Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-09 / 133. szám

1959. június 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A KIS HAZUG Német film. Bemutatja a kisújszállási Ady mozi június 19—21-ig. MOZAIKOK a kunhegyesi kuliuréletből A kunhegyes* Járási Kul- túrházban június 11-én, csü­törtökön este a kultúrházon belül működő Magyar—Szov­jet Baráti Társaság klubestél rendez. A klubesten a Szov­jetunióban járt küldöttség egyik tagja fog élménybeszá­molót tartani. * A kunhegyest Járási Kul- túrház művészeti csoportja nagy sikerrel mutatta be Do- bozy Imre: Szélvihar című drámájának ötödik és hatodik előadását. A kultúrház veze­tősége 3 forintos egységes helyárral mindkét esetben zsúfolt ház előtt mutatta be a darabot, • ■ A művészeti csoport meg­kezdte a „Nem vagyunk an­gyalok’’ című háromfelvo- násos vígjáték próbáit. Ügy tervezik, hogy ezt a vígjátékot szabadtéri színpad­jukon mint bemutató elő­adást tartják meg. Közben vidám hangulatos kabarémű­sorral is készül a csoport, melyet a hó végén fognak bemutatni, • A kultúrház aktivistái kö­zül többen társadalmi mun­kában részt vettek a kultúr­ház csinosításában, parkosí­tották az udvart, az ablako­kat társadalmi munkával fes­tették be és egyéb munkákat is lelkesen végeztek el. Ilye­nek voltak Győző László, Er­dei József, Pál József, Er­dei Józsefné a kultúrház dol­gozói és még többen kivették a részüket a munkából. VDOK&KY A szociológia és a kibernetika Tizenhat évvel ezelőtt. 1943- ban született meg a kiberne­tika, s tizenegy éve, 1948-ban jelent meg Norbert Wiener „A kibernetika, vagy vezér­lés és távközlés az állatban és a gépben” című könyve, amely egyszerre felhívta a széles tudományos közvéle­mény figyelmét erre az új és sokatigérő tudományágra. A kibernetika, vagyis az önvezérlés elmélete, illetőleg a gépek, szervezetek és a társadalom általános (mate­matikailag és logikailag vizs­gálható) szabályozási és el­lenőrzési elveinek elmélete gyorsan kivívta helyét a tu­domány napja alatt, s jelen­tős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el, kivált az egyenletmegoldó és elem­ző gépek és különféle auto­maták megszerkesztése és felhasználása terén. A kiber­netika számos elve és tétele, valamint módszertana ter­mékenyítő befolyást gyakorolt a biológiára is, és serkentőleg hatott a magasabb idegtevé­kenység fiziológiájának fej­lődésére, s úgyszintén a gene­tika és Ökológia (életmódtan) fejlődésére. Frankenstein démonai A XVIII. század végén hi­hetetlen esemény történt. Viktor Frankenstein, a tehet­séges igolstadti diák szívós munka és gondolkodás árán hozzáférkőzött a természet titkaihoz s mesterséges em­bert állított elő és keltett életre. De a rendkívüli fizi­kai erővel és képességekkel felruházott gépember megta­gadta az engedelmességet al­kotójának, és az emberiség rossz szelleme lett. Amerre csak járt, szörnyű bűncselek­ményeket követett el, melye­kért ráadásul semmiféle er­kölcsi felelősséget nem vi­selt. Frankenstein önmagát átkozva hiába próbálta meg­szabadítani a világot ettől a démontól és önmagát a lelki- ismeretfurdalástól. Végül a démon, nem találva - más ki­utak közmegelégedésre ön­magát semmisítette meg. Ha ez a csodálatos történet igaz lett volna, ma elhalvá­nyodnának az irigységtől az elektronikus teknősbékák és rókák tervezői. De ez a törté­Tutajjal a Tiszán Szép koranyári reggelre virradtunk 4 tiszafüredi er­dészet Örvény község alatt elterülő „Rüc&kösi” rakodó­jánál, ahol a Tisza zavaros vize csendesen ringatta az indulásra készen álló 70 mé­ter hosszú és 15 méter szé­les tutajt. Az indulásnál egy kis Izgalom: hiányzik a tutaj mellé láncolandó mentőcsó­nak. Végre megérkezik: sze­kéren. Fél hét, indulunk. A tutaj személyzete: Szécsi György erdőmérnök a „kapitány”, a matrózok Tandari Ferenc, Tóth János és Kalánycs Zol­tán erdészeti szakmunkások, mint afféle luxus járműnek utasai is vannak a tutajnak, Balázs Árpád író és régész, valamint jómagam. A 200 köb­méter legértékesebb nyárfá­ból összeállított tutaj saját magát szállítja Szegedre a bútorgyárba. „Felszedtük a horgonyt’’, azaz bevontuk a tartóláncokat és a tutaj lomhán elindult a víz sodrában. Előrészének jobbsarkán 3 méter magas rúdon nemzeti színű zászlót lenget a gyenge reggeli szel­lő. Elején és hátulján egy- egy nagy sátor, benne kényel­mes fekvőhelyek. Érdeklődé­semre azt is megtudom, hogy öt napig tart az érdekes út, addig amíg a Tisza sodra Sze­gedig szállítja a folyam óriá­sát. Balázs Árpád író és régész, a Tisza szerelmese adatokat gyűjt közeljövőben megjele­nő könyvéhez. Ügy olvas a Tisza partjából, mint más a könyvből. Megmutatja és megmagyarázza, hány réteg­ből áll a föld egy-egy part­szakasznál. Mindjárt elmond­ja azt is, mit tartalmaz egy- egy réteg. Időnk van. Szécsi mérnök elmondja, milyen gazdaságos a vízen való szállítású Megta­karítják az erdőből való ki­vontatást, vasúti rakodást, más célokra használhatja a MÁV például azt a húsz va­gont is, amellyel ennek a tutajnak az anyagát lehetne elvinni Az erdőgazdaság leg­közelebb a martfűi cipőgyár részére szállít fát ilyen mó­dom Közel a jobbparthoz, feke­te, a víz közepe felé pedig piros színű bója bukdácsol a vízben, A két bója közötti rész a vomtatóhajóik ország­út ja. Már jól benne vagyunk a délutánban. Vissza kell tér­nem Füredre a Tisza gátján. Ezért elbúcsúztam és ott, ahol a kis Eger patak bele­torkollik a Tiszába, csónakba raktuk a kerékpáromat és kieveztünk a partra. Nagyon szép élmény volt ez az utazás. Dénes András Tiszafüred >OOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOCKSOOOOOOOÖOOOOOÍ Turkevei ellátási gondok Elfogult, rosszindulatú em­ber állíthatná csupán, hogy hazánk első termelőszövetke­zeti városában rossz a közel­látás. A felmerülő nehézsége­ket az arra hivatottak legtöbb- nyire sürgősen kiküszöbölik. A városi tanács kereskedelmi osztályának dolgozói például nem voltak restek, hogy bur­gonyáért a Nyírségbe utazza­nak. Nem is kerül mifelénk 10—12 forintba a burgonya kilogrammja; 3,20—3,60 fo­rintért bőségben kapható a piacon. Meggondolandó: nem kellene-e termelőiszövetkeze­teinknek több gondot fordí- taniok ennek a fontos nö­vénynek termesztésére. Több ilyen bosszantó hiá­nyossággal azonban még ma is találkozunk, amin könnyű 'enne segíteni. Vegyük sorra őket: Nehéz élesztőhöz jutni, kü­lönösen ünnep előtti napokon. Rendszertelen a város tejter­mékkel való ellátása; a Kar­cagi Tejbegyűjtő Vállalat dol­gozói tán megmondhatnák: miért es meddig? Friss tölte­lék-áru hetenként csak egy­szer érkezik; s nem is min­dig elegendő. Nem értik a keviek, miért jut bőséggel sör az állomá­sokra — ugyanakkor alig-alig a városba. Jól esnék olykor úgy kortyintani az árpaléből, hogy a poharazást ne kelljen utazással komplikálni. A férfi felsőruha-ellátás ki­fogástalan; nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a női felső- és gyermekruhákról. A választék némi növelésével jónak mondhatnánk a cipő­ellátást, ha — a gyártók és megrendelők gondolnának arra, hogy a paraszti munkát végzőknek általában széle­sebb a lábuk, mint a váro­siaknak. A Hypo — több turkevei sze­rint — egyedül városunkban vívta ki a „hiánycikk’’ kétes értékű rangját. Városunkban igen népszerű a motorkerékpár. Különösen a részletakció megindulása óta járnak sokan motoron; mindaddig, míg — alkatrész- cserére nem kényszerülnek. Nem egy motortulajdonos kényszerül olykor hetekig várni a szükséges alkatrészre. Mindezekben a kérdések­ben nem magyarázatot, felvi­lágosítást, vagy éppen bizta­tást várnak a keviek — ha­nem gyors, hatásos intézke­dést. Domány Gyula net szerencsére csak Shelley, a nagy angol költő feleségé­nek képzeletében született meg. Mary W. Shelley „Fran­kenstein fiai” (1818) című fantasztikus regényében a korabeli divatos „rémregény” modorában tükrözte vissza egyes társadalmi rétegek — az arisztokraták, a kisiparo­sok és a kispolgárok — han­gulatát. Frankenstein démona a tudo­mányban A tőkés Nyugaton egy idő óta újra népszerű lett Fran­kenstein démonának hosszú időre jogosan elfeledett té­mája. Sőt, a kibernetika eredményeivel kapcsolatban a szépirodalomból tartósan átköltözött a kibernetikai tu­dományos és népszerű tudo­mányos irodalomba. Még tu­dományos konferenciákon is felidézik Frankenstein démo­nát, amint a kibernetika szo­ciológiai felhasználásának kilátásaira terelődik a szó. A polgári szociológusok az emberiség jövőjét féltik. Azt jósolják, hogy rövid időn be­lül olygn elektronikus gép­kolosszusokat találnak . fel. amelyek a társadalom igaz­gatására lesznek hívatottak, s elnyomják majd az egyéni szabadságot: ahogy máris sakkoznak, idővel „emberes- dit fognak játszani”. Maga Wiener is attól tart. hogy a kibernetika szociológiai al­kalmazása a demokrácia megsemmisítéséhez és a fa­sizmus megteremtéséhez ve­zet. A társadalmi igazgató-gép egyes külföldi tudósok rög­eszméje lett. Így például W. L. Ashby, a kibernetika egyik megalapítója, aki homeosta- tot („elektronikus agy” pri­mitív modellje) szerkesztett, arra a következtetésre jutott, hogy lehet olyan bonyolult elektronikus gépet szerkesz­teni, amely felülmúlja az em­beri agyat. Ashby, fantáziáját szabadjára engedve, a követ­kezőképpen írja le az ilyen gépek alkalmazásának társa­dalmi következményeit: „A világ politikai és gazdasági problémái olyan bonyolultak, hogy olykor még a szakértők lehetőségeit is túlhaladják, egy ilyen gép, amelyet terje­delmes statisztikai tábláza­tokkal, vaskos tudományos művekkel és egyéb adatokkal táplálnak, idővel óriási meny- nyiségű bonyolult, és min­denre kiterjedő útmutatást adhat. Ezek az útmutatások talán érthetetlennek fognak tűnni az embereknek, akik­nek majd engedelmeskedni­ük kell a gépnek, de ha kö­vetik ezeket, meggyőződnek, hogy fokozatosan sikerül megoldaniok a politikai és gazdasági nehézségeket, mert a gép megértette és felhasz­nálta a számukra még min­dig felfoghatatlan elveket és természeti törvényeket”. (W. L. Ashby „Design for a Bra­in”. „Elektronic engineering”, 250. sz. 382—383 -oldal.) Pierre de Latil „Mestersé­ges gondolkodás” című köny­vében az emberiség jövőjét új hierarchikus rendszer ké­pében ábrázolja, s lelkesen írja: „Szakértők kollégiuma és a föléje rendelt mesebeli gépek — így képzelhetjük el bolygóink igazgatását a tá­voli jövőben. A gépek paran­csolnak az őket megalkotó szakértőknek, s a szakértők a csalhatatlan szent, felkent gépek nevében parancsolnak a tömegnek. Még Wells agyá- ban sem született meg ilyes­mi...” (P. de Latil „La Pen- sée artificielle”, Páris, 1954. 285—286. oldal.) Mi as igazság ? Meglehet, hogy Ashby és de Latil felülmúlták Wellset. A különbség csak az, hogy Ashby és a hozzá hasonlók tudományosságra tartanak igényt, holott igen kétes elő­feltételekből indulnak ki. Természetesen az emberi értelem vívmányainak nincs határa. Nincs határ az elek­tronikus gépek tökéletesítése terén sem. De a legtökélete­sebb elektronikus gép sem működhet sohasem az objek­tív természeti törvényekkel ellentétben, és nem oldhat meg objektíve megoldhatat- í lan feladatokat! j Amikor Ashby vagy de La- Jtil azt állítja, hogy a mese- < beli „társadalomigazgató gép” meg tudja majd oldani a modern tőkés társadalom szociális problémáit, elemi fogalmakat kever össze. A nyárspolgár illúziói ezek. A nyárspolgár naivul azt hiszi, hogy a válságokat, a munka- nélküliséget, az árak és az adók emelkedését, a háború­kat és egyéb „nehézségeket” a kormány tehetetlensége, vagy a hivatalnokok korrup­ciója okozza. De ezek az el­lentmondások a kapitalizmus állandó velejárói és az elek­tronikus gép nem oldhatja meg könnyebben ezeket (a legtávolabbi jövőben sem), mint mondjuk, az örökmozgó gép, vagy a semmiből való anyagteremtés problémáját. Mert ezeket az ellentmondá­sokat megoldani, másszóval új értékesítési piacokat te­remteni, megszüntetni a kon- kurrenciát és a termelés anarchiáját csak a társadalom szocialista átalakítása révén lehet. Erre semmiféle gép nem képes. A kibernetikusok rendsze­rint az egyes emberrel ha­sonlítják össze az elektroni­kus számítógépet, amely egy hét alatt ezer matematikus egy évi munkáját végezheti el. Dehát az emberiség nem­csak matematikusokból áll. Bármilyen tökéletesen végez el az elektronikus gép ilyen vagy amolyan részletműve­letet. tökéletesebben az egyes embernél, az emberiség kol­lektív értelme felülmúlja az összes elektronikus gépeket, amelyek végeredményben nem mások, mint a tudo­mánynak az emberiség által teremtett és az emberiségnek alárendelt műszaki eszközei. Indokolatlanul tételezi fel Ashby, hogy idővel az elek­tronikus gépek működését és az általuk végzett művelete­ket még az ezeket a gépeket megszerkesztő és program- mozó tudósok sem fogják megérteni. Hiszen az „elek­tronikus agy” megszerkeszté­sének és az általa végzett műveletek programozásának szükségessége magával hozza, hogy a gép működése soha­sem lesz titok az emberiség számára. Ashby mégis komolyan a következőképpen festi az em­beriség sötét jövőjét: „De az ilyen gép legkomolyabb ve­szélye talán annak egoizmu­sa... Betanításánál eleinte kétségkívül határok közé tud­juk szorítani úgy, hogy a le­hető legtöbb hasznot hozza nekünk magunknak. De ami­kor majd a gép amúgy iga­zában kifejleszti képességeit, elöbb-utóbb kiszabadul ellen­őrzésünk alól. S ha majd át­fogó társadalmi tervezésre és koordinációra fogunk felhasz­nálni ilyen gépet, nem szabad csodálkoznunk, amikor egy idő múlva azt vesszük észre, hogy a tőle kiinduló rendel­kezések, tervek és irányelvek áradata mindinkább azt a célt szolgálja, hogy mflgukr nak e gépeknek a jólétét biz­tosítsa... S aligha tiltakozha­tunk majd, ha észre is vesz- szük, hogy (a gépek által ter­vezett) költségvetés mind na­gyobb részét nyeli él a ter­vező gépek fokozatos fejlesz­tése. A gépek ontotta tervek és irányelvek áradatában ne­hezen fogjuk észrevenni,... hogy e gépek új energiafor­rásai már saját közvetlen automata atomerőtelepeik, s tudatára se ébredünk, hogy e gépek már eldöntötték: többé nincs szükségük az őket kiszolgáló emberékre”. (Elektronic engineering”. 250. sz. 333. oldal.) Ugyanakkor a burzsoázia ideológusainak szerepében fellépő tudósok a legfantasz­tikusabb eszközöket keresik a haladó kapitalizmus meg­mentésére. A legcinikusabb ilyen javaslat — amelyet Curtiss P. Shafer terjesztett elő az Egyesült Államokban, 1956 őszén, az országos elek­tronikai konferencián — ta­lán az, hogy változtassák „magukat az embereket gé­pekké. A misztikus ..társada­lomigazgató gép”, az önma­gukkal együtt a tőkés társa­dalmi viszonyokat is újra te­remtő gépek fantasztikus vi­lága. s végezetül az akarat- nélküli automatákká változ­tatott emberek — mindez a haladó kapitalizmus korának reakciós társadalmi utópiá­jára jellemző. amelyben könnyen fellelhetjük a tőkés rendszer rothadásának ideo­lógiai jeleit: az emberiség jö­vőjét illetően a pesszimista látásmódot, a pusztulásra ítéltség tudatát, az ember­gyűlöletet, a fennálló rend­szer pusztulásának azonosí­tását az emberiség pusztulá­sával, a naív reménykedést a természetfeletti beavatkozás­ban, stb. Maga a kibernetika, mint tudomány, természetesen semmivel sem felelősebb a „társadalom­ig axg a tó gép“ áltudományos eszméjéért, mint amennyire felelős volt, mondjuk az Amerikát felfe­dező Columbus az Eldorádó- legendáért. Ha a kibernetikával vissza is élnek ideológiai célokból, ez nem kompromittálhatja a kibernetikát, s nem érv gyü­mölcsöző szociológiai felhasz­nálása ellen. Akik a burzsoá ideológia ellen folytatott harc nevében tagadják a ki­bernetika felhasználásának lehetőségét a társadalom- tudományban, olyasmit tesz­nek, mintha annakidején a további földrajzi felfedezések megkísérlését tiltották volna meg, hogy végetvessenek az utópia gyártásnak. Éppen a további földrajzi felfedezé­sek és kutatások végeztek a földgömb utolsó „fehér folt­jaival” együtt a legendákkal. Ugyanígy a kibernetika el­következő szociológiai sikerei múlhatatlanul kiűzik majd a tudományos irodalomból a „társadalomigazgató gépek” kisértetét. Kivonat a Voproszi Filoszó- fiji 1958. 5. számából. SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora Szigligeti Színházban 12-ig előadás nincs, Jún. 13. szombat este 7 óra: HOTEL NEVADA (TELEVÍZIÓ KÖZVETÍTÉS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom