, kikre a Harthy-fasiz- mus korában nyomornál, el- züllésnél, s esetleg öngyilkosságnál egyéb nem leselkedett volna. Társadalmunk neveltjei — bátran nevezhetjük őket így! — szívesen fáradoznak birodalmuk fejlesztésén, szépítésén. A kulturális helyiségekben, tantermekben, műhelyekben sok-sok virág, az asztalkákon kézimunka. S ami mindennél több: emberi életre készülő, boldog gyermekek derűs tekintete... A poznani nemzetközi vásár sikere Lengyel lapjelentésiek szerint mind nagyobb elismerést vív ki magának a poznani nemzetközi vásár. A nyugati szakemberek a szocialista országok oly bőséges és gazdag áruválasztékát találják a vásáron, hogy az lehetővé teszi egyre szélesebb kereskedelmi kapcsolatok kiépítését. Az üzletkötésekben a Rol- ■ 'iíhpex vállalat vezet, amely ‘az 1956. évi ötmillió rubeles exportjával szemben a vásár négy napja alatt 5,3 millió rubel értékű üzletet kötött. Anglia nagymennyiségű dzsemet és különféle gyümölcs- konzerveket, Nyugat-Német- ország és Belgium keményítőt és sörárpát vásárolt, ezen kívül igen jelentős mennyiségű dohányt és cukorkát adtak el. A lengyel friss gyümölcs is igen kelendő, elsősorban a skandináv államok vásárolják, de Csehszlovákia is nagymennyiségű földi epret vett át. (MTI) QtC&ÜY Dániában francia bűnügyi filmet mutattak be Razzia Párizsban címmel. A kritika elejétől végig érdekfeszítő filmnek tartja Pierre Chanal rendező munkáját, amelyben a két főszerepet Charles Vane] és Michel Picolissa játssza. * Varsóban kiosztották a Lengyel Filmkritika díjait az 1958-as év legjobb alkotásaiért. Kitüntették Andrzej Munk rendezőt és Jerzy Stefan Stawinski forgatókönyvírót, az Eroica című film alkotóit. Három külföldi film is díjat kapott: a Szállnak a darvak című filmért Mihail Kalatozov rendező, a francia Egy halálraítélt megszökött rendezője, Robert Bresson és Laurence Olivier a III. Richarden. • Bulgária felszabadulásának 15. évfordulójára érdekes film készül az ország 25 legnagyobb barlangjáról, amelyek a II. világháború alatt nagyszámú partizánnak nyújtottak rejtekhelyét. Széleskörű vitát váltott ki a sajtóban C. Bemard—Au- bért: Belek a napon című francia filmje, amelyről meállapítja a kritika, hogy brutális, de ugyanakkor reálisan foglal állást a faji gyűlölet és a gyarmati politika ellen. A rendező nyilatkozata szerint azért érte filmjét annyi támadás, mert „azok, akik a faji gyűlöletet szítják, félnek ettől a filmtől". Az automatizálás évszázada Mágia? — Nem. távvezérlés 1 Svájcban francia—olasz koprodukciós filmet mutat;- tak be, címe: Akarata ellenére párizsi lett. A film főerőssége a neves olasz komikus, Toto, aki ezúttal kettős szerepet játszik. • Kedves gyermek-kultúr- film az „Utazás a Holdba”, amelyet gyermekek rajzaiból állítottak össze. Hét országban hirdettek pályázatot: hogyan képzelnek el a gyermekek egy rakéta utazást a Holdba. A beérkezett háromezer rajzból állították össze a filmet, amely bizonyítéka a gyermekek gazdag Képzelőerejének. • Az utóbbi hetek serény munkájának eredméni/e: Keleti Márton e héten befejezi Mesterházi Lajos: „Pár lépés a határ" című regényének filmváltozatát Szirtes Ádám, Szabó Gyula, Várko- nyi Zoltán, és Kiss Ferenc főszereplésével. Befejeződtek Fehér Tamás: „Szerelem csütörtök" című mai tárgyú vidám filmjének felvételei is, s a tervek szerint e hó végén elkészül Fehér Imre új filmje, a „Gyalog a mennyországba", amelynek főszereplői Törőcsik Mari és Latinovics Zoltán. Rövidesen megkezdik a „Kölyök” forgatását. A kedves filmtörténet főszereplője Törőcsik Mari, a főbb szerepeket Szabó Gyula, Bessenyei Ferenc játsszák. A tudomány olyan géprendszerek megteremtését tűzte ki célul, amelyek ember nélkül működnek és olyan munkát végeznek, amelyre tegnap még csupán a legfejlettebb idegrendszerű lények voltak képesek. A harmadik szputnyikban van egy kis gép, a „vezérlőmű”, amely embert helyettesít, A vezérlőmű automatikusan ellenőrzi és irányítja az összes tudományos berendezések és mérőműszerek munkáját, — meghatározott időközönkint be- és kikapcsolja őket. Utasítást ad a szputnyik rádiójának, mikor kezdje és fejezze be adásait. A vezérlőmű nert) alszik, nem zúgolódik, nem elégedetlenkedik, hanem pontosan teljesíti megbízatását. Nincs szüksége tejcsokoládétáblákra, mint annak az amerikai hadnagynak, aki hermetikusan zárt fülkéjében itt a földfelszínén próbálta ki az űrrepülés nehézségeit; Mennél többet sikerül megtudnom a szovjet fizikáról, annál határozottabban rajzolódott kj képzeletemben a hasonlóság az ember vezérlő szerve — az agy — és a legbonyolultabb gépi rendszernek parancsokat adó .vezérlőmű” között. Ezért hát nem is csodálkoztam, — amikor később V. A. Trapez- nyikov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelezőtagja, automatizálási és távirá- nyitási intézet vezetője egyszer arról beszélt nekem, hogy elektronikus vezérlőgépekben szeretné felhasználni az emberi test funkcióit tanulmányozó biológusok tapasztalatait. — Érdekes ;: i Szerein ém, ha néhány szóval elmagyarázná a vezérlő berendezések működésének elveit — indítványoztam. — Mi már az automatizálás korszakába lépünk —, kezdte Trapeznyikov. — S a lehetőségek határtalanok .:: Intézetünk az utóbbi időben sok figyelmet szentelt az önbeállító rendszerek létrehozására. Az embernek csupán az lesz a feladata, hogy megadja a gépnek a feladatot, vagyis megfelelő módon közölje vele, mi is lesz a dolga. Ezután már mindent maga a gép végez, kiválasztja a legcélszerűbb üzemeltetési rendszereket, a legmegfelelőbb programot, a legjobb megoldást, utasításokat ad az irányítása alatt álló gépeknek, ellenőrzi munkájukat, s ha kell, ki is javítja a hibákat. Kedvem lett volna megkérdezni, vajon egyúttal nem söpri-e fel a paldót is? Trapeznyikov professzor azonban a maga precíz módján folytatta mondókáját: — Az automatizálás problémájának újszerű megragadásáról van szó, s úgy gondolom, kutatásaink a legkorszerűbb irányban haladnak. — Ezzel azt akarja mondani — kezdtem óvatosan —, hogy Lebegyev professzor egyik óriási elektroniku- számítógépét, amely még sakkozni is tud, beállíthatja mondjuk a villamos erőműbe vagy a hengorsor mellé, — esetleg a vegyiüzembe . « Trapeznyikov professzor vállat vont. — Rakétatüzérséggel aligha érdemes verebekre lövöldözni — mondta türelmesen. — A különféle munkák elvégzésére különféle berendezések ftftkalmazhatóki. S nem feltétlenül szükséges, hogy mindig és mindenütt elektronikus gépeket használjunk. Vannak nekünk például igen kiváló pneumatikus berendezéseink, amelyek nagyszerűen ellátják a szabályozó funkciókat. Vannak más, különféle méretű és hatásfokú gépeink is. Nézzünk egyet közülük, csak úgy találomra .; i A szóban forgó gép egy távvezérlő berendezés volt, amely 36 objektum — olajkút, zsilip, bánya — munkáját irányítja egyszerre. A gép kb. olyan nagy volt, •— mint egy pianínó. Egyelőre még vezetékek és elektromágneses jelfogók segítségével működik, de már elkészült a kisebb méretű bőröndnagyságú változata, — amely ugyanezeket a funkciókat úgy téljésiti, hogy nincs vezetékes összeköttetésben az irányított objektumokkal. S még ráadásul kiszámítja és közli velünk az irányított bányák, olajkutak, stb. termelésének eredményeit is. Még mindig emlékszem az intézet egyik magas, sovány munkatársára, akivel az egyik laboratóriumban találkoztam. Szivartárca nagyságú fémdobozt tartott a kezében. A doboz oldalán egy kis antennát láttam. — Óh, :;; — kiáltottam fel, mintha régi ismerőssel találkoztam volna. — Hordozható rádiótelefon. — Igen, adója is van, — Nézze csak .; -. A terem másik végében zöldre festett exkavátor modell állt. Az intézet munkatársa dobozkája oldalán megnyomott egy kapcsológombot és az exkavátor megindult. Leengedte kotrókanalát. megmerítette a kavicshalmazban, majd ismét elfordult és a kavicsot a lábam elé szórta? — Mágia? — kérdeztem. — Távvezérlés — válaszolta a munkatárs. annyit ezen a gépsoron, mint régen 32. — S mi lett a többi 27-el? — Miféle 27-el? — Azokkal, akik régebben itt dolgoztak — magyaráztam, s közben azon csodálkoztam, hogyan lehet beszélőtársam ennyire feledékeny. — De hiszen ők Is itt dolgoznak! — kiáltotta, amikor végre rájött, miről is van szó. Arcvonásai elárulták: nem érti, miért nem megy ennek a külföldinek a fejébe ez az egyszerű és hétköznapi dolog. — Ugyanitt dolgoznak a gyárban, a másik műhelyben. Nálunk nem dobják ki az embert csupán azért, — mert új gépeket hoztak a műhelybe.;; Munka van bőven, jut mindenkinek ... Tekintetem végigjárta az óriási zakatoló műhelyt, amelyet száz és száz gép töltött meg í — Képzelje csak — mondottam —, hogy nemcsak itt a Lihacsoy-gyárban, hanem egész Moszkvában, az egész Szovjetunióban mindent automatizálni fognak. í j Mi lesz akkor? Korobkov kérdő pillantást vetett rám, mintha arról akarna meggyőződni, vajon komoly-e a kérdés. Azután elmosolyodott és így válaszolt: — Mi lesz akkor? Többet fogunk sakkozni. -.: Majd kisvártatva hozzátette: — Természetesen nemcsak a sakkról van szó. Látja, én már életem derekán tartok, s mennyi szép, hasznos, érdekes dolog van még, amit szeretnék megtanulni! Auíomailzálás a kapitalizmusban és a szocializmusban Nem kell félni az aalsmitáktól Valentyin Kuzmics Korotkov mosolygós arcával a moszkvai Lihacsov gépkocsigyárban találkoztam. A hengertömböket készítő automata gépsor mellett dolgozott. Ez a gépsor szinte lenyűgözött. 48 hatalmas gép állt egymás mellett, „U” alakban. Minden gép baloldali szomszédjától kapta a súlyos, nyolchengeres tömböt, s jobboldali szomszédjához továbbította. A gépek fáradhatatlan erővel és végtelen türelemmel végezték ezt a precíz műveletet, amellyel megbízták őket. A megszabott 2 perc, 45 másodperc alatt minden gép teljesítette a maga műveletét, 48 hengertömböt köszörültek, fúrtak, csiszoltak egyszerre. Közben néhány ember ösz- szegyült a kis vezérlőaszta! mellett. Itt ismerkedtem meg Korobkovval. aki ebben a műhelyben dobozott az au tomatizálás előtt, ö csiszol ta ezeket a hengertömböket, amíg a munkát át nem vette az automata gépsor. — Nos, jobb most? — kérdeztem. — Azt hiszem, maga is látja a különbséget — mondta Korobkov. — Lám, most nyugodtan beszélgetek önnel és cigarettázom. Régen viszont saját kezemmel kellett forgatnom, beállítanom ugyanezeket a tömböket..; s széttárta a karját, mintegy érzékeltetve a tömbök súlyát és méreteit. Korobkov már 45 esztendős volt, amikor 1952-ben beállították az automata gépsort, 45 éves fejjel újból beleült az iskolapadba. Ekkor a munkások számára megnyitott esti iskolában megtanulta a bonyolult gépek irányítását. Amíg tanult, a keresete a régi maradt, ma viszont sokkal többet kap, mint azelőtt. — Most öt ember termel Az automatizálás mélységes különbsége a kapitalizmusban és a szocializmusban rendkívül szembetűnő, habár az automatizálás technikáját tekintve ez a különbség alig érzékelhető. Maguk a szovjet tudósok és mérnökök is nagyon távol állnak attól, hogy illúziókban ringassák magukat. A. J. Pro- kopovics moszkvai mérnök ezzel kapcsolatban így nyilatkozott : — A szakember, a mérnök szempontjából nevetséges önteltség lenne azt gondolni, hogy mindaz, amit az Egyesült Államokban a technika területén tesznek, rossz, nálunk viszont minden kifogástalan. Az automatizálás a kapitalista és a szocialista or- szágokbn egyaránt igen gyorsan fejlődik. A mérnököknek itt is, ott is a meglévő üzemekből kell kiindul- niok. A műszaki színvonal körülbelül azonos. Az automata gépsorokat mindenütt körülbelül ugyanazon elvek alapján építik ; 1, Prokofiovics a forgácsológépek szerkesztésével foglalkozó kísérleti tudományos kutatóintézet főmérnöke. Ez az intézet dolgozza ki a nagy szovjet automata gépsorok terveit és készíti el a prototípusokat. A fentieket akkor mondotta, amikor bemutatta a most készülő legújabb automata gépsort. Ez a 13 óriási gép a villanymotorok forgórészének tengelyeit gyártja majd automatikusan. Működésüket elektronikus „agy” irányítja. Elbűvölve nézi az ember, hogyan ragadják meg a gépsor mellett mozgó acélkezek a tengelyeket, hogyan illesztik a furatokba és emelik ki újra, amikor belül a fémujjak már kitapogatták és meggyőződtek róla, hogy a gép ezredmiili- méternyi pontossággal elvégezte a kiszabott műveletet. — Büszkék vagyunk —, jegyzi meg Prokopovics —, amikor a nyugati mérnökök egy-két gondolatot átvesznek tőlünk. Ez arról tanúskodik, hogy az adott területen mi járunk elől. Olykor mi is átvesszük az ő elgondolásaikat és továbbfejlesztjük azokat. — Tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt — tette hozzá kissé elgondolkozva a főmérnök — sok mindent átvettünk a nyugatiaktól. Mi azonban gyorsan haladtunk előre, s ütemünk még gyorsabb lett volna, ha nem jön a háború. i, — s a hangja itt megremegett. — Belorussziában felépítettünk egy remek, vadonatúj gyárat, én is résztvettem az építésben. Három héttel a háború kitörése előtt készült eL Aztán jöttek a hitleristák ..Amikor visszátértünk a frontról, a gyár helyén csak romokat találtunk. Olyan keserű fájdalommal beszélt a gyárról, mint korán elhunyt saját gyermekéről — Hogyan magyarázza a szovjet technika fejlődésének magas ütemét? — kérdeztem tőle hosszú szünet után. — Mondja, a Kelet és a Nyugat közötti különbségnél csupán az ütemről van szó? — Nem. Elvi különbségrői is. Megpróbálom megmagyarázni. A különbség magában a gépesítéshez és az automatizáláshoz való, — hogy úgy mondjam — hozzáállásban rejlik. Természetesen mi is, meg a kapitalisták így igyekszünk fokozni a termelékenységet. Náluk azonban a nagy termelékenység egyedüli mércéje a minél nagyobb profit. Egyetlen szempontjuk van: milyen profitot hoz az automatizálásba befektetett tőke. Amíg meg nem győződnek arról, mekkora lesz a profit, addig nem mennek bele az automatizálásbaj — És önök? — Nálunk a termelékenység fokozása elszakíthatatlan kapcsolatban áll az emberek magasabb életszínvonalával, ez vezet bennünket a technika fejlesztésének tervezésénél is. Nekünk távolabbi céljaink vannak. Általában nálunk az automatizálás nemcsak a termelékenység növelését jelenti. Mi olyan technikát akarunk létrehozni, amely a munkát érdekessé és vonzóvá teszi, azt akarjuk, hogy az ember munkája összhangban álljon gondolkodásával Véget akarunk vetni az olyan munkának, amely fizikai megfeszítéssel jár. Végeredményben azt szeretnénk, — hogy az ember inkább az agyával, mint az izmaival dolgozzék. Részletek Stefan Heym riportjából. — Megjelent az Ogonyok-ban, Óriás vasmű épül Kassa környékén A jövő évben Kassa környékén megkezdik annak az óriási vasműnek megépítését, amely Csehszlovákiai második legnagyobb vasipari központja lesz. A nagyszabású létesítmény része annak a tervnek, amelynek célja túlszárnyalni az Egyesült Államokat az egy főre eső vas- és acéltermelésben. A vasmű építésének első szakasza 1964-ben fejeződik be, 1970- re pedig teljes befejezést nyernek, a nagyszabású munkálatokat. Az előirányzott költségek 9 milliárd cseh koronát tesznek Út X
