Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959. június 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gödöllői jótanácsok Szolnok megyei gazdák részére VISSZATÉRTÜNK. Hár­masban kocsikáztuk körül a dombos-erdős, vízben gaz­dag területet, melyen sok­ezernyi szebbnél-szebb szár­nyas növekedik — s idejében kerül fogyasztásra, tovább- tenyésztésre. Nem kell külö­nösebb képzelőerő ahhoz, hogy valaki megsejtse: Gö­döllőn, a Kisállattenyésztési Kísérleti Kutató Intézetben jártunk. Most Rimmler Ká­roly igazgató, Suska Alfréd tudományos , kutató s a leg­jobbkor jött Tóth Márton igazgatóhelyettes töpreng ké­résünkre azon, milyen jóta­náccsal siessen segítségére Szolnok megye termelőszö­vetkezeti gazdáinak. A három országoshímevű szakember így sebtében is elkészíthetne — eddigi ta­pasztalatai, ismeretei alapján — egy párszázoldalas szak­könyvet, melyben a mester­séges pulyka-megtermékenyí­téstől kezdve az infravörös fűtő-lámpákig minden hasz­nos tudnivalónak jutna hely. Ebben o percben azonban más a cél: olyan tanácsokra van szükség, melyek anyagi áldozat nélkül, azonnal meg­valósíthatók s előnyeiket szinte rögtön élvezhetik a nagyüzemben nevelt barom­fiak gazdái. CSIBENEVELÖKNEK. Ön- etetés, önitatás. Olcsó, há­zilagosan is előállítható az önitató-, önetető berendezés. Használatával a gondozó a tsz-norma háromszorosát is jól teljesítheti. Az önitató keskeny, állandóan friss, de nem hideg vizet tartalmazó vályú legyen, csekély párol­gási felülettel. A túlfolyó a baromfiszállás falain kívülre továbbítsa a felesleges vizet; a csibe, tyúk nem szereti a párás levegőt! (Gödöllőn lát­tuk: egy hetven esztendő körül járó riénike mintasze­rűen viselte gondját ezeröt­száz jércének a korszerűen berendezett baromfiszállá­son.) '• ' > • r­TAKARMÄNY. a csibék tízhetes korukig kapjanak 70 százalékos koncentrált baromfitápot és 30 százalék­ban kukoricadarát Ne taka­rékoskodjunk az apróra vá­gott, gyenge, leveles zöld­takarmánnyal! Legjobb a pillangós; csalamádéra azon­ban még gondolni sem sza­bad, nemhogy adni! Napos kortól kezdve keverjünk a reggeli baromfitáphoz 20 csi­bénként 5 gramm csukamáj­olajat. Ezt a keveréket na­ponta kell elkészíteni; ellen­kező esetben a fényre, hőre érzékeny D3-vitamin elpusz­tul. Az olajat sötét, száraz, hűvös pincéban kell tárolni. Tyúkok, kakasok napi fej­adagja legyen 6—7 dg kon­centrált baromfitáp, 2—3 dg szemeskukorica; zöldtakar­mány pedig annyi, amennyit a jószág kíván. A gondos takarmányozást meghálálják a tyúkok. A gö­döllői intézet sárga-magyar tyúkjai egy éves korukig át­lagosan 171 tojást adtak. KÜLÖNVÁLASZTÁS. Tiz- hetes korban válasszuk kü­lön a jércéket a kiskakasok- tól. A továbbtenyésztésre is gondolva hagyjunk 5 jércén- ként egy kakast; a többit — különválasztva — rántani, sütnivalónak neveljük; ÉPÜLEKIHASZNALAS. A nagyüzemben _ megsemmisül­nek az aféle' babonák, me­lyek a „kétasszonyközi”, — „szentgyörgynafci” s egyéb: »▼▼▼rfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTy» j Közlemény Ebben a hónapban jóminő-i ségű szeneink érkeznek, mi-: értis felhívjuk a dolgozókat, hogy a SZOT utalványaikat f. hó végéig okvetlenül vált­sák be. A júniusi utalványo­kat meghosszabbítani nem fogjuk, Közületeknek szintén java­soljuk a folyó havi szén be­szerzését, mert a III. negyed­ben az igények kielégítésére nem lesznek ilyen jó lehető- sé§6Ílc Szolnoki TÜZÉP V. baromfiakat dicsőítik. Akkor dolgoznak jól a szövetkeze­tek, ha egész esztendőn át nevelnek baromfit, — így öt turnust is átadhatnak a felvásárló szerveknek. Ez­által sokkal hamarabb visz- szatérül az építkezésekbe be­ruházott összeg, mintha a szállások egy-egy szakaszá­ban üresen ásítanának, FÉREGTELENITÉS. Ezer jércére számítva készítsünk a szállásban körülbelül öt négyzetméter területű, 10—15 cm. mély homokfürdőt. Az ideszállított száraz homokot szórjuk meg DDT-vel, Gesa- rollal. Ne sajnáljuk a DDT-t az ólak meszelésétől sem! Ha nagyobb arányú eltetvesedést észlelünk, dörzsöljük be — egyenként a baromfiakat Hungária Matadorral. KOTLÄS. Amelyik tyuk kotlik; nem, tojik. Az álla­tokat semmi esetre se már- togassuk hideg vízbe, hanem készítsünk inkább — nevez­zük így — kotlás-leszoktató ketrecet. Ez akkora legyen, hogy a tyuk tudjon benne mozogni; alját is — sőt főleg azt! — készítsük drótfonat­ból. Ebben az állat nem tud kényelmesen leülni; szellős. árnyas helyen néhány nap alatt felhagy a .kotlással, ÁRNYÉK! ÁRNYÉK! For dítsanak a szövetkezetiek gondot á fásításra. Míg a fák árnyat nem adnak, addig is készítsenek — például — nádpallóból, szalmából ár- nyatvető tetőt az állatoknak. V ÄNDORÖL AZÄS, nyári­szállás. A vándorólakat lehe­tőleg erdősávok, baltacin- és heretarlók mellé telepítsük; ugyanígy a nyáriszállásokat is. A nyáriszállások legfel­jebb két éven át maradja­nak egy területen; a harma­dik évben már sem fű, sem rovarféle nem lesz annyi, hogy a baromfiak eredmé­nyesen fogyaszthassák. FAJTA.. Szolnok megyében a sárga-magyar a fehér-ma­gyar fajták a legkedvelteb­bek és legbeváltabbak. A kendermagos fekete-tokos; géppel történő tolltalanítása nem megoldható. A Sussex túlságosan takarmányigényes, a tetszetős Rhode Island rossz szemkereső. Igyekez­zünk minél előbb fajtiszta törzsállományt kialakítani — ez a keltetőállomások nyúj­totta segítség révén nem is nehéz feladat. Libáról, kacsáról, pulyká­ról is szólották megyénk szö­vetkezeti gazdáinak barátai. Ezekre a szárnyasokra vonat­kozó jótanácsaikat is felje­gyeztük — nemsokára köz­kinccsé tesszük. mmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A szolnoki Talajerőgazdálko dási Vállalat szippantógép­kocsija igen fontos és hasznos munkát végez. Szolnokon az úttest alatti csatornákból szedi össze a szennyvizet. Ezt a város határában lévő szervestrágyatelepen önti ki, ahol értékes talajerőutá npótló anyag lesz belőle. fl Jászság, a Nagykunság és az élteié viz A legutóbbi szolnoki orszá­gos jellegű öntözési ankéton thdományos szakemberek ta­nácskoztak, vitatkoztak arról, hogyan és miképpen halad­junk tovább az öntözéses gaz­dálkodás fejlesztésében. Ez a tanácskozás — joggal mond­hatjuk — a munka dandár­jában találta megyénket, — mely az Alföld legnagyobb öntözési körzete. Szakembe­reink számos olyan módszer­ről, eredményről számoltak be, amelyek éppen az öntö­zéses gazdálkodás tervszerű kiszélesítését, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségek kiaknázását cé­lozzák. Ezek közé tartozik az, amit a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási telepének minta- öntöző brigádja végez. A Kutató Intézet és a ter­melőszövetkezetek legjobb szakembereiből alkuit minta- öntöző brigád nagy feladatot vállalt magára. Kisújszállás, Kenderes. Karcag, Turkeve térségében tizenkét termelő­szövetkezetet patronál. A tu­dományos vívmányok alapján a tsz-eíkben mintaöntöző par­cellákat létesítettek; egyrészt azzal a céllal, hogy a tsz-ek tagjaival megismertessék az öntözéses gazdálkodás for­máit, másrészt, hogy bebizo­nyítsák; öntözéssel kétszeresére, sőt háromszorosára lehet emel­ni egyes növényfélék ter­méshozamát. A törekvések arra irányul­nak, hogy a rizsen kívül a kertészetekben, szántófölde­ken és a takarmányfélék ter­melésénél is gyümölcsöztes- sék az éltető víz áldásait, Érdemes figyelemmel kí­sérni a bemutató munka egyes módszereit, formáit, mert az tanulságul szolgál valamennyi szövetkezeti gaz­daság számára. A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben pél­dául az öt-holdas min.+aöntö- zőtelepen a silókukorica ter­melését tanulmányozzák. A legjobban bevált, szovjet mód­szerrel a silókukoricát főve- téslként négyzetesen és 70x70 centiméteres kötésiben ültet­ték és fészkenként három tö­vet hagytak meg. A növé­nyeket barázdás, áztató mód­szerrel öntözik. Az ugyan­Udvariasság és felelősségérzet Gonddal, szeretettel, kö­rültekintéssel készítették el a kunmadaras jak 1959. évi köz­ségfejlesztési tervüket. A sok új létesítmény között mint­egy ötezer méter vízvezeték építését is elhatározták. — Tervüket a megyei tanács annak rendje-módja szerint jóváhagyta. Sőt: az államtól hatszázezer forintos támoga­tást is kaptak a megvalósí­táshoz. A községi tanács ez­után a budapesti MÉLYÉP- TERV-et kérte fel a tervek elkészítésére. A vállalat dolgozóit a ma- darasiak körülvezették azon területen, melynek lakóit víz­zel kívánták megörvendeztet­ni. Jegyeztek, rajzoltak, bó­logattak a tervezők, majd hazautaztak. Nem is hosszú idő múlva meghozták a ter­veket. De milyeneket? A községi tanács nem cse­kély meglepetésére ugyan­csak rövidke szakaszról ké­szültek el a rajzok. Meglepő volt a kurtítás indokolása: a megyének csak 16 ezer fo­rintja van tervezésre, az egész tervezés pedig mintegy 180 ezer forintba került vol­na. Bosszantó, hogy a tervezők nem is érdemesítették a köz­ség vezetőit egy érdeklődés­ié: Van-e pénzük a nagyobb arányú — s így drágább — tervezésre? Már ezúton ér­tesítjük őket: Volt és van! A tervezők vajmi kevés ud­variasságról és felelősségér­zetről ^ettek tanúságot. Felü­letességük mialt jelen pilla­natbán úgy látszik, hogy Kunmadaras idén nem közel ötezer méteren, hanem csak négyszáz méteren kap vizet. Több termelőszövetkezetet s a gépállomásiakat éri ez a kellemetlen rövidülés, ha... ... a tervezők nem látják be hibájukat és a községi tanács vezetőivel tartott meg­beszélés után nem kezdenek hozzá haladéktalanul a kí­vánt tervezéshez. Hisszük, hogy megtalálják a módját annak miként tehe­tik jóvá mulasztásukat csak kisújszállási Ady Tsz- ben a szem termésre szánt kukoricával végeznek figye­lemre méltó kísérleteket. A kijelölt mintatelepet az ősz­szel katasztrális holdanként 250—280 mázsa istállótrá­gyával szórták meg és 200 mázsa 50 százalékos mész- iszappal javították a ta­lajt. Talajerőpótlás céljából vetés előtt száz kiló szemcsézett szuperfoszfátot szórtak ki a talajba és a második kapálás előtt még ötven kiló pétisóft adagolnak kiegészítő trágya­ként. Az öntözést itt is ba­rázdás áztató módszerrel végzik, úgy. hogy a kukori­catábla minden negyedik so­rába húzódik egy-egy ba­rázda. A brigád irányításával be­mutatják az öntözéses takar­mánytermelés módszereit is. A karcagi, mezőtúri terme­lőszövetkezetekben például vörösherét, lucernát és egyéb fontos takarmányfélét öntöz­nek, zömmel a kikapcsolt rizstelepefcem. Mit mutatnak a kísérleti parcellák eddigi eredmé­nyei? Azt, hogy amikor egyes helyeken viszonylag kevés csapadék hullott a földekre, a „mesterséges” öntözés nagyszerűen ellensúlyozta a vízhiányt. A siló és a szem­termésre szánt kukorica nö­vekedésben általában felül­múlja a száraz módszerrel termelt szemesitaikarmányokat és bőséges hozamot ígérnek a szálastakarmámyok is. E. S. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiin Vizsgáznak a túr- kevei tsz-középiskola hallgalói Turkevén, az ország első termelőszövetkezeti középis­kolájában most folynak az évvégi vizsgák, A hallgatók az első évfolyamon szerzett elméleti és gyakorlati tudá­sukról adnak számot taná­raiknak. Mivel ez az új ok­tatási forma bevált, a követ­kező tanévben megindítják a négyéves iskola második tanfolyamált és új első osz­tály nyílik. Kunsági futfah'fy&salc /§ „variétás” — azaz vál- tozatosság — gyönyörköd­tető vala mi... Ezt az igazságot hajdani surmókoromban gya­korta hallottam Kapos Kaz- mér kántortól, kit — bizony­nyal nem ok nélkül — Kapa­tos Kázmérnak ismert s ne­vezett a falu népe. Kánt’ram a kun vinkók szapora kóstol­gatását indokolta volt imígy életpárjának, Borbálának. — No, mindebből csak a „va­riétás” a fontos — az a vál­tozatosság, mely többnyire hasznos, de olykor bosszantó formában bukkan fel a szö­vetkezeti életben. Abban a községben, mely két szent nevének viselésére is jogosult, nagy szabadság­hősünkről nevezett termelő- szövetkezet működik. Sok-sok új gazdával erősbödött tava­szon a csoport —, mint erre­felé nevezik. Némelyikük, így a kedvemre keresztelt Ra­vaszdi Bálint abban lelte örö­mét, hogy esze csavarosságát inkább mindenféle huncut­ságokra, mintsem a közös igyekezet támogatására for­dítsa. 3 Ez a Ravaszdi volt, — ki miután a jóváírt munkaegy­ségek számai felpiroslottak a falrafüggesztett nyilvántartá­son — odalépett Kolompár Lajoshoz, (ö is „keresztfiam” ebben az írásban). Ez a bar­nabőrű gazda derék szövet­kezeti ember. Olyan fájinul bepucolta volt — többek kö­tött = a székház falát. hoav különbet az elkergetett gró. sem kívánhatott volna kas­télya szépítésére. Ne feled jem: a Kolompár Lajos kí­vánkozott ugyan gyermekko­rában az iskolába, de hol c vályogvetés, hol pedig a — sértődés ne essék! — koldu lás sürgőssége távoltartotti az elemi tudományok házá tói. Közérthetőbben: Kólóm pár Lajos írástudatlan. Nen járatosabb a számolás művé szetében sem. ffí álint gazda ennek tuda­tában hétről-hétre efé- lét duruzsolt „Lajos öcsém’ fülébe; — Rászedték kendet! Feli, írták jóvá annak, amién megdolgozott. Én írástudt ember vagyok — húzta ki magát —, adhat a szavamra. A következmények első megszenvedője Bözsike, a bá- lyosmosolyú — adminisztrá­tor volt. Minden áldott — ké­sőbb már istenverte ... héten — újból és újból meg kellett magyaráznia Kolompárnak, hogy a jóváírás körül nincs hiba. A munkát Rafael Zsi­gával együtt végezték; tehát fele-fele alapon került a könyvbe. A lenhajú elnökhelyettes­nek — keresztneve igazságos királyunkkal közös — feltűnt a gyakori magyarázgatás. So­kat nem kellett spekulálnia, hogy felismerje: Ravaszdi Bálint nem restell bohócot csinálni gazdatársából. Jól tudta, megvan Kolompárnak is a magához való esze, sőt iránta a bizalma is. Eau esi tén karonfogta az éppen meg­nyugtatott Lajost: — Hallja, Kolompár, mon­danék én valamit. De közöt- ' tünk maradjon ám! Ez a Ra­vaszdi olyan csalafintaságok ra képes, hogy azok felet még kopaszembernek is ég nek áll a haja. Hát nem vesz 1 észre, hogy hétről-hétre ug rat ja magát? Azt is suttog jak, hogy régebben hasztalai 1 udvarolt a Bözsikének; ígj akar két legyet ütni egy csa- " pásra... . Az ügyeskezű tapasztó é: vályogvető előbb hitt is a: elnökhelyettesnek, meg nen is. Azon az estén sokat for­■ golódott elalvás előtt. S mirt a telihold megkerülte a temp­lomtornyot, megvilágosodot t előtte: az elnökhelyettes a jő- t barát, nempedig a mihasznc > Ravaszdi Bálint. Kolompár i Lajos szívében felébredt a . nemes bosszú vágya ... i A valóraváltás ideje nein ■ késett soká. Elhírlett, hogy a ■ szomszédos községből látoga­tók érkeznek: szövetkezeti : emberek. A természetesnél természetesebb, hogy meg- vendégelésükre felkészült a tsz; kiválasztották pincéjük legjobb borát, kiszemelték a leggömbölyűbb ürüt. Némi huzavona után sikerült Ra­vaszdinak is kivívnia, hogy ő legyen a borok, birkatest- adagok lciporciózója. Arra tán nem is kell részletesebben ki­térnünk, hogy éppen a va­csora sikere révén óhajtott brigádvezetői méltóságra emelkedni. Hiába, máról-hol­napra nem könnyű megvál­toztatni az emberek gondol­kodását ... Kolompár Lajos lánaelmé­- vei ismerte fel, hogy eljött a szörnyű — de nem méltatlan . — retorzió ideje. Szombat . koradélutánján berobbant a _ Ravaszdi-portára: — Bálint bátyám, Bálint •t bátyám!... Hallgassa!... — Mit hallgassak, he? — Oda a becsülete! Lássa, ha nem lett volna jóakaróm n a jóváírásnál, akkor is figyel- meztetném... De így, de így ... — Lajos a szívére szo­rította kezét. — így az éle­tem árán is eljöttem volna s Bálint bátyámhoz... A maga z őszintesége miatt megorrolt a a vezetőség: elütötték a pincé­- tői, el a birkaadagolástól e Kátai Józsefnek játsszák át- a megtiszteltetést... t (Ebből persze egy szó sem- volt igaz.) T m* v^r cs°rgedezett Ra- j vaszdi Bálint hatalmas testében, az mind a fejébe szaladt. Kátaival volt egy 1 idestova harmincesztendős 1 elintézetlen ügye, még kato- ~ nakorukból. S az 1959-ik esz- 1 tendeig el nem tudták dön­teni: Jóska bácsi rántotta-e fel annak idején a riadó zür- 1 zavarában Ravaszdi bakan- 1 csát — minek folytán * a boldogtalan két számmal 1 kisebb lábbeliben kényszerült negyvennégy kilométert gya- 1 logolni. ( — Mit tegyünk, Lajos, mit tegyünk? — tördelte szőrös , kezét a szivét, a reményeit , porbaomlani látó gazda. — ’ Lajos öcsém, itt az idő: ad- [ jdh egy jótanácsot! Nem le­szek hálátlan, fogadom. — Töprengtem én már ezen addig, míg ideloholtam, — bökött barna ujjúval Lajos Ravaszdi arra felé. — Betol* pal Bálint bátyám a község tanácshoz. Ott ízibe elmond ja, milyen csúfság készül szövetkezetben. Bármi legyei ha az elnök azonnal ki ner viszi magát motorján a ta nyaközpontba s elejét ner véteti ennek az istentelenség nek... ­— Ügy legyen, ámen! - így Bálint, s amennyire ter mete engedte, sietős léptek kel megindult a község felt Loholtában észre sem vetít hogy a kövesúton egy motor kerékpár robog a tsz felé.. A tanácselnöké. Kolompár meg a tanyaköz pontba talpalt. Rásunyorítot az elnökhelyettesre: — Az egyszer bizonyos hogy Ravaszdi Bálint ner, főz ma nekünk pörköltei Hisz-e nekem? — A másil bólintott. — Rafael komámr rábízhatnánk, századszakác volt... / sapzottan ért Bálint a tsz központba, hol a körsétá ból visszatért vendégek má az étvágygerjesztésre hivatot szilvapálinkát szopogatták Bizton tudta, hogy irgalmat lanul rászedték; szótlanu szorított magának helyet a* asztalnál. Oda a tisztesség oda a brigádvezetőség!... Te­hetetlen mérgében a hajszái harapdálta s még a foga ii megcsikordult, mikor Kolom­pár Lajos szíves mosollyal tette elébe a birkapörkölthöz illő frissen szelt lágy kenye­ret: — Jó étvágyat, Bálint bá­tyám. Válasszon egy szép ka- rélyt, — bíztatta. — Hiszen tudja: kölcsönkenyér vissza­jár..,- -v mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom