Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-14 / 138. szám
V > SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 14. ft '.. i QW9Plk§M W Szabadságharcok Latin-Amerikában Politikai vihar száguld ma végig Latin-Amerika országain. A Rio Bravotól a Tűz- földig terjed a láz. Á feszült politikai helyzet következtében nemcsak nagy sztrájkmegmozdulásokra, hanem — sokhelyütt fegyveres összeütközésekre, harci cselekményekre is sor került. Nicaragua és Paraguay népe utcai harcokban támadja Somoza, illetőleg Stroessner bástyáit. A politikai vihar elsöpréssel fenyegeti a harmadik diktátort, a Dominikai Köztár- ■ saság kormányfőjét, Trujil- lot. A most folyó harcok máris komoly eredményekre vezettek, a zsarnok kormányok kénytelenek elismerni, hogy nem egy jelentős város a szabadságharcosok ellenőrzése alatt álh Latin-Amerikában ‘gyakori a harc a személyi hatalomért, Hond urasban például a legutóbbi 135 esztendőben 135-ször cserélt gazdát az elnöki szék. Bolíviában 70 elnök közül csak egyetlenegy akadt, aki kitölthette választási idejét, a többit elkergették, vagy meggyilkolták. A távoli konteninsről most hozzánk érkezett hírek nem ilyen természetű csatározásokról számolnak be. Latin- Amerikában most polgári demokratikus forradalom zajlik, melynek során a nagy népi megmozdulás egyszerre vívja harcát a belső zsarnoki uralkodó rendszer, valamint az amerikai Egyesült Államok imperializmusa ellem Latin-Amerikának minden országában működik ma már Kommunista Párt, s minden elrfyomás ellenére, legálisan, vagy illegálisan, de irányítja a dolgozó tömegek har- cátj Hogyan állt elő as új helyset? Három fő okra vezethető vissza a latin-amerikai népek, elsősorban Nicaragua és Paraguay népeinek szabadságharca: 1. A gazdasági helyzet. 2. A szocialista tábor erősödése. 3. Két latin-amerikai ország példája. Az amerikai monopoltőkétől való függés mindig is rendkívül kedvezőtlenül hatott a latin-amerikai országok gazdasági helyzetére. De különösen elviselhetetlenné vált a helyzet 1958-ban, — amikor az Egyesült Államok az ott eluralkodott válságjelenségek következményeit igyekezett áthárítani a latin- amerikai országokra. A New York Times írta annak idején, hogy az 1958. év hosszú évtizedek óta a legkedvezőtlenebb évek egyike volt a latin-amerikai országok gazdasági életében. Ekkor az Egyesült Államok csökkentette a latin-amerikai országokból származó nyersanyagbehozatalát, ugyanakkor ráerőszakolt olyan árukat ezekre az országokra, amelyekből az érdekelt országoknak feleslegük és hagyományos exportjuk van. ' Az 1958-as .észak-amerikai válság következményei kínzóan és nyomasztóan hatnak ma is a latin-amerikai országokban. A helyi uralkodó körök az észak-amerikai válság következményeit a dolgozó tömegekre iparkodtak hárítani. A politikai szervezetek ekkor mind tevékenyebbé váltak, s a munkás- mozgalom harca új formákat öltött. A harc az elnyomókkal szemben szorosabbra zárta a dolgozó tömegek sorait. Az a hatalmas nemzetközi tel^ptély, amelyet a Szovjetunió a technika és a tudomány területén, gazdasági eredményeivel, diplomáciai tevékenységével, következetes békeharcával kivívott, csak növelte a haladó tömegek öntudatát és lendületét. Venezuelában és Kubában hamarosan olyan sikerek születtek, amelyek példáikkal új erőt öntöttek a jogaikért küzdő tömegekbe. íme, bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok zsoldjában álló diktátorok elsöpörhétők. 1958. januárjában mint ismeretes. megdöntötték Venezuelában. Pérez Jiménez reakciós diktatúráját, s ebben a rendkívül fontos haditényben a néptömegek megmozdulása volt a siker legfőbb forrása. Kinek keserű a cukor? Mozgósító erejűek azok az intézkedések, amelyeket Fidel Castro kormánya a hatalom átvétele óta tett. Fidel Castro nagyon jól tudja, a sziget azé, aki irányítja a cukortermelést. Ha a cukornádültetvények mai tulajdonosai is helyükön maradnak, s megtarthatják hatalmukat, a forradalom kudarcot vall. Többek között ezért írta alá május 17-én a földreformtörvényt. Ennek megvalósításával válik lehetővé, hogy az Egyesült Államok képviselői és kiszolgálóik többé ne lehessenek Kuba cukor- termelésének haszonélvezői. Keserűvé válik az amerikai cukorültetvényesek számára a kubai cukor, amely eddig olyan búsás hasznot biztosított számukra. A nép lesz az ország legfőbb kincsének a gazdája. A latin-amerikai.. országok a XIX. században névleg kiharcolták politikai függetlenségüket. Elérkezett az ideje, hogy kivívják gazdasági függetlenségüket is, mert csak ez biztosíthatja politikai szuverenitásukat. A mai helyzet és a jövő perspektívája azokat igazolja, akik Jiménez és Batista bukásában annak a vereségsorozatnak kezdetét' látják, amelyet az amerikai imperializmus Laitin-Ameri- kában elszenved, ígéretét annak az emberhez méltó jövendőnek, amely Latin-Amerika népeire vár. Ahogy as események adódnak? AKI KÖZELEBBRŐL megismeri a cibakházi Vörös Csillag Tsz életét, nem alaptalanul jut arra a megállapításra, hogy itt az emberek nagy többsége szorgalmasan dolgozik. Hordják a szénát, kapálják a répát, kukoricát, szedik a zöldpaprikát stb. De azon túl, hogy együtt dolgoznak, nincs a szövetkezetnek egységes, sajátos arculata. Nem egy ember vélekedik így a tagok közül sem. Mindazt, amit mondanak, Habánnénak. a kertészet egyik dolgozójának szavaival lehetne összefoglalni: csináljuk mi a dolgunkat. Kinek mi a tennivalója, de azon túl már nem sokra futja erőnkből. Ha párttaggyűlésre összejövünk is, igyekszünk meghallgatni, mi van, de méginkább igyekszünk vissza a munkába. Semmiképpen sem szabad elmarasztalni azokat az embereket, akik ebben a nagy dologidőben időt, erőt nem nézve, nem kímélve szorgoskodnak, akik nem az államtól, hanem — okosan — saját erejüktől várják gaz-, dasági boldogulásukat, hisz' valóban minden boldogulás, alapja a. termelőmunka — Mégis érdemes lenne saját maguk között megvizsgálniuk, hogy rendjén van-e minden úgy, ahogy most van. S ebben a felmérésben mindenekelőtt a szövetkezet huszonhat kommunistájának s nem utolsó sorban a tsz-t ben , lévő tanácstagoknak volna legtöbb tennivalójuk. MINDENEKELŐTT azt a régről ittrekedt, oktalan nézetet kellene kigyomlálni az emberek tudatából, hogy a pártmunkát valamiféleképpen a gazdasági munkától különállóan, önmagában kell végezni. Ismét csak Habán- né elvtársnőt, az alapszerve- zet legaktívabb tagját idézh&jük: Nincs időnk politikai munkára. Nézzük hát közelebbről, mik lennének most a politikai tennivalók ebben a szövetkezetben? Legyen, itt az első szó Öllé János brigádvezetőé, az alapszervezet másik tagjáé: Hozunk mi jó határozatokat. Legutóbbi közgyűlésünkön például afelől határoztunk, hogy több gondot fordítunk a közös vagyon őrzésére, kímélésére, mert erre most itt igen nagy- szükség van. Ügy határoztunk például, hogy „ne hagyjuk belejárni az egyéni jószágokat a közös vetésbe”. S mi lett- a közgyűlés után? „Kíméljük egymásí”-ra vált a határozat és nem merjük egymásnak odamo-ndani, kinek mennyi kárt tett a jószága, vagy ki mit vét a közös ellen. Itt van hát mindjárt egy dolog, ami cseppet sem áll külön a mindennapi" munkától. Eloszlatni azt a hamis és káros szemléletet, hogy amíg a jószág a gabonát tapossa, a szemet vágja, addig egymás iránti kíméletből a tagok erről hallgatnak. Hisz éppen az ő szorgalommal, odaadással végzett munkájukon esik csorba, éppen annak lesz szőkébb a termése mindannyió- juk számára. Vajon az e az igazi kímélet, ha valakinek nem szólunk, mert megijed, inkább hagyjuk, hogy a vízbe essen? Ennek a nézetnek a felszámolásához nem szükséges ülésezve fecsérelni az időt. De feltétlenül szükséges hozzá az, hogy a határozatot ne csak meghozzák, hanem végre is hajtsák, még meg éppen mindennapi munkájuk közben. Hisz az a határozat nem önmagáért kell, nem azért, hogy a jegyzőkönyvben ilyen is legyen, hanem azért, hogy az egyes embeA Hazafias Népfront életéből KÖZEL húsz beszámolót tartottak megyénk - ország- gyűlési képviselői ezévben. A beszámolók előkészítése során komoly szervező munkát végeztek a népfront- bizottságok. Egy-egy beszámolón átlag 120—130 választó jelent meg. •* JÁSZÁROKSZÁLLÁSON a népfront bizottság tagjai rendszeresen meglátogatják az új tsz tagokat. Sok kérdést tisztáznak, melyek annakidején, amikor a tsz-be léptek, még nem kerültek felszínre. * MEZŐTÚRON a Hazafias Népfront kezdeményezésére az üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek szép gyermekjátszóteret létesítenek. Ki tudja mióta már, különös esetek jelenségek tartják izgalomban a jászapátiak fantáziáját S akadnak mindig becsvágyó emberek, akik hozzálátnak, hogy megfejtsék a rejtélyt. Egy emberöltővel ezelőtt vasutasok végeztek ásatásokat, alig két éve vállalkozó szellemű fiatalember kért a járási tanácstól engedélyt az alagút feltárására. Ám mindeddig maradt minden « régiben, noha Jászapátiban az utolsó határmenti tanyáktól a község belterületéig mindenki tud róla; pár ásónyomra a község alatt csodás világ temetője fekszik. Vagy hát — legalább is annak tűnik. Hová tűnt a Vörös Patócs lova? Az első világháború idején, 1914- ben élt Jászapátiban Patócs gazda. Nem mondják miért, Vörös Patócs- nak ismerte mindenki. Nem tartozott a legtehetősebbek közé, egy- lovas határral fuvaroegatott általában. S hát egyszer, 1914-ben még azt az e9V lovát is majdnem elvesztette. A Virág utcából nyíló templomzugon hajtatott keresztül. Késő délutánra járt az idő, elég sokan sétálgattak az utcán: diákok, fiatalok, járókelők. Vörös Patócs ott hajtott el előttük, a templom bejáratánál lévő járdán. S egyszercsak eltűnik ■ az utcán lévők szeme elől a ló is, gazdája is, csupán a szekér hátulja látszik ki a földből. Pillanatok alatt összesereglelt a nép. A lovat kiemelték, különösebb baja sem történt s im, egy mély kút tátongott előttük. Szilfagerendával fedték be valamikor, a későbbi emberöltők járdát építettek rá, így történt a szerencsétlenség. A legbátrabbak, a romantikát leginkább kedvelők, a diákok rögvest A jászapátiak alagútja a fenekén termettek. Egyebet nem találtak egy dobolási szövegnél, amely a kolerajárvány elleni védekezésre hívta fel a lakosság figyelmét. Minthogy, kolerajárvány a múlt században, vagy még előbb „divatozott’ errefelé, keltezés nélkül is igen régi eredetű írás lehetett. Bizonyiték amellett, hogy a szóbanforgó alagút nagyon régen készülhetett. Húsvéti ünnep — ijedelemmel Két évvel történt a Vörös* Fa- tócs-féle eset előtt. 1912 husvétján telve volt a templom az egyházi szertartáson. Olyannyira sokan je* leniek meg, majdhogy megnyíp a föld alattuk. Legalábbis a templom hajójának kövezete a dunántúli dombvidékhez hasonlított. Megsüllyedt a talaj, velük lejtett a két padsor, s a mozaikkockák" összevisszaságban tiltakoztak a megterhelés ellen. Nagy riadalom támadt a hívők között. Bár az ijedtséget kárpótolta a bizonyság: a templom alatt kitöltetlen üreg lehet. Mint a piacteret sem tömény talajra telepíthették. 1952-ben a. vendégfogadó előtti tér beszakadt égy nagyobb esőzés után A tanács betemettette, s ezzel ismét elintéződött sorsa. Roldo2as*zony teleoii é* A Virág utcában a műemlékszám ha menő Törőcsvk-haz alapja ómra dozni kezdett. Földhányással erősí tették meg. S e munkálat közepette Heródes Agrippa pénzdarabokat, díszítő elemeket, csonttörmelékeket, s egy lOváskatona tetemét találták, akit fegyverzetével együtt temettek el. Ugyanez utcában 'megsüllyedt a csapadéklevezető árok. Utána ástak. Hatalmas kőkoporsók kerültek napfényre, melynek márványlapjait később beépítették a templom falába. Mindenesetre ezzel eljutottak Jászapáti településtörténetének kezdetéig. A kőkoporsó, a csoniiör- melék, a Virág utca, a templom főoltárának helyén a honfoglalás utáni Boldogasszony település területe volt. Akkoriban a Jászság a Mátrával egybefüggő óriási kiterjedésű erdőséget, szavannát alkotott. A Boldogasszony település lakói szerzetesek voltak. Itt. székelt üz apátság (innen a község neve: Jászapáti). Az apátságot lovas hadnagyok védelmezték a kóborló, rablólovagok ellen. Hogy a rendház mikor épült, nincs rá adat. A tatárjárás semmisítette meg, s az egész településből öt-hat család menekült meg a Csátés nádasaiba bujdokolva. Akik aztán felépítették 1297-ben a mostani templom helyén lévő templom ősét. Híva vezet az alagút? A templom főoltárától a községi tanács pincéjébe. A pincében jelenleg gombát tenyésztenek, s így elfalazták a nyílásokat. Azt a hár- 'mat is amely az alagútba rvjíló üreg volt. A távolság körülbelül háromszáz méter, s az alagút szélessége akkora, hogy négy ember kényelmesen megfér benne egymás mellett. Üregeivel együtt minden birek számára megkönnyítse, ugyanakkor kötelezővé is tegye a döntés Végrehajtását. Nem kellene erről az egy esetről kiemeltein szólni, ha ez csak egyedül álló volna a szövetkezetben. De hasonló esetek bizonyítják. hogy többször is előfordul ilyen. A HATÁROZATOK végrehajtása mellett a terv teljesítése is igen sok feladatot ad a pártszervezet számára. Nézzük például csak a kertészetet. A szövetkezet terve szerint Közel egymillió forint bevételt várnak innen. Ez az egy szám is mutatja, hogy az ötven holdnyi terület fel is emelheti, de kony- nyen földhöz is vághatja a szövetkezetei. Lehet-e hát ez esetben szó nélkül hagyni, hogy a tsz-elnök kivételével más alig-alig tud valamit a kertészet ^helyzetéről. Pedig, ha tüzetesen ismernék, tudnák egy-egy időszak lezárulásáig mit várnak a kertészettől, ők is törnék a fejüket azon, mit tegyenek, hol hogyan javítsanak. Ha ébren tartanák mindenütt azt a tudatot, hogy a tervteljesítéshez nem elég csak a kapálás, a gyomirtás, a pa- lántálás, hanem javaslat, leleményesség is kell hozzá, bizonyára nem nyugodtak volna ‘például abba belé a kertészeti dolgozók, hogy amikor a községben íornt- ötvan volt a retek, az övék ott magvasodott meg, nem vitték piacra. Öllé János és id. Szabó, Antal egybehangzóan vélik:’ Más lenne a helyzet, ha a pártvezetőség akár már az egyik hónapi taggyűlésen javasolná s eldöntené, hogy a jövő hónapban kitől és miről kérnek beszámolót. A gyakorlat egyelőre viszont az, hogy ott a taggyűlésen szólítanak, fel. valakit .beszámolásra. Való igaz, hogy ha valakinek van ideje felkészülni egy-egy tájékoztatásra, van módja a helyzet elemzésére, javaslatok kidolgozására is, a hozzákapcsolható mondanivaló is több. S ha hasonló módon kapcsolnák össze a taggyűléseket a szövetkezetben, nem volna az embereknek olyan érzésük, hogy pártmunkát csak ülésezve leh^t végezni. Akkor jobban ismernék a jelenlegi pártmunka nagyszerűségét, amit éppen a munkával, a termeléssel való szoros összekötöttsége ad, az, , hogy tartalmassá, élővé, értelemmel teltté teszi a munkát, az emberi erőkifejtést. 1 AZ ALAPSZERVEZET vezetőségének titkára. Kurucz | Antal elvtárs nemrég tölti É be ezt a tisztséget. Néhány ■ hetes működése során azon- P ban tanujelét adta annak, || hogy tudása, ereje egészét “ adja a pártmunka megjavításához. Munkája könny ítéli séhez segítségül szánjuk e M sorokat. Talán azok az elvig társak . is merítenek belőle, ©akik egyelőre a -politikai (munkát csak a pártvezető- } ségtől várják, s akik a párt- \ munkát főleg az ülésezésben | és nem a szövetkezet tényle- (ges érdekeinek mindennapi | szakadátlan képviselésében | látják; B E. j------------------:---------j Az Egyesült Államok (újabb akadályokat gördít ! a nukleáris kisérle’ek ( msgszJntetése elé \ WASHINGTON (TASZSZ). 'Az Amerikai Külügyminisz- , ténum közzétette egy amerikai tudós-csoport jelentését, amely azt bizonygatja, hogy a genfi szakértői értekezleten tavaly elfogadott ellenőrzési rendszer „nem megbízható és javításra szorul.” A jelentés szerint ez az ellenőrzési rendszer nem teszi lehetővé a földalatti nukleáris robbantások észlelését. Figyelmet kelt az a körülmény: hogy e jelentést akkor adták ki, amikor ÍGenfben újra megindultak a tárgyalások a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. (MTIj, zannyal az egész település befogadáséra alkalmas volt, ellenséges háborgatás idején. Sokáig megfejthetetlen maradt, mi célra épült az alagút? Egészen bizonyosat ma sem tudnánk mondani errevonátkazólag, bár a pincében talált asszeniori jelentések, a községi irattár jászos latinsággal fogalmazott iratai, Jászapáti Kegyúr község jelentései, és az egyházközség évkönyvei érdekfeszítő nyomokra vezették Fehér Zoltán nyugdíjas mérnököit, aki leginkább szívügyének tekinti a jászságkutatást.Édes tes tvérek-e a kunok és a jászok? Azt tartja a fáma errefelé, azt beszélik az öregek, úgy tanítja a szájhagyomány: a magyar■ nemzeten belül a jászok és a kunok éde-s testvérek családi eredetükre nézve. Pedighát. Állandó villongásokról vallanak a régi krónikák. Nem szívelte egymást a két testvér. S a családi botrány ki-kitört, ha alkalom adódott. A dákos jászok ugyan elpáholták kun testvéreiket, a másvilágrakül- déstöl sem riadva vissza. Míg a kunok is előszeretettel eregették hegyes nyilaikat a jászok puzdrá- jába. Jászapátitól, korabeli közlekedési viszonyokat, főleg az erdőséget figyelembe véve, messze esett Jászberény, a jászkun közigazgatási szék kapitánysága: Mire a jász- kapitány ideért volna igazságot tenni, megnézhetik magukat a jászapátiak, ha nincs az alagút, ahol a kun testvér nyilaitól védett helyen meghúzhatták. magukat. ^ borz dk — ♦
