Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-20 / 116. szám

1959. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Három év alatt megtérül a mezihéki Táncsics Tsz istállójának gépesítési költsége A gazdálkodás legfonto­sabb feltétele: olcsó és nagy­tömegű terményt, terméket előállítani. Ma már széles körben ismert, hogy a mező- gazdasági tsz-eket éppen e célból hozták létre a gazdák. A nagyüzem az alapja ugyanis annak, hagy olcsón és nagy tömegben állíthas­sunk elő gabonát, tejet. húst. zsírt, tojást stb. Az alap itt Szolnok megyében már meg­van, sőt nagyon sok gazdag tapasztalattal rendelkezünk, amelyeket csak elő kell bá­nyászni a régebb óta mű­ködő tsz-ek tárházából és bátrain alkalmazni azokat. A nagyüzemi módszer okos kihasználása érdekében sok új termelési és tenyésztési eljárást dolgoztak ki a tudo­mányos kutatók, a mezőgaz­dasági szakemberek. Ezeket bárki könnyűszerrel megis­merheti. Az új tsz-ek sokat tanul­hatnak a mezőhéki Táncsics Tsz-től, ahol a kiváló ered­mények titka éppen a szö­vetkezeti gazdák szorgalmá­ban és a jó szakvezetésben rejlik. _ Off alkalmazták első ízben a gépesítés legmagasabb fokát. A maga nemében még egyedülálló az, amit ott lát­hatunk. Egyszóval, érdemes hozzájuk ellátogatni, különö­sen abból a célból, hogy a szövetkezeti vezetők tanul mányozzák a nagyüzemi adottságok kihasználásának sokoldalúságát Pár nappal ezelőtt a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület gépesítési társasága és Szolnok megyei szervezete, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya bemutatót rendezett Mezőhélken; az ér­deklődők megtekintették Táncsics Tsz gépesített istál­lóját. Gépesítési és mezőgaz­dasági szakemberek voltak jelen. Olyan emberek, akik az állattenyésztés gépesítésé­vel behatóan foglalkoznak. A bemutatón megjelent Mi­kés István egyetemi docens, a mezőhéki Táncsics Tsz gé­pesített istállójának terve­zője. Elmondotta, hogy egy szá­zas istállóban — mint a me­zőhéki Táncsicsé is — éven­te 5—600 mázsa anyagot kell megmozgatni, ezenkívül még a takarmányt feldolgozni. E munkálatokat eddig nehezen és sok fáradtsággal kézi erő­vel végezték. Az istállóban végzett mun­kát mérlegre téve fejősre az összmunka 50 százaléka, ta­karmányozásra 25 százaléka, trágyakihordásra 15 százalé­ka. egyébre 10 százaléka ju­tott kézi erővel. Most itt az volt a cél, hogy mindettől a drága, nehéz és sok időt igénybevevő munkálatoktól a jószággondozókat megsza­badítsák, valamennyi mun­kafolyamatot gépesítsék. A cél megvalósul! Először a takarmány szál­lítását gépesítették. Billenő csillékkel, melyek gumikere­keken futnak, s egy ember egyszerre 20 tehén takarmá­nyát be tudja szállítani az istállóba. A jászlak szélébe etetőt szereltek, amely lezár­ható vagy ráccsal, vagy pe­dig villamos energiával fű­tött lemezekkel. így biztosít­ják az egyedi takarmányo­zást. A Táncsics Tsz istállójá­ban gépesítették a trágyaki­hordást is. Ügy, hogy az ál­lásokat félhosszra építették, így az ürülék nem kerül a szarvasmarhák alá. Az egész megoldás egyébként igen egyszerű. A tehénállások mö­gül egy csörlős rendszerű le­húzó a trágyát kiviszi az is­tállóból — egyenesen a pót­kocsira. A fejés gépesítését még tökéletesítik. Elgondolások szerint egyszerre négy tehe­net fejnek géppel és a tej zárt csövekben a tolókocsi­kon lévő kannákba kerül, így a szállítás könnyebb, tisztább. Amikor a kannák megtelnek, a tejet egy szi­vattyú a fölözőgépekre eme­li. így oldódik meg az egyik legnehezebb munka. Az alom behord ását is gépesíteni akarják; A mezőhéki Táncsics Tsz gépesített istállójában az ed­dig szerzett tapasztalatok azt mutaják, hogy a gépesítés nem kerül többe, mint az épület költségének 10 száza­léka: 130 ezer forintba. Ez az összeg három esztendő alatt megtérül, még akkor is, ha mindössze három ember munkáját helyettesíti a gép. Arról nem is beszélve, meny­nyi rengeteg fáradtságos fi­zikai munkától szabadulnak meg a tagok; Önkéntelenül is felmerül a kérdés: ugyan, tető alá hoz­hattak volna-e a mezőhéki gazdák ilyen korszerű épüle­tet, ha megmaradnak a par­cellás gazdálkodás mellett. A választ mindenki kitalálja. Soha. Csak a nagyüzem nyit új távlatokat A tavalyinál csaknem három millióval több naposcsibe A tss megszilárdítás segítőit A TÖMEGSZERVEZETEK A tanácsi kezelésben lévő ,a baromfikeltető állomások az év első négy hónapjában csaknem három millióval több csibét keltettek ki és adtak át tenyésztésre, mint tavaly négy hónap alatt. Li­bából és kacsából már ed­dig kétszer, illetve három­szor annyit keltettek, mint a i múlt éy egészében. A pulykakeltetés több mint kétszeresére emelkedett, gyöngy tyúktojásból csaknem tízezret raktak ketető- gépbe, míg tavaly egyáltalán nem volt belőle gépi kelte­tés, (MTI.) Pótolja-e mulasztását a Mezőgazdasági Gépjavító? A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az első ne­gyedévben alaposan elma­radt terve teljesítésével. Fel­kerestük az üzemet, s meg­kérdeztük: biztosítottnak lát­ják-e az elmaradás pótlását? — Az I. negyedévi mulasz­tást a rnásodik negyedben pó­tolni akarjuk — mondotta Nuszpl elvtáns, az üzem igaz­gatója. — Az a búj, hogy raj­tunk kívülálló okok is közre­játszanak ebben. Problémánk van az istállógépesítéssel. Ez­zel foglalkozó részlegünknek 1 millió 400 ezer forint értékű munkát kellene elvégezni eb- b?n a negyedévben. Sajnos az idő halad, a megrendelés meg hiányzik. így húsz em­berünk csak teng-Leng, egy részük fizetésnélküli szabad­ságon van. Nagyrészük vízve­zeték és villanyiszerelő — így üzemen belül nem tudjuk kellően foglalkoztatná őket. — Komoly gondot ok^z az is, hogy erre a negyedévre lét­számtervünket harminc fővel ismét megemelték, s bár más­fél hónap eltelt, mindössze két szakembert sikerült fel­vennünk. Az év elején is ha­sonló volt a helyzet. — Ezek szerint a II. ne­gyedéves terv teljesítése sem biztos? — A második negyedévi előirányzatot túlszárnyaljuk. Biztosíték erre az, hogy dol­gozóink munkatempója kivá ló, túlteljesítik az egy főre eső termelési tervet. Emel­lett vannak az első negyed évről áthúzódó gyártrr.á nyaink, s anyagellátottságunk is jobb most. Nézzük, hagyom vélekedik a termelési tervek teljesítéséről Bácskai elvtárs, a műszaki vezető: — A második negyedévet túlteljesítéssel zárjuk — mondja —, de ha az istállógé- pesítésd részleg nem végezhe­ti el terv bevett munkáját, az első negyed kiesését nem tud­juk pótolni. Egyébként a termelékenység fokozására különbőz" műszaki intézke­déseket tettünk. Az él taréj- préselésnél például az eddigi fél garnitúra helyett egészet préselünk egyszerre. A répa­lazító bilincsének készítésénél hasonló eljárást vezettünk be. Ezáltal egyötödére csök­kent ennek az alkatrésznek gyártása. Nagyteljesítményű rugós kalapácsot is állítunk fel. Azt akarjuk, hogy kikü­szöböljük a határidő elhúzó­dásokat, s a megígért idő­pontra szállítsuk a gyártmá­nyokat * Az üzem vezetői tehát bi­zakodóan ítélik meg a máso­dik negyedévi terv valóravál- tását. A tények azonban azt mutatják, hogy a javuló mun' kaszervezés mellett sincs még mi-iden rendben a Gépjavító­ban. Munkájuk bőven van — már a következő évre is vál­lalnak kötelezettségeket — mégis adósok maradtak i múlt havi előirányzat valóra váltáséval is. Reménykednek abban, hogy az év második felében fellendül az istállógé­pesítés, s az majd sokat javí termelési eredményeiken, pó tolhatják elmaradásukat. De mi lesz, ha hasonló lesz ak­kor is a helyzet? Közismert tény, hogy a termelőszövetke­zetek megyénkben erősen megnövekedtek — hasonló a perspektíva a szcmszédoi megyékben — s a legfőbb gondjuk most, s a közeljövő­ben egyaránt, az állatok elhe­lyezése, s kevésbé az istállók gépesítése. Éppen ezért arra kell törekedni a gépjavítóbe­lieknek, hogy ha az istállógé­pesítés nem halad, más mun­ka után nézzenek, s embe­reiket gazdaságosan foglal­koztatva, ne csak teljesítsék előirányzataikat, hanem év- eleji mulasztásaikat is pótol­ják; ’ -— si —1 termelőszövetkezetek ^ fejlesztését ez év már­cius elejére Tiszaföldváron is befejezték. A tömegszer­vezetek agitátorokat adtak a nagyüzemi gazdálkodás ma- gasabbrendűségének, előnyé­nek a magyarázatához a fej­lesztés alatt, azután a tsz megszilárdításban jelölte meg a párt feladatukat. Jelenleg minden tiszaföld- vári tömegszervezet legfőbb tevékenysége: a tsz megszi­lárdítás. Egyik-másik koráb­ban megtalálta azokat a sa­játos feladatokat, amelyek megoldásában tevékenyked­nie kell. Eddig sem, és most sem dolgozik egyformán jól minden szerv a szövetkeze­tek megerősítéséért. A községben — mint más­hol is — a tanács a legna­gyobb tömegeket átfogó és mozgató szervezet. Azzal együttt, hogy betölti az ál­lamigazgatási funkcióját, el­látja a tömegszervezeti hi­vatását is. — Állandóbizottságaink, amelyek nagy tömegeket ké­pesek mozgásba hozni — mondja Bódi Imre tanácsel­nök — külön-külön kidol­gozták, hogy miben lehetnek a megszilárdítás szolgálatá­ra. Az egészségügyi állandó bizottság például a ísz-ek- ben dolgozó öregek szoci­ális problémáinak a megol­dását, az egészségügyi köve­telmények megteremtését, a szociális ügyekkel foglalkozó tsz bizottságok életrehivását tűzte ki célul; Az egészségügyi állandó­bizottság egyik tagja, dr. Pető Mihály orvos például vállalta, hogy minden tsz- ben egészségügyi őrt képez ki; A többi bizottság: a pénz­ügyi, a tsz-ek helyes pénz- gazdálkodásában, a mezőgaz­dasági, a helyes vetésforgók, az egyéb mezőgazdasági tennivalók szakszerű elvég­zésében nyújt támogatást a tsz-eknek. De a tanácsi be­számolókon, ahol résztvesz a falu felnőtt -lakosságának jó­része, szintén beszélnek a ftlsz megszilárdítás helyzeté­ről, a tagok feladatairól, a rendeletek nyújtotta lehető­ségekről a tanácstagok. A tanács mint tömegszer­vezett betölti feladatát a községben. A KISZ is elég jól mozgósítja a fiatalokat, a munkára. Az ifjúsági szer­vezet felhívása nyomán kezdődött a kétszázvályogos mozgalom, amely szerint minden fiatal 200 vályog ki­verésével járul az építkezé­sek meggyorsításához. A KISZ igen jelentős mér­tékben segít az újonnan be­lépett fiatalok hangulatá­nak, gondolkodásának for­málásában. Nemcsak a mun­kára mozgósítja őket, hanem bevonja a szervezeti életbe is, ahol megismerkednek a párt politikájával, a nagy­üzemi gazdálkodás előtt ál­ló lehetőségekkel és így szi­lárdabb munkásai lesznek a közös gazdaságoknak. A községi pártbizottságok a KISZ-ben folyó politikai munka további javítására most fiatal kommunistákat irányít az ifjúsági szövetség­be. Ezt egyrészt a fiatalok kérésére is teszik, mert pél­dául az egyes alapszervezet­ből is küldöttség járt a párt- bizottságon, hogy engedjék vissza hozzájuk Kávási Gyulát, aki egykor a szerve­zet titkára volt és jól irá­nyította a fiatalokat. A párt- bizottság terve szerint fo­lyamatosan megerősítik a KISZ szervezeteket ifjú kom­munistákkal. K ét jelentős tömegszerve­zet: a nőtanács és a népfront találta meg legne­hezebben helyét a megszilár­dításban. Amíg a fejlesztés alatt a népfront elegendő tá­mogatást adott a pártnak addig most, sem a rendeletek ismertetésével, vagy az új belépők összehívásával és problémáik megtárgyalásá­val, sem a tsz látogatások szervezésével nem dicseked­het. Pedig a nagyüzemi szaktapasztalatok elterjeszté­se, a tsz központok tervének kidolgozása terén egyaránt volna tennivaló; A népfront nem tudja el­látni jól feladatát, mert nem működik a pártcsoportja sem; — A pártcsoportnak pedig megjelöltük a feladatát a tsz megszilárdításban — mondja Faragó János községi párt­titkár. Sajnos, nekünk is „ki­csúszott” egy kicsit a kezünk­ből a tömegszervezetek pártcsoportjainak ellenőrzé­se, azok munkájának felül­vizsgálása. Ezen a téren a közeljövőben változásokat akarunk elérni; A községben a nőmozga­lom fellendülőben van olyan téren, hogy minden tsz-ben megalakulnak a nő­tanácsok, amelyek foglalkoz­nak a nők tsz-beli problémá­ikkal, a napközi otthonok felügyeletének megszervezé­sével. Sajnos, a községi nő­tanács nem tud elegendő se­gítséget adni a tsz nőbizott­ságának, mert például nincs a nőtanácsnak olyan terve, amely meghatározná helyileg a nőmozgalom feladatait a tsz megszilárdításban. A nő- tanács pártcsoportja sem ülé­sezett megalakulása óta és Sólyom Tamásné azt mond­ja, hogy erre nem is hívta fel figyelmét Kádár Imréné, a községi nőtanács titkára. Valahogy azt lehet kivenni a szavukból, mintha nem lát­nák tisztán feladataikat. Arról ugyan tudnak, hogy az Aranykalász Tsz-ben például az asszonyok egyrésze nem érti meg: minden munkát egyformán kell elvégezni, —■ nemcsak azt, amiért több munkaegység jár. A politikai munka ilyen dolgokra irá­nyuljon: megértetni, hogy egyforma gazdái a tsz tagok a 'szövetkezetnek és mikor hol van tennivaló, ott kell dolgozni, egyforma lelkese­déssel. Csak ekkor ad gaz­dag jövedelmet a szövetke­zet. Hasznos volna azt is felülvizsgálni a pártcsoport­nak, hogy mennyiben kap­nak helyett a napköziben a munkában álló tsz asszonyok gyermekei; A községi pártbizottság véleménye szerint a nőta­nács azért sem tudja betölte­ni feladatát, mert Kádár Imréné titkár nem vonja be a régi mozgalmi asszonyokat a nőtanács munkájába és nem eléggé biztosítja a veze­tő szerepet a termelőszövet­kezetek munkájában példá­san résztvevő asszonyok szá­mára. így többször nem is tudják, hogy mi a probléma a tsz-ben és nem adhatnak se­gítséget annak megoldásá­hoz* A termelőszövetkezetek megszilárdításával kap­csolatban igen sok feladat hárul mindenütt a helyi párt- bizottságokra, egységes párt­vezetőségekre. Ezeket a ten­nivalókat a tömegszerveze­tek segítségével tudják leg­alaposabban megvalósítani. Ezért mindenütt elsőrendű feladat a tömegszervezetek munkájának felülvizsgálása, megerősítése és a tömegszer- vezetek ellátása pártmegbf- zatásokkal. Helyesen teszi minden pártszervezet, ha fo- fokozottabban támaszkodik a helyi tömegszervezetekre. Tóth József TTTTVTTTTTTTTTTTTTmTTTVTTTTTTTTT»TSTTTfTTTTTTTTVTTTVTVTT Szovjet, magyar, lengyel, csehszlovák és né met szakemberek együttműködésével ksrszerü telefonközpont-rendszer épiii Telefonközpontjaink kap­csolási rendszere és jelenlegi gépei elavultak. Külföldön már újrendszerű, úgyneve­zett Crosbar központok mű­ködnek, amelyek a nehézkes forgórendszer helyett a mág- nesség elve alapján, a könnyen rongálódó forgó­alkatrészek nélkül készül­nek. A Crosbar központ jó­val kisebb a réginél, élettar­tama hosszabb, karbantar­tása könnyebb, kezelése egy­szerűbb. A KGST országainak együttműködésével nagyará­nyú munka indult az új­rendszerű telefonközpont ki­alakítására. A feladatokat a korábbi eredmények alapján osztották el egymás között. A szovjet szakemberek a Egy újítási ankét: több mint 100 ezer forint megtakarítás Havonta egy-két újítás akadt csak a Törökszentmik­lósi Mezőgépgyárban. Néha egy-egy kimagasló és azután semmi. Nem kapcsolódott be az üzem kollektívája egyön­tetűen az ésszerűsítésekbe. A hiányosság felfedése után áp­rilis elsején nagyszabású újí­tó ankétot szerveztek, melyen mintegy háromszázan vettek részt. Itt már a dolgozók is hal­latták szavukat. Még az an- kéton 15 újítási javaslat lá­tott napvilágot, melyek a mezőgazdasági gépek korsze­rűsítését segítik. Az ankét után, még ápri­lisban 63 újítási javaslatot adtak be a dolgozók, köztük nem is egy találmányként is üti a mérleget. Csortos Béla fiatal techno­lógus 9 újítással hozakodott elő, melyek közül igen je­lentős az öntödében javasolt öntőgép alkalmazása. Ezzel az újító az öntés gépesítését akarja megvalósítani. Egy másik javaslatával a héjön­tést korszerűsíti, mert új rendszerű bakelizáló kemen­ce készítésének segítségével gyorsítja a technológiai el­járást. A magfúvógépre tett javaslatát már meg is való­sították. Csortos Károly szerszám- készítő 7 újítással rukkolt ki. Köztük igen jelentős a 150 tormás hidraulikus prések átalakítására tett javaslata.* Nagyszerű újításnak szá­mít a lemezhajlító készülék korszerűsítése is. A Hirt-, Kovács- és Soltész újító brigád javaslatai is ér­tékesek. Ők a marógép vil­lám előtolását korszerűsítet­ték. Míg ez az újítás nem volt, kéthetenként égett le a villanymotor, most már több mint egy hőnapja nincs semmi baj a géppel. Az újítók között ott talál­juk mind a fizikaiakat, mind a műszakiakat. Erőfeszítésük a vállalat munkáját korsze­rűbbé tette és nem utolsó sorban: több mint 100 ezer forint megtakarítást eredmé­nyezett- ma ab m 100.000-től egymillió vonalig terjedő nagyvárosi telefon­központ hálózat, a magyar szakemberek a 10.000 előfize­tőig terjedő közép- és kis­központhálózat kialakításával foglalkoznak. A Német De­mokratikus Köztársaságban készítik a központokhoz szük­séges mérő- és vizsgáló be­rendezéseket s a három or­szág munkáját többek között lengyel és csehszlovák szak­emberek is segítik. A közepes nagyságú tele­fonközpont-hálózat fejlesz­tési munkáin kívül hazánk­ban készül az új központ­rendszer legfontosabb része, az úgynevezett keresztrudas kapcsológép is. amelynek mo­dellje a Brüsszeli Világkiál­lításon nagy sikert aratott. A KGST híradástechnikai részlegének januári értekez­letén is a magyar kapcsoló­gépet ítélték a legjobbnak. (MTI.) .imiimiiiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiMiiiiiiiimiiiiiMii Harminchat ország­gal van távgépíró összeköfteíésiink A Postavezérigazgatóság közli, hogy megnyílt az elő­fizetői távgépíró forgalom Magyarország és Venezuela, valamint Magyarország és Columbia között. A három perces levelezés díja Vene­zuelával 36.73 forint, Colum­biával 27.55 forint. Minden további percért 12.25 forin­tot, illetve 9.19 forintot szá­mítanak fel. A két új állam­mal együtt hazánk már 36 országgal áll távgépíró ösz­«ggkg&eté&eo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom