Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

1959. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fiz új termelőszövetkezeti KISZ szervezetek munkájának tapasztalata] A NEMRÉGEN megalakult új termelőszövetkezetekben és néhány régi tsz-ben is a megyei KISZ Végrehajtó Bi­zottság új KISZ szervezetek szervezéséhez kezdett ezév tavaszán. Az új KISZ szer­vezetek megalakítását több helyen maguk a fiatalok kez­deményezték. A termelőszö­vetkezetbe való belépésükkel „munkahelyet változtattak” és úgy érezték, hogy mások a problémáik, mint a terüle­ti KISZ szervezet tagjainak. Kérésük — a termelőszövet­kezeti KISZ szervezetek lét­rehozására — jogos volt és úgy láttuk, hogy más helye­ken is meg kell oldani a tsz KISZ szervezetek megalakí­tását, mert ez a tsz-ek meg­erősítését eredményezi. Több szövetkezetben olyan fiatalok voltak zömmel, akik szervezeti életet nem éltek, ezért igen nehezen tudtak el­indulni. Szolnokról munkás- fiatalok mentek ki és segí­tették a falusi fiatalok szer­vezkedését. Június 1-ig 59 új tsz KISZ szervezet alakult a megyében. Az új szervezetek­ben megtalálhatók a régi ki- szesek is, de ez alatt az idő alatt a mezőgazdaság szoci­alista szektorában a taglét­szám 2.000 új taggal szaporo­dott. Az új tsz KISZ szerveze­tekbe legtöbb helyen a te­rületi KISZ szervezetek leg­jobb aktívái kérték átigazo­lásukat. A KISZ szerveze­tek élére az ifjúsági munká­ban jártas, tapasztaltabb fia­talok kerültek. Ilyen helye­ken már a tavasz folyamán szép kezdeményezések indul­tak. Egyre-másra alakultak a kukoricatermesztő és a siló­zó brigádok. Létrejöttek olyan szervezeteink is, ahol a fiatalok most ismerkednek a szervezeti élettel. Ezekben igen fiatal, tapasztalatlan ve­zetők kerültek a KISZ szer­vezetek élére, akik legjobb akaratuk mellett sem tudták jól megoldani feladatukat, A járási bizottságok az új tsz KISZ szervezetek ve­zetői részére tanfolyamokat rendeztek. A jászapáti já­rásban községenként egy-egy napos oktatást szerveztek, — más járásokban pedig három­négy este hívták össze a KISZ vezetőket. Ezek a tan­folyamok igen sok segítséget adtak a szervezeti élet ki­alakításához, de teljes meg­oldást nem hoztak. A jövő­ben arra törekedünk, hogy a területi KISZ szervezet tag­jai és a fiatal pedagógusok mind nagyobb számban kér­jék átigazolásukat a tsz KISZ szervezetekbe. Igen nagy segítséget je­mm lentett az új KISZ szerve­zeteknek az, togy a helyi pártszervezetek párttagokat bíztak meg a KISZ segítésé­vel. A jánoshidai Dimitrov és az Aranykalász Tsz-ben, valamint Tiszasason, de még több helyen is a KISZ szer­vezet életének fellendülésé­hez vezetett ez a segítség. A jövőben azt akarjuk elérni, hogy az alapszervezeti KISZ titkárok is tapasztalt, a ne­velés területén jártas fiata­lok legyenek, akikre a fiata­lok mint példaképre tekint­hetnek. AZ ELMÚLT HETEKBEN 24 tsz-ben jártunk. Eze­ken a helyeken a fiatalok munkafegyelmével nagyobb probléma nincs. Általában a tsz vezetők és az idős elv- társak elismeréssel nyilat­koztak a fiatalok munkájá­ról. A kétpói Szabadság, a tiszainokai Szabadság, a jász­berényi Kossuth Tsz fiatal­jai ifjúsági munkacsapato­kat hoztak létre. A fiatalok lelkesen vesznek részt a ku­koricatermelő és silózó brigá­dok munkájában is. Most pedig a betakarításban-sze­retnének szép eredményeket elérni. Az új tsz KISZ szervezete­ket kommunista közösségek­ké kell formálnunk. Ezért feltétlenül fontos, hogy a fiatalok előtt mindig álljon egy közös feladat és ezek a feladatok a kollektíva erősö­désével növekedjenek. Az idősebb elvtársaknak és az ifjúsági vezetőknek nem szabad az időt sajnálniok, hogy a környezetükben lévő néhány fiatallal foglalkoz­zanak. A fiatalok kommunis­tává nevelésének egyik elő­feltétele, hogy legyenek olyan elvtársak, akik felkel­tik érdeklődésüket a társa­dalmi kérdések iránt és for­málják magatartásukat. A termelőszövetkezetekben dol­gozó elvtársak együtt van­nak a fiatalokkal, ismerik őket, ezért ők tudnak a leg­többet segíteni nevelésük­ben. Az új termelőszövetkeze­tekben a fiatalokra vár a kultúrális és szórakozási le­hetőségek megteremtése. — Legtöbb helyen a fiatalok a tsz-ben végeznek társadalmi munkát, amelynek ellenérté­két kultúrális felszerelések­re adja a tsz A termelőszövetkezetek KISZ szervezetei elsősorban a falusi pedagógusoktól és kultúrális munkásoktól vár­nak segítséget a kultúrális élet kialakításához. A megyében igen sok pe­dagógus vállalkozott már ed­dig is, hogy a szövetkeze­tek kultúrális munkájában résztvegyen. Azt kérjük, — hogy a jövőben még többen vállalkozzanak erre a fel­adatra« A KULTURMUNKÁSO­KAT dicséri az, hogy a Ság- vári Endre Kultúrális Sereg­szemle községi, járási és me­gyei bemutatóin a termelő- szövetkezetek kultúrcsoport- jai jól szerepeltek. Az új tsz KISZ szerveze­tek gyenge hajtásként kezd­ték munkájukat, de mint ahogy a gyenge szárú termés ebben az évben a jó időjá­rás és a jó munka eredmé­nyeként jó termést hoz, ugyanúgy a mi társadalmunk politikai légköre, az idősebb elvtársak segítsége és a fia­talok lelkes munkája, erős KISZ szervezetekké ková­csolja azokat. Verbai Lajos, a KISZ VB tagja. Készüljünk fel jól az aratásra! — A megyei fú'agronómus tanácsai — Mezőgazdálkodásunk tör­ténetében ez év tavasza dön­tő jelentőségű. Az egyénileg dolgozó parasztság kevés ki­vétellel a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett. Ez az út kezdetben nehéz. Kormány­zatunk ezt tudja, éppen ezért komoly erőfeszítésekei tesz azért, hogy a tsz-eket a kezdeti nehézségeken átse­gítse. A megsegítés több irá­nyú. Csupán gépekben 75 kombájnnal, 86 silókombájn­nal, több, mint 500 különfé­le traktorral és ezen túlme­nően igen nagyszámú mun­kagéppel gyarapodott me­gyénk gépállománya. Ez tette lehetővé, hogy a tavaszi vetési munkákat mint­egy tíz nappal korábban el­végezhettük, mint az elmúlt években. A tsz-ek a növény- ápolást szintén időben elvé­gezték és az igen esős május, június ellenére a gyom nem lett úrrá a kultúrnövényeken. Ez teszi lehetővé, hogy az aratási munkákat is és az ezzel egyidőben jelentkező talajmunkákat is jól és idő­ben el tudjuk végezni, ho­Fejlődik a város lőtt az aratás — úgy vél­jük, — nem lesz könnyű fel­adat, A íerméshlláíások ióft A szalmatermés már igen nagynak mondható. A gabo­nák mintegy 8—10 százalé­ka megdűlt. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ekben, gépállomá­sokon igen körültekintően kell felkészülni a nyári me­zőgazdasági munkákra. Meg­győződésünk, hogy ha az a munkalendület, ami általá­ban a tavaszi munkáknál es a növényápolásánál jelentke­zett, az aratás idejen sem lankad el, termelőszovetk© zeteink a nyári munkákkal is időben végeznek. Az elkövetkezendő napok­ban arra kell törekedni, hogy a gabonaaratás fő időtarta­mára az aratáson kívül más sürgős tennivaló ne marad­jon. Bár az időjárás a no- vényápolási munkának nem kedvez, mégis minden erő­vel arra törekedjünk hogy, a répa, kukorica kapálását be­fejezzük. Ezen túlmenően el kell végezni a takarmányt*5- lék kaszálását és kazlazasát is, hogy a búza-aratás idejé­re minden rendelkezésre ál­ló erőt összpontosíthassunk. Ha ezekkel a munkákkal nem végzünk időben, elkerül­hetetlen a torlódás és vagy a kapás-: és az ipari növé­nyek maradnak gazban, — vagy a takarmányfélék pusz­tulnak renden, vagy a kalá­szosok késői aratása miati éri kár a termelőket, ezen keresztül népgazdaságunkat. A betakarításig helyezzük üzemképes állapotba az ősz- szes kombájnt, aratógépet, szállítóeszközt, tárcsát, disz- tillert és ekét. Szállítsuk eze­ket a munkák színhelyére. Gondoskodjunk arról 1* bogy a kombájnokat az őszi árpán kipróbáljuk. Fel kell tölteni az üzemanyagtároló tartályokat és biztosítani kell. hogy tartalékalkatrész elö­lendő mennyiségben álljoe rendelkezésünkre; Annak ellenére, hogy ezév- Den mintegy száz kombájn- íal több dolgozik a megye­ien. mint az elmúlt években, i megnövekedett igényeket ;eljes egészében kielégítem lem tudjuk. Készüljünk te­lát arra, hogy a gépek melled idén a kis kaszára is szükségünk lesz Annak érdekében, hogy a ;épek minél többet le tud- anak aratni, feltétlen kívá- latos, hogy a kombájnokat iratógépeket olyan táblákba illítsuk be, amelyekben a ga­Jászberényben a Kossuth Lajos utcában vízvezetéket épí­tenek. A nemrégen épUlt hidroglóbus elegendő vizet ad a vezetékes vízellátás kibővítéséhez. bona nincs megdőlve és terü­lete egyenletes. A megdőlt gabonát kiskaszával arassuK, különösen ott, ahol a meg­dőlés nem egyirányú. Ettől függetlenül a gépállomások készüljenek fel arra, hogy kalászemelő elegendő szám­ban álljon a szövetkezet ren­delkezésére. A kombájnmunka csak ak­kor lesz tökéletes, ha a kombájnaratás és cséplés mellett a tisztítást is párhu­zamosan elvégezzük. Éppen ezért minden kombájnhoz 250 négyzetméter kombájn­szérűt kell elkészíteni. Gon­doskodjunk a tisztításhoz ele­gendő számú cséplőgép beál­lításáról. Ezen túlmenően az aratás­sal párhuzamosan gondoskod­janak a szalmalehúzásáról is, Ha ezen kisegítő munkákat elhanyagoljuk, a kombájn­munka hatékonyságát is csök­kentjük és, megakadályozzuk az . elkövetkezendő év alap­feltételének, az időben törté­nő tárcsázásnak, szántásnak elvégzését. Ahol nem volna elég gépi kombájnszalma le­húzó, ajánlani lehet a Ter- landai-féle fogatos szalma- lehúzókat is. (Ha valamelyik, tsz-nek nem volna meg ezen szalmalehúzó tervrajza, úgy forduljon a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályá­ra, ahonnan kívánságára a rajzot meg fogják küldeni.) Az idei csapadékos június figyelmeztessen arra ben­nünket, hogy az időjárás sze­szélyessége ellen ma még védekezni nem tudunk. A jó gazdának mindig abból kell kiindulnia, hogy az egyes munkákat gyorsan kell elvé­gezni. A rendelkezésre álló, kedvező napokat maximáli­san használjuk ki, mert ké­sőbb az időjárás kellemetlen meglepetéseket tartogathat számunkra. Éppen ezért a hordásnál minden szállítókapacitást vegyünk Igénybe A hordást az aratás után öt nappal meg lehet kezdeni. Javasoljuk az ősszel kezdő új tsz-eknek, hogy a terményt közös szérűre hordják és így csépeljék. A csépléshez, amint lehet, hozzá kell kezdeni. Fontos ez azért is, mivel idén a termés lényegesen nagyobb és a cséplés elhúzódásától tarta­ni kell, bár a cséplőkapací- tásunk a kombájnok révén komoly mértékben növeke­dett. Igen fontos, hogy az ap- rómagcsépléshez a legjobb gépeket állítsák be. Ezeket a gépeket a gabonacséplésnél igénybevenni nem szabad. Vedrödy Gusztáv megyei főagronómus A jászberényi Egerlövő Lipcsében déséhez szocialista államunk milyen nagymértékű segít­séggel járul hozzá. A lipcsei mezőgazdasági kiállításon lovasbemutatókat is rendeznek. Ott szerepel a híres ördöglovas szám, s az egyik „szereplő” a jászberé­nyi Méntelep Egerlövő nevű sport heréltlova. A jászberé­nyi Egerlövő bizonyára sok elismerést szerez majd. ....................................... i M111111M i ti ............. El készült száz kévekötö-aratógép Mosonma§yarovárott A mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár dolgo­zói az idén bekapcsolódtak a kombájn-gyártásba, de ezen­kívül továbbra is százával készítik az egyéb mezőgazda- sági nagyüzemi gépeket. — Többek között vállalták, hogy az aratásig átadnak száz kévekötő-aratógépet. A jól bevált KA-jelű gépek el­készültek, s azokat a napok­ban rendeltetési helyükre szállítják. (MTI.) Rögtönzött közgyűlés Tiszaőrsön A KÖZSÉGI KULTURHÄZ nagytermében hetven-nyolc- van ember szorong. Nyíri Béla, a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályvezető­je, a választókerület megyei tanácstagja beszél a pódiu­mon. Úgy mondjuk ezt: ta­nácstagi beszámoló. A vá­lasztottat meghívták a vá­lasztók, számoljon be: mit végzett, mióta bizalommal rája szavaztak. Nyíri elvtárs hát mondja szép sorjában: megalakult a Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Bi­zottság, a megyei tanácsülés határozatot hozott a lakos­ság panaszainak elintézésére, kitűzték a határidőt; augusz­tus 31-ig minden tsz-nek ren­deznie kell az öregek ügyét, megvizsgálták a kereskede­lem helyzetét; Nagy-nagy figyelemmel hallgatják minden szavát, s hogy a tanácstagi beszámo­ló befejeződött, azt mondja Lengyel György, a Búzaka­lász elnöke: — Ha már itt van Nyíri elvtárs, s ilyen szépen ösz- szegyültünk, megtarthat­nánk a szövetkezeti közgyű­lést is «— ügy van, helyest — zúgták egyhangúan, s némi elnökségi változkodás után sor került hát a közgyűlés­re. Az elnökségi változkodás annyiból állt: az előbb még szónokló Nyiri Bélából hall­gató lett lenn a padsorokban, a színpadra pedig Lengyei György volt 15 holdas kö­zépparaszt, a környékben is nagyhírű gazda lépett. — Kezdőnek javasolnám : u — Halljuk. — Először is válasszunk pénztárost. A vezetőség ajánlja Kovács Béla 9 holdas gazdát és Nagy Gézát a Vö­röshadsereg útról. — No, ennél megálljunk. Nagyon fontos, ki lesz a pénztáros! — hangzott a te­remből. Megálltak; S miután az egyik gazda Kovács Béla erényének tüntette fel, hogy sohasem részeges, világéle­tében még sose lopott, s ezt a többiek alátámasztották, amikor szavazásra került sor, Kovács gazdát fogadták el pénztárosnak; — Darálós is kellene! — folytatta az elnök. MERTHOGY a Búzakalász Termelőszövetkezet nagy elő­relátással darálót vásárolt, s így a vámilleték máris alap a közös takarmányhoz. Túri Ferenc, — akit megvá­lasztottak — személye pedig biztosíték arra, hogy a kör­nyékről is igencsak odajár­nak, akik jó munkát szeret­nek végeztetni. — Nagy megtisztelő köte­lesség jut a- raktárnoknak; — Na, ki is legyen? — néztek körül az emberek — Sós Jani bácsira sza­vazzunk, — javasolta vala­ki. Nagyon becsületes ember, s munkában öregedett meg. — Éppen az a baj, hogy el­járt felette az idő, a raktár­ban meg zsákolni kell — ju­tott eszébe valakinek. Miután Sós János bácsit megkövették, idős korára te­kintettel, helyette Molnár Józsefet tették rakárosnak. Na, ez megvolna. Gondo­san, körültekintően olyan em­bereket választottak, akikre rábízhatják majd a közös va­gyon sorsát. Az ám, de azt meg kell teremteni. — A legeltetési bizottság felesbe ad 14 hold kaszálót. —■ Azt bizony levágjuk, hisz csupa haszon — ujjong­tak még azok is, akik nem is a Búzakaiászba, hanem a Rá- : kócziba tartoznak, s a ta- i nácstagi beszámoló után itt- ; ragadtak. Müller István agronómus : állt fel. — Emberek! Aki jön, hol- 1 nap reggel találkozunk. — Mi az, hogy aki jön? — 1 pattant fel egy mérgeshangú J ember. — Mindenki ott le- 1 gyen! — Méghozzá brigádszerve­zetekben, ahogy a bombatéri 30 hold kaszálót is levágtuk. Ugyanúgy, brigádokban, em­berek! Annyian beszéltek már,; annyian lelkesedtek, hogy. Lengyel Györgynek kellett; szót kérnie! — Csendesebben, gazda-, társak! így nem értjük egy-; mást, pedig itt van még az; istálló ügye. Csend lett és hallgattak. A! legeltetési bizottság. átadja is-; tállóját (35 férős, mestersé-' ges borjúnevelővel ellátha- j tó), ha helyette kisebb istái-; lót építenek két-három bika' számára. — Nevetséges, hát hogy-j ne csinálnánk. Persze, hogy | megépítjük. Máris megvan, 15 ezer vályogunk — harsog-) tak ismét a tsz-tagok. — Nahát, akkor ezennel a közgyűlést bezárom — sétált le Lengyel György a magas­latról. I AZ EMBEREK szétszéled-? tek. Nyiri Béla, megyei ta-f nácstag is hazafelé indult, sí míg Szolnokra befutott a ko-| esi, nagyon sokszor eszébe, jutott: a tiszaőrsieket nem| kell félteni, talpraesett, elő-í relótó gazdák azok. S másnap, amikor megha!-| lotta, hogy negyvenötén fog-p tak kaszát, s volt, akit hazai kellett küldeni, mert nemi fértek a réten, még fel is ne-l vetett jókedvében. Borzák Lajos i Július 12-én zárja kapuit a Német Demokratikus Köztár­saság Lipcse-Markleebergben rendezett VII. mezőgazdasági kiállítása. A rendező Német Demokratikus Köztársaságon kívül résztvesz a kiállításon a Szovjetunió, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság. Ha­zánk most másodízben szá­mol be gazdag dokumentá­ciós anyaggal — Szolnok me­gyeivel is — és gondosan ki­választott mezőgazdasági ter­melésünkre jellemző áruk­kal, a magyar mezőgazdaság helyzetéről, fejlődéséről. A magyar pavilon kiállí­tási anyaga hat témakörre tagozódik. Az első és egyik legfontosabb témája a pavi­lonnak a magyar mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A tablók beszélnek arról, hogy a forradalmi munkás­paraszt kormány helyes ag­rárpolitikájának eredménye­ként az ellenforradalom óta hogyan emelkedett a terme­lés. Grafika, foto-illusztráció és hiteles adatok számolnak be arról, hogy a tsz-ek ter­melési eredményeinek fejlő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom