Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-16 / 139. szám

1959. június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünneplő traktorosok A Szolnoki Gépállomás kitüntetett és jutalmazott trakto­rosai szombaton este a Vidám-kerti halászcsárdában összejö­vetelt tartottak. Cseh Imre, az egyik megjutalmazott traktorista, aki az idő előtti cséplőgépjavításért kapott pénzjutalmat, Vígan koccint feleségével Egy másik asztalnál is igen jó a hangulat. Mészáros József, Bori Mihály, Farkas István és Fodor Sándor — az utóbbi kom* bájnvezetö — szintén kellemesen tölti az estét. 450 ezer baromfi! neve’nek megyénk ler melőszö vetkezelei Az aprójószág tenyésztés­ről híres megyénkben az idén tervszerűen emelik a baromfitenyésztés színvona­lát a termelőszövetkezetek Az év első öt hónapjában több ezer darab rántamva- ló csirkét szállítottak az or­szág különböző pontjaira és a nyár folyamán további 430 ezer szárnyasjószágot nevel­nek. A megyét átszelő fo­lyók és az öntözőcsatornák mentén az eddigieknek több­szörösére szaporítják a vizi- szárnyasok számát. Jövedel­mező üzemágként 45 ezer li­bát és kacsát tenyésztenek a leghasznosabb fajiakból. A világszerte keresett alföldi pulykából az idén több mint 25 ezret tartanak és Dániá­ból importált tenyésztojások- kal a törzsállomány minősé­gét is javítják. Gondos előkészületek az aratásra ARATÁSRA készülünk. A fizikai munka mellett komoly politikai erőfeszítéseket is kell tennünk, hogy minden megtermett és beérett gabo­naszemet idejében takarít­sunk be. A Mezőtúri Gépál­lomáson ilyen értelemben is igen alapos előkészítő mun­kát végeztek. Takács Sándor elvtárs, az üzem párttttkára szerint rendkívül nehéz ara­tás előtt állnak, s így föltét- len szükséges, hogy az előké­szítés az eddig bármikor ta­pasztaltnál is jobb legyen. Az időjárás nagyon kedvezővel', a növényekre, embermagassá- gúak a gabonák, ugyanakkor a további kilátások szerint sok dőlt gazzal is számolni kell. Mindenekelőtt a betakarító gépek kijavításával foglalkoz­tak. Erre az időszakra azt a jelszót adta ki a pártszerve­zet, hogy „csak jól kijavított gépet adjunk ki kezünkből’'. A szó és a tett egyesítésére az üzem szakszervezetével közösen úgy intézték, hogy lehetőleg azok, akik tavaly is gépekkel dolgoztak, most is ugyanarra a gépre üljenek. Ugyanakkor gondoskodtak arról, hogy ne csak az aratás előtti közvetlen napokban kapják „kézhez’' a masinákat, hanem már a javítás idején is azzal dolgozzanak, legyenek ott azok javításánál. Ezzel az a cél, hogy kezelője minél in­kább megismerje a gépet ugyanakkor elkerüljék azt a kellemetlen helyzetet, hogy a hibák előadódásánél az em­berek egymásra hivatkozhas­sanak: Nem én javítottam: nem voltam ott, mikor javí­tották stb. A gépállomás huszonhat kombájnosára, 36 aratógépé­re, cséplőgépeire, kereken mondva 12 ezer kát. hold. ka­lászos aratása, betakarítása vár. Nem kell tehát bizony­gatni, hogy egy-egy emberen is sok, igen sok múlik ebben az időszakban. Célprémiumot is tűznek ki, elérésének felté­teleit még az aratás megkez­dése előtt közreadják. A me­netirány terveket a tsz-ekkel együtt kidolgozták, s a szük­séges segédalkatrészek be­szerzéséről is gondoskodtak. AZ ÉPÍTŐKET IJMSEPELTEK Még ebben a hónapban átadják az első új iskolát A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat az idén is több iskolát épít megyénk­ben. — Az építők segíteni akarva a tanteremhiánnyal küzdő nevelőkön, elhatároz­ták, hogy a tanév kezdetére lehetőleg átadják az iskolá­kat Igyekezetük eredményeként Törökszentmiklóson a szep­tember 1-i határidő helyett már e hónap 23-án átadják az új, két tantermes iskolát. Szőke János építésvezétő és az irányítása alatt szorgos­kodó munkásokait dicséret il­leti ezért. ——ft—-------------j«,----------------------------­az onos azzal a jelenséggel, amely minden iparosodó or­szágban Végbemegy és hogy az iparosítás kiteljesedésével a fejlődés üteme egyre lassul­ni fog. Tételük csak annyi­ban helytálló, amennyiben ezt a kapitalista országok fej­lődésére vonatkoztatják, el­lenben egyáltalán nem alkal­mazható a szovjet népgazda­ság fejlődésének ütemére vo­natkoztatva. Az ilyenszerű ál­lításokat rég megcáfolta a valóság. Vgvanis a Szovjet­unió immár jó két évtizede fejlett ipari országgá alakult át és fejlődési üteme ennek ellenére nem lassult, sőt gyor­sult. Elég, ha szembeállítunk néhány adatot a Szovjetunió és az Egyesült Államok gaz­dasági fejlődésének ütemé­ről. 1940-ben az USA ipari termelése mintegy kétszerese volt az 1913-as színvonalnak, míg a Szovjetunióé nyolc és félszeresen haladta meg ezt a színvonalat. Miután a Szovjetunió hely­reállította népgazdaságát, — iparának fejlődési üteme ed­dig ismeretlen méreteket öl­tött, 1950-ben már 15-ször termelt többet mint 1913- ban; az USA csupán 3,2-szer, 1955-ben 27-szer és 1958-ban pedig 36-szor termelt többet mint a cári Oroszország. Az USA ezalatt csupán négysze­resére emelte az 1913-as szin­tet. Tehát mint látjuk, a szo­cializmus országa évről-évre gyorsítja fejlődésének ritmu­sát, ugyanakkor pedig az USA üteme egyre lassul. 1958-ban a Szovjetunió fejlő­dési üteme 9,5-szer volt gyor­sabb az USÁ-énál. Nem hiá­ba hasonlította a New York Times a kongresszus idején a két ország gazdasági ver­sengését „a teknősbéka és a nyúl versenyéhez”: Valóban a Szovjetunió fejlődéséhez mérten az USA előrehaladása a teknősbéka cammogásához hasonlítható. Hosszú évekig a Szovjet­unió fejlődési üteme ugyan jóval túlhaladta az USÁ-ét, azonban ami a termelés évi abszolút szaporulatát illeti, még mindig hátramaradt. Ez azonban csupán az idő kér­dése volt és már a hétéves terv megkezdése előtt nem egy jelentős terméknél a Szovjetunió termelésének évi növekedése túlhaladja az USA-ét. Ez az egyik meg­nyilvánulása annak, hogy a gazdasági versengés immár új szakaszához érkezett, ami­kor is napirendre került az USA tényleges utolérése. Ha megnézzük az 1953—57-es évek termelésének növeke­dési átlagát, a következőket állapíthatjuk meg: a Szovjet­unió évente 6,1 millió tonná­val növelte a vasérc terme­lését. míg az USA-ban ez évi 3 millióval csökkent, a Szov­jetunióban a nyersvasterme- lés évi növekedése 2,4 millió tonna, az USA-é 0,8, az acélé 3-2 millió az egyiknél; 0,3 millió a másiknál stb. Erre támaszkodik Hruscsov elvtárs megállapítása: „Így tehát e tekintetben is bekövetkezett a verseny mi­nőségileg új szakasza: orszá­gunk ma a termelés növeke­dési üteme és az évi abszolút növekedése szempontjából egyaránt túlhaladja az Egye­sült Államokat. Mi négyszer olyan gyorsan haladunk és Nehéz volna meghatározni hegy mi jelent rossz időt az építő-munkások számára. Ma­napság már télen is dolgoz­nak, nem úgy, mint régin, csak tavasztól őszig. S ha valamit akarnak, nehezen fog ki rajtuk az idő. Az ópítők napjára szóló meghívóra pél­dául ráírták ugyan, hogy „rossz idő esetén június 21- én’’, esett is derekasan az eső — mégis megtartották ünne­püket vasárnap, a Tisza part­ján. László János, a vállalal igazgatója tartott rövid, ün­nepi beszédet. Többek kö­tött a következőket mondta: — Tíz éve annak, hogy az építőipari munkások, a párt ás a kormány segítségéve; birtokukba vették" a tőkéisek vállalatait és megalakították az első magasépítő nemzeti vállalatokat. A mi vállala­tunk az elsők között jött lét­re 1949. június 15-én. Az el­múlt tíz esztendő alatt nehéz és küzdelmes utat tettünk meg. Kellő tapasztalat és gya­korlat hiányában vállalatunk is keresztül esett az államosá-1 tott üzemeket jellemző gyer­mekbetegségeken. — Néhány évvel ezelőtt fel­ügyeleti szerveink a gyenge vállalatok között emlegettek bennünket. Működésünk az­után egyre inkább eredmé­nyes lett, több ízben megkö­zelítettük, sőt el is értük az élüzem szintet. Az 1959 első negyedévi kiértékelés alapján viszont már ti megyei válla­latok között az első helyezést értük el, annak ellenére, hogy ez év folyamán jóval nagyobb feladatokat kell megolda­nunk, mint az elmúlt tíz esz­tendő alatt bármikor. — Engedjék meg, hegy az építőipari dolgozók ezen nagy ünnepe alkalmával meleg sze­retettel köszöntsem vala- mennyiüket és köszönetét mondjak azért a fáradtságot nem ismerő áldozatos mun­káért, melyet az elmúlt idő­szakban kifejtettek. Az építők napja alkalmából hárman — Schmidt Tibor tervosztályvezető, Murányi János főpénztáros és Kecskés Albert kubikos — kapták termelésünk évenkénti növe­kedése is nagyobb — követ­kezésképpen jelenleg sokkal könnyebb utolérni az ameri­kaiakat”. Milyen eredményeket hoz a hétéves terv a gazdasági versengésben? A hétéves terv végián a Szovjetunió néhány igen fontos termékfajtában túlszárnyalja, más termék­fajták tekintetében pedig megközelíti az USA termelé­sének jelenlegi színvonalét. A mezőgazdasági termelés­ben a Szovjetunió már ek­kor meghaladja az USA-t az egy főre jutó termelésben. Figyelembe véve azt, hogy ez alatt a hét év alatt az USA termelése is növekedni fog — a reális számítások szerint évi két százalékkal — és azt is, hogy a Szovjetunió lakos­sága gyorsabban növekszik mint az USA-é, valószínű még 'öt évre lesz szükség ahhoz, hogy a Szovjetunió az első helyre kerüljön az egy főre jutó ipari termelés szem­pontjából is. Ez a szocializ­mus világtörténelmi jelentő­ségű győzelme lesz a kapita­lizmus felett a nemzetközi porondon megvívott békés versenyben. A Szovjetunió sikerei a bé­kés gazdasági versenyben jó hatással vannak a többi szo­cialista ország fejlődésére. A Szovjetunió gyors előrehala­dása utat nyit és gyakorlati segítséget nyújt az összes szo­cialista országoknak ahhoz, hegy történelmileg rövid idő alatt szintén utolérje és meg­haladja a legfejlettebb tők^s országok ipari színvonalát A Kínai Népköztársaság ugrás­szerű gyors fejlődése nagy­szerű példája annak, hogy Mindamellett számítanak az emberek felelősségérzetére, becsületességére 9 remélik, hogy a legnagyobb takarékos­sággal, gondossággal kezelik a rájuk bízott gépeket. Számolnak azzal is, hogy a nehéz gabona az átlagosnál jobban töri a gépet, s a párt­szervezet javaslatára az ere­detileg tervezett kettő he­lyett három szerelőkocsit állí­tanak majd üzembe. A tizen­két szerelőmunkás közül ki­lencen gépre ülnek, m:nd olyan emberek, akik a javí­tás csínját-bínját is értik és nem kell a javítással szerelő- kocsikra várakozniuk. MINDEZEKET az előkészü­leteket a tavaszi munkák közben végezték el úgy, hogy ez ne menjen annak rovásá­ra, hanem azt is kongresszusi vállalásuknak megfelelően tudják teljesíteni. Nem volt hiábavaló az erőfeszítésük, mert tavaszi tervük teljesíté­sével 103,1 százalékra állnak, s van, ahol most már har­madszor megy a kultivátor a kukoricába. Az előkészületek­nek még nincs vége. Június 20 előtt még megtartják a ter­melési értekezletet, tűz- és balesetvédelmi előadásokat rendeznek a dolgozók részére. Külön szólnak a társadalmi tulajdon védelméről, a szem­veszteségmentes munkára va­ló törekvésről. A gépállomás egészén be­lül a párttagság külön gond­dal készül az év legnehezebb és legfontosabb gazdasági munkájára. A brigádokban lévő pártcsoportok mellett agitációs csoportot hoznak létre, amely a brigádok kö­zött szervezi és értékeli a versenyt. Takács elvtárs az elmúlt hónapban hat tsz alap- szervezetének taggyűlésén vett részt, s ott is megbeszél­ték, hogy a gépek mellé kül­dött embereket a legszorgal­masabbak, a leggyakorlottab- bak közül válogassák majd ki. A kommunisták egyen­ként is, kapnak megbízatáso­kat arra, hogy környezetük­ben lankadatlan harcosai le­gyenek a nagy munkának, s az előkészítés során hozott ha­tározatok végrehajtásának. VALÖBAN eredményesebb, gyümölcsözőbb lehet a politi­kai munka, ha azt nem hagy­ják az utolsó percre, s gyor­sabb, gazdaságosabb lehet az aratás, ha az eddigi elgondo­lásokat végrehajtják. S erre legtartósabb biztosíték: a mezőtúri traktorosok jó hír­neve. B. E. A községi tanácsok VB eSnökeinek felelősségéről | Arról beszélgettünk, hogy a jburgonyabogár milyen ve­szedelmes kártevő. Szóbajött, |hogy sokan nem akarják, jvagy nem tudják megérteni, »hogy a védekezés mennyire jjelengedhetetlenül fontos. Az íegyik községi tanács VB el- Inöke nevetett, „ugyan most. >,ez a divat, a burgonyabogár­ól beszélnek.” Elmondtam jjneki, nagyon rosszul gondol­kodik. hiszen nem azért be­szélünk erről a veszedelmes |kártevőről, mivel divat, ha- inem, mert olyan mértékben |elszaporodott, hogy veszé­lyezteti a burgonyatermesz- jtést. | Felelőtlenség tehát egy kéz- glegyintéssel, vagy félmosoly­I lyal elintézni az egész dol­got. Köztudomású, hogy a bo­lgár két évenként három nem­Í |zedéket hoz. Ez azt jelenti, (hogy többtizezer utódot sza­porít. Ha nem védekezünk | ellene idejében, nem hajtjuk jivégre a rendeletben előírt el- |járásokat, úgy elszaporodik, hogy sem az idén, sem jövő- |re nem tudunk burgonyát I termeszteni. Rendszerint ott :becsülik le a veszélyt, ahol a j|község vezetői sem törődnek la védekezéssel. Pedig a véde- l'kezés megszervezéséért első­sorban a tanácsok VB. elnö- |kei a felelősek. Jó, vagv |rossz munkájuktól függ, — Amilyen a kártétel, iriiennyi­ben sikerül megakadályoz­ni a burgonyabogár elterje­dését. Itt van Kunhegyes község. Az FM az első keresési na­pot május 20-ra rendelte el. s a községben egyáltalán nem tudtak a keresési napról. Ra- dócz József, a tanács VB. elnöke sem tudott róla. Sok dolga lehet. Ilyen fontos mun­káról megfeledkezni azonban nem szabad. Jászapáti község határában a megyei tanács VB. elnöke és elnökhelyettese tartott ellenőrzést, A Kossuth Tsz gazdái példamutatóan szer­vezték meg a védekezést. Na­gyon sok termelő azonban még semmit sem tett. Gazsc József, a Jászapáti Községi Tanács VB. elnöke a mulasz­tásért személy szerint fele­lős. Nem elég csak ismerni a rendeletet, ám azt végre is kell hajtani, illetve hajtatni. Sorolhatnánk még több példát, de száz szónak is egy a vége: a községi taná­csok vezetői érezzék a fele­lősséget. A megyei tanács VB a jyiulasztókat felelősség­re vonja. Szolgáljon ez ta­nulságul azok számára is, — akiknek a portáján nem tör­tént tüzetesebb ellenőrzés. Tegyék társadalmi üggyé mindenütt a burgonya-bogár irtását. V. K. mennyivel könnyíti és gyor- i sítja meg a Szovjetunió gaz- | dasági segítsége a többi szo-| cialista ország fejlődését. | A szocializmus és a kapi-1 talizmus közötti békés gazda-S sági versengésben résztvesz-l nek az összes szocialista or- j| szágek. A két világrendszer,! jelenlegi termelési eredmé-1 nyei is megmutatják a szó- J cializmus nagy fölényét. Egé-| szében véve már most a szo-í cialista országok egy főre ju-| tó ipari termelése meghalad-1 ja a kapitalista világ egá-| szének egy főre jutó ipari| termelését. A hétéves terv| végére pedig a szocialistái; világrendszer országai, —no-f ha csupán a föld területének| egynegyedét ölelj fel és la-« k osságának egyharmadát —\ a világ ipari termelésének í| több, mint a felét fogják adni. | Felmérhetetlen jelentőségei van ennek nem csupán a szó- i cialista országok fejlődései szempontjából, hanem azi egész emberiség sorsára néz-í ve is. A szocialista világ-« rendszer gazdasági fölénye | egyike a béke legfőbb bizto-| sítékának és jelentősen meg | fogja könnyíteni mindazok-1 nak az országoknak szociális- { ta fejlődését, amelyek kitör-* nek az imperializmus láncai-* ból. A két világrendszer közötti | békés gazdasági versengés^: döntő szakaszába jutottunk.! Az eddigi eredmények, aszo-í cialista országok kimerít.he-| tét len erőforrásai, a kommu-j; nista és munkáspártok bölcs | és előrelátó politikája, aj Szovjetunió nagyszerű úttörőj munkája biztosítják a szo-á cialista világrendszer győzel-j mét, a kommunizmus diadal- ( más előrenyomulását. \ meg az „Építőipar kiváló dol­gozója” miniszteri kitüntetést. Ezeket László elvtárs adta át a miniszter megbízásából a kitüntetetteknek. Ez alkalommal került sor a vállalat megalakulása óta ott dolgozók jutalmazására is. Negyvenketten kaptak a tíz éves dere kas munka megbe­csüléseként oklevelet, s vele 300—300 forintot. Az építők napja előestéjén Budapestre is meghívták a Szolnok megyei építőmunká- sok képviseletében Rédler Károly főmérnököt és Kecs­kés Albert kubikost. Az épí­tők székházában Apró Anlalt az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter és még több vezető beosztású elvtárs jelenlétében — Réd'er Károly főmérnöknek a „Szo­cialista Munkáért Érdemér­met”, Kecskés Albert kubi­kosnak a „Munka Érdemér­emét" adományozta, kifejezte | ezáltal kormányunk elismeré­sét a dolgos hétköznapok te- Ivékeny munkásainak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom