Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-09 / 133. szám

1959. június 9. x 701.N0K MEGYEI NÉPLAP s Segítség a tsz-eknek Ilajóbútor — Jász len y szarun KÉTOLDALI KÖTELESSÉG Szolnokon a IV. kerületi pártalapszerv tagjai felajánlot­ták, hogy társadalmi munkában biztosítják a Kossuth és Damjanich Tsz istállói alapjainak a megépítését. A Ság- vári körút végén lévő téglakerítést, amely feleslegessé vált, lebontották, s ez is hasznos építőanyag lesz az épít­kezéshez. A jászfényszarui Vegyes­ipari KTSZ asztalos részlegé­ben már hagyománya van a ha.jóberendezések gyártásá­nak. Közel 170 hajó vízre- bocsájtását segítették elő ed­dig. Az Óbudai Hajógyár megrendelései évente több mint egymillió forintot jelen­tenek a szövetkezetnek. Ezek után jogodnak tekint­hető a jászfényszarui asztalo­sok Berze Imre által szavak­ba formált kívánsága: jó len­ne már egyszer hajóavatáson is rész tvenni. Ezen felül is munkájuk bő­ven akad. Jelenleg tantermi asztalokat is készítenek — egyelőre 600 darabot, s nyolc­ezer óvodásszéket. A lakosság igényeinek ki­elégítésére festett és fénye­zett bútorokat gyártanak. Aj­tókból, ablakokból is jóné- hány házravalót megcsinál­nak évente. Koűgresszusi versenyben dolgoznak megyénk gépállomásai Megyénk gépállomásain a szocialista munkavenseny im­már hagyományos. Ennek az eleven hagyománynak ered­ményeiről nemcsak az érmek és elismerő oklevelek tanús­kodnak. hanem az évről évre emelkedő termésátlagok is. Ebben az esztendőben külö­nösen nagy jelentőségű a munkaverseny, hiszen a vál­lalások a pártkongresszus tiszteletére születtek. A ver­senyt idén kettős előkészítő munka tette lehetővé. Mind a tervek elkészítése, mind a vállalások megtétele megvolt már, midőn bekövetkezett a forradalmi előretörés. Me­gyénk gépállomásai kereken félmillió normálholddal, az eredetihez viszonyítva 134 százalékra emelték tervüket. Az új vállalások ennek meg­felelően történtek. Megyénk tizennégy gépálio­Karcaggal a tavalyihoz ha­sonlóan a versenyt. Önálló felajánlásokat tettek csupán. Bár feltételezzük, hogy ezek valóraváltásáért teljes szív­vel küzdenek majd — mégis a vetélkedés kipróbáltabb fajának valljuk a párosver­senyt. Mint az előző években, úgy idén is értékes ígéretek szü­lettek a terméseredmények emelésére, megtakarítására, az önköltség csökkentésére. Joggal elmondhatjuk, hogy az 1959. évi, a pártkongresszus tiszteletére tett vállalások gazdagabbak, biztatóbbak az előző évieknél. Figyelemre méltó: idén már arra is vállalkoztak a gépállomásnak, hogy a termelő­szövetkezetek gépeit gyűlésein, közgyűlésein. Mint mondják: „melegében” segít megoldani a politikai; gaz­dasági problémákat. A pártkongresszus tisztele­tére indított szocialista mun­kaverseny már eddig is jelen­tős eredményeket hozott Bár a íavaszi terv teljesítésének határideje jú­nius 30-a, tizenhét gépállo­másunk átlagosan már 96 százalékra teljesítette tavaszi tervét, túlszárnyalta eddigi átlagait. így a Kunszentmár­toni Gépálomáson 118 szá­zalékot, a törökszentmiklósin 97,5, a cibakházin 97 százalé­kot mutat a versenytábla. Alattyán tavaszi terv teljesí­tése ebben az időszakban 43,6, Tószegé 68,2 százalékos. Te­kintve, hogy a kunszentmárto­niak helyi adottságaiknál — s aránylag alacsony vállalá­A dolgozók között örömteli visszhangra talált annakidején a munkásosz­tállyal kapcsolatos párthatá­rozat megjelenése. Széles kör­ben helyeselték a határozat előkészítését is: azt a tényt, hogy a munkások észrevéte­leinek, hasznos javaslatainak meghallgatásából adódó álta­lános tapasztalatokból indul­tak ki a legfontosabb felada­tok megjelölésénél a párt ve­zetői. Hasznos most — mint ahogy a Szolnok városi párt­bizottság is tette az erre a célra szervezett brigádokkal — visszatérni a határozatra, számot vetni azzal, mennyi­ben haladtunk előre, mivel vagyunk még adósok. A leg­illetékesebb bírók ezzel kap­csolatban maguk a munká­sok. A velük való beszélge­tésekből kiderül, hogy a párt általános politikáját, célkitű­zéseit helyesük. A papírgyá­riak véleményét például tö­mören így lehet kifejezni ez­zel kapcsolatban: „csak így tovább”. A családi pótlék, a nyugdíj rendezése, s még né­hány központi intézkedés kö­vetkeztében javult a politi­kai hangulat, emelkedett a munkakedv. Akadnak azonban olyan problémák a dolgos hétköz­napok köziben, melyeket sem­milyen központi rendelettel sem lehet megoldani, csak a helyi párt- és gazdasági ve­zetők kitartó, áldozatos mun­kájával. így van ez a mun­kások politikai, szakmai és kulturális nevelésével, töme­geiknek a vezetésbe való bevonásával, a munkakörül­ményeik javításával. S ezek­mása kötött páros* versenyszerződés! a Munka Vörőszászló Érdem­rendjével kitüntetett Fegy- vemeki Gépállomás dolgozói­nak felhívására. Tizenhét gépállomásunk lévén, egynek — mint mondják — „nem akadt pórja’’. Ez a Szolnoki Gépállomás, mely tavaly az abonyiakkal versengett. Még nem dőlt el, hogy Karcag me­lyik gépállomással szemben képviseli majd megyénk szí­neit. Nem helyeselhetjük, hogy a Kisújszállási Gépállo­más dolgozói nem vállaltak Üzemi munkásaink életét, magatartását figyelve, min­den szólam nélkül elmond­hatjuk: új, szocialista mun­kaerkölcs van kialakulóban megyénkben is. A cukorgyá­riak példája meggyőzően vall erről. A közelmúltban párttag­gyűlésen foglalkoztak azzal, hogy bár a megszokott, éven­te ismétlődő karbantartással nincs különösebb probléma, mégis rendkívüli erőfeszítésre van szükség az üzem korsze­rűsítéséhez nélkülözhetetlen felújítási é« beruházási mun­kák idejében való elvégzé­sére. A feladatok és a határidő alapos mérlegelése után úgy döntöttek, hogy a munka- fegyelem és a munkaszerve­zés javításával érhetnek ugyan ' el kimagasló eredmé­nyeket. de ahhoz, hogy az új berendezések kampány kez­detére üzemkénesek legye­nek, más. hatásos módszert kell találni. Ekkor vetődött fel a társadalmi munka gon­dolata. A párttagok — hu­szonnégyen •— voltak a kez­deményezők. s ők mutattak Példát. Csatlakozott azután időben, kifogástalanul meg­javítják. Segítik a szövetke­zeti parasztokat a közös va­gyon megóvásában; nemcsak a nyerészkedők ellen, de a gazdasági felszerelés karban­tartásában is. Jelentős — bár forintban e percben még ki- fejezhetetlen — a vállalt tár­sadalmi munka értéke is. A Fegyvernek! Gépállomás dol­gozói — például — váüalták, hogy társadalmi munkában vesznek részt az örményesi Uj Élet és a fegyvernek! Vö­rös Csillag Tsz majorgépesí­tésében. Szinte valamennyi gépállomás megfogadta: kép­viselője megjelenik a patro­nált termelőszövetkezet tag­hozzájuk tizenhárom párton- kívüli. Van köztük hegesztő, lakatos, esztergályos —L még kőműves is. Először az új kazán beépí­téséhez szükséges csővágást, fúrást, az anyagok méretre való dolgozását végezték. Nem kis munka ez — például a kazáncsőfalnál 3600 lyukat kell fúrni. Házilag készítettek ehhez speciális fúrót. Az új kazán mellett tehát máris „teljes gőzzel folyik a mun­ka”. A Szolnoki Papírgyár dol­gozói termelési tanácskozá­sokon több hasznos, figyel­met érdemlő javaslatot tettek a termeléssel, s a termelés előkészítésével kapcsolatban. Többek között felvetették pél­dául. hogy az újra feldolgo­zásra kerülő papír megfelelő tisztítása és szelektálása ér­dekében papírválogató tele­pet kellene létesíteni. Ez a gyárnak is hasznos lenne, s saiknál — fogva előnyben vannak: a Törökszentmiklósó és Cibak házi Gépállomás eredményei igen figyelemre méltók. — borváró — A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szol­gálata a legutóbb érkezett jelentések alapján helyzet­jelentést adott a burgonya­bogár elleni védekezésről. Eszerint a burgonyabogár- fertőzés az egész országra ki­A gyár boldogulása persze nemcsak néhány ember szív­ügye. Erre vall az is. hogy a műszaki iroda kezdeménye­zésére újabb brigád alakult, s vállalta, hogy társadalmi munkában segíti kampány kezdetére elkészíteni a cukor­osztályozó rázót. Ez a beren­dezés jelentős mértékben emeli a cukor minőségét. Az üzem dolgozóinak ön­zetlen munkája érezteti majd hatását a kampány zavarta­lan levezetésében. azonkívül 30—40 nőnek biz­tosítana munkát. A gyár vezetői helyénvaló­nak és megvalósíthatónak ta­lálták az ötletet. Ha az üzem melletti üres — jelenleg sze­méttelepnek használt részt megkapják a tanácstól, s a? önköltségcsökkentési hitelt is sikerül az új létesítménnyel kapcsolatos kiadások fedezé­sére megszerezniük, akkor felállítják a papírválogató részleget. kel kapcsolatban koránt sincs minden rendben. Igen gyak­ran kellő előrelátással, fele­lősséggel teljesített köteles­terjedt. s egyes vidékeken erős fertőzési gócok alakultak ki. A legtöbb megyében a bo­garak tojásrakása befejező­dött, igen sok helyen már a lárvák is megjelentek. A burgonyabogár ellen a termelők eddig általában erő­művi úton védekeztek, egyet vidékeken azonban a vegy­szeres védekezést is alkal­mazták már. A szakemberek véleménye szerint az általános vegysze­res irtás akkor leghatéko­nyabb. amikor a lárvák az első-harmadik fejlődési sza­kaszban vannak. Az egyes növényvédő állomások eddig körülbelül 15 000 holdon ir­tottak vegyszerrel, elsősorban a termelőszövetkezeti gazda­ságok közösen művelt bur­gonyatábláin. (MTI.) A répái harmadszor kapájuk A fegyvemeki Béke Tsz-ből írom ezt a néhány sort, mint a Szolnok megyei Néplap le­velezője. A közös munka megkezdé­sekor nyomban hozzáláttunk a trágya kihordásához. Nagy- mennyiségű érett istáüótrá- gyát raktunk szarvasokba. A tavaszi növényeket idejében elvetettük és most azon va­gyunk, hogy a kapálással se maradjunk el A kukoricát másodszor kapáljuk, a répát harmadszor. ötven férőhelyes tehér) is­tái lót, 100 férőhelyes sertés- szállást, juhhodályt, sertés- fiaztatét építünk. Az építke­zéseket augusztus 20-ra be akarjuk fejezni Sz. ÍV Nagyarányú társadalmi munka a Cukorgyárban uiiiiiifitmiiiiimiimfiiiiiiiimiifiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiii Less-e papírlátogató telep Ssoinokon miiiiiiniiiiiHiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiiii. Országszerte írtóhadjarat a burgonyabogár ellen seggel megelőzhetnének kedvlohasztó, következéskép»- pen a termelésre is kiható rendellenességeket. Az olaj­bányászok például jogosan zsörtölődnek amiatt, hogy a munkaruhát és a lábbeüt a kihordási idő után késve kapják, s előfordulnak olyan esetek, hogy a központi rak­tárban 44-esnél kisebb csiz­mát nem tárolnak. A megfelelő munkakörül­mények biztosításán is akad még néhol kifogásolni való, s ugyanúgy a szociáüs beren­dezések létesítésében. A szol­noki Járműjavító Vállalat ru­gókovács műhelyében például nagy a meleg és a gáz, a szel­lőztető berendezések elégtele­nek. Az 51. AKÖV II. tele­pén nincs tisztálkodási lehe­tőség — bár a dolgozók, fő­leg a rakodók eléggé piszkos munkát végeznek. A munkásosztály szakmai és általános művelt­ségét jelentősen emeü, hogy egyre több munkásgyerek ke­rül középiskolába, s az érett­ségi után termelőmunkába. A szolnoki Közgazdasági Tech­nikum tanulóinak például 79 százaléka munkás-paraszt származású, a Gépipari Tech­nikum első osztályában meg 75,2 százalék a munkás-pa­raszt fiatalok aránya. Ez azonban csak részmegoldás, mivel a már termelő munká­ban lévők jelentős tömege alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Az Alföldi Kő­olajfúrási üzem 1114 dolgo­zója közül 740 fő még az ál­talános iskola VIII. osztályát sem végezte eL Éppen ezért kellene a tapasztalhatónál na­gyobb gondot fordítani me­gyénk üzemeiben a munká­sok szakmai, műveltségi szín­vonalának fokozására, elter­jeszteni olyan mozgalmakat, mint a cip>5gyáriak „a szak­ma ifjú mestere”-mozgalma. De nemcsak a szakmai mű­veltség, hanem a poütikai képzettség megszerzésében való segítségadásban is van törlesztenivaló. A Járműja­vító VII. b) osztályán dóig >zó hétszáz főből mindössze het­ven párttag van. Ugyanakkor sokan a környező községek­ből járnak munkába. A velük való foglalkozás korántsem mondható kielégítőnek. Ré­szükre poütikai tájékozta­tást, olyan kisgyűléseket, me­lyeken a dolgozók is kifejthe­tik nézeteiket — nem tarta­nak. Hogyan várható ilyen körülmények között, h ,gy- mindig, minden kérdésben nagyüzemi dolgozókhoz mél­tóan helyes álláspontra he­lyezkedjenek falujukban? S ha már a dolgozók véle­ményének kifejtése szóba ke­rült, emeljünk szót az ellen, hogy egyes helyeken nem so­kat törődnek a munkások észrevételeivel. Az 5f. AKÖV I. telepién is hasonló helyzet tapasztalható. Ha nem így lenne, akkor rendszeresebbé tennék a termelési értekezle­tek, szakszervezeti taggyűlé­sek megtartását. Kereskedelmi vonalon is többet lehetne törődni a gyárak szorgos népiével. Jo­gos a munkásasszonyoknak az a kérése, hogy az eseten­ként nehezebben beszerezhe­tő cikkeket akkor árusítsák, amikor ők is otthon vannak. Javíthatnák a munkáskerü­letek zöldségellátását is. Mindez azonban csak egyik oldala a határozatból adódó feladatoknak. A munkásosz­tály helyzetének gyökeres ja­vítása nem valami különálló szerv kénye-kedvétől függ, hanem a munkásosztály és az általa választott vezetők együttes erőfeszítésétől. S ha megnézzük megyénk üzemei­nek idei tervteljesítését, jó- néhány pótolnivalót találunk. A Jászberényi Áprítógépgyár például múlt hónapi befeje­zett termelési tervét csak 75 százalék körül teljesítette. Az első negyedévről is több üzemnek adóssága van. Ezek féléves szinten való pótiása, s a jövő előirányzatainak maradéktalan teljesítése az adós üzemek dolgozóinak nemcsak becsületbeü köteles­sége, hanem személyes érde­ke is, mivel csak a termelő- munka eredménye képezhet biztos alapot a munkásosztály helyzetének javításához. Simon Béla 60 kismalacot . vásároltak a tiszaföldvári Aranykalász Tsz tagjai sa­ját erejükből. Ez azért érdekes, mert a szövetkezeti gaz­dák összeadták az árát, s annyi pénz gyűlt össze, hogy még újabb 60-ra futja. Lőrinc Gábor sertésgondozó elégedett a vásárolt állatokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom