Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

1,959. június 25. SZOI.NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tíz szövetkezetben lesz minlaöntözés KÖRÜLBELÜL három hó­nappal ezelőtt határozta el az FM kollégiuma, hogy mintaöntözést valósít meg az ország több megyéjének szö­vetkezeti gazdaságában, így a mi megyénkben is. A minta­öntözés híre már jóideje túl­jutott az érintett szövetkeze­tek mesgyáin, a szocialista gazdaságok komolyan érdek­lődnek a dolog iránt. S hogy" e jogoS, indokolt kíváncsisá­got kielégítsük, a legilletéke­sebbhez, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság öntözési osztá­lyának vezetőjéhez, Hajdú Lajoshoz fordultunk a minta­öntözéssel kapcsolatos kér­désein kkeL — Mi a célja a mintaöntö­zéseknek? — A maximális termés- eredmény elérése, az öntöző­berendezés kezelésének be­mutatása, megtanítása és ter­mészetesen az öntözési pro­paganda —• hangzott a vá­lasz. —• Megyénkben a szol­noki Szabadságban és még kilenc szövetkezetben végez mintaöntözést Cseh János agronómus, Sántha '' György motorkezelő és két segéd­munkás. S amig nem szüksé­ges, addig be sem fejezik a munkát; ugyanarra a helyre háromszor-ötször is vissza­mennek. A munka konkrét eredménye az lesz majd, ha a kijelölt, előkészített, rend­szeresen és szakszerűen ön­tözött 3—3 holdas parcellák terméseredményét alkalma lesz mindenkinek összeha­sonlítani a mellettük lévőön- tözetlen területek termés­eredmény eiveL — MILYENEK az eddigi tapasztalatok? — A szövetkezetek öröm­mel segítették és segítik munkánkat, látszik, hogy megkedvelték és meg is ta­nulják az öntözőgépek mű­ködtetését. S ha lesz elég pénzük, meg is vásárolják ezeket, hisz főleg a szövetke­zeti tagok előtt nem lehet és nem is közömbös, hogy 30— 60 százalékkal több, vagy 30 —60 százalékkal kevesebb cu­korrépa, silókukorica, takar- mányféleség, kukorica, stb, Tizenöt millió forint haszon Megyénk szövetkezeti gaz­daságai a Kunság és a Jász­ság nagyhagyományú juhá­szaiéhoz méltó eredményt ér­tek el etűdén: a tavalyiakat túlszárnyalva mindenütt a vártnál jobb átlagokkal büsz­kélkedhetnek. így a turkevei Táncsics Taz-ben 6,64 kg, a karcagi Május 1 Tsz-ben 5,66 kg, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben 5.60 kg volt a nyírási átlag. Megyéink közös gazdaságai összesen harminc- háiom vagon jóminőségű gyapjút adtak át a népgazda­ságnak; így több mint 15 millió forint tiszta bevételre tettek szert Mi mindent „lúd a a polyészter-lakk ? A szolnoki Vas- és Faipari Ktsz-ben az utóbbi hetekben alig esik szó másról, mint az egy hónapja megindult fé­nyezési kísérletsorozatról. — Alighanem mindenkinek van asztalos ismerőse, tőle meg­tudhatja, hogy igazán szép magasfényt adni a bútornak — nem könnyű dolog. S ha már sikerült, hátra van még a nehezebb gond: a meg­óvásé. — Mindennek rövidesen vége, legalábbis a mi gyárt­mányainkkal kapcsolatban. — Ígéri Sályi Sándor, a ktsz elnöke. — A budapesti Ma­terial Vegyipari Ktsz poly- eszter-lakkja sok bosszúság­tól kíméli meg az asszonyo­kat Az lenne a csoda, ha efféle bevezető után hosszasan kel­lene bennünket kapacitálni egy kis üzemlátogatásra ... Tömpe Imre — a kísérletező, Orosz Lajos csoportvezető és Budavári István munkatársa — magyarázza meg, mi az új eljárás lényege. — Közvetlenül a szalag­csiszológépről kerül hozzánk a fényezendő asztallap, szek­rényajtó, vagy egyéb bútor- alkatrész — mondja. — A régi száraz és vizes kézi­csiszolásra nincs szükség, mert az aktív réteg, az alap nem „húzza fel” a fa szálait. Alapozás után röviddel a polyészter-lakkot visszük fel a fára; lehet ecsettel is, magunk a szórópisztolyt jobbnak tartjuk... Harminc­öt perces száradás után filc­cel csiszoljuk át a munka­darabot, mely azután már összeállításra kerülhet. A polyészter-lakk haszná­latát nem könnyű megta­nulni; ezernyi apróságból te­vődik össze, melyeket csak a gyakorlatban lehet elsajátí­tani. A kísérletező ktsz-esek eddig mintegy ötezer forin­tot áldoztak a próbálkozásra, melynek teljes sikeréhez igen kevés hiányzik. Olyannyira, hogy az első polvésztér-lak­kos asztalok jövő hónap de­rekán már kaphatók lesznek a ktsz boltjában. Az új eljárás igen sok előnyt biztosít: a polyészter- lafekal bevont bútor tükör- fényű, víz-, ütés-, tűz- és fényálló. Nedves ronggyal ragyogóra tisztítható, ami — például — hvgléniai szem­pontból igen fonton b a bonyolult összetételű lakk mihamar kiszorítja majd a vendéglőkből a gyalult asz­tallapot, a cukrászdákból a törékeny üveglapot. Mind­ezek mellett lehetővé teszi, hogy a fényezés eddigi idejét negyedére rövidítsék, sőt fe­nyőfát is magas-fényűre szé­píthessenek. — így nemcsak több bútor kerülhet a fo­gyasztókhoz, de azok ára is alacsonyabb lesz. Hazánkban eddig csak két budapesti üzemben sikerült bevezetni a polyészter-lakk használatát. A technikai ne­hézségek legyűrése a szol­noki asztalosok ügyességét dicsért terem majd. A Vízügyi Igaz­gatóság is tisztában van az­zal, hogy bár az ország ön­tözött területének egyhar- mada megyénkre esik, mégis kicsi ez a terület. Kicsi, ha megyénk objektív lehetősé­geit nézzük: itt folyik a Ti­sza, Zagyva, Hortobágy-Be- rettyó és a Kőrös. És kicsi, ha az objektív okokat néz­zük: az időjárási, éghajlati és talajtani körülményeket, vi­szonyokat; — VANNAK tehát még le­hetőségeink . i,? — Vannak . s E lehetősé­gek jobb kihasználását a Víz­ügyi Igazgatóság öntözési osz­tálya is elősegíti a jobb ter­més érdekében; — bgy. — Csinos szövetkezeti községeket KITÖRŐ örömmel fogad­tuk a hírt ez év február 24-én: Szolnok termelőszö­vetkezeti megye. HírünKet az egész országban ismerik, felelős vezetők, ha a pa­rasztság élenjáróiról szólnak, mindig Győr, Veszprém és Szolnok a példa. Ezzel jár, ha külföldi vendégek érkez­nek hozzánk, mindig útba- ejtik szövetkezeti városain­kat, községeinket Megnőtt az idegenforgalom nálunk. Erre jogosan is büszke me­gyénk minden lakója. Am ha eredményeink mel­lett falvaínk szépsége, ren­Sikeresen befejeztük az oktatást A vállalatunk pártalap- szervezetéhez tartozó kom­munisták és KISZ tagok szor­galmasan tanultak az elmúlt évben. Pártoktatásban hú­szán, KISZ oktatásban pe­dig huszonötén vettek részt A , mindennapi munkához is nagy segítséget nyújtott az elméleti kérdések tisztá­zása. A pártkongresszus tisz­teletére történt felajánlások végrehajtásában is azok jár­tak az élen, akik resztvettek a pártoktatásban. A politikai oktatás során beszéltünk azokról az üzemi KISZ fia­talokról, akik egy három ki­lométer hosszú távvezeték lebontásában tűntek ki. Nagy segítséget jelentett a párt- oktatásban, hogy a vállalat gazdaságvezetői is aktívan résztvettek a vitában és ez is ösztönzést adott a dolgozók­nak a tanuláshoz. A következő esztendőben két oktatási formát szerve­zünk és egyre több KISZ fiatalt is bevonunk nemcsak a KISZ oktatásba, hanem a pártoktatásba is. Az elmúlt évi jó tanulásért, példamu­tatásért a kiszesek közül Szurmai Károlyt, Schmidt Gizellát, Burján Lászlót, Tárnái Évát, míg a pártok- taitásban résztvevők közül Kovács Ferenc propagandis­tát, Vigil Lászlóit, Kiss An­talt, Győri Bélát dicsérhet­jük meg. Szlama Ferenc, Szolnok, TITÁSZ. Zana Miklósné és leánya Éva, valamint Zsótér Rozália a paprikát gyomtalanítják. A két jászberényi másodikos gimnazista leány egész nyáron szüleivel fog dolgozni a termelőszövetkezetben. dezettsége is szóbakerül, nemigen verhetjük mellün­ket. Az az igazság, a nagy átalakító, társadalmat és em­bert formáló munka köze­pette megfeledkeztünk, hát­térbe szorult az olyan csöp­pet sem mellékes vonás, mint falvaínk csinossága. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik természetesen: van dicsekedni valónk a szóban- forgó témában is. Kisújszál­lás, Jászberény, Mezőtúr, Fegyvernek helységekben — hogy csak a legélenjáróbba- kat említsük — szívesen idő­zik az ember. Kellemes idő­ben üdítő a pihenés a kisúj­szállási parkban, este meg­nyugtató a séta a neonfény­ben fürdő mezőtúri utcán. Jól esik a szemet pihentetni Tiszaőrs házai előtt meghú­zódó virágágyásokban. Jász­berény belvárosa pedig szebb, mint a megyeszékhely, Szol­noké. Annái kirívóbbak az ellen­pólusok. Karcag, a Nagykun­ság fővárosa, mégis Tarkö­vével egyetemben a legporo­sabb, legrendezetlenebb hely­ségek közé tartozik. Nem rit­kaság a málott-falú épület, a meszeleden házfal, rendet­len tsz tanyaudvar, gazos kert, szemetes utca. Nemrég Budapesten tették szóvá a Tiszafüreden járt üzemi munkások: milyen felfordu­lást találtak az ottani Hámán Kató Tsz gazdaságában. A köimyéken ismert Jánoshida kulturálatlansága, Jászfelső- szentgyörgy nem éppen épü­letes tisztasága. SAJNOS, ilyenek is van­nak, s számuk sokra tehető a megyében. — Sivárságuk bántja a szemet, rontja a lel­kesedést, tompítja a szép­érzéket. Született is számos kezdeményezés a szövetkezeti falvak csinosítására, megszé­pítésére. Maga az a tény. hogy 1959-ben például 70 millió forintot ér el a köz­ségfejlesztés Szolnok megyé­ben, sokat segít a helyzeten. A kiszesek mozgalmat indí­tottak, s önkéntes segítőbri­gádjaik egymás után hódít­ják el a gondozatlanságtól községeik főterét, tsz-eik székházait, utcáikat. Dehát a jelentős frontáttörés még nem született meg. Bár na­gyon helyesen: sok termelő- szövetkezetben úgy gondol­koznak már, mint a tisza- derzsi Szabadságban: „An­nak idején a mi izzadságunk árán varázsolódott széppé a kastély, meg kellett csinál­nunk a grófnak, s most, ami­kor a miénk, méginkább rendbehozzuk, kicsinosítjuk”. A példás rendről, a tanya­udvar tisztaságáról a jász­apáti Alkotmány Termelő- szövetkezetben is példát ve­hetnek jónéhányan. S mi azt is akarjuk, hegy ne csak Tiszaőrs, Kisújszál­lás, Jászberény legyenek a szemre is tetszetős, külsőre is vonzó szövetkezeti helysé­gek, hanem a nagy átalaku­lást minden szövetkezeti vá­ros, község külsősége is ki­fejezze. Nem azért hegy, ha kül­földiek látogatnak oda, ne bántsa a szemüket, hanem főképpen az ott dolgozó em­berek érdekéért. Azért, hogy munkaidő után, vasárnap délutánonként kellemes kör­nyezetben sétálhassanak az ott lakó termelőszövetkezeti tagok az otthonos, tiszta kör­nyezetben pihenten fogjanak munkához másnapra. A népieskedő, a valósá­got palástoló írók, politiku­sok előszeretettel beszéltek a Horthy-rendszerben az esti harangszó áhítatában nyugo­vóra térő takaros piros-cse­repes alföldi falvakról. — Mindez a nyomor elkendőzé­sére szolgáló nosztalgia volt akkor. A mi rendszerünk el­tüntette a szegénységet, ter­melőszövetkezetekbe tömörí­tetté parasztságunkat, hogy ott gazdagabban éljen, hát legillőbb, hogy éppen most fordítsunk a legnagyobb gon­dot a külsőségekre is. az Átszervezés, a meg­szilárdítás sokkal nagyobb lélegzetű feladatai közben megfeledkeztünk kissé erről. Most már van időnk, van le­hetőségünk, tegyük hát moz­galommá, tűzzük ki a jel­szót: csinos szövetkezeti köz­ségeket Szolnok megyében. S ragadjon át a szépítési vágy magánosokra is. A köz­épületek rendbetétele mel­lett frissen meszelt házak, virágos kertek, felsepert ud­varok hívogassák a munká­ból hazatérőket B. L. AZ ÉPÍTÉS KAPITÁNYAI Sokan prózai embereknek, algebrai képletekben, trigo­nometriai ábrákban gondol­kodó lényeknek tartják őket Én nem kérdeztem meg tó­lük: szeretik-e a zenét, a ver­set, vagy a festészetet, azt sem tudom, mi a kedvenc szórakozásuk, kimennek-e vasárnaponként horgászni a Tisza-partra, mert nem tar­tottam szükségesnek. Ahogy beszélgettem velük, rájöttem ugyanis arra, hogy egy lakó­háztömb. egy iskola, vagy akár csak egy termelőszövet­kezeti istálló felépítése — semmivel nem kíván keve­sebb fantáziát, vagy ha úgy tetszik, „művészi vénát”, mint egy vers megírása, egy tájkép megfestése. Csak ez a fantázia minősé­gileg másárányú, másjellegű, de ugyanúgy van romanti­kája, lírája, varázsa, mint bármelyik igazi költemény­nek; Mert tessék elképzelni egy 33 éves fiatalembert, aki harmincnak sem látszik, de napi 14—16 órát dolgozik, aki felel azért, hogy Szolnokon, a Kunságban, a Jászságban 120 millió forinttal nagyobb értékű épület emelkedjék a magasba az év végén, mint tavaly. Tessék elképzelni, mekkora felelősség, tenger munka kell ahhoz, amíg ez megvalósul, ahhoz, hogy kö­zei kát éi félezer ember terv­szerűen, szervezetten dolgoz­zék, mint egy kis hadsereg, ezért a célért Kiss Lajos Nos, e hadsereg egyik pa­rancsnokáé, Kiss Lajosé most a szó, akinek életútja meg­egyezik a népből származó, a népet szolgáló fiatal értelmi­ség immár tipikus életútjá- val: — Parasztgyerek vagyok — kezdte Kiss Lajost — 1956- ban kaptam meg az építész­mérnöki diplomát az egyete­men. A felszabadulás előtti években és a felszabadulás után 1949-ig ács voltam, s megfordultam az ország minden részében. Mint kezdő mérnök — tervezőirodában dolgoztam, ma pedig az É. M. Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál vezetője vagyok a termelési osztálynak. Egyéb­ként nemcsak én vagyok itt fiatalember: Harminc éven felüli mérnök szinte alig akad a vállalatnál Rédler Károly főmérnök is csak 44 évest Medra János Vagy itt van Medra János, a Kunságban folyó építkezé­sek vezetője;.. — Ami engem illet — ve­szi át a síót Medra János — elöljáróban csak annyit, hogy nem sok 30 éves építésvezető van ebben az országban, — főleg .kőművesinasból”. Tud­niillik proligyerek vagyok. A II. számú főépítkezés vezető­jeként dolgozom. Ezer embe­rem van, akik 52 különböző helyen építenek. Két éve va­gyok ebben a munkakörben. Sokat kell utazgatni — de hát ebben Juhász Sándornak sincs hiánya^ Juhász Sándor szintén jobbkeze Rédler Ká­roly főmérnöknek, ötvenhá­rom óta dolgozik a szakmá­ban. Ö is parasztszülők fia. ■— Mii a beosztása? — Főtechnológust — Mióta? — Az egyetem elvégzése után egy évvel 1954-ben már építésvezetői munkakör­ben dolgoztam — feleli A főtechnológus sokszor a főmérnök helyettese. A gépe­sítéssel a munkaszervezés­sel, s főleg az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok, az elő­írt építési technológia betar­tása — mind az ő feladata. Bizony, sok-sok nap két­számjegyű munkaórájába te­lik eljutná oda, ahol baj adó­dik, kijavítani a hibát, meg­oldani a kisebb-nagyobb gya­korlati és elméleti problémá­sait Vagyis btotaaűaat a gé­pezet olajozott működését. A Ságváii úti bérházak is Ju­hász Sándor vezetésével épül­tek fel Szolnokon; Tarjám József De mit épített Tarján! Jó­zsef, az I. számú főépítkezés vezetője Szolnok városában és környékén? — Lakóházakat, a Szolnoki Kenyérgyárat és Gépállo­mást, iskolákat, az európai­hírű csibekeltetőt és még sok­mindent építettünk — mond­ta Tarján! József. Jövőbeli feladatai közül ki­emelkedik a szolnoki Kén- savgyár 1962 végére terve­zett 110 milliós építkezése, melyből 6 millió értékű mun­ka ez évben meg is valósul De épít majd iskolát az MTH-soknak, munkásszállást kétszázötven fizikai dolgozó­nak ; . I — Hogyan lett mérnök? — Én is ács voltam, mint Kiss Lajos — feleli — Köz­ben tanultam, dolgoztam. A párt 1951-ben a Gazdasági és Műszaki Akadémiára kül­dött. A felszabadulás előtt háromszor tettem sikeres fel­vételit a Felsőépítő iskolába, de mégsem hívtak be. Ennek a rendszernek köszönhetem, hogy hatszáz emberemmel ez évben példáid 31 mallió fo­rint értékű építkezés megva­lósításán dolgozhatom. * Négy fiatal mérnökről volt szó az előbb. Látszólag sem­mi különös nincs sorsukban, ds bogár ss a sen szembetűnő. Vagy inkább az, hogy e sorok tipikusak és ezért nem különösek. Még abban is megegyeznék ők. amire vágyakoznak. — Szeretnénk még többet, még jobban dolgozni. Ebhez azonban csak az állandóan növekvő tudáson keresztül ve­zet az út — mondták. — A szakmai továbbfejlődéshez kevés a szakfolyóiratok ol­vasása, de kevés az időnk is. Ideális megoldás lenne sze­rintük az, ha a SZOT mű­szaki osztálya legalább ne­gyedévenként egyszer egy ki­emelkedő tudású szakem­bert, egyetemi tanárt elkül- dene hozzájuk előadás és konzultálás céljából, melynek témája az építőipar és tudo­mány legújabb elméleti és gyakorlati eredményeinek is­mertetése lenne. Emellett több összefoglaló jellegű szak­könyvre is szükség volna; Ez tehát a négy fiatal mér­nök egyedüli kívánsága, amely bizony sok-sok építő­ipari szakemberével egyezik. S mielőtt a SZOT műszaki osztályán döntenek, hogy megadják, vagy sem a kért segítséget, gondoljanak arra. hogy ezzel azoknak teszünk szívességet, akiknek célja: szebbé, kényelmesebbé tenni azt a helyet, ahol lakunk, dol­gozunk, egyszóval: ahol élünk. Mert ennek a négy fiatal mérnöknek is ez a célja, ki­véteti mm bubái <m>

Next

/
Oldalképek
Tartalom