Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1959. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tószegi Gépállomás felkészülten Tárja az aratást A Tószegi Gépállomás jól felkészült a nyári és őszi idényre. Pártvezetőségi ülé­sen felmérték a gépállomás helyzetét, a rá váró felada­tokat, s minden körülményt mérlegelve hozzáfogtak a munka megszervezéséhez. A gépállomás vezetősége idén is fenntartotta, sőt tovább­fejlesztette a kihelyezett bri­gádok rendszerét. Figyelem­be véve a körzetükbe tarto­zó 16 termelőszövetkezet ál­tal szerződésileg lekötött munkákat, ennek megfelelő' en állapította meg a kihelyezett brigádok létszámát és látta el őket a megfelelő erő és munkagé­pekkel. Kihelyezésük már a tavaszi munkák megkezdése­kor megtörtént, beosztásuk, körletük egész évben ugyan­az marad. így jobban megis­merik a területet, fel tud­ják becsülni az egész évi munkát, sikeresebben tudnak együttműködni a tsz-ekkel. Az egyre érkező új gépekkel a menetközben jelentkező igényeknek megfelelően erő­sítik meg a kihelyezett bri­gádokat. Ebben az elosztásban vég­zik az aratást is, ami a gép­állomás igazgatója, Roch Géza szerint elég nehez fel­adat lesz, — A körzetünkbe tartozó tsz-ek 4630 kát. hold ara­tásra kötöttek szerződést, — mondotta. Tizenegy arató­gépünk és öt kombájnunk van. Kapunk még hármat, tehát tizenkilenc gépegységre számíthatunk. Egy gépre 244 hold aratnivaló jut. Ez azt jelenti, hogy ked­vező időjárás esetén 24—25 nap alatt tudunk végezni. Munkánkat megnehezíti az, hogy a kalászos vetések jó­része egyik-másik tsz-nél 2— 3 holdas, vagy még ennél ki­sebb parcellákban van. így a gépek teljesítőképességét nem lehet 100 százalékosan kihasználni. Sokat segítene az, ha a tsz-ek a kisebb táblá­kat kiskaszával, vagy lófo- gatu géppel levágnák. Ez az aratás idejét néhány nappal lerövidítené. Roch elvtárs szavaiból azt is megtudjuk, hogy a gép­állomás valóban gondosan készült az aratásra. Már be­szerezték a jóminőségű ma- nilla aratógép-zsineget, any- nyit, hogy még a tsz-ek ló­fogatú gépeit is el tudják lát­ni. Az aratógépek és kom­bájnok kijavítva, korbantart- va várják a gabona beéré- sét. Megtörtént elosztásuk is Legtöbbet a tószegi Dózsa á? a rákócziújfalusi Uj Élet Tsz kap. A Dózsa 800, az Uj Élet 600 hold aratásra kötött szerződést. Az aratás zökke­nőmentes lebonyolítására be­szerezték a legszükségesebb gépi tartalékalkatrészeket, hogy a géphibából történő ál­lások idejét a minimálisra csökkentsék. Az erőgépek jobb kihasz­nálása érdekében aratástól kezdve általánosan bevezetik a két műszakot Az első műszak arat, a máso­dik a tarlóhántást végzi. En­nek biztosítására július 1-től negyven időszaki dolgozót vesznek fel. Figyelemre méltó az az igyekezet, melyet a javító- műhely dolgozói a tarlóhán­tás minőségi elvégzése érde­kében kifejtenek. Közismeri dolog, hogy a kétsoros tár­csák eddig jobbadán csak megkaparták, „vonalazták” a föld tetejét. Id. Szabó Fe­renc műhelyvezető, Tancsik Ferenc hegesztő és Csinger István kovács egy meglévő újítás továbbfejlesztésével átalakítják a tárcsákat, s azok most már 8—10 centi­méter mélységig fellazítják, sőt bizonyos mértékig át is fordítják a földet. Befejezték a cséplőcsapa­tok szerződtetését is. Har­minchárom cséplőgépből 32- re a tsz-ek állítanak ki mun­kacsapatot, egy géphez pedig más megyéből jönnek embe­rek. Tizenöt csapat csak a saját szövetkezetének csépel, a többi pedig vándorol. Az őszi mélyszántás­kor jelentkező feladatok meg­könnyítésére a vezetőség el­határozta, hogy augusztus 31- ig az összes kalászos vetés- területen a tarlóhántástől függetlenül elvégzik a nyári mélyszántást, és így őszre ke­vesebb munka marad. A Tószegi Gépállomás a kisebbek közül való. 30.80C holdnyi szántóterülete és je­lenleg 92 erőgépe van. Fel­adatait jó munkaszervezéssel tervszerűen látja el. Munká­jukat jelentősen megköny- nyíti az, hogy rövidesen 19 Bjelorusz és 10 darab DT— 413-as lánctalpas traktort kapnak. Az új, nagyteljesít­ményű gépek segítségével az őszi szántás nehéz feladatait is meg tudják oldani. — PM. — Kőtelki kibontakozás Miért oly nagy öröm a csöpp emberke születése? Ráncos a bőre, kicsit csú­nyácska, és mégis szép. Miért? Mert tudatunk alatt már az okos, az erős alkotó embert látjuk benne, akiből valaki lesz. Talán kissé külö­nös, de találó. Tavasz kez­detén, télutóján Kőtelek köz­ség is olyan volt, mint az újszülött. Szövetkezeti község lett. A falu legjobb gazdái bábáskodtak körülötte, segí­tették létrejöttét. — Akkor még nem mutatott sokat, de azóta hetek teltek, s lám, elsimultak a ráncok és az élet örök törvénye szerint a születést követte a növeke­dés. A kibontakozás. Gyakorolják a „hivatalt" az új veze ők Amikor a fiatal mérnök elvégezte az egyetemet, gya­korlati munkára küldik. Va­lami ehhez hasonlót gondol­tak ki a kőtelki gazdák is. Az Ezüstkalász Tsz taglétszá­ma a kollektivizálás idején megtízszereződött, ötszázti- zenkét tagot számlálnak. Ennek megfelelően meg­erősítették a vezetőséget, öt új belépőt jelöltek a felelős posztra. Eddig egy kivételé­vel mindannyian egyénileg gazdálkodtak, s mostantól kezdve többezer holdas kö­zös gazdaság felelősségteljes irányítása nyugszik vállu­kon. Ez nem gyerekjáték. Bele kell tanulni, meg kell ismerkedni az új feladatok­kal, tennivalókkal. Gyakorlat teszi a mestert — ebből az elvből kiindulva kéthetenként az Ezüstkalász Tsz kibővített vezetőségi ülést tart. Ezen részt vesz az öt új vezető, hogy őszig alaposan beletanuljanak „hivataluk­ba.” Szerződés, mely köttetett Az elmúlt hét egyik nap­ján Budapestről, a XIV. ke­rületből vendégek érkeztek Száj öli levél és ami mögötte van „MÁRCIUS elsején léptem a szajoli Előre Tsz-be, mint fogatos. Nagyon ragaszkod­tam a két lóhoz, de a veze­tőség jogtalanul elvette tő­lem ..; Elmehetek-e másho­vá dolgozni? — írja Gazsó Imre 25 éves fiatalember. Alapos sértődés lehet a dolog magyarázata, ha ez az em­ber két ló miatt ott akarja hagyni a szövetkezetét. Ta­lán más is van mögötte — gondoltam és körülnéztem a tsz-ben. Gyanakvásom be­igazolódott, Gazsó Imre va­lóban megsértődött és valljuk be, nem minden ok nélkül. Hogyan is történt? Először 1950-ben lépett a tsz-be. Már akkor vonzódott az állatokhoz, rövidesen ser­tésgondozó lett. Négy évig állta ezt a posztot, azután fogatos lett. Itt érte az ellen- forradalom zűrzavara és a nagy felbolydulásban ő is ott­hagyta a tsz-t. Két évig az állami gazdaságban dolgo­zott. Idén tavasszal barátja, Fenyves György brigádveze­A’e felejtse el megnézni A MENETRENDET tő hívta be a tsz-be, mert tudta róla, hogy jó munka­erő és úgyszólván bolondja a jószágnak. Azt Ígérte néki, újra fogatos lesz, ha a tsz- be jön. Jött is, méghozzá elég gyorsan, Szombaton mondott fel gazdaságnak, hétfőn már munkába állt a tsz-ben. Két elég jó lovat kapott. Hanem aztán, amikör az új belépők kezdték behozni a lovakat azokat megfelelően kellett pároztatni. Gazsó Imre két lova is kétfelé került. Egy ideig azután a kerté­szetben dolgozott, majd újra lovat ígértek neki. — Vasár­nap hozzák be, hétfőn befog­hatod — mondták. De hétfőn a lovakat csak más kapta, nem ő. Elkeseredett. Mikor aztán két elég öreg lóval akarták megvigasztalni, úgy érezte, betelt a mérték. — Fogta magát és otthagyta a tsz-t. Persze, mint később kide­rült, nemcsak ez bántotta; Május 30-ról 31-re virradó­ra, pontosan 0 órakor életbe lépett a Magyar Államvasutak új menetrendje. Bár már ko­rábban is értesültem a vár­ható változásokról, igazában csak akkor döbbentem rá az események súlyára, amikor hétfőn reggel a Nyugati-pá­lyaudvarom, a Szolnok felé induló elegáns gyorsvonat he­lyén ütött-kopott kocsisort láttam. Gyanakodva kérde­zősködtem a kalauztól, mire az legyintett: — A vonat a csarnok I-es vágányról indul. Pontosan 7 óra 20-at mu­tatott a csarnok órája, ijed­ten rohantam a jelzett irány­ba: szerencsére nemcsak a hely, hanem az időpont is megváltozott: a gyorsvonat 7 óra 25-kor indul Szolnok fe­lé. Viszont előfordulhat ha­sonló tévedés kellemetlenebb következményekkel is. Ezek­ről a kérdésekről beszélget­tem (miután szerencsésen megérkeztem a városba) Né­meth Mihály elvtárssal, Szol­nok állomásfőnökével. Az új menetrend már csak azért is jelentős, mert ezúttal nem­csak a nyári, hanem az egész évi forgalmat szabályozza. — Volt-e már példa állan­dó, egészévi menetrendre a magyar vasút történetében? — kérdeztem meg először. — Nem — rázta fejét Né­meth elvtárs — egész évre szóló menetrendet most elő­ször dolgoztak ki nálunk. Most már elegendő kocsival rendelkezünk, nem kell télen megszüntetnünk egyes vona­tokat. Eddig minden évben kétszer változott a forgalom rendje. Ez egyrészt — egy­Egyik-másik brigádvezető­nek, például az „öreg Feny- ves”-nek (mindenki így ne­vezi a tsz-ben) az emberek­kel való bánásmódja kifogá­solható. Egyébként jó szak­ember. „Tud az annyit, mint némelyik agronómus” — mondták róla. Tudja irányí­tani az embereket, de gyak­ran hatalmaskodik, legorom- bítja őket, különösen a fia­talokat. GAZSÖ Imre hallotta, lát­ta az ilyen eseteket, — és hallgatott. A másokon és rajta esett vélt, vagy valódi sérelmektől notion nőtt ben­ne a keserűség, ami végül oda vezetett, hogy most itt akarja hagyni a tsz-t. Pedig — s ezt többen is erősítették j — jó dolgos ember. És az’ állatokat annyira szereti, j hogy amikor a tsz-ben szű-1 ken vöt a takarmány, a sa-j játjá't hordta be pótlásul a kezére bízott lovaknak. Persze, azért nincs egészen igaza. Egy tsz tag, ha vala­mit sérelmesnek érez, vagy helytelenséget tapaszt! 1, — nemhogy joga, hanem köte­lessége szólni érte. — Nem hiszem, hogy egyszer is megkereste volna például a párttitkárt és el­mondta volna neki, ami bánt­ja. Ahogy a tsz-ben őt isme­rik biztosan segített volna. A jogos sérelmek orvosolhatók és orvosolni is kell. A TSZ VEZETŐSÉG pedig — elismerem sok gondja-ba- ja van, — ne csak a munka­végzéssel, hanem a tagok­tal, a tagok hangulatával is törődjék. Foglalkozzanak az emberek problémáival is. rlalgassák meg őket és telje­sítsék jogos kérelmeiket. — \kkor Gazsó Imre nem akar najd kilépni a szövetkezet­ből és a tagok az „öreg fenyvest” nemcsak mint jó szakembert, hanem mint jó embert is elismerik. Higyjék el, megéri a fáradtságot. Patkós Mihály Kőtelekre. A Magyar Tudo­mányos Akadémia kutatási eszközöket kivitelező válla­latának vezetői: Gyöngy Jó­zsef párttitkár, Pálvölgyi Fe­renc igazgató, Németh György főkonstruktőr. Patronálási szerződést kötöttek a kőtelki Ezüstkalász Tsz-szel, s barát­ságot a szövetkezet gazdái­val. A munkásosztály nem hagyja magára a kőtelki új úton járókat sem. A közeli napokban elkészítik az Ezüst­kalász Tsz majorjában léte­sítendő vízvezeték tervét, költségvetését. Szakembert küldenek a vízvezeték meg­építéséhez. A tsz területe 3500 holdra növekedett, mér­legképes könyvelője azonban még nincs. A vállalat fő­könyvelője nyújt segítséget a számviteli munkák elvégzé­séhez. Formálódik az új paraszti élet és ehhez sok segítséget nyújtanak a budapesti mun­kások. A vállalat pártszerve­zete a pártmunkához nyújt támogatást. Sokoldalú és igen tartalmas az a szerződés, amely köttetett 1959 május 26-án. Saját erőből Tizennégyezer forint he­lyett ezer forintból épül egy férőhely. őszig a szövetkezet gazdái három szabadszállésos tehén­istállót építenek. Százhatvan szarvasmarha elhelyezését oldják meg. S ami igen lé­nyeges: olcsón, saját erőből csinálják az istállókat. Fel­használják a helyi anyago­kat. A modem, korszerű istál­lóknál égy férőhely költsége 14 ezer forintba kerül. Az Ezüstkalász Tsz gazdái ezer fcjrintból állítanak elő egy férőhelyet. A célnak megfe­lelőt. Az egyik istálló már elkészült, csak a tetőfedő anyagot várják, Hamarosan megkezdik a másik kettő alapozását is. Azt tartják; majd később, néhány év múlva szó lehet korszerű istállók építéséről is, egyelőre azonban az a fontos, hogy a megnöveke­dett állatállománynak a fé­rőhelyet biztosítsák, lehetőleg kevés költséggel. Okosan gazdálkodnak. Kik az építők Bozsó elvtárs, a kötelki Ezüstkalász Tsz elnöke pár néttel ezelőtt elmondotta a közgyűlésen, hogy miről van ízó. Ott voltak a belépők ál- ;al választott munkacsapat- /ezetők is, mintegy harmin­cán. A tsz elnöke kérte az új belépők segítségét: jöjjenek építkezni. S a munkacsapat- /ezetők egymás után szólal­ok fel, megígérték: értesí­tik a tagokat és jönnek. Hétfőn reggel negyven új lelépő jelent meg az alapo­lásnál. Közöttük Vereb Gá- ior és Peszeki Imre munka- :sapatvezető. Az új és a régi agok összefogása meghozta t kívánt eredményt: két hét ilatt elkészült az első istálló. e— SZp — „ _ Verseny a kisipari termelőszövetkezetekben Az MSZMP március 6. ha­tározata nyomán 42 szövet­kezetben szervezték meg és in­dították el a munkaversenyt. Döntő többségük vállalta az 1959 éves terv túlteljesíté­sét — elsősorban az Építő és Vegyes szövetkezetek. — Az egy főre eső termelési érték növelése szinte minden vál­lalásban szerepel. Az anyag­gal való takarékosságot, a hulladék anyagok fokozot­tabb felhasználását is fon­tosnak tartják ez is egy pontja a vállalásnak. A szövetkezetek eddigi vállalása több mint 4 millió forintot tesz ki. Az építőipari szövetkeze­tek, valamint a vegyes szö­vetkezetek építő részlegei, a tsz-ek részére végzendő épi- tőmunkákat 10—15 nappal a határidő előtt adják át ren­deltetésüknek, Az építőipari ktsz-ek a Karcagi Építőipari Ktsz ki­hívására egymással is verse­nyeznek. A karcagi építők felhívása eljutott még a me­gye határán kívülre is. így versenyre hívták ki a Hajdu- Bihar és Szabolcs-Szatmár- megyei KISZÜV építőipari szövetkezeteit is, melyet azok el is fogadtak. A munkaverseny szervezé­se még nem fejeződött be. A KISZÖV továbbra is foglal­kozik ezzel a kérdéssel. Ahol még nem született meg a verseny felajánlás, ott a helyszínen is segítséget nyújtunk a szövetkezeteknek, A jövő nagy munkája a ver­seny vállalások értékelése lesz. A versenyben élenjáró dol­gozókat a szövetkezetek ve­zetőségei pénzjutalomban ré­szesíti. Abrahám Lajos egy átállásnál — mindi fennakadásokat okoz, ami az utazóközönség és a MÁI ügyfelei megszokják az ú rendet, másrészt — és ez ; legfontosabb — egy új beosz tás kidolgozása óriási költsé gekkel, bonyolult munkává jár. — Ki dolgozza fci a menet rendet? — A MÁV-nál külön ősz tály foglalkozik ezekkei j problémákkal. Nincs könnyi dolguk: össze kell hangoln az országos érdekeket a he lyiekkel, a nemzetközi vor.a tokát a belföldiekkel. A me netrend csontváza — mond hatnám — a nemzetközi for galom. Tehát először nemzet­közi tanácskozásokon kel meghatározni az Orient- expressz és a többi „határ­átlépő vonatok” indulási é: érkezési idejét. Az új me­netrenddel ez is sokban vál­tozott. Például az Orient- expressz 6 óra 57 helyett 6.35. kor indul Szolnokról Pest fe­lé, a Záhony felől érkeze gyorsvonat pedig 12,33 he­lyett már 11 óra 41-kor megy tovább a fővárosiba. — Gondolom, ha a „csont­váz” változik, akkor a forga­lom egész szervezete követi ezt. — Valóban így van: a vo­natok 95 százalékának eltoló­dott az indulási ideje, koráb­ban vagy későbben gördülnek ki a pályaudvarról, mint ré­gen. Tehát aki manapság vas­úton akar utazni, okvetlenül lapozza fel előbb a mi min­dentudó könyvecskénket. — Az előbb már szó volt arról, hogy össze kell egyez­tetni a helyi érdekeket az or­szágos szempontokkal. Meny­nyiben vették figyelembe az új menetrend kidolgozásánál a szolnoki adottságokat? — Körülbelül egy fél éve értekezletet tartottunk, ame­lyen — az előzetes tervezet alapján — mintegy ötven vál­lalat, intézmény, szervezet képviselői mondották el ész­revételeiket. Ezeket — ha csak egy mód adódott rá — figyelembe is vették. így pél­dául azok, akik Kisújszállás­ról járnak Szolnokra munká­ba, meg lehetnek elégedve: szóvátették ugyanis, hogy a debreceni vonat reggel 6.25- kor érkezik Szolnokra, tehát nagyon korán kell indulniuk. Az új menetrend szerint — mondja az állomásfőnök és a megfelelő rubrikára mutat — 7.35-kor érkezik a szerelvény Szolnokra — tehát egy órával több jut alvásra. A Járműja­vító képviselője bejelentette, hogy szombaton csökkenfett munkaidővel dolgoznak, ezért hétköznap viszont félórával kérőbb végeznek. Ennek kö­vetkeztében a hatvani vonat 16,20-kor, a ceglédi 16,25-kor, a kiskunfélegyházi szintén 16,25-kor, a debreceni 16 32- kor, a mezőtúri pedig 16 43- kor (tehát valamennyi a ko­rábbinál mintegy félórával később) indul, hogy a 4 óra­kor végző dolgozók is elérhes­sék azokat. Viszont szomba­ton Lakitelek irányába új szerelvényt állítottak be a vikendezőknek. — Ezek tehát a főbb válto­zások? — Igen. De itt rögtön megjegyzem, hogy az új me­netrend nen-inyak a személv, hanem a teherforgalomra is érvényes. A tehervonatoknal külön menetrendjük van é: ez még több munkát ad, min a polgári... — Németh elv. társ egymásután 9 rózsaszír füzetet vesz elő a fiókból. — Minden vonalnak külön te- her-menetrendje van: ez it' a szolnok—záhonyi, ez az új­szász—budapesti, a cegléd— budapesti és így tovább. Ne­künk tehát a polgárival együtt tíz menetrenddel kell dolgoznunk ..: — Mit jelent ez a vasúi szemszögéből ? — Mit jelent? Munkát, munkát és megint csak mun­kát. Az egyik térfőnök már hetekkel előbb felutazott a minisztériumba, hogy a kefe­levonatokból kiírja a szolno­ki forgalom adatait, mért — ha az ilyesmi csak a nyom­dák pontosságán múlna — a tegnapi első nap csak káoszt hozott volna. A menetrendek alapján ki kellett dolgoznunk az állomás, sőt az őrházak kü­lön rendjét, elő kellett készí­tenünk a változásra az állo­mási összes dolgozóit, a fel- világosító szolgálattól kezdve a forgalmistákig és a váltó­állítókig. Itt már két hete minden a változás lázában ég. — Végül egy utolsó kérdés: hogyan sikerült a premier? — A premier? Az első nap? Kitűnően: a személyforga­lom száz százalékos pontos sággal, az új rend szerint bo­nyolódott. Hogy sokan kés-* ték-e le az első napon a vo­natokat? Persze, voltak né- hányan, de méltatlankodó emberrel nem találkoztam. Pedig éjjel szolgálatban vol­tam — mosolyog az állomás­főnök és nem látszik rajta az álmosság. Odakünn füttyszó harsan. Vonat érkezett, az új, egész évre szóló menetrend szerint. Pontosan... — baracs —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom